Első megyenapra készülnek Békésben

A Békés Megyei Önkormányzat idén első alkalommal szervez Megyenapot 2016. szeptember 3-án a békéscsabai főtéren.  A rendezvény célja, hogy ráirányítsa a figyelmet Békés megye értékeire, erősítse az itt élőkben az összetartozás érzését és egy értékes nappal örvendeztesse meg a kilátogatókat. Az esemény középpontjában az itt élő nemzetiségek kultúrája, a megyei és települési értékek, a hagyományainkat őrző kézművesek és élelmiszertermelők állnak.

megyenap

A program reggel kilenc órától sötétedésig tart. Fél tízkor hangos felvonulás indul kikiáltóval, fúvószenekarral, hagyományőrzőkkel, óriásbábbal és bábszínházi bohócokkal a Csaba Centertől a főtérig. A megyenap hivatalos megnyitója 10 órakor lesz a Szent István téren, majd a színpadon egész nap egymást követik a fellépők. Délelőtt a nemzetiségek mutatkoznak be, délután felkért megyei szereplők: a Tabán Néptáncegyüttes, a DUMA Színház, a Cervinus Teátrum, a Gyulai Vonósnégyes, az orosházi Vadvirág-Esély Klub és a Balassi Táncegyüttes. A gyerekek szórakoztatásáról 12 órától a Békéscsabai Napsugár Bábszínház gondoskodik, délután 17 órától a Szomszéd Néni Produkciós Iroda pedig a felnőtteket veszi célba. Az est folytatásában a Csabai Csípős Blues Club két koncertet szervez: a Borsodi Blues Collective és a Deák Bill Blues Band lép színpadra.

Napközben a nemzetiségek hagyományos ételeket készítenek és kóstoltatnak az érdeklődőkkel, hagyományaikat, értékeiket, kulturális, gasztronómiai kincseiket faházakban mutatják meg. A vendégsereg éhségének csillapításáról megyék egyik híres mesterszakácsa gondoskodik, aki egy igazi megyei étellel várja a rendezvényre érkezőket.

A gyerekprogramokra külön hangsúlyt helyeznek a szervezők. Játszósátrat állítanak fel, ahol kézműveskedhetnek, próbára tehetik ügyességüket, tudásukat, valamint egész nap légvár áll rendelkezésükre.

Megszervezik Békés megye legnagyobb kézműves vásárát és termelői piacát, ahol közel 50 megyei illetékességű kézműves és termelő portékája látható és vásárolható, legyen az a gasztronómia, a művészet, a kultúra területéről való.

A Békés Megyei Értéktárban szereplő tételeket külön faházakban mutatják be, valamint oklevéllel köszönik meg azt illetékeseknek azt, hogy az értéktárba javasolt felterjesztésekkel közreműködtek a települési illetve megyei értéktár bővítéséhez. A programra várják a határon túli testvérmegyéket, valamint a Békés Megyei Értéktár mellett a nemrég alakult Székelyföldi Értéktár is bemutatkozik ezen a napon. Az esemény díszvendége idén Székelyföld lesz.

20160810_045

A rendezvényt támogatta a Nemzeti Művelődési Intézet, Békéscsaba Megyei Jogú Város, a Bora Kft., a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Békéscsabai Médiacentrum, a Békés Megyei Hírlap, a Csaba Rádió, a Mega Rádió és a Rádió 1.

 

Bemutatták Békés Megye Pálinkáját

A Békés Megyei Önkormányzat számára fontos az értékek megőrzése, bizonyítja ezt az is, hogy arra sarkallja a megye településeit, alakítsák meg értéktár bizottságaikat. Értéktár túrákat szervez, gyűjti értékeit, védi a hungarikumokat és nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a megyei értékeket minél többen és minél többfelé megismerjék.
E törekvésnek megfelelően a megyei önkormányzat múlt évben egy új kezdeményezést indított útjára: minden évben Békés Megye Pálinkája címet adományozza egy pálinkafőzdének.

