Mesél az erdő

A legtöbb állat neve hallatán mindenki tud hozzájuk társítani egy-egy jelzőt, a róka ravaszdi, a bivaly erős, míg a nyulak gyávák. Azonban a Jókai Színház és a Balassi Táncegyüttes tagjai által színpadra vitt mesejátékban, az Állat(i) mesében mindezeknek az ellenkezőjéről is megbizonyosodhatunk!

állati 2

Adott egy békés erdő valahol az Óperencián túl, ahol az állatok boldogan élik a mindennapjaikat. Borz kisasszony szépségével időnként felborzolja ugyan a kedélyeket, és ha kell magát az agancsos polgármestert is felszarvazza, de ettől függetlenül az erdei polgárok mindennapjai nyugalomban telnek, már ha Sunyesz, a lompos farkú róka nem kavarja fel csínytevéseivel az állóvizet.
Egy nap azonban az állatsereg türelme is elfogy, így kerül a lompos farkú barátunk a törvény színe elé. A károgók pedig kimérik rá a súlyos ítéletet, el kell hagynia a rengeteget.

Sunyesz azonban egy percig sem esik kétségbe. Hamar feltalálja magát a derék, szorgos hangyák között is, akiknek az aranykészletét az erőszakos bikák mindig elorozzák. A dolgos, de könnyen félrevezethető Atom Antik a róka megjelenéséig azért estek el a búsás vagyontól, mert sosem végeztek a napi adagjukkal addigra mire a homokóra lepergett. Azonban a róka itt is cselhez folyamodott, ezzel pedig magára haragította az elvadult csordát, akiket spanyol temperamentummal áldott meg az ég.

A főbika egy kisebb csörtét követően, miután látta, hogy a ravaszdi hasznos tagja lehetne cseppet sem tisztességes közösségüknek, üzletet ajánlott a leleményes rezes bundájúnak. Ha három nap alatt az üregi nyulaktól megszerzi a káposztaszállítmányt, és ezáltal az ő földjüket is be tudják kebelezni, visszaadják neki a családi ereklyét, nagyapja zsebóráját.
Sunyesz természetesen áll elébe a feladatnak, és távoli rokonnak kiadva magát, már-már családtaggá válik a monoton hétköznapokat élő nyúlcsaládban. Személyisége és leleményessége színt csempész a reszkető tapsifülesek életébe.

A zenés darab tetőpontján a néző majdnem csalódik első blikkre a főhősben, hogy végig csak szerepet játszott, és személyes érdekeit nézte, amíg a szteppet kiválóan járó nyulak üregben húzta meg magát, de végül kiderül, hogy a tapsik mindennapjainak részét képező gombolyagos játék milyen kalamajkát tud okozni a bikák körben, főleg, hogyha a játék vörös színben pompázik!

Az igényes díszlet Lenkefi Zoltán munkáját dicséri, a koreográfiát ifj. Mlinár Pál állította össze, aki a bikák vezéreként szerepet is vállalt a mesejátékban. Míg a jelmezeket Mlinár Péter, Sunyesz megformálója álmodta meg azzal a szándékkal, hogy a ruhák színe és stílusa még inkább ráerősítsen a karakterekre.

Korábban is volt már arra példa, hogy a Balassi Táncegyüttes és a színház közös produkciót állított a színpadra, de talán ez az első olyan darab, amely már a legkisebbeket is megszólítja. A nézőtéren helyet foglaló apróságok a darab első percétől az utolsóig csendben ámuldozták végig az erdő és a mező valamennyi szeglett bejáró mesejátékot. Jókat derültek a szellemes poénokon, és a mese végre megállapították, hogy bár az állatokat sokszor beskatulyázzuk bizonyos jelzőkkel, de ők is, hozzánk emberekhez hasonlóan képesek abból kimászni, még akkor is, hogyha komoly erőfeszítéseket kell tenniük ehhez.

Képek forrása: jokaiszinhaz.hu

Mia

Velünk élő történelem – A Mi ’56-unk!

Munkámból adódóan is fontos szerepet kap manapság a mindennapjaimban 1956 szellemének ápolása, a helyi történések megismerése és megismertetése. Az utóbbi napokban jómagam is sokat tanultam, és nem kevésszer érzékenyültem el a megindító visszaemlékezéseket hallgatva. Bár ’56 és a megtorlás időszakának réme valahogy kimaradt a mi családi legendáriumunkból, mégis mélyen megérintett.

