Küldetésük az értékek megőrzése – bemutatkozik a Szeretem Vásárhelyt Egyesület

A Szeretem Vásárhelyt Egyesület 2018 augusztusában jött létre. Tagjai között olyan lokálpatrióták találhatók 19-től 60 éves korig, akiknek az a célja, hogy változatos programjaikkal minél többekkel megismertessék Hódmezővásárhely értékeit, és minél tartalmasabbá tegyék a közösségi életet az egykor „Paraszt Párizsként” emlegetett megyei jogú városban.

Szeretem Vásárhelyt logó

Az egyesület életre hívóival, Rapcsák Katalinnal, Juhász Tündével és Walterné Böngyik Teréziával a Fekete Sasban találkoztam. A jelenlévők elmondták, hogy korábban még nem volt hasonló kezdeményezés Hódmezővásárhelyen, olyan egyesületet szerettek volna életre hívni, amely valóban tud tenni városukért. Elhangzott, több tagjuk eddig is Hódmezővásárhelyért dolgozott – ki az oktatás, ki a művészet, ki a közigazgatás területén -, de programjaikkal még inkább közvetíteni tudják, hogy miért szeretik Vásárhelyet, miért szeretnek ott élni.

„Paraszt Párizs” fényei nem hunyhatnak ki

Vásárhely a múlt század során előkelő szerepet vívott ki magának a képzőművészek körében. Olyan neves alkotók fordultak meg, alkottak és állították ki műveiket a városban, mint Tornyai János (akinek a nevét a múzeum is viseli – szerk.), Rudnay Gyula vagy Pásztor János – hangsúlyozták.

Az egyesület képviselői leszögezték, hogy Hódmezővásárhely egy sajátos légkörrel rendelkező város. A 20. század elején Bródy Sándor nevezte először „Paraszt Párizsnak” a századfordulón országos visszhangot kiváltó méregkeverő asszonyok pere kapcsán. Ez a kifejezés azóta egybeforrt a megyei jogú várossal, és a mai napig hűen tükrözi lakóinak mentalitását, amely egyszerre egyszerű, gyakorlatias, de hordoz egyfajta pikantériát is. A vásárhelyi ember büszke, és jártában-keltében hirdeti városának értékeit.
Erre jó példa a jelenleg kávéházként működő Fekete Sas is, amely a vásárhelyiek igényei alapján készült el. A lakosok téglajegyekkel járultak hozzá a megépüléséhez. Mind a bálterme, mind a födémrendszere egyedülálló nemcsak Magyarországon, hanem egész Közép-Európában – jegyezték meg. Ez is azt mutatja, hogy az itt élők még épületeikkel is igyekeztek egyediségüket kifejezni.

„Küzdelem” az értékekért

Az elmúlt egy évben a megromlott közhangulat és közbeszéd átcsapott értékvesztésbe. A gyűlölködés és az egymásnak feszülés pedig még a gyermekközösségekbe is beette magát. Az egyesület tagjai azonban éppen ezzel igyekeznek felvenni a harcot, és programjaikon megmutatni: Vásárhely értékei nem vesztek el. Programjaik színességét az is adja, hogy az egyesület mind a tizenkét tagja tizenkét különböző egyéniség, aki szívét és lelkét egyaránt beleteszi a közös munkába mind az előkészítés, mind a lebonyolítás során.

Hmvhely

(Fotó: Facebook)

A Szeretem Vásárhelyt Egyesület alig fél éves működése során szinte valamennyi korosztályt megszólított. Iskolakezdéskor például gondoskodtak a gyermekek biztonságáról az oktatási intézmények környékén, végig sétálták az épülő traim train útvonalát, és ismertették a beruházás szint minden mozzanatát, karácsonykor pedig felállították a szeretet fáját, amelyre bárki felaggathatta szívből jövő jókívánságát, üzenetét. De a szeretet ünnepe nem telhetett el jótékonykodás nélkül: az egyesület jóvoltából tíz rászoruló család otthonában illatozott fenyőfa.

