„Gyula, természetesen!”

Gyulát, a Dél-Alföld egyik legfelkapottabb turisztikai célpontját is megviselte kissé a koronavírus-járvány okozta krízis, de az újranyitás óta egyre jobb látogatói számokat mérnek hétről hétre, és továbbra is sok belföldi turista tölti itt a szabadságát vagy egy-egy hosszú hétvégéjét. Görgényi Ernő polgármesterrel a kilátásokról, a turisztikai beruházásokról és a még idén várható rendezvényekről beszélgettem többek között.

gyulapromo

Viharsarki Kanapé: Gyula történelmi fürdőváros. Egész évben sokan keresik fel rövidebb vagy hosszabb időre kikapcsolódás céljából. A koronavírus-járvány első hulláma lényegében két és fél hónap kiesést jelentett több szektornak is. Miként vészelték át ezt az időszakot?
Görgényi Ernő:
A gyulai gazdaság azért több lábon áll, de kétségtelenül az egyik legismertebb ágazatunk a turizmus, de a húsipar is húzóágazat, a gyulai kolbász nagyon ismert termék Magyarországon. Azt majd meglátjuk, hogy a többi gazdasági ágazatot hogyan érintette a koronavírus-járvány miatti kár, ez majd az adózási adatokból ki fog rajzolódni. Azonban az információink szerint a többi ágazatot annyira nem viselte meg ez a leállás.
De a szolgáltató szektor, amibe beletartozik a turizmus, a vendéglátás és a kereskedelem is, az emberek közötti találkozásokra épülnek, ezért ez a válság ezeket az ágazatokat nagyon keményen sújtotta. Több százan lettek átmenetileg álláskeresők, a szállodákat, az éttermeket, a cukrászdákat bezárták, számos bolt is épp csak kinyitott.
Mikor leállt a turizmus, mi Gyulán arra készültünk, hogy újra fog indulni, ezért a kollégák folyamatosan dolgoztak, nem bocsátottunk el az önkormányzat gazdasági társaságainál senkit, mert a munkahelyek megőrzése volt a fő célunk a járvány idején is. Az idegenforgalom területén munkatársaink aktívan dolgoztak a turizmus újraindítása előkészítésén, ennek a munkának meghozta a gyümölcsét már az első pünkösdi hétvége, amikor a szallas.hu adatai szerint az első öt legnépszerűbb belföldi turisztikai célpontban Gyula ott volt.
Azonban a veszélyhelyzet elmúltával szemmel láthatóan újraindult az élet. Kinyitottak újra az éttermek, a dolgozóik jó részét visszavették, de újra várják vendégeiket a szállodák – először a Komló szálló tárta ki a kapuit –  és a cukrászdák is. A szállodai szektorból pedig jó hírek érkeznek, nagyon biztatóak a foglalási adatok, van ahol a 60 százalékot is meghaladják a számok.
Gyulának jellemzően a belföldi turizmus határozza meg az idegenforgalmát, körülbelül 80-85 százalék a belföldi utasok aránya, viszont a fürdő vendégkörében magasabb a külföldiek aránya, azonban ők alapvetően egynapos vendégek, többségük a partiumi, erdélyi területekről, 100 kilométeres vonzáskörzetből érkezik.

kastely

VK: A pünkösdi hosszú hétvégén újranyitott a Gyulai Várfürdő is. Az elmúlt egy hónap ott milyen eredményeket hozott? Milyen intézkedéseket kellett bevezetniük a járványügyi helyzet miatt?
GE:
A fürdő nagyon nehezen indult be, hiszen az időjárás is nagyon kedvezőtlen volt az elmúlt egy hónapban, ráadásul az óvó-védőintézkedések alapján csak a hidegvizes medencék működhettek, azok is élményelemek nélkül, ezért nem is volt igazán vonzó attrakció a fürdő. Most már azonban hétközben napi ezer körüli, hétvégente 4-5 ezer fő közötti a fürdőbe látogatók száma, ezért bizakodóak vagyunk. Azóta a szabályok is enyhültek, már a melegvizes medencék is és az élményelemek is működhetnek, tehát gyakorlatilag a Várfürdő teljes szolgáltatási repertoárját igénybe vehetik a vendégek.

