Velünk élő történelem – A Mi ’56-unk!

Munkámból adódóan is fontos szerepet kap manapság a mindennapjaimban 1956 szellemének ápolása, a helyi történések megismerése és megismertetése. Az utóbbi napokban jómagam is sokat tanultam, és nem kevésszer érzékenyültem el a megindító visszaemlékezéseket hallgatva. Bár ’56 és a megtorlás időszakának réme valahogy kimaradt a mi családi legendáriumunkból, mégis mélyen megérintett.

956

A Polgárok Békéscsabáért Egyesületének rendezvényét október 21-én, pénteken bonyolítottuk le pár hetes előkészületet követően. Az est célja a hatvan évvel ezelőtti forradalom történéseinek felidézése, valamint a hősök és mártírok előtti tisztelgés volt. Az eseménynek a Csabagyöngye Kulturális Központ Panoráma-terme adott otthont.

Dr. Kovács László elnök köszöntőszavait követően Nagy Erika, Tomanek Gábor és Vadász Gábor színművészek egy olyan zenés irodalmi összeállítást adtak elő a jelenlévőknek, amely sokaknak könnyeket csalt a szemébe. A magyar irodalom gyöngyszemei nem csak ’56 izzó őszéről szóltak, hanem a hazaszeretetről és magyar szabadságról is, amely fogalmak, érzések és értékek most a forradalom hatvanadik évfordulóján még inkább a középpontba kerülnek, és az emlékév rendezvényeinek köszönhetően a legfiatalabb generációt is megszólítják, megérintik.

polgarok11

Majd dr. Kerekes Attila képviselő mesélt arról, hogy gyermekfejjel miként élte meg ezeket az izgalmas napokat, amelyekről hosszú idő után végre lesöpörték gondos kezek a port, és egy sor részlet napvilágra került. A doktor úr előadását jómagam is időnként tátott szájjal hallgattam, mint egy kisgyerek, aki rácsodálkozik a körülötte lévő világra. Hátborzongató volt belegondolni, hogy azokban a félelemmel és izgatottsággal teli napokban mi játszódhatott le az emberekben.
A magyar történelemben zászlónk rengetegszer ázott vérben, és többször kényszerültünk járomba hajtani a fejünk, mégis eljött az a pont időről-időre, amikor a nép felkiáltott: „Elég volt!” Azután nem volt visszaút, mint a föltámadott tenger nem kímélte az elnyomót. A forradalmak tarthattak két évig vagy alig két hétig, olyan őrlángokká váltak az éjszakákban, amelyek örökké lobognak, példát mutatva a jelenkor és a jövő nemzedékének.

 Október 22-én, szombaton, a kerek évforduló előestéjén pedig a Jókai Színház előadására látogattam el, ahol abban a közel egy órában, amelyet a színház falai között töltöttem a nézőtéren, részt vehettem egy időutazáson. A zenés, fiktív elemekre és tényekre egyaránt építkező darabban egyaránt megelevenedett Bartus Gyula Életek árán és Sarusi Mihály Álompuszta című darabjának több jelenete. Majd zömében a helyi eseményeket idézték meg a színművészek és a színitanház növendékei a korabeli újságok beszámolóiból merítve. A kapocs mindvégig a színház volt, melynek munkatársai és színészei 1956 őszén aktív szerepet vállaltak a forradalmi bizottság munkájából.

Bevallom, engem a békéscsabai forradalmi események feldolgozása érintett meg a leginkább. Egy sor kérdés kavarog még most is bennem. Ezekről a korszakmegváltónak nevezhető eseményekről miért nem hallottunk!? Miért nem esett erről szó a történelemóráinkon!? Pedig tíz évvel ezelőtt, abban a gimnáziumban voltam végzős, amelynek falai között számos esemény lezajlott, mert korábban az épület laktanyaként funkcionált. Azt az épületet érte találat, a pincék falai pedig még talán ma is reszketnek az ott megbúvók vagy az ott bebörtönzöttek rettegésétől, amely egyenesen beleitta magát a téglákba.
Miért nem meséltek nekünk a hős Fekete Pál tanár úrról, aki megmentette a várost lélekjelenlétével egy vérontástól, aki mögött az öreg Rózsások álltak sorfalat mikor jöttek a szovjet tankok!? Mindezek a kérdések úgy merültek fel bennem, hogy egy olyan hölgy foglalt mellettem helyet, aki gimnazistaként maga is ott állt a tanár úr mögött, szinte gyerekfejjel élte meg ezeket az egyszerre felemelő, de ugyanakkor rettenetes eseményeket.

