Az üvegcipő

A részben önéletrajzi ihletésű darabban Molnár Ferenc azt üzente meg olvasóinak és a színházba járóknak, hogy az álmok valóra válhatnak, és a koszos kis szolgálólány lábára is kerülhet finom cipellő, és a hercege is az övé lehet, még ha nem is szokványos módon!

Képtalálat a következőre: „üvegcipő békéscsaba”

Molnár Ferencet a legtöbben A Pál utcai fiúk című ifjúsági regény írójaként ismerjük, de az Amerikában is szép karriert befutó alkotó saját életét is színre vitte. Mert Az üvegcipőben bizony a második, Fedák Sári ünnepelt színésznővel kötött házassága elevenedett meg. Egy már-már olyan kérész életű frigyé, amelynek létrejöttekor Molnár gyengéd érzelmeket táplált a nála 24 évvel fiatalabb, feltörekvő csalogány, Darvas Lili iránt.
Fedák Sárinak Adél, a köztiszteletben álló, csekély vagyonú panzió tulajdonos alakja feleltethető meg. Irma, az árva, kissé dilis szolgálólány alakjában pedig Darvas Lilit ismerhetik fel a nézők. A 20. század első felének művészvilágában is szokatlan kapcsolat története a mai napig színes momentuma irodalomtörténtünknek, és reményt ad a kilátástalan románcokban vergődőknek és a hezitálóknak egyaránt.

A látszólag boldog békeidők Budapestjén járunk, Józsefvárosban, ahol Adél, a kerület jó hírű, elismert panzió tulajdonosa becsületét féltve kéreti meg kezét Sipos Lajossal, a középosztálybeli bútorkészítővel hogy ne tudódjon ki kalandja a nála majd húsz évvel fiatalabb selyemfiúval. Lajos némi hezitálást követően kötélnek áll, és kezdetét veszi a lázas készülődés a nagy napra, amelyből a ház apraja-nagyja is kiveszi a részét.

Irma, a bolondos szolgálólány, aki Adél távoli rokona azonban reménytelenül szerelmes Siposba, és több évnyi epekedés után pont akkor bukik ki belőle a vallomása, mikor Sipos Lajos kezére gyűrű kerül. A cserfes fiatal szépség a lagzi alatt bánatát alkoholba folytja, és őszinte kirohanásaival alaposan felbolygatja maga körül a szálakat. Kikiabálja az ara szerelmi háromszögének főbb mozzanatait, összeugrasztja a szereplőket, és minden kontrollját elvesztve eléri, hogy imádatának tárgya megcsókolja őt. Ez a félig-meddig ártatlan csókcsata azonban egy érzelmi lavinát indít el a morcos, az élet által alaposan megtiport Siposban. S bár a férfi szót fogad friss hitvesének, és eljárja vele a csárdást, a szíve mélyén talán már akkor is tudja, hogy hiába a hatalmas korkülönbség, a kis cselédet rendelte neki az ég!

Irma azonban felfokozott lelki állapotában nem bírja elviselni az események sodrását, és kihasználva a menyasszonytánc körüli felhajtást, megszökik a házból, és szerencsét próbál egy kétes hírű házban…
A harmadik felvonásban megjelenik a darab összes szereplője tanúként. A hivatali kihallgatás ürügye, hogy Irmát tetten érték egy másik fiatal kokot társaságában, miközben a tiltott kéjelgés útjára kívánt lépni. Leküzdve a bürokrácia akadályait, szerencsére hamar tisztázza magát a kétségbeesett szépség, és mindenki szabadon távozhat, és végül minden apró részlet a helyére kerül, és valamennyi zsák megtalálja a foltját!

Molnár Ferenc három felvonásos műve bár kissé vontatottan indult, de a második felvonásban alaposan felpörögtek az események, és már a lakodalom alatti történések és párbeszédek is előrevetítették, hogy mely szereplő fog elbukni, és ki emelkedik majd felül kilátástalan helyzetéből. Egyedül csak a főhős, bohó cselédlány, Irma sorsa volt kérdőjeles, de a tetőpontban, némi félvilági kitérőt követően helyre állt a rend.
Az 1924-ben színpadra vitt vígjáték vérbeli fricska a társadalomnak, amely a szerelmet és az érzéseket olyan korlátok közzé igyekszik szorítani, mint a rang, a kor vagy a küllem.
A Junkies zenekar évtizedekkel később énekelt meg egy hasonló, sok támadást és rosszallást megért szerelmet, ahol kába volt a herceg, és a királylány sem volt egy szépség, de bizony ott is felragyogott a szemétdomb fölött a szivárvány, akárcsak Molnár darabjában!