VK: Augusztus 15-ig nincs mód nagyobb tömegrendezvények, fesztiválok megtartására. Ez több, nagy hagyományokkal bíró gyulai rendezvényt, fesztivált is érintett. Mi az ezek közül, amit esetleg az őszi időszakra át tudnak csúsztatni, illetve az augusztus 20-i államalapítás ünnepére mit terveznek?
GE:
A pálinkafesztivál volt az első olyan rendezvényünk, amely áprilisban elmaradt, ezt szeptember 17-19-e között tervezik megvalósítani, sajnos a többi rendezvény, így a Körösvölgyi Sokadalom, a Kézműves Sörfesztivál vagy a Gyulai Végvári Napok pótlására nincs lehetőség. Bár augusztus 20-án lesz rendezvény, viszont az ahhoz kapcsolódó Minden Magyarok Nemzetközi Néptáncfesztiválját sem tudják megszervezni, hiszen a fesztivál arról szól, hogy a határon túli, magyar néptánc kultúrát képviselő csoportok mutatkoznak be a többnapos rendezvényen, másrészről pedig mindig van egy díszvendég ország, amely más kultúrát képvisel. Ezért ebben a kritikus időszakban nem lehetett megszervezni ezt a fesztivált, hiszen a fellépők zöme külföldről érkezik.
Viszont az jó hír, hogy a Gyulai Várszínház 57. évadának előadásait előkészítették, hiszen egy-egy előadáson a nézők száma nem haladja meg az 500 főt, és egy darabot le lehet mondani az utolsó percben is, hogyha változik a járványügyi helyzet. Az ültetési renden egyelőre nem kellett változtatni, és maszkot sem kell a nézőknek viselniük az előadások alatt, a fertőzés kockázatát pedig az is csökkenti, hogy a legtöbb színdarabot szabadtéren adják elő, egyrészt a Várszínpadon, a gyulai vár épületében, másrészt a Tószínpadon, úgyhogy csak néhány előadást tartanak meg a kamarateremben, illetve az Erkel Ferenc Művelődési Központban.

gyulai vár2

VK: A korábbi években a Gyulai Nyár nevet viselő programsorozat szinte minden este valami kulturális csemegét tartogatott az érdeklődőknek. Az idén valami hasonló várja-e a kikapcsolódásra vágyókat?
GE:
A gyulai vár tövében található az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft. által üzemeltetett Rondella terasz, amely többek között könnyűzenei programokkal és szabadtéri diszkóval is várja a vendégeit, de az Emberi Erőforrások Minisztériumának égisze alá tartozó Térzene programhoz is csatlakozott Gyula, így a város több pontján csendül fel időről-időre a muzsika. De az említett nonprofit kft. és a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. mindennapra szolgáltat olyan programokat, amelyeken kis létszámú csoportok vagy pár fős társaságok is részt tudnak venni a nap bármely szakaszában. Mindezek mellett állandó kiállításokkal várja a látogatókat minden korlátozás nélkül a gyulai vár, az Almásy-kastély Látogatóközpont, az Erkel-emlékház vagy a Ladics Ház.

VK: A természet szerelmeseinek milyen programokat ajánlanak?
GE:
Épült egy új kerékpárút is, amely a városból a Városerdő nevű, Fekete-Körös mellett található üdülőtelepre vezet. Ez egy nagyon szép útvonal, végigvezet a Fehér-Körös és a Fekete-Körös közötti töltésen is. A járvány elleni védekezés szempontjából a legbiztonságosabbak a szabadtéri programok, ezért, és az új ökturisztikai fejlesztés miatt lett az egyik idei szlogenünk az, hogy „Gyula, természetesen!”. Ezzel is utalunk arra, hogy a város vonzerejének értékes részét képezi a természet, és Gyulán belül a parkok hálózata. Ráadásul a városunkon átfolyó Élővíz-csatornán is lehet evezni.

