A patkó nemcsak szerencsét hoz!

A Jókai Színház új évadának első gyermekdarabja A bűvös patkó mind a szemnek, mind a léleknek felüdülést nyújt. A pazar díszletek között egy olyan történet elevenedik meg Juhász Róza rendezésében a színpadon, ahol a barátság és az összetartás mellett a környezet védelmének fontossága is kidomborodik.

Világfa születésnapjának megülésére készül a mesebeli erdő. A rengetegben béke honol, nem űzi egymást a róka és a nyúl, nem kardoskodnak egymással a nagyobb vadak sem. Ebbe az idilli környezetbe érkezik meg Bumburi, a bohóc a cirkuszból, aki festőpalettát és hangszereket is hoz magával, hogy méltó mód ünnepelhessék a jóságos és bölcs fa kerek születésnapját.
Azonban miközben az erdőlakók közös festményt alkotnak szebbnél szebb színekkel, és próbálják a másnapi mulatságra a közös táncot, befut Terribiusz, a gonosz varázsló gyíkszolgáival, és a legsötétebb mágiától sem riad vissza, hogy megfossza az erdőt és annak állatkáit színeiktől, illataiktól és csengő-bongó hangjuktól. De a végső célja az, hogy a Világfát elpusztítsa, és ezzel örökre megbontsa a természet rendjét.

Mikor már nyeregben érezhetné magát, akkor feltűnik a színen a varázslatos fa unokája, Jázmin tündér, aki bár járja a világot, nagyapja születésnapjára természetesen hazatér, és segítőivel borsot tör az öntelt varázsló orra alá.
Jázmin azonban nem tudná mentőakcióját véghez vinni Bumburival, hogyha nem lenne a segítségükre a fa gyökerei között megbújó bűvös patkó, amely képes többek között Terribiusz eszközeit, így mind a varázspálcáját, mind az erdőre veszélyt jelentő fűrészt a gaztevő ellen fordítani. Így a varázsló terve dugába dől, az erdő és lakói visszanyerik színüket és hangjukat, és a Világfa is tovább őrködik méltóságteljesen a rend fölött.

A csillogó és színes díszlet az első pillanattól kezdve magával ragadja a nézőt, és ezután csak tovább sodródunk a történettel a mesék világába, ahol bár jó darabig a gonosz áll nyerésre, de a furfangosság, a barátság, az összetartozás és a nemes célért való küzdelem felülkerekedik minden sötét varázslaton és ármánykodáson.
Az állatmesék klasszikus szereplőin és fordulatain túl a magyar népmesék karaktereit is felismerhetjük a cselekmény folyásában. A legkisebb vándorlegény és a jóságos tündér egyaránt központi szerepet kap Hedry Mária történetében, sőt ők lesznek azok, akik túljárnak a gonosz eszén! A Világfa a felcsendülő dallamok révén is pedig sokakban őseink legendáinak életfáját idézheti meg, amelynek ága magasan az égi szférákba nyúlik, míg gyökerei mélyen megbújnak a föld alatt, és nem mindennapi titkokat rejtegetnek. Olyan titkokat és bölcsességeket, amelyek általában csak végszükség esetén nyilatkoznak meg az arra érdemesek előtt.
A történetben pedig további plusz, hogy a környezet és értékeink védelme is fókuszba kerül, amelyet a legkisebbek, de még a nagyobbak is könnyedebben tudnak a tündérmese elemein keresztül a magukévá tenni.

Aki csak teheti nézze meg a békéscsabai színház mesejátékát, és engedje meg magának, hogy egy órára ismét gyermek lehessen, és kiszakadjon a hétköznapok mókuskerekéből!

Képek forrás: Jókai Színház hivatalos oldala

Mia

Reklámok

Huszonegyedik alkalommal is megtöltik tartalommal a kolbászfesztivált!

