Első megyenapra készülnek Békésben

A Békés Megyei Önkormányzat idén első alkalommal szervez Megyenapot 2016. szeptember 3-án a békéscsabai főtéren.  A rendezvény célja, hogy ráirányítsa a figyelmet Békés megye értékeire, erősítse az itt élőkben az összetartozás érzését és egy értékes nappal örvendeztesse meg a kilátogatókat. Az esemény középpontjában az itt élő nemzetiségek kultúrája, a megyei és települési értékek, a hagyományainkat őrző kézművesek és élelmiszertermelők állnak.

megyenap

A program reggel kilenc órától sötétedésig tart. Fél tízkor hangos felvonulás indul kikiáltóval, fúvószenekarral, hagyományőrzőkkel, óriásbábbal és bábszínházi bohócokkal a Csaba Centertől a főtérig. A megyenap hivatalos megnyitója 10 órakor lesz a Szent István téren, majd a színpadon egész nap egymást követik a fellépők. Délelőtt a nemzetiségek mutatkoznak be, délután felkért megyei szereplők: a Tabán Néptáncegyüttes, a DUMA Színház, a Cervinus Teátrum, a Gyulai Vonósnégyes, az orosházi Vadvirág-Esély Klub és a Balassi Táncegyüttes. A gyerekek szórakoztatásáról 12 órától a Békéscsabai Napsugár Bábszínház gondoskodik, délután 17 órától a Szomszéd Néni Produkciós Iroda pedig a felnőtteket veszi célba. Az est folytatásában a Csabai Csípős Blues Club két koncertet szervez: a Borsodi Blues Collective és a Deák Bill Blues Band lép színpadra.

Napközben a nemzetiségek hagyományos ételeket készítenek és kóstoltatnak az érdeklődőkkel, hagyományaikat, értékeiket, kulturális, gasztronómiai kincseiket faházakban mutatják meg. A vendégsereg éhségének csillapításáról megyék egyik híres mesterszakácsa gondoskodik, aki egy igazi megyei étellel várja a rendezvényre érkezőket.

A gyerekprogramokra külön hangsúlyt helyeznek a szervezők. Játszósátrat állítanak fel, ahol kézműveskedhetnek, próbára tehetik ügyességüket, tudásukat, valamint egész nap légvár áll rendelkezésükre.

Megszervezik Békés megye legnagyobb kézműves vásárát és termelői piacát, ahol közel 50 megyei illetékességű kézműves és termelő portékája látható és vásárolható, legyen az a gasztronómia, a művészet, a kultúra területéről való.

A Békés Megyei Értéktárban szereplő tételeket külön faházakban mutatják be, valamint oklevéllel köszönik meg azt illetékeseknek azt, hogy az értéktárba javasolt felterjesztésekkel közreműködtek a települési illetve megyei értéktár bővítéséhez. A programra várják a határon túli testvérmegyéket, valamint a Békés Megyei Értéktár mellett a nemrég alakult Székelyföldi Értéktár is bemutatkozik ezen a napon. Az esemény díszvendége idén Székelyföld lesz.

20160810_045

A rendezvényt támogatta a Nemzeti Művelődési Intézet, Békéscsaba Megyei Jogú Város, a Bora Kft., a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Békéscsabai Médiacentrum, a Békés Megyei Hírlap, a Csaba Rádió, a Mega Rádió és a Rádió 1.

 

Reklámok

Déli összetartás – a Pécsi Sörfőzde a főszponzor

A Pécsi Sörfőzde a XVI. Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé főtámogatója!

pecsi_sorfozde0_a

Pécsett működik hazánk legrégebb óta folyamatosan működő sörgyára, az 1848-ban alapított Pécsi Sörfőzde. A vállalat sörmárkái, a Szalon Sör, a Szalon Barna, a Pécsi Sör, az Ottakringer Spezial méltán népszerűek a sörbarátok körében.

A Pécsi Sörfőzde és a Bora Kft. – a Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé szervezője – között, már korábbról, az 1990-es évek közepétől datálódik a kiváló kapcsolat és együttműködés, amelynek jó alapot adott és ad, hogy Békés megyéből származott el a Pécsi Sörfőzde többségi tulajdonosa, a Wenckheim család.

Az idén tizenhatodik alkalommal megrendezett fesztiválon számos sörkülönlegesség mellett a Pécsi Sörfőzde – mint főtámogató – márkái kiemelt helyen fognak szerepelni, sok helyen lesznek kóstolhatóak és kaphatóak.

