Cityrocks újratöltve – a Linkin Park dalát dolgozza fel Magyarország legnagyobb rockzenekara

Közép-Európa legnagyobb rockzenekara ismét több száz zenésszel közösen készít egy különleges videóklipet. A 2020 tavaszi Queen – The Show Must Go On dal után most a Linkin Park – New Divide című dalát tervezik közösen eljátszani. 

A home flashmobhoz bárki csatlakozhat, olyanok is, akik eddig nem vettek rész a CityRocks eddigi produkcióiban (szegedi, kecskeméti óriáskoncerteken), vagy a korábbi videós flashmobokban, és még nem tagjai a zenekarnak. Énekesek, gitárosok, basszusgitárosok, dobosok és zongoristák is jelentkezhetnek a kezdeményezéshez – olvasható a közleményben.

A részletes felhívás ITT érhető el.

Kedvcsinálóként pedig az alábbi videóban megtekinthető a nagy sikert aratott Queen-feldolgozás.

“A minél hitelesebb előadásmód megvalósítására törekszünk” – bemutatkozik a Tillemann tribute zenekar

Október elején érkezett a hír, hogy megalakult Magyarország első Lindemann tribute zenekara, a Tillemann, amelynek néhány tagját a Viharsarki Kanapé blog olvasói ismerhetik, hiszen a Feuer Frei zenekar oszlopos tagjai is egyben. Erdős Viktor énekest és Jeney Kristóf gitárost többek között arról kérdeztem, hogy miként jött az újabb tribute band megalakításának az ötlete, hogy sikerült az első koncertjük, illetve arról is beszélgettünk, hogy készülnek a fővárosi debütálásra.

Viharsarki Kanapé: Kiben merült fel először az ötlet, hogy egy Lindemann tribute-öt is létrehozzatok? A rajongók jelezték, hogy lenne erre igény?
Jeney Kristóf (gitár): Tisztán emlékszem, hogy épp Ógyallára, Szlovákiába tartottunk koncertre, amikor a buszban feldobtam az ötletet: miért nem csinálunk egy Lindmann tribute-ot? Viktor és Gábor (Talabér Gábor, dobos) egyből lelkesen rábólintottak, így a hátralévő út során lényegében már a terveket szőttük. A koncertet követően nem sokkal el is kezdtünk próbálni.
Kifejezett rajongói igény nem mutatkozott, azonban arra gondoltunk, hogy aki a Rammsteint szereti, attól jól eséllyel Lindemann szólóprojektje sem áll távol. Ezt az elképzelésünket már korábban megerősítette az a tény, hogy több Feuer Frei-bulin is a közönség soraiból történő bekiabálással kérték a Praise Abort című Lindemann nótát, amit akkor még – Rammstein tribute lévén – csak a beállás során játszogattunk.
Erdős Viktor (ének): Én egyébként kaptam olyan rajongói megkereséseket, hogy ezt, vagy azt a Lindemann nótát szívesen meghallgatnák a mi előadásunkban. Nekik reméljük okoztunk egy jó napot, amikor bejelentettük a Tillemann zenekar megalakulását.

VK: Miben tér el a Lindemann formáció a Rammsteintól? 
EV: Magát a Lindemann zenekart Till, a Rammstein énekese és Peter Tägtgren (Pain, Hypocrisy) multihangszeres alkotják, élőben a Pain kísérőzenészeivel lépnek fel. Stílusát tekintve pedig gyakorlatilag olyan, mintha a Pain ipari metalját Till énekelné, szóval egyikük sem lépett ki túlságosan a komfortzónájából, de ez nem is baj, hiszen így született eddig két nagyszerű album, az első angol, a második német nyelven.
A Rammstein egy nagyszabású gépezet, ahol hat embernek kell megtalálnia a közös nevezőt, biztos, hogy Tillnek rengeteg ideje és olyan ötlete van, amit ott nem tud, vagy akar felhasználni. A Lindemannban viszont ki tudja élni azt a fajta exhibicionizmusát, ami itt-ott talán még a Rammsteinnak is sok lenne!
JK: Az élő formáció tekintetében a fő különbség a billentyűs hiánya. Ahogy a Lindemann koncerteken, úgy az elektronika nálunk is központi egységről szólal meg. Talán még a különbségek közé sorolható, hogy a gitáros posztokon belül nem különül el egymástól a ritmusgitáros-szólógitáros pozíció. A zenekar így koncerten öt tagból áll: két gitárosból, basszusgitárosból, dobosból és az énekesből.