Lehullt a lepel végre az idei kolbászfesztivál programját illetően! Az október 19. és 22. között tartandó gasztrokulturális forgatag idén is meglepetéseket tartogat- mondta Hégely Sándor fesztiváligazgató hétfőn a Csabai Kolbászházban. 

Képtalálat a következőre: „kolbászfesztivál”

Tavasszal a Magyar Értéktár részévé vált a Csabai Kolbászfesztivál. Az ország meghatározó gasztronómiai rendezvényeként értékké beemelt fesztivál programjában ezért idén is a hagyományok ápolása és csabai kolbász hírnevének öregbítése kap központi szerepet. Mindemelett természetesen a koncertek sem maradhatnak el: a hazai zenei élet népszerű fellépői váltják egymást a Csabai Kolbászfesztivál színpadjain.

Hégely Sándor fesztiváligazgató a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy évek óta emelkedik a
kolbásztöltő-versenyre jelentkező csapatok száma, szombaton már több mint 750 csapat méri össze a tudását. A szárazkolbászok versenye is töretlen népszerűségnek örvend, az előzetes jelzések alapján közel kétszáz nevezést várnak. A vasárnapi töltött káposzta főző verseny egyre nagyobb érdeklődésre tart számot.
Idén visszatér a csütörtöki kezdőnapra a fesztivál, és vasárnapig tart majd a program. A rendezvény fővédnöke idén DrSeszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter.

Képtalálat a következőre: „kolbászfesztivál”
A tájékoztatón dr. Ambrus Zoltán a fesztivál szülőatyja elmondta, hogy örömteli az a tény, hogy a kezdetekor, és most is az a legfontosabb a csabaiságnak, a Békéscsabához kötődésnek az erősítése. Hangsúlyozta, hogy ugyanilyen fontos a kolbász készítésnek a hagyománya, amely egy olyan értéke Békéscsabának, amit érdemes hosszútávon a város marketing részévé tenni.

A Csabai Kolbászfesztiválnak minden évben van vendég városa, korábbi években egy külföldi, és egy belföldi település kapott bemutatkozási lehetőséget. Idén Magyarországról Érd a vendégváros, hozzá kapcsolódóan az Etyek-Budai borvidék lesz a díszvendég. A fesztiválnak idén azonban nem egy határon túli vendég városa lesz, hanem egy határon túli nemzet, Ausztrália lesz, aki bemutatkozik a gasztronómiaifesztiválon.

Csabai Kolbászfesztivál fényképe.

Hégely Sándor fesztiváligazgató hozzátette: a huszonegyedik rendezvény színvonalát a hazai zenei élet kiválóságai is emelik, Békéscsabára érkezik majd ugyanis a Quimby, a Halott Pénz, Tankcsapda, a Wellhello, a Punnany Massiff, a Magna Cum Laude, a Budapest Bár, de itt lesz Kasza Tibi, a Margaret Island, és a Honey Beast is.
A vasárnapi családi napon amellett, hogy 50%-os kedvezménnyel vásárolható meg a hurka, kolbász, cigánka rengeteg gyermek programmal, várják a kilátogatókat. A rendezvényre több meglepetéssel is készülnek.

A fesztivált a korábbi évekhez hasonlóan a Békéscsabai sportcsarnoknál rendezik meg, azonban idén nagyobb területen lesz, 2 nagy sátorral, és 2 nagy színpaddal.

A fesztivál részletes programja www.csabaikolbaszfesztival.hu oldalon érhető el.

