Meghódította Békéscsabát a Diótörő

A Csabagyöngye Kulturális Központ eddigi fennállásának egyik legkiemelkedőbb kulturális eseményének adott otthont december 20-án, pénteken. A világhírű kijevi balett a nagy érdeklődésre való tekintettel két időpontban is előadta Csajkovszkij klasszikusát, a Diótörőt.

Jómagam is izgalommal vártam az előadást, amely eddig valamiért kimaradt a karácsonyaimból. Bár be kell vallanom, hogy eddig még a balett műfajával sem fűztem szorosabbra a kapcsolatom. Szegeden a kortárs balett táncosainak jóvoltából már kaptam egy kis ízelítőt ebből a különleges világból, de az igazán klasszikus lépésekkel és mozdulatokkal a Kiev City Balett előadásában találkoztam először.

Image

Szerencsére úgy foglaltam helyet a karzaton, hogy ismertem a történetet és képben voltam mindkét szín várható történéseivel. A közel két órás műsor alatt párszor belegondoltam, hogy vajon azok, akik úgy váltottak jegyet e jeles alkalomra, hogy nem voltak teljesen tisztában a cselekmény fonalával, mennyit értettek meg a színpadon zajló eseményekből. Szerencsére a kiváló és profi táncosok gondoskodtak arról, hogy mindenki követni tudja Marika és a Diótörő kalandjait az álom és a valóság síkjain, és maradandó élményekkel távozzon a nézőtérről.
Annak idején mikor Csajkovszkijt felkérték a Diótörő és az Egérkirály című mese zenéjének szerzésére, és közös munkára lépett a rendezővel, Petipával kissé ódzkodott a feladattól, mert tisztába került hamar azzal, hogy a színházi szakember milyen színpompás mesevilágot álmodott meg díszletként és háttérként a darabhoz. Talán most repesett volna a szíve a nagy muzsikusnak, hogyha látta volna Békéscsabán milyen már-már minimális, modern díszlettel dolgozott a híres balettcsoport. Az elhúzható, több méter magas függönyön hol egy gótikus kastély tűnt fel misztikus arany és kékes fényben úszva, illeszkedve a történet napszakaihoz, hol pedig egy pazar, nemesi szobabelső tárult a szemünk elé, középen a feldíszített karácsonyfával. Az egyszerű háttér egy percig sem vonta el a figyelmet a fontos történésekről, sem a fellépők jelmezei és ruhái. A külcsín teljes harmóniában állt a tartalommal, és egészséges mértékben kiegészítette azt.

Image

Az első szín és a karácsonyi vendégfogadás, ajándékozás momentumai jól követhetőek voltak. A Drosselmayer bácsitól ajándékba kapott bábszínház jelenetei egyaránt lenyűgöztek kicsit és nagyot a nézők soraiban. Az életre kelő bábok és a  szerecsenek tánca oldottá tette a hangulatot. Majd a figyelem fokozatosan a diótörőre fókuszálódott, akihez az éj leple alatt Marika képes volt kiosonni a szalonba. Ekkor találta szemben magát a mézeskalácsból és egyéb fán lógó finomságokból lakmározó Egérkirállyal és seregével, akikkel a diótörő és a segítségére siető katonák eredményesen vették fel a harcot. Ezt követően a kislányt a báb elkalauzolta mesebeli birodalmába, Cukorországba.

A második felvonás egy álom kivetülése. Marika megismerkedett a számos csodát rejtő ország szépségeivel és népeivel. A népek táncában megelevenedtek a mesés kelet kincse is. Színre lépett a hastáncosnő és a kígyóbűvölő, selyemruhába bújtatott vágott szeműek vették birtokukba a teret, sőt a kozákok is tiszteletüket tették, és bemutatták milyen virtus lakozik bennük. Azonban a gyermeki rácsodálkozás mellett személy szerint úgy éreztem, hogy megjelent a kislány számára még ismeretlen érzés, a szerelem utáni vágyakozás is. A  romantikus képsorok, ahogy a kis hercegnő légies táncát lejti lovagjával tovább színesítik a produkciót és emelik annak fényét.
A hosszas kalandozást követően a kislány mosolyogva ébredt, és boldogan ölelte magához a színes fabábot.

