Mesél az erdő

A legtöbb állat neve hallatán mindenki tud hozzájuk társítani egy-egy jelzőt, a róka ravaszdi, a bivaly erős, míg a nyulak gyávák. Azonban a Jókai Színház és a Balassi Táncegyüttes tagjai által színpadra vitt mesejátékban, az Állat(i) mesében mindezeknek az ellenkezőjéről is megbizonyosodhatunk!

állati 2

Adott egy békés erdő valahol az Óperencián túl, ahol az állatok boldogan élik a mindennapjaikat. Borz kisasszony szépségével időnként felborzolja ugyan a kedélyeket, és ha kell magát az agancsos polgármestert is felszarvazza, de ettől függetlenül az erdei polgárok mindennapjai nyugalomban telnek, már ha Sunyesz, a lompos farkú róka nem kavarja fel csínytevéseivel az állóvizet.
Egy nap azonban az állatsereg türelme is elfogy, így kerül a lompos farkú barátunk a törvény színe elé. A károgók pedig kimérik rá a súlyos ítéletet, el kell hagynia a rengeteget.

Sunyesz azonban egy percig sem esik kétségbe. Hamar feltalálja magát a derék, szorgos hangyák között is, akiknek az aranykészletét az erőszakos bikák mindig elorozzák. A dolgos, de könnyen félrevezethető Atom Antik a róka megjelenéséig azért estek el a búsás vagyontól, mert sosem végeztek a napi adagjukkal addigra mire a homokóra lepergett. Azonban a róka itt is cselhez folyamodott, ezzel pedig magára haragította az elvadult csordát, akiket spanyol temperamentummal áldott meg az ég.

A főbika egy kisebb csörtét követően, miután látta, hogy a ravaszdi hasznos tagja lehetne cseppet sem tisztességes közösségüknek, üzletet ajánlott a leleményes rezes bundájúnak. Ha három nap alatt az üregi nyulaktól megszerzi a káposztaszállítmányt, és ezáltal az ő földjüket is be tudják kebelezni, visszaadják neki a családi ereklyét, nagyapja zsebóráját.
Sunyesz természetesen áll elébe a feladatnak, és távoli rokonnak kiadva magát, már-már családtaggá válik a monoton hétköznapokat élő nyúlcsaládban. Személyisége és leleményessége színt csempész a reszkető tapsifülesek életébe.

A zenés darab tetőpontján a néző majdnem csalódik első blikkre a főhősben, hogy végig csak szerepet játszott, és személyes érdekeit nézte, amíg a szteppet kiválóan járó nyulak üregben húzta meg magát, de végül kiderül, hogy a tapsik mindennapjainak részét képező gombolyagos játék milyen kalamajkát tud okozni a bikák körben, főleg, hogyha a játék vörös színben pompázik!

Az igényes díszlet Lenkefi Zoltán munkáját dicséri, a koreográfiát ifj. Mlinár Pál állította össze, aki a bikák vezéreként szerepet is vállalt a mesejátékban. Míg a jelmezeket Mlinár Péter, Sunyesz megformálója álmodta meg azzal a szándékkal, hogy a ruhák színe és stílusa még inkább ráerősítsen a karakterekre.

Korábban is volt már arra példa, hogy a Balassi Táncegyüttes és a színház közös produkciót állított a színpadra, de talán ez az első olyan darab, amely már a legkisebbeket is megszólítja. A nézőtéren helyet foglaló apróságok a darab első percétől az utolsóig csendben ámuldozták végig az erdő és a mező valamennyi szeglett bejáró mesejátékot. Jókat derültek a szellemes poénokon, és a mese végre megállapították, hogy bár az állatokat sokszor beskatulyázzuk bizonyos jelzőkkel, de ők is, hozzánk emberekhez hasonlóan képesek abból kimászni, még akkor is, hogyha komoly erőfeszítéseket kell tenniük ehhez.

Képek forrása: jokaiszinhaz.hu

Mia

Komoly lehetőségek rejlenek a Dél-alföldi régióban

Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter február 3-án, pénteken a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara évnyitóján beszélt a Viharsarokban és a keleti országrész eddig feltáratlan részeiben rejlő, eddig még kiaknázatlan lehetőségekről.

lazar

A miniszter, aki hódmezővásárhelyiként is jó rálátással bír az ország ezen pontjára, a gazdasági évnyitón elmondta, hogy Békés megye mellett Csongrád megye északi része, valamint Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye is bővelkedik olyan térségekben, amelyek elérhetetlenek, és nem utolsó sorban eddig még feltáratlanok voltak, és ez negatív hatást gyakorolt rájuk mind gazdaságilag, mind társadalmilag az utóbbi időben.
Pedig aki kicsit is jártas a történelemben, az tudhatja, hogy pár évtizeddel ezelőttig ezek a megyék mezőgazdasági termelésben és élelmiszeriparban élen jártak, és mind az infrastruktúrájuk, mind az oktatásuk összhangban állt erőségeikkel.
Most eljött az idő, hogy újra feltérképezzk ezeket a részeket, nem kisebb figyelmet szentelve a munkaerő tartalékokra is.

