“Én csak kérdezek!” – interjú Dézsy Zoltán rendezővel

Dézsy Zoltán oknyomozó újságíró, rendező nevét napjainkban a legtöbben a Seuso-kincsek vagy a 2013-as “Gyurcsány-filmként” is emlegetett abszurd dráma kapcsán ismerik. Eddigi munkáinak témája és feldolgozása sokakat megszólított, elgondolkodtatott. A lentebb olvasható villáminterjúban arra voltam többek között kíváncsi, hogy a majdnem négy évtizedes újságírói pályafutását maga mögött tudó alkotót mi terelte ebbe az irányba, miként találkozott az emberéletet is követelő ókori ezüstlelet rejtélyével és a magyar film jelenére és jövője is érdekelt az ő szemszögéből.

Dészy

Viharsarki Kanapé: Miként esett a választásod az újságírói hivatásra?
Dézsy Zoltán: Író szerettem volna lenni, s úgy éreztem, az újságírói pálya közel áll ehhez, s segít az íróvá válásban.

VK: Miket tartasz a munkád mérföldköveinek?
DZ: Az MTV Új Reflektor Magazinjának forgattam első tényfeltáró riportjaimat, ez mérföldkő volt  munkámban.

VK: Mi fordított az oknyomozás irányába? Idehaza mennyire veszélyes egy-egy küldetés?
DZ: A nyolcvanas évek nagyon unalmasak voltak az újságírók számára,  untam a termelési és egyéb hétköznapi riportokat. Az oknyomozó riporterség elsősorban egzisztenciálisan volt veszélyes – s az ma is.

VK:  A Seuso-kincsek rejtélyéről mikor és kitől hallottál először? Hogy fogtál neki a munkának?
DZ: Édesanyám hívta fel először a Seuso-témára a figyelmemet, majd 1994-ben kezdtem el gyűjteni az anyagokat a hozzá.

Dézsy2

VK: Az első és a második filmed elkészítése között eltelt húsz év. Ebben a két évtizedben is folyamatosan gyűjtögetted az anyagot?
DZ: Húsz éven keresztül folyamatosan  figyeltem az ezzel kapcsolatos eseményeket.

VK: Mennyiben járult hozzá a folytatáshoz az, hogy 2014-ben a magyar állam visszavásárolt hét darabot a felbecsülhetetlen értékű ezüstleletből?
DZ: A kincs hazahozatala érdekében én is lobbiztam, dramaturgiai fordulatot és lökést jelentett.

VK: Megneveztél bő hónappal ezelőtt egy gazdag üzletembert, akinek tudomása lehet arról, hogy több tucat kincs hol rejtőzhet. Hogy áll most az ügy? Történt-e azóta mind belföldi, mind külföldi viszonylatban előrelépés?
DZ: Történtek lépések, de ezek egyelőre nem publikusak.

VK: A Seuso mellett sokan úgy ismerkedtek meg a neveddel, mint az a rendező, aki filmjében dutyiba küldte Gyurcsány Ferencet, Magyarország volt miniszterelnökét. Az Elment az öszödben lassan tízéves történéseket dolgoztál fel, és szőttél tovább. Most a jubileumhoz közeledve hogy látod, milyen hatást gyakoroltak 2006 őszének véres momentumai a társadalomra, a magyar politikára?
DZ: A 2006-os év és az őszödi beszéd sorsdöntő volt Magyarországra nézve.Szerencsére a polgárok felismerték, hogy el kell távolítani a hatalomból  a gátlástalan szélsőségesen liberális és baloldali politikusokat.

VK: Zárásként: miként látod a magyar filmezés jövőjét, és ebben te milyen szerepet tudsz vállalni társaiddal?
DZ: A magyar film egyre jobb irányba tart, én is tervezek még több filmet, játékfilmet is.

