A patkó nemcsak szerencsét hoz!

A Jókai Színház új évadának első gyermekdarabja A bűvös patkó mind a szemnek, mind a léleknek felüdülést nyújt. A pazar díszletek között egy olyan történet elevenedik meg Juhász Róza rendezésében a színpadon, ahol a barátság és az összetartás mellett a környezet védelmének fontossága is kidomborodik.

Világfa születésnapjának megülésére készül a mesebeli erdő. A rengetegben béke honol, nem űzi egymást a róka és a nyúl, nem kardoskodnak egymással a nagyobb vadak sem. Ebbe az idilli környezetbe érkezik meg Bumburi, a bohóc a cirkuszból, aki festőpalettát és hangszereket is hoz magával, hogy méltó mód ünnepelhessék a jóságos és bölcs fa kerek születésnapját.
Azonban miközben az erdőlakók közös festményt alkotnak szebbnél szebb színekkel, és próbálják a másnapi mulatságra a közös táncot, befut Terribiusz, a gonosz varázsló gyíkszolgáival, és a legsötétebb mágiától sem riad vissza, hogy megfossza az erdőt és annak állatkáit színeiktől, illataiktól és csengő-bongó hangjuktól. De a végső célja az, hogy a Világfát elpusztítsa, és ezzel örökre megbontsa a természet rendjét.

Mikor már nyeregben érezhetné magát, akkor feltűnik a színen a varázslatos fa unokája, Jázmin tündér, aki bár járja a világot, nagyapja születésnapjára természetesen hazatér, és segítőivel borsot tör az öntelt varázsló orra alá.
Jázmin azonban nem tudná mentőakcióját véghez vinni Bumburival, hogyha nem lenne a segítségükre a fa gyökerei között megbújó bűvös patkó, amely képes többek között Terribiusz eszközeit, így mind a varázspálcáját, mind az erdőre veszélyt jelentő fűrészt a gaztevő ellen fordítani. Így a varázsló terve dugába dől, az erdő és lakói visszanyerik színüket és hangjukat, és a Világfa is tovább őrködik méltóságteljesen a rend fölött.

A csillogó és színes díszlet az első pillanattól kezdve magával ragadja a nézőt, és ezután csak tovább sodródunk a történettel a mesék világába, ahol bár jó darabig a gonosz áll nyerésre, de a furfangosság, a barátság, az összetartozás és a nemes célért való küzdelem felülkerekedik minden sötét varázslaton és ármánykodáson.
Az állatmesék klasszikus szereplőin és fordulatain túl a magyar népmesék karaktereit is felismerhetjük a cselekmény folyásában. A legkisebb vándorlegény és a jóságos tündér egyaránt központi szerepet kap Hedry Mária történetében, sőt ők lesznek azok, akik túljárnak a gonosz eszén! A Világfa a felcsendülő dallamok révén is pedig sokakban őseink legendáinak életfáját idézheti meg, amelynek ága magasan az égi szférákba nyúlik, míg gyökerei mélyen megbújnak a föld alatt, és nem mindennapi titkokat rejtegetnek. Olyan titkokat és bölcsességeket, amelyek általában csak végszükség esetén nyilatkoznak meg az arra érdemesek előtt.
A történetben pedig további plusz, hogy a környezet és értékeink védelme is fókuszba kerül, amelyet a legkisebbek, de még a nagyobbak is könnyedebben tudnak a tündérmese elemein keresztül a magukévá tenni.

Aki csak teheti nézze meg a békéscsabai színház mesejátékát, és engedje meg magának, hogy egy órára ismét gyermek lehessen, és kiszakadjon a hétköznapok mókuskerekéből!

Képek forrás: Jókai Színház hivatalos oldala

Mia

Reklámok

Ősvigasztalás

Az Ősvigasztalás Tamási Áron már-már feledésbe merült műve, amelyet Amerikából küldött még a ’20-as évek elején haza egy versenyre, de akkor az alkotás nem aratott hangos sikert. Aztán egészen a ’70-es évek végéig kellett arra várni, hogy a Pécsi Nemzeti Színházban fantáziát lássanak benne, és színre vigyék. A négy színben egy olyan történet bontakozik ki a szemünk előtt, ahol az ősi vallás és a modernkor időnként nyakatekert eszméi csapnak össze. A darabot pedig ízig-vérig átjárja a székely nép keserédes sorsa.

