Huszonegyedik alkalommal is megtöltik tartalommal a kolbászfesztivált!

Lehullt a lepel végre az idei kolbászfesztivál programját illetően! Az október 19. és 22. között tartandó gasztrokulturális forgatag idén is meglepetéseket tartogat- mondta Hégely Sándor fesztiváligazgató hétfőn a Csabai Kolbászházban. 

Képtalálat a következőre: „kolbászfesztivál”

Tavasszal a Magyar Értéktár részévé vált a Csabai Kolbászfesztivál. Az ország meghatározó gasztronómiai rendezvényeként értékké beemelt fesztivál programjában ezért idén is a hagyományok ápolása és csabai kolbász hírnevének öregbítése kap központi szerepet. Mindemelett természetesen a koncertek sem maradhatnak el: a hazai zenei élet népszerű fellépői váltják egymást a Csabai Kolbászfesztivál színpadjain.

Hégely Sándor fesztiváligazgató a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy évek óta emelkedik a
kolbásztöltő-versenyre jelentkező csapatok száma, szombaton már több mint 750 csapat méri össze a tudását. A szárazkolbászok versenye is töretlen népszerűségnek örvend, az előzetes jelzések alapján közel kétszáz nevezést várnak. A vasárnapi töltött káposzta főző verseny egyre nagyobb érdeklődésre tart számot.
Idén visszatér a csütörtöki kezdőnapra a fesztivál, és vasárnapig tart majd a program. A rendezvény fővédnöke idén DrSeszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter.

Képtalálat a következőre: „kolbászfesztivál”
A tájékoztatón dr. Ambrus Zoltán a fesztivál szülőatyja elmondta, hogy örömteli az a tény, hogy a kezdetekor, és most is az a legfontosabb a csabaiságnak, a Békéscsabához kötődésnek az erősítése. Hangsúlyozta, hogy ugyanilyen fontos a kolbász készítésnek a hagyománya, amely egy olyan értéke Békéscsabának, amit érdemes hosszútávon a város marketing részévé tenni.

A Csabai Kolbászfesztiválnak minden évben van vendég városa, korábbi években egy külföldi, és egy belföldi település kapott bemutatkozási lehetőséget. Idén Magyarországról Érd a vendégváros, hozzá kapcsolódóan az Etyek-Budai borvidék lesz a díszvendég. A fesztiválnak idén azonban nem egy határon túli vendég városa lesz, hanem egy határon túli nemzet, Ausztrália lesz, aki bemutatkozik a gasztronómiaifesztiválon.

Csabai Kolbászfesztivál fényképe.

Hégely Sándor fesztiváligazgató hozzátette: a huszonegyedik rendezvény színvonalát a hazai zenei élet kiválóságai is emelik, Békéscsabára érkezik majd ugyanis a Quimby, a Halott Pénz, Tankcsapda, a Wellhello, a Punnany Massiff, a Magna Cum Laude, a Budapest Bár, de itt lesz Kasza Tibi, a Margaret Island, és a Honey Beast is.
A vasárnapi családi napon amellett, hogy 50%-os kedvezménnyel vásárolható meg a hurka, kolbász, cigánka rengeteg gyermek programmal, várják a kilátogatókat. A rendezvényre több meglepetéssel is készülnek.

A fesztivált a korábbi évekhez hasonlóan a Békéscsabai sportcsarnoknál rendezik meg, azonban idén nagyobb területen lesz, 2 nagy sátorral, és 2 nagy színpaddal.

A fesztivál részletes programja www.csabaikolbaszfesztival.hu oldalon érhető el.

Képek forrása: csabaikolbaszfesztival.hu

Reklámok

A napfény íze

Június végén több ízben is megemlékeztek a környezetemben a vészkorszak borzalmairól, amikor is pár nap leforgása alatt Békéscsaba szinte teljes zsidó lakosságát deportálták. E szomorú évforduló kapcsán került terítékre Szabó István nagy sikerű filmje, A napfény íze, amely teljesen belopta magát a szívembe!

