Szakmai konferencia az aikido fellegvárában

Immáron harmadik alkalommal hívta szakmai fórumra szeptember 9-én a Nemzeti Aikido Szövetség – Magyarország, a Magyar Aikido Sportért Alapítvány, a Makó Budo Klub Aikido Szakosztálya és Makó Város Önkormányzata a harcművészeti ág űzőit, valamint a küzdősport iránt érdeklődőket. A makói konferencia résztvevőit Czirbus Gábor alpolgármester és Luc Vermeulen, az Európai Aikido Szövetség alelnöke köszöntötték, a szimpózium levezető elnöke pedig Márton Imre, a NASZ-M vezető instruktora, általános elnöke volt.

 dav

2013-ban Hódmezővásárhely adott otthont az első internacionális találkozónak. Ide az európai államok mellett Japánból is érkeztek résztvevők. Tavaly Makón, akkor még országos, idén pedig már ismét nemzetközi konferenciát szerveztek, mely utóbbi fővédnöke Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter volt. A Glorius Vigadó dísztermében a jelenlévőket Czirbus Gábor alpolgármester köszöntötte, aki örömét fejezte ki abban, hogy Makó 105 éves szervezett sportjának évében újra a Maros-parti városban láthatják vendégül az aikidokákat. A rendezvényt Luc Vermeulen, az Európai Aikido Szövetség alelnöke nyitotta meg, aki beszédében a szervezetek közötti tiszteletre és a kölcsönös együttműködésre hívta fel a figyelmet, csakúgy, ahogyan azt az aikido is tanítja.

A konferencián ezt követően számos előadást hallgathattak meg az érdeklődők. Többek között Sever Cengiz-től, az Isztambuli Egyetem Sporttudományi Tagozat Aikido Szakának Mester Tanárától; dr. Müller Csaba alezredes, főügyészségi katonai ügyésztől; dr. Keczer Tamástól, az egykori Országos és Testnevelési Sporthivatal nyugalmazott elnökhelyettesétől; Székely Klárától, az ELTE Társadalomtudományi Kar Savaria Gazdálkodástudományi Tanszékének adjunktusától; vagy éppen Dr. Szalay István egyetemi főorvostól. A felszólalók között volt Prof. Dr. Borhy László akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora is, aki az ókorban való sportolásról és sportfelfogásról hozott egy kis ízelítőt. Mint kiderült, a 2. danos mester jövőbeli tervei között szerepel az aikido felsőoktatásban való tanítása is. Pintérné Gazdag Anett, a Testnevelési Egyetem Küzdősport Tanszékének PhD hallgatója már visszatérő vendége a konferenciának. Az ötödik danos mester, az aikido és a versenyszerű harcművészetek személyiségfejlődésre tett hatásáról tartott előadást. A résztvevők mindemellett olyan további témákban merülhettek el jobban, mint az agresszió szerepe a küzdősport választásban, vagy a harcművészet oktatása, mint az értékképző pedagógia színtere.

cof

A jeles eseményen Luc Vermeulen, az Európai Aikido Szövetség alelnöke és Bodnár Gyula, a Nemzeti Aikido Szövetség – Magyarország elnöke kitüntetést adtak át Gyebnár Ferencnek, aki több mint negyven évvel ezelőtt jelentős munkát végzett abban, hogy az aikido gyökeret verjen hazánkban.

A konferencia végén megtudtuk, a megkezdett hagyomány tovább folytatódik, hiszen jövőre egy tematikus, kifejezetten az aikido utánpótlás ügyével foglalkozó rendezvényt fognak szervezni. A szakmai eszmecserét követően gyakorlati foglalkozásra is sor került, mely során Molnár János 5. danos aikido mester, a magyarországi Yamada szervezet technikai vezetője tartott edzést.

Dani

Reklámok

Velünk élő történelem – A Mi ’56-unk!

Munkámból adódóan is fontos szerepet kap manapság a mindennapjaimban 1956 szellemének ápolása, a helyi történések megismerése és megismertetése. Az utóbbi napokban jómagam is sokat tanultam, és nem kevésszer érzékenyültem el a megindító visszaemlékezéseket hallgatva. Bár ’56 és a megtorlás időszakának réme valahogy kimaradt a mi családi legendáriumunkból, mégis mélyen megérintett.

956

A Polgárok Békéscsabáért Egyesületének rendezvényét október 21-én, pénteken bonyolítottuk le pár hetes előkészületet követően. Az est célja a hatvan évvel ezelőtti forradalom történéseinek felidézése, valamint a hősök és mártírok előtti tisztelgés volt. Az eseménynek a Csabagyöngye Kulturális Központ Panoráma-terme adott otthont.

