SzegedRocks: Keményen a húrok közé csaptak a rockzene szerelmesei

Első alkalommal szervezték meg április végén a SzegedRocks zenei fesztivált a napfény városában. Az egésznapos rendezvény csúcspontja a megjelent zenészek örömzenélése volt a Dóm téren, amelyet több videófelvételen is megörökítettek. A szervezőkkel, Gajda Ferenccel és Révész Zsolttal a fesztivál életrehívásáról, fogadtatásáról és jövőbeli terveikről beszélgettem.

SzegedRocks

Viharsarki Kanapé: Mióta dédelgettétek a SzegedRocks megvalósításának ötletét?
SzegedRocks: Az alapötlet az olasz Rockin 1000 után jött, még tavaly ősszel, hogy kellene egy magyar verziót csinálni.

VK: Mit érdemes tudni a szervezői csapatról?
SZR: 
Sokat próbált szegedi zenésztársaság, akik többször, több helyen is bizonyítottak már, összefogtak. Tulajdonképpen ez egy tíz-tizenöt fős baráti társaság, a lap aljáig sorolhatnám a zenekarneveket, hogy ki, hol játszott, de itt nem is ez volt a lényeg!

VK: Mik voltak a főbb céljaitok a zenei fesztivál megszervezésével?
SZR: Az olaszok Cesena-ban egy amerikai dalt játszottak el egy amerikai zenekartól, a Foo Fighters-től.
Mi úgy gondoltuk, hogy kishazánkban is vannak olyan magyar dalok, amelyek méltóak arra, hogy egy ilyen flashmobon eljátszuk őket. Be is váltották a hozzájuk fűzött reményeinket: jól működött a Tankcsapda és a Sun City dal is a téren.
A két világslágerrel (Billy Idol, Blur) kiegészülve – azok farvizén – reméljük, hogy minél több nemzetközi kattintást érnek el a felvételeink.

VK: Miként épült fel a program? Honnan érkeztek a fellépők?
SZR: Reggel héttől folyamatosan érkeztek a zenészeink az ország minden pontjából. De volt résztvevőnk a Kárpátaljáról, Ausztriából és a Vajdaságból is.
A délelőtt a hangbeállásokból, próbákból állt, kora délután pedig megközelítőleg négyezer érdeklődő előtt mutattuk meg Magyarország legnagyobb zenekarát.
A flashmobot követően koncertek következtek. Fellépett többek között Varga János ex EAST és barátai, a Gőzerő, The Garde, a Sabbath Szombat, a Gypo Circus és a Nyers zenekar is.

VK: Kik voltak a húzónevek?
SZR: 
A résztvevőink között akadtak jócskán profik, például a Beatrice, vagy a Mobilmánia tagjai, rengeteg amatőr zenész. De az igazi „húzónév” az a 400 fős zenekar volt: a flashmob igazán erről szólt!

VK: Milyen volt a fogadtatása a rendezvénynek?
SZR: Minden túlzás nélkül mondhatjuk, hogy frenetikus, mi sem számítottunk ekkora sikerre. Jó volt a színpadon állni szervezőként, zenészként úgy, hogy szemben négyszázan húzzák a tust, a köszönetük jeléül.

VK: Pár hete jelentek meg azok a videók, amelyekben jól látszik, hogy a szegedi Dóm teret belaktátok. Mekkora munka előzte meg ezt az “örömzenélést”?
SZR: 
Számokban a fesztivál a következőképp néz ki:
5 hónap szervezőmunka
15 civil szervező
18 videosáv
40 hangsáv
50 önkéntes
200 újságcikk
400 ZENÉSZ egy helyen
4000 néző
210.000 video megtekintés (eddig)
245 000 találat a Google-keresőben
és EGY felejthetetlen nap!