Képtalálat a következőre: „a napfény íze poszter”

A közel húszéves alkotás egy magyar zsidó család, Sonnenscheinék három generációjának történetét meséli el a 20. század zivataros évtizedeiben. A politika cseppet sem emberkímélő mozzanatai és a forrongó, önmagából is kiforduló világ a tiszteletreméltó családon is hatalmas sebeket ejt.
A történet egy kis hegyvidéki faluban veszi kezdetét, ahol a jóravaló kocsmáros életét veszti, miközben a cefre után jár. A legnagyobb gyermek, Manó kénytelen hát nyakába venni az országot, és felcsapni a fővárosban egy italkészítő mellett munkásnak. A talpraesett fiú szorgalommal és alázattal sajátítja el a mesterség fortélyait, és miután elleste az alapokat, belevág saját vállalkozásába, és a családi likőrreceptet alapul véve megalapozza családja későbbi vagyonát. Az italt a nevük után „napfény ízének” keresztelik el.

Manó alig 25 évesen családot alapít, két fia születik, és testvére halála után annak kislányát, Valit is sajátjaként neveli fel. Ignác fiából elismert jogász válik, Gusztáv orvosként praktizál, míg a művészi lelkű Valikából fotós válik. Ignác és Vali között, ahogy felcseperednek szerelem lobban, amelyet a család természetesen nem néz jó szemmel, mivel első unokatestvérek. Végül a szerelem győz, a fiatalok egymáséi lesznek, és immáron Sors családnévvel élik tovább életüket. A névváltoztatás nem véletlen, Ignácnak a jogi körökben megsúgják, hogy zsidó családnevével nem boldogulhat. S ekkor még csak a 19. és a 20. század fordulóján járunk.

Képtalálat a következőre: „a napfény íze”

A Monarchiához hű Ignácot, aki magas rangra emelkedik, alaposan megviselik az első világháború történései, és bele is rokkan a 20. század első évtizedének változásaiba. Nem sokkal szeretett császárjának és édesapjának halálát követően távozik a földi világból. Őt nem sokkal később édesanyja követi, így a családfő szerepe Valira száll, aki mint egy szálfa áll a viharok közepette, legyen szó világháborúról, családi csörtéről vagy véglegesen megromlott házasságról.

Ignác fiai a családi tragédiák után is szép karriert futnak be. A kisebbik fiú, Ádám előtt nagy sportkarrier áll, de a tiszti klubba csak úgy nyer felvételt, hogy elhagyja zsidó vallását, és kikeresztelkedik. A hittan órákon azonban nemcsak a kereszténységben merül el, hanem rajta felejti a szemét egy gyönyörű lányon, akit végül addig üldöz szerelmével, hogy az beadja a derekát, és a felesége lesz. Azonban az olimpia bajnok vívó nemcsak felesége, hanem sógornője szívét is elrabolja. Viszont még mielőtt ebből kipattanna a családi botrány, eljönnek a kegyetlen évek. A zsidótörvények és a deportálások a Sors családot is elérik, és olyan sebeket ejtenek rajtuk, amelyeket évtizedekig nem tudnak kiheverni.

A második világháborút csak Valika és a munkaszolgálatot megjárt, az apja halálát is végignéző Iván éli túl, aki megtört lelkű fiatalként először a nyilasokon és a nácikon áll bosszút a kommunisták kötelekében, majd átlátva a szitán beáll az ’56-os forradalmárok közzé. Azonban a szabadságharc leverése után ismét börtönbe kerül, majd szabadulása után, szomorú tapasztalatokkal telve a ’60-as évek Budapestjén gondol egy merészet, és visszatér a gyökereihez, visszaveszi a régi családnevet, ezzel is törlesztve egy régi tartozást, és talán eldobva egy rossz „Sorsot”!