Képek forrása: Dézsy Zoltán és a Seuso II. Facebook oldala

Mia

 

 

Reklámok

Vesztegzár alatt – Rejtő-krimi csöppet sem dögrováson

Könnyed darabbal indított a békéscsabai Jókai Színház. Rejtő klasszikusát a csabai származású Szente Vajk ragadta meg bravúrosan rendezőként. A színművészek játéka és a történet sodrása maradandó kétórás kikapcsolódást nyújtott a színházbarátoknak.

vsztgz2957

Rögtön két vallomással is tartozom. Az egyik, hogy bár nem vagyok annyira elveszett a magyar Gutenberg-galaxisban, valahogy eddig a repertoárból Rejtő Jenő kimaradt, így nem voltam teljesen tisztában történetfonásaival, humorával, stílusával. Sőt azt is be kell vallanom, hogy most kivételesen úgy látogattam el a színházba, hogy éppen csak pár mondatot olvastam el a darabról, de talán ez tovább fokozta a két felvonás nyújtotta élményeket.

Már a színház ajtaján belépve egyfajta kettősség kerített hatalmába. A jegykezelők mind kórházi maszkban és fehér köpenyben fogadták a látogatókat, és irányították őket útba. Majd bő negyedórával a kezdés előtt Tomanek Gábor, Tege Antal és Vadász Gábor színművészek tűntek fel a nézősorok között, és elegyedtek csevejbe a közönség tagjaival. Majd kezdetét vette a közel kétórás, izgalmakban, fordulatokban és humorban jócskán bővelkedő darab.

vsztgz4173

Az alaptörténet, hogy a monszun beköszönte előtt több fura alak a világ különböző pontjairól összeverődik a luxus szolgáltatásokat nyújtó jávai Grand Hotelban. A díszes társaság tagjai között köszönthetünk spirituális útkeresésen lévő aggszüzet, bohókás holland nyugdíjast, egykor ünnepelt olasz primadonnát és nem utolsó sorban már-már államtitkot őrző tudóst és asszisztensét. No meg egy frigy elől menekülő elöljáró fiát, akiről eleinte azt hiszik, hogy szökésben lévő gyilkos, és előszeretettel húzza meg magát női szekrényekben. A történet ott kezd bonyolódni, kiderül, hogy az egyik vendégnek csak órái vannak hátra, mivel megfertőzte a rettegett bubópestis. Emiatt kihirdetik a vesztegzárat, amelynek értelmében senki nem hagyhatja el három hétig a hotelt, de külsős személy be sem teheti a lábát annak ajtaján.
A vendégek a hír hallatán természetesen bepánikolnak, de a riadalom csak akkor kezd elharapózni köztük igazán mikor az egyik szobában holtan találnak egy szerzetest, majd eltűnik egy milliókat érő füzet és a hotel komplett bevételét is meglovasítják. Arról nem is beszélve, hogy a rendőrség is jelen van a lakat alatt lévő hotelben, mivel a híres jávai rém is meghúzhatta a magát – talán pizsamában – a „luxusbörtön” falai között. A gyilkosság hírének hallatán mindenki gyanússá válik a másik szemében, és bár a nyomozás kezdetét veszi, majdnem újabb emberveszteséggel.

Bár a cselekmény mondhatni több szálon fut, a karakterek kalandjai és viccei révén könnyen eligazodik a néző a látottak és hallottak tömkelegében. Viszont azon nincs nagyon idő gondolkozni, hogy vajon ki lehet a titokzatos elkövető, és miért ölti magára majdnem minden fontos szereplő a szerzetesi ruhát vagy a csíkos pizsamát.
A helyzetek abszurditását sok esetben nem is a felderítetlen halálesetek vagy magának a gyilkos kórnak az elterjedésétől való félelem adja, hanem a szereplők egymás között szövődő kapcsolatai. A hősszerelmes pincér (Csomós Lajos) rajongása a hotel igazgatójának neje és a Grand Hotel sztárja iránt (Szorcsik Viktória) valamint az aggszűz és a pedáns doktor évődése egyaránt komikus jelenetek tömkelegét szövi, amely eltereli a komoly bűntényekről a figyelmet egy rövid időre. Ugyanakkor a szálak mégis úgy fonódnak össze és bomlanak szét a két felvonásban, hogy egyfajta feszültség meghúzódik a háttérben, akárcsak az a szereplő, aki bár nem kerül mindig a reflektorfénybe, de mindig a legváratlanabb helyzeteket tudja produkálni, és ő nem más, mint a rendőrfelügyelő (Tege Antal), aki szabályosan újjászületik, miután tévedésből lehúz egy pohár ciánnal teli pezsgőt… Kissé esetlen figurának tűnik, mégis a katarzis pillanataiban kiderül, hogy vág az esze, mint a borotva, és az apró puzzle darabokat mesterien tudja összerakni, hogy végül egy tiszta képet kaphasson valamennyi hotelben rekedt és néző egyaránt. A szálak pedig egy naiv asszisztenshez, egy őrült tudóshoz, a nótorius hazudozó hoteligazgatóhoz és a titokzatos banánoxidhoz, valamint az annak az összetételét tartalmazó füzethez vezetnek.