VK: Jövőre is dübörög majd a feszitvál? Addig hogy és miként hallhatnak rólatok a keményebb dallamok kedvelői?
SZR: Igen, mindenképpen, Szegeden már majdnem biztos, de tárgyalunk más lehetséges helyszínekkel is. Jövőre pedig több napos táborunk is lesz.

Kép forrása: SzegedRock hivatalos Facebook-oldala

 

 

 

 

 

Reklámok

“Legyen 4 akkordos, mert annál több úgy se kell senkinek!”

A Ki Mit Tube-on komoly nézettséget produkált a szókimondó fiatalokból álló banda, a Szabadtéri 4akkordos Perfomansz szerzeménye, amely görbe tükröt tart napjaink zenei kultúrája elé. De a versenyen túl is zajlik az élet a budapesti formáció háza táján. Az internetes megméretettés mellett kíváncsi voltam az indulásukra, az eddigi munkásságukra és a távlati terveikre egyaránt.
SZ4P 1
Viharsarki Kanapé: Hogyan verbuválódtatok össze?
Szabadtéri 4akkordos Performansz: Zsolti és Zoli már általános harmadikban osztálytársak lettek, később pedig Zsolti Somával lett osztálytárs a Szent Istvánban, ahol a nagyzenekari próbákon ismerkedtek később össze Samuval. Volt pár részben közös próbálkozás különböző bandákban, de végül Zoli és Zsolt a Millenáris Parkban a fűben ülve, gitározva fektették le az SZ4P alapjait. Miszerint legyen szabadtéri, ha már kint ülünk a fűben, legyen 4 akkordos, mert annál több úgy se kell senkinek, és legyen performansz, mert a zenekar az túlzás. Aztán szó szót, tett tettet követett és így készült az SZ4P 😀
VK: Kinek milyen zenei előképzettsége van?
SZ4P: Zoli, Soma, Zsolti együtt tolták a gyerekszínészkedés még mutálás előtt, aztán Zsolti és Soma konzit végeztek, Samu is zeneiskolát, és mindannyian játszanak klasszikus hangszeren is: Samu és Zsolti a Zuglói Filharmóniában bőgőzik, valamint Soma is csellózik. Zolinak azonban nincs ilyen irányú képzettsége, leszámítva az énektagozatos Erkel Ferenc Általános Iskolát, ahova Zsoltival együtt járt. Ő inkább számítógépen írja a szebbnél szebb kódsorokat és a zenekarban a szövegeket.
VK: Eddig hány lemezzel büszkélkedhettek?
SZ4P: Idén áprilisban jelent meg az első nagylemezünk Az új elit címmel, amin 11 dal kapott helyet, valamint ezelőtt még két EP-nk jelent meg, a Mézeskenyér és a Káoszbrigád. Az összes kiadvány meghallgatható a http://sz4p.bandcamp.com oldalon.
VK: Hol találkozhattak eddig veletek? Milyen fesztiválokon fordultatok meg?
SZ4P: Fesztiválokon főleg tehetségkutatók keretein belül lehetett velünk találkozni, voltunk a Pécsi Egyetemi Napokon, Azfeszten, Szeptemberfeszten, Éter Fesztiválon, valamint több hasonló rendezvényen. Egyénileg koncertezve felléptünk már szinte az összes jelentősebb budapesti klubban, illetve több vidéki városban is.
SZ4P 4
VK: Melyik zenei stílusba tudnátok magatokat besorolni, hogyha ezt lehet egyáltalán?
SZ4P: Erre a kérdésre soha nem tudunk értelmes választ adni, úgyhogy legyen gumipank 🙂 De van itt poppunk, magyar alternatív, kicsit zúzósabb hatások, szóval ami épp jól esik.
VK: Mit jelent számotokra a zenélés? Mert gondolom nem ez a főfoglalkozásotok.
SZ4P: Mindannyiunknak van főfoglalkozása, természetesen nem a zenélésből élünk. Az egész banda abból indult, hogy Zoli pár akkordot megtanulva a gitáron elkezdett számokat írogatni, aztán ebből lett hobbi-poén szinten az SZ4P. Később egyre több lett a koncert, egyre többen kezdtek érdeklődni, úgyhogy kicsit komolyabbá vált a dolog, de a próbák még mindig javában arról szólnak, hogy tök jól elszórakozunk.