A 2007 és 2013 közötti uniós ciklus során a mezőgazdasági szektor mintegy 3400 milliárd forintnyi forráshoz jutott, azonban ezeket az összegeket a kedvezményezettek nem fejlesztésekre, hanem jövedelemkompenzációra fordították leginkább, így a robbanásszerű fejlődés nem tudott beindulni.
A 2020-ig előttünk álló időszakban 9200 milliárdnyi forintra lehet majd pályázni. A rendelkezésre álló összeg 60 százaléka a gazdaság élénkítését, fejlesztését célozza meg. A kormány a tervek szerint március 31-éig közzé kívánja tenni az összes pályázatot, és 2018 március végig le is kíván szerződni a nyertes felekkel a teljes összegre.

Lázár János miniszter említst tett az infrastrukturális fejlesztésekről is. Elmondta, hogy a régió és a keleti országrész szempontjából is törtnelmi jelentősségű előrelépés egy évtizedes küzdelem után, hogy végre megépül az M44-es gyorsforgalmi út, amely ezt aaz országrészt is bekapcsolja a magyar gazdaság vérkeringésébe, és hosszútávon remélhetőleg jövedelmező gazdasági eseményeket is produkál, amey kedvezően érinti majd a munkaerő-piaci tendenciákat is.
Mindemellett elmondta a jelenlévőknek, hogy január 31-én, hétfőn a Modern Városok Program keretén belül Szegeden Orbán Viktor miniszterelnök úr bejelentette, hogy a következő években a 47-es főútat Szeged – Debrecen – Miskolc vonalon négysávúsítják. A mintegy 400 milliárdos, vélhetően tisztán hazai forrásból megvalósuló beruházás nyertese lehet Békés megye is.

Beszédében a miniszter kiemelte, hogy milyen komoly stratgiai partnerként tekint a vállalkozásokra a magyar kormány. Az eredményesen működő cégeket, szervezeteket a gazdaság motorjainak nevezte.
A hátrányosabb helyzetű térségekben a szakértők meglátása is az, hpgy mind a mostani időszakban, mind az előttünk álló években a vállalkozói szektor fejlődjön, megerősödjön.
Mozgalmas időszaknak néznk elébe gazdasági szempontból, amelynek a legnagyobb nyertesei azok lesznek, akik vállalva a kockázatot, mernek nagyot álmodni!

Forrás: MTI
Kép forrása: behir.hu

Velünk élő történelem – A Mi ’56-unk!

Munkámból adódóan is fontos szerepet kap manapság a mindennapjaimban 1956 szellemének ápolása, a helyi történések megismerése és megismertetése. Az utóbbi napokban jómagam is sokat tanultam, és nem kevésszer érzékenyültem el a megindító visszaemlékezéseket hallgatva. Bár ’56 és a megtorlás időszakának réme valahogy kimaradt a mi családi legendáriumunkból, mégis mélyen megérintett.

956

A Polgárok Békéscsabáért Egyesületének rendezvényét október 21-én, pénteken bonyolítottuk le pár hetes előkészületet követően. Az est célja a hatvan évvel ezelőtti forradalom történéseinek felidézése, valamint a hősök és mártírok előtti tisztelgés volt. Az eseménynek a Csabagyöngye Kulturális Központ Panoráma-terme adott otthont.

Dr. Kovács László elnök köszöntőszavait követően Nagy Erika, Tomanek Gábor és Vadász Gábor színművészek egy olyan zenés irodalmi összeállítást adtak elő a jelenlévőknek, amely sokaknak könnyeket csalt a szemébe. A magyar irodalom gyöngyszemei nem csak ’56 izzó őszéről szóltak, hanem a hazaszeretetről és magyar szabadságról is, amely fogalmak, érzések és értékek most a forradalom hatvanadik évfordulóján még inkább a középpontba kerülnek, és az emlékév rendezvényeinek köszönhetően a legfiatalabb generációt is megszólítják, megérintik.