A darabot elejétől a végéig kettősség járja át. A régi vallás, eleink hagyományainak tisztelete és az újkori törvények betartása között hintáznak ide-oda a szereplők. A sámándobok, az álarcok és a felcsendülő dallamok egyaránt a keresztény vallás felvétele előtti időket amikor az ember arra törekedett, hogy harmóniában éljen a környezetével, és ne zsigerelje ki azt.
A székely nép szelleme és humora is kiemelt szerepet kap a történet folyásában. A góbéságok és a furfangos beszéd mellett olyan szokások elevenednek meg, amelyek lassacskán kikopnak a mi rohanó mindennapjainkból. A jókedv és a csípős nyelvezet mellett azonban megjelenik a hunok leszármazottjaiként is számon tartott nép mély igazságérzete is, amelyet ha valaki nem tart tiszteletben, az jobb, hogyha minél nagyobb távolságot tart a sértettől.

Csorja Ádám azzal, hogy teljesíti fivére, Ambrus utolsó kívánságát, és elégeti a holtestét, szemben találja magát a törvény helyi képviselőjével, a jegyzővel, aki egyenesen a bíróságig viszi az ügyet. A gyászoló testvért pedig nem röstelli még gyilkosággal is megvádolni, mivel egy véres kést is találnak a kaji A tárgyaláson a vádlott a testvére hamvait tartalmazó edénnyel a hóna alatt jelenik meg, és kitart az igaza mellet. A vád sorra szólítja a tanúkat, akiket az ügyész és a bíró sorra kiparodizál vagy a földig aláz. Kispál Jula, a szomszéd nevelt lánya megszólalni sem tud a törvény színe előtt, mivel a férfiak látva rémületét és egyszerűségét nevetség tárgyává teszik, akárcsak nevelőapját, akit nem röstellnek kigúnyolni azért, mert mint derék székely emberként emlegeti az elhunytat.
A jog képviselői, akik semmibe veszik az érintettek önérzetét és hagyománytiszteletét végül tíz hónapos fegyházi elzárásra ítélik Ádámot, aki mint egy kőszikla állja, hogy ártatlanul, csupán azért vonuljon börtönbe, mert testvérének elhamvasztása – amely a régi világban a mindennapok része volt – törvénybe ütköző cselekedet.

Mikor a néző azt hinné, hogy a börtönben a főhős az ugyancsak székely származású csendőrrel csendesen beletörődik a rámért sorscsapásba, akkor jön csak el az igazi katarzis: a két férfiből előbújik a virtus az elfogyasztott bor hatására, és a részben féltékenység szülte szóváltás tragédiába torkollik. Nem véletlen, hogy mind a négy szín egy hatalmas malomkőben játszódik. Metaforikus kép ez, mivel arra utal, hogy az élet felőröl apránként minket, a közöny és a megszokás és a ránk erőltetett jelmezek megfosztanak bennünket mind azoktól az értékektől, amelyek kiemelnek bennünket az európai népek tengeréből.

Kispál Jula meggyalázása a holttesten ugyancsak kettős üzenetet hordoz: az új kor vívmányai ugyan erővel legyűrhetnek minket, de kellő kitartással és megfelelő hozzáállással a leglehetetlenebb helyzetben is utat tud törni magának amolyan kis hajtásként a hagyomány, amely apáról fiúra, anyáról leányra öröklődik. A hit ereje pedig valóban hegyeket képes megmozgatni, és segít behegeszteni a múlt fájó sebeit is.

Béres László a Bernarda Alba háza után ismét nehéz fába vágta a fejszéjét. Egy igencsak nehéz darabot vitt színre, amelynek mély és velős üzenete van. De a zene és a tánc megfelelő alkalmazásával és tapasztalt szereplőgárdával még közel száz év távlatából is meg tudta ragadni azt a fő irányvonalat, amelyre a szerző, az erdélyi gyökereire büszke Tamási Áron is felfűzte annak idején balladisztikus homályba burkolózó, tragikus kimenetelű történetét!