956

A Polgárok Békéscsabáért Egyesületének rendezvényét október 21-én, pénteken bonyolítottuk le pár hetes előkészületet követően. Az est célja a hatvan évvel ezelőtti forradalom történéseinek felidézése, valamint a hősök és mártírok előtti tisztelgés volt. Az eseménynek a Csabagyöngye Kulturális Központ Panoráma-terme adott otthont.

Dr. Kovács László elnök köszöntőszavait követően Nagy Erika, Tomanek Gábor és Vadász Gábor színművészek egy olyan zenés irodalmi összeállítást adtak elő a jelenlévőknek, amely sokaknak könnyeket csalt a szemébe. A magyar irodalom gyöngyszemei nem csak ’56 izzó őszéről szóltak, hanem a hazaszeretetről és magyar szabadságról is, amely fogalmak, érzések és értékek most a forradalom hatvanadik évfordulóján még inkább a középpontba kerülnek, és az emlékév rendezvényeinek köszönhetően a legfiatalabb generációt is megszólítják, megérintik.

polgarok11

Majd dr. Kerekes Attila képviselő mesélt arról, hogy gyermekfejjel miként élte meg ezeket az izgalmas napokat, amelyekről hosszú idő után végre lesöpörték gondos kezek a port, és egy sor részlet napvilágra került. A doktor úr előadását jómagam is időnként tátott szájjal hallgattam, mint egy kisgyerek, aki rácsodálkozik a körülötte lévő világra. Hátborzongató volt belegondolni, hogy azokban a félelemmel és izgatottsággal teli napokban mi játszódhatott le az emberekben.
A magyar történelemben zászlónk rengetegszer ázott vérben, és többször kényszerültünk járomba hajtani a fejünk, mégis eljött az a pont időről-időre, amikor a nép felkiáltott: „Elég volt!” Azután nem volt visszaút, mint a föltámadott tenger nem kímélte az elnyomót. A forradalmak tarthattak két évig vagy alig két hétig, olyan őrlángokká váltak az éjszakákban, amelyek örökké lobognak, példát mutatva a jelenkor és a jövő nemzedékének.

 Október 22-én, szombaton, a kerek évforduló előestéjén pedig a Jókai Színház előadására látogattam el, ahol abban a közel egy órában, amelyet a színház falai között töltöttem a nézőtéren, részt vehettem egy időutazáson. A zenés, fiktív elemekre és tényekre egyaránt építkező darabban egyaránt megelevenedett Bartus Gyula Életek árán és Sarusi Mihály Álompuszta című darabjának több jelenete. Majd zömében a helyi eseményeket idézték meg a színművészek és a színitanház növendékei a korabeli újságok beszámolóiból merítve. A kapocs mindvégig a színház volt, melynek munkatársai és színészei 1956 őszén aktív szerepet vállaltak a forradalmi bizottság munkájából.

Bevallom, engem a békéscsabai forradalmi események feldolgozása érintett meg a leginkább. Egy sor kérdés kavarog még most is bennem. Ezekről a korszakmegváltónak nevezhető eseményekről miért nem hallottunk!? Miért nem esett erről szó a történelemóráinkon!? Pedig tíz évvel ezelőtt, abban a gimnáziumban voltam végzős, amelynek falai között számos esemény lezajlott, mert korábban az épület laktanyaként funkcionált. Azt az épületet érte találat, a pincék falai pedig még talán ma is reszketnek az ott megbúvók vagy az ott bebörtönzöttek rettegésétől, amely egyenesen beleitta magát a téglákba.
Miért nem meséltek nekünk a hős Fekete Pál tanár úrról, aki megmentette a várost lélekjelenlétével egy vérontástól, aki mögött az öreg Rózsások álltak sorfalat mikor jöttek a szovjet tankok!? Mindezek a kérdések úgy merültek fel bennem, hogy egy olyan hölgy foglalt mellettem helyet, aki gimnazistaként maga is ott állt a tanár úr mögött, szinte gyerekfejjel élte meg ezeket az egyszerre felemelő, de ugyanakkor rettenetes eseményeket.

56

Az elbeszélések alapján szinte megelevenedtek lelki szemeim előtt azok a drámai pillanatok, amelyeket a város átélt azokban a napokban. Láttam a tankokat kővel dobáló csabaiakat a Jókai utcán vagy azt, ahogy a lánctalpasok végigvonultak a mai főutcán, az Andrássy úton. Aztán megjelentek előttem a főtéren lelőtt katonák és rendőrök. A félreröpült golyók nyomai is felidéződtek bennem, amelyeket már a két kezemmel megérintettem az ódon vaskapun a főtéren.

Az előadás végén nehéz volt bárkinek is megszólalni, sokan a könnyeiket törölgették, az idősebbek a folyosón és a lépcsőfordulókban mesélték egymásnak a maguk történeteit, de még most is szinte csak suttogva merték, mert beléjük még ezt plántálták.

