“Jussát várja a Vaják!”

A Netflix előkarácsonyi ajándékként rukkolt elő a Vajákkal (eredeti címe The Witcher) december 21-én. A sorozat készítői a jelek szerint a Trónok harca-széria nyomdokába szeretnének lépni, azonban bár az első évad a magamfajta fantasy barátoknak belopta magát a szívébe, mégsem ütött akkorát, mint amit megálmodói reméltek.

the_witcher

A történet Andrzej Sapkowski lengyel író által készített azonos című könyvsorozaton alapul, amely több mint tíz évvel ezelőtt videójáték formájában is meghódította a világot. Az alapsztori a következő: adott egy nem tipikusan lovagias hős, egy mutáns, aki csak akkor kaszabolja le a képzeletbeli Kontinens rémségeit, hogyha megfizetik. Ő rettegett Fehér Farkas, Ríviai Geralt, akiről annyit tudni, hogy gyermekkorában megpecsételődött azzal a sorsa, hogy vaják vált belőle.

Bár a vajákokról úgy tartják, hogy nincsenek érzéseik, Geralt útját azonban nemcsak széttrancsírozott szörnyek övezik, hanem kesze-kusza nőügyek is. Megmagyarázhatatlan vonzalom fűzi Yenneferhez, a nehézsorsú varázslónőhöz, akit a mágia bár örökké fiatal és elbűvölő külsőhöz segített hozzá, ennek az átváltozásnak nagy ára volt, amibe a boszorka nem képes beletörődni.
De ugyanakkor az első évad mind a nyolc részében elhangzik, hogy a meglepetés törvényének értelmében Geraltot összeköti a végzet egy kamasz hercegnővel, Cirivel, aki menekülni kényszerül birodalmából a barbár hordák betörése miatt. Hogy utóbbi szál miként alakul, azt csak vélhetően a következő évad/évadokból derül majd ki.

Az első évad csapong az időben. A három főhős sorsa szinte párhuzamosan, itt-ott keresztezve egymás útját, bontakozik ki lassan a néző szeme előtt. Geralt utazásai során akarva-akaratlanul egyre inkább belebonyolódik és részesévé válik egy, a színfalak mögött meghúzódó, mágusok közötti konfliktusnak, amely akkor tör leginkább a felszínre, mikor a kegyetlen haderővel bíró Nilfgaardi Birodalom egyeduralkodói szerepre igyekszik szert tenni a Kontinensen. A nilfgaardiak leginkább az Északi Királyságokat igyekszik bekebelezni. A forgatókönyv írók egyébként az ő vezéreiknek és mágusoknak a történetét vélhetően szándékosan nem bontották ki, ezért a jövőben az ő ármánykodásaik és hatalomvágyuk jócskán okoz még meglepetéseket és nem csekély vérontást.

Azonban Geralt, Vengerbergi Yennefer és Ciri mellett még jócskán akadnak olyan karakterek, akik megfogják a nézőt. Az első pár rész alapján eleinte megvetettem azt a varázslónőt, aki mindössze négy márkáért vásárolta meg az akkor még testileg és lelkileg is nyomorék Yennefert, de az első évad fináléjára már más véleménnyel voltam már róla. Mondhatni mindkét nő személyiségfejlődésen ment keresztül a megpróbáltatások és csatározások során, de ez mindkettőjüknek csak a javára vált.
A bölcs mágus, Erszényes alakja is megkapó. Ő az, aki arra tett fel mindent, hogy a különleges erővel bíró Ciri hercegnő életét megóvja. De a néha kicsit idegesítő, nőcsábász Kökörcsin is sokak szívébe belopja magát. A bárd, aki amellett, hogy szerte zengi lantján Geralt hőstetteit, tűzön-vízen át kitart kétes hírű barátja mellett, és elmés megjegyzéseivel gördíti előre a történet fonalát.

