Meghódította a Hattyúk tava a csabai közönséget

Remélhetőleg hagyomány válik abból, hogy karácsony közeledtével a Csabagyöngye Kulturális Központ otthont ad egy-egy balett előadásnak, amely tovább színesíti műsorpalettáját, és egy olyan műfajt ismertet meg a közönséggel, amellyel a hétköznapokban nem mindig van mód megismerkedni. Az idén a Hattyúk tavát állította színpadra a Kiev City Balett társulata, és aratott nagy sikert a békési megyeszékhelyen. Bővebben…

“Minden csabainak benne a szíve!”

A csabai kolbász immár több mint egy évszázados múltra tekint vissza, amelynek hagyományait a nemzetközi hírnévnek örvendő Csabai Kolbászfesztiválon túl szeptember közepe óta a CsabaPark is öregbít és továbbörökít. A következőkben szeretnénk benneteket megismertetni Békéscsaba leghíresebb fesztiváljával, amely a helyi családok életében is különös fontossággal bír. Bővebben…

Kulturális kalandozások Munkácsy városában

Békéscsabán a Széchenyi utcába a tavasz első napsugarai nemcsak jókedvet csempésztek, hanem színes programokat is a Csabagyöngye Kulturális Központ és a vele szemben található Munkácsy Mihály Múzeum falai közé. Míg utóbbiban a festőóriás 170. születésnapján nyílt monumentális kiállítás tekinthető meg egyéb állandó tárlatokkal, addig a „Gyöngyben” javában zajlik a XII. Tavaszi Fesztivál. Bővebben…

Meghódította Békéscsabát a Diótörő

A Csabagyöngye Kulturális Központ eddigi fennállásának egyik legkiemelkedőbb kulturális eseményének adott otthont december 20-án, pénteken. A világhírű kijevi balett a nagy érdeklődésre való tekintettel két időpontban is előadta Csajkovszkij klasszikusát, a Diótörőt.

Jómagam is izgalommal vártam az előadást, amely eddig valamiért kimaradt a karácsonyaimból. Bár be kell vallanom, hogy eddig még a balett műfajával sem fűztem szorosabbra a kapcsolatom. Szegeden a kortárs balett táncosainak jóvoltából már kaptam egy kis ízelítőt ebből a különleges világból, de az igazán klasszikus lépésekkel és mozdulatokkal a Kiev City Balett előadásában találkoztam először.

Image

Szerencsére úgy foglaltam helyet a karzaton, hogy ismertem a történetet és képben voltam mindkét szín várható történéseivel. A közel két órás műsor alatt párszor belegondoltam, hogy vajon azok, akik úgy váltottak jegyet e jeles alkalomra, hogy nem voltak teljesen tisztában a cselekmény fonalával, mennyit értettek meg a színpadon zajló eseményekből. Szerencsére a kiváló és profi táncosok gondoskodtak arról, hogy mindenki követni tudja Marika és a Diótörő kalandjait az álom és a valóság síkjain, és maradandó élményekkel távozzon a nézőtérről.
Annak idején mikor Csajkovszkijt felkérték a Diótörő és az Egérkirály című mese zenéjének szerzésére, és közös munkára lépett a rendezővel, Petipával kissé ódzkodott a feladattól, mert tisztába került hamar azzal, hogy a színházi szakember milyen színpompás mesevilágot álmodott meg díszletként és háttérként a darabhoz. Talán most repesett volna a szíve a nagy muzsikusnak, hogyha látta volna Békéscsabán milyen már-már minimális, modern díszlettel dolgozott a híres balettcsoport. Az elhúzható, több méter magas függönyön hol egy gótikus kastély tűnt fel misztikus arany és kékes fényben úszva, illeszkedve a történet napszakaihoz, hol pedig egy pazar, nemesi szobabelső tárult a szemünk elé, középen a feldíszített karácsonyfával. Az egyszerű háttér egy percig sem vonta el a figyelmet a fontos történésekről, sem a fellépők jelmezei és ruhái. A külcsín teljes harmóniában állt a tartalommal, és egészséges mértékben kiegészítette azt.

