Újra várja vendégeit a történelmi fürdőváros

A koronavírus-járvány miatt bevezetett intézkedések további enyhítésével egyértelművé vált, hogy újra elindulhat a hazai turizmus. Gyula, a belföldi utazók egyik legkedveltebb úti céljaként pedig újra megmutathatja magát és értékeit a vendégeknek.

A képen a következők lehetnek: felhő, égbolt, túra/szabadtéri, természet és víz

Nagyon vártuk már ezt a pillanatot, és a kényszerű leállás időszakában is mindent megtettünk azért, hogy előrelépjünk: a Várfürdőben, a kiállítóhelyeinken és a város számtalan szálláshelyén is felújításokkal, előrehozott karbantartási munkálatokkal készültünk arra, hogy a  lehető legjobb formánkban térhessünk vissza a pályára. Intenzív párbeszédet folytattunk a turisztikai szektor szereplőivel, ezzel az összeállítással pedig szeretnénk minél teljesebb képet adni arról, mivel várjuk a hozzánk érkezőket

– olvasható az önkormányzat által kiadott közleményben.

A pünkösdi hétvégén nyit a Várfürdő

A város legnagyobb turisztikai attrakciója, a Gyulai Várfürdő 2020. május 30-tól újból várja vendégeit! Hosszú idő telt el, a fürdő kényszerű leállása óta, ez az időszak azonban hasznosan telt. A fürdőben számos felújítást, karbantartást végeztek el, és felkészültek arra is, hogy a kikapcsolódni vágyó vendégeket a megfelelő biztonsági intézkedések mellett fogadhassák. Az óvintézkedések mellett fokozatosan bővítik szolgáltatásaik kínálatát is. A fürdő dolgozói arra kérik vendégeiket, hogy tartsák be azokat az óvintézkedéseket, amelyeket a látogatók és az ottdolgozók egészségének megóvása érdekében írtak elő.

A medencék létszámkorlát biztosítása mellett üzemelhetnek. A vendégterek fertőtlenítése folyamatos, a közösségi terekben a kézfertőtlenítők a kijelölt helyeken a vendégek és a dolgozók számára folyamatosan rendelkezésre állnak.

A Gyulai  Várfürdő a  szükséges  korlátozások  mellett,  minden  nap 9:00–18:00-ig tart nyitva.

Belépőjegy 990,- Ft egységáron vásárolható, 6 éves kor alatt ingyenes. Belépés a Kőhídon és a Nyári pénztárnál lehetséges – írták.

A képen a következők lehetnek: asztal és étel

Egyelőre zárva maradnak a múzeumok

Az érvényben lévő szabályozás miatt a gyulai múzeumok nyitási időpontja még bizonytalan.

A város szimbólumának számító téglavár a Gyulai Várszínház új várszínpadának és nézőterének előre tervezett beépítése okán május 18–22. között zárva tart, május 23-tól azonban – az egyre nagyobb számban érkező szállásfoglalások miatt is – a várudvar látogatását már folyamatosan lehetővé teszik.

A vár szabadtéri részeire a belépést, valamint az óránkénti vártörténeti ismertetőt a szokásos belépő feléért biztosítják.

Életre kel a belváros is

A Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont kávézója május 6. óta újra várja a vendégeket. A vár mellett találtható Rondella Terasz tervezett nyitási időpontja május 26-a.

A gyulai éttermek, cukrászdák és kávézók döntő többsége – köztük a város legismertebb cukrászdája a Százéves is – kihasználja a bejelentett enyhítés adta lehetőséget, és a terasz mellett jövő héten megnyitja a beltéri részeit is – olvasható a közleményben.

A tervek szerint hamarosan egy átfogó turisztikai anyaggal jelentkezem a város látnivalóiról és tervezett rendezvényeiről.

Addig pedig, aki egy kicsit jobban megismerné a város nevezetességeit és felfedezné a vendéglátóhelyeit vagy épp szállást keresne, látogasson el a visitgyula.com oldalra! De érdemes felkeresni a Gyulai Turisztikai NKft. – szakmai oldalát is a Facebookon.

Képek:
Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont
Gyulai Turisztikai NKft. – szakmai oldal

 

 

Átadták az új, digitális látványelemeket a gyulai várban

Mintegy 13 millió forintos forrásból fejlesztették a gyulai várban azt a három új digitális látványelemet, amelyet hivatalosan hétfőn adtak át a publikumnak.

gyulai vár

A gyulai vár kiállítása az 1566-os ostromot fényvetítéssel megidéző narrált diorámával; egy kiterjesztettvalóság-alapú installációval, valamint az 1566-os és az 1690-es évekbeli várat és környezetét megidéző videóval bővült a Kubinyi-program révén.
A pécsi Pazirik Kft. készítette el a történelmi rekonstrukciójú 3 dimenziós grafikákat. Szakonyi Balázs, a cég kreatív vezetője elmondta: két videóban azt mutatják be azonos kameraállással, hogyan nézett ki a vár és környéke az 1566-os ostrom előtt, valamint 1690, azaz a török hódoltság után.