20160420008

Az önkormányzat által meghirdetett versenyen Békés megyei kereskedelmi pálinkafőzdék vehetnek részt az általuk készített különböző fajtájú pálinkákkal.
Ezek közül a szakmai zsűri választotta ki az idei nyertest, ez egy lepotica szilvából készült pálinka, amit a békéscsabai Árpád Pálinka, a 2015-év Legeredményesebb Pálinkafőzdéje nevezett a versenyre.

A Békés Megye Pálinkája 2016 versenyfelhívásra összesen 14 mintát küldött be három kereskedelmi főzde: az Éden-tó Szeszfőzde Bt., a Kisrét Manufaktúra Kft. és a Gyulai Pálinka Manufaktúra. A nevezett minták között kajszibarackból, kétféle szilvából, birsből, kétféle szőlőből, málnából, cigánymeggyből, ribizliből készült pálinkát bírált a zsűri, ezek közül került ki a legjobb, amire az ítészek a maximális 20 pontot adták. Négy jellemzőt vizsgált a zsűri: a tisztaságra a tiszta jelzőt kapta a minta, az illatra a könnyű, gyümölcsös meghatározást, ízét kirobbanónak, hosszúnak minősítették, a harmóniáját pedig fantasztikusan elegánsnak.

20160420029

A hagyományteremtő céllal elindított címet a győztes pálinkafőzde használhatja, az ezt tanúsító címkét elhelyezheti a nyertes pálinkát tartalmazó üvegeken. A Békés Megyei Önkormányzat pedig vállalja, hogy egy éven keresztül a nyertes pálinkafőzdétől vásárol pálinkát protokoll célokra 2 és 0,4 deciliteres kiszerelésben.

A nyertes pálinka lepotica szilvából készült, ez egy Szerbiából származó, korai szilvafajta, július végén, augusztus elején érnek valódi kék, nagy, tojásdad alakú termései. Nevének jelentése: szépség. A lepotica pálinka több szállal is kötődik a megyéhez. A gyümölcs a családi tulajdonban lévő 6 hektárnyi szilvaültetvényen termett helyi munkaerő gondozásában, helyben élők szüretelték, és a főzést is megyei mester felügyelte, végezte. Igazi Békés megyei pálinkáról beszélünk, ami nagyon intenzív, kellemes szilva virágillattal indító, könnyed ital, bátran ajánlható hölgyeknek is. Ízében a hagyományos szilvapálinkáktól eltérő, különleges, édeskés ízvilág fedezhető fel, gyömbérrel és virágos, mézes jegyekkel. Rendkívül komplex, hosszú utóízű párlat, melynek szárazpróbája fahéjas jegyeket hagy maga után a pohárban.

“A kijelölt úton haladunk tovább!” – interjú Zalai Mihállyal, a Békés Megyei Közgyűlés elnökével

Tavaly ünnepeltük Békés megye újraszervezésének 300. évfordulóját, most pedig egy pályázatokban bővelkedő év elé nézünk, amely jó esetben növekvő pályára állíthat térségünket. Elnök úrral a jeles évforduló eseményeiről, a fejlesztési pályázatokról és a fiatalok lehetőségeiről is beszélgettünk.