Ötvözik a hagyományokat a modernitással

Ebben a pár hónapban is számos pozitív visszajelzést kaptak már, hiszen amellett, hogy értékes és tartalmas programokkal gazdagítják a város lakóinak életét, fontos társadalmi kérdésekre is felhívják a figyelmet. Ilyen többek között az elesettek és a rászorulók megsegítése. Jótékonysági akciói során széles réteget értek/érnek el.

Téli madárvendégeink

Gyermekrajzversenyükre mintegy négyszáz pályamunka érkezett (Fotó: Facebook)

A legutóbbi gyermekrajzversenyük – amely a Téli madárvendégeink Hódmezővásárhelyen címet kapta – nagyon összetett volt, és mintegy négyszáz gyermeket mozgatott meg. Egy környezetvédelmi témát sikerült szó szerint művészi szintre emelni. A természet és a kultúra találkozott ezeken a rajzokon – hangsúlyozták. A beérkezett pályamunkákat szakmai, elismert művészekből álló zsűri értékelte, az eredményhirdetésről pedig senki nem távozott üres kézzel. Sőt, azokat az iskolákat, amelyek diákjai részt vette a rajzversenyen, az egyesület egy-egy madáretetővel is megajándékozta, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy a gyerekek minél közelebbről és minél alaposabban megismerhessék az őket körülvevő világot – tették hozzá.

Császár Angéla

Császár Angéla színművésznő előadására sokan voltak kíváncsiak (Fotó: Facebook)

A Hagyomány és modernitás – Női szerepek a 21. században című előadássorozatukban olyan hölgyek mutatkoznak be, akik amellett, hogy példás családanyák és feleségek, a munka világában vagy egy közösség élén is méltó módon megállják a helyüket. Legutóbbi vendégük Császár Angéla, hódmezővásárhelyi kötődésű színművész volt, akinek előadásán csordultig megtelt az Emlékpont konferenciaterme. Történeteivel és hangjával kellemes perceket szerzett az előadáson résztvevőknek.

További meglepetéseket ígérnek

A szervezők elmondták, hogy már felkészültek a tavaszi időszakra is: akad a tarsolyukban pár programterv, de ezekről egyelőre nem kívántak beszélni, mivel szeretnének a városlakóknak ezekkel meglepetést szerezni.

Ha valaki nem szeretne lemaradni a fontos eseményekről, akkor érdemes naponta felkeresnie a Szeretem Vásárhelyt Facebook-oldalát – amely immár több mint háromezer követővel bír -, ahol a szervezők mindamellett, hogy beszámolnak a már megvalósult programokról, tájékoztatást nyújtanak a közelgő rendezvényekről is, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várnak.

Reklámok

A zárónapon minden a mangalicáról szólt

A 22. Csabai Kolbászfesztivál zárónapja az őshonos magyar sertésfajta, a mangalica megismertetéséről és népszerűsítéséről szólt. Ennek a fajtának a húsából gyúrták a kolbászt a versenyző csapatok, valamint a töltött káposzta főzőversenyen is mangalicahúst használtak az indulók. Emellett a Gourmet Bistro Clubsátorban Hagyomány, megújulás, mangalica, egészség címmel agrárkonferenciát rendeztek.

konf

Hégely Sándor fesztiváligazgató elmondta, hogy az idén mindenképpen egy olyan témával szerették volna színesíteni a fesztivált, ami szorosan kötődik a disznótartás és a disznóvágás szokásához. Így esett  Hégelyné Győrfi Ilona felvetése alapján a választás a mangalicára, mint őshonos magyar sertésfajtára.

Háttérbe szorult az őshonos magyar sertésfajta

A témában konferenciát is szerveztek, amelyben partnernek bizonyult a megyei kormányhivatal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a NAV Békés Megyei Adó- és Vámigazgatósága, valamint a megyei vadászkamara és -szövetség.

A mangalica méltánytalanul háttérbe szorult, és ennek az értékes húsú, szalonnájú, az egészségtudatos táplálkozásban fontos szerepet játszó fajtának a bemutatását, népszerűsítését vállalta fel a felsorolt szervezetekkel együtt a fesztivál – hangsúlyozta Hégely Sándor.

