Gálaműsorral ünnepelték a kultúrát Békéscsabán

A Magyar Kultúra Napjának alkalmából a Békéscsabai Jókai Színház adott otthont január 22-én, szerdán este hat órától annak a gálaműsornak, ahol a közönség a fellépőkkel együtt feleleveníthette a színházi évad legsikeresebb pillanatait, és elmerülhetett a színház varázslatos világában. A műsor végén a rangos elismerésnek számító Békéscsaba Kultúrájáért kitüntetést is átadták.

A gálát a Csabagyöngye Kulturális Központban működő Kalandrella Kamara kórus nyitotta meg az immáron 191 éves Himnusszal.  Nemzeti imádságunk első strófájának eléneklése után Rubold Ödön színművész szavalta el Kölcsey 1823-ban Csekén letisztázott művét. A 2008-ban alakult kórus még egy dallal örvendeztette meg a közönséget, majd a műsorvezetők, Kara Tünde, a színház Jászai Mari-díjas színművésze és a már említett Rubold Ödön a színpadra szólították Vantara Gyula polgármester urat, aki megtartotta ünnepi beszédét.

A város első embere kitért a magyar kultúra ünnepének fontosságára, és végigvette mindazon intézményeket és az ott dolgozók munkásságát, akik napról-napra évről-évre tesznek azért, hogy Békéscsaba a Viharsarok egyik pezsgő kultúrájú városa lehessen. Az est folyamán többször is elhangzott, hogy az önkormányzat összefogva többek között az egyéves fennállását ünneplő Csabagyöngye Kulturális Központtal, valamint a Munkácsy Mihály Múzeummal és további partnerekkel február 20-ától, Munkácsy Mihály világhírű festőművészünk 170. születésnapjától egy olyan 45-50 programból álló eseménysorozatot valósítson meg, amely rövid időn belül azt eredményezi majd, hogy Békéscsabát Munkácsy városaként emlegessék országszerte és a határokon túl is akár.
Polgármester úr ezen túl beszédében kiemelte, hogy 2013-ban milyen főbb beruházások és események színesítették a Békési megyeszékhely életét. Külön kiemelte a rehabilitáción átesett főtér közösségi színtér szerepét és az első ízben megvalósított Csabai Nyár sikerét. Ennek legnagyobb csúcspontja az István, a király bemutatója volt államalapításunk ünnepén, valamint ugyancsak komoly jelentőséggel bírt az, hogy tavaly Békéscsaba volt a Magyar Dal fővárosa.

Image

Ezt követően a társulat tagjai vették ismét birtokukba a színpadot. A nézők jelneteket láthattak az Advent a Hargitán, a Nyolckor a bárkán, a nagy sikerrel és teltházzal játszott István, a király vagy a Toldi című darabokból.
A gála különleges színfoltját képezte az az egyveleg, amelyben a színészek egymást követve és váltva emlékezetes alakításaikból idéztek olyan gondolatokat, amelyeket a nézőtéren helyet foglalók útravalóként hazavihettek az est után. Így hangzottak el magvas gondolatok a Vörös és feketéből, a  Lear királyból, az Árva Bethlen Katából, a Kőszívű ember fiaiból vagy az Üvegfigurákból. Megelevenedtek az Angyalok szárnyalása címet viselő jótékonysági műsor megható pillanatai is.

A produkciókat követően Szőcs Géza miniszteri biztos Vantara Gyula polgármester úr felkérésére méltatta a Békéscsabai Jókai Színházat, amely kiérdemelte a Békéscsaba Kultúrájáért kitüntetést. A miniszteri biztos elmondta: Fekete Péter az Alföld első kőszínházának tizenharmadik igazgatója. A direktor az elmúlt évek során bekapcsolta a csabai színházat a hazai és a nemzetközi teátrumi vérkeringésbe, és megteremtette olyan művészeti tevékenység kereteit, amelyek még inkább öregbítették a színház hírnevét.