56

Az elbeszélések alapján szinte megelevenedtek lelki szemeim előtt azok a drámai pillanatok, amelyeket a város átélt azokban a napokban. Láttam a tankokat kővel dobáló csabaiakat a Jókai utcán vagy azt, ahogy a lánctalpasok végigvonultak a mai főutcán, az Andrássy úton. Aztán megjelentek előttem a főtéren lelőtt katonák és rendőrök. A félreröpült golyók nyomai is felidéződtek bennem, amelyeket már a két kezemmel megérintettem az ódon vaskapun a főtéren.

Az előadás végén nehéz volt bárkinek is megszólalni, sokan a könnyeiket törölgették, az idősebbek a folyosón és a lépcsőfordulókban mesélték egymásnak a maguk történeteit, de még most is szinte csak suttogva merték, mert beléjük még ezt plántálták.

Mi, akik már a rendszerváltás után születtünk, egy szabad országban láttuk meg a napvilágot. Viszont azt tudatosítanunk kell magunkban, hogy 1989 eseményei egy hosszú vajúdás után kerülhettek csak tető alá, és az a folyamat 1956 tizenkét dicsőséges napján vette kezdetét. Akkor még csak álom volt a szabad magyar köztársaság, de 27 éve ez az álom végre valósággá vált!
Köszönjük ’56 hőseinek, hogy egy ilyen országot hagytak nekünk örökül! S igaz a mondás, ahol a hősöket nem feledik, ott mindig születnek újak!

Képek forrása: Jókai Színház hivatalos oldala, behir.hu

Mia

Reklámok

Halló(k), itt vagyunk!

Nem mindennapi színházi élményben lehetett része annak, aki június 26-án, vasárnap este a TeÁtriumban megtekintette a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Békés Megyei Szervezetének tagjai által színre vitt Rómeó és Júlia történetet.

halló3

Mielőtt Shakespeare örökbecsű darabjának rövidített verzióját megtekinthette volna a közönség, egy színes, versekből és dalokból álló csokrot nyújtottak át a Színi tanház növendékei, amelyben olyan művek kaptak helyet, amelyet a tavasz folyamán kiírt pályázatra érkeztek. A pályázat célja az volt, hogy a hallássérült embertársainkat is alkotásra, érzelmei kifejezésére késztesse.
Igazán szívhez szóló pályaműveket válogattak össze a szervezők, de talán a legérzékenyítőbb momentuma az első etapnak az volt, mikor az egyik korábbi Angyalok szárnyalása estről ismert, kifejezetten a siketekről és nagyothallókról szóló dalt adta elő a Jókai Színház egyik művésze.

halló2

Majd ezt követően mutatták be a lelkes színjátszók a romantikus történetet, amelynek színre vitelében közreműködött Komáromi Anett és Tege Antal, a színház színművészei, utóbbi rendezőként is bábáskodott a darab felett. Azonban ahhoz, hogy az akadályokat legyőzhesse az elszánt csapat, szükség volt egy jeltolmácsra. A szegedi Vörös Zsolt oroszlánrészt vállalt a munkában. Ő közvetített a hallók és a hallássérültek között. Így született meg az a kicsivel több, mint félórás varázslat, amelyhez hasonlót talán sokan még nem is láttak.

Tege Antal rendező még az első jelenet előtt pár mondatban elmesélte, hogy jött létre a darab, mi volt a főkoncepció. A nézők megtudhatták, hogy a rendező a Montague-kat és a Capulet-éket úgy osztotta fel, hogy az egyik család tagjait nagyothallók, míg a másik családét siketek alakították. Rómeó és Júlia esetében is megjelent ez a kettősség, ezért két Rómeó és két Júlia is színre lépett. Továbbá az is érdekesség volt, hogy Komáromi Anett és Illés Adrián kölcsönözték hangjukat a nagyothalló szereplőknek, míg a dialógusokat és a történetet a jeltolmács jelelte a közönségnek és a színészeknek.

halló1

Számomra felemelő élmény volt megtekinteni ezt az összeállítást, amely mögött komoly, összehangolt munka, nem kevés kitartás és lelkesedés állt. Minden tiszteletem a közreműködőké, de külön kiemelném Vörös Zsolt jeltolmács munkáját, aki mondhatni, hogy Atlaszként tartotta és vitte előre a cselekményt és a darabot egyaránt.
Remélem a jövőben is több olyan kezdeményezést valósítanak majd meg a Jókai Színház művészei, amelyekkel országos szinten is élenjárnak, és amelyekkel minél szélesebb körnek tudják megmutatni a színházi világ varázsát!

