A patkó nemcsak szerencsét hoz!

A Jókai Színház új évadának első gyermekdarabja A bűvös patkó mind a szemnek, mind a léleknek felüdülést nyújt. A pazar díszletek között egy olyan történet elevenedik meg Juhász Róza rendezésében a színpadon, ahol a barátság és az összetartás mellett a környezet védelmének fontossága is kidomborodik.

Világfa születésnapjának megülésére készül a mesebeli erdő. A rengetegben béke honol, nem űzi egymást a róka és a nyúl, nem kardoskodnak egymással a nagyobb vadak sem. Ebbe az idilli környezetbe érkezik meg Bumburi, a bohóc a cirkuszból, aki festőpalettát és hangszereket is hoz magával, hogy méltó mód ünnepelhessék a jóságos és bölcs fa kerek születésnapját.
Azonban miközben az erdőlakók közös festményt alkotnak szebbnél szebb színekkel, és próbálják a másnapi mulatságra a közös táncot, befut Terribiusz, a gonosz varázsló gyíkszolgáival, és a legsötétebb mágiától sem riad vissza, hogy megfossza az erdőt és annak állatkáit színeiktől, illataiktól és csengő-bongó hangjuktól. De a végső célja az, hogy a Világfát elpusztítsa, és ezzel örökre megbontsa a természet rendjét.

Mikor már nyeregben érezhetné magát, akkor feltűnik a színen a varázslatos fa unokája, Jázmin tündér, aki bár járja a világot, nagyapja születésnapjára természetesen hazatér, és segítőivel borsot tör az öntelt varázsló orra alá.
Jázmin azonban nem tudná mentőakcióját véghez vinni Bumburival, hogyha nem lenne a segítségükre a fa gyökerei között megbújó bűvös patkó, amely képes többek között Terribiusz eszközeit, így mind a varázspálcáját, mind az erdőre veszélyt jelentő fűrészt a gaztevő ellen fordítani. Így a varázsló terve dugába dől, az erdő és lakói visszanyerik színüket és hangjukat, és a Világfa is tovább őrködik méltóságteljesen a rend fölött.

A csillogó és színes díszlet az első pillanattól kezdve magával ragadja a nézőt, és ezután csak tovább sodródunk a történettel a mesék világába, ahol bár jó darabig a gonosz áll nyerésre, de a furfangosság, a barátság, az összetartozás és a nemes célért való küzdelem felülkerekedik minden sötét varázslaton és ármánykodáson.
Az állatmesék klasszikus szereplőin és fordulatain túl a magyar népmesék karaktereit is felismerhetjük a cselekmény folyásában. A legkisebb vándorlegény és a jóságos tündér egyaránt központi szerepet kap Hedry Mária történetében, sőt ők lesznek azok, akik túljárnak a gonosz eszén! A Világfa a felcsendülő dallamok révén is pedig sokakban őseink legendáinak életfáját idézheti meg, amelynek ága magasan az égi szférákba nyúlik, míg gyökerei mélyen megbújnak a föld alatt, és nem mindennapi titkokat rejtegetnek. Olyan titkokat és bölcsességeket, amelyek általában csak végszükség esetén nyilatkoznak meg az arra érdemesek előtt.
A történetben pedig további plusz, hogy a környezet és értékeink védelme is fókuszba kerül, amelyet a legkisebbek, de még a nagyobbak is könnyedebben tudnak a tündérmese elemein keresztül a magukévá tenni.

Aki csak teheti nézze meg a békéscsabai színház mesejátékát, és engedje meg magának, hogy egy órára ismét gyermek lehessen, és kiszakadjon a hétköznapok mókuskerekéből!

Képek forrás: Jókai Színház hivatalos oldala

Mia

Reklámok

Demóna – semmi sem csak fekete vagy fehér

Nagy izgalom és hírverés előzte meg Angelina Jolie új filmjét, amely Magyarországon Demónaként hódította meg a mozibajárókat. A történet annak a tündérnek az előéletét tárja fel előttünk, aki megátkozta Csipkerózsikát. De nem kell megijedni, Disney nem tért még át a sötét oldalra! Nézzük a részleteket! Bővebben…