Mi, akik már a rendszerváltás után születtünk, egy szabad országban láttuk meg a napvilágot. Viszont azt tudatosítanunk kell magunkban, hogy 1989 eseményei egy hosszú vajúdás után kerülhettek csak tető alá, és az a folyamat 1956 tizenkét dicsőséges napján vette kezdetét. Akkor még csak álom volt a szabad magyar köztársaság, de 27 éve ez az álom végre valósággá vált!
Köszönjük ’56 hőseinek, hogy egy ilyen országot hagytak nekünk örökül! S igaz a mondás, ahol a hősöket nem feledik, ott mindig születnek újak!

Képek forrása: Jókai Színház hivatalos oldala, behir.hu

Mia

Első megyenapra készülnek Békésben

A Békés Megyei Önkormányzat idén első alkalommal szervez Megyenapot 2016. szeptember 3-án a békéscsabai főtéren.  A rendezvény célja, hogy ráirányítsa a figyelmet Békés megye értékeire, erősítse az itt élőkben az összetartozás érzését és egy értékes nappal örvendeztesse meg a kilátogatókat. Az esemény középpontjában az itt élő nemzetiségek kultúrája, a megyei és települési értékek, a hagyományainkat őrző kézművesek és élelmiszertermelők állnak.

megyenap

A program reggel kilenc órától sötétedésig tart. Fél tízkor hangos felvonulás indul kikiáltóval, fúvószenekarral, hagyományőrzőkkel, óriásbábbal és bábszínházi bohócokkal a Csaba Centertől a főtérig. A megyenap hivatalos megnyitója 10 órakor lesz a Szent István téren, majd a színpadon egész nap egymást követik a fellépők. Délelőtt a nemzetiségek mutatkoznak be, délután felkért megyei szereplők: a Tabán Néptáncegyüttes, a DUMA Színház, a Cervinus Teátrum, a Gyulai Vonósnégyes, az orosházi Vadvirág-Esély Klub és a Balassi Táncegyüttes. A gyerekek szórakoztatásáról 12 órától a Békéscsabai Napsugár Bábszínház gondoskodik, délután 17 órától a Szomszéd Néni Produkciós Iroda pedig a felnőtteket veszi célba. Az est folytatásában a Csabai Csípős Blues Club két koncertet szervez: a Borsodi Blues Collective és a Deák Bill Blues Band lép színpadra.

Napközben a nemzetiségek hagyományos ételeket készítenek és kóstoltatnak az érdeklődőkkel, hagyományaikat, értékeiket, kulturális, gasztronómiai kincseiket faházakban mutatják meg. A vendégsereg éhségének csillapításáról megyék egyik híres mesterszakácsa gondoskodik, aki egy igazi megyei étellel várja a rendezvényre érkezőket.

A gyerekprogramokra külön hangsúlyt helyeznek a szervezők. Játszósátrat állítanak fel, ahol kézműveskedhetnek, próbára tehetik ügyességüket, tudásukat, valamint egész nap légvár áll rendelkezésükre.

Megszervezik Békés megye legnagyobb kézműves vásárát és termelői piacát, ahol közel 50 megyei illetékességű kézműves és termelő portékája látható és vásárolható, legyen az a gasztronómia, a művészet, a kultúra területéről való.

A Békés Megyei Értéktárban szereplő tételeket külön faházakban mutatják be, valamint oklevéllel köszönik meg azt illetékeseknek azt, hogy az értéktárba javasolt felterjesztésekkel közreműködtek a települési illetve megyei értéktár bővítéséhez. A programra várják a határon túli testvérmegyéket, valamint a Békés Megyei Értéktár mellett a nemrég alakult Székelyföldi Értéktár is bemutatkozik ezen a napon. Az esemény díszvendége idén Székelyföld lesz.

20160810_045

A rendezvényt támogatta a Nemzeti Művelődési Intézet, Békéscsaba Megyei Jogú Város, a Bora Kft., a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Békéscsabai Médiacentrum, a Békés Megyei Hírlap, a Csaba Rádió, a Mega Rádió és a Rádió 1.