Hagyományteremtő szándékkal szervezték meg a mangalicanapot

Hozzátette: a mangalicanapból hagyományt szeretnének teremteni, és éppen azért hívták meg például Fekete Zsókát, a hajdúböszörményi mangalicafarm tulajdonosát, hogy bemutassa, miként lehet ebből a másfajta szerkezetű húsból is ízletes, minőségi kolbászt és egyéb finomságokat készíteni.

A mangalica népszerűsítését szolgálja az is, hogy a kolbászfesztivál minden napján vágtak ilyen sertést a látványdisznótoron.

Hosszú szőrű mangalicák

A mangalica őshonos magyar sertésfajta (Fotó: kisberenyikozosseg.hu)

Együttműködik a kormányhivatal az agrárium képviselőivel

Takács Árpád megyei kormánymegbízott kiemelte, számos főosztályuk, osztályuk áll kapcsolatban hatósági feladatot ellátva az agráriummal és a gazdákkal. Szolgáltató és társadalomszervező tevékenységük részeként pedig együttműködési megállapodásokat kötöttek, például az agrár- és a vadászkamarával és más szervezetekkel is.

A kormánymegbízott kiemelte: arra szövetkeztek, hogy Békés megye megtartó erejét közösen erősítsék. Ebben a mezőgazdaságban vagy például az agrároktatásnak kulcsszerepe van Elismerően szólt a kolbászfesztiválról is, kijelentette, kezdeményezték hungarikummá nyilvánítását. Emellett jövő tavasszal együttműködési megállapodást kötnek a rendezvény szervezőivel.

Stratégiai cél az állomány növelése

Kulcsár László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke kitért arra, a sertésstratégia része a mangalica állományának növelése is.

Ez az őshonos fajta a második világháború után szinte teljesen eltűnt, pedig előtte 600 ezer példány volt az országban – emelte ki Kulcsár László.

A megyei elnök szerint közös feladatunk, hogy újra az őt megillető helyre kerüljön, ezért is jó kezdeményezés a fesztivál programjában egy napot a mangalicának szentelni.

Csabai Kolbászfesztivál: A vidék esszenciája

Már csak néhány nap és Békéscsabán ismét minden a méltán híres kolbászról szól majd.

ATT05652

Mint azt Hégely Sándor fesztiváligazgató elmondta: a 22. Csabai Kolbászfesztivált, hazánk legnagyobb gasztrokulturális rendezvényét idén október 19-22-e között, péntektől hétfőig a békéscsabai sportcsarnokban és környékén rendezik meg.

Betekintés a vidéki életbe

A négynapos rendezvény lehetőséget ad rá, hogy a vendégek belekóstoljanak, milyen a vidéki élet, hogyan élnek az emberek, mit esznek, hogyan mulatnak, milyen zenészeik vannak. A kolbászfesztivál egyfajta eszenciája ennek a vidéki, csabai életérzésnek, amit a szervezők szeretnénk annak a közel 100 ezer látogatónak megmutatni, akiket a négy nap alatt Békéscsabára várnak, és akiknek mintegy 15 százaléka külföldről érkezik.

Budapest és Thaiföld is bemutatkozik

Hégely Sándor beszámolt arról is, hogy idén a kolbász fővárosának díszvendége az ország fővárosa, Budapest lesz, külföldről pedig Thaiföld mutatkozik be. A fesztiváligazgató emlékeztetett arra is, hogy a rendezvény egyik fontos küldetése a hagyományok és értékek átadása. Márpedig aki ezen a négy napon Békéscsabára látogat, az meggyőződhet róla, hogy ebben a városban még a gyerekek is tudnak kolbászt készíteni.

igy_7509

Budapest számít Békéscsabára

Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál és Turisztikai Központ ügyvezető igazgatója elmondta, hogy Budapest – az ország fővárosaként – a magyar kultúra és gasztronómia esszenciáját hivatott megjeleníteni a nagyvilág számára. Ebben a minőségében most és a jövőben is számít vendéglátójára, Békéscsabára — a városra, amely a magyar vidék értékeit őrizni és tovább építeni hivatott.

Békéscsaba városa saját kulturális értékeit és identitását gondosan ápolva, hagyományait újraértelmezve és az ország elé tárva szervezi meg ebben az évben is Magyarország egyik legnagyobb és legnépszerűbb gasztronómiai rendezvényét, a Csabai Kolbászfesztivált.