Számomra a több díjat is bezsebelt alkotás központi szereplője a nagymama, Valika volt, aki végig derűs lélekkel, ismerve a napfény finom és keserű ízét egyaránt élte túl a 20. század első felének sorscsapásait.
Valika volt az, aki bár elmondta, hogy sodródott az árral, és nevet változtatott fivéreivel, és utoljára gyermekként imádkozott héberül, mégis büszke maradt a maga módján arra, hogy magyar zsidó. Bár tett néha megbocsáthatatlannak és önzőnek tűnő lépéseket, mint mikor elhagyta szeretője kedvéért egy rövid időre a családját vagy mikor csak a saját életét mentette meg, miközben rokonait a Dunába lőtték a nyilasok, mégis sok nézőt megérintett a sorsa, és nem tudtak rá haragudni, mert bár megbotlott, mégis egyben tartotta a családját így vagy úgy.

Kapcsolódó kép

Valika kicsit olyan, mint a zsidó nép maga. Felemás érzéseket tudott kiváltani a környezetéből, de leleményességének és ösztönösségének hála túlélte a legzivatarosabb évszázad első felét, és békében tudott távozni abban a korban, mikor az értékeket beborította egy időre a szocialista egyhangúság, és langyos lábvízzé vált az ország.

Számomra Szabó István filmjében a legelszomorítóbb azt volt látni, hogy már a 19. század végétől fokozatosan szabdalták a zsidóság öntudatát, és arra ösztönözték őket a jobb sors és a könnyebb boldogulás reményében, hogy tagadják meg hitüket, és ne ápolják tovább gyökereiket.
Azonban a történet végén Iván már-már a huszonnegyedik órában, mielőtt még feledésbe merülhetett volna családja egykori híre, egy tollvonással visszaszerezte mind a saját maga, mind felmenőinek a becsületét, és a gulyáskommunizmus világában is büszkén viselte a Sonnenschein családnevet!

Utóbbi gondolat napjainkban is aktuális, hiszen a színfalak mögött ismét leigázni készülnek az ezredéves bástyákat itt Európában. A forgatókönyvben most is fontos szerepet kapnak a vallások, egy beilleszkedni képtelen kisebbség igyekszik sakkban tartani minket, de ne adjuk meg nekik azt az örömet, hogy reszketve lépünk nap, mint nap az utcákra! Legyünk mi is olyanok, mint Iván, aki felismerte honnan jött, és a családjától kapott értékeket a szocializmus szürkeségében is felmerte vállalni, és igyekezett azokat átmenekíteni a túlpartra!

Képek forrása: port.hu

Mia

Nem mar, csak kicsit harap! – Balkán kobra

Katkó Ferenc rendezésében került immáron a városházi szabadtéri színpadra Ivan Kusan Galóczájának  feldolgozása, amely a délszláv háborút követő néhol giccses, de ugyanakkor néha elszomorító balkáni valóságba kalauzolt el bennünket. Egy olyan vidékre, ahol a szereplők életútja és megnyilvánulásai csak ráerősítettek a Dél-Európa egyes országaival szemben élő sztereotípiákra.

balkan-kobra

A néző a Jókai Színház által nyáron is színre vitt darabot nézve úgy érezheti közel két órán keresztül, hogy egy Kustorica filmbe csöppent, ahol egyik abszurd helyzet követi a másikat. Adott egy unatkozó feleség, aki ráun a gyakran félre kacsintgató urára, és nem rest bérgyilkost felfogadni annak érdekében, hogy végre a maga ura lehessen, és igazi dámaként élhesse a mindennapjait nyámnyila szeretője oldalán, akinek szemrevaló, cseppet sem szívbajos húgával a ház ura szeret félremenni.

De a kis Tonkára szemet vett ám Juraj Ardonjak gazda kissé gyógyegér küllemű titkára is, no meg a korruptságáról ismert helyi közeg is, aki gyakran szemet huny a kis stílű bűnesetek felett, de a nagyobbakkal szembeni intézkedés során sem hatják meg túlzottan a törvények.
Ebbe a cseppet sem unalmas, stílusficamokkal, hamis énekhangokkal és félretáncolt koreográfiákkal színesített forgatagba csöppen be Joszip Zeljics, a kisemmizett paraszt, akinek az összes szereplő közül a leginkább helyén van a szíve és az esze. Joszip lesz az, aki Ankica, a feleség megbízásából felkeresi a levitézlett, látási problémákkal küzdő egykori háborús hőst, Kobrát, hogy tegyék el láb alól a feleslegessé vált Jurajt.

