“Én csak kérdezek!” – interjú Dézsy Zoltán rendezővel

Dézsy Zoltán oknyomozó újságíró, rendező nevét napjainkban a legtöbben a Seuso-kincsek vagy a 2013-as “Gyurcsány-filmként” is emlegetett abszurd dráma kapcsán ismerik. Eddigi munkáinak témája és feldolgozása sokakat megszólított, elgondolkodtatott. A lentebb olvasható villáminterjúban arra voltam többek között kíváncsi, hogy a majdnem négy évtizedes újságírói pályafutását maga mögött tudó alkotót mi terelte ebbe az irányba, miként találkozott az emberéletet is követelő ókori ezüstlelet rejtélyével és a magyar film jelenére és jövője is érdekelt az ő szemszögéből.

Dészy

Viharsarki Kanapé: Miként esett a választásod az újságírói hivatásra?
Dézsy Zoltán: Író szerettem volna lenni, s úgy éreztem, az újságírói pálya közel áll ehhez, s segít az íróvá válásban.

VK: Miket tartasz a munkád mérföldköveinek?
DZ: Az MTV Új Reflektor Magazinjának forgattam első tényfeltáró riportjaimat, ez mérföldkő volt  munkámban.

VK: Mi fordított az oknyomozás irányába? Idehaza mennyire veszélyes egy-egy küldetés?
DZ: A nyolcvanas évek nagyon unalmasak voltak az újságírók számára,  untam a termelési és egyéb hétköznapi riportokat. Az oknyomozó riporterség elsősorban egzisztenciálisan volt veszélyes – s az ma is.

VK:  A Seuso-kincsek rejtélyéről mikor és kitől hallottál először? Hogy fogtál neki a munkának?
DZ: Édesanyám hívta fel először a Seuso-témára a figyelmemet, majd 1994-ben kezdtem el gyűjteni az anyagokat a hozzá.

Dézsy2

VK: Az első és a második filmed elkészítése között eltelt húsz év. Ebben a két évtizedben is folyamatosan gyűjtögetted az anyagot?
DZ: Húsz éven keresztül folyamatosan  figyeltem az ezzel kapcsolatos eseményeket.

VK: Mennyiben járult hozzá a folytatáshoz az, hogy 2014-ben a magyar állam visszavásárolt hét darabot a felbecsülhetetlen értékű ezüstleletből?
DZ: A kincs hazahozatala érdekében én is lobbiztam, dramaturgiai fordulatot és lökést jelentett.

VK: Megneveztél bő hónappal ezelőtt egy gazdag üzletembert, akinek tudomása lehet arról, hogy több tucat kincs hol rejtőzhet. Hogy áll most az ügy? Történt-e azóta mind belföldi, mind külföldi viszonylatban előrelépés?
DZ: Történtek lépések, de ezek egyelőre nem publikusak.

VK: A Seuso mellett sokan úgy ismerkedtek meg a neveddel, mint az a rendező, aki filmjében dutyiba küldte Gyurcsány Ferencet, Magyarország volt miniszterelnökét. Az Elment az öszödben lassan tízéves történéseket dolgoztál fel, és szőttél tovább. Most a jubileumhoz közeledve hogy látod, milyen hatást gyakoroltak 2006 őszének véres momentumai a társadalomra, a magyar politikára?
DZ: A 2006-os év és az őszödi beszéd sorsdöntő volt Magyarországra nézve.Szerencsére a polgárok felismerték, hogy el kell távolítani a hatalomból  a gátlástalan szélsőségesen liberális és baloldali politikusokat.

VK: Zárásként: miként látod a magyar filmezés jövőjét, és ebben te milyen szerepet tudsz vállalni társaiddal?
DZ: A magyar film egyre jobb irányba tart, én is tervezek még több filmet, játékfilmet is.

Képek forrása: Dézsy Zoltán és a Seuso II. Facebook oldala

Mia

 

 

Reklámok

Seuso – hazakerülhet végre a nemzet ezüstje?

Seuso-kincsek. Egy morzsányi információval talán mindenki rendelkezik a témában. A kalandfilmbe is beillő történet puzzle darabjai immár több évtizede várják azt, hogy valaki összerakja őket. Dézsy Zoltán rendező, újságíró már két évtizede kutatja, hogy a magyarok ezüstjének is nevezett dísztárgy együttes hol és kiknél rejtőzhet. 1996-ban és 1997-ben már leforgatták a témában az első dokumentumfilmet. Most két évtizeddel később pedig eljött az ideje annak, hogy a történet és a film folytatódjon.

seuso

Az olyan történelmi leletek, amelyeknek mind eredetét, mind megtalálásának körülményeit homály fedi, mindig is megmozgatták az emberek fantáziáját. A ’70-es évek végén Kőszárhegyen Sümegh József által fellelt Seuso-készlettel sincs ez másképp.
Bár a rendszerváltásig komor hallgatás jellemezte az ügyet, az ezredforduló tájékára ez oldódni látszott, de mind a mai napig fals információk keringenek több mozzanattal kapcsolatban is.
Egyre jobban bizonyított tény az, hogy a kincs több darabja is nem tiszta úton cserélt gazdát, akár többször, is az évek alatt. Sőt ami „kulturális krimivé” teszi a történetet – ahogy Dézsy Zoltán fogalmazott a témában – az az, hogy embervér is tapad a még mindig igencsak hiányos ezüstkészlethez.

Két évvel ezelőtt nagy szenzáció számba ment, hogy a magyar állam visszavásárolt összesen hét darabot a gyűjteményből, amelyeket három hónapon keresztül bárki ingyen megtekinthetett a Parlamentben. Most 2016-ban pedig a Nemzeti Múzeumban állítják majd ki ezt a páratlan kollekciót. De ezzel még a történet koránt sem ér véget! Mert egy angol lord birtokában van még mindig jó pár darab, amelyekért ugyancsak évtizedek óta megy a huzavona, és ki tudja még hány ezüsttál vagy kancsó hever parlagon egy-egy raktár legeldugottabb sarkában akár a világ másik felén!?

Az, hogy a téma még ma is egyesek érdekeit sértheti, mi sem bizonyítja jobban, hogy az utómunkálatok során valaki vagy valakik meg próbáltak támadást intézni az ellen a számítógép ellen, amelyen a már majdnem kész anyag várta azt, hogy végső formájában a mozikba, a vetítőtermekbe kerüljön, minél többekkel megismertetve a kincs kalandos, tragédiáktól és ármányoktól sem mentes útját.
A rendező ráadásul birtokában van annak az információnak, hogy idehaza ki az a dúsgazdag gyűjtő, akinél akár több tucatnyi ezüsttárgy is rejtőzhet!

Seuso plakát

Május 12-én, csütörtökön 17 órától a Csabagyöngye Kulturális Központban ismerheti meg a közönség a kincs kalandos útját egy közönségtalálkozóval egybekötött filmvetítésen.

A belépés díjtalan!

Képek forrása: Seuso II. Facebook oldala

Mia