Image

Az első szín és a karácsonyi vendégfogadás, ajándékozás momentumai jól követhetőek voltak. A Drosselmayer bácsitól ajándékba kapott bábszínház jelenetei egyaránt lenyűgöztek kicsit és nagyot a nézők soraiban. Az életre kelő bábok és a  szerecsenek tánca oldottá tette a hangulatot. Majd a figyelem fokozatosan a diótörőre fókuszálódott, akihez az éj leple alatt Marika képes volt kiosonni a szalonba. Ekkor találta szemben magát a mézeskalácsból és egyéb fán lógó finomságokból lakmározó Egérkirállyal és seregével, akikkel a diótörő és a segítségére siető katonák eredményesen vették fel a harcot. Ezt követően a kislányt a báb elkalauzolta mesebeli birodalmába, Cukorországba.

A második felvonás egy álom kivetülése. Marika megismerkedett a számos csodát rejtő ország szépségeivel és népeivel. A népek táncában megelevenedtek a mesés kelet kincse is. Színre lépett a hastáncosnő és a kígyóbűvölő, selyemruhába bújtatott vágott szeműek vették birtokukba a teret, sőt a kozákok is tiszteletüket tették, és bemutatták milyen virtus lakozik bennük. Azonban a gyermeki rácsodálkozás mellett személy szerint úgy éreztem, hogy megjelent a kislány számára még ismeretlen érzés, a szerelem utáni vágyakozás is. A  romantikus képsorok, ahogy a kis hercegnő légies táncát lejti lovagjával tovább színesítik a produkciót és emelik annak fényét.
A hosszas kalandozást követően a kislány mosolyogva ébredt, és boldogan ölelte magához a színes fabábot.

Image

A Diótörő meséje sosem megy ki a divatból. A történet egyszerre szól felnőtthöz és gyermekhez, azt üzenve nekik, hogy csodák márpedig léteznek és az álmok valóra válhatnak. Jó szívvel ajánlom hát mindenkinek bármely feldolgozását, legyen az a klasszikus balett előadás, bábműsor vagy netán rajzfilm.

Fotók: Csabagyöngye Kulturális Központ Facebook oldala

Mia

A Viharsarokba érkezett a kijevi balett

A szegediek már advent első vasárnapján részesei lehettek a varázslatnak. A komoly hagyományokkal bíró és világsikereket magáénak tudó Kiev City Balett A Hattyúk tavával kápráztatta el a közönséget. Most december 18-án, szerdán pedig Csajkovszkij híres darabját, a Diótörőt állították a színpadra. December 20-án, Békéscsabán a Csabagyöngye Kulturális Központban repítik el a művészek a nézőket egy mesebeli világba a nap folyamán kétszer is.

Csajkovszkij utolsó balettjét és egyben utolsó színpadi művét 120 éve december 18-án mutatták be Szentpéterváron. A történet alapját E. T. A. Hoffmann A diótörő és az egérkirály című meséje adta. Az ősbemutató rendezése Marius Petipa nevéhez fűződik, aki az eredeti történetet két részre bontotta. Az első részben megmaradt a sokak által kedvelt karácsonyi eseménysor, míg a másodikban a hangsúly a pazar látványelemekkel bíró helyszínre, Cukorországra helyeződik. Csajkovszkij nehezen veselkedett neki a korabeli elmondások szerint a feladatnak, mert úgy érezte, hogy a már-már barokkos túlzást öltő díszletek, jelmezek és egyéb csecsebecsék megölik majd a muzsika varázsát, és a tartalmi rész elvész a formák világában. Ennek ellenére rövid idő alatt kész lett a zenével, március 7-én az úgy nevezett Diótörő szvitet bemutatták egy szentpétervári koncerten, de a komplett darab premierjére egészen december közepéig kellett várni. Hazánkban a Magyar Királyi Operaház 1927. december 21-én tűzte először műsorra.

A Diótörő olyan, mint egy karácsonyi látomás. Egyensúlyozik az álom és a valóság határán. A gyermeki képzelet ábrándjai és vágyai mosódnak össze az ünnep történéseivel, és e kettő harmóniájából maradandó élmény születik. A történethez a balett-táncosok mellett a bábosok is előszeretettel nyúlnak hozzá, formálják némileg a saját képükre, és osszák meg közönségükkel.
A történet a következő: Szenteste Stohlbaum tanácsoséknál megjelenik a család barátja, Drosselmayer bácsi, és bábszínházat hoz ajándékba Fricinek és Marikának. A bábok mellett előkerül még egy fából faragott Diótörő figura is. A gyerekek a játék után boldogan lefekszenek és álomba merülnek. Marika álmában megelevenednek a bábok és a karácsonyfadíszek, ám a gonosz Egérkirály katonáival háborút indít ellenük. Győzelmüket a bátor Diótörő herceg hiúsítja meg. Diótörő herceg a báb Marika hercegnőt magával viszi birodalmába, ahol megcsodálják a rózsák táncát és a csodapalotát. Örömüket a denevérek támadása zavarja meg, de Diótörő hősi küzdelemben legyőzi őket. A győzelem után a birodalom ismét teljes fényében ragyoghat. Marika álmából ébredve boldogan öleli magához a hős bábot.