Képek forrása: csabaikolbaszfesztival.hu

Első megyenapra készülnek Békésben

A Békés Megyei Önkormányzat idén első alkalommal szervez Megyenapot 2016. szeptember 3-án a békéscsabai főtéren.  A rendezvény célja, hogy ráirányítsa a figyelmet Békés megye értékeire, erősítse az itt élőkben az összetartozás érzését és egy értékes nappal örvendeztesse meg a kilátogatókat. Az esemény középpontjában az itt élő nemzetiségek kultúrája, a megyei és települési értékek, a hagyományainkat őrző kézművesek és élelmiszertermelők állnak.

megyenap

A program reggel kilenc órától sötétedésig tart. Fél tízkor hangos felvonulás indul kikiáltóval, fúvószenekarral, hagyományőrzőkkel, óriásbábbal és bábszínházi bohócokkal a Csaba Centertől a főtérig. A megyenap hivatalos megnyitója 10 órakor lesz a Szent István téren, majd a színpadon egész nap egymást követik a fellépők. Délelőtt a nemzetiségek mutatkoznak be, délután felkért megyei szereplők: a Tabán Néptáncegyüttes, a DUMA Színház, a Cervinus Teátrum, a Gyulai Vonósnégyes, az orosházi Vadvirág-Esély Klub és a Balassi Táncegyüttes. A gyerekek szórakoztatásáról 12 órától a Békéscsabai Napsugár Bábszínház gondoskodik, délután 17 órától a Szomszéd Néni Produkciós Iroda pedig a felnőtteket veszi célba. Az est folytatásában a Csabai Csípős Blues Club két koncertet szervez: a Borsodi Blues Collective és a Deák Bill Blues Band lép színpadra.

Napközben a nemzetiségek hagyományos ételeket készítenek és kóstoltatnak az érdeklődőkkel, hagyományaikat, értékeiket, kulturális, gasztronómiai kincseiket faházakban mutatják meg. A vendégsereg éhségének csillapításáról megyék egyik híres mesterszakácsa gondoskodik, aki egy igazi megyei étellel várja a rendezvényre érkezőket.

A gyerekprogramokra külön hangsúlyt helyeznek a szervezők. Játszósátrat állítanak fel, ahol kézműveskedhetnek, próbára tehetik ügyességüket, tudásukat, valamint egész nap légvár áll rendelkezésükre.

Megszervezik Békés megye legnagyobb kézműves vásárát és termelői piacát, ahol közel 50 megyei illetékességű kézműves és termelő portékája látható és vásárolható, legyen az a gasztronómia, a művészet, a kultúra területéről való.

A Békés Megyei Értéktárban szereplő tételeket külön faházakban mutatják be, valamint oklevéllel köszönik meg azt illetékeseknek azt, hogy az értéktárba javasolt felterjesztésekkel közreműködtek a települési illetve megyei értéktár bővítéséhez. A programra várják a határon túli testvérmegyéket, valamint a Békés Megyei Értéktár mellett a nemrég alakult Székelyföldi Értéktár is bemutatkozik ezen a napon. Az esemény díszvendége idén Székelyföld lesz.

20160810_045

A rendezvényt támogatta a Nemzeti Művelődési Intézet, Békéscsaba Megyei Jogú Város, a Bora Kft., a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Békéscsabai Médiacentrum, a Békés Megyei Hírlap, a Csaba Rádió, a Mega Rádió és a Rádió 1.

 

A Kárpát-medence értékeié és a hungarikumoké lesz a főtér!

A Csabai Sörfesztivál és Csülökparádé nagy hagyományokkal bíró kísérőrendezvénye, a Kárpát-medence Nemzeti Értékei és Hungarikumai Kiállítás és Vásár idén első alkalommal a főtéren valósul meg. Június 17-e és 19-e között Békéscsaba szívében bárki elmélyedhet a hazai és határon túli magyar termékek kínálatában.

Kárpát - medence Nemzeti Értékei logo

Békés megyét évszázadokkal ezelőtt is az ország éléskamrájaként tartották számon. Elődeink útját követve még ma is számos olyan termelő és vállalkozó él közöttünk, akinek a fő megélhetését olyan termékek is biztosítják, amelyek a térségben vagy országszerte is ismertek minőségükről, zamatukról és ízükről.
A mezőgazdasági és élelmiszeripari produktumok mellett fontos szerepet kapnak még a rendezvényen a hagyományőrző civil szervezetek és a kézműves portékák is.
A kiállítás és vásár hírnevét az is alátámasztja, hogy évek óta főként Erdélyből és Felvidékről is érkeznek kiállítók, akik ebben a pár napban saját pátriájuk legjavát igyekeznek a csabai látogatóknak bemutatni.

