Újra várja vendégeit a történelmi fürdőváros

A koronavírus-járvány miatt bevezetett intézkedések további enyhítésével egyértelművé vált, hogy újra elindulhat a hazai turizmus. Gyula, a belföldi utazók egyik legkedveltebb úti céljaként pedig újra megmutathatja magát és értékeit a vendégeknek.

A képen a következők lehetnek: felhő, égbolt, túra/szabadtéri, természet és víz

Nagyon vártuk már ezt a pillanatot, és a kényszerű leállás időszakában is mindent megtettünk azért, hogy előrelépjünk: a Várfürdőben, a kiállítóhelyeinken és a város számtalan szálláshelyén is felújításokkal, előrehozott karbantartási munkálatokkal készültünk arra, hogy a  lehető legjobb formánkban térhessünk vissza a pályára. Intenzív párbeszédet folytattunk a turisztikai szektor szereplőivel, ezzel az összeállítással pedig szeretnénk minél teljesebb képet adni arról, mivel várjuk a hozzánk érkezőket

– olvasható az önkormányzat által kiadott közleményben.

A pünkösdi hétvégén nyit a Várfürdő

A város legnagyobb turisztikai attrakciója, a Gyulai Várfürdő 2020. május 30-tól újból várja vendégeit! Hosszú idő telt el, a fürdő kényszerű leállása óta, ez az időszak azonban hasznosan telt. A fürdőben számos felújítást, karbantartást végeztek el, és felkészültek arra is, hogy a kikapcsolódni vágyó vendégeket a megfelelő biztonsági intézkedések mellett fogadhassák. Az óvintézkedések mellett fokozatosan bővítik szolgáltatásaik kínálatát is. A fürdő dolgozói arra kérik vendégeiket, hogy tartsák be azokat az óvintézkedéseket, amelyeket a látogatók és az ottdolgozók egészségének megóvása érdekében írtak elő.

A medencék létszámkorlát biztosítása mellett üzemelhetnek. A vendégterek fertőtlenítése folyamatos, a közösségi terekben a kézfertőtlenítők a kijelölt helyeken a vendégek és a dolgozók számára folyamatosan rendelkezésre állnak.

A Gyulai  Várfürdő a  szükséges  korlátozások  mellett,  minden  nap 9:00–18:00-ig tart nyitva.

Belépőjegy 990,- Ft egységáron vásárolható, 6 éves kor alatt ingyenes. Belépés a Kőhídon és a Nyári pénztárnál lehetséges – írták.

A képen a következők lehetnek: asztal és étel

Egyelőre zárva maradnak a múzeumok

Az érvényben lévő szabályozás miatt a gyulai múzeumok nyitási időpontja még bizonytalan.

A város szimbólumának számító téglavár a Gyulai Várszínház új várszínpadának és nézőterének előre tervezett beépítése okán május 18–22. között zárva tart, május 23-tól azonban – az egyre nagyobb számban érkező szállásfoglalások miatt is – a várudvar látogatását már folyamatosan lehetővé teszik.

A vár szabadtéri részeire a belépést, valamint az óránkénti vártörténeti ismertetőt a szokásos belépő feléért biztosítják.

Életre kel a belváros is

A Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont kávézója május 6. óta újra várja a vendégeket. A vár mellett találtható Rondella Terasz tervezett nyitási időpontja május 26-a.

A gyulai éttermek, cukrászdák és kávézók döntő többsége – köztük a város legismertebb cukrászdája a Százéves is – kihasználja a bejelentett enyhítés adta lehetőséget, és a terasz mellett jövő héten megnyitja a beltéri részeit is – olvasható a közleményben.

A tervek szerint hamarosan egy átfogó turisztikai anyaggal jelentkezem a város látnivalóiról és tervezett rendezvényeiről.

Addig pedig, aki egy kicsit jobban megismerné a város nevezetességeit és felfedezné a vendéglátóhelyeit vagy épp szállást keresne, látogasson el a visitgyula.com oldalra! De érdemes felkeresni a Gyulai Turisztikai NKft. – szakmai oldalát is a Facebookon.

