Grezsa Ferenc: A segítő hivatások értékrendje minta lehet az egész társadalomnak

Napjainkban egyre nagyobb méreteket ölt az agresszivitás a hétköznapokban és az online terekben is. Ez a fajta viselkedés pedig mind az egyének, mind a társadalom életében komoly károkat tud okozni. Dr. Grezsa Ferenccel, a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézetének tanszékvezetőjével erről a jelenségről, a segítő foglalkozások fontosságáról, valamint a nemrégiben Hódmezővásárhelyen útjára indított Léleképítő Műhelyről beszélgettem.

grezsaf

Viharsarki Kanapé: Mit takar pontosan a mentálhigiéné fogalma?
Grezsa Ferenc: Nincs egészen pontos magyar fordítás, kifejezés erre a szóra. Legáltalánosabban lelki egészségnek lehetne fordítani. Illetve minden olyan tevékenységet mentálhigiénés tevékenységnek lehet tekinteni, amely a lelki egészséget szolgálja. De hangsúlyoznám, hogy itt nem az orvosi értelemben vett lelki egészségről van szó. Talán jobban kifejezi a lényegét, hogyha azt mondjuk, lelki kultúra, kapcsolati kultúra, pszichológiai kultúra. Tehát egy bizonyos magatartásmód, amelyben a személyek vagy a közösségek magukat lelkileg egészségesnek, teljesítőképesnek tudják átélni.

VK: A Károli-egyetemen kétfajta képzés is várja a hallgatókat: mentálhigiénés segítő és online mentálhigiénés segítő. Az itt végzett szakemberek mivel foglalkoznak a hétköznapokban?
GF: A lelki egészség ügyét nagyon sokféle módon, eszközzel, módszerrel és sokféle léptékben lehet szolgálni. Többek között lehet konkrét személyek segítése által vagy lehet olyan módon is, hogy közösségeknek tervezünk és szervezünk olyan programokat, ami által ők előre lépnek. A közösség önazonossága, kapcsolatrendszere, kapcsolati kultúrája vagy problémamegoldó képessége fejlődik. A „mentálhigiénés segítő” szakon   közvetlen segítési módszert tanulnak a hallgatók, tehát, hogy az élő, személyes kapcsolatban, egy beszélgetésben, egy csoporthelyzetben miként lehet segíteni annak, aki ezt igényli. Az „online mentálhigiénés segítő” szakon pedig ennek az interneten megvalósuló módjait sajátíthatják el.

Képtalálatok a következőre: lelki egészség

VK: Kiknek ajánlják ezeket a képzéseket?
GF: Mind a két képzés szakirányú továbbképzés, tehát csak az jelentkezhet, akinek már van egy alapvégzettsége, BA vagy MA szintű diplomája, ez a bemeneti feltétel. Elsősorban azoknak ajánlható a mentálhigiéné szak, akik valamilyen segítő hivatást gyakorolnak. Segítő hivatásoknak nevezzük azokat a hivatásokat, ahol a munka során emberekkel foglalkozunk, például ilyen a tanár, az orvos, a nővér, a lelkész, a hitoktató vagy a szociális munkás. A képzés során olyan ismereteket és olyan készségeket tudnak elsajátítani, ami nagymértékben segítheti, hogy a hivatásukat, az eredeti foglalkozásukat még színvonalasabban, még hatékonyabban végezzék.