 VK: Mit ad ez az új formáció Nektek? Mit vártok tőle?  
JK: Még több kihívást és még több élményt, a próbateremben és a színpadon egyaránt. Konkrét elvárásaink nincsenek, legfeljebb magunkkal szemben: akárcsak a Feuer Frei-nál, úgy a Tillemannal is törekszünk a minél hitelesebb előadásmód megvalósítására, mind zeneiség, mind a színpadkép tekintetében.

VK: Páran a Feuer Frei – Rammstein tribute-ben is zenéltek. Viszont a Tillemannban új arcok is feltűntek. Mit érdemes róluk tudni?
EV: Egy jó tribute zenekar célja, hogy a lehető legjobban hasonlítson az eredetihez, maximálisan erre törekszünk természetesen mi is. Ugyanakkor fontosnak tartom megemlíteni, hogy míg a Lindemannt ugyebár két ember alkotja, addig a Tillemann egy teljes zenekar, ahol minden tag ugyannyira fontos!
A dobokon a Feuer Frei-béli társunk, a már említett Talabér Gábor játszik, ő felel egyébként az elektronikáért is. Az új arcok egyike pedig basszusgitárosunk, Tóth Gyula István, akit hirdetés útján találtuk, de hatalmas mázlink volt vele, mert ő akkor még nem is tudta pontosan, mire jelentkezik, ám szerencsére imádja a Lindemannt, így hamar felvette a fonalat, ráadásul lelkesedés és elkötelezettség terén verhetetlen!
A másik gitáron pedig Kristóf régi barátja és egyben egykori tanára, Horváth Imre játszik, aki a Pennhurstből, illetve a korábbi Rubicon zenekarokból sokaknak már ismerős lehet, nekik pedig nem kell bemutatni Imi profizmusát és hozzáállását, hiszen ahogy említettem, gitártanárként is tevékenykedik.

VK: Október 17-én Dunaújvárosban, a Kaptár Klubban debütáltatok. Hogy sikerült? Milyen volt a fogadtatás?
JK: Meglepően jó fogadatásban részesültünk, még ha a közönség létszáma a Feuer Frei koncertre lett csak teljes. A fellépés után csupa pozitív visszajelzést kaptunk, melyek megerősítettek minket abban, hogy a Rammstein tribute-on felül van létjogosultsága és értelme egy Lindemannak is.

VK: Ha netán a jövőben a Feuer Freit és a Tillemant is elhívják fellépni, miként tudtok majd színpadra állni?
EV: Ahogy ezt megoldottuk a Kaptárban is: Tillemann után irány a backstage, villámgyorsan levakarjuk magunkról az egyik makeupot, meg a fellépőruhát és mehet fel a másik. Technikai szempontból viszont szerencsés, hogy a két zenekar hangzása és felállása nagyon hasonló, tehát nincs feltétlenül szükség két külön hangbeállásra.
JK: Igen, az egyik kihívást a két fellépés közötti „teljes átalakulás” jelenti, hiszen a két formáció színpadképe teljesen eltér egymástól. A másik, és talán legnagyobb kihívás az egymást követő koncertek „túlélése”, hiszen a két formáció összesített számlistája megközelíti a harminc dalt. Kezdetben aggódtunk amiatt, hogy bírni fogunk-e egymás után két koncertet, de a Kaptár Klubban lezajlott, Feuer Frei-jal közös fellépésünk során megbizonyosodtunk róla, hogy fáradtságnak a színpadon nincs helye. Természetesen a koncertek után az összeesés határára sodródtunk, de maradéktalanul megérte!

VK: Budapesten hol és mikor álltok majd a közönség elé?
EV: Ha a Covid is úgy akarja, mielőtt a fővárosban is bemutatkozunk, lesz még egy közös Rammstein-Lindemann tribute estünk november 7-én a győri Dongóban. A Feuer Frei pedig november 14-én tartja őszi budapesti nagykoncertjét a belvárosban található Metro Clubban, az est egyik különlegessége, hogy az elhangzó Rammstein dalokról ezúttal a közönség szavazata fog dönteni!
A másik pedig természetesen a Tillemann fővárosi debütálása lesz, melyre egy kibővített setlisttel készülünk, aki tehát szereti akár a Rammstein, akár a Lindemann munkásságát, érdemes lesz ellátogatni a bulira!