A rendezvény az évtizedek alatt népünnepéllyé vált, komoly mérföldkövet jelent a békési megyeszékhely identitásának újrafogalmazásában, amit Budapesten is jól értenek és értékelnek. Magyarország ma büszke lehet az alföldi gazdavárosra és a város hagyományait ápoló lokálpatriótákra: ezzel a büszkeséggel, egyszersmind nagy tisztelettel köszönti Budapest a 2018-as Csabai Kolbászfesztivál szervezőit és résztvevőit.

Bán Teodóra hozzátette: Budapesten tudják, hogy egy főváros sem tud igazán kiteljesedni a vidék támogatása és a nemzeti gyökerek nélkül. Bármi is történjen az ország különböző szegleteiben, a „vidéki Magyarország” jövőképe, életérzése elvitathatatlan hatást gyakorol a nemzet egységére, a magyar önazonosságra, és vele együtt az országmárkát is formálja, alakítja.

plakat_2018_korr4-001

Kedvezményekkel várják a látogatókat

A Békéscsabai Kolbászfesztivál vendégeit is igyekszik majd a Budapesti Fesztivál és Turisztikai Központ a fővárosba csábítani, egyebek mellett a számtalan kedvezményt kínáló Budapest kártyával, mely az ingyenes közlekedés mellett, fürdő-, múzeum- és kiállítás belépőként is szolgálhat.

Elhangzott, hogy azok, akik a kolbászfesztiválon 12 és 13 óra között vásárolnak egy Budapest kártyát, egy másikat ajándékba kapnak, ráadásként pedig még Zwack Unicumot is kortyolhatnak mellé.

Apáról fiúra száll a csabai kolbász hagyománya

Fekete Péter, kultúráért felelős államtitkár egy múlt századi kolbásztöltő eszközzel érkezett a sajtótájékoztatóra, ami a Néprajzi Múzeum gyűjteményéből származott. Ezzel is a múlt értékeink fontosságára, a hagyományok őrzésére kívánta ráirányítani a figyelmet.

Az államtitkár elmondta, hogy nyolc évig élt Békéscsabán színházigazgatóként, így volt alkalma megtapasztalni, hogy ebben a városban bizony minden második ember készít kolbászt a családjával együtt. Mint mondta a kolbászfesztivál nem csupán a kulináris értékeket mutatja be jól, de azt, milyen viszony fűzi az itt élő embereket az állatokhoz, melynek húsát feldolgozzák, milyen a viszonyuk az adalékanyag (paprika, fokhagyma) előállításához, miként viszonyulnak a kolbász készítéséhez, tárolásához, megszegéséhez, főzésben való felhasználásához. Mindezek bemutatására remek alkalom a kolbászfesztivál.

A Családok évében, hogy a kolbászfesztivál egyik napja kimondottan a családok számára nyújt szórakozási lehetőséget, többgenerációs programokkal és jelentős árkedvezményekkel – emelte ki Fekete Péter.

 

 

 

Ősvigasztalás

Az Ősvigasztalás Tamási Áron már-már feledésbe merült műve, amelyet Amerikából küldött még a ’20-as évek elején haza egy versenyre, de akkor az alkotás nem aratott hangos sikert. Aztán egészen a ’70-es évek végéig kellett arra várni, hogy a Pécsi Nemzeti Színházban fantáziát lássanak benne, és színre vigyék. A négy színben egy olyan történet bontakozik ki a szemünk előtt, ahol az ősi vallás és a modernkor időnként nyakatekert eszméi csapnak össze. A darabot pedig ízig-vérig átjárja a székely nép keserédes sorsa.