Képek:
Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont
Gyulai Turisztikai NKft. – szakmai oldal

 

 

“Számomra a tavasz az év legdinamikusabb időszaka” – interjú Simon Rózsa festőművésszel

Simon Rózsa Tavasz című tárlata március 28-án nyílt volna meg a mezőmegyeri Arany János Művelődési Házban, azonban a járványügyi helyzet átírta ezt az eseményt is. A művész a kiállítás Napraforgók című képét jótékonysági licitre ajánlotta fel. Simon Rózsával a festészetről, a tárlatról és a felajánlásáról is beszélgettem.

napraforgók

Viharsarki Kanapé: Mióta foglalkozol festészettel?
Simon Rózsa:
1996- ban kezdtem el festeni. Ez egy elhatározás volt, szerettem, szeretem a képzőművészetet. Folyamatos képtár, múzeum- és templomlátogató voltam, vagyok. A templomokat a szépségükért látogatom. Mit hordoznak?
Vettem pár alap ecsetet, olajfestéket. Szabattam farost. Így indult. Emlékszem, hogy leült velem szembe a pár éves lányom mikor a legelső táblát készítettem. ( mi mást? mint pusztában egy tanyát, mellete állt egy hosszú fa) Valahogy el kellett mennem egy pillanatra. Mire vissza érkeztem kész volt a kép. Nem volt mit hozzá tenni.
Könyvtáros voltam, így folyamatosan bújtam azokat a szakkönyveket, amiben a festészetet tanítják. A gyakorlati részeket. Vászon feszítés, alapozás. Hogyan készítsünk pigmentből olajfestékeket. Mindent könyvből tanultam. Akkor még nem lehetett így elérni az internetet.
Aztán jöttek az alkotó táborok. Több olyan volt, amikor a művésztanár közölte: neked nem tudok mit tanítani. Elkeserített egyrészt. Másrészt büszke voltam. Kaptam műhelyekbe is meghívást. Szerettem.

VK:  Mennyi idő alatt készült el a mostani kiállításod? Összesen hány képet tekinthetnek meg online az érdeklődők?
SR: Zalai Erika, az Arany János Művelődési Ház vezetője felhívott, hogy március utolsó szombatján kiállítané-e? Elmondta, hogy akkor lesz a Tavaszi Fesztivál, náluk pedig egy rendezvény. Ez körülbelül január elején, közepén volt. Ekkor már készültem egy bemutatkozó anyaggal, referenciával, hogy újból megmutassam magam, de helyem még nem volt.
Amikor fixáltunk, ki fogja megnyitni a kiállítást, hogy lesz kiállítható az anyag, hány darabból állna, akkor kérdezte a címét. A napraforgók akkor már kész volt. Így lett első gondolatból Tavasz, a tárlat pedig 14 képet foglal magába.
tavasz1
VK: Mi inspirált? Korábban a természetben látott jeleneteket vittél a vászonra?

SR:Figurális absztraktot festek általában. De olyan rég megszerettem volna festeni azt az érzést…látványt, amikor elhaladunk egy napraforgó tábla mellett. Ahogy szakaszai vannak a napraforgónak. Egy nap alatt más és más. Biztosan tapasztalták már sokan. Nem tudom miért, de olyan misztikus. Az illata…a pára…hajnalban ahogy leül a pára, ahogy kel fel a nap. A fények ahogy beszippantanak. Kevés így leírni, hogy csodálatos. 

Ehhez az érzéshez kapcsolódik a többi kép. A virágcsokrok, a virággal teli rét. A fű, ahogy életerősen jelen van. Ez számomra a tavasz, az év legdinamikusabb időszaka. Telis-tele erővel, energiával.
VK: A napraforgók című festményed árverésre bocsátottad. A befolyt összeget kiknek ajánlod fel? Hol áll most a licit?

SR: A napraforgók című képet jótékonysági licitre ajánlottam fel a békéscsabai kórház számára, a  befolyt összeg felét fogom átnyújtani. A licit egy hétig tart, április 15-én ér véget. Még egyelőre nem licitált senki, de bizakodó vagyok. Három napja érhető el az az online interjú a Csabagyöngye Facebook-oldalán, 901 megtekintésnél tart. Nekem ez nagyszerű.