Fotók: jokaiszinhaz.hu

Mia

Könnyed szórakozást hozott Csabára a Víg özvegy

A Víg özvegy előtt még nem volt szerencsém az operettekhez. A műfajt gyermekkori benyomásaim alapján inkább az idősebb korosztály szórakozásának tartottam, de mind a történet, mind a párizsi helyszín, valamint az irodám ablakából kitekintve folyton elkapott reklám felkeltette az érdeklődésem.

a-vig-ozvegy

A Csabai Kolbászfesztivál nyitónapja előtti előadásra sikerült eljutnom, így a gasztrokulúra előtt másfajta élvezetekből csipegettem, és jelentem ízlett! A díszletek, a karakterek és az egész milliö megfogott. A parádés, operettre jellemző akrobatikus elemek pedig egyenesen elbűvöltek.

A történet szerint Párizsban járunk egy aprócska balkáni állam nagykövetségén, ahol diplomaták és nagykövetek verődnek össze egy partira, és izgatottan várják az országból elszármazott dúsgazdag özvegyet, aki ki tudná húzni vagyonával a mini államot a pácból.
Az urak és a hölgyek mesterkedni kezdenek már jóval Glavari Hanna érkezése előtt, hogy összeboronálják őt egy hazafival, így két legyet ütnek egy csapásra, sőt hármat: két magányos embert tesznek boldoggá, akiknek frigye jó hatást tud majd gyakorolni az állam kasszájára is.

Azonban nem ilyen egyszerű ám férjet keríteni a nyolc nap házasság után váratlanul megözvegyült, egyszerű sorból származó asszonynak. Hanna bizony már az első perctől kezdve tisztában van azzal, ahogy belép az ajtón, hogy a körülötte legyeskedő férfiak nem bájai miatt veszik körül, és nem a szoknyája suhogását hallgatják, hanem a képzeletbeli kövér malacperselyben csörgő aranyakat.
De nemcsak ez irányú tapasztalata tette őt oly keménnyé. Évekkel ezelőtt egy gróf, bizonyos Daniló Danilovics olyan sebeket ejtett a szívén, amelyek talán sohasem gyógyulnak be.

Azonban a sors milyen furfangos tud lenni! A pontevedroi nagykövet, Zéta Mirkó pont Danilót szemeli ki a vőlegény szerepre, de a lump titkár szívéből is állnak ki tüskék, így esze ágában sincs nősülni, legfőképp Glavari Hannát elvenni!
Akad másik jelölt is, a francia attasé, Rossilon, aki azonban a pontevedroi nagykövet feleségével cicázik hol nyíltan, hol elbújva. Miközben mindenki számára a napnál is világosabb, hogy mi zajlik a fiatalok között, addig a nagykövet semmit sem vesz észre a felszarvazásból, vakon hisz hitvese hűségében.

Azonban nemcsak ez az egy szerelmi szál szövi át a történetet. Az élvezeteket hajszoló, magányos asszony, Olga Kromov, aki fiatalon táncosnőként kereste a kenyerét, szívesen időz más férfiak társaságában, miközben politikai tanácsos férje az ország külügyeivel foglalatoskodik.
De igazán derűs pillanatokat okoz Nyegus, a mindenes karaktere, aki mindenkiről mindent tud, és úgy csűri-csavarja a szálakat a legtöbb esetben, hogy mindig pozitív hősként karakterként kerül ki minden helyzetből.

teremi

Azonban a reflektorfényben Hanna és Daniló állnak, akik bár jó ideig küzdenek saját magukkal is, végül megtörik közöttük a jég. A nő hamar beadja a derekát, rendezni próbálja a közöttük feszülő gyermeki viszályt, azonban a férfi sokáig önfejű és hajthatatlan. Jó pár összeborulás után hirtelen faképnél hagyja a még mindig szerelmes asszonyt. Általuk jelenik meg a vásznon a szerelmesek között időnként dúló harc motívuma, amely végigkíséri már időtlen idők óta a művészetet és az irodalmat egyaránt.
A fordulópont akkor következik be e csatában, és akkor hull le végérvényesen az álarc az ugyancsak szerelmes férfiról, amikor egy kavalkád végén, amelyet Nyegus simít el nem kevés leleményességgel, majdnem gyűrű kerül Hanna ujjára.

A romantikát, a régi világ nosztalgiáját és a humort sem nélkülöző darabot tovább színesítik az operett táncos betétei, amelyeket Békéscsabán a Jókai Színházba Teremi Trixi és Bozsó József színészek hoztak el többek között. Valamint a párizsi bohém élet jelenetei szenvedélyt és némi hedonizmust, gondtalanságot csempésznek Lehár Ferenc máig népszerű három felvonásos darabjába.
Ezentúl más szemmel tekintek az operettre. és ha könnyed kikapcsolódásra vágyok, szívesen választom majd!