Image

A Kiev City Balett november vége óta tartó magyarországi turnéján már több város művészetbarát közönségét elvarázsolta. A mintegy 40 főből álló társulat tagjait a legkiválóbb orosz és ukrán mesterek tanították, és csak egy hosszas előválogatás után válhattak a csapat tagjaivá. A csoportban japán, amerikai és grúz táncosok is emelik a műsorok fényét, akik a többi társukhoz hasonlóan már számos rangos versenyen bizonyították tudásukat. A nemzetközi berkekben és fesztiválokon szép sikereket elérő balettformációt az érdemes ukrán művész, Tatjana Borovik igazgatja jelenleg. A klasszikus balett hagyományait szem előtt tartó és őrző táncosok tehetségükkel és rutinjukkal egy olyan mesés világ kapuját tárják ki a nézők előtt, amelybe csak ritkán adatik meg belépni.

A békéscsabai Diótörő előadás élménybeszámolójával az aranyhétvégén jelentkezünk!

Mia

Mikulás! Ki vagy te?

Santa Claus, Joulupukki, Mikulás. Csak néhány elnevezés, ahogy a világ országaiban nevezik azt a kedves fehér szakállas titokzatos idegent, aki piros ruhájában december 6-ára virradóan ajándékot csempész a gyermekek cipőjébe vagy zoknijába. De ki volt valójában Szent Miklós? S miért alakult úgy, hogy míg nálunk december 5-én éjszaka indul el ellátni feladatát, addig tőlünk nyugatabbra szenteste rénszarvasok húzta szánon száll házról-házra és a kéményen csúszik le, és helyezi el az ajándékokat a karácsonyfa alá. Mostani bejegyzésünkben ennek járunk utána, és kicsit betekintünk a békéscsabai Mikulásfesztivál programjaiba is!

Image

Szent Miklós alakjához már gyermekkorától csodák kötődtek. Krisztus után 245-ben látta meg a napvilágot a kis-ázsiai Anatóliában. A tehetős családból származó, árva fiú, akinek családját egy járvány vitte el a tragédia után kolostorba vonult, műveltséget szerzett, és a papi hivatást választotta. Életét a gyermekek és az emberiség tanításának szentelte. Bárki segítségért fordulhatott hozzá, 52 esztendős püspöksége alatt ezrek foglalták imába a nevét.
Előszeretettel járta esténként városának, Patarának az utcáit és elegyedett szóba a járókelőkkel. Így esett meg, hogy felfigyelt egy elszegényedett nemesi családra a kolostor szomszédságában. A família úgy megnyomorodott egy sorscsapás következtében, hogy betevő falatra is alig futotta náluk. Szegény embernek három férjhez menés előtt álló leánya volt. A hajadonok egy este azon vitatkoztak, hogy melyikük adja el magát rabszolgának, hogy segíteni tudjon a családon, és legyen betevő a másik férjhez adásához. Ezt az alkudozást Miklós püspök meghallotta, mikor az ablak alá ért. Visszasietett hát a templomba, és egy marék aranyat kötött keszkenőbe, és bedobta az ablakon. A lányok azt hitték csoda történt. Egyiküknek sem kellett rabszolgának állnia, és még lakodalomra is futotta.

