Mindannyian voltunk már Nyilas Misik

Ahogy azt hallani, a Békéscsabai Jókai Színház mostani évadában főként gondolkodásra késztető, komoly darabok kerülnek a színpadra, amelyek egyben a szívünket is megérintik. 2016-ban ehhez nyújtott remek bemelegítést Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényének színpadi változata, amelyet 24 év után Seregi Zoltán, a színház direktora állított a színpadra.

légyjó2

Hosszas válogatás és kemény munka előzte meg Békés megyében az általános iskolások számára kötelező olvasmányból készült színpadi darabot, amelynek gyermekszereplőit több helyszínen hallgatták meg a szakemberek. A szerepekre 144 fiú pályázott, közülük kerültek ki azok a zömében kamaszkoruk előtt álló fiúk, akik egy életre szóló élménnyel gazdagodhattak a színház világában és ártatlanságukkal, eleven játékukkal elvarázsolhatták estéről-estére a megyeszékhely közönségét.

Majdnem két és félévtizeddel ezelőtt már nagy népszerűséggel játszották a Viharsarok szívében a musicalt, amelyben akkor ma már olyan nagy nevek tűntek fel, mint Sánta László vagy Szente Vajk. A tanárurat pedig akkoriban a mostani szereposztásban Pósalaky úrként megjelenő Vikidál Gyula alakította, akinek megjelenése és erőteljes hangja akkor is uralta a színpadot.
De a fókusz természetesen ki máson is lenne, mint Nyilas Misin, akit felváltva Bolla Márton és Kozák Ádám formált meg.

légyjó3

A történet mindenki számára ismert. A századfordulón járunk a cívis városban, Debrecenben, ahol a református kollégium falai között a tanítók embert igyekeznek faragni a nebulókból. A fiúk közül kiemelkedik a szegény sorból való, tehetséges és jellemes tanuló, Nyilas Misi, aki nagyon szeret debreceni diák lenni, de egyre több pofon éri még abból a világból is, amelybe vágyik: a felnőttekéből.
Az eleinte kissé naiv fiúcska szemében a felnőttek bölcsek, tudnak viselkedni és nem ártanak egymásnak. Azonban ahogy a történet halad előre, egyre inkább világossá válik számára, hogy bár bizonyos gyermeki dolgokat elhagynak az általa bálványozott idősebbek, a játékaik talán még kegyetlenebbé válnak a családokon, hivatalokon és a munkahelyek falain belül. Épp ezért is nevezik Móricz regényét társadalmi regénynek. Hiszen felvonultatta a kiegyezést követő évtizedek Magyarországának valamennyi társadalmi rétegét, a jómodú polgári családtól kezdve a szerencsejátékokon minden vagyonát  elherdált dzsentriken át egészen a legegyszerűbb parasztemberekig. Valamennyi réteget összekovácsolt a regényben és a musicalben egyaránt egy közös kitörési lehetőség: a gyermek. A gyermek, akibe megéri belefektetni az energiát és a pénzt, aki kiművelt emberfővé válva segít majd felvirágoztatni családját, és a közösség megbecsült tagjaként öregbíteni legfőként a família hírnevét.

légyjó4

Bár az iskolai jelenetekben megjelentek a gyermekjátékok, egymás ugragátása, a hangsúly az emberi kapcsolatokra és a becsületre helyeződött. Láthattuk, hogy a még szinte romlatlan fiúk hogy szakadnak két vagy három táborra egy-egy társuk vagy egy-egy helyzet kezelése érdekében, miképp dolgoznak vagy zárnak össze bizonyos szituációkban. A gyermeki hevesség mögött már a kiforróban lévő értékrendszerek kialakulását is nyomon követhettük.
De az iskola csak egy kis szelet a nagybetűsből. Sokszor inkább töltött be burok szerepet, az igazán kemény kalandok és pofonok Misit is a falakon túl várták. A gazdag családban találkozott a telhetetlenséggel, a hedonizmussal, amelyet Törökék fia (Vadász Gábor) képviselt. Ezzel szemben látta, hogy Doroghyék milyen hatalmasat zuhantak a felelőtlenség és a játékszenvedély miatt. Lányuk Bella (Köböl Lilla), akibe a kis főhős bele is szerelmesedett, ebből a lehetetlen közegből próbál kitörni, és a katarzísban meghoz egy olyan döntést, amely erkölcsileg nem helyes. Tovább árnyalja ezt a képet Pósalaky (Vikidál Gyula), a város egykori tanácsnokának alakja, aki megtanítja Misit arra, hogy ebben a hazug világban is helye van az igazmondásnak, az tesz különbbé, és oldja fel a feszült helyzeteket.