Geralt

Meglehet, hogy a kritikusok kissé lehúzták az első évadot, nem szabad még emiatt leírnunk az egész sorozatot, mert van még jócskán benne kurázsi. Hozzánk kelet-európai népekhez pedig kifejezetten illeszkedik ez a történelmi eseményekből és szláv mitológiából is építkező történet, amelyet átjár a balladai félhomály. Azok pedig kifejezetten a szívükbe zárják – hozzám hasonlóan – akik nemcsak lendületes történetre, politikai játszmákra és szerelmi évődésekre, hanem egy kis mesére is vágynak. A Vajákban a Trónok harcával szemben ugyanis nagyobb szerepet kap a mágia, és a Kontinens birodalmait olyan varázslények népesítik be, mint tündék, elfek vagy törpök, amelyek kénytelenek sokszor kisebbségi létben, másodrangú polgárként élni.

Nyilván az ünnepi időszak is bejátszik, de az tény, hogy az utóbbi időben ennyire nem ragadott magával sorozat. Mindössze négy nap alatt végeztem az első évaddal, és már most kíváncsian várom, hogy miként alakul Ciri sorsa, és mit is takar pontosan az, hogy ő Geralt végzete.

Kép forrása: puliwood.hu

Ízelítőt kaptak a vásárhelyi bűnügyekből az olvasók

Mondhatni hatalmas érdeklődés övezte Herczeg Sándor magánkiadásban megjelent, Az öt halott a vásárhelyi paplakban című kötetének a bemutatóját a Németh László Városi Könyvtárban Hódmezővásárhelyen. Ezen az estén engem ért a megtiszteltetés, hogy beszélgethettem a szerzővel.Sada2

Többek között arra voltam kíváncsi, hogy mi motiválta Herczeg Sándort a kötet megírására.
“Gyerekkoromban is rengeteg bűnügyi könyv volt otthon, már akkor érdekelt ez a téma. Nem azzal akartam kezdeni, hogy hódmezővásárhelyi bűncselekményekről írok, hanem először olyan magyarországi bűnözőkkel foglalkoztam, akiket tényleges életfogytiglanra ítéltek. Utána elkezdtem felkutatni ezeket a haláleseteket, ami nem minden esetben volt egyszerű, hiszen általában monogramokat kaptam csak, illetve a sírhelyeket is nehéz volt megtalálni” – mondta el Herczeg Sándor.

A beszélgetés során elhangzott, hogy a könyvben olvasható 15 történetet mintegy másfél éves kutatás előzte meg. A címadó, máig kicsit ködös históriát, Nagy Bélának és családjának a halálát eddig ilyen részletességgel még senki sem írta le. De a legkegyetlenebb hódmezővásárhelyiként számontartott, Recsken egykor rettegett táborvezető története sem került elő az utóbbi harminc évben.

Azonban a könyvbemutató során arra is fény derült, hogy a méregkeverő bába, Jáger Mari esete volt az, ami az országos sajtó érdeklődésére a leginkább számontartott a 20. században.

Sándorral arra is igyekeztünk választ találni kisebb-nagyobb sikerrel, hogy ezeknek a gyilkosságoknak milyen lelki vagy társadalmi folyamatok álltak a hátterében. Abban mindketten egyetértettünk, hogy hazánk legismertebb kriminálpszichológusának, Végh Józsefnek a szavai megkérdőjelezhetetlenek a témában. A szakértő korábban ugyanis azt nyilatkozta az emberi ésszel sokszor felfoghatatlan gyilkosságok mögött mérgező szülők, gyermekkorban elszenvedett szexuális zaklatás, testi és lelki terror, kiközösítés és a fiatalkorban szerzett mély lelki sebek húzódnak meg. A vásárhelyi esetek mindegyikénél fennállt a fenti tényezők közül egy vagy több, de hangsúlyos volt az anyagi haszonszerzés is – hangzott el.

Sada1

Az esemény végén arra is kíváncsi voltam, hogy a szerző tervez-e második kötetet a témában. A válasz egyértelmű igen volt. Sándor a hallgatóságot arra is biztatta, hogyha szívesen veszi, hogyha megosztanak vele hasonlóan véres és megrázó eseteket, amelyeknek ő a nyomába ered.

Az eseményt az érdeklődők Facebookon is nyomon követhették. A felvétel a kötet Facebook-oldalán is visszanézhető.

Aki szeretné alaposabban megismerni Vásárhely múltjának sötét fejezeteit, megvásárolhatja a könyvet a Líra könyvesboltban (Andrássy út), illetve a H-Forma Kereskedőházban.