A darabot elejétől a végéig kettősség járja át. A régi vallás, eleink hagyományainak tisztelete és az újkori törvények betartása között hintáznak ide-oda a szereplők. A sámándobok, az álarcok és a felcsendülő dallamok egyaránt a keresztény vallás felvétele előtti időket amikor az ember arra törekedett, hogy harmóniában éljen a környezetével, és ne zsigerelje ki azt.
A székely nép szelleme és humora is kiemelt szerepet kap a történet folyásában. A góbéságok és a furfangos beszéd mellett olyan szokások elevenednek meg, amelyek lassacskán kikopnak a mi rohanó mindennapjainkból. A jókedv és a csípős nyelvezet mellett azonban megjelenik a hunok leszármazottjaiként is számon tartott nép mély igazságérzete is, amelyet ha valaki nem tart tiszteletben, az jobb, hogyha minél nagyobb távolságot tart a sértettől.

Csorja Ádám azzal, hogy teljesíti fivére, Ambrus utolsó kívánságát, és elégeti a holtestét, szemben találja magát a törvény helyi képviselőjével, a jegyzővel, aki egyenesen a bíróságig viszi az ügyet. A gyászoló testvért pedig nem röstelli még gyilkosággal is megvádolni, mivel egy véres kést is találnak a kaji A tárgyaláson a vádlott a testvére hamvait tartalmazó edénnyel a hóna alatt jelenik meg, és kitart az igaza mellet. A vád sorra szólítja a tanúkat, akiket az ügyész és a bíró sorra kiparodizál vagy a földig aláz. Kispál Jula, a szomszéd nevelt lánya megszólalni sem tud a törvény színe előtt, mivel a férfiak látva rémületét és egyszerűségét nevetség tárgyává teszik, akárcsak nevelőapját, akit nem röstellnek kigúnyolni azért, mert mint derék székely emberként emlegeti az elhunytat.
A jog képviselői, akik semmibe veszik az érintettek önérzetét és hagyománytiszteletét végül tíz hónapos fegyházi elzárásra ítélik Ádámot, aki mint egy kőszikla állja, hogy ártatlanul, csupán azért vonuljon börtönbe, mert testvérének elhamvasztása – amely a régi világban a mindennapok része volt – törvénybe ütköző cselekedet.

Mikor a néző azt hinné, hogy a börtönben a főhős az ugyancsak székely származású csendőrrel csendesen beletörődik a rámért sorscsapásba, akkor jön csak el az igazi katarzis: a két férfiből előbújik a virtus az elfogyasztott bor hatására, és a részben féltékenység szülte szóváltás tragédiába torkollik. Nem véletlen, hogy mind a négy szín egy hatalmas malomkőben játszódik. Metaforikus kép ez, mivel arra utal, hogy az élet felőröl apránként minket, a közöny és a megszokás és a ránk erőltetett jelmezek megfosztanak bennünket mind azoktól az értékektől, amelyek kiemelnek bennünket az európai népek tengeréből.

Kispál Jula meggyalázása a holttesten ugyancsak kettős üzenetet hordoz: az új kor vívmányai ugyan erővel legyűrhetnek minket, de kellő kitartással és megfelelő hozzáállással a leglehetetlenebb helyzetben is utat tud törni magának amolyan kis hajtásként a hagyomány, amely apáról fiúra, anyáról leányra öröklődik. A hit ereje pedig valóban hegyeket képes megmozgatni, és segít behegeszteni a múlt fájó sebeit is.

Béres László a Bernarda Alba háza után ismét nehéz fába vágta a fejszéjét. Egy igencsak nehéz darabot vitt színre, amelynek mély és velős üzenete van. De a zene és a tánc megfelelő alkalmazásával és tapasztalt szereplőgárdával még közel száz év távlatából is meg tudta ragadni azt a fő irányvonalat, amelyre a szerző, az erdélyi gyökereire büszke Tamási Áron is felfűzte annak idején balladisztikus homályba burkolózó, tragikus kimenetelű történetét!

Fotók: jokaiszinhaz.hu

Mia

Apáról fiúra száll a kobászgyúrás hagyománya

A csabai kolbász több mint százéves hagyományait immár két évtizede ápoló Csabai Kolbászklub Egyesület egyik küldetése a kolbászkészítő utánpótlás megteremtése. A fiatalok bevonása a csabai kolbász hagyományainak őrzésébe, továbbvitelébe és a klub életébe. Ez is szükséges ugyanis ahhoz, hogy a következő száz évben legyen csabai kolbász!