VK: Napjainkra nagyon eldurvult a közbeszéd. Mi ennek az oka, miben gyökeredzik ez a fajta agresszió?
GF: Ennek a folyamatnak a gyökerei nagyon mélyek, több évtizedre nyúlnak vissza. A szorongás és az agresszió szintje az, ami úgy tűnik, hogy jóval nagyobb, mint ötven vagy száz évvel ezelőtt. Nem nagyon lehet megmondani, hogy pontosan mivel függ össze. Mindenesetre a három évtizeddel ezelőtt elkezdődött rendszerváltozási folyamat elég gyorsan előre is haladt, ami nagyon sok alkalmazkodási terhet és nehézséget teremtett az emberek számára. Egyszerre nyújtotta a felszabadulás érzését, de ugyanakkor új kihívások tömegét is teremtette, melyek hatékony kezeléséhez a polgárok és közösségeik csak kevés segítséget, támogatást kaptak. Így csak részlegesen tudtak megbirkózni az új kihívásokkal.
A ’90-es évekre visszatekintve ebben az értelemben is utalhatunk például a munkanélküliségre, amelynek aránya abban az időben nagyon megugrott. Vagy utalhatunk a magyarországi drogkultúrára, (az alkoholfogyasztást is beleértve) amelynek gyökerei mintegy 100-150 évre nyúlnak vissza. Sokan a problémáikat alkoholfogyasztással, nyugtató és altatószedéssel kendőzik el.
A tömegkommunikáció robbanásszerű terjedésének is lehet kedvezőtlen hatása. Például az  interneten teljesen csorbítatlanul, bárki bármilyen közlendőjét beírhatja, melyek sok esetben nagyon  agresszív tartalmúak , melyekhez bárki hozzáférhet. Az agresszió rengeteg mintája alapvetően hozzájárulhat ahhoz, hogy ez a beállítódás, magatartás erősen terjed.
Másfelől fellazultak az élet hagyományos keretei. Ma már nem nagyon vannak együtt élő generációk, sokan élnek szülőhelyüktől távoli városokban, vagy külföldön. Ezek az új tendenciák pedig a hagyományos önazonosság fellazulásával, megrendülésével párosulhatnak. Úgy tűnik, mintha sok ember, közösség számára hiányoznának a kapaszkodók, és ez is összefügghet azzal, hogy  oly nyilvánvalók az agresszió jelei a mai magyar társadalomban.

Képtalálatok a következőre: lelki egészség

VK: A segítő szakmákban és a média világában dolgozók hogy tudják tompítani ennek a közbeszédnek a hatásait? Tudunk-e „villámhárítók” lenni?
GF: Örülök, hogy szóba kerültek ezek a hivatások, mivel mind a kettő nagyon fontos. Például a szociális gondozói munka is segítő hivatás, az országban több százezer segítő hivatású ember van. A szociális szférában, a hitéletben, az egészségügyben vagy a köznevelésben dolgozók olyan őriznek, értékrendszert, melyben fontos szerepe van a rászoruló emberek segítésének, a másik ember megértésének, annak, hogy a másik embert próbáljuk megérteni, elfogadni. Próbáljuk segíteni őt abban, amiben tudjuk, – mindez hallatlanul fontos. Tehát az az értékrendszer és magatartáskultúra, amelyet ezek a foglalkozások képviselnek, az egész társadalom számára minta lehet, ezért is nagyon fontos ezeknek a szakembereknek a továbbképzése.
Az újságírói hivatás pedig más szempontból sajátos, hiszen a média világában megjelenik egy sor olyan tartalom, amelynek direkt összefüggése van a közösség szorongási szintjével, hangulati állapotával. Tehát e szakterületen is óriási lehetőségek rejlenek, hogyha a tartalmat előállító újságírók, szerkesztők a szakmai eszköztárukba bevonnák a lelki egészséggel kapcsolatos ismereteket is. Így ráébrednének arra, hogy milyen nagy a felelősségük van, mert egy közlés vagy beszámoló stílusa nagyon sokaknak befolyásolhatja például az aktuális szorongásszintjét. De a médiatartalmakban el lehet helyezni olyan üzeneteket is, amelyek kapaszkodóul szolgálhatnak a befogadóknak, mégpedig mindezt úgy, hogy a tényszerűség sem csorbul. Egy ideje foglalkozom újságírókkal, akikkel közösen elemezzük a különböző közléseket. Minap konkrét példaként vizsgáltunk egy bűnügyi tudósítást, amelyben az is benne volt, hogy a bántalmazó hányszor rúgott bele áldozatába. Az ilyen (részletező, jelenetszerű) információ kihathat az olvasó szorongási szintjére. Bőven  elég lett volna csak annyit leírni, hogy súlyosan bántalmazta. Egyfelől ez a hír többet közölt, mint kellett volna, másfelől pedig kevesebbet, mert nem kapott helyet az anyag végén, hogy a családon belüli erőszak elszenvedői ezen és ezen a zöldszámon jelentkezhetnek, és kérhetnek segítséget. Ezek egyszerű dolgok, de ha csak erre odafigyelnének a médiamunkatársak, rengeteget tudnának tenni a társadalomért. Sok esetben tesznek is, de még lenne hova fejlődni.