A nagy érdeklődésre való tekintettel december 14-én, szombaton 10 és 12 óra között Herczeg Sándor várja mindazokat a könyvtárban, akik szeretnék megvásárolni és dedikáltatni a könyvet.

Fotó: Vásár24.hu

 

 

 

 

 

Hamarosan feltárul Vásárhely sötét múltja

December elején jelenik meg magánkiadásban Herczeg Sándor könyve, az Öt halott a vásárhelyi paplakban címmel. A szerzőt arról kérdeztem, mi motiválta kutatómunkája során, és arra is kíváncsi voltam, hogy a 19. és 20. századi bűncselekmények mennyiben térnek el napjaink gaztetteitől.

Herczeg Sándor színes fotó

Herczeg Sándor

Viharsarki Kanapé: Honnan jött az ötlet, hogy feldolgozz múlt századi “döglött aktákat”?
Herczeg Sándor:
2016-ban írtam egy hosszabb, két részből álló anyagot azokról az elítéltekről, akik tényleges életfogytiglani börtönbüntetést kaptak annak 2000-es bevezetése óta. Egy évvel később ezt aktualizáltam és újra közöltem saját, PoliPraktika elnevezésű blogomon. Tudomásom szerint előtte és utána sem foglalkozott senki ilyen részletességgel ezzel a témával, hiszen nem egyes eseteket ragadtam ki, hanem valamennyi ügyről írtam.
A három évvel ezelőtti anyaggyűjtés során bukkantam rá egy 1960-as hódmezővásárhelyi gyilkosságra, melynek tettese felderítetlen maradt. Egy Vígh Mária nevű kocsmárocsnőt ütöttek le az esti órákban az egyik utcában, aki sérüléseibe belehalt. A korabeli pletykák egy katonatisztet sejtettek az emberölés mögött, de a rendőrség nem tudott gyilkost felmutatni. Ez felkeltette az érdeklődésemet és megpróbáltam utánajárni az esetnek. Szerencsém is volt, hiszen rátaláltam egy 90 éves idős nénire, aki egy házban lakott az áldozattal. Olyan érdekes adatokat mondott nekem, amiből sok következtetést lehetett levonni, s ezt összegeztem is egy cikkben. Akkoriban még a helyi rádióban dolgoztam, és annak hírportáljára tettem fel az anyagot, melynek hatására jelentkezett Vígh Mária unokaöccse, így egy másik írás is született. Tulajdonképpen ez inspirált arra, hogy más érdekes, helyenként rejtélyes, illetve a közvéleményt megrázó ügyeket is elővegyek.

VK: Mióta folytatsz ebben a témában kutatómunkát? Hogy tudtad ezeket a históriákat felgöngyölíteni?
HS:
A hamarosan megjelenő könyv előmunkálatai nagyjából másfél-két évre nyúlnak vissza. A leghasznosabb a Németh László Városi Könyvtár adatbázisa, konkrétan azok az újságok, melyeket a közgyűjtemény nagyjából az 1800-as évek második felétől őriz. Ezeket a lapokat kellett átböngészni leginkább, ugyanakkor néhány információ a levéltárban, illetve az egyházak anyakönyvi kimutatásaiból származik.
Hozzáteszem, hogy minden hódmezővásárhelyi temetőben jártam, helyenként ötven, vagy száz évvel ezelőtt elhunytakat keresve, akadt olyan korábbi áldozat is, akinek a fejfájának a kutatásával egy egész vasárnap délutánt eltöltöttem. Megtaláltam és bele is került a könyvbe.

Nagy Béla családi fotója

Nagy Béla családi fotója – A család tragédiája a könyv címadó története. Nagy Béla református lelkész volt Hódmezővásárhelyen. Feleségével és három gyermekükkel egyetlen éjszaka alatt haltak meg 1944-ben.

VK: Mennyire éltek/élnek ezek a történetek a vásárhelyi köztudatban?
HS:
Akad olyan, közel 130 évvel ezelőtt történt gyilkosság, melynek története ma is elég ismert, hiszen egyetlen éjszaka alatt nyolc ember vesztette életét. Ez a Diószegi-család esete, amely nagyon feldúlta a helyiek nyugalmát. A szálak egészen az Amerikai Egyesült Államokig vezetnek, s hogy miért? Az majd ki fog derülni a könyvből!