vsztgz9281

Bár a detektívregények sajátossága, a visszafelé haladás, gondolkodás itt sem maradt el, annak zsenialitásán túl több üzenetet is hordozott ez a darab számomra. Az egyik, hogy használjuk ki életünk minden percét, mert azokba a hetekbe, hónapokba már vegyül keserűség, amik biztosra tudjuk, hogy a halál hamarosan táncba hív bennünket. Valamennyi vendég őrült hajszába kezd a Grand Hotelban is, hogy kipipálja képzeletbeli bakancslistájának valamennyi pontját, mikor az orvosok közlik velük, hogy lehet valamennyien fertőzöttek, és napjaik meg vannak számlálva.
A másik, hogy merjünk szeretni, merjünk őrültek lenni. Egy kis vakmerőséggel és nem kevés humorral a legnehezebb élethelyzetek is átvészelhetőek.

S lehet, hogy néha csak egy kis „vesztegség” kell ahhoz, hogy rádöbbenjünk merre is tartunk, mit is akarunk igazán az élettől. Mert a Grand Hotel lehet akár a nagy társasjáték megtestesítője is, amely néha a legfurább módját tudja választani annak, hogy kimozdítson bennünket komfortzónánkból, ha csak egy kis időre is!

Képek forrása: jokaiszinhaz.hu

Mia

“A CSABAI CSABÁN AZ IGAZI!” – interjú Hégely Sándor fesztiváligazgatóval

A Békéscsaba tábla előtt, a CsabaPark és a Gabonamúzeum után pár méterrel pár esztendeje kiemelkedett egy ház, amelynek szó szerint “kolbászból van a kerítése”. Az évközben szervezőirodaként és rendezvényközpontként üzemelő Kolbászházról, a jelenleg is folyó építkezésekről és magáról a közelgő kolbászfesztiválról is kérdeztem Hégely Sándor fesztiváligazgatót.

kolbászház

Viharsarki Kanapé: Mikor született meg a kolbászház ötlete? Milyen forrásból valósították meg?
Hégely Sándor: Minden évben az ismerőseink és barátaink akik az ország különböző pontjain élnek, disznóvágásra akartak jönni Csabára, állandó problémát jelentett a megfelelő színvonalú helyszín kiválasztása. Elindult a fantáziánk és már láttuk magunk előtt a kolbászházat.  Ez a probléma volt a katalizátor, hogy a gondolatokból valóság legyen.

VK: A berendezés során milyen szempontok játszottak szerepet?
HS: Mindenképpen vidéki, de nagyon lakájos, kedves berendezést képzeltünk el, sok esetben eredeti régi bútorokat választottunk, de voltak bútorok ahol a kényelmet helyeztük előtérbe és itt stilizáltan jelenik meg a múlt. Minden darabot egyenként választottunk ki és így sikerült egy kedves harmóniát kialakítani.

kolbi

VK: A kolbászkészítés hagyománya miként jelenik meg a ház falain belül?
HS:
A képek a falakon, az eszközök a pincében a gyönyörű kolbásztároló, mind a disznóvágásról és a kolbászkészítésről szólnak.

VK: Évközben a Gyulai úton található építmény milyen funkciót tölt be?
HS:
Fesztiválirodaként, és amint említettem  téli szezonban disznótoros rendezvényközpontként funkcionál.