VK: Ez az agresszivitás a közéletet, a politikát is átszővi. Ön Hódmezővásárhelyen elindított nemrég egy Léleképítő Műhelyt. Mit érdemes erről tudni, mi történik ezeken a foglalkozásokon?
GF: Ez a program abból nőtt ki, hogy az elmúlt egy-két évben tudatosabban is figyeltem a vásárhelyi eseményeket. Odavalósi vagyok, ott élek most is, és sok szempontból el vagyok köteleződve a város, illetve a város lakói, közössége iránt. Nagyon szomorúan tapasztaltam azt, hogy teljesen megoszlott a közösség. Nem is azt látom problémának, hogy eltérők a vélemények, hanem azt, ahogy ezt kommunikálják: nagyon sok durvaságot, agressziót tapasztalok, érzületi, indulati alapon szinte teljesen meghasadt szülővárosom közössége. Ez nemcsak a nagy közösségre érvényes. Baráti kapcsolatok, párkapcsolatok bomlottak fel, mert egy adott kérdésben eltérő szemléletűek voltak a felek. De mindez a családokon belül is komoly feszültségeket szít.
Amikor az indulatok eluralkodnak egy városban, akkor önmagunkról, a másikról, a közösségről, a városról szóló döntésekben nem tudunk józanul mérlegelni. Nem tudjuk felmérni, hogy tulajdonképpen mi szolgálná valóban a közösség érdekeit. Szerintem az őszi választásokon sem a megfontolt mérlegelés, hanem egy indulati reakció alapján zajlottak az események. Mindezeken  gondolkozva jutottam arra a következtetésre, hogyha egy közösség, vagy konkrét személyek önazonossága, értékrendszeres biztos talajon áll, akkor sokkal inkább képesek felelős, autonóm döntéseket hozni mind önmagukról, mind a közösségről. Azért indítottam el a Léleképítő Műhely, hogy akik oda eljárnak, azoknak az önazonossága, a jövőképe biztosabbá váljon, és így képesek legyenek tudatosítani önmagukban azokat az alapértékeket, legfontosabb szerepeket, amik személyiségüket, életvitelüket meghatározzák.
Minden egyes ilyen, a felelősséget vállalni tudó közösség elősegíti, hogy egy városban az egész közélet fejlődjön, kibontakozzon. Ez a foglalkozássorozat januárban kezdődött. Eredetileg úgy gondoltam, hogy kéthavonta tartjuk, de már látom, hogy havonta szükség lesz a találkozásokra. Az első alkalmon több mit nyolcvan fő jelent meg. A programot szándékosan az Ótemplomba hirdettem meg, mert az sok szempontból fontos hely városunk életében. Nagyon kedvezők voltak a visszajelzések és a tapasztalatok az első alkalommal kapcsolatban. Bízom abban, hogy öntudatos, autonóm, felelősségteljes közösség tud formálódni az évek alatt. Az első év témája az önazonosság lesz, hogy kik is vagyunk mi, és mit jelent nekünk az, hogy férfiak, vagy nők, keresztyének, magyarok, vásárhelyiek stb. vagyunk. Többek között ezekről beszélgetnek a résztvevők.

