Hiánypótló kiadvány jelenik meg a kolbászfesztiválra

A CSABAI táj, ember, munka, szokás, kolbász, fesztivál – írásban és képben. Hiánypótló kiadvány jelenik meg a jubileumi, 20. Csabai Kolbászfesztiválra. Ambrus Zoltán szerkesztő és Hégely Sándor gondolatait közöljük.

coverfrontback

– Úgy gondoltuk, akkor tudunk méltó módon ünnepelni, ha azt a várost, ahol családi, közösségi termékként megjelent a kolbász, alapot biztosítva a fesztiválhoz, egy könyvben is megmutatjuk azoknak, akik ellátogatnak hozzánk – hangsúlyozták.

– Ez egy összefoglaló körkép, sok nézőpontból, sokféle stílusban vall a városról. A könyv szerzői egyben biztosan megegyeznek, ugyanolyan tisztelettel gondolnak elődeinkre, akik megalapították, újraalapították és megőrizték nekünk évszázadokon keresztül Csabát, csabainak. Ahhoz, hogy eligazodjunk a város múltjában, szokásaiban, szükség van a táj, az ember munkája, ételei, épületei, kapcsolatai bemutatására is. Erre tettünk kísérletet abban a reményben, hogy aki visszajár hozzánk, annak kiteljesedik a kötődése. Aki még nem járt nálunk, annak pedig kedve lesz megismerni mindazt, ami CSABAI.

Igazi csabaikum, hogy a paraszti túlsúly és mentalitás megmaradt a városban, de ez nem fékezője, hanem megalapozója volt mindannak, ami Békéscsabán végbe ment. Olyan szerves fejlődés figyelhető meg, amiben a parasztok utódai iparosok, kereskedők lettek, majd később értelmiségi pályára kerültek, hogy papok, tanítók, orvosok vagy ügyvédek legyenek. Akik ismerik a várost, beszélnek szlovákul, képviselni tudják az érdekeket és védeni tudják az értékeket.

andrassy_eleje

– A város mai arculata, hangulata az elmúlt 150 évnek, a kereskedelem, az ipar, a közlekedés fejlődésének és a legutolsó időkig a mezőgazdaság meghatározó szerepének a lenyomata. Csaba ekkor már méltán híres malomiparral, egyre dominánsabb feldolgozóiparral hívta fel magára a térség, az ország és Európa figyelmét, és ebben a folyamatban vált a csabai kolbász a város emblematikus termékévé, egyedi helyi termékké és generációk büszkeségévé.

– Megváltozott körülmények között, de még él, sőt, újjáéled mindaz, amit kolbászos hagyománynak gondolunk és tudunk: családok vágnak disznót és készítenek kolbászt. Kistermelők látják el a fővárost, csomagban küldik termékeiket mindenfelé, idegenből érkeznek sokan azért, hogy megízleljék a Csabai kolbászt – mondta Ambrus Zoltán és Hégely Sándor. – Aki a Csabai Kolbászfesztiválra látogat, belekóstolhat mindabba, ami egy város történelmét írta, hangulatát, ízét, szeretetét adta, ami családokat, közösséget kovácsolt, és tett ragaszkodóvá, büszkévé.

kolbi

A könyvben számos légi felvétel látható, nem hiányoznak a város emblematikus épületei, meghatározó személyiségei sem.
A kiadványt Barabás Ferenc tervezte, a szerzők között többek között megtalálható Ando György múzeumigazgató, Banner Zoltán művészettörténész, Köteles Lajos történész, Grecsó Krisztián író, Erdész Ádám levéltár-igazgató, Boldog Gusztáv természetvédelmi szakember, Sicz György kertészmérnök. Lipták Pálnak, a város nagy ismerőjének írásait, rajzait is tartalmazza a könyv, melyet az október 28­–31. közötti Csabai Kolbászfesztiválon vásárolhatnak meg.