VK: Ha az élet visszatér a régi kerékvágásba, hol találkozhatunk majd az alkotásaiddal?
SR: Nem tudom. Nem találtam még lehetőséget, ami ember közeli. A Facebook-on a Simonrozsaart oldalon folyamatosan teszek fel ízelítőt a készülő munkáimból. A régebbieket is megosztom. Árat nem szoktam írni, de bármikor fel tudják venni velem a kapcsolatot az érdeklődők.
tavasz2
VK: A karanténban született-e újabb festményed?
SR: Folyamatosan dolgozom ebben a mindannyiunkat megviselő helyzetben.
Grafikákat készítek inkább. Ami segít, megnyugtat.
VK: Mit üzensz erre az időszakra az olvasóknak?
SR:
Ha tudunk ne bosszankodjunk, ne dühöngjünk, ez a  helyzet van. Akkor miért ne éljünk boldogabban!? Figyeljünk oda magunkra, és a közvetlen környezetünkre. Most ez a bezártság lehetőséget ad arra, hogy együtt lehess azokkal akik ott vannak neked, veled. Használjuk ki! Sokat adhatunk egymásnak. 

Van idő tanulni, pihenni. Jókat beszélgetni. Jaaa! És aggódni azért, aki távol van tőled. 🙂

 

Küldetésük az értékek megőrzése – bemutatkozik a Szeretem Vásárhelyt Egyesület

A Szeretem Vásárhelyt Egyesület 2018 augusztusában jött létre. Tagjai között olyan lokálpatrióták találhatók 19-től 60 éves korig, akiknek az a célja, hogy változatos programjaikkal minél többekkel megismertessék Hódmezővásárhely értékeit, és minél tartalmasabbá tegyék a közösségi életet az egykor „Paraszt Párizsként” emlegetett megyei jogú városban.

Szeretem Vásárhelyt logó

Az egyesület életre hívóival, Rapcsák Katalinnal, Juhász Tündével és Walterné Böngyik Teréziával a Fekete Sasban találkoztam. A jelenlévők elmondták, hogy korábban még nem volt hasonló kezdeményezés Hódmezővásárhelyen, olyan egyesületet szerettek volna életre hívni, amely valóban tud tenni városukért. Elhangzott, több tagjuk eddig is Hódmezővásárhelyért dolgozott – ki az oktatás, ki a művészet, ki a közigazgatás területén -, de programjaikkal még inkább közvetíteni tudják, hogy miért szeretik Vásárhelyet, miért szeretnek ott élni.

„Paraszt Párizs” fényei nem hunyhatnak ki

Vásárhely a múlt század során előkelő szerepet vívott ki magának a képzőművészek körében. Olyan neves alkotók fordultak meg, alkottak és állították ki műveiket a városban, mint Tornyai János (akinek a nevét a múzeum is viseli – szerk.), Rudnay Gyula vagy Pásztor János – hangsúlyozták.

Az egyesület képviselői leszögezték, hogy Hódmezővásárhely egy sajátos légkörrel rendelkező város. A 20. század elején Bródy Sándor nevezte először „Paraszt Párizsnak” a századfordulón országos visszhangot kiváltó méregkeverő asszonyok pere kapcsán. Ez a kifejezés azóta egybeforrt a megyei jogú várossal, és a mai napig hűen tükrözi lakóinak mentalitását, amely egyszerre egyszerű, gyakorlatias, de hordoz egyfajta pikantériát is. A vásárhelyi ember büszke, és jártában-keltében hirdeti városának értékeit.
Erre jó példa a jelenleg kávéházként működő Fekete Sas is, amely a vásárhelyiek igényei alapján készült el. A lakosok téglajegyekkel járultak hozzá a megépüléséhez. Mind a bálterme, mind a födémrendszere egyedülálló nemcsak Magyarországon, hanem egész Közép-Európában – jegyezték meg. Ez is azt mutatja, hogy az itt élők még épületeikkel is igyekeztek egyediségüket kifejezni.

„Küzdelem” az értékekért

Az elmúlt egy évben a megromlott közhangulat és közbeszéd átcsapott értékvesztésbe. A gyűlölködés és az egymásnak feszülés pedig még a gyermekközösségekbe is beette magát. Az egyesület tagjai azonban éppen ezzel igyekeznek felvenni a harcot, és programjaikon megmutatni: Vásárhely értékei nem vesztek el. Programjaik színességét az is adja, hogy az egyesület mind a tizenkét tagja tizenkét különböző egyéniség, aki szívét és lelkét egyaránt beleteszi a közös munkába mind az előkészítés, mind a lebonyolítás során.