Képtalálat a következőre: „csabai kolbászfesztivál”

A kolbászklub ennek megfelelően az elmúlt húsz évben minden lehetőséget megragadva hirdette, hogy az önellátó családi gazdálkodás sok hagyományát érdemes megőrizni, a mai korhoz igazítani. Bemutatók és tanfolyamok tucatjai erősítették ezt a nézetet a városban, az országban és határon túl egyaránt. Most a városi önkormányzat támogatásával indítottak akciót, melynek célja, hogy valamennyi csabai iskolás legalább egy alkalommal készíthesse el és kóstolhassa meg a saját csabai kolbászát. Ennek érdekében az Uhrin Zoltán Klubházban rendszeresen gyakorlati bemutatókkal fűszerezve népszerűsítik a kolbászkészítést, valamint előadásokon avatják be a gyermekeket a hagyományokba, a sertéstartás békéscsabai elterjedésébe, egy-egy disznótor, disznóvágás menetébe.

Általános és középiskolás diákok is nagy lelkesedéssel gyúrták, gyúrják rendszeresen a kolbászt a klub szakavatott tagjainak segítségével, és ez jó felkészülést jelent számukra a Csabai Kolbászfesztivál ifjúsági töltőversenyére is. A város számos iskolája élt már a lehetőséggel, töltöttek a megyei gyermekvédelmi központ Degré utcai ellátottjai vagy a Békéscsaba Diák Kézilabda Sportjáért Egyesület (DKSE) fiatal sportolói is. A legnagyobb élményt mindenki számára az jelentette, amikor sütve megkóstolták terméküket.

Csabai Kolbászfesztivál fényképe.

A Csabai Kolbászklub 1998-ban alakult, első elnöke Uhrin Zoltán volt, akiről elnevezték a klubházat. A 200 tagot számláló civil szervezet élén dr. Ambrus Zoltán követte – az ő utódja Hégely Sándor –, aki a gyúrások előtt előadása révén megismertette a fiatalokkal a sertéstartást, a hagyományos disznótorokat, a szükséges eszközöket.

Dr. Ambrus Zoltán elmondta, az ilyen közösségerősítő összetartásokra nagy szükség van. Jó látni, hogy a fiatalok milyen nyitottak az értelmes és eredményes munkára, néhányuk milyen komoly gyakorlattal érkezik. Az látszik, hogy a nagyszülők szerepe ebben az átadásban milyen fontos. A gyerekek tudják, hogy a csabai kolbász a város emblematikus terméke, egyedi, helyi élelmiszer, generációk büszkesége.

Képtalálat a következőre: „csabai kolbászfesztivál”

– Megváltozott körülmények között, de még él, sőt, újjáéled mindaz, amit kolbászos hagyománynak hívunk: családok vágnak disznót és készítenek kolbászt – hangsúlyozta dr. Ambrus Zoltán. – Messzi távolból is sokan jönnek, hogy a fesztiválon megízleljék a csabai kolbászt, belekóstoljanak mindabba, átéljék, ami egy város történelmét alakította, hangulatát, ízét, szeretetét adta, ami közösséget kovácsolt.

Képek forrása: csabaikolbaszfesztival.hu

Li Yaxian – Kínai szerelmes történet a Jókai színpadán

Igazi megtiszteltetésben volt része a békéscsabai közönségnek április 22-én, pénteken. Egy olyan darabot láthattak a színházbarátok, amelyet hazánkban a főváros mellett csak itt játszottak el a messze földről érkezett művészek, akik egy több ezer éves történetet mutattak be varázslatos módon közel két órában. A Li Yaxiant még jó darabig emlegetni fogják Békéscsabán, akik részesei volt e nem mindennapi élménynek.

kina_0003

A komoly, évszázados történettel bíró sanghai színház hagyományaira építkezve állította a színpadra a kínai Chuan Ju Operaszínház Li Yaxian gésa és szerelmének keserédes történetét. A két felvonásos darab különlegességét a más kulturális gyökerek mellett a jelmezek színessége, a szemet gyönyörködtető díszlet és a színészek finom, kifejező mozdulatai is adták. Bár a magyar és európai fül számára kezdetben szokatlan volt az ének, de rövid idő alatt magával ragadott mindenkit a történet folyása, és az élő zene hipnotikus ereje. Az sem vette el az opera bűbáját, hogy a szöveget olvasni kellett a kivetítőről.

