Komoly lehetőségek rejlenek a Dél-alföldi régióban

Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter február 3-án, pénteken a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara évnyitóján beszélt a Viharsarokban és a keleti országrész eddig feltáratlan részeiben rejlő, eddig még kiaknázatlan lehetőségekről.

lazar

A miniszter, aki hódmezővásárhelyiként is jó rálátással bír az ország ezen pontjára, a gazdasági évnyitón elmondta, hogy Békés megye mellett Csongrád megye északi része, valamint Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye is bővelkedik olyan térségekben, amelyek elérhetetlenek, és nem utolsó sorban eddig még feltáratlanok voltak, és ez negatív hatást gyakorolt rájuk mind gazdaságilag, mind társadalmilag az utóbbi időben.
Pedig aki kicsit is jártas a történelemben, az tudhatja, hogy pár évtizeddel ezelőttig ezek a megyék mezőgazdasági termelésben és élelmiszeriparban élen jártak, és mind az infrastruktúrájuk, mind az oktatásuk összhangban állt erőségeikkel.
Most eljött az idő, hogy újra feltérképezzk ezeket a részeket, nem kisebb figyelmet szentelve a munkaerő tartalékokra is.

A 2007 és 2013 közötti uniós ciklus során a mezőgazdasági szektor mintegy 3400 milliárd forintnyi forráshoz jutott, azonban ezeket az összegeket a kedvezményezettek nem fejlesztésekre, hanem jövedelemkompenzációra fordították leginkább, így a robbanásszerű fejlődés nem tudott beindulni.
A 2020-ig előttünk álló időszakban 9200 milliárdnyi forintra lehet majd pályázni. A rendelkezésre álló összeg 60 százaléka a gazdaság élénkítését, fejlesztését célozza meg. A kormány a tervek szerint március 31-éig közzé kívánja tenni az összes pályázatot, és 2018 március végig le is kíván szerződni a nyertes felekkel a teljes összegre.

Lázár János miniszter említst tett az infrastrukturális fejlesztésekről is. Elmondta, hogy a régió és a keleti országrész szempontjából is törtnelmi jelentősségű előrelépés egy évtizedes küzdelem után, hogy végre megépül az M44-es gyorsforgalmi út, amely ezt aaz országrészt is bekapcsolja a magyar gazdaság vérkeringésébe, és hosszútávon remélhetőleg jövedelmező gazdasági eseményeket is produkál, amey kedvezően érinti majd a munkaerő-piaci tendenciákat is.
Mindemellett elmondta a jelenlévőknek, hogy január 31-én, hétfőn a Modern Városok Program keretén belül Szegeden Orbán Viktor miniszterelnök úr bejelentette, hogy a következő években a 47-es főútat Szeged – Debrecen – Miskolc vonalon négysávúsítják. A mintegy 400 milliárdos, vélhetően tisztán hazai forrásból megvalósuló beruházás nyertese lehet Békés megye is.

Beszédében a miniszter kiemelte, hogy milyen komoly stratgiai partnerként tekint a vállalkozásokra a magyar kormány. Az eredményesen működő cégeket, szervezeteket a gazdaság motorjainak nevezte.
A hátrányosabb helyzetű térségekben a szakértők meglátása is az, hpgy mind a mostani időszakban, mind az előttünk álló években a vállalkozói szektor fejlődjön, megerősödjön.
Mozgalmas időszaknak néznk elébe gazdasági szempontból, amelynek a legnagyobb nyertesei azok lesznek, akik vállalva a kockázatot, mernek nagyot álmodni!

Forrás: MTI
Kép forrása: behir.hu

“A kijelölt úton haladunk tovább!” – interjú Zalai Mihállyal, a Békés Megyei Közgyűlés elnökével

Tavaly ünnepeltük Békés megye újraszervezésének 300. évfordulóját, most pedig egy pályázatokban bővelkedő év elé nézünk, amely jó esetben növekvő pályára állíthat térségünket. Elnök úrral a jeles évforduló eseményeiről, a fejlesztési pályázatokról és a fiatalok lehetőségeiről is beszélgettünk.