Hmvhely

(Fotó: Facebook)

A Szeretem Vásárhelyt Egyesület alig fél éves működése során szinte valamennyi korosztályt megszólított. Iskolakezdéskor például gondoskodtak a gyermekek biztonságáról az oktatási intézmények környékén, végig sétálták az épülő traim train útvonalát, és ismertették a beruházás szint minden mozzanatát, karácsonykor pedig felállították a szeretet fáját, amelyre bárki felaggathatta szívből jövő jókívánságát, üzenetét. De a szeretet ünnepe nem telhetett el jótékonykodás nélkül: az egyesület jóvoltából tíz rászoruló család otthonában illatozott fenyőfa.

Ötvözik a hagyományokat a modernitással

Ebben a pár hónapban is számos pozitív visszajelzést kaptak már, hiszen amellett, hogy értékes és tartalmas programokkal gazdagítják a város lakóinak életét, fontos társadalmi kérdésekre is felhívják a figyelmet. Ilyen többek között az elesettek és a rászorulók megsegítése. Jótékonysági akciói során széles réteget értek/érnek el.

Téli madárvendégeink

Gyermekrajzversenyükre mintegy négyszáz pályamunka érkezett (Fotó: Facebook)

A legutóbbi gyermekrajzversenyük – amely a Téli madárvendégeink Hódmezővásárhelyen címet kapta – nagyon összetett volt, és mintegy négyszáz gyermeket mozgatott meg. Egy környezetvédelmi témát sikerült szó szerint művészi szintre emelni. A természet és a kultúra találkozott ezeken a rajzokon – hangsúlyozták. A beérkezett pályamunkákat szakmai, elismert művészekből álló zsűri értékelte, az eredményhirdetésről pedig senki nem távozott üres kézzel. Sőt, azokat az iskolákat, amelyek diákjai részt vette a rajzversenyen, az egyesület egy-egy madáretetővel is megajándékozta, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy a gyerekek minél közelebbről és minél alaposabban megismerhessék az őket körülvevő világot – tették hozzá.

Császár Angéla

Császár Angéla színművésznő előadására sokan voltak kíváncsiak (Fotó: Facebook)

A Hagyomány és modernitás – Női szerepek a 21. században című előadássorozatukban olyan hölgyek mutatkoznak be, akik amellett, hogy példás családanyák és feleségek, a munka világában vagy egy közösség élén is méltó módon megállják a helyüket. Legutóbbi vendégük Császár Angéla, hódmezővásárhelyi kötődésű színművész volt, akinek előadásán csordultig megtelt az Emlékpont konferenciaterme. Történeteivel és hangjával kellemes perceket szerzett az előadáson résztvevőknek.

További meglepetéseket ígérnek

A szervezők elmondták, hogy már felkészültek a tavaszi időszakra is: akad a tarsolyukban pár programterv, de ezekről egyelőre nem kívántak beszélni, mivel szeretnének a városlakóknak ezekkel meglepetést szerezni.

Ha valaki nem szeretne lemaradni a fontos eseményekről, akkor érdemes naponta felkeresnie a Szeretem Vásárhelyt Facebook-oldalát – amely immár több mint háromezer követővel bír -, ahol a szervezők mindamellett, hogy beszámolnak a már megvalósult programokról, tájékoztatást nyújtanak a közelgő rendezvényekről is, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várnak.

“Életünk legjobb döntése volt elindulni” – interjú az Útilapu blog szerkesztőivel

Dézsi Tamás és Sztahovics Anett egy fiatal, békéscsabai pár, akik egyszer elindultak nyaralni, és ez a szenvedélyükké vált. Aztán idővel azon kapták magukat, hogy utazási iroda helyett már maguk szervezik kisebb-nagyobb kiruccanásaikat.
Azt vallják, hogy számukra nem az a fontos, hogy minden kötelezőt kipipáljanak, hanem az, hogy jól érezzék magukat utazásaik során. Emlékezetes útjaikról, a blog indításáról és eddigi tapasztalataikról kérdeztem őket.