SZ4P 2
Miként vélekedtek napjaink könnyűzenéjéről? Szerintetek hova tűntek a különböző szubkultúrák?
Zoli: Szerintem a különböző szubkultúrák köszönik szépen, jól vannak, maximum kevesen kíváncsiak rájuk. Megy manapság a Kovács Krisztián által bugyireppnek elnevezett vonal, meg még pár irány, ami érdekli az embereket, a többire meg kicsi az igény. De ettől függetlenül van ezeknek is piaca, csak vért izzadva kell megtalálni az utat a közönséghez.
Zsolti: Egyetértek, viszont annyit azért hozzátennék, hogy mivel amúgy is kicsi piacról van szó, ráadásul kulturális területen, szerintem elengedhetetlen az állami szerepvállalás a könnyűzene támogatásában. Meglátjuk hova fejlődnek ki a mostanság elindult pályázati programok. Annyi biztos, a klubélet szinte teljesen megszűnt, bár tény, hogy nem csak a pénz hiánya, hanem a megváltozott szórakozási szokások miatt is.
VK: Mit vártatok a mostani “Ki Mit Tube?” versenytől?
SZ4P: Természetesen világhírnevet, meg hogy ezentúl soha ne kelljen többet dolgozni, mert mindenhonnan ömlik a pénz 😀 Valójában ezt egy jó lehetőségnek tartottuk egyrészt, hogy kicsit hülyéskedjünk, másrészt, hogy a youtube-közösségben is több emberhez eljussunk, ami be is jött, mert eszméletlenül megugrott a csatornánk feliratkozóinak száma.
VK: Elég komoly fricskát adtatok napjaink top előadóinak. Milyen visszajelzéseket kaptatok ezzel kapcsolatban?
SZ4P: Egy-két kivétellel szinte csak pozitívat. Nyilván mindig vannak emberek, akiknek nincs humorérzéke, de a többség tök jól szórakozott, még olyanok is mondták, hogy mennyire király lett a “Van valami a hereszőrben”, akik addig nem kifejezetten kedvelték a zenekart. Ráadásul a Ki Mit Tube-on is kb. a harmadik legnézettebb volt a mi produkciónk, ami azt jelenti, hogy az emberek megmutogatták egymásnak és tetszett nekik. Első körben attól féltünk kicsit, hogy sok ember nem fogja érteni az utalásokat meg az oltásokat, mert azért az Irigy Hónaljmirigy-féle suttyó humornál kicsit emelkedettebben igyekeztünk kritizálni, de szerencsére mindenkinek lejött, miről van szó. Ezúton is köszönjük a zsűriből Kiss Ádámnak, Kovács Krisztiánnak és Pixának a hozzánk intézett kedves szavakat és mindenkinek, aki szavazott ránk! Jó buli volt 😀
SZ4P 5
VK: Hogyan tovább? Mik a közeli és távlati terveitek?
SZ4P: Legközelebb egy mini akusztikus műsort nyomunk a nowmagazin.hu fesztiválvideós bemutatóján október 8-án a Beat On The Brat-ben, majd a milyenferi zenekarral játszunk közösen október 29-én a Gozsdu Manó Klubban, de folyamatosan szervezés alatt állnak egyéb bulik is. Zoli pedig most kapott alkotói támogatást a Nemzeti Kulturális Alaptól a következő nagylemez dalszövegeinek megírására, úgyhogy közben nekiállunk az új dalok készítésének is, amiből előbb-utóbb maga a lemez is meg fog majd születni 🙂
Képek forrása: Szabadtéri 4akkordos Performansz hivatalos Facebook oldala
Mia

Karcos szövegek és odamondogatós hangszerelés – interjú Tarján Zsófival

A legnagyobb hős” című dallal robbant be igazán a Honeybeast zenekar a magyar könnyűzenei életbe. Azóta a menetelésük pedig töretlen, számos díjat bezsebeltek már, és újabb szerzeményeikre is vevő valamennyi korosztály. Hogy mi a titkuk és hogy milyen terveket dédelgetnek a jövőre nézve? Erről is kérdeztem Tarján Zsófit, az énekes-frontemberüket.