Az est házigazdája Bíró Csaba képviselő, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sport bizottság elnöke volt.

Fotók: Jókai Színház hivatalos Facebook oldala

Mia

 

Mindannyian voltunk már Nyilas Misik

Ahogy azt hallani, a Békéscsabai Jókai Színház mostani évadában főként gondolkodásra késztető, komoly darabok kerülnek a színpadra, amelyek egyben a szívünket is megérintik. 2016-ban ehhez nyújtott remek bemelegítést Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényének színpadi változata, amelyet 24 év után Seregi Zoltán, a színház direktora állított a színpadra.

légyjó2

Hosszas válogatás és kemény munka előzte meg Békés megyében az általános iskolások számára kötelező olvasmányból készült színpadi darabot, amelynek gyermekszereplőit több helyszínen hallgatták meg a szakemberek. A szerepekre 144 fiú pályázott, közülük kerültek ki azok a zömében kamaszkoruk előtt álló fiúk, akik egy életre szóló élménnyel gazdagodhattak a színház világában és ártatlanságukkal, eleven játékukkal elvarázsolhatták estéről-estére a megyeszékhely közönségét.

Majdnem két és félévtizeddel ezelőtt már nagy népszerűséggel játszották a Viharsarok szívében a musicalt, amelyben akkor ma már olyan nagy nevek tűntek fel, mint Sánta László vagy Szente Vajk. A tanárurat pedig akkoriban a mostani szereposztásban Pósalaky úrként megjelenő Vikidál Gyula alakította, akinek megjelenése és erőteljes hangja akkor is uralta a színpadot.
De a fókusz természetesen ki máson is lenne, mint Nyilas Misin, akit felváltva Bolla Márton és Kozák Ádám formált meg.

légyjó3

A történet mindenki számára ismert. A századfordulón járunk a cívis városban, Debrecenben, ahol a református kollégium falai között a tanítók embert igyekeznek faragni a nebulókból. A fiúk közül kiemelkedik a szegény sorból való, tehetséges és jellemes tanuló, Nyilas Misi, aki nagyon szeret debreceni diák lenni, de egyre több pofon éri még abból a világból is, amelybe vágyik: a felnőttekéből.
Az eleinte kissé naiv fiúcska szemében a felnőttek bölcsek, tudnak viselkedni és nem ártanak egymásnak. Azonban ahogy a történet halad előre, egyre inkább világossá válik számára, hogy bár bizonyos gyermeki dolgokat elhagynak az általa bálványozott idősebbek, a játékaik talán még kegyetlenebbé válnak a családokon, hivatalokon és a munkahelyek falain belül. Épp ezért is nevezik Móricz regényét társadalmi regénynek. Hiszen felvonultatta a kiegyezést követő évtizedek Magyarországának valamennyi társadalmi rétegét, a jómodú polgári családtól kezdve a szerencsejátékokon minden vagyonát  elherdált dzsentriken át egészen a legegyszerűbb parasztemberekig. Valamennyi réteget összekovácsolt a regényben és a musicalben egyaránt egy közös kitörési lehetőség: a gyermek. A gyermek, akibe megéri belefektetni az energiát és a pénzt, aki kiművelt emberfővé válva segít majd felvirágoztatni családját, és a közösség megbecsült tagjaként öregbíteni legfőként a família hírnevét.

légyjó4

Bár az iskolai jelenetekben megjelentek a gyermekjátékok, egymás ugragátása, a hangsúly az emberi kapcsolatokra és a becsületre helyeződött. Láthattuk, hogy a még szinte romlatlan fiúk hogy szakadnak két vagy három táborra egy-egy társuk vagy egy-egy helyzet kezelése érdekében, miképp dolgoznak vagy zárnak össze bizonyos szituációkban. A gyermeki hevesség mögött már a kiforróban lévő értékrendszerek kialakulását is nyomon követhettük.
De az iskola csak egy kis szelet a nagybetűsből. Sokszor inkább töltött be burok szerepet, az igazán kemény kalandok és pofonok Misit is a falakon túl várták. A gazdag családban találkozott a telhetetlenséggel, a hedonizmussal, amelyet Törökék fia (Vadász Gábor) képviselt. Ezzel szemben látta, hogy Doroghyék milyen hatalmasat zuhantak a felelőtlenség és a játékszenvedély miatt. Lányuk Bella (Köböl Lilla), akibe a kis főhős bele is szerelmesedett, ebből a lehetetlen közegből próbál kitörni, és a katarzísban meghoz egy olyan döntést, amely erkölcsileg nem helyes. Tovább árnyalja ezt a képet Pósalaky (Vikidál Gyula), a város egykori tanácsnokának alakja, aki megtanítja Misit arra, hogy ebben a hazug világban is helye van az igazmondásnak, az tesz különbbé, és oldja fel a feszült helyzeteket.