BM címer

Viharsarki Kanapé: 2015-ben ünnepeltük a megye újraszervezésének 300. évfordulóját. Hogy látta a különböző rendezvényeken, a lakosság, a résztvevők mennyire ismerik Békés megye múltját? Mennyire fontos az itt élőknek a lokálpatriotizmus?
Zalai Mihály: A legtöbb településen tanítanak helytörténetet, de az iskolán felül ezzel a témakörrel közművelődési intézmények és múzeumok, gyűjtemények is foglalkoznak. Úgy látom, hogy a helytörténet tekintetében nagyon sok fiatalnak vannak pontos ismeretei.
Viszont a megye történetével jóformán csak a Békés Megyei Levéltár vagy a nagyobb múzeumok foglalkoznak. De a megyenap szervezése kapcsán még én is, akinek fontos a helytörténet, sok új ismeretet szereztem.
Nagyon kevesen tudják, hogy a török kiűzését követően szinte lakatlanná vélt Békés megye. Azok a lakók, akik először visszaszivárogtak Békés városba vagy a város közelébe, ők a török hódoltság ideje alatt hol beköltöztek a városba, hol bujdokolni kényszerültek. Nagyon számkivett sorban, de éltek itt emberek.
A 300. évforduló kapcsán az volt a célunk, hogy a megyével, a megye történelmével kapcsolatos információkat minél szélesebb körben megismertessük, azokat a szálakat erősíteni tudjuk, amely a szülőföldhöz fűzi az itt élőket, köztük a fiatalokat is.
Nyilván ez nem elégséges ahhoz, hogy valaki úgy értékelje, hogy itt kell leélnie az életét. De nagyon sokszor segít olyan döntési helyzetben, mikor az itt maradás vagy az elindulás között kell dönteni. Ha valakit ismeretek, érzelmi szálak fűznek nemcsak az itt élő emberekhez, a tájhoz, a környezethez, a helynek a történelméhez, az egy sokkal erősebb kötődés, mintha azok nélkül tengetné mindennapjait a lakókörnyezetében, ahová született.
Szerettük volna ezeket az ismereteket bővíteni, az érzelmi szálakat megerősíteni az évforduló megünneplésével, épp ezért figyelmet fordítottunk arra is, hogy gyerekek, fiatalok számára is szervezzünk olyan versenyeket, rendezvényeket, amelyek a megye történetével foglalkoznak. Ezek sikeresnek bizonyultak, közel 500 főt tudtunk bevonni ezeknek az eseményeknek a szervezésébe.
Ez az eseménysorozat arra is indított bennünket szervezőket, hogy ebből egy állandó rendezvényt hívjunk életre évről-évre. Ebben az évben is szeretnénk egy megyenapot szervezni – igaz már nem az évfordulóhoz köthetően és nem ünnepségszerűen – ahol ugyanezeket a felsorolt célokat tűzzük ki magunk elé.

VK: Nemrég került egy sor pályázat kiírásra. Ezek mely területek fejlesztését érintik leginkább?
ZM: Nagyon vegyes a kép. Egyrészt ahhoz, hogy valaki úgy döntsön, hogy ott élje le az életét vagy annak közelében, ahol született, az is kell, hogy megfelelő lehetőségek, alternatívák legyenek előtte a munkahelyek tekintetében is, mivel azok nagyban befolyásolják az életminőséget. Ezért a magyar fejlesztéspolitikának az a legfontosabb célkitűzése, hogy az ide érkező uniós források 60 százalékát gazdasági fejlesztésekre fordítsa. Ez részben munkahelyteremtést is jelent, mert lényegében a gazdaság fejlesztésével ez is együtt jár, de azt is jelenti, hogy azokat a lemaradásokat be kell hoznunk, amelyek a gazdaságot érintik, és a versenyképességet is befolyásolják. Továbbá tenni kell a már meglévő munkahelyek fenntarthatóságáért is. Gondolok itt például az élelmiszeriparra, ahol láthatóan nem prosperál sok esetben egy-egy olyan cég, hogy fejlődni tudjon, és idővel a technikai lemaradás nőni fog, és ez idővel odáig vezethet, hogy a cég piacot veszt, és akár hosszú- vagy rövidtávon az általa teremtett munkahelyek is veszélybe kerülhetnek.
Az uniós forrásokon belül a munkahelyek megvédését, bővítését és teremtését három program is szolgálja: az egyik programot a Békés Megyei Önkormányzat dolgozta ki és koordinálja, ez a Területfejlesztési Operatív Program (TOP). Itt elsősorban önkormányzatok, de civil szervezetek és egyházak is pályázhatnak. Olyan fejlesztések megvalósítását támogatja ez a program, amely az infrastrukturális hátterét tudja megadni vagy megerősíteni azoknak a terveknek, amelyet a többi programból, a Vidékfejlesztési Programból vagy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) tudnak majd megvalósítani.
A TOP-on belül vannak olyan pályázati elemek, amelyek a közvetlen gazdaságfejlesztést szolgálják, így bértámogatást nyújtanak vagy hozzájárulnak a munkaerő fejlesztéséhez. De a többségük közvetetten szolgálja a fejlesztéseket: inkubátorházak létrehozását vagy a munkába való eljutás megkönnyítését célozzák. Míg más elemek a munkavállalás megkönnyítését segítik, mint például bölcsőde- és óvoda felújítások, fejlesztések. Ezáltal azok a kismamák is könnyebben is el tudnak helyezkedni, akik kisebb településeken élnek.