Fotók: Jókai Színház hivatalos oldala, behir.hu

Krupincza Mia

Velünk élő történelem – A Mi ’56-unk!

Munkámból adódóan is fontos szerepet kap manapság a mindennapjaimban 1956 szellemének ápolása, a helyi történések megismerése és megismertetése. Az utóbbi napokban jómagam is sokat tanultam, és nem kevésszer érzékenyültem el a megindító visszaemlékezéseket hallgatva. Bár ’56 és a megtorlás időszakának réme valahogy kimaradt a mi családi legendáriumunkból, mégis mélyen megérintett.

956

A Polgárok Békéscsabáért Egyesületének rendezvényét október 21-én, pénteken bonyolítottuk le pár hetes előkészületet követően. Az est célja a hatvan évvel ezelőtti forradalom történéseinek felidézése, valamint a hősök és mártírok előtti tisztelgés volt. Az eseménynek a Csabagyöngye Kulturális Központ Panoráma-terme adott otthont.

Dr. Kovács László elnök köszöntőszavait követően Nagy Erika, Tomanek Gábor és Vadász Gábor színművészek egy olyan zenés irodalmi összeállítást adtak elő a jelenlévőknek, amely sokaknak könnyeket csalt a szemébe. A magyar irodalom gyöngyszemei nem csak ’56 izzó őszéről szóltak, hanem a hazaszeretetről és magyar szabadságról is, amely fogalmak, érzések és értékek most a forradalom hatvanadik évfordulóján még inkább a középpontba kerülnek, és az emlékév rendezvényeinek köszönhetően a legfiatalabb generációt is megszólítják, megérintik.

polgarok11

Majd dr. Kerekes Attila képviselő mesélt arról, hogy gyermekfejjel miként élte meg ezeket az izgalmas napokat, amelyekről hosszú idő után végre lesöpörték gondos kezek a port, és egy sor részlet napvilágra került. A doktor úr előadását jómagam is időnként tátott szájjal hallgattam, mint egy kisgyerek, aki rácsodálkozik a körülötte lévő világra. Hátborzongató volt belegondolni, hogy azokban a félelemmel és izgatottsággal teli napokban mi játszódhatott le az emberekben.
A magyar történelemben zászlónk rengetegszer ázott vérben, és többször kényszerültünk járomba hajtani a fejünk, mégis eljött az a pont időről-időre, amikor a nép felkiáltott: „Elég volt!” Azután nem volt visszaút, mint a föltámadott tenger nem kímélte az elnyomót. A forradalmak tarthattak két évig vagy alig két hétig, olyan őrlángokká váltak az éjszakákban, amelyek örökké lobognak, példát mutatva a jelenkor és a jövő nemzedékének.

 Október 22-én, szombaton, a kerek évforduló előestéjén pedig a Jókai Színház előadására látogattam el, ahol abban a közel egy órában, amelyet a színház falai között töltöttem a nézőtéren, részt vehettem egy időutazáson. A zenés, fiktív elemekre és tényekre egyaránt építkező darabban egyaránt megelevenedett Bartus Gyula Életek árán és Sarusi Mihály Álompuszta című darabjának több jelenete. Majd zömében a helyi eseményeket idézték meg a színművészek és a színitanház növendékei a korabeli újságok beszámolóiból merítve. A kapocs mindvégig a színház volt, melynek munkatársai és színészei 1956 őszén aktív szerepet vállaltak a forradalmi bizottság munkájából.