Képek forrása: Csabai Kolbászfesztivál hivatalos oldala, csabaikepek.hu

Reklámok

A szlovák konyha rejtelmei

Kiszelyleves, sznyitka, brinzás haluska, cigánka. Nem, nem káromkodom, csak szó szerint csemegézek egy átlagos békéscsabai étterem felhozatalából. Hogy milyen étkeket is rejtenek ezek a nevek? A következő bekezdésekben kiderül!

etterem

Pár hónapja szinte nem telik el számomra úgy hét, hogy a szlovák konyha fogásai közül egy ne kerülne az asztalomra. Köszönhető mindez annak, hogy egy olyan helyen dolgozom, ahol a hagyomány és a gasztronómia kéz a kézben igyekszik járni, és az étterem specialitásai között a disznótoros finomságok mellett helyet kapnak a szlovákság zamatos ízei is.

Mikor Békéscsabán kezdtem dolgozni néha csak kerekedett a szemem, mikor egy-egy étterembe betérve olyan levesek és főételek neveivel találkoztam az étlapon, mint a már említett kiszelyleves vagy a cigánka. Bár csak 15 kilométerre lakom és nőttem fel, nálunk a disznótoros vacsorán nem került sose cigánka az asztalra. De se nagymamám, se édesanyám nem említette soha azt, hogy haluskát készítene. Sőt mi több nálunk bors is található a kolbászban! S már ebből is látszik, hogy mi nem “csabait” gyúrunk és töltünk odahaza. 

Ennyi bevezető után pedig ideje, hogy tegyünk egy képzeletbeli utazást a konyhába, és fogásonként megismerkedjünk a tót gasztronómia rejtelmeivel!

kiszelyleves

Kiszelyleves vagy mozgácska leves

A kiszelyleves egy igazán laktató, zöldségekkel, belsőségekkel, rántással és tejföllel alaposan feldúsított orjaleves, amelyet ecettel és babérlevéllel ízesítenek.

Elkészítése röviden:
A bezöldségezett orjaleveshez paprikával rántást készítenek. Az abálóléből kiszedik a vesét, a nyelvet és a szívet, amelyet apró kockákra vágnak, de csak tálaláskor teszik bele a forró levesbe. Embere válogatja, hogy ki tesz bele velőt, ki nem, de ezzel a hozzávalóval érdemes óvatosan bánni. Mindenképpen le kell forrázni és a hártyáját leszedni mielőtt a fazékba tesszük a többi hozzávalóhoz. Lilahagymával és vékonyra “sznyitkára” vágott kenyérrel, bőséges tejföllel tálaljuk!

Cigánka nélkül nincs Csabán disznótor!

Talán a legspeciálisabb csabai disznótoros étel. Nevét onnan kapta, hogy a 19. században még a májat el nem fogyasztó csabai gazdák a kolduló cigányasszonyoknak (cigánka) adták. Majd később rájöttek: ha a májat megdarálják, hozzáadnak azonos mennyiségű bekevert kolbászhúst, egy tojást, kevés abált szalonnát, apróra vágott vöröshagymát, esetleg egy kevés főtt rizst, ezt összekeverik és a tölteléket a háj hártyájába tekerve, göngyölve  töltött káposzta nagyságúra készítik, kevés zsíron megsütik, akkor fenséges ételt kapnak! Általában hagymás tört burgonyával tálalják.

cigánka

Brindzás haluska

A brindzsa nem más, mint juhtejből készült túró, amely szárazabb és sósabb, mint hagyományos társai. Ezt a sokak által csak lábszagúnak titulált étket a tótok tejföllel tésztára kenik, és a sütőben pirosra pirítják, tetejére pedig szalonnát szórnak. De elterjedt még a brindzás lángos is, amelyet a csabai piacon is előszeretettel majszolnak a járókelők!

S plusz egy érdekesség: minden haluska sztrapacska is egyben, így ízlés szerint variálható krumplival vagy káposztával is akár!

sztrapacska_sajat

A felsorolt fogásokkal csak szó szerint ízelítőt kívántam adni a szlovák konyha jellegzetességeiből. Remélem találtatok benne páran fantáziát, és ha Békéscsabára vet majd benneteket a sors, akkor megkóstoljátok őket!
Erre ad majd remek alkalmat az október 22-e és 25-e között 19. alkalommal megrendezésre kerülő Csabai Kolbászfesztivál is!

Jó étvágyat!

Képek forrása: nosalty.hu, csabaimerleg.hu

Mia