ZM 2

VK: Békés megye rendelkezik-e ifjúsági koncepcióval? Arra vonatkozóan vannak-e kezdeményezések, hogy minél több fiatalt helyben tartsanak?
ZM:
Tudomásom szerint Békés megyének nincs jelenleg ifjúsági koncepciója. Egyre inkább érezzük ennek a hiányát, mert a fiatalok bevonásával véleményem szerint el kell készülnie egy olyan munkaanyagnak, amely kijelöli azokat a stratégiai pontokat, ahol érdemes az ifjúság érdekében beavatkozni. Azok a programok, amelyek a 2020-as időszakig valósulnak meg, főként a munkaerő-piacon lévőket célozzák meg. Ebben úgy gondolom, hogy a fiatalok egy része már érintett lesz, főként a tanulmányaik befejezése után.
Nyilvánvalóan külön kell foglalkozni a közoktatás és a felsőoktatás helyzetével, azokkal az ösztöndíj rendszerekkel, amelyek rendelkezésre állnak. E téren nagy hiányosságokat látok. A megyei önkormányzat az állami bevételeinek a 3 százalékát fordítja ösztöndíjra.
A jövőben érdemes lesz a megyei közgyűlésnek az ösztöndíjak dolgát is tárgyalnia, mert a Bursa Hungarica-ösztöndíjpályázat nagy segítséget nyújthat a különböző területeken tanulóknak, de nem ösztönöz a hazatérésre, nincs ilyen elem a rendszerben. Abban az esetben, ha a megyei önkormányzat támogatásra talál a helyi vállalkozók és a felsőoktatási intézmények körében is, személy szerint nyitott lennék egy olyan ösztöndíj kidolgozására, amely hozzájárulna ahhoz, hogy a fiatalokat a tanulmányaik elvégzése után helyi cégeknél munkához segítsük, hogy ezzel is ösztönözzük őket a hazatérésre, illetve arra, hogy legalább az első években itt szerezzenek szakmai tapasztalatokat.

VK: Gyakornokokat szokott fogadni a Békés Megyei Önkormányzat?
ZM: Egy kormányhivatali program keretén belül egy hónapig voltak nálunk egyetemisták és főiskolások, akik különböző adminisztratív feladatokat láttak el. Mind a tizenhárom fő jól képzett és szimpatikus fiatal volt, akik egy vagy több nyelvvizsgával is rendelkeztek. Úgy gondolom, hogy a nálunk szerzett tapasztalatok hasznosnak fognak bizonyulni a számukra, beleláttak a megyei önkormányzat területfejlesztési feladataiba az itt töltött időszak alatt.

VK: Az M44 megépülése mennyire lendítheti fel a megye gazdasági életét?
ZM:
Ez egy szükséges, de nem elégséges feltétel. A magyar kormánynak határozott célja, hogy valamennyi megyeszékhelyet gyorsforgalmi út érjen el a ciklus végére, így Békéscsabát is.
Békés megye abban a szerencsés helyzetben van, hogy ez egy jól előkészített projekt. A kormányzati szándék pedig abban is megvalósul, hogy a múlt évben és ebben az évben is mintegy 30 milliárd forint a rendelkezésre állt a költségvetésben az M44-esnek a tervezésére és ehhez kapcsolódó feladatokra.
A következő évben az építkezés egy magasabb fordulatszámra fog kapcsolni a terveink szerint. Viszont azt is tudni kell, hogy ezt az utat nem uniós forrásból építi a kormány, és a központi forrásból is több milliárd forintot igényel ez az elképesztően nagy beruházás. De nagyon örülök annak, hogy a kormány az M44 építése mellé állt.
Az itt élőknek mindenféleképpen megnöveli majd a mozgásterét, gyorsabban el tudunk majd jutni mind a fővárosba, mind az ország nyugati felébe. Továbbá bízom benne hogy a cégvezetők, tulajdonosok is megtelepszenek majd itt, hiszen ezáltal az ő kényelmi feltételeiket is jobban ki tudjuk majd elégíteni. Illetve a már meglévő nagyobb vállalkozások, cégek vezetői is bővíteni tudják majd ezáltal a kereteiket.
A turizmusnak is nagy lökést adhat a gyorsforgalmi út megépülése. A megyébe sok turista érkezik, nagyon jók az adottságaink, de mikor pár éve végigmentem a Békéscsaba – Kecskemét szakaszon, csodálkoztam, hogy ide turisták visszajárnak, mert nagyon rossz útviszonyokat tapasztaltam. Ha ez a hátrány megszűnik, akkor az még több látogatót, még több, az idegenforgalomból származó bevételt jelenthet.

VK: Mely területeken látja, hogy kiugrási lehetősége van a megyének?
ZM:
A mostani uniós ciklus a gazdaság irányába egy jó értelemben vett „letámadást” fog jelenteni. Egy olyan injekció lehet ez, amely minden területen növekedést idézhet elő. Ennek sikeresség azon múlik, hogy az adott részterületek szereplői mennyire fognak sikeresen pályázni, és hogy azok a fejlesztések mennyire átgondoltak és mennyire fenntarthatóak.
Nem lesz elég a TOP-ban az önkormányzatoknak lehívni azt az 58 milliárd forintos keretet, amely rendelkezésre áll. Ez egy jó alapot teremthet. Én azért dolgozok, hogy ez az alap meglegyen!
De a cégeinknek, a gazdáknak és az önkormányzatoknak minden lehetőséget meg kell ragadniuk ahhoz, hogy ezeket a fejlesztéseket létrehozzák. Ez így együttesen, hogyha mindannyian sikeresek vagyunk, akkor növekedésre állíthatja Békés megyét.

Képek forrása: Békés megye és Zalai Mihály Facebook oldala

Krupincza Mariann