A Modellab Stúdió készített egy háromszor másfél méteres, 200 figurás makett a 16. századi várról. Hajnal Péter ügyvezető elmondta, 15 éve gyártanak maketteket, de olyanon még nem dolgoztak, amelyhez fényfestés és narráció is társul. Az ügyvezető elárulta, számára is “elképesztő élmény volt”, hogy mivé állt össze a makett. A narráción és a projektoros fényfestésen a múzeum szakemberei, mások mellett Temesváry János és Incze László dolgoztak, így mutatják be a vár 16. századi kiterjedését, az egykori palánkerődítmény-rendszert és a két hónapon át tartó ostromot.

A beruházás része volt egy 17. századi hajdúpuska elkészítése is, amelyen egy helyi szakember, Czene Béla dolgozott és amelyet egy számítógéppel kötöttek össze. Ahogyan a puskát mozgatják a látogatók, egy úgynevezett kiterjesztettvalóság-alapú installációval azt látják, hogyan nézhetett ki a 16. században a huszárvár és környéke.
Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár az ünnepségen elmondta: a fejlesztés hírét az ország minden pontjára elviszi jó példaként, mert véleménye szerint így lehet a fiatalabb generációk számára egy kiállítást érdekessé tenni.

Görgényi Ernő polgármester arról beszélt, hogy napjainkban modern eszközökkel és felületekkel, digitális technikával kell a történelmi múltat és a kulturális értékeket bemutatni, mert “a birtokolt kincsek csak úgy érnek valamit, ha azokat minél többen látják és megértik”.

Fekete-Dombi Ildikó, az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. kiállítóhelyekért felelős ügyvezető igazgatója elmondta: a technikai innováció több mint egy év alatt készült el, a várat fenntartó önkormányzat az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiírt Kubinyi-program pályázatán 10 millió forintot nyert el, ehhez további három milliót tettek hozzá önerőként. A fejlesztésen számos megyei mesterember, asztalos, vasgyártással foglalkozó mester, dizájner dolgozott.

Forrás: MTI

Képek: hirado.hu

Családi és mangalicanappal zárul a fesztivál

A 800 csapatos szombati gyúróverseny után sem állt le az élet a 23. Csabai Kolbászfesztiválon a városi sportcsarnoknál. Már most, vasárnap reggel a szabadtéri színpadnál rotyognak a töltöttkáposzta-főző versenyen az ételek. Az élőzenét a Parno Graszt biztosítja.

A Csabai Kolbászklub sátra mellett 11 órakor disznóvágás-bemutatót tartottak, mangalicát is feldolgoztak. Mangalicahúsból készítik a versenyző csapatok a töltött káposztát, de érdemes kilátogatni a mangalicakolbász-gyúróversenyre is.

A családi nap sokszínűbb, mint az eddigiek. Ami viszont nem változott, a családoknak kedvezve a fesztivál melegkonyhás vendéglátói 50 százalékos kedvezményt biztosítanak sült kolbászra, hurkára és cigánkára.

A Mokry-sátorban a Kicsi Gesztenye Klubot a Buborék Együttes követi. Délután kettőkor kezdődik a Békéscsabai Napsugár Bábszínház: Bolondos mesék előadása, aztán az Alma Együttes is színpadra lép.

 

 

Szijjártó: A csabai kolbászról is ismernek bennünket a nagyvilágban

A hagyományokhoz hűen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyitotta meg a 23. Csabai Kolbászfesztivál szombati fő attrakcióját, a 800 csapatos frisskolbászkészítő versenyt a városi sportcsarnokban. A külügyminiszter először gratulált a színpadon mellette álló, ismét Békéscsaba polgármesterének választott Szarvas Péternek. A kormány részéről kifejezte együttműködési készségét a városvezetéssel. Ezt követően kiemelte, nagy örömmel látja, hogy milyen sokan érkeztek a határokon túlról is a kolbászfesztiválra, velük teljes a rendezvény.

Három dologról ismernek bennünket leginkább a világban: az egyik Puskás Ferenc, a világ valaha élt legnagyobb futballistája, a második a csak gyümölcsből készült magyar pálinka, emellett mindenki tudja, hogy egy igazi magyar férfi a legcsípősebb kolbászt is megeszi, és ebben a csabai kolbász élen jár – fogalmazott Szijjártó Péter. Büszkék vagyunk a hagyományainkra, ápoljuk, ragaszkodunk hozzájuk. Olyan erősek vagyunk ebben is, mint a csabai kolbász – hangsúlyozta.
A Guardian brit országos napilap nem mindig szeret bennünket, de a világ őszi fesztiváljai közé, az első tízbe választotta be a Csabai Kolbászfesztivált – hangzott el a külügyminiszter köszöntőbeszédében.