Honey2

Viharsarki Kanapé: Milyen hatást gyakorolt az érkezésed a zenekar életére?
Tarján Zsófi: Egy zenekar életében a frontember váltás egy komoly lépcsőfok. Frontember az, aki a zenekarról az első benyomást adja, a frontember a zenekar arca. Amikor „arcváltás” történik, az kockázatokkal jár.
A zenekar előtte egy angolszászabb kultúrát képviselt. Előttem Czuczor Anett volt az énekesnő, aki nagyon jól tudott angolul, gyakorlatilag Ausztráliában nőtt fel. Így az angol nyelvű dalok voltak előtérben. Amikor én megérkeztem, rögtön átváltottunk magyar nyelvű dalokra, mert az én karakteremhez az illett jobban, és ezt követően az utunk arra kezdett tendálni amerre a Portugál című dal megszabta az irányt.

VK: Részben köztudott, hogy Hernádi Judit lánya vagy. Otthon milyen hatások értek? Édesanyád mennyire befolyásolta, hogy milyen zenei vonalon mozogj?
TZS: Nem terelgetett semerre, az én zenei ízlésem úgy fejlődött, hogy én magam választottam meg mit hallgatok. Nem volt rám erőltetve semmi.
Amiben befolyásolt, hogy rengeteg próbafolyamatot néztem végig, láthattam azt, hogy miként alakul egy színdarab: hogy lesz egy olvasópróbából egy kész színdarab. Hogy készülnek a jelmezek, hogy készülnek a karakterek, mit csinál a rendező.
Ezt a folyamatot láttam továbbá egy-egy lemez esetében is: hogy lesz egy versből, egy dalszövegből egy kész kompozíció, egy kész dal, egy kész lemez. Mindezek a folyamatok befolyásoltak.
A mi családunk nagyon szereti a blues és a jazz zenét, ebben nőttem fel. Édesanyám sokat dolgozott és dolgozik együtt Heimlich Gáborral, így a blues-os, kicsit country-s vonal talán így jött.

honey3

VK: Ezt a folyamatszemléletet mennyire tudod belecsempészni a saját munkádba? A legnagyobb hős szamaráról sokan tudják például, hogy a te alkotásod.
TJ: Alkalmazott grafikusi diplomával és ének diplomával is rendelkezem. Készítettem egy storyboard-ot, a történet maga ahhoz az animációhoz készült, amelyet vetítettek mögöttünk a Dal című műsorban. Mivel elég kerekre sikerült, ezért úgy döntöttük, hogy videót készítünk belőle. A videót kiegészítettük pár dologgal és így született meg A legnagyobb hős klipje.

VK: A Dal című műsort mennyire tartod mérföldkőnek a zenekar életében?
TZS: Nagyon-nagy mérföldkőnek tartom. Tulajdonképpen ebben a műsorban való szereplésünk indította el a zenekart a mostani útján. A Dalnak köszönhetően ismertek meg bennünket országszerte. Azóta kapunk meghívásokat városi rendezvényekre, falunapok és fesztiválokra egyaránt, többen ismernek meg bennünket ezek által is.