Dr. Kovács László elnök köszöntőszavait követően Nagy Erika, Tomanek Gábor és Vadász Gábor színművészek egy olyan zenés irodalmi összeállítást adtak elő a jelenlévőknek, amely sokaknak könnyeket csalt a szemébe. A magyar irodalom gyöngyszemei nem csak ’56 izzó őszéről szóltak, hanem a hazaszeretetről és magyar szabadságról is, amely fogalmak, érzések és értékek most a forradalom hatvanadik évfordulóján még inkább a középpontba kerülnek, és az emlékév rendezvényeinek köszönhetően a legfiatalabb generációt is megszólítják, megérintik.

polgarok11

Majd dr. Kerekes Attila képviselő mesélt arról, hogy gyermekfejjel miként élte meg ezeket az izgalmas napokat, amelyekről hosszú idő után végre lesöpörték gondos kezek a port, és egy sor részlet napvilágra került. A doktor úr előadását jómagam is időnként tátott szájjal hallgattam, mint egy kisgyerek, aki rácsodálkozik a körülötte lévő világra. Hátborzongató volt belegondolni, hogy azokban a félelemmel és izgatottsággal teli napokban mi játszódhatott le az emberekben.
A magyar történelemben zászlónk rengetegszer ázott vérben, és többször kényszerültünk járomba hajtani a fejünk, mégis eljött az a pont időről-időre, amikor a nép felkiáltott: „Elég volt!” Azután nem volt visszaút, mint a föltámadott tenger nem kímélte az elnyomót. A forradalmak tarthattak két évig vagy alig két hétig, olyan őrlángokká váltak az éjszakákban, amelyek örökké lobognak, példát mutatva a jelenkor és a jövő nemzedékének.

 Október 22-én, szombaton, a kerek évforduló előestéjén pedig a Jókai Színház előadására látogattam el, ahol abban a közel egy órában, amelyet a színház falai között töltöttem a nézőtéren, részt vehettem egy időutazáson. A zenés, fiktív elemekre és tényekre egyaránt építkező darabban egyaránt megelevenedett Bartus Gyula Életek árán és Sarusi Mihály Álompuszta című darabjának több jelenete. Majd zömében a helyi eseményeket idézték meg a színművészek és a színitanház növendékei a korabeli újságok beszámolóiból merítve. A kapocs mindvégig a színház volt, melynek munkatársai és színészei 1956 őszén aktív szerepet vállaltak a forradalmi bizottság munkájából.

Bevallom, engem a békéscsabai forradalmi események feldolgozása érintett meg a leginkább. Egy sor kérdés kavarog még most is bennem. Ezekről a korszakmegváltónak nevezhető eseményekről miért nem hallottunk!? Miért nem esett erről szó a történelemóráinkon!? Pedig tíz évvel ezelőtt, abban a gimnáziumban voltam végzős, amelynek falai között számos esemény lezajlott, mert korábban az épület laktanyaként funkcionált. Azt az épületet érte találat, a pincék falai pedig még talán ma is reszketnek az ott megbúvók vagy az ott bebörtönzöttek rettegésétől, amely egyenesen beleitta magát a téglákba.
Miért nem meséltek nekünk a hős Fekete Pál tanár úrról, aki megmentette a várost lélekjelenlétével egy vérontástól, aki mögött az öreg Rózsások álltak sorfalat mikor jöttek a szovjet tankok!? Mindezek a kérdések úgy merültek fel bennem, hogy egy olyan hölgy foglalt mellettem helyet, aki gimnazistaként maga is ott állt a tanár úr mögött, szinte gyerekfejjel élte meg ezeket az egyszerre felemelő, de ugyanakkor rettenetes eseményeket.

56

Az elbeszélések alapján szinte megelevenedtek lelki szemeim előtt azok a drámai pillanatok, amelyeket a város átélt azokban a napokban. Láttam a tankokat kővel dobáló csabaiakat a Jókai utcán vagy azt, ahogy a lánctalpasok végigvonultak a mai főutcán, az Andrássy úton. Aztán megjelentek előttem a főtéren lelőtt katonák és rendőrök. A félreröpült golyók nyomai is felidéződtek bennem, amelyeket már a két kezemmel megérintettem az ódon vaskapun a főtéren.

Az előadás végén nehéz volt bárkinek is megszólalni, sokan a könnyeiket törölgették, az idősebbek a folyosón és a lépcsőfordulókban mesélték egymásnak a maguk történeteit, de még most is szinte csak suttogva merték, mert beléjük még ezt plántálták.

Mi, akik már a rendszerváltás után születtünk, egy szabad országban láttuk meg a napvilágot. Viszont azt tudatosítanunk kell magunkban, hogy 1989 eseményei egy hosszú vajúdás után kerülhettek csak tető alá, és az a folyamat 1956 tizenkét dicsőséges napján vette kezdetét. Akkor még csak álom volt a szabad magyar köztársaság, de 27 éve ez az álom végre valósággá vált!
Köszönjük ’56 hőseinek, hogy egy ilyen országot hagytak nekünk örökül! S igaz a mondás, ahol a hősöket nem feledik, ott mindig születnek újak!

Képek forrása: Jókai Színház hivatalos oldala, behir.hu

Mia

A város ünnepe lesz a Csaba Napok

Békéscsaba egyik legújabb turisztikai látogatóközpontjában, a CsabaPark területén színes programokkal várják a látogatókat a Csaba Napokon 2015. július 11-én, szombaton és július 12-én, vasárnap a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt., a Frankó Produkciós Iroda és a CsabaPark közös szervezésében. Bővebben…