Könnyed szórakozást hozott Csabára a Víg özvegy

A Víg özvegy előtt még nem volt szerencsém az operettekhez. A műfajt gyermekkori benyomásaim alapján inkább az idősebb korosztály szórakozásának tartottam, de mind a történet, mind a párizsi helyszín, valamint az irodám ablakából kitekintve folyton elkapott reklám felkeltette az érdeklődésem.

a-vig-ozvegy

A Csabai Kolbászfesztivál nyitónapja előtti előadásra sikerült eljutnom, így a gasztrokulúra előtt másfajta élvezetekből csipegettem, és jelentem ízlett! A díszletek, a karakterek és az egész milliö megfogott. A parádés, operettre jellemző akrobatikus elemek pedig egyenesen elbűvöltek.

A történet szerint Párizsban járunk egy aprócska balkáni állam nagykövetségén, ahol diplomaták és nagykövetek verődnek össze egy partira, és izgatottan várják az országból elszármazott dúsgazdag özvegyet, aki ki tudná húzni vagyonával a mini államot a pácból.
Az urak és a hölgyek mesterkedni kezdenek már jóval Glavari Hanna érkezése előtt, hogy összeboronálják őt egy hazafival, így két legyet ütnek egy csapásra, sőt hármat: két magányos embert tesznek boldoggá, akiknek frigye jó hatást tud majd gyakorolni az állam kasszájára is.

Azonban nem ilyen egyszerű ám férjet keríteni a nyolc nap házasság után váratlanul megözvegyült, egyszerű sorból származó asszonynak. Hanna bizony már az első perctől kezdve tisztában van azzal, ahogy belép az ajtón, hogy a körülötte legyeskedő férfiak nem bájai miatt veszik körül, és nem a szoknyája suhogását hallgatják, hanem a képzeletbeli kövér malacperselyben csörgő aranyakat.
De nemcsak ez irányú tapasztalata tette őt oly keménnyé. Évekkel ezelőtt egy gróf, bizonyos Daniló Danilovics olyan sebeket ejtett a szívén, amelyek talán sohasem gyógyulnak be.

Azonban a sors milyen furfangos tud lenni! A pontevedroi nagykövet, Zéta Mirkó pont Danilót szemeli ki a vőlegény szerepre, de a lump titkár szívéből is állnak ki tüskék, így esze ágában sincs nősülni, legfőképp Glavari Hannát elvenni!
Akad másik jelölt is, a francia attasé, Rossilon, aki azonban a pontevedroi nagykövet feleségével cicázik hol nyíltan, hol elbújva. Miközben mindenki számára a napnál is világosabb, hogy mi zajlik a fiatalok között, addig a nagykövet semmit sem vesz észre a felszarvazásból, vakon hisz hitvese hűségében.

Azonban nemcsak ez az egy szerelmi szál szövi át a történetet. Az élvezeteket hajszoló, magányos asszony, Olga Kromov, aki fiatalon táncosnőként kereste a kenyerét, szívesen időz más férfiak társaságában, miközben politikai tanácsos férje az ország külügyeivel foglalatoskodik.
De igazán derűs pillanatokat okoz Nyegus, a mindenes karaktere, aki mindenkiről mindent tud, és úgy csűri-csavarja a szálakat a legtöbb esetben, hogy mindig pozitív hősként karakterként kerül ki minden helyzetből.

teremi

Azonban a reflektorfényben Hanna és Daniló állnak, akik bár jó ideig küzdenek saját magukkal is, végül megtörik közöttük a jég. A nő hamar beadja a derekát, rendezni próbálja a közöttük feszülő gyermeki viszályt, azonban a férfi sokáig önfejű és hajthatatlan. Jó pár összeborulás után hirtelen faképnél hagyja a még mindig szerelmes asszonyt. Általuk jelenik meg a vásznon a szerelmesek között időnként dúló harc motívuma, amely végigkíséri már időtlen idők óta a művészetet és az irodalmat egyaránt.
A fordulópont akkor következik be e csatában, és akkor hull le végérvényesen az álarc az ugyancsak szerelmes férfiról, amikor egy kavalkád végén, amelyet Nyegus simít el nem kevés leleményességgel, majdnem gyűrű kerül Hanna ujjára.

A romantikát, a régi világ nosztalgiáját és a humort sem nélkülöző darabot tovább színesítik az operett táncos betétei, amelyeket Békéscsabán a Jókai Színházba Teremi Trixi és Bozsó József színészek hoztak el többek között. Valamint a párizsi bohém élet jelenetei szenvedélyt és némi hedonizmust, gondtalanságot csempésznek Lehár Ferenc máig népszerű három felvonásos darabjába.
Ezentúl más szemmel tekintek az operettre. és ha könnyed kikapcsolódásra vágyok, szívesen választom majd!