légyjó1

Mikor Misit a megfújt lutri miatt meghurcolják, és felcsendült mind az ő, mind a Valkay tanár úr (Katkó Ferenc) éneke, szem nem igen maradt szárazon a nézőtéren. Szinte mindenki beleélte magát egy percig a véletlenek kegyetlen összjátékának áldozatául esett fiú szerepébe.
Hiszen kit nem vádoltak már meg ártatlanul, kit nem használtak ki vagy próbáltak befeketíteni!? Az élet iskolájában ezen mindenki átesik, néha többször is. Az erőtlen ilyenkor padlót fog, és erejét vesztve arrébb kúszik, de az erős, ha nem is rögtön, de összekapja magát, feláll, és újult erővel kivonul a csatamezőre. Mert bár a szerzett sebek még évek múltán is fájhatnak, de ez a sajgás arra emlékezteti a “tulajdonost”, hogy minden túlélhető! S bár néha az isteni igazságszolgáltatás késik, a jó Öreg ott fent, nem felejt, és a vádlóból, a kártevőből könnyen lehet rövid időn belül áldozat.
Misi számára is van újrakezdés, tanulmányait Sárospatakon folytathatja, és évekkel később kiforrott, erős egyéniségként a katedrán állva adhatja át tudását, és nevelheti a jövő generációját.

A farkas törvények világában is megéri jónak, igaznak maradni. Mert lehet, hogy néha lerongyolódunk, a megszerzett tapasztalatoknak “hála” óvatosságunk és meggondoltságunk előrébb tud minket vinni, és emberek tudunk maradni az őrült zajban is, mindhalálig!

Képek forrása: Jókai Színház hivatalos oldala

Mia

Szoborvárományosok

Ahogy a hét elején, mikor a Golden Globe-díjakat kiosztották ígértük, figyelemmel kísértük, hogy mely alkotásokat jelölik Oscarra. Január 16-án fény derült a jelöltek listájára. Az alábbiakban azokat a filmeket vesszük górcső alá, amelyek a legesélyesebbek az aranyszobrocskákra.

Számunkra sajnos rossz hír, hogy Szász János A Nagy füzet című filmje a várakozásokkal ellentétben sajnos nem került be a legjobb idegen nyelvű film kategória végső ötös listájára. De már az is sikerként könyvelhető el, hogy a legjobb kilenc közé bekerült. A külföldre emigrált Kristóf Ágota kultuszregényének filmadaptációjáról azonban érdemes szót ejteni. A történet a második világháború vészterhes éveibe röpíti a nézőt. Egy tízéves ikerpár életét meséli el, akik nagymamájukhoz kerülnek. A főszerepeket a Somogy megyei kötődésű Gyémánt László és András amatőr színészek, valamint Molnár Piroska, a Nemzet Színésze és a kaposvári teátrum volt tagja töltötte be. A film nemzetközi berkekben elismert. Júliusban elhozta a Karlovy Vary-filmfesztivál fődíját.

A magyar vonatkozás után pedig ismerkedjünk meg azokkal a filmekkel, amelyek jó eséllyel indulnak a világraszóló gálán a győzelemért. Az idén a 2013-as listához hasonlóan kilenc film közül kell majd meghozniuk a szakavatott ítészeknek a nehéz döntést.

12 év rabszolgaság

A Las Vegas-i fogadóirodák ezt a filmet tartják a legesélyesebbnek arra, hogy márciusban a végső befutó legyen a díjátadón. Az életrajzi dráma a rabszolgák sanyarú és kilátástalan helyzetét tárja fel a közönség előtt. A legmegrázóbb az egész cselekményben, hogy mindezt az élet írta, és a főszereplő drámája csak egy a sok közül. Northup 1841-ben, az amerikai polgárháborút megelőző időszakban az északi New York virágzó városában elismert hegedűművészként éli hétköznapjait családjával, míg egy nap tőrbe csalják, elkábítják, és eladják rabszolgának. Helyzete egyre kilátástalanabbá válik, mikor egy szadista déli ültetvényeshez kerül, Edwin Eppshez (Michael Fassbender), aki rabszolgáin kénye kedve szerint tesz erőszakot, akár a végsőkig korbácsolva, kínozva őket.
Northup embertelen körülmények között több száz társával együtt az életben maradásért küzd, miközben megpróbálja megőrizni méltóságát Epps könyörtelen, beteges világában. Solomon 12 évig tartó kegyetlen odüsszeiája alatt nem adja fel a harcot: újra szabad akar lenni. És mikor a sors összehozza őt a kanadai szabadelvű áccsal (Brad Pitt) felcsillan benne újra a remény.