 

Mindannyian voltunk már Nyilas Misik

Ahogy azt hallani, a Békéscsabai Jókai Színház mostani évadában főként gondolkodásra késztető, komoly darabok kerülnek a színpadra, amelyek egyben a szívünket is megérintik. 2016-ban ehhez nyújtott remek bemelegítést Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényének színpadi változata, amelyet 24 év után Seregi Zoltán, a színház direktora állított a színpadra.

légyjó2

Hosszas válogatás és kemény munka előzte meg Békés megyében az általános iskolások számára kötelező olvasmányból készült színpadi darabot, amelynek gyermekszereplőit több helyszínen hallgatták meg a szakemberek. A szerepekre 144 fiú pályázott, közülük kerültek ki azok a zömében kamaszkoruk előtt álló fiúk, akik egy életre szóló élménnyel gazdagodhattak a színház világában és ártatlanságukkal, eleven játékukkal elvarázsolhatták estéről-estére a megyeszékhely közönségét.

Majdnem két és félévtizeddel ezelőtt már nagy népszerűséggel játszották a Viharsarok szívében a musicalt, amelyben akkor ma már olyan nagy nevek tűntek fel, mint Sánta László vagy Szente Vajk. A tanárurat pedig akkoriban a mostani szereposztásban Pósalaky úrként megjelenő Vikidál Gyula alakította, akinek megjelenése és erőteljes hangja akkor is uralta a színpadot.
De a fókusz természetesen ki máson is lenne, mint Nyilas Misin, akit felváltva Bolla Márton és Kozák Ádám formált meg.

légyjó3

A történet mindenki számára ismert. A századfordulón járunk a cívis városban, Debrecenben, ahol a református kollégium falai között a tanítók embert igyekeznek faragni a nebulókból. A fiúk közül kiemelkedik a szegény sorból való, tehetséges és jellemes tanuló, Nyilas Misi, aki nagyon szeret debreceni diák lenni, de egyre több pofon éri még abból a világból is, amelybe vágyik: a felnőttekéből.
Az eleinte kissé naiv fiúcska szemében a felnőttek bölcsek, tudnak viselkedni és nem ártanak egymásnak. Azonban ahogy a történet halad előre, egyre inkább világossá válik számára, hogy bár bizonyos gyermeki dolgokat elhagynak az általa bálványozott idősebbek, a játékaik talán még kegyetlenebbé válnak a családokon, hivatalokon és a munkahelyek falain belül. Épp ezért is nevezik Móricz regényét társadalmi regénynek. Hiszen felvonultatta a kiegyezést követő évtizedek Magyarországának valamennyi társadalmi rétegét, a jómodú polgári családtól kezdve a szerencsejátékokon minden vagyonát  elherdált dzsentriken át egészen a legegyszerűbb parasztemberekig. Valamennyi réteget összekovácsolt a regényben és a musicalben egyaránt egy közös kitörési lehetőség: a gyermek. A gyermek, akibe megéri belefektetni az energiát és a pénzt, aki kiművelt emberfővé válva segít majd felvirágoztatni családját, és a közösség megbecsült tagjaként öregbíteni legfőként a família hírnevét.

légyjó4

Bár az iskolai jelenetekben megjelentek a gyermekjátékok, egymás ugragátása, a hangsúly az emberi kapcsolatokra és a becsületre helyeződött. Láthattuk, hogy a még szinte romlatlan fiúk hogy szakadnak két vagy három táborra egy-egy társuk vagy egy-egy helyzet kezelése érdekében, miképp dolgoznak vagy zárnak össze bizonyos szituációkban. A gyermeki hevesség mögött már a kiforróban lévő értékrendszerek kialakulását is nyomon követhettük.
De az iskola csak egy kis szelet a nagybetűsből. Sokszor inkább töltött be burok szerepet, az igazán kemény kalandok és pofonok Misit is a falakon túl várták. A gazdag családban találkozott a telhetetlenséggel, a hedonizmussal, amelyet Törökék fia (Vadász Gábor) képviselt. Ezzel szemben látta, hogy Doroghyék milyen hatalmasat zuhantak a felelőtlenség és a játékszenvedély miatt. Lányuk Bella (Köböl Lilla), akibe a kis főhős bele is szerelmesedett, ebből a lehetetlen közegből próbál kitörni, és a katarzísban meghoz egy olyan döntést, amely erkölcsileg nem helyes. Tovább árnyalja ezt a képet Pósalaky (Vikidál Gyula), a város egykori tanácsnokának alakja, aki megtanítja Misit arra, hogy ebben a hazug világban is helye van az igazmondásnak, az tesz különbbé, és oldja fel a feszült helyzeteket.

