Halloween – új szín a naptárunkban?

Bár hazánkban nem járnak a gyerkőcök házról-házra rémisztő maskarákba bújva, de az utóbbi években egyre több kirakatban díszelegnek október 31-e közeledtével narancssárga tökök vagy repkednek boszorkányok és denevérek. Sőt egyre több szórakozóhely lát a Halloween-ban jó lehetőséget, és szervez jelmezes bulikat különböző “vérfagyasztó” akciókkal.
De honnan is ered ez az ünnep? Mi az üzenete? S hogy mivel érdemes elütnünk, hogyha nem épp egy partyba igyekszünk? Az alábbiakban ezekre igyekszünk választ adni. Bővebben…

Ismét meghódította a közönséget István, a király

Már a nyár folyamán is nagy sikert aratott valamennyi színházbarát és kultúra iránt fogékony körében a klasszikus rockopera színházi feldolgozása, amelynek színvonalát a Balassi Táncegyüttes művészei is emelték koreográfiáikkal. Szemben a kissé botrányos Alföldi-féle újragondolással a békéscsabai Jókai Színházban a színészeknek és az ötletes fordulatoknak hála egy olyan darab került most közkívánatra, ha csak két napra is a színpadra, amelynek évezredes üzenete a mai napig érvényes.

Bővebben…

Kulturális kalandozások Munkácsy városában

Békéscsabán a Széchenyi utcába a tavasz első napsugarai nemcsak jókedvet csempésztek, hanem színes programokat is a Csabagyöngye Kulturális Központ és a vele szemben található Munkácsy Mihály Múzeum falai közé. Míg utóbbiban a festőóriás 170. születésnapján nyílt monumentális kiállítás tekinthető meg egyéb állandó tárlatokkal, addig a „Gyöngyben” javában zajlik a XII. Tavaszi Fesztivál. Bővebben…

Gálaműsorral ünnepelték a kultúrát Békéscsabán

A Magyar Kultúra Napjának alkalmából a Békéscsabai Jókai Színház adott otthont január 22-én, szerdán este hat órától annak a gálaműsornak, ahol a közönség a fellépőkkel együtt feleleveníthette a színházi évad legsikeresebb pillanatait, és elmerülhetett a színház varázslatos világában. A műsor végén a rangos elismerésnek számító Békéscsaba Kultúrájáért kitüntetést is átadták.

A gálát a Csabagyöngye Kulturális Központban működő Kalandrella Kamara kórus nyitotta meg az immáron 191 éves Himnusszal.  Nemzeti imádságunk első strófájának eléneklése után Rubold Ödön színművész szavalta el Kölcsey 1823-ban Csekén letisztázott művét. A 2008-ban alakult kórus még egy dallal örvendeztette meg a közönséget, majd a műsorvezetők, Kara Tünde, a színház Jászai Mari-díjas színművésze és a már említett Rubold Ödön a színpadra szólították Vantara Gyula polgármester urat, aki megtartotta ünnepi beszédét.

A város első embere kitért a magyar kultúra ünnepének fontosságára, és végigvette mindazon intézményeket és az ott dolgozók munkásságát, akik napról-napra évről-évre tesznek azért, hogy Békéscsaba a Viharsarok egyik pezsgő kultúrájú városa lehessen. Az est folyamán többször is elhangzott, hogy az önkormányzat összefogva többek között az egyéves fennállását ünneplő Csabagyöngye Kulturális Központtal, valamint a Munkácsy Mihály Múzeummal és további partnerekkel február 20-ától, Munkácsy Mihály világhírű festőművészünk 170. születésnapjától egy olyan 45-50 programból álló eseménysorozatot valósítson meg, amely rövid időn belül azt eredményezi majd, hogy Békéscsabát Munkácsy városaként emlegessék országszerte és a határokon túl is akár.
Polgármester úr ezen túl beszédében kiemelte, hogy 2013-ban milyen főbb beruházások és események színesítették a Békési megyeszékhely életét. Külön kiemelte a rehabilitáción átesett főtér közösségi színtér szerepét és az első ízben megvalósított Csabai Nyár sikerét. Ennek legnagyobb csúcspontja az István, a király bemutatója volt államalapításunk ünnepén, valamint ugyancsak komoly jelentőséggel bírt az, hogy tavaly Békéscsaba volt a Magyar Dal fővárosa.