erkelter

VK: Milyen turisztikai beruházásokat időzítettek erre az évre?
GE:
Jelenleg két jelentős fejlesztés is zajlik. Az egyik az Almásy-kastély rekonstrukciójának a második üteme, amely egyben az utolsó ütem is. Bár egy kastélynál mindig van mit tatarozni, fejleszteni. Most a mellékszárny felújítási munkálatai zajlanak. A kastély ezen részét szokás cselédszárnyként is emlegetni, de valójában ez az épületegyüttes a 20. században már a grófi család lakóépületeként funkcionált. A renoválás befejezése után a tervek szerint a mellékszárny a kastély egykori lakói után kap majd egy hivatalos nevet. Ebben a szárnyban kialakítunk egy elegáns közösségi rendezvényteret, ezt nevezhetjük bálteremnek is. A kastély főépületének 2016-os megnyitása óta rengeteg megkeresés érkezett, hogy különböző rendezvényeket szeretnének tartani a kastélyban, azonban a főépületnek a térszerkezete nem teszi lehetővé rendezvények megtartását, ezért a mostani egy hiánypótló beruházás. Ebben a bálteremben lehet majd bálokat, lakodalmakat, konferenciákat, hangversenyeket, színházi előadásokat vagy számos közösségi rendezvényt megtartani.
Ezen túl bővítjük a kastély kiállítóhelyének fogadóterét, mert az jelenleg az egyik toronyban található, és mikor nagyobb csoportok érkeznek meglehetősen szűkösnek bizonyul, főleg a téli időszakban. De kialakítunk egy a gasztrotörténeti látványkonyhát is, amely egy főzős attrakció lesz, és ezeken az alkalmakon az érdeklődőknek szakavatott szakács tanítja meg a változatos fogások elkészítését. A gyulai konyha különlegességét az adja majd többek között, hogy olyan eszközök is elérhetők lesznek, amelyek a 19. századi konyhatechnikát jellemezték, a látogatók megismerhetik itt az úgynevezett csikótűzhelyet, de szabadtűzi ételek elkészítését is elsajátíthatják, sőt a kastély receptkönyvében fellelhető ételeket is elkészíthetik majd.
A másik beruházásunk pedig az Erkel tér és környezetének rehabilitációja, amely nemrég kezdődött el. Ez a tér a Százéves Cukrászda – Magyarország második legrégebbi cukrászdája – mellett található, és itt kapott helyet Erkel Ferenc, híres, gyulai születésű zeneszerzőnk köztéri szobra. A mellszobrot 1896-ban állítottak a gyulaiak és ez az első köztéri műalkotás, mely a halála után Erkelről készült. A gyulai váron kívül az Erkel tér az a látványosság, amelyet minden idelátogató turista felkeresi, hogyha Gyulán jár. A téren park- és zöld területfejlesztés zajlik, felújítják a meglévő sétányokat, és újakat is létesítenek. A szobor köré visszaépítik azt az eredeti kovácsolt vas kerítést, amelyet a 20. század során elbontottak, és a Várfürdőbe került az Erkel-fa köré. A szobor körül egészen unikális módon a burkolatba épített LED-fények segítségével a Himnusz kottája rajzolódik majd ki, maga az Erkel tér pedig egy versenyzongora formáját fogja felölteni.
A beruházásnak az is nagy értéke, hogy megnöveljük másfélszeresére a Százéves Cukrászda teraszát. Valamint most felújítjuk a Petőfi tér északi és nyugati részét, amely a 2008-as belvárosi rehabilitációból kimaradt. A fejlesztési területen gyarapítjuk a zöldfelületet, új fákat és cserjéket telepítünk.

óriáskerék

VK: Mit várnak az M44-es autóút megépülésétől? Ez milyen hatással lehet majd a város életére?
GE:
Készültünk az M44-es út megépülésére gazdasági koncepciókkal, mert egy autóút akkor hozza meg az áldásos hatását, hogyha az érintett térség készül is gazdaságfejlesztési tervekkel. Egyrészt természetesen a turizmus területén várható a vendégforgalom növekedése, hiszen most már időben hamarabb és ráadásul és kényelmesebben elérhető lesz a város. Ettől többek között a hétvégi és a konferenciaturizmus növekedését várjuk. A fürdő fejlesztésével és szolgáltatásainak bővítésével is igyekszünk majd erre a megnövekedett keresletre választ adni.
De emellett hangsúlyt fektetünk az ipar fejlesztésére is. Most zajlik a Déli ipari park kialakítása, és mint az ismert, az Airbus Helicopters egy új gyárat épít Gyulán, ez lesz az első magyarországi gyáruk. A gyárban helikopterek dinamikus rendszereihez állítanak majd elő alkatrészeket. Minden ipari beruházás értékes, de ez a tevékenység képzett mérnököket és szakmunkásokat igényel, ez azt jelenti, hogy ezeket a dolgozókat jól megfizetik, így a város vonzereje és népességmegtartó képessége még inkább növekedni fog.

Képek:

Dr. Görgényi Ernő Gyula Város polgármesterének hivatalos Facebook-oldala

Gyulai Turisztikai NKft. – szakmai oldal

Gyulai Várfürdő

Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont

Irgalmatlanok – újabb sötét vásárhelyi titkokról hull le a lepel

Herczeg Sándor nem tétlenkedett sem a  karantén előtt, sem az alatt. Az Öt halott a vásárhelyi paplakban című, hódmezővásárhelyi bűneseteket feldolgozó kötetének nyár végén érkezik a folytatása, amely az Irgalmatlanok címet kapta. A szerzővel a kötet munkálatairól, az abban található történetekről és a várható megjelenésről is beszélgettem.

irgalmatlanok1

Viharsarki Kanapé: Mióta dolgoztál az Irgalmatlanok című köteteden? A karanténban vált teljessé vagy már előtte voltak meg belőle töredékek?
Herczeg Sándor:
Elsőként köszönöm a lehetőséget, hogy ismét válaszolhatok kérdéseidre, hiszen az „Öt halott a vásárhelyi paplakban” című könyvem kapcsán is beszélgethettünk, nem is beszélve a tavaly decemberi teltházas könyvbemutatóról, melyet kitűnően moderáltál.

