Komoly lehetőségek rejlenek a Dél-alföldi régióban

Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter február 3-án, pénteken a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara évnyitóján beszélt a Viharsarokban és a keleti országrész eddig feltáratlan részeiben rejlő, eddig még kiaknázatlan lehetőségekről.

lazar

A miniszter, aki hódmezővásárhelyiként is jó rálátással bír az ország ezen pontjára, a gazdasági évnyitón elmondta, hogy Békés megye mellett Csongrád megye északi része, valamint Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye is bővelkedik olyan térségekben, amelyek elérhetetlenek, és nem utolsó sorban eddig még feltáratlanok voltak, és ez negatív hatást gyakorolt rájuk mind gazdaságilag, mind társadalmilag az utóbbi időben.
Pedig aki kicsit is jártas a történelemben, az tudhatja, hogy pár évtizeddel ezelőttig ezek a megyék mezőgazdasági termelésben és élelmiszeriparban élen jártak, és mind az infrastruktúrájuk, mind az oktatásuk összhangban állt erőségeikkel.
Most eljött az idő, hogy újra feltérképezzk ezeket a részeket, nem kisebb figyelmet szentelve a munkaerő tartalékokra is.

A 2007 és 2013 közötti uniós ciklus során a mezőgazdasági szektor mintegy 3400 milliárd forintnyi forráshoz jutott, azonban ezeket az összegeket a kedvezményezettek nem fejlesztésekre, hanem jövedelemkompenzációra fordították leginkább, így a robbanásszerű fejlődés nem tudott beindulni.
A 2020-ig előttünk álló időszakban 9200 milliárdnyi forintra lehet majd pályázni. A rendelkezésre álló összeg 60 százaléka a gazdaság élénkítését, fejlesztését célozza meg. A kormány a tervek szerint március 31-éig közzé kívánja tenni az összes pályázatot, és 2018 március végig le is kíván szerződni a nyertes felekkel a teljes összegre.

Lázár János miniszter említst tett az infrastrukturális fejlesztésekről is. Elmondta, hogy a régió és a keleti országrész szempontjából is törtnelmi jelentősségű előrelépés egy évtizedes küzdelem után, hogy végre megépül az M44-es gyorsforgalmi út, amely ezt aaz országrészt is bekapcsolja a magyar gazdaság vérkeringésébe, és hosszútávon remélhetőleg jövedelmező gazdasági eseményeket is produkál, amey kedvezően érinti majd a munkaerő-piaci tendenciákat is.
Mindemellett elmondta a jelenlévőknek, hogy január 31-én, hétfőn a Modern Városok Program keretén belül Szegeden Orbán Viktor miniszterelnök úr bejelentette, hogy a következő években a 47-es főútat Szeged – Debrecen – Miskolc vonalon négysávúsítják. A mintegy 400 milliárdos, vélhetően tisztán hazai forrásból megvalósuló beruházás nyertese lehet Békés megye is.

Beszédében a miniszter kiemelte, hogy milyen komoly stratgiai partnerként tekint a vállalkozásokra a magyar kormány. Az eredményesen működő cégeket, szervezeteket a gazdaság motorjainak nevezte.
A hátrányosabb helyzetű térségekben a szakértők meglátása is az, hpgy mind a mostani időszakban, mind az előttünk álló években a vállalkozói szektor fejlődjön, megerősödjön.
Mozgalmas időszaknak néznk elébe gazdasági szempontból, amelynek a legnagyobb nyertesei azok lesznek, akik vállalva a kockázatot, mernek nagyot álmodni!

Forrás: MTI
Kép forrása: behir.hu

Kolbászfanok is zsűriznek a fesztiválon

Harmadik alkalommal, ismét három szerencsés bírálhatja el a jubileumi, 20. Csabai Kolbászfesztivál első napján, október 28-án, pénteken a nemzetközi szárazkolbászversenyre beérkező mintadarabokat.

kolbaszfesztival

A szakmai mellett a közönségdíjat is átadják. Bárki jelentkezhet a jatek@csabaikolbaszfesztival.hu címen vagy a fesztivál Facebook-oldalán.

A jelentkezéshez nevet, címet, telefonszámot és életkort kérnek!

A kolbászrajongóknak idén is minden bizonnyal feladják a leckét a beküldők, hiszen több mint százötven kolbászt várnak a szervezők, és ezeket kell több szempont alapján értékelni, a legfontosabb természetesen a kóstolás.