Thaiföld2

Viharsarki Kanapé: Mióta járjátok a világot?
Útilapu: Világjárásnak azért nem neveznénk, de igyekszünk minél több helyet felfedezni együtt. Először 2015. augusztusában utaztunk külföldre, akkor Bulgáriát látogattuk meg. Egy évvel később Egyiptomban jártunk, és talán valahol ott kezdődött el ez az utazási mánia. 2017-ben már Róma, Korfu és Fuerteventura – a Kanári-szigetek egyik tagja – is helyet kapott a listánkon, valamint előre meg volt szervezve a következő évi utunk Thaiföldre. Onnan hazatérve azonnal foglaltuk Lisszabont, majd azt követően rögtön Athént és Marrakecht is.

VK: Mely országok, úti célok voltak a legemlékezetesebbek számotokra? Mi volt bennük a leginkább megkapó?
ÚL: Bármennyire is sablonosan hangzik, minden eddigi utazásunk örök emlék számunkra, gyakran emlegetjük őket, és jó érzés mindenre visszaemlékezni. Vagy azért, mert pozitívan csalódtunk egy országban, vagy azért, mert tényleg teljesen elbűvölt minket a hely, az emberek, az ételek, a látnivalók.
Ha mégis ki kellene párat emelni, akkor Thaiföld áll az első helyen, ami mindkettőnk bakancslistáján szerepelt. Meseszép ország, kedves emberek, nagyszerű ételek és alapvetően egy teljesen más világ, kultúra és mentalitás.
Egyiptom szintén meghatározó volt, egy befizetett fakultatív programnak és a szállodánknak köszönhetően fantasztikusan éreztük magunkat, csak pozitívan tudunk nyilatkozni az országról (minden előzetes riogatás ellenére).
Végül azt hiszem, Lisszabont említeném, ahol annyira otthonosan éreztük magunkat, hogy akár hosszabb ideig is maradnánk, ha az élet úgy hozná.

Egyiptom

Egyiptom

VK: Mikor fogalmazódott meg benneteket a blog elindítása? Mi vele a célotok?
ÚL: Körülbelül két hónapja merült fel az ötlet. Lisszaboni és thaiföldi utazásunkról írtunk egy-egy rövidebb beszámolót egy utazós facebook csoportban, és a visszajelzések hatására kezdtük el részletesebben leírni élményeinket.
Azt szeretnénk, ha az emberek látnák, hogy bárki tud egyénileg szervezetten utazni, nem kell profinak lenni hozzá. Igen, néha becsúsznak bakik – ahogyan nálunk is -, de ez benne van a pakliban.
Tapasztalatainkkal szeretnénk segíteni, hogy az olvasóink már ne kövessék el ugyanazokat a hibákat, amiket mi.
Végül, de nem utolsó sorban próbálunk őszinte véleményeket írni országokról, városokról, éttermekről, szállásokról, és hasznos információkkal szolgálni például a tömegközlekedésről, az árakról és mindenről, ami fontos lehet egy út során.

Fuerteventura

Fuerteventura

VK: Utazási tanácsot kértek már tőletek?
ÚL: Igen, mostanában egyre többen keresnek meg minket. Ha valaki konkrét kérdéssel fordul hozzánk, vagy véleményt szeretne olyan országgal kapcsolatban, ahol mi már jártunk, akkor nagyon szívesen állunk rendelkezésre. Utazásszervezéssel azonban nem foglalkozunk, egyelőre csak a saját útjainkra koncentrálunk.

VK: Milyen lépésekből áll egy utazás megszervezése?
ÚL: A legnehezebb az úti cél kiválasztása. Mivel én nagyon fázós vagyok, az évszak-hőmérséklet kérdés egy sarkalatos pont mindig. Próbálunk jó időben vagy jó időbe utazni, valamint fontos, hogy az éves szinten nagyon kevés szabadságunkba minél több pihenés beleférjen.
Ezekhez igazodva igyekszünk ár-érték arányban jó repülőjegyet találni. Ha ez megvan, akkor jöhet a szállás, aminél a legfontosabb szempont, hogy jó helyen – mindig ahhoz közel, ami minket leginkább érdekel – legyen, valamint jó értékelést kapjon a korábbi vendégektől,   ugyancsak ár-érték arányon a lehető legjobb legyen.
Az utolsó lépés, hogy pontosan megtervezzük, miket akarunk látni, mit akarunk csinálni, mik azok, amiket semmiképp se akarunk kihagyni utazásunk során. Fontos, hogy napi szinten már nem tervezünk, az aznapi kedvünk és többnyire az ottani időjárás határozza meg a továbbiakat.