A külügyminiszter kitért arra, Magyarország tavaly 18 900 tonna kolbászt exportált a világ 45 országába. Ez duplája a 2010-es mennyiségnek. Mindezzel a világban a 12. helyen állunk, és a Csabai Kolbászfesztivál is hozzájárulhat ahhoz, hogy jövőre benne legyünk az első tízben.

Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere elmondta, a kolbászfesztivál a prémiumtermék népszerűsítése mellett a jó hangulatról és a beszélgetésekről is szól, amelyek mellé finom pálinkák dukálnak.

Sok mindenben első az idei Csabai Kolbászfesztivál

Hégely Sándor a 23. Csabai Kolbászfesztivál csütörtök esti megnyitóján kiemelte, idén nincs jubileum, mégis a mostani, 23. Csabai Kolbászfesztivál mérföldkő a rendezvény életében több szempontból is.

A napokban átadták az M44-est, így gyorsabban, kényelmesebben érkezhetnek a látogatók az ország számos pontjáról és a környező országokból egyaránt. A legtöbben a határokon túlról Erdélyből, a Felvidékről és a Vajdaságból jönnek, de várhatók vendégek Ausztráliából és Amerikából is. Mérések bizonyítják, hogy mióta Békéscsabát bekötötték az országos gyorsforgalmi úthálózatba, azóta Budapestről fél- vagy háromnegyed órával hamarabb is le lehet érni a dél-alföldi megyeszékhelyre.

A 23. az első olyan kolbászfesztivál, ahol külön kellett választani az ifjúsági gyúrást. Annyian jelentkeztek – több mint 400 csapat – hogy csütörtökön tartották meg az óvodások és az általános iskolások kolbásztöltő versenyét, és pénteken rendezik a középiskolások és egyetemisták gyúróversenyét. Ez is bizonyítja, hogy a fesztivál nagyban hozzájárul a hagyományaink, értékeink megőrzéséhez és továbbadásához.
Idén ismét népszerűsítik a mangalicatermékeket. Ennek az őshonos magyar fajtának a húsából rotyognak majd az ételek a bográcsokban a töltöttkáposzta-főző versenyen, valamint a csapatok ilyen húsból készített kolbászokkal versenyeznek vasárnap.

A nemzetközi szárazkolbászversenyen az első háromban két olyan fiatalember végzett, akiknek az édesapja is fődíjat nyert korábban. A mostani az első olyan kolbászfesztivál, ahol a férj után két évvel a feleség által fűszerezett kolbászt találta a legjobbnak több bírálati forduló után a 40 tagú zsűri. S idén második alkalommal van “királynője” a rendezvénynek, Juhászné Varga Borbála személyében.

A 23. kolbászfesztivál abban is rendhagyó, hogy akik tegnap 14 óráig léptek be a rendezvényre, és bent is maradtak, nem kellett belépőt fizetniük. Ezzel azt is segítették a szervezők, hogy az ifjúsági és a nyugdíjas csapatoknak a szurkolói is minél nagyobb számban jöjjenek ki, a nagyszülők és az unokák kölcsönösen is láthassák egymás munkáját.

Ha összetennénk a 23 fesztiválon készített, készülő összes kolbászt, a hossza már túljutna Budapesten, a mostani versenyeken töltött kolbászok pedig körbeérnék Békéscsabát. Csak a versenyeken több mint tízezer kiló kolbászt gyúrnak a csapatok, ami szintén rekordnak számít.

Ugyanakkor a mottó a régi maradt: A csabai Csabán az igazi!

Az égből nézett szét a kolbászfesztivál első látogatója

Már hagyomány, hogy Horváth László az első, légi látogatója a Csabai Kolbászfesztiválnak. Így volt ez idén is, a békési villanyszerelő mester, sárkányrepülő pilóta és amatőr légi fotós sok mindent látott, amit a nagyközönség csütörtökön reggel 9 órától, a rendezvény kezdetétől láthat.

Közönség ugyan még nem volt, de e nélkül is olyan nagy sürgést-forgást figyelhettem meg, ami máshol kitesz egy egész rendezvényt – mesélte Horváth László. Rengetegen dolgoznak azon, hogy nyitásra minden a helyén legyen. Pakoltak a sátrakba, az elárusítóhelyekre, és a fesztivál melletti vidámpark is készen áll.

A sárkányrepülős elárult egy kulisszatitkot is. Sokan azt gondolják, a légi fotós ügyetlensége, hogy magából, illetve a gépéből is látszik valami a felvételen. Holott ezek a legértékesebbek, mert igazolják, hogy ember vezette gépből és nem drónnal készültek. Ilyenkor a pilóta egyik kezével irányítja a repülőt, a másik kezében ott a fényképezőgép, amivel ,,lövi” a fotókat.

Horváth László kiemelte, fentről a sportcsarnok egy diszkosz vagy pogácsaalakú építménynek néz ki, a felépült sátorváros pedig különleges élményt nyújt. Ezt közelebbről is megszemléli a fesztivál négy napja alatt, de ekkor már nem fényképezőgép, hanem sült kolbász lesz a kezében.