A nemzetközi szárazkolbászverseny zsűrizése október 28-án, 11 órakor kezdődik a Rábai Miklós sátorban. A jelentkezők közül a három szerencsést, akik a közönségzsűrit alkotják, október 16-án sorsolják ki, és azonnal értesítik őket, egyeztetnek velük.

igy_7509

Tavaly Fortuna budapesti, pomázi, mezőkovácsházi és békési kolbászrajongóknak kedvezett, akik nagy elánnal vetették bele magukat a bírálatba, ami nem mindennapi élményt jelentett számukra.

A nemzetközi szárazkolbászversennyel egy időpontban, de a Csabagyöngye sátorban zsűrizik a tavalyi kolbászfesztivál Krajcsó Pál Emlékversenyén készült vastagkolbászokat is. A szervezők azonos körülmények között füstölték, érlelték, tárolják a versenydarabokat a Csabai Kolbászház pincekamrájában, és innen kerülnek majd át a kolbászfesztivál helyszínére a zsűrizésre.

 

Halló(k), itt vagyunk!

Nem mindennapi színházi élményben lehetett része annak, aki június 26-án, vasárnap este a TeÁtriumban megtekintette a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Békés Megyei Szervezetének tagjai által színre vitt Rómeó és Júlia történetet.

halló3

Mielőtt Shakespeare örökbecsű darabjának rövidített verzióját megtekinthette volna a közönség, egy színes, versekből és dalokból álló csokrot nyújtottak át a Színi tanház növendékei, amelyben olyan művek kaptak helyet, amelyet a tavasz folyamán kiírt pályázatra érkeztek. A pályázat célja az volt, hogy a hallássérült embertársainkat is alkotásra, érzelmei kifejezésére késztesse.
Igazán szívhez szóló pályaműveket válogattak össze a szervezők, de talán a legérzékenyítőbb momentuma az első etapnak az volt, mikor az egyik korábbi Angyalok szárnyalása estről ismert, kifejezetten a siketekről és nagyothallókról szóló dalt adta elő a Jókai Színház egyik művésze.

halló2

Majd ezt követően mutatták be a lelkes színjátszók a romantikus történetet, amelynek színre vitelében közreműködött Komáromi Anett és Tege Antal, a színház színművészei, utóbbi rendezőként is bábáskodott a darab felett. Azonban ahhoz, hogy az akadályokat legyőzhesse az elszánt csapat, szükség volt egy jeltolmácsra. A szegedi Vörös Zsolt oroszlánrészt vállalt a munkában. Ő közvetített a hallók és a hallássérültek között. Így született meg az a kicsivel több, mint félórás varázslat, amelyhez hasonlót talán sokan még nem is láttak.

Tege Antal rendező még az első jelenet előtt pár mondatban elmesélte, hogy jött létre a darab, mi volt a főkoncepció. A nézők megtudhatták, hogy a rendező a Montague-kat és a Capulet-éket úgy osztotta fel, hogy az egyik család tagjait nagyothallók, míg a másik családét siketek alakították. Rómeó és Júlia esetében is megjelent ez a kettősség, ezért két Rómeó és két Júlia is színre lépett. Továbbá az is érdekesség volt, hogy Komáromi Anett és Illés Adrián kölcsönözték hangjukat a nagyothalló szereplőknek, míg a dialógusokat és a történetet a jeltolmács jelelte a közönségnek és a színészeknek.

halló1

Számomra felemelő élmény volt megtekinteni ezt az összeállítást, amely mögött komoly, összehangolt munka, nem kevés kitartás és lelkesedés állt. Minden tiszteletem a közreműködőké, de külön kiemelném Vörös Zsolt jeltolmács munkáját, aki mondhatni, hogy Atlaszként tartotta és vitte előre a cselekményt és a darabot egyaránt.
Remélem a jövőben is több olyan kezdeményezést valósítanak majd meg a Jókai Színház művészei, amelyekkel országos szinten is élenjárnak, és amelyekkel minél szélesebb körnek tudják megmutatni a színházi világ varázsát!

Az est házigazdája Bíró Csaba képviselő, a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sport bizottság elnöke volt.

Fotók: Jókai Színház hivatalos Facebook oldala

Mia