A népművelők is fontos szerephez jutnak így az első nyári hónap idusán. Amellett, hogy a bendő mellett a szellemet is táplálják a forgatagban a standjaikon kiállított alkotásokkal, az ő kezükben van a közösségi művelődés azon kulcsa, amely segít abban, hogy apáról fiúra, anyáról leányra öröklődjön az a népi kismesterségi tudás vagy az a gasztronómiai, háztartási fortély, amely a helyi folklór szerves része, és egyben összetartó erő is.

Mi, Békés megyében méltán büszkék vagyunk hungarikumiankra, és arra is, hogy manapság még mindig fel tudunk mutatni olyan termékeket és kezdeményezéseket, amelyek országos szinten is jó gyakorlatnak, követendő mintának minősülnek idővel!

Az eseményről a jövő hét folyamán folyamatosan tudósítok!

Képek forrása: Csabai Sörfesztivál hivatalos oldala

Krupincza Mia

Bemutatták Békés Megye Pálinkáját

A Békés Megyei Önkormányzat számára fontos az értékek megőrzése, bizonyítja ezt az is, hogy arra sarkallja a megye településeit, alakítsák meg értéktár bizottságaikat. Értéktár túrákat szervez, gyűjti értékeit, védi a hungarikumokat és nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a megyei értékeket minél többen és minél többfelé megismerjék.
E törekvésnek megfelelően a megyei önkormányzat múlt évben egy új kezdeményezést indított útjára: minden évben Békés Megye Pálinkája címet adományozza egy pálinkafőzdének.

20160420008

Az önkormányzat által meghirdetett versenyen Békés megyei kereskedelmi pálinkafőzdék vehetnek részt az általuk készített különböző fajtájú pálinkákkal.
Ezek közül a szakmai zsűri választotta ki az idei nyertest, ez egy lepotica szilvából készült pálinka, amit a békéscsabai Árpád Pálinka, a 2015-év Legeredményesebb Pálinkafőzdéje nevezett a versenyre.

A Békés Megye Pálinkája 2016 versenyfelhívásra összesen 14 mintát küldött be három kereskedelmi főzde: az Éden-tó Szeszfőzde Bt., a Kisrét Manufaktúra Kft. és a Gyulai Pálinka Manufaktúra. A nevezett minták között kajszibarackból, kétféle szilvából, birsből, kétféle szőlőből, málnából, cigánymeggyből, ribizliből készült pálinkát bírált a zsűri, ezek közül került ki a legjobb, amire az ítészek a maximális 20 pontot adták. Négy jellemzőt vizsgált a zsűri: a tisztaságra a tiszta jelzőt kapta a minta, az illatra a könnyű, gyümölcsös meghatározást, ízét kirobbanónak, hosszúnak minősítették, a harmóniáját pedig fantasztikusan elegánsnak.

20160420029

A hagyományteremtő céllal elindított címet a győztes pálinkafőzde használhatja, az ezt tanúsító címkét elhelyezheti a nyertes pálinkát tartalmazó üvegeken. A Békés Megyei Önkormányzat pedig vállalja, hogy egy éven keresztül a nyertes pálinkafőzdétől vásárol pálinkát protokoll célokra 2 és 0,4 deciliteres kiszerelésben.