VK: Kiszúrják a látogatók és az autósok, hogy a ház körül “kolbászból van a kerítés”?
HS:
Amikor vendég érkezik hozzánk, és el kell mondanunk, hogy hol van a ház a Gyulai úton, akkor mindig ez a legfontosabb támpont: „addig jöjjenek amíg meglátják a házat, ahol kolbászból van a kerítés!” Persze, mondják, és mosolyognak a telefonban, de amikor ideérnek akkor ér igazán fülig a szájuk mert kiderül, hogy ez nem vicc! 🙂

kolbászfeztivál

VK: Jelenleg komoly építkezés zajlik a ház mellett. Mit építenek pontosan?
HS: A Kolbászház mellé egy „Kolbász Pajta” épül ami lehetőséget ad nagyobb rendezvények megtartására, folklórprogramok megszervezésére, amelyekkel meg akarjuk szólítani a Csabára, Gyulára és az egész megyénkbe érkező turistákat.

VK: Az egy éve átadott CsabaParkot a Kolbászháztól és szervezőirodától csak a gabonamúzeum választja el. A hasonló profil miatt nem történt eddig keveredés?
HS:
Én azt hiszem, hogy nagyon jól kiegészíti egymást a CsabaPark és a Kolbászház, szerencsés lenne ha további turisztikai beruházások jönnének létre a csabai  kolbászra építve.

VK: Az idei kolbászfesztivál szervezése során mire törekedtek?
HS:
A legfontosabb célunk, hogy maradjunk ugyanolyanok amilyennek szeretnek bennünket, de közel dupláját költjük programokra mint a tavalyi évben. Megnöveltük a sátrak méreteit,  és ezzel még színvonalasabbá, kényelmesebbé tesszük a Csabai Kolbászfesztivált. Azt akarjuk, hogy aki már járt itt az visszajöjjön és aki még nem, az a jó hírünk és a programjaink miatt válasszon bennünket.

VK: Zárásként: mit jelent Önöknek a csabaiság, mitől csabai igazán a kolbászfesztivál?
HS:
Mi a Csabaiság és mitől igazán csabai a kolbászfesztivál? Amikor Uhrin Zoli énekelte a kolbászdalt, nekem az mutatja meg leginkább: „A Csabai Kolbásznak híres a neve, mert minden Csabainak benne a szíve” Persze amikor Zoli bácsi énekelte ezt a dalt akkor azt mindenki érezte, hogy benne a szíve.
Még egy gondolat amit szeretnénk ha az ideérkezők éreznének. A CSABAI CSABÁN AZ IGAZI!

Képek forrása: Csabai Kolbászfesztivál hivatalos oldala

Mia

Aki újragondolta a magyar filmet – elment Jancsó Miklós

Lesújtotta ma a magyar kulturális és filmes világot Jancsó Miklós halála. A Kossuth-díjas filmrendező életműve számos újítást hozott a szakmába. Legkiemelkedőbb művei a Szegénylegények, a Csillagosok, katonák, de sokak kedvelték meg munkásságát a Kapa-Pepe filmek által is. A következő bekezdésekben élete főbb állomásait idézzük meg. Nyugodjon békében!

A váci születésű Jancsó eredetileg jogi diplomát szerzett Kolozsváron, majd hazatérése után egy hirtelen ötlettől vezérelve beiratkozott a Filmművészeti Főiskolára, ahol rendezőként szerzett újabb felsőfokú végzettséget. Már harminchat éves volt, mikor első nagyjátékfilmje 1958-ban elindult hódító útjára. “A harangok Rómába mentek” azonban csak az első lépcsőfok volt az ismertség és az elismertség felé.

Image

A filmkritikusok és esztéták még ma is úgy vallanak Jancsó munkásságáról, hogy az ő filmjeiben, főként a hatvanas években készültekben minden másképp működik. A színész és a közönség között fokozatosan felszámolták azt a hatást, hogy a néző azonosulni tudjon a vásznon megjelenő karakterrel. Mind a magyar puszta (Szegénylegények), mind az orosz sztyeppe (Csillagosok, katonák) a történelem olyan színterei, olyan díszletek, ahol a kameramozgása nem követi a cselekményt, hanem előéállítja azt. De ha szokatlanul hosszú beállításba botlunk, miközben váltogatjuk a csatornákat a készülékünkön, főként késő este, gyanakodni kezdhetünk, hogy Jancsó egyik alkotásába futottunk bele.