Image

Ezt követően a társulat tagjai vették ismét birtokukba a színpadot. A nézők jelneteket láthattak az Advent a Hargitán, a Nyolckor a bárkán, a nagy sikerrel és teltházzal játszott István, a király vagy a Toldi című darabokból.
A gála különleges színfoltját képezte az az egyveleg, amelyben a színészek egymást követve és váltva emlékezetes alakításaikból idéztek olyan gondolatokat, amelyeket a nézőtéren helyet foglalók útravalóként hazavihettek az est után. Így hangzottak el magvas gondolatok a Vörös és feketéből, a  Lear királyból, az Árva Bethlen Katából, a Kőszívű ember fiaiból vagy az Üvegfigurákból. Megelevenedtek az Angyalok szárnyalása címet viselő jótékonysági műsor megható pillanatai is.

A produkciókat követően Szőcs Géza miniszteri biztos Vantara Gyula polgármester úr felkérésére méltatta a Békéscsabai Jókai Színházat, amely kiérdemelte a Békéscsaba Kultúrájáért kitüntetést. A miniszteri biztos elmondta: Fekete Péter az Alföld első kőszínházának tizenharmadik igazgatója. A direktor az elmúlt évek során bekapcsolta a csabai színházat a hazai és a nemzetközi teátrumi vérkeringésbe, és megteremtette olyan művészeti tevékenység kereteit, amelyek még inkább öregbítették a színház hírnevét.

A fináléban a színpadon felsorakozott az intézmény összes dolgozója, és közösen énekelték el bevonva a gálára látogatókat is Máté Péter Hazám című szerzeményét.
Miközben mi a Jókai Színházban ültünk, addig Budapesten Szente Béla, a Csabagyöngye Kulturális Központ igazgatója Balog Zoltántól, emberi erőforrás minisztertől a Nemzeti Színházban Közművelődési Minőség-díjat vett át.

A díjazottaknak szívből gratulálunk a Viharsarki Kanapé szerkesztőségének nevében! Kíváncsian várjuk 2014 milyen kulturális eseményeket tartogat Békéscsabán.

Fotó: A-Team

Mia 

“A kultúra nem luxus, hanem élet-halál kérdése”

Mondta egyszer Hankiss Elemér szociológus, filozófusunk. Mai rohanó világunkban, mikor minden olyan sebességgel változik, hogy alig győzzük kapkodni a fejünket, fokozott figyelmet kell fordítani a nemzeti és helyi értékekre egyaránt. Ha szükséges, képletesen még a föld alól is elő kell kotorni azokat a gyökereket, amelyek erősítik bennük a valahová tartozás érzését.

Ha jobban belegondolunk, napjaink az életünk már két színtéren zajlik: egy online és egy offline világban. Viszont e kettő között a harmónia az utóbbi időben alaposan megbomlott. Az online, színtelen, szagtalan, de annál inkább tarkább tér világméretű hódítást folytat. Főként a fiatalok és a stabil értékrendszerrel nem rendelkezők társas kapcsolatait, és nem egy esetben a személyiségüket is alaposan átformálja, legrosszabb esetben rombolja. A közösségi oldalak vagy a reklámoktól hemzsegő site-ok egy olyan alternatívát kínálnak a félelmetes való világgal szemben az „útkeresőknek”, amely idővel nem biztos, hogy kifizetődő. Már nem ismeretlen a szakorvosok előtt az internetfüggőség fogalma sem, amely ugyanolyan pszichés és fizikai tüneteket képes produkálni az érintetteknél, mint például a dohányosoknál.

kultura

Meghökkentő és meglepő adatokkal találkozunk nap mint nap ezzel a jelenséggel kapcsolatban, pedig egy sor elkötelezett és elhivatott „szaki” dolgozik azért közösségi házak, kultúrotthonokban, agórák, művészeti iskolák és civil szervezetek épületei megteljenek élettel.
A közművelődésben dolgozók napjai azzal telnek, hogy a magyar kultúra tárházának különböző szeleteit minél szélesebb körrel ismertessék meg. Legyen szó a népi kultúra kincseiről, kézműves foglalkozásokról vagy olyan kreatív, önkifejező művészeti ágakról, mint a festészet, a zene, a tánc vagy a szobrászat.

Számomra a magyar kultúra napja azt jelenti, hogy az eleink által ránk hagyott örökséget a modern kor vívmányainak segítségével is igyekezzünk terjeszteni, örökíteni. A technika nem az ellenségünk, csak meg kell tanulnunk tudatosan és minél hatékonyabban használni. Azonban gyorsan fel kell vennünk a fonalat, mert ha most nem tartjuk a lépést a web 2.0-val és társaival, akkor az értéktelenség nyer, és olyan hátrányba kerülhetnek a tartalmas kikapcsolódási formák, klubok és szakkörök, amelyet nehéz lesz behozni.

A tények: A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát. Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.

hymn1

A kultúra ünnepén este 18 órától gálaműsor lesz a Békéscsabai Jókai Színházban. A gálán ünnepi köszöntőt mond Vantara Gyula polgármester.

