Az egészség fellegvára – Szauna Szeánszok a gyulai Várfürdőben

Gyula igazi gyöngyszem a dél-alföldi régióban. A történelmi fürdőváros hosszú évtizedek óta kedvelt a turisták körében. Ahogy beköszönt a jó idő, szinte nem múlik el úgy hétvége, hogy valami program ne színesítené az itt élők és az idelátogatók életét.
A Gyulai Várfürdő a határon túliak körében is nagy népszerűségnek örvend. A főszezonban és azon túl is számos külföldi vendég érkezik ide feltöltődni mind testileg, mind lelkileg. Ehhez nyújt többek között kiváló lehetőséget a már több alkalommal ismertetett Szauna Szeánsz. A helyi sajátosságokról és szolgáltatásokról Nagy Sándor szaunamesterrel beszélgettem. Bővebben…

Kitárja kapuit a CsabaPark

Egy régóta dédelgetett álom válik valóra pénteken. Békéscsabát szokás a kolbász fővárosaként emlegetni, és miután a csabai kolbász nemrégiben megkapta az előkelő hungarikum címet, még időszerűbbé vált, hogy létesüljön egy olyan hely, ahol a kolbászkészítés hagyományait méltóképp lehet prezentálni a nagyközönségnek, és valóban a kolbász szívévé tud válni. Ez lesz a szeptember 19-én, péntek délután megnyíló CsabaPark. Bővebben…

Világraszóló érték a pusztában – bemutatkozik a mezőhegyesi ménes

A Dél-Alföld egyik kuriózuma a mezőhegyesi ménes, amelyet nemrégiben a Békés megyei online hírmagazin, a beol.hu olvasói a megyei értéktár bizottság figyelmébe is ajánlottak, mint olyan kincset, amelynek hírét terjeszteni kell, hagyományait pedig továbbörökíteni az utókor számára.

A Mezőhegyesi Császári, és Királyi Katonai Ménesintézet megalapításával új fejezet nyílt a magyar lótenyésztés történetében, miután II. József Császár aláírta a ménes alapítólevelét 1784. december 20-án, megvásárolva a török hódoltság után lakatlanná vált „Mezőhegyes nevű alkalmatos pusztát”. Magyarország és a Monarchia első állami ménesét hozta létre, melynek céljául a hadsereg lóellátását, és a lótenyésztés magasabb szintre emelését tűzte ki.

Image

Csekonics József vértesszázados, első mezőhegyesi ménesparancsnok tervei alapján 1869-ig a ménes üzemeltetését katonai személyzet látta el. A ménes első parancsnokai erdősítési kísérletekbe is kezdtek, így a kezdeti fátlan pusztaságból mára gazdag erdőség, közkedvelt vadászterület vált. Nemzeti kincseinket gyarapítva itt született meg Mezőhegyesen az első három tradicionális magyar lófajta, a Furioso-North Star, a Gidrán, és a Nóniusz. Ezzel a világon egyedülálló eredményt ért el, mint három fajta bölcsője. A kiegyezés után a magyar kormány irányítása alá került a ménesbirtok. A hadsereg lóellátása mellett a köztenyésztés javítását tűzték ki a ménes céljának, így a parasztsági birtokok is megismerhették a kiváló genetikájú mezőhegyesi fajtákat. Kozma Ferenc, és Gluzek Gyula keze nyomán magas szintű mezőgazdaság, és ipar alakult ki. A Mezőhegyesen tenyésztett, nemzetközileg ismert, és elismert lovak kiválóságát a változatos lóállomány, és a magas fokú szakképzettség adta.

Image

Napjainkban a Mezőhegyesi Állami Ménes Kft. mint az évszázados ménesintézet utódja őrzi Mezőhegyes évszázados értékeit, és tradícióit. Ma több mint 300 lovat nevelnek, melyek a Nóniusz, a Mezőhegyesi Sportló, és Ügető fajtákból tevődnek össze. Társaságuk hagyományos lótenyésztő tevékenységét az eredeti műemlék épületegyüttesben végzi. Jelenleg a ménes kezelésében 22 védett műemlék is található. Lovaspályájuk nemzetközi színvonalat kielégítő fogathajtáshoz és díjugratáshoz nyújt ideális helyszínt, ahol a magyarországi lovas szövetségekkel közreműködve számos versenyt, és lovas eseményt rendeznek. Továbbá a helyi szakiskolával együttműködve lovas szakmák tanulásához biztosítanak szakmai gyakorlati helyszínt.
Az egykori északi kaszárnya ad otthont a Hotel Nonius szállónak, mely a Ménesudvar csodálatos ősplatánokkal benépesített természeti közegében található, ahol lovaglási lehetőség nyílik a lovas sportok kedvelőinek, és a pihenni vágyóknak.

Forrás: Nagy-György Tamás

Kép forrása: Nonius Hotel, Mezőhegyes

Mia

Hagymatikum – érdemes megpucolni!