légyjó1

Mikor Misit a megfújt lutri miatt meghurcolják, és felcsendült mind az ő, mind a Valkay tanár úr (Katkó Ferenc) éneke, szem nem igen maradt szárazon a nézőtéren. Szinte mindenki beleélte magát egy percig a véletlenek kegyetlen összjátékának áldozatául esett fiú szerepébe.
Hiszen kit nem vádoltak már meg ártatlanul, kit nem használtak ki vagy próbáltak befeketíteni!? Az élet iskolájában ezen mindenki átesik, néha többször is. Az erőtlen ilyenkor padlót fog, és erejét vesztve arrébb kúszik, de az erős, ha nem is rögtön, de összekapja magát, feláll, és újult erővel kivonul a csatamezőre. Mert bár a szerzett sebek még évek múltán is fájhatnak, de ez a sajgás arra emlékezteti a “tulajdonost”, hogy minden túlélhető! S bár néha az isteni igazságszolgáltatás késik, a jó Öreg ott fent, nem felejt, és a vádlóból, a kártevőből könnyen lehet rövid időn belül áldozat.
Misi számára is van újrakezdés, tanulmányait Sárospatakon folytathatja, és évekkel később kiforrott, erős egyéniségként a katedrán állva adhatja át tudását, és nevelheti a jövő generációját.

A farkas törvények világában is megéri jónak, igaznak maradni. Mert lehet, hogy néha lerongyolódunk, a megszerzett tapasztalatoknak “hála” óvatosságunk és meggondoltságunk előrébb tud minket vinni, és emberek tudunk maradni az őrült zajban is, mindhalálig!

Képek forrása: Jókai Színház hivatalos oldala

Mia

Vesztegzár alatt – Rejtő-krimi csöppet sem dögrováson

Könnyed darabbal indított a békéscsabai Jókai Színház. Rejtő klasszikusát a csabai származású Szente Vajk ragadta meg bravúrosan rendezőként. A színművészek játéka és a történet sodrása maradandó kétórás kikapcsolódást nyújtott a színházbarátoknak.

vsztgz2957

Rögtön két vallomással is tartozom. Az egyik, hogy bár nem vagyok annyira elveszett a magyar Gutenberg-galaxisban, valahogy eddig a repertoárból Rejtő Jenő kimaradt, így nem voltam teljesen tisztában történetfonásaival, humorával, stílusával. Sőt azt is be kell vallanom, hogy most kivételesen úgy látogattam el a színházba, hogy éppen csak pár mondatot olvastam el a darabról, de talán ez tovább fokozta a két felvonás nyújtotta élményeket.

Már a színház ajtaján belépve egyfajta kettősség kerített hatalmába. A jegykezelők mind kórházi maszkban és fehér köpenyben fogadták a látogatókat, és irányították őket útba. Majd bő negyedórával a kezdés előtt Tomanek Gábor, Tege Antal és Vadász Gábor színművészek tűntek fel a nézősorok között, és elegyedtek csevejbe a közönség tagjaival. Majd kezdetét vette a közel kétórás, izgalmakban, fordulatokban és humorban jócskán bővelkedő darab.

vsztgz4173

Az alaptörténet, hogy a monszun beköszönte előtt több fura alak a világ különböző pontjairól összeverődik a luxus szolgáltatásokat nyújtó jávai Grand Hotelban. A díszes társaság tagjai között köszönthetünk spirituális útkeresésen lévő aggszüzet, bohókás holland nyugdíjast, egykor ünnepelt olasz primadonnát és nem utolsó sorban már-már államtitkot őrző tudóst és asszisztensét. No meg egy frigy elől menekülő elöljáró fiát, akiről eleinte azt hiszik, hogy szökésben lévő gyilkos, és előszeretettel húzza meg magát női szekrényekben. A történet ott kezd bonyolódni, kiderül, hogy az egyik vendégnek csak órái vannak hátra, mivel megfertőzte a rettegett bubópestis. Emiatt kihirdetik a vesztegzárat, amelynek értelmében senki nem hagyhatja el három hétig a hotelt, de külsős személy be sem teheti a lábát annak ajtaján.
A vendégek a hír hallatán természetesen bepánikolnak, de a riadalom csak akkor kezd elharapózni köztük igazán mikor az egyik szobában holtan találnak egy szerzetest, majd eltűnik egy milliókat érő füzet és a hotel komplett bevételét is meglovasítják. Arról nem is beszélve, hogy a rendőrség is jelen van a lakat alatt lévő hotelben, mivel a híres jávai rém is meghúzhatta a magát – talán pizsamában – a „luxusbörtön” falai között. A gyilkosság hírének hallatán mindenki gyanússá válik a másik szemében, és bár a nyomozás kezdetét veszi, majdnem újabb emberveszteséggel.