polgarok11

Majd dr. Kerekes Attila képviselő mesélt arról, hogy gyermekfejjel miként élte meg ezeket az izgalmas napokat, amelyekről hosszú idő után végre lesöpörték gondos kezek a port, és egy sor részlet napvilágra került. A doktor úr előadását jómagam is időnként tátott szájjal hallgattam, mint egy kisgyerek, aki rácsodálkozik a körülötte lévő világra. Hátborzongató volt belegondolni, hogy azokban a félelemmel és izgatottsággal teli napokban mi játszódhatott le az emberekben.
A magyar történelemben zászlónk rengetegszer ázott vérben, és többször kényszerültünk járomba hajtani a fejünk, mégis eljött az a pont időről-időre, amikor a nép felkiáltott: „Elég volt!” Azután nem volt visszaút, mint a föltámadott tenger nem kímélte az elnyomót. A forradalmak tarthattak két évig vagy alig két hétig, olyan őrlángokká váltak az éjszakákban, amelyek örökké lobognak, példát mutatva a jelenkor és a jövő nemzedékének.

 Október 22-én, szombaton, a kerek évforduló előestéjén pedig a Jókai Színház előadására látogattam el, ahol abban a közel egy órában, amelyet a színház falai között töltöttem a nézőtéren, részt vehettem egy időutazáson. A zenés, fiktív elemekre és tényekre egyaránt építkező darabban egyaránt megelevenedett Bartus Gyula Életek árán és Sarusi Mihály Álompuszta című darabjának több jelenete. Majd zömében a helyi eseményeket idézték meg a színművészek és a színitanház növendékei a korabeli újságok beszámolóiból merítve. A kapocs mindvégig a színház volt, melynek munkatársai és színészei 1956 őszén aktív szerepet vállaltak a forradalmi bizottság munkájából.

Bevallom, engem a békéscsabai forradalmi események feldolgozása érintett meg a leginkább. Egy sor kérdés kavarog még most is bennem. Ezekről a korszakmegváltónak nevezhető eseményekről miért nem hallottunk!? Miért nem esett erről szó a történelemóráinkon!? Pedig tíz évvel ezelőtt, abban a gimnáziumban voltam végzős, amelynek falai között számos esemény lezajlott, mert korábban az épület laktanyaként funkcionált. Azt az épületet érte találat, a pincék falai pedig még talán ma is reszketnek az ott megbúvók vagy az ott bebörtönzöttek rettegésétől, amely egyenesen beleitta magát a téglákba.
Miért nem meséltek nekünk a hős Fekete Pál tanár úrról, aki megmentette a várost lélekjelenlétével egy vérontástól, aki mögött az öreg Rózsások álltak sorfalat mikor jöttek a szovjet tankok!? Mindezek a kérdések úgy merültek fel bennem, hogy egy olyan hölgy foglalt mellettem helyet, aki gimnazistaként maga is ott állt a tanár úr mögött, szinte gyerekfejjel élte meg ezeket az egyszerre felemelő, de ugyanakkor rettenetes eseményeket.

56

Az elbeszélések alapján szinte megelevenedtek lelki szemeim előtt azok a drámai pillanatok, amelyeket a város átélt azokban a napokban. Láttam a tankokat kővel dobáló csabaiakat a Jókai utcán vagy azt, ahogy a lánctalpasok végigvonultak a mai főutcán, az Andrássy úton. Aztán megjelentek előttem a főtéren lelőtt katonák és rendőrök. A félreröpült golyók nyomai is felidéződtek bennem, amelyeket már a két kezemmel megérintettem az ódon vaskapun a főtéren.

Az előadás végén nehéz volt bárkinek is megszólalni, sokan a könnyeiket törölgették, az idősebbek a folyosón és a lépcsőfordulókban mesélték egymásnak a maguk történeteit, de még most is szinte csak suttogva merték, mert beléjük még ezt plántálták.

Mi, akik már a rendszerváltás után születtünk, egy szabad országban láttuk meg a napvilágot. Viszont azt tudatosítanunk kell magunkban, hogy 1989 eseményei egy hosszú vajúdás után kerülhettek csak tető alá, és az a folyamat 1956 tizenkét dicsőséges napján vette kezdetét. Akkor még csak álom volt a szabad magyar köztársaság, de 27 éve ez az álom végre valósággá vált!
Köszönjük ’56 hőseinek, hogy egy ilyen országot hagytak nekünk örökül! S igaz a mondás, ahol a hősöket nem feledik, ott mindig születnek újak!