VK: A dalszövegeitek néha kicsit keserédesek, néha kritikusak. Hogy születnek, honnan merítetek ihletet?
TZS: A dalszövegeket Bencsik-Kovács Zoltán írja, akit úgy szoktam emlegetni, hogy a „zenekar” lelke. Az idén munkáját Artisjus-díjjal ismerték el, mint könnyűzenei zeneszerzőt. De számos más szakmai elismerésben részesült már, és mi is nagyon büszkék vagyunk rá.
Zoli a közéletből meríti a dalszövegeket. Mindenhol impressziókat gyűjt, akár az utcáról vagy emberi kapcsolatokból. Mindezeket összegyúrja stilizált történetekké. A legnagyobb hős az önként vállalt párkapcsolatról szól, míg ennek a folytatása az Egyedül pedig az önként vállalt magányról, a szinglilétről.

Honey1

VK: Milyen érzés volt számotokra, hogy A legnagyobb hőst tavaly az év dalának kiáltotta ki több rádiós is?
TJ: Nagyon-nagyon jó érzés volt! Legelőször a Facebookon bukkantam rá arra cikkre, amely ezzel foglalkozott, rákattintottam, és néztük, hogy tény és való szép sikereket ért el több listán is a dalunk.

VK: Mi a különbség szerinted a vidéki és a budapesti zenei élet között?
TZS: Nagyon nehéz kérdés, nagyon komplikált rá a válasz. A vidék kicsit olyan, mintha buborékban lenne. Van amit elfogadnak az emberek, van amit szeretnek, de akad olyan, ami nem jut el vidékre. A tévében futó zenék, zenés műsorok eljutnak vidékre, mint például a tehetségkutatók vagy különböző zenei csatornák „kínálmányai”.
Természetesen ez nem igaz ez a fiatalabb korosztályra. Ők felmennek az internetre, és olyan zenét hallgatnak, amit szeretnének. Ők éljenek bárhol, tudják használni az internetet, és bármit be tudnak gyakorlatilag rántani a hálószobájukba.
Szemben velük pedig sokan vannak olyanok, akik nem tudnak lépést tartani a korral, nem is érdekli őket a modern technika, de nézik a tévét, és az formálja az ízlésüket, amit ott látnak.

VK: Melyik korosztály harap a legjobban rá a ti zenétekre?
TZS: Ez is egy érdekes kérdés, de nem tudom rá a választ. Azt látom, hogy elég széles rétegnek tetszik a Honeybeast. Vannak kisgyerek rajongóink is, de a koncerteken derül ki, hogy a gyermekközönség mellett komoly fiatal közönségünk is van. A fiatalokat vonzza a karcos szöveg világ, az odamondogatós hangszerelés. De ugyanakkor az eggyel idősebb korosztály is dúdolja a dalainkat. Úgy gondolom elég jól meg tudjuk fogni az embereket magunknak.

VK: Milyen terveitek vannak a jövőt illetően?
TZS: Most készül a zenekar harmadik nagylemeze. Folyamatosan koncertezünk, alakul a klubturnénk is a nyári szezont követően. Dolgozunk, én dalszövegeket tanulok, kaptam Zolitól egy csomó új dalt. Demózgatni kezdünk hamarosan, illetve én készítem az új lemez grafikáját.

Képek forrása: Honeybeast zenekar Facebook oldala

Mia

Lezárult a 2014-es SZIN-es akta

Véget ért az idei Szegedi Ifjúsági Napok, mely a 0. nappal kiegészülve idén is 5 napon keresztül szórakoztatta a közönséget. A fesztivál ideje alatt összesen 78 ezer ember fordult meg az Újszegedi Partfürdőn, a leglátogatottabb a szombati, záró nap volt, melynek során 19 ezer ember bulizta végig a koncerteket. A SZIN 4. napján többek között a Brains, a Subscribe, a ROAD, az Intim Torna Illegál, valamint a Maszkura és a Tücsökraj lépett fel, a nagyszínpados fellépők sorát pedig a Vad Fruttik és a Punnany Massif lehengerlő koncertje zárta. Bővebben…