Év végére a legtöbbünk energiaraktárai kimerülnek, és a karácsonyi ünnepek is kivesznek belőlünk nem keveset. 2013 végére én is megismertem mit jelent az év végi hajtás, így különösen jókor jött Dani meghívása Makóra. A napot a Hagymatikumban tett látogatással koronáztuk meg.

Makó városában 2012 januárjában nyitotta meg kapuit a fürdőkomplexum. A Makovecz Imre Kossuth-díjas építész tervei alapján épült, már messziről megkapó épület számos olyan szolgáltatást nyújt, amely lehetővé teszi, hogy a látogató egy napra vagy délutánra elfeledje búját-bánatát, és kivonja magát a mindennapi mókuskerékből.
A fedett élménymedencék közül mi a legtöbb időt az úgynevezett Kaland medencében töltöttük. A tág belső térrel rendelkező épületszárny díszítései harmonikusak, a középpontban egy monumentális hófehér oszlop áll, amelyet a hivatalos megfogalmazás szerint organikus elemek díszítenek. Jómagam magyar népművészeti mintákat véltem benne felismerni, de kicsit életfa szerűnek is hatott. Ekörül a belső elem körül alakították ki a sodrófolyosót, amely minden óra 25-kor és 55-kor indul el, és ha a pancsolók kellően el tudják magukat engedni, páratlan élményekben lehet részük.
Alaptermészetemből adódóan kissé félve tekintek rövid ideig az ilyen újdonságokra, de aztán ha olyan társ vagy társak állnak mellettem, akikben megbízok, akkor hamar feloldódok, és kapható vagyok mindenre, amitől megemelkedik az adrenalin szintem. Most is így volt. A leginkább akkor tudtam átérezni a móka lényegét, amikor hagytam magam szó szerint az árral sodródni. Az mondjuk már viccesebb volt, hogy harmadik vagy negyedik próbálkozásra jutottunk végül ki a folyosóból, de ha nem merészkedek be rövid unszolás után a mederbe, nagyon sajnálnám.

Image

Számomra a szaunázás világa is sok újdonságot rejteget még. A nyár folyamán Békésen volt szerencsém kipróbálni a fürdőben ezt a szolgáltatást, de a jótékony hatásaiban még nem tudtam igazán elmerülni. A Hagymatikum szaunavilág részlegén közel fél tucat kabin áll a wellness élményre vágyók rendelkezésére. Mi a gőzkabinnal kezdtük a felfedezésünket, de szépen sorjában végighaladtunk szinte az összesen. Jártunk az aromaszobában is, és persze nem hagyhattuk ki a makói szaunát sem, amely még az utazásom előtt felkeltette az érdeklődésem. A részlegben uralkodó félhomály és kellemes, andalító zene egyaránt gondoskodott arról, hogy kizárjam a külvilágot, és csak az adott pillanatnak éljek.
A zuhanyzókról is érdemes pár szót ejteni. A frissülésre vágyók választhatnak a „trópusi vihar” és a „skóciai eső” közül többek között, de aki ennél megrázóbb élményre vágyik, nyakon öntheti magát egy vödör vízzel vagy lehűtheti magát jéggel is. Mi inkább megmaradtunk a szolidabb verzióknál, de legközelebb lehet merészebbek leszünk.

Image

Főként az idősebb korosztály körében kedveltek a gyógymedencék, de szinte mindenkit hajt a kíváncsiság, akármelyik fürdőbe is látogasson el, hogy megmártózzon a közel 40 fokos vízben. A makói gyógymedencék egyike kül- és beltéren egyaránt igénybe vehető. Nagyobb buli lett volna úgy kikúszni a szabad levegőre, hogy hűvösebb van, de a plusz tíz fokban is volt egy sajátos varázsa. Főleg ha az ember fia, lánya a nyári strandoláshoz és fürdőzéshez van szokva.
Összességében elmondhatom, hogy nagyon jól éreztem magam. Ha egy picivel több idő állt volna a rendelkezésemre, akkor biztos még több helyiségét bejártam volna a fürdőnek, de így is nagy köszönettel tartozok szerzőtársamnak, Daninak az invitálásért.

Viszont akadtak olyan tényezők és körülmények, amelyek miatt csorbult az élvezet. Kicsit hiányoltam a központi térben, hogy bár monumentális, és az embernek olyan érzete támad benne, mintha egy templomban lenne, még sincs annyi vízfelület, hogy szabadon lubickolhasson. Hogy most az oszlopok és a belsőépítészeti formák vesznek el értékes területeket vagy más azt viszont nem tudtam eldönteni. De szívesen úszkáltam volna hosszabban úgy, hogy nem ütközök más fürdőzőkbe.
Az öltözőben kissé kétségbeestem a nap végén, lévén az körülbelül olyan, mint egy labirintus, hogy elhagytam Dani, aztán némi keresgélés után megnyugodtam mikor megpillantottam a sorok között.
Eddig is tudtam, hogy Makó „nemcsak hagyma”, de most még inkább megbizonyosodhattam róla testközelből is.