A „Békéscsaba Kultúrájáért” kitüntetés átadását követően a Békéscsabai Jókai Színház művészeinek ajándékműsora következik az elmúlt évek sikereiből, jelentősebb pillanataiból.

Az eseményről blogunkon mi is beszámolunk.

Mia

Munkácsy éve lesz 2014 Békéscsabán!

Bár a viharsarki megyeszékhely neve főként a gasztrokulturális eseményekkel és rendezvényekkel nőtt össze az elmúlt években, még jócskán rejteget látnivalókat és értékeket az idelátogatók és a helyiek számára egyaránt. Erre ad a következő hónapokban ékes bizonyítékot a Munkácsy Mihály Múzeum többek között, amely egy sor intézménnyel összefogva méltóképp igyekszik megünnepelni a világhírű festőművész születésének 170. évfordulóját.

A szervezők célja, hogy a sokak számára megfoghatatlan, néha már-már elavultnak tűnő múzeumi világot a közönség minél szélesebb rétege számára érdekessé és csábítóvá tegyék. Ezért a festőóriás születésnapján elrajtoló programsorozatot – amely a tervek szerint megközelítőleg 45-50 eseményt foglal majd magába – igyekeznek úgy hírelni és városi méretűvé tenni, hogy a Békéscsabára érkezők rövid időn belül képbe kerüljenek azzal, hogy Munkácsy életének egyik meghatározó színhelyére érkeztek.

Image

Itt tartózkodásának emlékét az 1994-ben születésének 150. évfordulóján megnyílt Munkácsy Emlékház őrzi a múzeum mellett. A gyönyörű 8 szobás kúriában, amelyet rokonai építtettek az 1840-es években az árva Lieb (Munkácsy eredeti neve – szerk.) gyerekek közül Mihály húga, Gizella nevelkedett Steineréknél szüleik váratlan halála után. Munkácsy sokat vendégeskedett náluk nevelőapjával, Reök Istvánnal. Gyermekévei utolsó boldog pillanatait töltötte e falak között. Mivel Mihály gyengébb tanulónak bizonyult, ezért asztalosinasnak adták. Az iparos mesterség megviselte, sokat szenvedett és nélkülözött. Aztán mégiscsak rá mosolygott a szerencse Gyulán. 1861 februárjában Fischer Károly rajztanárnál ismerkedett meg Szamossy Elek festővel, aki a Wenckheim kastélyban dolgozott. Márciustól már ő tanítgatta, majd magához vette. Ezt követően a kezdeti nehézségek után Munkácsy nemzetközi ismertségre tett szert, korának elismert művészévé vált.

Image

Kalandos volt az az út, ahogy Munkácsy Mihály relikviái Békéscsabára kerültek. A város a festő halálát követően azonnal lépéseket tett az anyag megszerzése érdekében, ám a tárgyakat csak 1930-ban találták meg a Nemzeti, illetve a Szépművészeti Múzeum padlásán. Ekkor került az ötszáz darabból álló gyűjtemény Csabára. A helyi múzeum 1951 óta viseli a festő nevét, most pedig a szakemberek arra kívánnak törekvéseket tenni, hogy Munkácsynak kiépítsenek egy „kultuszt”, egy márkanevet a város határain belül és túl is.

Ennek érdekében az Oktatási, Közművelődési és Sport Osztály koordinálásával munkacsoportot hoztak létre, melynek tagja a múzeum, a Csabagyöngye Kulturális Központ, a színház, a bábszínház, a Békés Megyei Könyvtár, a Tourinform Iroda, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Békéscsabai Tankerülete, a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület, valamint a KIOS Bizottság által delegált bizottsági tag is.

Image

A Munkácsy-év ünnepélyes nyitánya a nagyközönség számára február 20-án, a festő születésnapján lesz. De előtte egy nappal már a szakma betekintést nyerhet abba az új kiállításba, amely mintegy 170 festményt és relikviát mutat be. Az újonnan nyíló tárlat érdekessége, hogy olyan képek is megtekinthetővé válnak, amelyek eddig még nem voltak ismertek a csabai közönség előtt.
A szakmai és ismeretterjesztő programok mellett az olyan nagy múltra visszatekintő rendezvényeket is áthatja majd Munkácsy szelleme, mint a Városházi Esték vagy a város rajzverseny. Az elképzelések szerint a múlt év nyarán átadott főtéren is tisztelegnek majd emléke előtt. Reményeik szerint a fiatalokat is sikerrel tudják majd bevonni ezekbe a programokba, kezdeményezésekbe.

A részletes programról és az aktuális történésekről mi is igyekszünk majd hírt adni.

Kép forrása: http://www.csabaimerleg.hu

Mia