17

A Sörfőzde számára különösen fontos és ünnepi ez az együttműködés, hisz ez év februárjától – sörök közül – elsőként a Szalon Sör, a Szalon Barna Sör lett jogosult a Magyar Termék tanúsító védjegy használatára, amely márkák természetesen majd a sörfesztiválon is kaphatók lesznek. Mindemellett a Szalon Sör további elismerését is mutatja, hogy az idén 109 éves márkát ez év februárjában felvették a pécsi értéktárba!

A rendezvény szervezői számára fontos a magyar gasztronómiai hagyományok és értékek ápolása, a hazai és regionális ételkülönlegességek, mint a csülkösételek és a hazai sörkultúra középpontba állítása. Ebből következik, hogy a Pécsi Sörfőzde kiváló sörei, Magyar Termék tanúsító védjeggyel rendelkező márkái méltóképpen kapcsolódnak ehhez az országosan is elismert gasztronómiai és kulturális nagyrendezvényhez, és joggal foglalnak el kiemelt helyet a fesztivál sörkínálatában.

Képek forrása: Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé hivatalos oldala, soralatet.misi.eu

Világraszóló érték a pusztában – bemutatkozik a mezőhegyesi ménes

A Dél-Alföld egyik kuriózuma a mezőhegyesi ménes, amelyet nemrégiben a Békés megyei online hírmagazin, a beol.hu olvasói a megyei értéktár bizottság figyelmébe is ajánlottak, mint olyan kincset, amelynek hírét terjeszteni kell, hagyományait pedig továbbörökíteni az utókor számára.

A Mezőhegyesi Császári, és Királyi Katonai Ménesintézet megalapításával új fejezet nyílt a magyar lótenyésztés történetében, miután II. József Császár aláírta a ménes alapítólevelét 1784. december 20-án, megvásárolva a török hódoltság után lakatlanná vált „Mezőhegyes nevű alkalmatos pusztát”. Magyarország és a Monarchia első állami ménesét hozta létre, melynek céljául a hadsereg lóellátását, és a lótenyésztés magasabb szintre emelését tűzte ki.

Image

Csekonics József vértesszázados, első mezőhegyesi ménesparancsnok tervei alapján 1869-ig a ménes üzemeltetését katonai személyzet látta el. A ménes első parancsnokai erdősítési kísérletekbe is kezdtek, így a kezdeti fátlan pusztaságból mára gazdag erdőség, közkedvelt vadászterület vált. Nemzeti kincseinket gyarapítva itt született meg Mezőhegyesen az első három tradicionális magyar lófajta, a Furioso-North Star, a Gidrán, és a Nóniusz. Ezzel a világon egyedülálló eredményt ért el, mint három fajta bölcsője. A kiegyezés után a magyar kormány irányítása alá került a ménesbirtok. A hadsereg lóellátása mellett a köztenyésztés javítását tűzték ki a ménes céljának, így a parasztsági birtokok is megismerhették a kiváló genetikájú mezőhegyesi fajtákat. Kozma Ferenc, és Gluzek Gyula keze nyomán magas szintű mezőgazdaság, és ipar alakult ki. A Mezőhegyesen tenyésztett, nemzetközileg ismert, és elismert lovak kiválóságát a változatos lóállomány, és a magas fokú szakképzettség adta.

Image

Napjainkban a Mezőhegyesi Állami Ménes Kft. mint az évszázados ménesintézet utódja őrzi Mezőhegyes évszázados értékeit, és tradícióit. Ma több mint 300 lovat nevelnek, melyek a Nóniusz, a Mezőhegyesi Sportló, és Ügető fajtákból tevődnek össze. Társaságuk hagyományos lótenyésztő tevékenységét az eredeti műemlék épületegyüttesben végzi. Jelenleg a ménes kezelésében 22 védett műemlék is található. Lovaspályájuk nemzetközi színvonalat kielégítő fogathajtáshoz és díjugratáshoz nyújt ideális helyszínt, ahol a magyarországi lovas szövetségekkel közreműködve számos versenyt, és lovas eseményt rendeznek. Továbbá a helyi szakiskolával együttműködve lovas szakmák tanulásához biztosítanak szakmai gyakorlati helyszínt.
Az egykori északi kaszárnya ad otthont a Hotel Nonius szállónak, mely a Ménesudvar csodálatos ősplatánokkal benépesített természeti közegében található, ahol lovaglási lehetőség nyílik a lovas sportok kedvelőinek, és a pihenni vágyóknak.

Forrás: Nagy-György Tamás

Kép forrása: Nonius Hotel, Mezőhegyes

Mia