Kép forrása: radio7.hu

Küldetésük az értékek megőrzése – bemutatkozik a Szeretem Vásárhelyt Egyesület

A Szeretem Vásárhelyt Egyesület 2018 augusztusában jött létre. Tagjai között olyan lokálpatrióták találhatók 19-től 60 éves korig, akiknek az a célja, hogy változatos programjaikkal minél többekkel megismertessék Hódmezővásárhely értékeit, és minél tartalmasabbá tegyék a közösségi életet az egykor „Paraszt Párizsként” emlegetett megyei jogú városban.

Szeretem Vásárhelyt logó

Az egyesület életre hívóival, Rapcsák Katalinnal, Juhász Tündével és Walterné Böngyik Teréziával a Fekete Sasban találkoztam. A jelenlévők elmondták, hogy korábban még nem volt hasonló kezdeményezés Hódmezővásárhelyen, olyan egyesületet szerettek volna életre hívni, amely valóban tud tenni városukért. Elhangzott, több tagjuk eddig is Hódmezővásárhelyért dolgozott – ki az oktatás, ki a művészet, ki a közigazgatás területén -, de programjaikkal még inkább közvetíteni tudják, hogy miért szeretik Vásárhelyet, miért szeretnek ott élni.

„Paraszt Párizs” fényei nem hunyhatnak ki

Vásárhely a múlt század során előkelő szerepet vívott ki magának a képzőművészek körében. Olyan neves alkotók fordultak meg, alkottak és állították ki műveiket a városban, mint Tornyai János (akinek a nevét a múzeum is viseli – szerk.), Rudnay Gyula vagy Pásztor János – hangsúlyozták.

Az egyesület képviselői leszögezték, hogy Hódmezővásárhely egy sajátos légkörrel rendelkező város. A 20. század elején Bródy Sándor nevezte először „Paraszt Párizsnak” a századfordulón országos visszhangot kiváltó méregkeverő asszonyok pere kapcsán. Ez a kifejezés azóta egybeforrt a megyei jogú várossal, és a mai napig hűen tükrözi lakóinak mentalitását, amely egyszerre egyszerű, gyakorlatias, de hordoz egyfajta pikantériát is. A vásárhelyi ember büszke, és jártában-keltében hirdeti városának értékeit.
Erre jó példa a jelenleg kávéházként működő Fekete Sas is, amely a vásárhelyiek igényei alapján készült el. A lakosok téglajegyekkel járultak hozzá a megépüléséhez. Mind a bálterme, mind a födémrendszere egyedülálló nemcsak Magyarországon, hanem egész Közép-Európában – jegyezték meg. Ez is azt mutatja, hogy az itt élők még épületeikkel is igyekeztek egyediségüket kifejezni.

„Küzdelem” az értékekért

Az elmúlt egy évben a megromlott közhangulat és közbeszéd átcsapott értékvesztésbe. A gyűlölködés és az egymásnak feszülés pedig még a gyermekközösségekbe is beette magát. Az egyesület tagjai azonban éppen ezzel igyekeznek felvenni a harcot, és programjaikon megmutatni: Vásárhely értékei nem vesztek el. Programjaik színességét az is adja, hogy az egyesület mind a tizenkét tagja tizenkét különböző egyéniség, aki szívét és lelkét egyaránt beleteszi a közös munkába mind az előkészítés, mind a lebonyolítás során.

Hmvhely

(Fotó: Facebook)

A Szeretem Vásárhelyt Egyesület alig fél éves működése során szinte valamennyi korosztályt megszólított. Iskolakezdéskor például gondoskodtak a gyermekek biztonságáról az oktatási intézmények környékén, végig sétálták az épülő traim train útvonalát, és ismertették a beruházás szint minden mozzanatát, karácsonykor pedig felállították a szeretet fáját, amelyre bárki felaggathatta szívből jövő jókívánságát, üzenetét. De a szeretet ünnepe nem telhetett el jótékonykodás nélkül: az egyesület jóvoltából tíz rászoruló család otthonában illatozott fenyőfa.