Fotók: Makói Hagymatikum Fürdő hivatalos Facebook oldala

Mia

“Békéscsabán kolbászból van a kerítés!”

Tartja a mondás, és szerencsére  egyre több családi manufaktúra tér vissza a gyökerekhez, és készíti el messze földön híres portékáját, a nemrégiben hungarikummá vált csabai kolbászt. A következőkben eme gasztronómiai remekünk nyomába eredünk.

Ha már a blogunk Békés és Csongrád megye történéseit és fontosabb értékeit veszi górcső alá, ideje volt, hogy a helyi hungarikumaink is fókuszba kerüljenek. A sort jelen esetben a csabai kolbász nyitja, amelynek változatosságát az eltérő receptek mellett az is adja, hogy egyaránt fontos szerepet tölt be a “tótok” és a magyarok szinte mindennapi étkezésében. Mindkét nép egyaránt a magáénak tekinti, és igyekszik a töltés és készítés hagyományait átörökíteni apáról-fiúra. A Viharsarok ezen csücskében alig akad olyan család, ahol a kamrában vagy a hűtőben ne csüngne vagy heverne egy-egy szál, csípős szárazkolbász. A szívünk számára kedves hungarikum egyediségét sokak szerint az adja, hogy sehol máshol nem tesznek bele annyi fűszerpaprikát, mint mi nálunk. Sőt az is érdekesség, hogy míg a csabaiba nem kerül bors, addig a gyulaiba ugyan csínján, de szórnak valamennyit. Az arányokat főként a felhasznált hús mennyisége határozza meg.

Image

A kolbász története az 1890-es évekig nyúlik vissza. Aztán a századfordulón a magyar és a szlovák nép hagyományaira és a kedvező természeti adottságokra építkezve fellendült az ipar. Ezt a folyamatot tovább erősítette, hogy a mangalica mellett elterjedtek az úgynevezett hússertések. A gasztronómiai különlegesség első virágkorát a boldog békeidőkben élte, a termelők védjeggyel látták el a hamisítás ellen. Az ötvenes évektől nagy mennyiségben ipari körülmények között állították elő “csabai csípős” néven, de a lakosság háztáji körülmények között bonyolította le főként télvíz idején a vágásokat, amelyeknek sajátos hagyományai voltak. Sőt ezek napjainkban is továbbélnek. Sok helyütt a disznóvágás és a feldolgozási munkálatok igazi közösségi élménynek számítanak. Összegyűlik a család apraja-nagyja, a szomszédság és a jó barátok, akik jó hangulatban, kellemeseket beszélgetve közösen szedik szét a jószágot, és dolgozzák fel, úgy ahogy azt eleiktől látták. Reggelire általában hagymás vért kínálnak, az ebéd orjaleves és paprikás hús, míg a vacsora toros káposztából, sült kolbászból, hurkából és pecsenyéből. áll E cseppet sem kalóriaszegény menüt rétessel, pogácsával, lekváros papuccsal, no meg finom borokkal és pálinkával zárják.

Image

A csabai kolbász ismertségét tizenhetedik éve tovább növeli ország határon innen és túl a Csabai Kolbászfesztivál, ahol a gasztronómia és a kultúra találkozik egymással. A rangos esemény oly annyira az itt lakók életének a része lett, hogy bizonyos családi eseményeket is a fesztivál napjára időzítenek, és a városból elszármazottak is ilyenkor látogatnak haza, és tiszteletüket teszik a rendezvényen. A leglelkesebbek pedig évről-évre megmérettetik magukat a kolbásztöltő- és a szárazkolbászok versenyén. A gasztrokulturális esemény mottója: “Töltsük együtt!” Ez a felhívás egyaránt utal a hagyományok ápolására, és arra, hogy a kellemest összekötve a hasznossal a kilátogatók megismerkedjenek a helyi termelők portékáival és a kísérőprogramokon kikapcsolódjanak családjaikkal, baráti köreikkel.

Sőt a jövő évtől ez az élmény csak tovább bővül. A CsabaPark vagy ahogy a köznyelv emlegeti “kolbászfalu” alapkövét 2013 őszén tették le. A fesztiválnak több mint másfél évtizedig a Sportcsarnok és zöld övezete adott otthont, azonban a rendezvény kinőtte az eddig helyszínt. A jövőre megépülő, egész évben látogatható fesztivál és rendezvényközpont területén a településünkre látogató turistáknak, az érdeklődőknek lehetőségük nyílik arra, hogy megismerjék Békéscsaba gasztronómia és kulturális értékeit, valamint épített örökségét és színes hétköznapjait.

Image

Végezetül pedig nézzük mitől csabai a csabai:

Csak sertéshúsból készülhet, olyan disznó húsából, amelyet legalább 135 kg-ra hizlaltak fel. Az állat minden részéből kell hozzáadni, a szalonnát külön adagolva. Csak sertésbélbe (vékonybél) lehet tölteni. Az igazi egyediségről pedig a sok paprika és a füstölés gondoskodik.

Mia