Az üvegcipő

A részben önéletrajzi ihletésű darabban Molnár Ferenc azt üzente meg olvasóinak és a színházba járóknak, hogy az álmok valóra válhatnak, és a koszos kis szolgálólány lábára is kerülhet finom cipellő, és a hercege is az övé lehet, még ha nem is szokványos módon!

Képtalálat a következőre: „üvegcipő békéscsaba”

Molnár Ferencet a legtöbben A Pál utcai fiúk című ifjúsági regény írójaként ismerjük, de az Amerikában is szép karriert befutó alkotó saját életét is színre vitte. Mert Az üvegcipőben bizony a második, Fedák Sári ünnepelt színésznővel kötött házassága elevenedett meg. Egy már-már olyan kérész életű frigyé, amelynek létrejöttekor Molnár gyengéd érzelmeket táplált a nála 24 évvel fiatalabb, feltörekvő csalogány, Darvas Lili iránt.
Fedák Sárinak Adél, a köztiszteletben álló, csekély vagyonú panzió tulajdonos alakja feleltethető meg. Irma, az árva, kissé dilis szolgálólány alakjában pedig Darvas Lilit ismerhetik fel a nézők. A 20. század első felének művészvilágában is szokatlan kapcsolat története a mai napig színes momentuma irodalomtörténtünknek, és reményt ad a kilátástalan románcokban vergődőknek és a hezitálóknak egyaránt.

A látszólag boldog békeidők Budapestjén járunk, Józsefvárosban, ahol Adél, a kerület jó hírű, elismert panzió tulajdonosa becsületét féltve kéreti meg kezét Sipos Lajossal, a középosztálybeli bútorkészítővel hogy ne tudódjon ki kalandja a nála majd húsz évvel fiatalabb selyemfiúval. Lajos némi hezitálást követően kötélnek áll, és kezdetét veszi a lázas készülődés a nagy napra, amelyből a ház apraja-nagyja is kiveszi a részét.

Irma, a bolondos szolgálólány, aki Adél távoli rokona azonban reménytelenül szerelmes Siposba, és több évnyi epekedés után pont akkor bukik ki belőle a vallomása, mikor Sipos Lajos kezére gyűrű kerül. A cserfes fiatal szépség a lagzi alatt bánatát alkoholba folytja, és őszinte kirohanásaival alaposan felbolygatja maga körül a szálakat. Kikiabálja az ara szerelmi háromszögének főbb mozzanatait, összeugrasztja a szereplőket, és minden kontrollját elvesztve eléri, hogy imádatának tárgya megcsókolja őt. Ez a félig-meddig ártatlan csókcsata azonban egy érzelmi lavinát indít el a morcos, az élet által alaposan megtiport Siposban. S bár a férfi szót fogad friss hitvesének, és eljárja vele a csárdást, a szíve mélyén talán már akkor is tudja, hogy hiába a hatalmas korkülönbség, a kis cselédet rendelte neki az ég!

Irma azonban felfokozott lelki állapotában nem bírja elviselni az események sodrását, és kihasználva a menyasszonytánc körüli felhajtást, megszökik a házból, és szerencsét próbál egy kétes hírű házban…
A harmadik felvonásban megjelenik a darab összes szereplője tanúként. A hivatali kihallgatás ürügye, hogy Irmát tetten érték egy másik fiatal kokot társaságában, miközben a tiltott kéjelgés útjára kívánt lépni. Leküzdve a bürokrácia akadályait, szerencsére hamar tisztázza magát a kétségbeesett szépség, és mindenki szabadon távozhat, és végül minden apró részlet a helyére kerül, és valamennyi zsák megtalálja a foltját!

Molnár Ferenc három felvonásos műve bár kissé vontatottan indult, de a második felvonásban alaposan felpörögtek az események, és már a lakodalom alatti történések és párbeszédek is előrevetítették, hogy mely szereplő fog elbukni, és ki emelkedik majd felül kilátástalan helyzetéből. Egyedül csak a főhős, bohó cselédlány, Irma sorsa volt kérdőjeles, de a tetőpontban, némi félvilági kitérőt követően helyre állt a rend.
Az 1924-ben színpadra vitt vígjáték vérbeli fricska a társadalomnak, amely a szerelmet és az érzéseket olyan korlátok közzé igyekszik szorítani, mint a rang, a kor vagy a küllem.
A Junkies zenekar évtizedekkel később énekelt meg egy hasonló, sok támadást és rosszallást megért szerelmet, ahol kába volt a herceg, és a királylány sem volt egy szépség, de bizony ott is felragyogott a szemétdomb fölött a szivárvány, akárcsak Molnár darabjában!

Képek forrása: jokaiszinhaz.hu

Mia

„Ha van még valami tiszta ezen az elveszett világon” – Ármány és szerelem

Schiller klasszikusa több évszázaddal keletkezése után is képes megszólítani a nézőket. Bár már a társadalmi osztályok közötti harcok lecsengtek, és szabad a szerelem, az intrikák továbbra is a mindennapjaink részei maradtak.