Ötvözik a hagyományokat a modernitással

Ebben a pár hónapban is számos pozitív visszajelzést kaptak már, hiszen amellett, hogy értékes és tartalmas programokkal gazdagítják a város lakóinak életét, fontos társadalmi kérdésekre is felhívják a figyelmet. Ilyen többek között az elesettek és a rászorulók megsegítése. Jótékonysági akciói során széles réteget értek/érnek el.

Téli madárvendégeink

Gyermekrajzversenyükre mintegy négyszáz pályamunka érkezett (Fotó: Facebook)

A legutóbbi gyermekrajzversenyük – amely a Téli madárvendégeink Hódmezővásárhelyen címet kapta – nagyon összetett volt, és mintegy négyszáz gyermeket mozgatott meg. Egy környezetvédelmi témát sikerült szó szerint művészi szintre emelni. A természet és a kultúra találkozott ezeken a rajzokon – hangsúlyozták. A beérkezett pályamunkákat szakmai, elismert művészekből álló zsűri értékelte, az eredményhirdetésről pedig senki nem távozott üres kézzel. Sőt, azokat az iskolákat, amelyek diákjai részt vette a rajzversenyen, az egyesület egy-egy madáretetővel is megajándékozta, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy a gyerekek minél közelebbről és minél alaposabban megismerhessék az őket körülvevő világot – tették hozzá.

Császár Angéla

Császár Angéla színművésznő előadására sokan voltak kíváncsiak (Fotó: Facebook)

A Hagyomány és modernitás – Női szerepek a 21. században című előadássorozatukban olyan hölgyek mutatkoznak be, akik amellett, hogy példás családanyák és feleségek, a munka világában vagy egy közösség élén is méltó módon megállják a helyüket. Legutóbbi vendégük Császár Angéla, hódmezővásárhelyi kötődésű színművész volt, akinek előadásán csordultig megtelt az Emlékpont konferenciaterme. Történeteivel és hangjával kellemes perceket szerzett az előadáson résztvevőknek.

További meglepetéseket ígérnek

A szervezők elmondták, hogy már felkészültek a tavaszi időszakra is: akad a tarsolyukban pár programterv, de ezekről egyelőre nem kívántak beszélni, mivel szeretnének a városlakóknak ezekkel meglepetést szerezni.

Ha valaki nem szeretne lemaradni a fontos eseményekről, akkor érdemes naponta felkeresnie a Szeretem Vásárhelyt Facebook-oldalát – amely immár több mint háromezer követővel bír -, ahol a szervezők mindamellett, hogy beszámolnak a már megvalósult programokról, tájékoztatást nyújtanak a közelgő rendezvényekről is, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várnak.

Hódmezővásárhely lesz Európa vizes fővárosa

Eddig 43 ország közel 600 versenyzője nevezett a 43. ARENA Junior Úszó Európa-bajnokságra, amelynek július 6-10. között Hódmezővásárhely ad otthont. A kontinensviadal versenyeinek helyszíne a Gyarmati Dezső Sportuszoda, de a szervezők számtalan programmal, látványossággal készülnek Hódmezővásárhely belvárosában is.

junior eb

Európa minden részéről érkeznek versenyzők a 43. ARENA Junior Úszó Európa-bajnokságra. A három legnagyobb létszámú csapat az 50 fős orosz, illetve a 46-46 versenyzővel érkező olasz és német. A legkisebb létszámmal Ciprusról utaznak Hódmezővásárhelyre, a szigetországból két leányzó áll majd a vásárhelyi uszodában rajtkőre.