Képek forrása: jokaiszinhaz.hu

Mia

Könnyed szórakozást hozott Csabára a Víg özvegy

A Víg özvegy előtt még nem volt szerencsém az operettekhez. A műfajt gyermekkori benyomásaim alapján inkább az idősebb korosztály szórakozásának tartottam, de mind a történet, mind a párizsi helyszín, valamint az irodám ablakából kitekintve folyton elkapott reklám felkeltette az érdeklődésem.

a-vig-ozvegy

A Csabai Kolbászfesztivál nyitónapja előtti előadásra sikerült eljutnom, így a gasztrokulúra előtt másfajta élvezetekből csipegettem, és jelentem ízlett! A díszletek, a karakterek és az egész milliö megfogott. A parádés, operettre jellemző akrobatikus elemek pedig egyenesen elbűvöltek.

A történet szerint Párizsban járunk egy aprócska balkáni állam nagykövetségén, ahol diplomaták és nagykövetek verődnek össze egy partira, és izgatottan várják az országból elszármazott dúsgazdag özvegyet, aki ki tudná húzni vagyonával a mini államot a pácból.
Az urak és a hölgyek mesterkedni kezdenek már jóval Glavari Hanna érkezése előtt, hogy összeboronálják őt egy hazafival, így két legyet ütnek egy csapásra, sőt hármat: két magányos embert tesznek boldoggá, akiknek frigye jó hatást tud majd gyakorolni az állam kasszájára is.

Azonban nem ilyen egyszerű ám férjet keríteni a nyolc nap házasság után váratlanul megözvegyült, egyszerű sorból származó asszonynak. Hanna bizony már az első perctől kezdve tisztában van azzal, ahogy belép az ajtón, hogy a körülötte legyeskedő férfiak nem bájai miatt veszik körül, és nem a szoknyája suhogását hallgatják, hanem a képzeletbeli kövér malacperselyben csörgő aranyakat.
De nemcsak ez irányú tapasztalata tette őt oly keménnyé. Évekkel ezelőtt egy gróf, bizonyos Daniló Danilovics olyan sebeket ejtett a szívén, amelyek talán sohasem gyógyulnak be.

Azonban a sors milyen furfangos tud lenni! A pontevedroi nagykövet, Zéta Mirkó pont Danilót szemeli ki a vőlegény szerepre, de a lump titkár szívéből is állnak ki tüskék, így esze ágában sincs nősülni, legfőképp Glavari Hannát elvenni!
Akad másik jelölt is, a francia attasé, Rossilon, aki azonban a pontevedroi nagykövet feleségével cicázik hol nyíltan, hol elbújva. Miközben mindenki számára a napnál is világosabb, hogy mi zajlik a fiatalok között, addig a nagykövet semmit sem vesz észre a felszarvazásból, vakon hisz hitvese hűségében.

Azonban nemcsak ez az egy szerelmi szál szövi át a történetet. Az élvezeteket hajszoló, magányos asszony, Olga Kromov, aki fiatalon táncosnőként kereste a kenyerét, szívesen időz más férfiak társaságában, miközben politikai tanácsos férje az ország külügyeivel foglalatoskodik.
De igazán derűs pillanatokat okoz Nyegus, a mindenes karaktere, aki mindenkiről mindent tud, és úgy csűri-csavarja a szálakat a legtöbb esetben, hogy mindig pozitív hősként karakterként kerül ki minden helyzetből.

teremi

Azonban a reflektorfényben Hanna és Daniló állnak, akik bár jó ideig küzdenek saját magukkal is, végül megtörik közöttük a jég. A nő hamar beadja a derekát, rendezni próbálja a közöttük feszülő gyermeki viszályt, azonban a férfi sokáig önfejű és hajthatatlan. Jó pár összeborulás után hirtelen faképnél hagyja a még mindig szerelmes asszonyt. Általuk jelenik meg a vásznon a szerelmesek között időnként dúló harc motívuma, amely végigkíséri már időtlen idők óta a művészetet és az irodalmat egyaránt.
A fordulópont akkor következik be e csatában, és akkor hull le végérvényesen az álarc az ugyancsak szerelmes férfiról, amikor egy kavalkád végén, amelyet Nyegus simít el nem kevés leleményességgel, majdnem gyűrű kerül Hanna ujjára.

A romantikát, a régi világ nosztalgiáját és a humort sem nélkülöző darabot tovább színesítik az operett táncos betétei, amelyeket Békéscsabán a Jókai Színházba Teremi Trixi és Bozsó József színészek hoztak el többek között. Valamint a párizsi bohém élet jelenetei szenvedélyt és némi hedonizmust, gondtalanságot csempésznek Lehár Ferenc máig népszerű három felvonásos darabjába.
Ezentúl más szemmel tekintek az operettre. és ha könnyed kikapcsolódásra vágyok, szívesen választom majd!

Fotók: Jókai Színház hivatalos oldala, behir.hu

Krupincza Mia