Image

Gravitáció

Az űrdráma sem marad nagy valószínűséggel díj nélkül az átadón. Ha hinni lehet a latolgatásoknak, akkor rendezője, Alfonso Cuarón zsebelheti majd be a legjobb rendezőnek járó díjat. A történet a nem túl távoli jövőben játszódik. Baleset történik egy űrállomáson: a váratlanul becsapódó meteorok megsemmisítik a bázist, és a két – éppen az űrhajón kívül dolgozó – asztronautát elszakítják a hajótól.
Az újonc dr. Stone (Sandra Bullock) és a sokat próbált Kowalsky (George Clooney) csupán egymáshoz kötve sodródik a végtelen űrben. Nincs, ami megállítsa őket, és nincs, aki a segítségükre siessen: a sisakjukban visszhangzó csend azt jelzi, hogy semmilyen kapcsolatuk nem maradt a földi irányítással. A félelem fokozatosan pánikba fordul. Minden lélegzet számít. Minden másodperc létfontosságú. A hazavezető egyetlen út az univerzum rémítő ürességén keresztül vezet.

A Wall Street farkasa

Miből lesz a cserebogár? DiCaprio ahogy korosodik, annál jobb és jobb karaktereket formál meg nem mindennapi tehetséggel. Nem is véletlen, hogy az Aranyglóbusz zsűrijét és közönségét már levette a lábáról. Scorsese legújabb moziját azonban sorra cenzúrázzák világszerte. Mindez nem meglepő, mivel a képsorok hemzsegnek a szexuális tartalmaktól, a drogtól és a hedonista életmód egyéb velejáróitól. A közel háromórás kasszasikerben végigkövethetjük, hogy a Leo által megformált, kezdetben tisztességes közgazdász miként válik jómódjában élvhajhász bunkóvá, akinek tisztátalan üzelmei miatt még az FBI is a nyakában lihegett.
Jordan Belfort a nyolcvanas évek végére az egyik legnagyobb brókercég tulajdonosa lett, 26 évesen heti 1 millió dollárt keresett. Az idáig vezető út azonban korrupcióval és tisztességtelen üzletekkel kikövezett csábító hullámvasútnak bizonyult…

Amerikai botrány

A végére hagytuk azt a komédiát, amely a Globe abszolút kedvence volt. Mind a sztori, mind a színészek parádés alakítása favorittá tette a vígjátékot, de kérdés, hogy a humor és a jó csomagolás mire lesz elég az Akadémia nagyjai előtt.
A történet: Irving (Christian Bale) zseni. De sajnos, a hazugság mestere, az átverés bajnoka, a történelem egyik legsikeresebb szélhámosa. Annyira, hogy olyasmi sikerült neki, ami sok, nála komolyabbnak és fontosabbnak tűnő embernek sem: beleírta magát az Egyesült Államok történetébe. Ő ,valamint bűn- és élettársa (Amy Adams) egy ideje kénytelen egy FBI-ügynöknek (Bradley Cooper) is dolgozni, aki ráveszi őket, hogy küzdjék be magukat a maffia felső köreibe. Ebben az izgalmas, sok új lehetőséget kínáló és nagyon veszélyes világban politikusok, bűnözők és beépített ügynökök találkoznak. És persze: nők. Ha bármelyikük hibázik, minden összeomlik, és a romok az összes résztvevőt magukkal rántják.

Image

A fentieket elnézve elmondható, hogy remek évadot zárt Hollywood. De márciusig kell várnunk arra, hogy kiderüljön kik voltak a legjobbak, mely alakítások voltak a leghatásosabbak. Természetesen figyelemmel követjük addig is az eseményeket, és az érdekes momentumokról nem felejtünk el benneteket sem tájékoztatni.

Még valami! Itt a részletes lista a jelöltekről, kategóriánként. Lesz kiért izgulni? 🙂

http://oscar.go.com/nominees

Kép forrása: origo.hu

Mia