Jovo Sztaniszavljevics Kobra nem az a kimondottan vérszomjasa bérgyilkos. Szívesen henceg azzal, hogy róla még a nagy nyugati hírcsatornák is közöltek anyagot, azonban semelyik mesteri terve nem jön be, a jól menő vállalkozó saját ügyetlensége miatt sorra kicsúszik az együgyű, élvhajhász férj a kezeik közül.

Nem véletlen emeltem ki, hogy Ardonjak falja az életet. A közel kétórás, zenés-táncos betétekkel tarkított darabot a játékidő alatt áthatja a mélyről előtörő testiség, a szereplők jó párszor a legváratlanabb pillanatokban esnek egymásnak – a jó ízlés határáig természetesen – és nyíltan, tabuk nélkül beszélnek vágyaikról, a természet lágy ölén átélt erotikus élményeikről. A balkáni figurák teljes valójukkal a mának élnek, sokszor bele sem gondolva, hogy tetteik, kimondott szavaik milyen hatást váltanak ki környezetükből, velük szemben álló partnerükből.

Nem lenne teljes a történet amerikaiak nélkül, akik még csavarnak egyet az eleve összegabalyodott történet szálain, és nem kis erdei csinnadrattát rendeznek elég komoly gépfegyver arzenál bevetésével, amelyet a vakszerencsének köszönhetően a Kobra és az időközben kísérőjévé szegődött Joszip túlél!
A csörtét követően azonban a végkifejlet nem kerülhető el, az áldozatnak át kell kerülnie a túlvilágra. A nagy tettet végül a család otthonában hajtják végre, és Ardonjak távozik is az élők közül, de nem pont úgy, ahogy azt eredetileg hitvese, a megözvegyült Ankica kitervelte.
Azonban a fináléban mindenki boldog, mivel a Kobra pénztárcája kemény ezrekkel lett vastagabb, a vállalkozót eltették láb alól, és a Balkán is talpon maradt.

Bár a darab alapvetően szórakoztatni kívánja mindazokat, akik jegyet váltanak rá, mégis elgondolkoztat. Mert a kacatok, a giccs és a már-már sötétszürke gazdaság, és mondjuk ki a korrupció mögött olyan emberi sorsok rajzolódnak ki, amelyek talán egy cseppet sem állnak ma sem messze a valóságtól.

Képek: jokaiszinhaz.hu

Mia

Az üvegcipő

A részben önéletrajzi ihletésű darabban Molnár Ferenc azt üzente meg olvasóinak és a színházba járóknak, hogy az álmok valóra válhatnak, és a koszos kis szolgálólány lábára is kerülhet finom cipellő, és a hercege is az övé lehet, még ha nem is szokványos módon!

Képtalálat a következőre: „üvegcipő békéscsaba”

Molnár Ferencet a legtöbben A Pál utcai fiúk című ifjúsági regény írójaként ismerjük, de az Amerikában is szép karriert befutó alkotó saját életét is színre vitte. Mert Az üvegcipőben bizony a második, Fedák Sári ünnepelt színésznővel kötött házassága elevenedett meg. Egy már-már olyan kérész életű frigyé, amelynek létrejöttekor Molnár gyengéd érzelmeket táplált a nála 24 évvel fiatalabb, feltörekvő csalogány, Darvas Lili iránt.
Fedák Sárinak Adél, a köztiszteletben álló, csekély vagyonú panzió tulajdonos alakja feleltethető meg. Irma, az árva, kissé dilis szolgálólány alakjában pedig Darvas Lilit ismerhetik fel a nézők. A 20. század első felének művészvilágában is szokatlan kapcsolat története a mai napig színes momentuma irodalomtörténtünknek, és reményt ad a kilátástalan románcokban vergődőknek és a hezitálóknak egyaránt.