BM címer

Viharsarki Kanapé: 2015-ben ünnepeltük a megye újraszervezésének 300. évfordulóját. Hogy látta a különböző rendezvényeken, a lakosság, a résztvevők mennyire ismerik Békés megye múltját? Mennyire fontos az itt élőknek a lokálpatriotizmus?
Zalai Mihály: A legtöbb településen tanítanak helytörténetet, de az iskolán felül ezzel a témakörrel közművelődési intézmények és múzeumok, gyűjtemények is foglalkoznak. Úgy látom, hogy a helytörténet tekintetében nagyon sok fiatalnak vannak pontos ismeretei.
Viszont a megye történetével jóformán csak a Békés Megyei Levéltár vagy a nagyobb múzeumok foglalkoznak. De a megyenap szervezése kapcsán még én is, akinek fontos a helytörténet, sok új ismeretet szereztem.
Nagyon kevesen tudják, hogy a török kiűzését követően szinte lakatlanná vélt Békés megye. Azok a lakók, akik először visszaszivárogtak Békés városba vagy a város közelébe, ők a török hódoltság ideje alatt hol beköltöztek a városba, hol bujdokolni kényszerültek. Nagyon számkivett sorban, de éltek itt emberek.
A 300. évforduló kapcsán az volt a célunk, hogy a megyével, a megye történelmével kapcsolatos információkat minél szélesebb körben megismertessük, azokat a szálakat erősíteni tudjuk, amely a szülőföldhöz fűzi az itt élőket, köztük a fiatalokat is.
Nyilván ez nem elégséges ahhoz, hogy valaki úgy értékelje, hogy itt kell leélnie az életét. De nagyon sokszor segít olyan döntési helyzetben, mikor az itt maradás vagy az elindulás között kell dönteni. Ha valakit ismeretek, érzelmi szálak fűznek nemcsak az itt élő emberekhez, a tájhoz, a környezethez, a helynek a történelméhez, az egy sokkal erősebb kötődés, mintha azok nélkül tengetné mindennapjait a lakókörnyezetében, ahová született.
Szerettük volna ezeket az ismereteket bővíteni, az érzelmi szálakat megerősíteni az évforduló megünneplésével, épp ezért figyelmet fordítottunk arra is, hogy gyerekek, fiatalok számára is szervezzünk olyan versenyeket, rendezvényeket, amelyek a megye történetével foglalkoznak. Ezek sikeresnek bizonyultak, közel 500 főt tudtunk bevonni ezeknek az eseményeknek a szervezésébe.
Ez az eseménysorozat arra is indított bennünket szervezőket, hogy ebből egy állandó rendezvényt hívjunk életre évről-évre. Ebben az évben is szeretnénk egy megyenapot szervezni – igaz már nem az évfordulóhoz köthetően és nem ünnepségszerűen – ahol ugyanezeket a felsorolt célokat tűzzük ki magunk elé.

VK: Nemrég került egy sor pályázat kiírásra. Ezek mely területek fejlesztését érintik leginkább?
ZM: Nagyon vegyes a kép. Egyrészt ahhoz, hogy valaki úgy döntsön, hogy ott élje le az életét vagy annak közelében, ahol született, az is kell, hogy megfelelő lehetőségek, alternatívák legyenek előtte a munkahelyek tekintetében is, mivel azok nagyban befolyásolják az életminőséget. Ezért a magyar fejlesztéspolitikának az a legfontosabb célkitűzése, hogy az ide érkező uniós források 60 százalékát gazdasági fejlesztésekre fordítsa. Ez részben munkahelyteremtést is jelent, mert lényegében a gazdaság fejlesztésével ez is együtt jár, de azt is jelenti, hogy azokat a lemaradásokat be kell hoznunk, amelyek a gazdaságot érintik, és a versenyképességet is befolyásolják. Továbbá tenni kell a már meglévő munkahelyek fenntarthatóságáért is. Gondolok itt például az élelmiszeriparra, ahol láthatóan nem prosperál sok esetben egy-egy olyan cég, hogy fejlődni tudjon, és idővel a technikai lemaradás nőni fog, és ez idővel odáig vezethet, hogy a cég piacot veszt, és akár hosszú- vagy rövidtávon az általa teremtett munkahelyek is veszélybe kerülhetnek.
Az uniós forrásokon belül a munkahelyek megvédését, bővítését és teremtését három program is szolgálja: az egyik programot a Békés Megyei Önkormányzat dolgozta ki és koordinálja, ez a Területfejlesztési Operatív Program (TOP). Itt elsősorban önkormányzatok, de civil szervezetek és egyházak is pályázhatnak. Olyan fejlesztések megvalósítását támogatja ez a program, amely az infrastrukturális hátterét tudja megadni vagy megerősíteni azoknak a terveknek, amelyet a többi programból, a Vidékfejlesztési Programból vagy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) tudnak majd megvalósítani.
A TOP-on belül vannak olyan pályázati elemek, amelyek a közvetlen gazdaságfejlesztést szolgálják, így bértámogatást nyújtanak vagy hozzájárulnak a munkaerő fejlesztéséhez. De a többségük közvetetten szolgálja a fejlesztéseket: inkubátorházak létrehozását vagy a munkába való eljutás megkönnyítését célozzák. Míg más elemek a munkavállalás megkönnyítését segítik, mint például bölcsőde- és óvoda felújítások, fejlesztések. Ezáltal azok a kismamák is könnyebben is el tudnak helyezkedni, akik kisebb településeken élnek.