Képek forrása: Jókai Színház hivatalos oldala, behir.hu

Mia

Kolbászfanok is zsűriznek a fesztiválon

Harmadik alkalommal, ismét három szerencsés bírálhatja el a jubileumi, 20. Csabai Kolbászfesztivál első napján, október 28-án, pénteken a nemzetközi szárazkolbászversenyre beérkező mintadarabokat.

kolbaszfesztival

A szakmai mellett a közönségdíjat is átadják. Bárki jelentkezhet a jatek@csabaikolbaszfesztival.hu címen vagy a fesztivál Facebook-oldalán.

A jelentkezéshez nevet, címet, telefonszámot és életkort kérnek!

A kolbászrajongóknak idén is minden bizonnyal feladják a leckét a beküldők, hiszen több mint százötven kolbászt várnak a szervezők, és ezeket kell több szempont alapján értékelni, a legfontosabb természetesen a kóstolás.

A nemzetközi szárazkolbászverseny zsűrizése október 28-án, 11 órakor kezdődik a Rábai Miklós sátorban. A jelentkezők közül a három szerencsést, akik a közönségzsűrit alkotják, október 16-án sorsolják ki, és azonnal értesítik őket, egyeztetnek velük.

igy_7509

Tavaly Fortuna budapesti, pomázi, mezőkovácsházi és békési kolbászrajongóknak kedvezett, akik nagy elánnal vetették bele magukat a bírálatba, ami nem mindennapi élményt jelentett számukra.

A nemzetközi szárazkolbászversennyel egy időpontban, de a Csabagyöngye sátorban zsűrizik a tavalyi kolbászfesztivál Krajcsó Pál Emlékversenyén készült vastagkolbászokat is. A szervezők azonos körülmények között füstölték, érlelték, tárolják a versenydarabokat a Csabai Kolbászház pincekamrájában, és innen kerülnek majd át a kolbászfesztivál helyszínére a zsűrizésre.

 

Hiánypótló kiadvány jelenik meg a kolbászfesztiválra

A CSABAI táj, ember, munka, szokás, kolbász, fesztivál – írásban és képben. Hiánypótló kiadvány jelenik meg a jubileumi, 20. Csabai Kolbászfesztiválra. Ambrus Zoltán szerkesztő és Hégely Sándor gondolatait közöljük.

coverfrontback

– Úgy gondoltuk, akkor tudunk méltó módon ünnepelni, ha azt a várost, ahol családi, közösségi termékként megjelent a kolbász, alapot biztosítva a fesztiválhoz, egy könyvben is megmutatjuk azoknak, akik ellátogatnak hozzánk – hangsúlyozták.

– Ez egy összefoglaló körkép, sok nézőpontból, sokféle stílusban vall a városról. A könyv szerzői egyben biztosan megegyeznek, ugyanolyan tisztelettel gondolnak elődeinkre, akik megalapították, újraalapították és megőrizték nekünk évszázadokon keresztül Csabát, csabainak. Ahhoz, hogy eligazodjunk a város múltjában, szokásaiban, szükség van a táj, az ember munkája, ételei, épületei, kapcsolatai bemutatására is. Erre tettünk kísérletet abban a reményben, hogy aki visszajár hozzánk, annak kiteljesedik a kötődése. Aki még nem járt nálunk, annak pedig kedve lesz megismerni mindazt, ami CSABAI.

Igazi csabaikum, hogy a paraszti túlsúly és mentalitás megmaradt a városban, de ez nem fékezője, hanem megalapozója volt mindannak, ami Békéscsabán végbe ment. Olyan szerves fejlődés figyelhető meg, amiben a parasztok utódai iparosok, kereskedők lettek, majd később értelmiségi pályára kerültek, hogy papok, tanítók, orvosok vagy ügyvédek legyenek. Akik ismerik a várost, beszélnek szlovákul, képviselni tudják az érdekeket és védeni tudják az értékeket.

andrassy_eleje

– A város mai arculata, hangulata az elmúlt 150 évnek, a kereskedelem, az ipar, a közlekedés fejlődésének és a legutolsó időkig a mezőgazdaság meghatározó szerepének a lenyomata. Csaba ekkor már méltán híres malomiparral, egyre dominánsabb feldolgozóiparral hívta fel magára a térség, az ország és Európa figyelmét, és ebben a folyamatban vált a csabai kolbász a város emblematikus termékévé, egyedi helyi termékké és generációk büszkeségévé.