A látszólag boldog békeidők Budapestjén járunk, Józsefvárosban, ahol Adél, a kerület jó hírű, elismert panzió tulajdonosa becsületét féltve kéreti meg kezét Sipos Lajossal, a középosztálybeli bútorkészítővel hogy ne tudódjon ki kalandja a nála majd húsz évvel fiatalabb selyemfiúval. Lajos némi hezitálást követően kötélnek áll, és kezdetét veszi a lázas készülődés a nagy napra, amelyből a ház apraja-nagyja is kiveszi a részét.

Irma, a bolondos szolgálólány, aki Adél távoli rokona azonban reménytelenül szerelmes Siposba, és több évnyi epekedés után pont akkor bukik ki belőle a vallomása, mikor Sipos Lajos kezére gyűrű kerül. A cserfes fiatal szépség a lagzi alatt bánatát alkoholba folytja, és őszinte kirohanásaival alaposan felbolygatja maga körül a szálakat. Kikiabálja az ara szerelmi háromszögének főbb mozzanatait, összeugrasztja a szereplőket, és minden kontrollját elvesztve eléri, hogy imádatának tárgya megcsókolja őt. Ez a félig-meddig ártatlan csókcsata azonban egy érzelmi lavinát indít el a morcos, az élet által alaposan megtiport Siposban. S bár a férfi szót fogad friss hitvesének, és eljárja vele a csárdást, a szíve mélyén talán már akkor is tudja, hogy hiába a hatalmas korkülönbség, a kis cselédet rendelte neki az ég!

Irma azonban felfokozott lelki állapotában nem bírja elviselni az események sodrását, és kihasználva a menyasszonytánc körüli felhajtást, megszökik a házból, és szerencsét próbál egy kétes hírű házban…
A harmadik felvonásban megjelenik a darab összes szereplője tanúként. A hivatali kihallgatás ürügye, hogy Irmát tetten érték egy másik fiatal kokot társaságában, miközben a tiltott kéjelgés útjára kívánt lépni. Leküzdve a bürokrácia akadályait, szerencsére hamar tisztázza magát a kétségbeesett szépség, és mindenki szabadon távozhat, és végül minden apró részlet a helyére kerül, és valamennyi zsák megtalálja a foltját!

Molnár Ferenc három felvonásos műve bár kissé vontatottan indult, de a második felvonásban alaposan felpörögtek az események, és már a lakodalom alatti történések és párbeszédek is előrevetítették, hogy mely szereplő fog elbukni, és ki emelkedik majd felül kilátástalan helyzetéből. Egyedül csak a főhős, bohó cselédlány, Irma sorsa volt kérdőjeles, de a tetőpontban, némi félvilági kitérőt követően helyre állt a rend.
Az 1924-ben színpadra vitt vígjáték vérbeli fricska a társadalomnak, amely a szerelmet és az érzéseket olyan korlátok közzé igyekszik szorítani, mint a rang, a kor vagy a küllem.
A Junkies zenekar évtizedekkel később énekelt meg egy hasonló, sok támadást és rosszallást megért szerelmet, ahol kába volt a herceg, és a királylány sem volt egy szépség, de bizony ott is felragyogott a szemétdomb fölött a szivárvány, akárcsak Molnár darabjában!

Képek forrása: jokaiszinhaz.hu

Mia

Angol prűdéria!? Ugyan, kérem!

A Jókai Színház nemrégiben színpadra állított komédiájában meggyőződhettünk pont ennek az ellenkezőjéről! Bizony a ködös Albion lakóiban is vér folyik, és az tűzpiros, mintsem kék!

Csak semmi szexet

Természetesen a híres angol tartás megmaradt, de a színfalak mögött történetünk hősei sem vetik azért meg az élvezeteket. Azonban a Merő Béla által színpadra vitt hetvenes évekbeli kasszasiker főbonyodalmait nem a felkorbácsolt vágyak adják. A rózsaszín, babaházas díszlet a megannyi ajtóval és konyhai redőnnyel már a darab elején sejteti, hogy nem kis csörtét láthat majd a közönség az előadás mintegy két órájában.