A nyertes pálinka lepotica szilvából készült, ez egy Szerbiából származó, korai szilvafajta, július végén, augusztus elején érnek valódi kék, nagy, tojásdad alakú termései. Nevének jelentése: szépség. A lepotica pálinka több szállal is kötődik a megyéhez. A gyümölcs a családi tulajdonban lévő 6 hektárnyi szilvaültetvényen termett helyi munkaerő gondozásában, helyben élők szüretelték, és a főzést is megyei mester felügyelte, végezte. Igazi Békés megyei pálinkáról beszélünk, ami nagyon intenzív, kellemes szilva virágillattal indító, könnyed ital, bátran ajánlható hölgyeknek is. Ízében a hagyományos szilvapálinkáktól eltérő, különleges, édeskés ízvilág fedezhető fel, gyömbérrel és virágos, mézes jegyekkel. Rendkívül komplex, hosszú utóízű párlat, melynek szárazpróbája fahéjas jegyeket hagy maga után a pohárban.

“A vidék él, és élni fog! Ezt akarjuk megmutatni!”

Mi visz rá több tévés szakembert, hogy az egész embert kívánó munkájuk mellett belevágjanak egy közösségi médium megvalósításába is? Mi lehet a céljuk? Merült fel bennem a kérdés mikor rábukkantam ismerősöm, Nagy Szabolcs és társai új projektjére, az “Él a vidékre!”, amellyel olyan Csongrád megyei településeket is belekapcsolnak a vérkeringésbe, amelyekről úgynevezett mínuszos hírekben ha olvashatunk a lapok hasábjain.
A videóportál indulásáról, jelenéről és jövőbeli terveikről kérdeztem Nagy Szabolcs riportert.

alaplogo

Viharsarki Kanapé: Hogy jött az ötlet, hogy elindítsátok ezt az oldalt?
Nagy Szabolcs: Maga az ötlet már évekkel ezelőtt megszületett, de ahhoz, hogy valóság legyen, nagyon sok mindennek optimálisan kellett alakulnia. Bármilyen jó is egy terv, komoly előkészületek, célkitűzés, és partnerek nélkül nem fog működni, így sokáig csak érlelődött.
Három évvel ezelőtt kerültem egy olyan csapatba, ahol azt láttam, megfelelőek az alapok, van mire építeni. Akkor még nyoma sem volt névnek, stílusnak, tematikának. Csak a cél volt, hogy létre kell hoznunk valami jót, valami maradandót. Hasznosat. A többi az elmúlt másfél évben alakult ki. Tavaly tavasszal adtuk be az „Él a vidék!” megvalósítását a gyakorlatban is előremozdító NEA pályázatot. Október elejére lett kész minden, azóta teszteltünk, és fejlesztettünk. Fokozatosan toljuk ki a határainkat.

VK: Mi a fő célkitűzésetek?
NSZ: Hosszú ideig tartott, amíg eljutottunk idáig, de én azt gondolom, ez nem véletlen. Persze, a megvalósítást az is hátráltatta, hogy országos televíziós munkáink mellett vágtunk bele, ami már önmagában is egész embert kíván. Viszont pont ez adta meg számunkra azt a hátteret, hogy tudjuk, mit, és hogyan akarunk csinálni. Az „Él a vidék!” vezető operatőrével, Révész Zsolttal nagyon jól kiegészítjük egymást, mindketten munkamániások vagyunk, nem csak ülünk, és várjuk, hogy történjen valami. Együtt határoztuk meg az alapvető célokat, az alapján, hogy hol láttunk „piaci rést”. Ez nagyon fontos.
Bár nem vállalkozásként hoztuk létre az oldalt, hanem a ZsupArt Egyesületen keresztül, a piaci folyamatokat hiba lett volna nem figyelembe venni, ha fenntartható, működő dolgot akar létrehozni az ember. Márpedig mi azt akarunk. Elsősorban kistelepülésekkel fogunk foglalkozni, mert bárki, bármit mond, ezeken a helyeken nincs jelen a média. A megjelenő anyagok nagy része videó, mert az interneten csak ez a forma nem fejlődött még ki teljesen szakmailag, és mert a saját tudásunk alapjai is ebben a műfajban a legmagasabbak.
Pozitív példákat, és eredményeket akarunk megmutatni, mert botrányt, balesetet, állatkertben született állatot lehet látni máshol is. Ezek mind tudatosan, és szakmailag megalapozottan hozott döntések, nem cseréljük le a járt utat, csak kiszélesítjük.