Lisszabon

Lisszabon

VK: Mi a következő úticélotok?
ÚL: A napokban érkeztünk haza Marokkóból, Marrakechben töltöttünk pár napot. Egyelőre ezt az élményt emésztjük, de biztosan lesz folytatás. Mivel – sajnos – kezdődik a hosszú és hideg tél, örülnénk valami melegebb helynek, de majd látjuk, mit hoz a jövő.

VK: Tervezitek-e az El Camino-t?
ÚL: Erre egy határozott nem a válaszunk. 😀 Bár sétálni kifejezetten szeretünk, egy ekkora kihívásra nem érezzük késznek magunkat, és nem is a mi stílusunk, ennél mi azért kényelmesebbek vagyunk.

Korfu

Korfu

VK: Mit tanácsoltok annak, aki teketóriázik, hogy útnak induljon-e bármerre is?
ÚL: Aki teheti, mindenképpen menjen. Az utazással nyílik ki a világ, olyan élményeket és tapasztalatokat szerezhet az ember, amikre máshogy nincs lehetőség. Úgy érezzük, életünk legjobb döntése volt elindulni: pénz vagy tárgyak helyett élményeket gyűjteni.

Útibeszámolókért és utazási tanácsokért látogassátok meg az Útilapu blog Facebook oldalát!

Képek: Útilapu blog

A zárónapon minden a mangalicáról szólt

A 22. Csabai Kolbászfesztivál zárónapja az őshonos magyar sertésfajta, a mangalica megismertetéséről és népszerűsítéséről szólt. Ennek a fajtának a húsából gyúrták a kolbászt a versenyző csapatok, valamint a töltött káposzta főzőversenyen is mangalicahúst használtak az indulók. Emellett a Gourmet Bistro Clubsátorban Hagyomány, megújulás, mangalica, egészség címmel agrárkonferenciát rendeztek.

konf

Hégely Sándor fesztiváligazgató elmondta, hogy az idén mindenképpen egy olyan témával szerették volna színesíteni a fesztivált, ami szorosan kötődik a disznótartás és a disznóvágás szokásához. Így esett  Hégelyné Győrfi Ilona felvetése alapján a választás a mangalicára, mint őshonos magyar sertésfajtára.

Háttérbe szorult az őshonos magyar sertésfajta

A témában konferenciát is szerveztek, amelyben partnernek bizonyult a megyei kormányhivatal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a NAV Békés Megyei Adó- és Vámigazgatósága, valamint a megyei vadászkamara és -szövetség.

A mangalica méltánytalanul háttérbe szorult, és ennek az értékes húsú, szalonnájú, az egészségtudatos táplálkozásban fontos szerepet játszó fajtának a bemutatását, népszerűsítését vállalta fel a felsorolt szervezetekkel együtt a fesztivál – hangsúlyozta Hégely Sándor.

Hagyományteremtő szándékkal szervezték meg a mangalicanapot

Hozzátette: a mangalicanapból hagyományt szeretnének teremteni, és éppen azért hívták meg például Fekete Zsókát, a hajdúböszörményi mangalicafarm tulajdonosát, hogy bemutassa, miként lehet ebből a másfajta szerkezetű húsból is ízletes, minőségi kolbászt és egyéb finomságokat készíteni.

A mangalica népszerűsítését szolgálja az is, hogy a kolbászfesztivál minden napján vágtak ilyen sertést a látványdisznótoron.

Hosszú szőrű mangalicák

A mangalica őshonos magyar sertésfajta (Fotó: kisberenyikozosseg.hu)

Együttműködik a kormányhivatal az agrárium képviselőivel

Takács Árpád megyei kormánymegbízott kiemelte, számos főosztályuk, osztályuk áll kapcsolatban hatósági feladatot ellátva az agráriummal és a gazdákkal. Szolgáltató és társadalomszervező tevékenységük részeként pedig együttműködési megállapodásokat kötöttek, például az agrár- és a vadászkamarával és más szervezetekkel is.

A kormánymegbízott kiemelte: arra szövetkeztek, hogy Békés megye megtartó erejét közösen erősítsék. Ebben a mezőgazdaságban vagy például az agrároktatásnak kulcsszerepe van Elismerően szólt a kolbászfesztiválról is, kijelentette, kezdeményezték hungarikummá nyilvánítását. Emellett jövő tavasszal együttműködési megállapodást kötnek a rendezvény szervezőivel.