VK: A 20. századi esetek mennyiben térnek el napjaink bűncselekményeitől?
HS:
A motivációk sok esetben nem változnak: nyereségvágy, szerelemféltés, netán bármilyen vélt vagy valós anyagi előny megszerzése. Nekem inkább az volt a meglepő, hogy a száz évvel ezelőtti sajtó milyen megdöbbentő gyorsasággal és részletességgel számolt be az ügyekről, melyeket hosszasan figyelemmel kísért. Ez leginkább az akkori nyomdatechnika mainál jóval kezdetlegesebb mivolta miatt figyelemre méltó teljesítmény.

Forján István fejfája a Dillinka temetőben

Forján István fejfája a Dillinka temetőben – A kép mögött egy olyan ember életútja rejtőzik, akinek a nevét az ’50-es évek elején rettegés övezte. Nem Hódmezővásárhelyen, mert ott csak a jelenét ismerték, a múltját nem…

VK: Kinek ajánlod leginkább a könyved?
HS:
A hódmezővásárhelyieknek mindenképpen, de mivel azt látom, hogy elég messziről is érkeznek előjegyzések a könyvre, gyakorlatilag mindenkinek, akiket érdekelnek a rejtélyes és izgalmas bűnügyek.

Az áldozat holttestének helyszíne 98 évvel később, 2019-ben

Az áldozat holttestének helyszíne 98 évvel később, 2019-ben – A fotó egy olyan vásárhelyi utcarészletet ábrázol, ahol az 1920-as évek elején horrorisztikus látvány fogadta azt az embert, aki kinyitotta reggel az ajtaját. Ebben az ügyben nem csak az áldozat halt meg, hanem talán a gyilkos lelkiismerete is feltámadt, és az a halálához vezetett.

VK: Tervezel-e könyvbemutatót?
HS:
Az „Öt halott a vásárhelyi paplakban” várhatóan december első tíz napjának valamelyikén fog megjelenni az én magánkiadásomban. A könyvbemutatót éppen ezért akkorra szeretném időzíteni. A helyszín terveim szerint legfőbb kutatásaim színtere, a hódmezővásárhelyi Németh László Városi Könyvtár lesz.
A pontos időpontról a könyv ugyanezen címet viselő Facebook-oldalán – és reményeim szerint ezen az oldalon is – híradással leszek leendő olvasóim felé.

 

Családi és mangalicanappal zárul a fesztivál

A 800 csapatos szombati gyúróverseny után sem állt le az élet a 23. Csabai Kolbászfesztiválon a városi sportcsarnoknál. Már most, vasárnap reggel a szabadtéri színpadnál rotyognak a töltöttkáposzta-főző versenyen az ételek. Az élőzenét a Parno Graszt biztosítja.

A Csabai Kolbászklub sátra mellett 11 órakor disznóvágás-bemutatót tartottak, mangalicát is feldolgoztak. Mangalicahúsból készítik a versenyző csapatok a töltött káposztát, de érdemes kilátogatni a mangalicakolbász-gyúróversenyre is.

A családi nap sokszínűbb, mint az eddigiek. Ami viszont nem változott, a családoknak kedvezve a fesztivál melegkonyhás vendéglátói 50 százalékos kedvezményt biztosítanak sült kolbászra, hurkára és cigánkára.

A Mokry-sátorban a Kicsi Gesztenye Klubot a Buborék Együttes követi. Délután kettőkor kezdődik a Békéscsabai Napsugár Bábszínház: Bolondos mesék előadása, aztán az Alma Együttes is színpadra lép.

 

 

Szijjártó: A csabai kolbászról is ismernek bennünket a nagyvilágban

A hagyományokhoz hűen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyitotta meg a 23. Csabai Kolbászfesztivál szombati fő attrakcióját, a 800 csapatos frisskolbászkészítő versenyt a városi sportcsarnokban. A külügyminiszter először gratulált a színpadon mellette álló, ismét Békéscsaba polgármesterének választott Szarvas Péternek. A kormány részéről kifejezte együttműködési készségét a városvezetéssel. Ezt követően kiemelte, nagy örömmel látja, hogy milyen sokan érkeztek a határokon túlról is a kolbászfesztiválra, velük teljes a rendezvény.