VK: Ez hobbi vagy munka számba megy?
NSZ: A hobbijára általában pénzt költ az ember, míg a munkájából bevételt remél. Nekem magánemberként nagyon sok hobbim van, de ha elmegyek riporterként bármilyen eseményre, az nagyon nem tartozik ebbe a körbe. Vannak, akik azt mondják, „válassz olyan szakmát, amit szeretsz, és soha többé nem kell dolgoznod”. Szerintem ez nem igaz.
Ha szereted a munkádat, akkor jobb lesz az eredmény, és reggel nem mogorván, hanem mosolyogva indulsz reggel dolgozni, de még csak ez sem lehet egy életen keresztül minden napra igaz. A munka, az munka.
Ha a mostani időszakot nézzük, egyelőre több a befektetett energia és pénz, mint a bevétel, de mindegy mibe vágsz bele az életben, minden kezdet ilyen. Révész Zsolttal azonban folyamatosan azon dolgozunk, hogy ez megforduljon. Ha nem lennék meggyőződve a sikerről, nem vágtam volna bele. Sokszor láttam már én is olyat, hogy gyere, ezt most csináld meg ingyen, aztán majd lesz bevétel. Ez nem így nem fenntartható.
Ne értsd félre, mindannyian szeretjük, amit csinálunk, de abban egyetértünk, hogy nem azért hoztuk létre az „Él a vidék!”-et, mert nem volt jobb dolgunk. Van egy alapvetően ingyenes, társadalmilag hasznos szolgáltatásunk, a sajtómegjelenés biztosítása közösségeknek, civil szervezeteknek, kistelepüléseknek, akik hasznos, és eredményes munkát végeznek, de nem kapnak nyilvánosságot. Mindenki tudja, hogy erre nagy szükség van, azért nem jött eddig létre, mert a rengeteg munka miatt, ami mögötte van, senki nem mert belevágni. Mi megtettük, de nekünk is ugyanúgy meg kell oldani ennek a finanszírozását, mint bármelyik másik médiumnak. Amit mi létre akarunk hozni, az gazdaságosan fenntartható, közhasznú, magas szintű újságírás, ami rendszeresen eljut a legkisebb településekre is. Nem látok erre példát ma Magyarországon. A cél hasznos, kell lennie mögötte annyi forrásnak, hogy a költségeket kitermelje. Az eddigi tapasztalatok alapján van is, bár az igaz, hogy sokat kell érte dolgozni.

VK: Hogy verbuválódott össze a csapatotok?
NSZ: Jelenleg hárman vagyunk, de egyikünk sem ezzel foglalkozik főállásban, és van néhány külső munkatárs. Évek óta ismerjük egymást, és mindenki dolgozott már több-kevesebb alkalommal országos sajtónak, bár ez nem feltétel. Mivel az induláshoz szükséges szakembereket össze tudtuk szedni „házon belülről”, egyelőre inkább azzal foglalkoztunk, hogy stabil háttér legyen.