Adott egy fiatal házaspár, akik kényszerűségből a férj munkahelye feletti lakásban húzzák meg magukat. Így jóformán lőttek a magánéletüknek, mivel nap, mint megfordul a fél bankfiók a bájos kis fészekben. Aztán egy nap betoppan a kedves mama is, aki három nagy bőröndnyi holmival foglalja el a félemeleti kis szobát, és rövid időn belül elég otthonosan kezd mozogni a friss házasok otthonában a meny, Francis „legnagyobb” örömére.

Jókai Színház fényképe.

Az ifjú feleség az egyébként, aki miatt a csendes angol kisváros ha csak pár napra is, de kifordul alaposan a négy sarkából. Francis egy újsághirdetésre jelentkezik, amelyben skandináv kiegészítők forgalmazására keresnek munkatársakat. Hamarosan meg is érkezik a csomag, azonban evőeszközök, tányérok és egyéb apróságok helyett szaftos képeket rejt a doboz, amelyek rövid időn belül „pornóhullámként” sodródnak a Temzén. A rendőrség pedig kapva-kap azon a lehetőségen, hogy végre lebonyolítson egy izgalmas nyomozást. A fiatalokat pedig minden nesznél kiveri ezután a víz tettestársukkal, Brian-nel, a kissé béna, de annál precízebb bankárral együtt. Brian-re bármit rá lehet kenni, azonban szegény pára nem bírja a nyomást, de pont ezzel az esetlenségével lopja be magát a nézők szívébe.

Azonban alig hogy sikerül eltűntetni a fotókat, máris befut a következő küldemény, mivel a nagy jövés-menésben az első csomagért járó második részlet helyett a titokzatos cég egy egész munkacsoport heti fizetését kapja meg csekken.

Ismét Brain-re marad a feladat, hogy a kazettáktól megváljon, és legnagyobb örömére egy kamion platójára sikerül is rádobnia a felnőtt filmeket és egyéb pajzán tartalmakat, amelyek azonban pechjére nem a szeméttelepen, hanem egy keresztény jótékonysági rendezvényen kötnek ki!

Jókai Színház fényképe.

Eközben Peter, a férj lázasan azon töpreng, miként tudnák visszaszerezni a több ezer fontról szóló csekket, amelyen akár a munkahelye is múlhat. Eleve folytonos készenlétben kell állnia a kollégáival együtt, mivel a főnökük megköveteli tőlük a rendet és a pontosságot. A kedves édesanyjának köszönhetően azonban a főnökét már az otthonukban sem tudja kizárni az életéből, mivel az hevesen udvarolni kell az érett asszonynak, és randevú randevút követ.

De a rejtélyes csomagok és a lakásuk falai között kibontakozó szerelem mellé behuppan az otthonukba a rettegett, ultrakonzervatív revizor is, akivel szinte egy időben befut két ledér nőszemély is, akik pár perc leforgása alatt tetőtől-talpig latexba bújva megrontanak mindenkit, aki a lakásba merészkedik. A revizor az enyelgés és már-már előjátéknak is beillő kergetőzés során hangzik el a darab címe az elcsigázott úriember szájából: „Csak semmi szexet kérem, angolok vagyunk!”

Jókai Színház fényképe.

A főhősök a kavalkádban megmutatják igazi arcukat, és a darab végére a nagy hahotázások közepette kiderül a legfedhetetlenebbnek hitt karakterről is, hogy bizony ő is emberből van, és legyen felügyelő vagy bankfiók vezető ő is ki-kikacsintgat, letér néha az élvezetek miatt az aranyközépútról.

A darab jó híre hamar szétszaladt a városban, és mind a sztori, mind a szereplőgárda hozzájárult ahhoz, hogy a Vigadóban bemutató előtt már minden előadásra elfogytak a jegyek!
Aki most elmaradt erről a pár előadásról, ne csüggedjen, a színház ősszel ismét műsorra tűzi ezt a két órás felüdítő, pikáns darabot!