Fotók: Tillemann Lindemann Tribute Facebook-oldala

Mia

Sztojka Tibi: Szeretném, hogyha országszerte ismernék a dalaimat

Sztojka Tibi nevét országszerte akkor ismerhette meg a közönség, amikor Mohamad Fatimával elkészítette az Engedd a szíved! című dalt, amelyet azóta egy romantikus duett követett. A dobozi származású zenész jelenleg gőzerővel dolgozik második albumán és egyre többször tűnik fel a különböző zenei csatornák műsoraiban is. Sztojka Tibit eddigi zenei pályafutásáról, fellépéseiről és a készülő új lemezéről is kérdeztem.

Viharsarki Kanapé: Mikor és hol indult a zenei pályafutásod? Hajdanán milyen célt tűztél ki magad elé ezen a területen?
Sztojka Tibi: Igazából az egész életemet végigkísérte a zene mindezidáig, hisz zenészcsaládból származom, így már kisgyermekként a zene szeretetében éltem. 15-16- éves koromtól kezdtem fellépésekre járni, mint vendéglátós zenész édesapámmal és a családommal.
A célom csak később rajzolódott ki bennem, ami most már teljesen egyértelmű, saját dalokat szeretnék énekelni, illetve azt, hogy hogy a dalaimat megismerhessék az ország bármely pontján.

VK: A közönség akkor ismerte meg a neved, mikor Fatimával duetteztél. Hogy kerültetek kapcsolatba?
SZT: Így van! Az első nagylemezemen helyet kapott egy populárisabb duettdal, amely az album címadó dala lett. Ez az Engedd a szíved című szerzemény, ekkor dolgoztam először Mohamed Fatimával. Mondanom sem kell, hogy óriási öröm és megtiszteltetés volt együttdolgozni, videoklipet forgatni Fatival, hisz gyerekként számomra is nagyon nagy kedvenc volt a Fekete Vonat együttese!
Az Engedd a szíved című dalunk után nem volt megállás, hisz jött még egy szerelmes duett is a Maradj velem címmel, amit újra Fatimával együtt énekelhettem el, ezt az újabb közös munkát ezúton is köszönöm neki!

VK: Nemrégiben bearanyozódott egy válogatásalbum, amelyen a te dalaid is helyet kaptak. Ehhez a szép sikerhez ezúton is gratulálok. Mit adott ez Neked?
SZT: Nagyon szépen köszönjük! Természetesen óriási öröm és nagyon jó érzés, és valahol egy visszaigazolás, hogy jó úton járok, ami a zenei karrierem építését illeti! Köszönöm a Trimedo Csoportnak, hogy én is részese lehettem!

VK: Jelenleg is egy új albumon dolgozol. Milyen dalok kerülnek majd fel erre a korongra?
SZT: Igen, jelenleg a második albumomon dolgozunk zenei produceremmel Csicsák Norbival.
Ami a dalokat illeti mindenképpen maradunk a szövegcentrikus szerzeményeknél és az érzéki dallamvilágnál. Ám a romantikus balladák mellett ezúttal bulizósabb dalok is a lemezre kerülnek. Reméljük, és bízunk benne, hogy a kedves közönségnek is tetszeni fog ez majd!

VK: A járvány alaposan átrajzolta a zenei világ mindennapjait idehaza is. Te hogy vészelted át ezt az időszakot?
SZT: Igen sajnos ez a helyzet mindannyiunknak nagyon nehéz!
Sokkal lassabb, illetve körülményesebb ezen időszak alatt a munka, viszont a stúdiómunkálatokat még csak-csak meg tudjuk oldani, viszont ami fellépéseket illeti azzal sajnos nem tudunk mit kezdeni, hisz szinte minden rendezvényünk elmaradt.

VK: Békés megyében élsz a családoddal, de a fellépések sokszor a fővárosba szólítanak. Hogy tudod ennek a kettőnek az egyensúlyát megteremteni?
SZT: Természetesen a távolság olykor-olykor számomra is gondot okoz, viszont mivel már a gyermekeim nagyok és önállóak, így azért könnyebb megoldanom, ha esetleg több napot is távol kell maradnom az otthonomtól.