szabi_avatar

VK: Hogy látjátok, a vidéki emberek mennyiben különböznek a fővárosiaktól, illetve a fővárosiak miként vélekednek a vidékről?
NSZ: Én mindössze pár hónapig éltem Budapesten, abból nem vonnék le messzemenő következtetést. Emberileg azt gondolom nyitottabbak, kitartóbbak, segítőkészebbek a vidékiek, és talán pozitívabban látják az életet. Legalábbis mi többnyire ezzel találkozunk. Amit a legnehezebben viselek, ha azt látom, hogy valaki úgy tesz, mintha azért lennénk, hogy kiszolgáljuk a fővárost. Sajnos van erre példa.
Szakmai szempontból vidéken lassabban lehet előre haladni, de cserébe valamivel nyugodtabb a környezet. Szóval szerintem itt optimálisabb legalábbis az alapokat megszerezni. Az országos médiában is mindent Budapest irányít, a helyi tudósítóknak maximum alkalomszerűen, vagy közvetve van befolyása arra, hogy végül mi kerül a hírekbe. Ajánlunk valamit, aztán vagy kérik, vagy nem. Vagy kérnek teljesen mást. Szelektálás van, mert behatárolt a műsoridő, vagy az oldalszám, vagy a működésre fordítható pénz. Ez is az egyik oka, hogy meg akartuk csinálni az „Él a vidék!”-et. Kevesebb jó dologról maradunk így le, olyan hírek is kaphatnak nagyobb nyilvánosságot, amelyek első körben nem kerülnek be az országos hírekbe. De ha már látják, akkor akár oda is bekérhetik.

VK: Hogy látod, a blogok és videosite-ok mennyire elterjedtek, kedveltek idehaza?
NSZ: Közönség az van. Mostanra már nagyobb is, mint bármilyen más helyen. Az internet hátránya és előnye számomra ugyanaz: mindenki számára elérhető. Bárki hozzá tud, és általában hozzá is akar szólni bármihez. A nyilvánosság jó, ahogyan a vélemények ütköztetése is, de az interneten ez sok esetben nem „civilizált módon” zajlik. Ez a probléma.
Az a fajta szakmai professzionalitás, ami a hitelességet biztosítja, a televíziónak, és a nyomtatott sajtónak régóta sajátja, az interneten még csak pár helyen lelhető fel. Rohamosan nőni fog, de ez nem jelenti azt, hogy az ostobaságok, és értékek aránya megfordulna. Mindkettőből több lesz.
A blogok, és a videó oldalak tekintetében ugyanezt a szakmai és erkölcsi felelősségvállalást hiányolom. Természetesen tisztelet a kivételnek, de mindig sokkal többen lesznek azok, akik úgy tesznek szert milliós nézettségre, hogy hülyét csinálnak magukból, és miközben szentül meg vannak róla győződve, hogy amit csinálnak, az jó. Sőt, nem csak jó, még értékes is.
Ami engem illet, én nem így szeretnék közönséget szerezni, de elfogadom, hogy van ilyen, és lesz is.

VK: Kiknek ajánlod leginkább a figyelmébe az oldalt?
Annak, aki széleskörűen akar tájékozódni, és nem csak a botrány, baleset, bulvárhírek érdeklik, hanem az is, hogy mik azok az eredmények, és értékek, amikre tényleg büszkék lehetünk. Mindennel szeretnénk foglalkozni, ami érinti, és foglalkoztatja az embereket, legyen szó közéletről, kultúráról, vallásról, vidékfejlesztésről, vagy bármiről.
A vidék él, és élni is fog! Ezt akarjuk megmutatni!

VK: A dél-alföldi régiót hova helyeznéd az ország térképén kultúra és közösségi élet szempontjából?
NSZ: Az utóbbi egy évben volt szerencsém az ország nagy részét bejárni, így azt mondhatom nem látok lemaradást. Minden térségnek megvannak a maga hagyományai, szokásai, a mi régiónk talán egy kicsivel kevesebb figyelmet kap. Bár ez az utóbbi néhány évben azért sokat nőtt.
Alapvető érdekünk az, hogy megmutassuk az értékeinket, mert ma az emberek csak azt veszik észre, ami kiszúrja a szemüket. A dél-alföldi régió szerintem nem rosszabb, és nem jobb a többinél. Komoly kulturális múltja van, erős közösségekkel a legkisebb településeken is. Csak láttatni kell. Bőven van mire büszkének lennünk, de ugyanúgy minden magyarországi régiónak is.