Képek forrása: jokaiszinhaz.hu

Mia

Mesél az erdő

A legtöbb állat neve hallatán mindenki tud hozzájuk társítani egy-egy jelzőt, a róka ravaszdi, a bivaly erős, míg a nyulak gyávák. Azonban a Jókai Színház és a Balassi Táncegyüttes tagjai által színpadra vitt mesejátékban, az Állat(i) mesében mindezeknek az ellenkezőjéről is megbizonyosodhatunk!

állati 2

Adott egy békés erdő valahol az Óperencián túl, ahol az állatok boldogan élik a mindennapjaikat. Borz kisasszony szépségével időnként felborzolja ugyan a kedélyeket, és ha kell magát az agancsos polgármestert is felszarvazza, de ettől függetlenül az erdei polgárok mindennapjai nyugalomban telnek, már ha Sunyesz, a lompos farkú róka nem kavarja fel csínytevéseivel az állóvizet.
Egy nap azonban az állatsereg türelme is elfogy, így kerül a lompos farkú barátunk a törvény színe elé. A károgók pedig kimérik rá a súlyos ítéletet, el kell hagynia a rengeteget.

Sunyesz azonban egy percig sem esik kétségbe. Hamar feltalálja magát a derék, szorgos hangyák között is, akiknek az aranykészletét az erőszakos bikák mindig elorozzák. A dolgos, de könnyen félrevezethető Atom Antik a róka megjelenéséig azért estek el a búsás vagyontól, mert sosem végeztek a napi adagjukkal addigra mire a homokóra lepergett. Azonban a róka itt is cselhez folyamodott, ezzel pedig magára haragította az elvadult csordát, akiket spanyol temperamentummal áldott meg az ég.

A főbika egy kisebb csörtét követően, miután látta, hogy a ravaszdi hasznos tagja lehetne cseppet sem tisztességes közösségüknek, üzletet ajánlott a leleményes rezes bundájúnak. Ha három nap alatt az üregi nyulaktól megszerzi a káposztaszállítmányt, és ezáltal az ő földjüket is be tudják kebelezni, visszaadják neki a családi ereklyét, nagyapja zsebóráját.
Sunyesz természetesen áll elébe a feladatnak, és távoli rokonnak kiadva magát, már-már családtaggá válik a monoton hétköznapokat élő nyúlcsaládban. Személyisége és leleményessége színt csempész a reszkető tapsifülesek életébe.

A zenés darab tetőpontján a néző majdnem csalódik első blikkre a főhősben, hogy végig csak szerepet játszott, és személyes érdekeit nézte, amíg a szteppet kiválóan járó nyulak üregben húzta meg magát, de végül kiderül, hogy a tapsik mindennapjainak részét képező gombolyagos játék milyen kalamajkát tud okozni a bikák körben, főleg, hogyha a játék vörös színben pompázik!

Az igényes díszlet Lenkefi Zoltán munkáját dicséri, a koreográfiát ifj. Mlinár Pál állította össze, aki a bikák vezéreként szerepet is vállalt a mesejátékban. Míg a jelmezeket Mlinár Péter, Sunyesz megformálója álmodta meg azzal a szándékkal, hogy a ruhák színe és stílusa még inkább ráerősítsen a karakterekre.

Korábban is volt már arra példa, hogy a Balassi Táncegyüttes és a színház közös produkciót állított a színpadra, de talán ez az első olyan darab, amely már a legkisebbeket is megszólítja. A nézőtéren helyet foglaló apróságok a darab első percétől az utolsóig csendben ámuldozták végig az erdő és a mező valamennyi szeglett bejáró mesejátékot. Jókat derültek a szellemes poénokon, és a mese végre megállapították, hogy bár az állatokat sokszor beskatulyázzuk bizonyos jelzőkkel, de ők is, hozzánk emberekhez hasonlóan képesek abból kimászni, még akkor is, hogyha komoly erőfeszítéseket kell tenniük ehhez.

Képek forrása: jokaiszinhaz.hu

Mia