Sokaknak nehéz megérteni egy-egy Jancsó-filmet, hogyha nincsenek tisztában a visszatérő elemek pontos jelentésével. Nála a ló a hatalom, a víz a káosz, míg a mezítelenség az ártatlanság szimbóluma. Azonban a jelképtára ennyivel nem merül ki.
Főbb sikereit Cannes-ban érte el. Munkáját olyan alkotótársak segítették, mint Hernádi Gyula író, akivel nagyon szoros barátság és munkakapcsolat alakult ki közöttük vagy Somló Tamás és Kende János operatőrök.
Szeretettel boncolgatta az olyan kettőségeket, mint az egyén és a hatalom vagy a szabadság és a zsarnokság közötti viszonyt.

1999-ben mutatták be a rendszerváltás utáni Magyarország társadalmát szatirikusan megjelenítő Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten című filmjét, az elsőt, amelyben Kapa (Mucsi Zoltán) és Pepe (Scherer Péter) figurája áll a középpontban. Ezt további, részben improvizatív jellegű Kapa-Pepe-filmek követték, köztük az Anyád! A szúnyogok és az Utolsó vacsora az Arabs Szürkénél. Utolsó játékfilmjét, az Oda az igazságot, amely Hunyadi Mátyásról szólt 2010-ben készítette. 2011-ben még közreműködött a Magyarország 2011 című szkeccsfilmben.

Hosszan tartó betegség után 2014. január 31-én hunyt el. A köztévé csatornái több filmjével és személyével foglalkozó műsorral tisztelegnek emléke előtt. Ezeket igyekszünk majd a figyelmetekbe ajánlani.

Mia

Szoborvárományosok

Ahogy a hét elején, mikor a Golden Globe-díjakat kiosztották ígértük, figyelemmel kísértük, hogy mely alkotásokat jelölik Oscarra. Január 16-án fény derült a jelöltek listájára. Az alábbiakban azokat a filmeket vesszük górcső alá, amelyek a legesélyesebbek az aranyszobrocskákra.

Számunkra sajnos rossz hír, hogy Szász János A Nagy füzet című filmje a várakozásokkal ellentétben sajnos nem került be a legjobb idegen nyelvű film kategória végső ötös listájára. De már az is sikerként könyvelhető el, hogy a legjobb kilenc közé bekerült. A külföldre emigrált Kristóf Ágota kultuszregényének filmadaptációjáról azonban érdemes szót ejteni. A történet a második világháború vészterhes éveibe röpíti a nézőt. Egy tízéves ikerpár életét meséli el, akik nagymamájukhoz kerülnek. A főszerepeket a Somogy megyei kötődésű Gyémánt László és András amatőr színészek, valamint Molnár Piroska, a Nemzet Színésze és a kaposvári teátrum volt tagja töltötte be. A film nemzetközi berkekben elismert. Júliusban elhozta a Karlovy Vary-filmfesztivál fődíját.

A magyar vonatkozás után pedig ismerkedjünk meg azokkal a filmekkel, amelyek jó eséllyel indulnak a világraszóló gálán a győzelemért. Az idén a 2013-as listához hasonlóan kilenc film közül kell majd meghozniuk a szakavatott ítészeknek a nehéz döntést.

12 év rabszolgaság

A Las Vegas-i fogadóirodák ezt a filmet tartják a legesélyesebbnek arra, hogy márciusban a végső befutó legyen a díjátadón. Az életrajzi dráma a rabszolgák sanyarú és kilátástalan helyzetét tárja fel a közönség előtt. A legmegrázóbb az egész cselekményben, hogy mindezt az élet írta, és a főszereplő drámája csak egy a sok közül. Northup 1841-ben, az amerikai polgárháborút megelőző időszakban az északi New York virágzó városában elismert hegedűművészként éli hétköznapjait családjával, míg egy nap tőrbe csalják, elkábítják, és eladják rabszolgának. Helyzete egyre kilátástalanabbá válik, mikor egy szadista déli ültetvényeshez kerül, Edwin Eppshez (Michael Fassbender), aki rabszolgáin kénye kedve szerint tesz erőszakot, akár a végsőkig korbácsolva, kínozva őket.
Northup embertelen körülmények között több száz társával együtt az életben maradásért küzd, miközben megpróbálja megőrizni méltóságát Epps könyörtelen, beteges világában. Solomon 12 évig tartó kegyetlen odüsszeiája alatt nem adja fel a harcot: újra szabad akar lenni. És mikor a sors összehozza őt a kanadai szabadelvű áccsal (Brad Pitt) felcsillan benne újra a remény.