VK: Eddig milyen visszajelzéseket kaptatok?
NSZ: Csak pozitívat, persze ezt elmondani el lehet egy olyan konferenciáról is, amin ketten vettek részt. Mi már a kezdetekkor tudtuk, hogy nem vetődhetünk árnyékra, mert hasznos, és hiánypótló lesz, amit csinálunk. Így engem nem lep meg, hogy sokan támogatnak, amivel tudnak. Olyan helyekre, eseményekre is eljutunk, ahová más médiumok csak elvétve, nem csoda, hogy mindenhol szívesen fogadnak. Biztosak vagyunk benne, hogy az irány jó, csak tartani kell.

VK: Terveztek-e együttműködést más médiumokkal?
NSZ: Az „Él a vidék!” alapjának egyfajta cserekereskedelemre épülő rendszert képzeltünk el, most ennek van folyamatban a kidolgozása. Azok az anyagok, amiket elkészítünk, elérhetőek lesznek a partnereink számára, és mi is fogadunk anyagokat. Sőt, azt szeretnénk, hogy egy általunk, ingyenesen fenntartott rendszerben rajtunk keresztül a médiumok egymás anyagait is elérhessék, természetesen forrásmegjelöléssel.
A helyi televíziók nézettsége például, hiába fontosak egy közösség számára, alig pár százalék. Ennek nyilván több oka van, de az egyik, amin mi tudunk segíteni, hogy a szűkös anyagi lehetőségek miatt még Csongrád megyén belül sem tudnak sok helyre eljutni.
Az embereknek akarják tudni, hogy mi történik a saját településük környékén, de emellett azt is, hogy mi zajlik a világban. Ha pedig a kettő között dönteni kell, akkor az utóbbit fogják választani. Azzal a rendszerrel, amit mi megálmodtunk, a helyi médiumok úgy tudják növelni a nézettséget, és a műsoridőt, hogy mindez nem kerül nekik több pénzbe.
Persze nem kell azt gondolni, hogy akkor egyszer csak átvesszük az országos televíziók összes nézőjét, de növelni lehet a mostani számot. Ez egy példa nélküli, úttörő modell lehet a vidéki tájékoztatásban, aminek a jelentősége túlmutat a frontvonalba helyezett honlapunkon.

VK: Hogyan tovább?
Ezt az évet úgy kezdtük meg, hogy nagy előrelépést várunk. A hosszabb előkészítésnek köszönhetően minden előttünk álló feladatra megvan a terv, sőt mindenre optimista, és pesszimista verzió is.
A technikai háttér tekintetében eddig sem álltunk rosszul, de azok a fejlesztések, amiket erre az évre beterveztünk, nagyságrendekkel szélesíthetik a lehetőségeinket. Nem könnyű, összességében több milliós beszerzésekről beszélünk, hiszen a videó készítés a legdrágább műfaj, és csak pályázati úton tudunk fejleszteni.
Mivel az „Él a vidék!”-el már most is Csongrád megye lefedését tűztük ki célul, a munkatársaink létszámát is bővíteni kell. Fiatalokkal akarunk dolgozni, a tervek szerint ebben az évben tíz gyakornokot fogadunk majd. Próbaidő után én 3-4 fős bővítést tartok reális célnak, mivel ezt azért ki is kell tudni gazdálkodni. Azt viszont nagyon fontos leszögezni, hogy fizetés akkor van, ha valakit egyedül, megbízhatóan ki lehet küldeni elkészíteni egy anyagot.
Nincsenek előfeltételek, de a markunkat akkor tartsuk, ha megvan az alapja. Cserébe technikai, és szakmai kapcsolati háttér van mögöttünk, amivel országos szintre lehet emelkedni, ha valaki kitartó.

Képek forrása: Nagy Szabolcs, elavidek.hu

Mia