Image

A Diótörő meséje sosem megy ki a divatból. A történet egyszerre szól felnőtthöz és gyermekhez, azt üzenve nekik, hogy csodák márpedig léteznek és az álmok valóra válhatnak. Jó szívvel ajánlom hát mindenkinek bármely feldolgozását, legyen az a klasszikus balett előadás, bábműsor vagy netán rajzfilm.

Fotók: Csabagyöngye Kulturális Központ Facebook oldala

Mia

A Viharsarokba érkezett a kijevi balett

A szegediek már advent első vasárnapján részesei lehettek a varázslatnak. A komoly hagyományokkal bíró és világsikereket magáénak tudó Kiev City Balett A Hattyúk tavával kápráztatta el a közönséget. Most december 18-án, szerdán pedig Csajkovszkij híres darabját, a Diótörőt állították a színpadra. December 20-án, Békéscsabán a Csabagyöngye Kulturális Központban repítik el a művészek a nézőket egy mesebeli világba a nap folyamán kétszer is.

Csajkovszkij utolsó balettjét és egyben utolsó színpadi művét 120 éve december 18-án mutatták be Szentpéterváron. A történet alapját E. T. A. Hoffmann A diótörő és az egérkirály című meséje adta. Az ősbemutató rendezése Marius Petipa nevéhez fűződik, aki az eredeti történetet két részre bontotta. Az első részben megmaradt a sokak által kedvelt karácsonyi eseménysor, míg a másodikban a hangsúly a pazar látványelemekkel bíró helyszínre, Cukorországra helyeződik. Csajkovszkij nehezen veselkedett neki a korabeli elmondások szerint a feladatnak, mert úgy érezte, hogy a már-már barokkos túlzást öltő díszletek, jelmezek és egyéb csecsebecsék megölik majd a muzsika varázsát, és a tartalmi rész elvész a formák világában. Ennek ellenére rövid idő alatt kész lett a zenével, március 7-én az úgy nevezett Diótörő szvitet bemutatták egy szentpétervári koncerten, de a komplett darab premierjére egészen december közepéig kellett várni. Hazánkban a Magyar Királyi Operaház 1927. december 21-én tűzte először műsorra.

A Diótörő olyan, mint egy karácsonyi látomás. Egyensúlyozik az álom és a valóság határán. A gyermeki képzelet ábrándjai és vágyai mosódnak össze az ünnep történéseivel, és e kettő harmóniájából maradandó élmény születik. A történethez a balett-táncosok mellett a bábosok is előszeretettel nyúlnak hozzá, formálják némileg a saját képükre, és osszák meg közönségükkel.
A történet a következő: Szenteste Stohlbaum tanácsoséknál megjelenik a család barátja, Drosselmayer bácsi, és bábszínházat hoz ajándékba Fricinek és Marikának. A bábok mellett előkerül még egy fából faragott Diótörő figura is. A gyerekek a játék után boldogan lefekszenek és álomba merülnek. Marika álmában megelevenednek a bábok és a karácsonyfadíszek, ám a gonosz Egérkirály katonáival háborút indít ellenük. Győzelmüket a bátor Diótörő herceg hiúsítja meg. Diótörő herceg a báb Marika hercegnőt magával viszi birodalmába, ahol megcsodálják a rózsák táncát és a csodapalotát. Örömüket a denevérek támadása zavarja meg, de Diótörő hősi küzdelemben legyőzi őket. A győzelem után a birodalom ismét teljes fényében ragyoghat. Marika álmából ébredve boldogan öleli magához a hős bábot.

Image

A Kiev City Balett november vége óta tartó magyarországi turnéján már több város művészetbarát közönségét elvarázsolta. A mintegy 40 főből álló társulat tagjait a legkiválóbb orosz és ukrán mesterek tanították, és csak egy hosszas előválogatás után válhattak a csapat tagjaivá. A csoportban japán, amerikai és grúz táncosok is emelik a műsorok fényét, akik a többi társukhoz hasonlóan már számos rangos versenyen bizonyították tudásukat. A nemzetközi berkekben és fesztiválokon szép sikereket elérő balettformációt az érdemes ukrán művész, Tatjana Borovik igazgatja jelenleg. A klasszikus balett hagyományait szem előtt tartó és őrző táncosok tehetségükkel és rutinjukkal egy olyan mesés világ kapuját tárják ki a nézők előtt, amelybe csak ritkán adatik meg belépni.

A békéscsabai Diótörő előadás élménybeszámolójával az aranyhétvégén jelentkezünk!

Mia