ZM 2

VK: Békés megye rendelkezik-e ifjúsági koncepcióval? Arra vonatkozóan vannak-e kezdeményezések, hogy minél több fiatalt helyben tartsanak?
ZM:
Tudomásom szerint Békés megyének nincs jelenleg ifjúsági koncepciója. Egyre inkább érezzük ennek a hiányát, mert a fiatalok bevonásával véleményem szerint el kell készülnie egy olyan munkaanyagnak, amely kijelöli azokat a stratégiai pontokat, ahol érdemes az ifjúság érdekében beavatkozni. Azok a programok, amelyek a 2020-as időszakig valósulnak meg, főként a munkaerő-piacon lévőket célozzák meg. Ebben úgy gondolom, hogy a fiatalok egy része már érintett lesz, főként a tanulmányaik befejezése után.
Nyilvánvalóan külön kell foglalkozni a közoktatás és a felsőoktatás helyzetével, azokkal az ösztöndíj rendszerekkel, amelyek rendelkezésre állnak. E téren nagy hiányosságokat látok. A megyei önkormányzat az állami bevételeinek a 3 százalékát fordítja ösztöndíjra.
A jövőben érdemes lesz a megyei közgyűlésnek az ösztöndíjak dolgát is tárgyalnia, mert a Bursa Hungarica-ösztöndíjpályázat nagy segítséget nyújthat a különböző területeken tanulóknak, de nem ösztönöz a hazatérésre, nincs ilyen elem a rendszerben. Abban az esetben, ha a megyei önkormányzat támogatásra talál a helyi vállalkozók és a felsőoktatási intézmények körében is, személy szerint nyitott lennék egy olyan ösztöndíj kidolgozására, amely hozzájárulna ahhoz, hogy a fiatalokat a tanulmányaik elvégzése után helyi cégeknél munkához segítsük, hogy ezzel is ösztönözzük őket a hazatérésre, illetve arra, hogy legalább az első években itt szerezzenek szakmai tapasztalatokat.

VK: Gyakornokokat szokott fogadni a Békés Megyei Önkormányzat?
ZM: Egy kormányhivatali program keretén belül egy hónapig voltak nálunk egyetemisták és főiskolások, akik különböző adminisztratív feladatokat láttak el. Mind a tizenhárom fő jól képzett és szimpatikus fiatal volt, akik egy vagy több nyelvvizsgával is rendelkeztek. Úgy gondolom, hogy a nálunk szerzett tapasztalatok hasznosnak fognak bizonyulni a számukra, beleláttak a megyei önkormányzat területfejlesztési feladataiba az itt töltött időszak alatt.