VK: Legközelebb hol és mikor találkozhatunk veled? Kivel dolgozol majd együtt a jövőben? 
SZT: Mint az előzőekben említettem sajnos a nyilvános fellépéseket a járványhelyzet miatt szinte mind elhalasztották. Viszont a tévéképernyőjén egyre többet találkozhatunk!
Jelenleg a Muzsika TV és a Zenebutik TV csatornáján vagyok jelen és ott folynak a forgatások, amit a kedves közönség is hamarosan láthat.
A jövő sok mindent hozhat még, gondolok itt a duettdalokra vagy bármi újdonságra, viszont ami biztosan várható az új album megjelenése október végén, amelynek dalaihoz szeretnénk videóklipeket is készíteni.

Fotók: Sztojka Tibi Facebook-oldala

Zséka: Valószínűleg én már nem tudnék zene nélkül élni

Zsombok Rékát (Zsékát) a Békés megyeiek már korábbról is ismerhették. Több tehetségkutatón és több formációban is feltűnt, ezeken pedig maradéktalanul belopta magát a közönség szívébe. Országos ismerettséget a Dal című műsor hozott számára. S bár azóta különváltak útjaik az Acoustic Planet zenekarral, az élet nem állt meg. A zene szeretetéről, a karantén okozta nehézségekről, az utcazene fesztiválokról és a jövőbeli terveiről is kérdeztem a fiatal énekesnőt.

Viharsarki Kanapé: Mikor döntötted el, hogy a zenének akarod szentelni az életed?
Zséka: Egészen gyerekkorom óta a zenének élek, mindig is ezzel szerettem volna foglalkozni. Már óvodás koromban nagyon szerettem szerepelni, édesapukám meg jobbnál jobb zenékkel oltott be már akkoriban. 6 évesen kezdtem el hegedülni, táncolni, ezt követték a színitanodák, népdaléneklés, majd a könnyűzenei irány. 

VK: A közmédia tehetségkutató műsorában, a Dalban tettél szert nagyobb ismertségre. Milyen út vezetett idáig?
Zséka:
Hogy őszinte legyek, elég rögös! 😀 Aki ezt a pályát választja, az tudja, hogy a látszat ellenére ez a tevékenység sok nehézséggel is jár. Viszont nem panaszkodom, rengeteg zenei élményben volt részem az évek alatt, sok-sok élő koncert, tehetségkutatók, fesztiválok stb., ahol sokat tanultam, új embereket ismertem meg, tapasztalatokat szereztem.
A Dalba az akkori zenekarommal az Acoustic Planettel jutottunk be Nyári zápor című dalunkkal, ami azóta is hallható a Petőfi Rádión.

VK: Azóta az Acoustic Planettel különváltak útjaitok. Miként alakult az életed azután, hogy távoztál a zenekarból?
Zséka:
Azóta hogy szétváltunk a csapattal, szólóban és egyéb más formációkban tevékenykedem, saját dalokat, és klipeket adtam ki. Több hazai utcazenefesztiválon megmérettettem magam, ahonnan rangos elismeréseket hozhattam haza. Ezekért nagyon hálás vagyok!

VK: A koronavírus-járvány érzékenyen érintette a zenésztársadalmat. is Te miként vészelted át ezt az időszakot?
Zséka:
Nem volt egy egyszerű időszak, főleg az elején, a karanténőrület alatt. Én akkor költöztem fel Budapestre, és derült égből villámcsapásként ért az egész. Sorra mondták le a koncerteket és rendezvényeket. Viszont nálam nem nagyon volt kényszerpihenő, elég sokat dolgoztam itt-ott, hogy egyenesbe jöjjek, amikor pedig volt egy kis időm, akkor otthon gyakoroltam, tanulgattam, és éneklős videókat töltöttem fel.
Elég lélekölő időszak volt, viszont jó kis önismereti-tréning is egyben, és hasznos felismerésekkel lettem gazdagabb. Azóta szerencsére beindultak a dolgok, bár nem olyan mint előtte, de azért nem panaszkodom, sokat zenéltem mindenfelé a nyáron. 🙂

VK: A Veszprémi Utcazene Fesztiválon elnyerted a szakmai zsűri első díját. Hogy jött a nevezés ötlete? Ez az elismerés milyen díjjal, illetve további lehetőségekkel jár?
Zséka:
Tavaly kezdődött nálam ez az utcazene őrület, akkor indultam el először szólóban Egerben és Szegeden. Előtte már az Acoustic Planettel is belekóstoltunk ebbe, velük is több helyen megfordultunk. Idén úgy voltam vele megpróbálom Veszprémet, ami a legnagyobb szelet az utcazeneversenyek tortájában. 🙂
Már amikor bejutottam nagyon boldog voltam, hát még amikor kimondták a nevem a legvégén… Végig azon imádkoztam, hogy ne maradjon el a rendezvény. Szerencsére jól alakult minden. Megosztott első helyezést értem el a Kellene Kis Kert formációval, így 1-1 millió forinttal lettünk gazdagabbak.