Képtalálat a következőre: „ármány és szerelem”

Az irodalomórákról bizonyára a legtöbben emlékszünk arra, hogy az 1794-ben papírra vetett tragédia alapját valós események adták. A szerző is megjárta a poklok poklát szerelme miatt, és a lelki válságát mondhatni úgy dolgozta fel, hogy megírta az öt felvonásos Ármány és szerelmet.

A darab alaptörténete, hogy a becsületes polgárlányba, Miller Lujzába beleszeret a kancellár fia, az őrnagyi rangot viselő Ferdinand von Walter. Azonban szerelmük már a kezdetektől halálra van ítélve, mivel nem megengedett korukban a társadalmi csoportok közötti átjárás házasság útján sem.
A kancellár, akinek kezéhez nem kevés vér tapad, hatalmát szeretné úgy megszilárdítani az udvarban, hogy egy szem fiát, a hősszerelmes Ferdinandot hozzá akarja kényszeríteni a herceg kegyencnőjéhez, a szabados életformájáról híres angol származású Lady Milfordhoz. Persze az ifjú ebbe a frigybe nem kíván belemenni, kitart az ő Lujzája mellett.

S ekkor lép be a történetbe a sötét titkok tudója, a főármánykodó, Wurm, a kancellár titkára, aki nagy játékos, és nem mellesleg szintén szemet vetett a muzsikus Miller ártatlan lányára. Így a pozíciója megtartása mellett a lánytól kapott kosarak miatti sérelme is vezényli gonosz cselszövéseinek végrehajtása során.
Wurm ördögi terve többek között annak a levélnek is a megíratása Lujzával, amelyben elárulja az ő szerető Ferdinándját, de ugyanakkor kiszabadítja a felségárulás vádjával tömlöcbe és dologházba vetett szüleit. A levél természetesen Ferdinánd kezébe kerül, aki végül fájdalmában drasztikus cselekedetre szánja el magát.

Lujza karaktere becsülendő, tisztaságával és őszinteségével alaposan felkavarja a nemesi udvar pocsolyáit. Éles elméjével átlát a nagyságok szitáján, és már-már önvizsgálatra, korábbi életük, hozzáállásuk átgondolására sarkallja őket.
Az angol Lady azután hagyja el az országot, és hagy fel kisded játékaival, miután Lujzával személyesen is találkozik. Bár eredetileg szerette volna az egyszerű lányt a földbe döngölni, és megalázni, végül Lujza lesz az, aki erkölcsi győzelmet arat sajgó lelkével is a nemes hölgyön.

Azonban hiába a tisztaság és az egyenesség, a tragikus végkifejlet elől senki sem tud menekülni. Ferdinándnál szó szerint betelik a méregpohár, amelyet végső elkeseredésében fel is hajt, azonban nem távozik egyedül az árnyékvilágból. A hamis levélről mindent bevalló Lujzát is magával rántja.
A szerelmesek azonban a túlvilágon sem nyugodhatnak békében, mivel testük nem a földé lesz, hanem a lángoké. Azonban az a tűz, amely felemészti a muzsikus valaha békés otthonát nem ér fel a tisztítótűzzel, csak épp egy újabb hazugságot gerjeszt egy szerelmi tragédiáról, amely bár egy időre megrázza az álmos kisvárost, de hamar feledésbe is merül.

Ahogy néztem a darabot engem nem is a szerelmesek harca gondolkoztatott el leginkább a társadalmi elvárásokkal szemben, hanem inkább az udvar tagjainak intrikái és egymás sakkban tartása fogott meg.
Félelmetes volt kicsit a színfalak mögül elősejlő hatalmi harcok forgatókönyvébe betekinteni. Egy olyan világ tárta fel a nézők előtt cseppet sem barátságos arcát, ahol minden szereplő függött a másiktól, ahol mindenkinek megvoltak a maga piszkos dolgai, amelyek ha napvilágra kerülnének, bizony széthullott volna a kártyavár.
Az érzelmek, az emberség, de talán az élvezetek is ismeretlen fogalmaknak számítottak köreikben. A pillanatnyi öröm sem volt valóság, ahhoz is valakinek az érdeke fűződött.
A titkár alakja némiképp hasonlóságot mutatott számomra a most futó Kártyavár című sorozatbelei kollégájával, aki ugyancsak tisztában van főnöke, Frank Underwood tetteivel, mégis kitart mellette, és ha kell eltakarítja a hatalmi harcok után maradt romokat.
S bár ma már egy szabad világban élünk, a fenti sorokat elolvasva, és átgondolva rádöbbenhetünk, hogy bizony nincs új a nap alatt, és a szerencsekerék most is csak pörög, és mindenki úgy kapaszkodik ahogy csak tud!

Képek forrása: jokaiszinhaz.hu

Mia