A fináléban a színpadon felsorakozott az intézmény összes dolgozója, és közösen énekelték el bevonva a gálára látogatókat is Máté Péter Hazám című szerzeményét.
Miközben mi a Jókai Színházban ültünk, addig Budapesten Szente Béla, a Csabagyöngye Kulturális Központ igazgatója Balog Zoltántól, emberi erőforrás minisztertől a Nemzeti Színházban Közművelődési Minőség-díjat vett át.

A díjazottaknak szívből gratulálunk a Viharsarki Kanapé szerkesztőségének nevében! Kíváncsian várjuk 2014 milyen kulturális eseményeket tartogat Békéscsabán.

Fotó: A-Team

Mia 

“A kultúra nem luxus, hanem élet-halál kérdése”

Mondta egyszer Hankiss Elemér szociológus, filozófusunk. Mai rohanó világunkban, mikor minden olyan sebességgel változik, hogy alig győzzük kapkodni a fejünket, fokozott figyelmet kell fordítani a nemzeti és helyi értékekre egyaránt. Ha szükséges, képletesen még a föld alól is elő kell kotorni azokat a gyökereket, amelyek erősítik bennük a valahová tartozás érzését.

Ha jobban belegondolunk, napjaink az életünk már két színtéren zajlik: egy online és egy offline világban. Viszont e kettő között a harmónia az utóbbi időben alaposan megbomlott. Az online, színtelen, szagtalan, de annál inkább tarkább tér világméretű hódítást folytat. Főként a fiatalok és a stabil értékrendszerrel nem rendelkezők társas kapcsolatait, és nem egy esetben a személyiségüket is alaposan átformálja, legrosszabb esetben rombolja. A közösségi oldalak vagy a reklámoktól hemzsegő site-ok egy olyan alternatívát kínálnak a félelmetes való világgal szemben az „útkeresőknek”, amely idővel nem biztos, hogy kifizetődő. Már nem ismeretlen a szakorvosok előtt az internetfüggőség fogalma sem, amely ugyanolyan pszichés és fizikai tüneteket képes produkálni az érintetteknél, mint például a dohányosoknál.

kultura

Meghökkentő és meglepő adatokkal találkozunk nap mint nap ezzel a jelenséggel kapcsolatban, pedig egy sor elkötelezett és elhivatott „szaki” dolgozik azért közösségi házak, kultúrotthonokban, agórák, művészeti iskolák és civil szervezetek épületei megteljenek élettel.
A közművelődésben dolgozók napjai azzal telnek, hogy a magyar kultúra tárházának különböző szeleteit minél szélesebb körrel ismertessék meg. Legyen szó a népi kultúra kincseiről, kézműves foglalkozásokról vagy olyan kreatív, önkifejező művészeti ágakról, mint a festészet, a zene, a tánc vagy a szobrászat.

Számomra a magyar kultúra napja azt jelenti, hogy az eleink által ránk hagyott örökséget a modern kor vívmányainak segítségével is igyekezzünk terjeszteni, örökíteni. A technika nem az ellenségünk, csak meg kell tanulnunk tudatosan és minél hatékonyabban használni. Azonban gyorsan fel kell vennünk a fonalat, mert ha most nem tartjuk a lépést a web 2.0-val és társaival, akkor az értéktelenség nyer, és olyan hátrányba kerülhetnek a tartalmas kikapcsolódási formák, klubok és szakkörök, amelyet nehéz lesz behozni.

A tények: A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát. Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.

hymn1

A kultúra ünnepén este 18 órától gálaműsor lesz a Békéscsabai Jókai Színházban. A gálán ünnepi köszöntőt mond Vantara Gyula polgármester.

A „Békéscsaba Kultúrájáért” kitüntetés átadását követően a Békéscsabai Jókai Színház művészeinek ajándékműsora következik az elmúlt évek sikereiből, jelentősebb pillanataiból.

Az eseményről blogunkon mi is beszámolunk.

Mia