Majd egy év múlva ugyanebben az időben még egy keszkenő arany került a másik lánynak. Kisiettek, mert lépteket hallottak az ablak alól, és akkor látták, hogy egy piros ruhás öregember siet el a sötétben. Harmadik évben ezen a napon nagyon hideg volt, és bepalánkolva találta az ablakot. Ekkor felmászott a sziklaoldalban épült ház tetejére, és a nyitott tűzhely kéményén dobta be az ajándékot. A legkisebb lány éppen ekkor tette harisnyáját a kandallószerű tűzhelybe száradni, és az pont bele esett. Az ismeretlen jótevőt Tél-Apóként kezdték emlegetni, mert ajándékait mindig télvíz idején, a Taurus hegyéről osztogatta. Idővel azonban kitudódott a  titok, hogy a jótevő maga Miklós püspök. Ugyanis a legkisebb lánynak bedobott aranyban volt egy olyan darab, amit a helyi aranykereskedő előzőleg adományozott Miklós püspöknek egy szerencsés üzletet követően. Ezt felismerve, már mindenki tudta, hogy ki a titokzatos segítő! De kiderült ez abból is, hogy december 5-én a névnapja előestéjén a hideg idő beköszöntével rendszeresen megajándékozta a gyerekeket mindenféle édességgel. Ezért az adakozásaiért a nép elnevezte ” Noel Baba” -nak, ami azt jelenti ” Ajándékozó Apa”. Így született meg a piros ruhás Mikulás legendája, és a közel-keleti valóságos eseményeken és személyeken alapuló történet elemei rövid időn belül meghódították a világot.

A fenti sorokat olvasva sokan felismerhették az angolszász karácsonyi kultúra elemeit, mint a piros ruhás ajándékozó, a kémény vagy a kandalló elé helyezett zokni. Ezt a képet a különböző európai népek kultúrájából átörökített hagyományok csak tovább árnyalták. Számos mitológiában a téli ajándékot hozó misztikus lény kettős arcú: egyszerre jóságos, mert meglepi a gyermekeket apróságokkal és édességgel, de ijesztő kísérői, akiket a köznyelv krampuszoknak vagy manóknak nevez félelmet keltenek. A rémisztően fagyos alakot a germán főisten Odin továbbélésének tekintik, míg a skandináv kultúrkörben a téli napforduló (december 21.) központi alakja Yule-bak, aki a lappföldi Joulupukkival azonosítható.

 Image

Hazánkban a keresztény gyökerek érezhetőek az ünnepkörben, de az üzletek dekorációi és a szinte már november elejétől kapható karácsonyi kiegészítők és ajándékok erősen próbálják ránk erőltetni az “amerikai álmot”. De mivel az évszázadok alatt hozzászoktunk ahhoz, hogy december 6-án Szent Miklós ünnepét üljük meg, aki névnapja előestéjén cukrot, diót, mogyorót és egyéb nyalánkságokat hoz a jó gyermekeknek, míg szenteste Jézus születését elevenítjük fel, és örvendezünk, hogy közénk jött a Megváltó, nem valószínű, hogy mi is átvennénk a kéményen át érkező piros ruhás meséjét, akit keksszel és tejjel illik várni. De sosem árt új ismeretekkel gyarapítani a már meglévő tudásunkat. S mindezt szívesen tesszük, hogyha piros betűs ünnepekről van szó.

Békéscsabán a Csabagyöngye Kulturális Központ mellett a Meseház és a Munkácsy Emlékház is helyet ad december 2-a és 12-e között a népszerű Mikulásfesztiválnak. A szervezők az idén a családokra koncentráltak mikor összeáll-tották a programot. Így kicsik és nagyok egyaránt megtalálhatják a kedvükre való kikapcsolódási lehetőséget. A játszóházak és kreatív foglalkozások mellett táncgála, gyermekműsor és Bababörze is várja a látogatókat. A programsorozat teljes ideje alatt pedig nyitva áll a Mikulás műhelye is,ahová a felajánlásokat és adományokat várják, hogy mindenkinek kerüljön Békéscsabán ajándék a karácsonyfája alá.
A részletes program az alábbi linken elérhető: http://csabaimerleg.hu/index.php?page=hir&hir_id=6133

Image

Világszerte színes szokások sokasága kötődik hát ehhez az estéhez, de mindegyikben közös a csodavárás. Nem meglepő, hogy Joulupukki magyarországi látogatása és roadshowja nemcsak a gyermekeket vonzotta, hanem a fiatalokat és az idősebbeket is. Az advent időszakában hajlamosabbak vagyunk befelé fordulni, és ha év közben nem is, de ilyenkor ebben a pár hétben ismét hinni a mesékben és egy szebb, nyugodtabb világban.

Mia

Fotó: Ujházi György