Három dologról ismernek bennünket leginkább a világban: az egyik Puskás Ferenc, a világ valaha élt legnagyobb futballistája, a második a csak gyümölcsből készült magyar pálinka, emellett mindenki tudja, hogy egy igazi magyar férfi a legcsípősebb kolbászt is megeszi, és ebben a csabai kolbász élen jár – fogalmazott Szijjártó Péter. Büszkék vagyunk a hagyományainkra, ápoljuk, ragaszkodunk hozzájuk. Olyan erősek vagyunk ebben is, mint a csabai kolbász – hangsúlyozta.
A Guardian brit országos napilap nem mindig szeret bennünket, de a világ őszi fesztiváljai közé, az első tízbe választotta be a Csabai Kolbászfesztivált – hangzott el a külügyminiszter köszöntőbeszédében.

A külügyminiszter kitért arra, Magyarország tavaly 18 900 tonna kolbászt exportált a világ 45 országába. Ez duplája a 2010-es mennyiségnek. Mindezzel a világban a 12. helyen állunk, és a Csabai Kolbászfesztivál is hozzájárulhat ahhoz, hogy jövőre benne legyünk az első tízben.

Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere elmondta, a kolbászfesztivál a prémiumtermék népszerűsítése mellett a jó hangulatról és a beszélgetésekről is szól, amelyek mellé finom pálinkák dukálnak.

Sok mindenben első az idei Csabai Kolbászfesztivál

Hégely Sándor a 23. Csabai Kolbászfesztivál csütörtök esti megnyitóján kiemelte, idén nincs jubileum, mégis a mostani, 23. Csabai Kolbászfesztivál mérföldkő a rendezvény életében több szempontból is.

A napokban átadták az M44-est, így gyorsabban, kényelmesebben érkezhetnek a látogatók az ország számos pontjáról és a környező országokból egyaránt. A legtöbben a határokon túlról Erdélyből, a Felvidékről és a Vajdaságból jönnek, de várhatók vendégek Ausztráliából és Amerikából is. Mérések bizonyítják, hogy mióta Békéscsabát bekötötték az országos gyorsforgalmi úthálózatba, azóta Budapestről fél- vagy háromnegyed órával hamarabb is le lehet érni a dél-alföldi megyeszékhelyre.

A 23. az első olyan kolbászfesztivál, ahol külön kellett választani az ifjúsági gyúrást. Annyian jelentkeztek – több mint 400 csapat – hogy csütörtökön tartották meg az óvodások és az általános iskolások kolbásztöltő versenyét, és pénteken rendezik a középiskolások és egyetemisták gyúróversenyét. Ez is bizonyítja, hogy a fesztivál nagyban hozzájárul a hagyományaink, értékeink megőrzéséhez és továbbadásához.
Idén ismét népszerűsítik a mangalicatermékeket. Ennek az őshonos magyar fajtának a húsából rotyognak majd az ételek a bográcsokban a töltöttkáposzta-főző versenyen, valamint a csapatok ilyen húsból készített kolbászokkal versenyeznek vasárnap.

A nemzetközi szárazkolbászversenyen az első háromban két olyan fiatalember végzett, akiknek az édesapja is fődíjat nyert korábban. A mostani az első olyan kolbászfesztivál, ahol a férj után két évvel a feleség által fűszerezett kolbászt találta a legjobbnak több bírálati forduló után a 40 tagú zsűri. S idén második alkalommal van “királynője” a rendezvénynek, Juhászné Varga Borbála személyében.

A 23. kolbászfesztivál abban is rendhagyó, hogy akik tegnap 14 óráig léptek be a rendezvényre, és bent is maradtak, nem kellett belépőt fizetniük. Ezzel azt is segítették a szervezők, hogy az ifjúsági és a nyugdíjas csapatoknak a szurkolói is minél nagyobb számban jöjjenek ki, a nagyszülők és az unokák kölcsönösen is láthassák egymás munkáját.

Ha összetennénk a 23 fesztiválon készített, készülő összes kolbászt, a hossza már túljutna Budapesten, a mostani versenyeken töltött kolbászok pedig körbeérnék Békéscsabát. Csak a versenyeken több mint tízezer kiló kolbászt gyúrnak a csapatok, ami szintén rekordnak számít.

Ugyanakkor a mottó a régi maradt: A csabai Csabán az igazi!