Bár a cselekmény mondhatni több szálon fut, a karakterek kalandjai és viccei révén könnyen eligazodik a néző a látottak és hallottak tömkelegében. Viszont azon nincs nagyon idő gondolkozni, hogy vajon ki lehet a titokzatos elkövető, és miért ölti magára majdnem minden fontos szereplő a szerzetesi ruhát vagy a csíkos pizsamát.
A helyzetek abszurditását sok esetben nem is a felderítetlen halálesetek vagy magának a gyilkos kórnak az elterjedésétől való félelem adja, hanem a szereplők egymás között szövődő kapcsolatai. A hősszerelmes pincér (Csomós Lajos) rajongása a hotel igazgatójának neje és a Grand Hotel sztárja iránt (Szorcsik Viktória) valamint az aggszűz és a pedáns doktor évődése egyaránt komikus jelenetek tömkelegét szövi, amely eltereli a komoly bűntényekről a figyelmet egy rövid időre. Ugyanakkor a szálak mégis úgy fonódnak össze és bomlanak szét a két felvonásban, hogy egyfajta feszültség meghúzódik a háttérben, akárcsak az a szereplő, aki bár nem kerül mindig a reflektorfénybe, de mindig a legváratlanabb helyzeteket tudja produkálni, és ő nem más, mint a rendőrfelügyelő (Tege Antal), aki szabályosan újjászületik, miután tévedésből lehúz egy pohár ciánnal teli pezsgőt… Kissé esetlen figurának tűnik, mégis a katarzis pillanataiban kiderül, hogy vág az esze, mint a borotva, és az apró puzzle darabokat mesterien tudja összerakni, hogy végül egy tiszta képet kaphasson valamennyi hotelben rekedt és néző egyaránt. A szálak pedig egy naiv asszisztenshez, egy őrült tudóshoz, a nótorius hazudozó hoteligazgatóhoz és a titokzatos banánoxidhoz, valamint az annak az összetételét tartalmazó füzethez vezetnek.

vsztgz9281

Bár a detektívregények sajátossága, a visszafelé haladás, gondolkodás itt sem maradt el, annak zsenialitásán túl több üzenetet is hordozott ez a darab számomra. Az egyik, hogy használjuk ki életünk minden percét, mert azokba a hetekbe, hónapokba már vegyül keserűség, amik biztosra tudjuk, hogy a halál hamarosan táncba hív bennünket. Valamennyi vendég őrült hajszába kezd a Grand Hotelban is, hogy kipipálja képzeletbeli bakancslistájának valamennyi pontját, mikor az orvosok közlik velük, hogy lehet valamennyien fertőzöttek, és napjaik meg vannak számlálva.
A másik, hogy merjünk szeretni, merjünk őrültek lenni. Egy kis vakmerőséggel és nem kevés humorral a legnehezebb élethelyzetek is átvészelhetőek.

S lehet, hogy néha csak egy kis „vesztegség” kell ahhoz, hogy rádöbbenjünk merre is tartunk, mit is akarunk igazán az élettől. Mert a Grand Hotel lehet akár a nagy társasjáték megtestesítője is, amely néha a legfurább módját tudja választani annak, hogy kimozdítson bennünket komfortzónánkból, ha csak egy kis időre is!

Képek forrása: jokaiszinhaz.hu

Mia

Kritika: Csakazértis szerelem a Makói Nyáron

Első Emelet, Patkó Béla – Kiki, Keresztes Ildikó, Mikó István, Hűvösvölgyi Ildikó, Sasvári Sándor… nagy nevek egy másik korszakból. […] Abból, amelyben a Halasi Imre Jászai Mari-díjas magyar rendező Csakazértis szerelem című zenés játékának története zajlik. A Makói Nyár második előadásaként városunkban köszönthettük a Turay Ida Színház műsorát.

Bővebben…