A történetet átszőtte a szellemesség, a szenvedély, de az intrika is. Li Yaxian messze földön híres szépségéről, de ugyanakkor mindenki tisztában van vele, hogy a szelleme mellett a testével is keresi a betevőjét. Azonban egy nap egy fiatal hivatalnokjelölttel fut össze egy hosszúra nyúlt éjszaka után, akivel első látásra egymásba szeretnek. A fiatalembert a lány a házába invitálja, és a heves ismerkedés közepette a fiú lecsúszik élete nagy lehetőségéről, nem veszik fel a császár udvarába. Édesapját ezzel magára haragítja, mérgében kitagadja az ifjút, akit azonban vigasztal Li Yaxian szerelme, még akkor is mikor az utolsó petákja is odalesz.
Ez a romantikázás azonban cseppet sincs ínyére a gésa Mamájának, akit rosszul érint a turbékolás miatti „forgalomkiesés”. Gonosz tervet eszel ki, elszakítja egymástól a fiatalokat. De Li Yaxian hajthatatlan, visszaszökik idővel a városba, hogy felkutassa kedvesét.
Szerencsétlen, összetört szívű fiút, aki időközben bár nincstelenné vált, a koldusok – akik amolyan narrátori szerepet is betöltenek a műben – , felkarolják, és nem engedik, hogy a többre hivatott úrfi éhen haljon. Miután a pár újból egymásra talál, és kölcsönösen megbocsátanak egymásnak, a lány éjt-nappallá téve arra törekszik, hogy elismert tudóst faragjon a férfiból, aki be tudja teljesíteni küldetését, és megbékülhet majd sikeres vizsgája után az édesapjával. A gésa elhivatottsága abból is látszik, hogy az érzelmei mellett a szeme világát is hajlandó feláldozni azért a férfiért, aki végre megdobogtatta a szívét, és testén kívül másra is vágyott.
Azonban sajnos kiderül, hogy a hősszerelmes valójában nem olyan erős, mint amilyennek mutatta magát. Mind az időközben megbékült apja, mind az udvar nehéz elvárásokat támaszt felé, és gúny tárgyává is válik választása miatt. Végül úgy dönt, hogy elhagyja Li Yaxiant. Kárpótlásul aranyat, ezüstöt küld a szakításba belebetegedett nőnek, akit azonban a gazdag kincs egy percig sem kárpótol. Li Yaxian rövid hezitálás után elhagyja a villáját, és citeráját a hátára kötve indul tovább új utakra vérző sebekkel a szívében.

kina_0011

Mind a történet, mind a díszletek elbűvöltek. A ruhák élénksége, a művészek kifejező játéka és sminkjei, nem beszélve kecses mozdulataikról, egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy több mint félórával a darab vége után is még a látottak hatása alatt álltam. A jellegzetes távol-keleti hangszerek, legfőképp a citera hangja olyan élménnyel ajándékozott meg, mint amilyenhez foghatót ezelőtt még nem tapasztaltam.
A darab szinte minden érzékszervemre hatással volt, nem győztem betelni azokkal a pazar színekkel, amelyek feltűntek a jelenetek során, és ugyanakkor egy cseppet sem vonták el a figyelmem a cselekményről.

Egy életre szóló emléket kaptam úgy gondolom azon az estén sokakkal együtt. Bár kissé félve foglaltam helyet a nézőtéren, mert tartottam attól, hogy a más zenei kultúra miatt nem fogom élvezni az előadást, pozitívan csalódtam. Nagy köszönet jár a Jókai Színház valamennyi dolgozójának azért, hogy ezt a kulturális csemegét elhozták a csabaiaknak. Ha csak két óra erejéig is, de lehetőségünk nyílt arra, hogy megmártózzunk egy tőlünk távol lévő ország színházának titkaiban, amely emberileg is mély nyomokat hagyott azokban, akiknek a szíve nyitott az efféle kincsekre.

Képek forrása: nemzetiszinhaz.hu

Mia