Fotók: Jókai Színház hivatalos oldala, behir.hu

Krupincza Mia

Reklámok

Csabai Kolbászfesztivál – hagyomány és érték a 21. században

Az ünnepi hosszú hétvégén ismét megtelik látogatókkal a békéscsabai Városi Sportcsarnok és környéke. A Csabai Kolbászfesztivál, amely már 18 éves múltra tekint vissza minden korosztály számára kiváló kikapcsolódási lehetőségeket nyújt. Bővebben…

“A világ legfinomabb sörei, az utánozhatatlan magyar csülökpörkölt és fantasztikus programok!”

Tizennegyedik alkalommal várja vendégeit a Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé június 12-étől, csütörtöktől. A sokak által kedvelt rangos gasztrokulturális esemény indulásáról, kísérőrendezvényeiről és programjairól az egyik főszervezőt, Varga-Bora Tímeát kérdeztem. Bővebben…

Világraszóló érték a pusztában – bemutatkozik a mezőhegyesi ménes

A Dél-Alföld egyik kuriózuma a mezőhegyesi ménes, amelyet nemrégiben a Békés megyei online hírmagazin, a beol.hu olvasói a megyei értéktár bizottság figyelmébe is ajánlottak, mint olyan kincset, amelynek hírét terjeszteni kell, hagyományait pedig továbbörökíteni az utókor számára.

A Mezőhegyesi Császári, és Királyi Katonai Ménesintézet megalapításával új fejezet nyílt a magyar lótenyésztés történetében, miután II. József Császár aláírta a ménes alapítólevelét 1784. december 20-án, megvásárolva a török hódoltság után lakatlanná vált „Mezőhegyes nevű alkalmatos pusztát”. Magyarország és a Monarchia első állami ménesét hozta létre, melynek céljául a hadsereg lóellátását, és a lótenyésztés magasabb szintre emelését tűzte ki.

Image

Csekonics József vértesszázados, első mezőhegyesi ménesparancsnok tervei alapján 1869-ig a ménes üzemeltetését katonai személyzet látta el. A ménes első parancsnokai erdősítési kísérletekbe is kezdtek, így a kezdeti fátlan pusztaságból mára gazdag erdőség, közkedvelt vadászterület vált. Nemzeti kincseinket gyarapítva itt született meg Mezőhegyesen az első három tradicionális magyar lófajta, a Furioso-North Star, a Gidrán, és a Nóniusz. Ezzel a világon egyedülálló eredményt ért el, mint három fajta bölcsője. A kiegyezés után a magyar kormány irányítása alá került a ménesbirtok. A hadsereg lóellátása mellett a köztenyésztés javítását tűzték ki a ménes céljának, így a parasztsági birtokok is megismerhették a kiváló genetikájú mezőhegyesi fajtákat. Kozma Ferenc, és Gluzek Gyula keze nyomán magas szintű mezőgazdaság, és ipar alakult ki. A Mezőhegyesen tenyésztett, nemzetközileg ismert, és elismert lovak kiválóságát a változatos lóállomány, és a magas fokú szakképzettség adta.

Image

Napjainkban a Mezőhegyesi Állami Ménes Kft. mint az évszázados ménesintézet utódja őrzi Mezőhegyes évszázados értékeit, és tradícióit. Ma több mint 300 lovat nevelnek, melyek a Nóniusz, a Mezőhegyesi Sportló, és Ügető fajtákból tevődnek össze. Társaságuk hagyományos lótenyésztő tevékenységét az eredeti műemlék épületegyüttesben végzi. Jelenleg a ménes kezelésében 22 védett műemlék is található. Lovaspályájuk nemzetközi színvonalat kielégítő fogathajtáshoz és díjugratáshoz nyújt ideális helyszínt, ahol a magyarországi lovas szövetségekkel közreműködve számos versenyt, és lovas eseményt rendeznek. Továbbá a helyi szakiskolával együttműködve lovas szakmák tanulásához biztosítanak szakmai gyakorlati helyszínt.
Az egykori északi kaszárnya ad otthont a Hotel Nonius szállónak, mely a Ménesudvar csodálatos ősplatánokkal benépesített természeti közegében található, ahol lovaglási lehetőség nyílik a lovas sportok kedvelőinek, és a pihenni vágyóknak.

Forrás: Nagy-György Tamás

Kép forrása: Nonius Hotel, Mezőhegyes

Mia