– Megváltozott körülmények között, de még él, sőt, újjáéled mindaz, amit kolbászos hagyománynak gondolunk és tudunk: családok vágnak disznót és készítenek kolbászt. Kistermelők látják el a fővárost, csomagban küldik termékeiket mindenfelé, idegenből érkeznek sokan azért, hogy megízleljék a Csabai kolbászt – mondta Ambrus Zoltán és Hégely Sándor. – Aki a Csabai Kolbászfesztiválra látogat, belekóstolhat mindabba, ami egy város történelmét írta, hangulatát, ízét, szeretetét adta, ami családokat, közösséget kovácsolt, és tett ragaszkodóvá, büszkévé.

kolbi

A könyvben számos légi felvétel látható, nem hiányoznak a város emblematikus épületei, meghatározó személyiségei sem.
A kiadványt Barabás Ferenc tervezte, a szerzők között többek között megtalálható Ando György múzeumigazgató, Banner Zoltán művészettörténész, Köteles Lajos történész, Grecsó Krisztián író, Erdész Ádám levéltár-igazgató, Boldog Gusztáv természetvédelmi szakember, Sicz György kertészmérnök. Lipták Pálnak, a város nagy ismerőjének írásait, rajzait is tartalmazza a könyv, melyet az október 28­–31. közötti Csabai Kolbászfesztiválon vásárolhatnak meg.

Képek forrása: Csabai Kolbászfesztivál hivatalos oldala, csabaikepek.hu

A kolbászfesztivál vendégei: Gyula, Érsekújvár, Balaton-felvidéki borvidék

A hagyományokhoz hűen belföldi és határon túli vendégvárosok mellett borvidék is bemutatkozik, díszvendég lesz a 20. Csabai Kolbászfesztiválon október 28-31. között. A Balaton-felvidéki borvidék előzetes ízelítőt is küldött – igaz, még csak írásban – a szlovákiai Érsekújvár pedig Gyula városához hasonlóan már állítja össze kolbászfesztiváli, ahhoz kapcsolódó programját.

kolbaszfesztival

– Nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy Békés megye az igazi kolbász őshazája, és napjaink kolbász-gasztronómiai sikereinek természetes otthona. A Csabai Kolbászfesztivál 20 éves története pedig ékesen bizonyítja, egy igazán jó, tradicionális termék népszerűsítése érdekében érdemes összefognunk – hangsúlyozta dr. Görgényi Ernő, Gyula város polgármestere. – A Csabai Kolbászfesztivál Gyula számára minden évben rengeteg vendéget jelent, a szálláshelyeink mellett a Várfürdő, a város cukrászdái és kiállítóhelyeink – többek között a vár illetve az idei évtől az Almásy-kastély is – megtelnek ezen a hétvégén. Valójában azonban egy mindenki számára előnyös kölcsönhatásról van szó, hiszen egyrészt a környéken Gyula rendelkezik a kolbászfesztivál közönsége számára elegendő szálláshely-kapacitással, másrészt a történelmi fürdőváros komplex kínálata remekül egészíti ki a hétvége színes programjait, támogatva ezzel a fesztivál sikerét is. Az idei évben igazán megtisztelő felkérést kaptunk, melynek örömmel teszünk eleget, Gyula büszkén viseli a jubileumi kolbászfesztivál belföldi vendégvárosa címet.

almasy-kastely

Egly Márk, a Balaton-felvidéki borvidék alelnöke elmondta, legjelentősebb fehér boruk az olaszrizling, ezt követi a furmint, kékszőlőből pedig a kékfrankost hozza el számos borászat, és rozékat is kínálnak majd. Minden bizonnyal nagyon kiéheznek a borászok, mire Csabára érnek, tehát nagyon jólesik majd nekik a sült és a füstölt kolbász, amiből nem lehet eleget enni.

Az érsekújváriak a minap Danczi Józsefnek, a Csemadok érsekújvári alapszervezete elnökének vezetésével érkeztek a Csabai Kolbászházba, ahol egyeztettek Hégely Sándor fesztivál- és Hégelyné Győrfi Ilona programigazgatóval. Danczi József elmondta, a kultúrán és a gasztronómián túl a két várost más, történelmi szálak is összekötik, például a korábbi lakosságcserék miatt.
A kolbászra visszatérve, a Csabai Kolbászklub minden évben vendég a kolbászos rendezvényükön, ők pedig mindig itt vannak a kolbászfesztiválon. Danczi József örömtelinek nevezte, hogy a határon túli városok közül éppen a 20. fesztiválon lehetnek a díszvendégek.

balatonfelvidek

– Szeretnénk, ha a csabaiak még jobban megismernék Érsekújvár értékeit, gasztronómiáját – hangsúlyozta a Csemadok érsekújvári elnöke. Hozzátette, a turizmusban, egymás kultúrájának megismerésében további lehetőségek rejlenek, és ebben sokat segíthet a kolbászfesztiváli részvételük is.

Képek forrása: Csabai Kolbászfesztivál hivatalos Facebook oldala, nemzetibormaraton.hu, Vidó Miklós