VK: Az M44 megépülése mennyire lendítheti fel a megye gazdasági életét?
ZM:
Ez egy szükséges, de nem elégséges feltétel. A magyar kormánynak határozott célja, hogy valamennyi megyeszékhelyet gyorsforgalmi út érjen el a ciklus végére, így Békéscsabát is.
Békés megye abban a szerencsés helyzetben van, hogy ez egy jól előkészített projekt. A kormányzati szándék pedig abban is megvalósul, hogy a múlt évben és ebben az évben is mintegy 30 milliárd forint a rendelkezésre állt a költségvetésben az M44-esnek a tervezésére és ehhez kapcsolódó feladatokra.
A következő évben az építkezés egy magasabb fordulatszámra fog kapcsolni a terveink szerint. Viszont azt is tudni kell, hogy ezt az utat nem uniós forrásból építi a kormány, és a központi forrásból is több milliárd forintot igényel ez az elképesztően nagy beruházás. De nagyon örülök annak, hogy a kormány az M44 építése mellé állt.
Az itt élőknek mindenféleképpen megnöveli majd a mozgásterét, gyorsabban el tudunk majd jutni mind a fővárosba, mind az ország nyugati felébe. Továbbá bízom benne hogy a cégvezetők, tulajdonosok is megtelepszenek majd itt, hiszen ezáltal az ő kényelmi feltételeiket is jobban ki tudjuk majd elégíteni. Illetve a már meglévő nagyobb vállalkozások, cégek vezetői is bővíteni tudják majd ezáltal a kereteiket.
A turizmusnak is nagy lökést adhat a gyorsforgalmi út megépülése. A megyébe sok turista érkezik, nagyon jók az adottságaink, de mikor pár éve végigmentem a Békéscsaba – Kecskemét szakaszon, csodálkoztam, hogy ide turisták visszajárnak, mert nagyon rossz útviszonyokat tapasztaltam. Ha ez a hátrány megszűnik, akkor az még több látogatót, még több, az idegenforgalomból származó bevételt jelenthet.

VK: Mely területeken látja, hogy kiugrási lehetősége van a megyének?
ZM:
A mostani uniós ciklus a gazdaság irányába egy jó értelemben vett „letámadást” fog jelenteni. Egy olyan injekció lehet ez, amely minden területen növekedést idézhet elő. Ennek sikeresség azon múlik, hogy az adott részterületek szereplői mennyire fognak sikeresen pályázni, és hogy azok a fejlesztések mennyire átgondoltak és mennyire fenntarthatóak.
Nem lesz elég a TOP-ban az önkormányzatoknak lehívni azt az 58 milliárd forintos keretet, amely rendelkezésre áll. Ez egy jó alapot teremthet. Én azért dolgozok, hogy ez az alap meglegyen!
De a cégeinknek, a gazdáknak és az önkormányzatoknak minden lehetőséget meg kell ragadniuk ahhoz, hogy ezeket a fejlesztéseket létrehozzák. Ez így együttesen, hogyha mindannyian sikeresek vagyunk, akkor növekedésre állíthatja Békés megyét.

Képek forrása: Békés megye és Zalai Mihály Facebook oldala

Krupincza Mariann

 

Jótékonysági sportkonferenciát rendeznek Orosházán

Összefogással a Sportnevelés Töretlenségéért Jótékonysági Sportkonferenciát szerveznek Orosházán a Testnevelési Egyetem javára november 11-én, szerdán.

foci

A kezdeményezés Dél-Békésből indult el, Simonka György országgyűlési képviselő, a Segítségnyújtás a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány elnöke, Zalai Mihály, a Békés Megyei Önkormányzat elnöke, Dr. Szabó Péter, a Kodolányi János Főiskola rektora összefogása alapján. A kezdeményezéshez csatlakozott Orosháza Város Önkormányzata is, felvállalva a rendezvény szervezését és lebonyolítását.
A rendezvény védnöki szerepét Dr. Dancsó József, a Magyar Államkincstár elnöke és Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetem rektora vállalta.

A szervezők számára Békés megyében kiemelten fontos az egészségtudatos életmód elterjesztése, azon belül is a sport, és annak fontos pillére, a sportnevelés magas színvonala, annak töretlen megtartása. Éppen ezért, értesülve a Testnevelési Egyetemet ért csapásról, amely elpusztította az egyetem atlétikai csarnokát, arra az elhatározásra jutottak, hogy egy jótékonysági sportkonferencia szervezésével próbálnak hozzájárulni ahhoz, hogy ne sérüljön a hazai sportképzés töretlensége.