Image

Gravitáció

Az űrdráma sem marad nagy valószínűséggel díj nélkül az átadón. Ha hinni lehet a latolgatásoknak, akkor rendezője, Alfonso Cuarón zsebelheti majd be a legjobb rendezőnek járó díjat. A történet a nem túl távoli jövőben játszódik. Baleset történik egy űrállomáson: a váratlanul becsapódó meteorok megsemmisítik a bázist, és a két – éppen az űrhajón kívül dolgozó – asztronautát elszakítják a hajótól.
Az újonc dr. Stone (Sandra Bullock) és a sokat próbált Kowalsky (George Clooney) csupán egymáshoz kötve sodródik a végtelen űrben. Nincs, ami megállítsa őket, és nincs, aki a segítségükre siessen: a sisakjukban visszhangzó csend azt jelzi, hogy semmilyen kapcsolatuk nem maradt a földi irányítással. A félelem fokozatosan pánikba fordul. Minden lélegzet számít. Minden másodperc létfontosságú. A hazavezető egyetlen út az univerzum rémítő ürességén keresztül vezet.

A Wall Street farkasa

Miből lesz a cserebogár? DiCaprio ahogy korosodik, annál jobb és jobb karaktereket formál meg nem mindennapi tehetséggel. Nem is véletlen, hogy az Aranyglóbusz zsűrijét és közönségét már levette a lábáról. Scorsese legújabb moziját azonban sorra cenzúrázzák világszerte. Mindez nem meglepő, mivel a képsorok hemzsegnek a szexuális tartalmaktól, a drogtól és a hedonista életmód egyéb velejáróitól. A közel háromórás kasszasikerben végigkövethetjük, hogy a Leo által megformált, kezdetben tisztességes közgazdász miként válik jómódjában élvhajhász bunkóvá, akinek tisztátalan üzelmei miatt még az FBI is a nyakában lihegett.
Jordan Belfort a nyolcvanas évek végére az egyik legnagyobb brókercég tulajdonosa lett, 26 évesen heti 1 millió dollárt keresett. Az idáig vezető út azonban korrupcióval és tisztességtelen üzletekkel kikövezett csábító hullámvasútnak bizonyult…

Amerikai botrány

A végére hagytuk azt a komédiát, amely a Globe abszolút kedvence volt. Mind a sztori, mind a színészek parádés alakítása favorittá tette a vígjátékot, de kérdés, hogy a humor és a jó csomagolás mire lesz elég az Akadémia nagyjai előtt.
A történet: Irving (Christian Bale) zseni. De sajnos, a hazugság mestere, az átverés bajnoka, a történelem egyik legsikeresebb szélhámosa. Annyira, hogy olyasmi sikerült neki, ami sok, nála komolyabbnak és fontosabbnak tűnő embernek sem: beleírta magát az Egyesült Államok történetébe. Ő ,valamint bűn- és élettársa (Amy Adams) egy ideje kénytelen egy FBI-ügynöknek (Bradley Cooper) is dolgozni, aki ráveszi őket, hogy küzdjék be magukat a maffia felső köreibe. Ebben az izgalmas, sok új lehetőséget kínáló és nagyon veszélyes világban politikusok, bűnözők és beépített ügynökök találkoznak. És persze: nők. Ha bármelyikük hibázik, minden összeomlik, és a romok az összes résztvevőt magukkal rántják.

Image

A fentieket elnézve elmondható, hogy remek évadot zárt Hollywood. De márciusig kell várnunk arra, hogy kiderüljön kik voltak a legjobbak, mely alakítások voltak a leghatásosabbak. Természetesen figyelemmel követjük addig is az eseményeket, és az érdekes momentumokról nem felejtünk el benneteket sem tájékoztatni.

Még valami! Itt a részletes lista a jelöltekről, kategóriánként. Lesz kiért izgulni? 🙂

http://oscar.go.com/nominees

Kép forrása: origo.hu

Mia