VK: Jelenleg hol találkozhatunk Veled? Milyen terveket dédelgetsz erre az évre?
Zséka:
Most hétvégén indul a Tokaji Utcazene Fesztivál, ahol 2 napon keresztül fogok muzsikálni Tokaj utcáin, és jövő hét szerdán Budapesten, a Citadellove nevet viselő hely előtt, szintén utcazene jelleggel fogok egy rövid szólókoncertet adni 17 órától.
Sajnos a jelenlegi helyzet miatt nehezen lehet tervezni a jövőre nézve, mivel napról napra változnak a dolgok, kormányrendeletek. Viszont én pozitív vagyok, és bizakodó, és mindig a legjobbat várom, ami általában be is szokott jönni! 😀

VK: Mit üzensz azoknak, akik kacérkodnak ezzel a hivatással?
Zséka:
Azt, hogy ne tegyék! 😀

 Viccelek! Mindent összevetve, ez egy gyönyörű hivatás, és valószínűleg én már nem tudnék zene nélkül élni. Szóval aki szenvedélyesen szeret(ne) ezzel foglalkozni, az sose adja fel, és ami a legfontosabb, hogy mindig önazonosan, és szívből csinálja! 

Képek: Zséka Facebook-oldala

Ütős videóval emlékezik a 2019-es bulira a CityRocks

Ütős videóval emlékezett meg a pontosan egy évvel ezelőtti kecskeméti második nagy rendezvényére a CityRocks. A videóban az a dal csendül fel, amelyet a résztvevők a szervezőknek játszottak a koncert végén.

“Azóta is jó érzéssel tölt el mindannyiónkat, ha visszaemlékszünk azokra a percekre. Hálásak vagyunk Nektek, hogy vagytok és hogy együtt – egyre többen – teszünk azért, hogy az élőzene, a rockzene minél több emberhez jusson el.
Személyesen 2021-ben találkozunk, várhatóan többször is “

– írták a közleményben.

Elkezdődött az idei Megyenap szervezése

Szeptember 5-én – amennyiben a járványügyi helyzet engedi – ismét lesz Megyenap Békéscsaba főterén.

20180724_001

A Békés Megyei Önkormányzat 2016 óta minden év szeptemberének első szombatján szervezi meg a megyei összetartozás napját, a Megyenapot. A visszajelzések és a rendezvény alatt tapasztaltak alapján elmondható, hogy sikeres, sok megyében élőt megmozgató esemény várta az előző években az érdeklődőket. Nem volt kérdés, hogy 2020-ban is lesz Megyenap – olvasható a Békés Megyei Önkormányzati Hivatal közleményében.

A koronavírus-járvány miatt sorra maradtak el a rendezvények, fesztiválok és falunapok, kezdetben úgy tűnt, mi sem tudjuk megszervezni az ötödik Megyenapot. A sikeres védekezésnek köszönhetően azonban enyhültek a megszorítások, ezért úgy döntöttünk a szervezőbizottsággal, hogy elkezdjük megtervezni a szeptember 5-ei rendezvényt. Természetesen, amennyiben a járványügyi-helyzet úgy alakul, módosíthatjuk a most született döntést, de bízunk abban, hogy erre nem kerül sor

– mondta Zalai Mihály, a Békés Megyei Önkormányzat elnöke.

Hozzátette: a rendezvényre érkezők biztonsága érdekében meg kell hozni néhány szigorítást, az idei Megyenap kicsit más lesz, mint a korábban megszokottak, de igyekeznek mindent megtenni azért, hogy a kilátogatók jólérezzék magukat, megtalálják az őket leginkább érdeklő programokat.

Már az előző években is kiemelt figyelmet fordítottunk a gyermekekre, hiszen ők a jövőnk, a legdrágább értékeink. Idén azonban még inkább központba helyezzük a legkisebbeket. A programok tervezését elkezdtük, még sok-sok egyeztetésre van szükség, hamarosan jelentkezünk a részletekkel

– zárta szavait Zalai Mihály.