A délelőtt az ifjúságé

A konferenciát november 11-én tartják Orosházán, a Kodolányi János Főiskolán, ahol már délelőtt 10 órakor elkezdődnek a programok.
Az emeleti nagyteremben pódiumbeszélgetés lesz élsportolókkal. Versenyekről, felkészülésről és a sport fontosságáról mesél majd  dr. Hegedűs Csaba birkózó olimpiai bajnok, Szalma László olimpikon atléta, a TF tanszékvezetője, Szabó Attila világbajnok kenus, olimpikon és Böczögő Dorina olimpikon, Világkupa győztes tornász.
Mindeközben az aulában az NB I-es orosházi férfi- és az NB I/B-s női kézilabda csapat néhány játékosa, valamit Ifj. Zsiga Zsolt Európa bajnok, világbajnoki 2. helyezett Kyokushin karatés tart majd élménybeszámolót a diákoknak.

stadion

A délután a sportszakmáé

A 12.30 órakor kezdődő sportkonferencián két szekció lesz, ahol folyamatosan zajlanak majd a szakmai programok. A nagyteremben előadást tart dr. Dancsó József, a Magyar Államkincstár elnöke, dr. Szabó Péter, a Kodolányi János Főiskola rektora, dr. Hegedűs Csaba olimpiai bajnok birkózó, Kovács Kokó István olimpiai bajnok ökölvívó, Kubatov Gábor, a Ferencvárosi Torna Club elnöke, Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetem rektora.
Pódiumbeszélgetésen mesél sportélményeiről a PICK Szeged kézilabda csapatának két válogatott játékosa, Balogh Zsolt és Zubai Szabolcs és az idén berobbant ifjúsági világbajnok és felnőtt világbajnoki 2. helyezett kajakos, Homonnai Luca. A sportoktatás jövőjéről pedig dr. Béres Sándort, a Testnevelési Egyetem atlétikai tanszékének oktatóját kérdezik majd.

A témák természetesen a sport körül forognak majd. Szó lesz a sportnevelésről, a sportfinanszírozásról, a sportlétesítmények fejlesztéséről, az élsportolók pedig mesélnek azokról az élményekről, benyomásokról, amit a sport adott számukra.

A kisteremben Békés megyei sportolók, sportvezetők tartanak előadásokat a sportnevelésről, a sport egészségre gyakorolt jótékony hatásáról.

sportkonf1

Relikviák a sportolóktól – kiállítás és jótékonykodás

Több ismert sportember és sportklub is felajánlott már relikviát, amit a konferencia után a külön erre a célra létrehozott internetes oldalon adományt utalók között sorsolnak majd ki december közepén.
Aláírt mezt küld a Ferencváros labdarúgó csapata, a PAKSI FC csapata, a Videoton FC csapata és az MVM Veszprém kézilabda csapata. Két aláírt meccslabdát ajánlottak fel a PICK Szeged kézilabdázói. Rácz Dénes K1 magyar bajnok, Thai box ISKA Európa-bajnok felajánlotta a sportnadrágot, amiben a legfontosabb versenyeit nyerte. Szedoglavits Alajos többszörös magyar és nemzetközi takewondo bajnok élete első nemzetközi versenyén nyert kupáját küldi el, míg olimpiai bajnok és profi világbajnok ökölvívónk, Kovács Kokó István a legutóbbi balatoni versenyén nyert poncsót adományozza erre a célra. dr. Hegedűs Csaba olimpiai bajnok birkózónk pedig egyik válogatott melegítőjét ajánlotta fel a jótékony célra.

Összefogással a Sportnevelés Töretlenségéért, Jótékonysági Sportkonferencia
Időpont: 2015. november 11. (szerda), 10-17 óra
Helyszín: Kodolányi János Főiskola, Orosháza, Gyopárosi út 4.

Képek forrása: Zalai Mihály hivatalos oldala, szon.hu

Békés megyei értékek is bemutatkoztak a hétvégi kiállításon

A 15. Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé keretében ötödik alkalommal szervezték meg a Kárpát-medence Nemzeti Értékei és Hungarikumai Kiállítás és Vásár elnevezésű rendezvényt. A városi sportcsarnok küzdőterén rendezkedtek be a Kárpát-medencében működő, magyar kötődésű vállalkozások, kézművesek, családi gazdaságok, és hirdették magukat, terméküket, tehetségüket, mindezzel növelve ismertségüket. Bővebben…