Stratégiai cél az állomány növelése

Kulcsár László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke kitért arra, a sertésstratégia része a mangalica állományának növelése is.

Ez az őshonos fajta a második világháború után szinte teljesen eltűnt, pedig előtte 600 ezer példány volt az országban – emelte ki Kulcsár László.

A megyei elnök szerint közös feladatunk, hogy újra az őt megillető helyre kerüljön, ezért is jó kezdeményezés a fesztivál programjában egy napot a mangalicának szentelni.

Apáról fiúra száll a kobászgyúrás hagyománya

A csabai kolbász több mint százéves hagyományait immár két évtizede ápoló Csabai Kolbászklub Egyesület egyik küldetése a kolbászkészítő utánpótlás megteremtése. A fiatalok bevonása a csabai kolbász hagyományainak őrzésébe, továbbvitelébe és a klub életébe. Ez is szükséges ugyanis ahhoz, hogy a következő száz évben legyen csabai kolbász!

Képtalálat a következőre: „csabai kolbászfesztivál”

A kolbászklub ennek megfelelően az elmúlt húsz évben minden lehetőséget megragadva hirdette, hogy az önellátó családi gazdálkodás sok hagyományát érdemes megőrizni, a mai korhoz igazítani. Bemutatók és tanfolyamok tucatjai erősítették ezt a nézetet a városban, az országban és határon túl egyaránt. Most a városi önkormányzat támogatásával indítottak akciót, melynek célja, hogy valamennyi csabai iskolás legalább egy alkalommal készíthesse el és kóstolhassa meg a saját csabai kolbászát. Ennek érdekében az Uhrin Zoltán Klubházban rendszeresen gyakorlati bemutatókkal fűszerezve népszerűsítik a kolbászkészítést, valamint előadásokon avatják be a gyermekeket a hagyományokba, a sertéstartás békéscsabai elterjedésébe, egy-egy disznótor, disznóvágás menetébe.

Általános és középiskolás diákok is nagy lelkesedéssel gyúrták, gyúrják rendszeresen a kolbászt a klub szakavatott tagjainak segítségével, és ez jó felkészülést jelent számukra a Csabai Kolbászfesztivál ifjúsági töltőversenyére is. A város számos iskolája élt már a lehetőséggel, töltöttek a megyei gyermekvédelmi központ Degré utcai ellátottjai vagy a Békéscsaba Diák Kézilabda Sportjáért Egyesület (DKSE) fiatal sportolói is. A legnagyobb élményt mindenki számára az jelentette, amikor sütve megkóstolták terméküket.

Csabai Kolbászfesztivál fényképe.

A Csabai Kolbászklub 1998-ban alakult, első elnöke Uhrin Zoltán volt, akiről elnevezték a klubházat. A 200 tagot számláló civil szervezet élén dr. Ambrus Zoltán követte – az ő utódja Hégely Sándor –, aki a gyúrások előtt előadása révén megismertette a fiatalokkal a sertéstartást, a hagyományos disznótorokat, a szükséges eszközöket.

Dr. Ambrus Zoltán elmondta, az ilyen közösségerősítő összetartásokra nagy szükség van. Jó látni, hogy a fiatalok milyen nyitottak az értelmes és eredményes munkára, néhányuk milyen komoly gyakorlattal érkezik. Az látszik, hogy a nagyszülők szerepe ebben az átadásban milyen fontos. A gyerekek tudják, hogy a csabai kolbász a város emblematikus terméke, egyedi, helyi élelmiszer, generációk büszkesége.

Képtalálat a következőre: „csabai kolbászfesztivál”

– Megváltozott körülmények között, de még él, sőt, újjáéled mindaz, amit kolbászos hagyománynak hívunk: családok vágnak disznót és készítenek kolbászt – hangsúlyozta dr. Ambrus Zoltán. – Messzi távolból is sokan jönnek, hogy a fesztiválon megízleljék a csabai kolbászt, belekóstoljanak mindabba, átéljék, ami egy város történelmét alakította, hangulatát, ízét, szeretetét adta, ami közösséget kovácsolt.

Képek forrása: csabaikolbaszfesztival.hu