Bevallom, engem a békéscsabai forradalmi események feldolgozása érintett meg a leginkább. Egy sor kérdés kavarog még most is bennem. Ezekről a korszakmegváltónak nevezhető eseményekről miért nem hallottunk!? Miért nem esett erről szó a történelemóráinkon!? Pedig tíz évvel ezelőtt, abban a gimnáziumban voltam végzős, amelynek falai között számos esemény lezajlott, mert korábban az épület laktanyaként funkcionált. Azt az épületet érte találat, a pincék falai pedig még talán ma is reszketnek az ott megbúvók vagy az ott bebörtönzöttek rettegésétől, amely egyenesen beleitta magát a téglákba.
Miért nem meséltek nekünk a hős Fekete Pál tanár úrról, aki megmentette a várost lélekjelenlétével egy vérontástól, aki mögött az öreg Rózsások álltak sorfalat mikor jöttek a szovjet tankok!? Mindezek a kérdések úgy merültek fel bennem, hogy egy olyan hölgy foglalt mellettem helyet, aki gimnazistaként maga is ott állt a tanár úr mögött, szinte gyerekfejjel élte meg ezeket az egyszerre felemelő, de ugyanakkor rettenetes eseményeket.

56

Az elbeszélések alapján szinte megelevenedtek lelki szemeim előtt azok a drámai pillanatok, amelyeket a város átélt azokban a napokban. Láttam a tankokat kővel dobáló csabaiakat a Jókai utcán vagy azt, ahogy a lánctalpasok végigvonultak a mai főutcán, az Andrássy úton. Aztán megjelentek előttem a főtéren lelőtt katonák és rendőrök. A félreröpült golyók nyomai is felidéződtek bennem, amelyeket már a két kezemmel megérintettem az ódon vaskapun a főtéren.

Az előadás végén nehéz volt bárkinek is megszólalni, sokan a könnyeiket törölgették, az idősebbek a folyosón és a lépcsőfordulókban mesélték egymásnak a maguk történeteit, de még most is szinte csak suttogva merték, mert beléjük még ezt plántálták.

Mi, akik már a rendszerváltás után születtünk, egy szabad országban láttuk meg a napvilágot. Viszont azt tudatosítanunk kell magunkban, hogy 1989 eseményei egy hosszú vajúdás után kerülhettek csak tető alá, és az a folyamat 1956 tizenkét dicsőséges napján vette kezdetét. Akkor még csak álom volt a szabad magyar köztársaság, de 27 éve ez az álom végre valósággá vált!
Köszönjük ’56 hőseinek, hogy egy ilyen országot hagytak nekünk örökül! S igaz a mondás, ahol a hősöket nem feledik, ott mindig születnek újak!

Képek forrása: Jókai Színház hivatalos oldala, behir.hu

Mia

Első megyenapra készülnek Békésben

A Békés Megyei Önkormányzat idén első alkalommal szervez Megyenapot 2016. szeptember 3-án a békéscsabai főtéren.  A rendezvény célja, hogy ráirányítsa a figyelmet Békés megye értékeire, erősítse az itt élőkben az összetartozás érzését és egy értékes nappal örvendeztesse meg a kilátogatókat. Az esemény középpontjában az itt élő nemzetiségek kultúrája, a megyei és települési értékek, a hagyományainkat őrző kézművesek és élelmiszertermelők állnak.

megyenap

A program reggel kilenc órától sötétedésig tart. Fél tízkor hangos felvonulás indul kikiáltóval, fúvószenekarral, hagyományőrzőkkel, óriásbábbal és bábszínházi bohócokkal a Csaba Centertől a főtérig. A megyenap hivatalos megnyitója 10 órakor lesz a Szent István téren, majd a színpadon egész nap egymást követik a fellépők. Délelőtt a nemzetiségek mutatkoznak be, délután felkért megyei szereplők: a Tabán Néptáncegyüttes, a DUMA Színház, a Cervinus Teátrum, a Gyulai Vonósnégyes, az orosházi Vadvirág-Esély Klub és a Balassi Táncegyüttes. A gyerekek szórakoztatásáról 12 órától a Békéscsabai Napsugár Bábszínház gondoskodik, délután 17 órától a Szomszéd Néni Produkciós Iroda pedig a felnőtteket veszi célba. Az est folytatásában a Csabai Csípős Blues Club két koncertet szervez: a Borsodi Blues Collective és a Deák Bill Blues Band lép színpadra.

Napközben a nemzetiségek hagyományos ételeket készítenek és kóstoltatnak az érdeklődőkkel, hagyományaikat, értékeiket, kulturális, gasztronómiai kincseiket faházakban mutatják meg. A vendégsereg éhségének csillapításáról megyék egyik híres mesterszakácsa gondoskodik, aki egy igazi megyei étellel várja a rendezvényre érkezőket.