A bajnokság ideje alatt számtalan kiegészítő programmal készülnek a vásárhelyiek. A Kossuth téri Sport és Gourmet Fesztivál vendégei kivetítőkön drukkolhatnak a jövő reménységeinek, miközben gasztronómiai különlegességeket kóstolhatnak. A Tornyai János Múzeumban „Munkácsytól Tóth Menyhértig” című kiállítás tekinthető meg.

A 43. ARENA Junior Úszó Európa-bajnokság népszerűsítésében fontos szerep jut Gyurta Dániel olimpiai, világ- és Európa-bajnok úszónak, aki még úgy is vállalta a feladatot, hogy az olimpia évében vagyunk, és nagy megmérettetés vár rá augusztusban.

Kép forrása: A Junior EB hivatalos honlapja

Még karcosabban szól a régi lemez

Az utóbbi egy évben nagy sikert aratott, „technoterrorként” is emlegetett 2084 turnéja után Ákos szelídebb vizekre evez. Az idén 20 esztendős Karcolatok szerzeményeit porolja most le, és örvendezteti meg velük hallgatóságát újból, teátrális körülmények között.

Ákos

A Kossuth-díjjal is kitüntetett magyar zenei ikon, aki több mint negyed évszázada állócsillaga a hazai művészvilágnak, nem először húzódik vissza a nyári zsongást és fesztiválozást követően a színházak és a szalonok világába. Öt éve már bebizonyította, hogy öltönyben és nyakkendőben is lehet fergeteges hangulatot varázsolni a misztikus színfalak közé. Ezt az eleganciát rajongóitól is elvárta, akik eleget is tettek a dresscode-nak. Aztán persze vicces látvány volt, mikor a hölgyek, urak kisestélyiben, kosztümben és szmokingban, cipőikből kibújva a székek tetején ropták olyan örökbecsűkre, mint az „Ilyenek voltunk” vagy az „Indiántánc”, mert általában ezeken a pontokon senki sem bírt tovább nyugton ülni a fenekén.
Életem első Ákos-koncertje bizony nekem is ülve tombolós volt, de aztán a Szindbád-turné szegedi állomásán vagy Hódmezővásárhelyen, és nem utolsó sorban az idei békéscsabai koncerten tudtam több ezred magammal rázni a tömegben.

A most, a Művészetek Palotájában útjára indított koncertsorozat bizony történelmet írhatott a zenekar életében. A tavasszal már beharangozott Karcolatok-estre alig 48 óra leforgása alatt elkelt az összes jegy, ezért a stáb szerencsésnek látta, hogyha két egymást követő nap is belakják a kulturális élet egyik fontos fővárosi helyszínét. Aztán a gépezet annyira bepörgött, hogy a vidéki helyszínek listája is fokozatosan bővült. Így történhetett, hogy Hódmezővásárhelyen, – ahová Ákos előszeretettel tér vissza zenésztársaival – a Fekete Sas Rendezvényházban a vájtfülűek november 30-án, szombaton délután 16 és este 20 órától is részeseivé válhatnak a varázslatnak.

Hogy mire számíthatnak azok, akik jegyet váltanak az eseményre? Az eddigi beszámolók szerint nosztalgiázásra, felejthetetlen zenei élményre és talán sehol korábban el nem hangzott sztorikra,.Az anekdotákat a sokoldalú előadó képes úgy elmondani, hogy évekkel később is mosolyra húzódik a szánk, hogyha egy kellemes baráti összejövetel során felmerül egy-egy rendhagyó koncert, ahol többen is megfordultak. Utóbbira pedig jócskán akad példa.

Remélhetőleg a most hétvégén torokproblémákkal küszködő Ákos Hódmezőn már makkegészségesen lép a színpadra, és repíti vissza a hallgatóságot 20 évvel ezelőttre olyan dalok társaságában, mint a keserédes „Keresd meg a lányt”, az örökzöld „Hello” vagy a kitartásra ösztökélő „Tanulékony szörnyeteg”. Egy biztos újabb barázdákat karcol majd a lelkekbe!

Mia