légyjó1

Mikor Misit a megfújt lutri miatt meghurcolják, és felcsendült mind az ő, mind a Valkay tanár úr (Katkó Ferenc) éneke, szem nem igen maradt szárazon a nézőtéren. Szinte mindenki beleélte magát egy percig a véletlenek kegyetlen összjátékának áldozatául esett fiú szerepébe.
Hiszen kit nem vádoltak már meg ártatlanul, kit nem használtak ki vagy próbáltak befeketíteni!? Az élet iskolájában ezen mindenki átesik, néha többször is. Az erőtlen ilyenkor padlót fog, és erejét vesztve arrébb kúszik, de az erős, ha nem is rögtön, de összekapja magát, feláll, és újult erővel kivonul a csatamezőre. Mert bár a szerzett sebek még évek múltán is fájhatnak, de ez a sajgás arra emlékezteti a “tulajdonost”, hogy minden túlélhető! S bár néha az isteni igazságszolgáltatás késik, a jó Öreg ott fent, nem felejt, és a vádlóból, a kártevőből könnyen lehet rövid időn belül áldozat.
Misi számára is van újrakezdés, tanulmányait Sárospatakon folytathatja, és évekkel később kiforrott, erős egyéniségként a katedrán állva adhatja át tudását, és nevelheti a jövő generációját.

A farkas törvények világában is megéri jónak, igaznak maradni. Mert lehet, hogy néha lerongyolódunk, a megszerzett tapasztalatoknak “hála” óvatosságunk és meggondoltságunk előrébb tud minket vinni, és emberek tudunk maradni az őrült zajban is, mindhalálig!

Képek forrása: Jókai Színház hivatalos oldala

Mia

SZINes élmények a CsodaFaluban

A Szegedi Ifjúsági Napok negyedik napján a szervezők a sajtó munkatársait is beavatták a CsodaFalu rejtelmeibe. A sajtótájékoztatót követően mi is elkísérhettük a gyerekeket a backstage-be, sétálhattunk velük kicsit a CivilFaluban és láthattuk, hogy mennyi élménnyel gazdagodnak a vidámparkban is.

mátrix2

Elsőként Kurucsai János, a Marketing Store Kft. sajtókapcsolatokért felelős munkatársa köszöntette a megjelenteket, és átadta a szót a CivilFalu, a Szegedi Ifjúsági Napok és a Mátrix Közhasznú Alapítvány képviselőinek, akik ismertették az ötnapos programot.
A nyárzáró fesztivál főszervezője elmondta, hogy 2014-ben elhatározta mind családapaként, mind szervezőként, hogy élményt fog nyújtani azoknak a gyerekeknek a SZIN ideje alatt a partfürdő területén, akiknek nem biztos, hogy lehetősége nyílna rá, hogy részt vegyenek egy kézműves foglalkozáson, ellátogassanak egy vidámparkba vagy kötöttségek nélkül jól érezzék magukat a társaikkal.

Az idén hat naposra duzzadt rendezvényből ötön összesen ötszáz rászoruló gyermek barangolhatta be társaival, és zömében felnőtt önkéntesek társaságában a fesztivál valamennyi helyszínét. A hátrányos helyzetű, mozgáskorlátozott, értelmi fogyatékos valamint Down-szindrómás fiatalok számára nagy élményt jelentett, hogy kifestették az arcukat, lufit hajtogattak nekik, ugrálóvárazhattak vagy betekintést nyerhettek a színpadok kulisszái mögé, sőt ha szerencséjük volt még egy-egy ismertebb zenésszel is összefuthattak útjuk során!

mátrix1

A gyermekeknek a CsodaFalu minden napján több száz túrórudival kedveskedett a rendezvény egyik főtámogatója, a Mizo. De a szervezők a bőséges, napi háromszori étkezést és a hőségben a megfelelő folyadékbevitelt is biztosították számukra.
A legkisebbek és a kiskamaszok egyaránt élvezték azt, mikor napközben végigjárhatták a CivilFaluba kitelepülő szervezetek sátrait is, amelyek zöméből apró ajándékokkal tértek haza.

Dudás Zsanett, a Mátrix Közhasznú Alapítvány elnöke elmondta, hogy több családsegítő és szociális gondozó központtal vették fel a kapcsolatot a fesztivál előtt, és onnan toborozták össze a résztvevőket. Az alapítvány elnöke hangsúlyozta, hogy ezek a többszörös értelemben is SZINes programok amellett, hogy élményekkel gazdagítják a gyerekeket, lehetővé teszik, hogy olyan közösségi készségeket is elsajátítsanak a tartalmas időtöltés ideje alatt, amely kedvező hatást gyakorol fejlődésükre.

Remélhetőleg jövőre is belebotlunk majd az újszegedi Partfürdőn napközben mosolygós gyermekarcokba, akik csak tovább tudják jelenlétükkel fokozni a SZIN fesztelenségét és családiasságát.

Képek forrása: Mátrix Közhasznú Alapítvány Facebook oldala

Mia