A gyerekprogramokra külön hangsúlyt helyeznek a szervezők. Játszósátrat állítanak fel, ahol kézműveskedhetnek, próbára tehetik ügyességüket, tudásukat, valamint egész nap légvár áll rendelkezésükre.

Megszervezik Békés megye legnagyobb kézműves vásárát és termelői piacát, ahol közel 50 megyei illetékességű kézműves és termelő portékája látható és vásárolható, legyen az a gasztronómia, a művészet, a kultúra területéről való.

A Békés Megyei Értéktárban szereplő tételeket külön faházakban mutatják be, valamint oklevéllel köszönik meg azt illetékeseknek azt, hogy az értéktárba javasolt felterjesztésekkel közreműködtek a települési illetve megyei értéktár bővítéséhez. A programra várják a határon túli testvérmegyéket, valamint a Békés Megyei Értéktár mellett a nemrég alakult Székelyföldi Értéktár is bemutatkozik ezen a napon. Az esemény díszvendége idén Székelyföld lesz.

20160810_045

A rendezvényt támogatta a Nemzeti Művelődési Intézet, Békéscsaba Megyei Jogú Város, a Bora Kft., a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Békéscsabai Médiacentrum, a Békés Megyei Hírlap, a Csaba Rádió, a Mega Rádió és a Rádió 1.

 

Nostradamus Békéscsabán kalandozott

A hónap elején a Városháza díszudvarába az ExperiDance Produkció ez egy olyan világkörüli utazásra csábította el a közönséget, amelyet még jó darabig emlegetni fognak, akik helyet foglaltak a nézőtéren.

Experi

Nostradamus neve leginkább többségében már valóra vált, sötét jóslatai kapcsán maradt fent, pedig a francia látnok egy sor, az emberiséget előremozdító történést és találmányt is előrelátott. A történet szerint a jós csalfa felesége és két bűvésze társaságában indul neki téren és időn átívelő utazásának, amelynek során valamennyi földrészt bejárva megcsodálhatják az emberi kultúra gyöngyszemeit és sokszínűségét.

A szereplők nem mindennapi kalandozása során a jelenlévők megismerhetik az adott ország viseletét, zenéjét, táncait, kiemelkedő történelmi eseményeit vagy azon momentumait, amelyek akár a világ egészének menetére kihatással voltak.
Az Experidance társulata nagy fába vágta a fejszéjét, mikor színpadra álmodta ezt a színes produkciót, de tehetségüknek, kreativitásuknak és rutinjuknak köszönhetően egy olyan komplex, kétórás műsort állítottak össze, merítve eddigi munkáik legjavából is, amely igazi kulturális csemegének minősül.

Nostra2

A két felvonásos show alatt megelevenedik előttünk a távoli Japán zárt világa, ahol gésák és sógunok bűvölik el hőseinket. Indiában már-már úgy érezhetjük, hogy egy bollywoodi film forgatásán járunk. Argentínában a pásztorok köteles produkciója, míg Oroszországban a vodkavedelő kozák fergeteges előadása ragadja magával a nézőt. De nem maradhat ki a Moulin Rouge erotikával átitatott milliője sem Párizsban, és természetesen belesünk Drakula kastélyába is az erdélyi hegyekben.
Igazi aktualitásként pedig focis és olimpiai lángos jelenet is színesíti az előadást.

Az időutazást profi fényjáték, bűvészmutatványok és gólyalábas akrobaták is egyedivé teszik. A zene és a tánc magával ragadja a közönséget, a csabai előadáson a tribünökről sokfelől lehetett hallani suttogást, hogy de szívesen becsatlakoznának egy vérbő spanyol táncba vagy lejtenének egyet a vad vikingekkel. A focis résznél pedig érződött, hogy sokak szájára odakívánkozva EB kiesés ide vagy oda, a „Ria, Ria, Hungária!”

Nostra3

A művészek utazása természetesen Magyarországon, Békéscsabán ért véget, ahol olyan csodák is megestek a színpadon, hogy az addig néma, de ugyanakkor kulcsszerepet játszó bűvész nyelve is megeredt! A táncvarázst pedig mi mással is zárták volna, mint egy friss csárdással!

Jövő hét hétfőtől a Csabai Nyár a főtéren és a Csabagyöngye stégnél is folytatódik hasonlóan színvonalas és emlékezetes programokkal!

Képek forrása: ExperiDance Produkció Facebook oldala

Mia