Az „Irgalmatlanok” alapötlete már az első kötet megjelentésekor megszületett, mivel a közönségtalálkozón is felmerült néhány olyan ügy, melynek érdemes volt utánamenni. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy akadtak olyan esetek, melyeknek már rendelkeztem az „alapjával”, így nem teljesen a nulláról indultam. Összességében már az első könyv előtt dolgoztam egy-két történeten, melyek abba még nem kerültek be, így nagyjából egy év kutatását tartalmazza az „Irgalmatlanok” is. A koronavírus-járvány miatti karantén – hiszen nem tudtam Budapestre menni, a kollégáimmal interneten tartottam a kapcsolatot – valóban több itthonlétet jelentett, ezért abban az időszakban sokat tudtam az írással foglalkozni.

VK: Mennyiben lesz másabb ez a kötet, mint az Öt halott a vásárhelyi paplakban?
HS: Mindenképpen hosszabb és tartalmasabb lesz, hiszen a helyiek mellett valamennyi, az esetekkel kapcsolatos országos forrást is átnéztem, leginkább az Arcanum Digitális Tudománytár, illetve a Library Hungaricana anyagait használva. Ezzel együtt természetesen a szokásos utak sem maradtak el: a helyi könyvtár, a vásárhelyi és a megyei levéltár, a katolikus és református egyházak anyakönyvei szintén hasznos bázisnak bizonyultak, s természetesen a helyi sírkertekben, illetve a „bűnügyi helyszíneken” is kutattam – jórészt sikerrel.
Az „Irgalmatlanok” tehát terjedelmében és fényképanyagában is meghaladja az előző könyvemet. Sőt: bátran mondhatom, hogy maguk a történetek is izgalmasabbak, sokrétűbbek és helyenként rejtelmesebbek is. Ami még újdonság, hogy – ahol csak lehetett – megpróbáltam utánajárni a tettesek, netán az esetek más résztvevőinek további sorsának, ami az ilyen típusú könyveknek általában nem sajátossága.

gyilok

Egy gyilkosság helyszíne (Forrás: vasarhely24.hu)

VK: Maradtál most is Vásárhelyen határain belül vagy a környék bűnügyeinek is a nyomába eredtél?
HS: Nagyrészt igen, bár jó néhány eset a környékbeli tanyavilághoz köthető, amely sok-sok évvel ezelőtt rendkívül kiterjedt volt. Mindemellett foglalkozom egy székkutasi gazdálkodó elég borzalmas halálával, és egy olyan üggyel is, melyet igazából Budapesten követtek el, de a gyilkosokat végül Hódmezővásárhelyen fogták el. Ez utóbbi eset, amely a nyilas korszakban történt, módot adott arra is, hogy a tettesek és egykori társaik embertelenségére a fővárosi események tükrében is rávilágíthassak.

VK: Van-e olyan történet, amely különösen megrázott vagy megérintett? Esetleg bukkantál-e most is olyan szálra, amely hozzád vagy a családodhoz kötődik?
HS:
Az imént említett pontosan ilyen volt, a könyvből ki is derül majd, hogy miért. Emellett Nagy Sándor földbirtokos 1919-es halálát emelném ki, hiszen ennek „titka” csak két esztendővel később derült ki, de a történet gyakorlatilag a 30-as évek végén zárult le teljesen. Családi szál ebben sem volt, bár a tanúk között szerepelt egy olyan név, amely megegyezett az ükapáméval, mindazonáltal az lehetett névazonosság is.

nagys

Nagy Sándor földbirtokos halálhíre a helyi lapban (Forrás: vasarhely24.hu)

VK: Mikorra várható a megjelenés? Tervezel-e most is ehhez kapcsolódóan közönségtalálkozót?
HS:
Elsősorban szeretném kiemelni, hogy hatalmas megtiszteltetés ért, hiszen az „Irgalmatlanok” – a címet egyébként párom, Bereczki Marianna találta ki – előszavát a számtalan díjjal kitüntetett, és egyebek mellett Hódmezővásárhely díszpolgári címével is rendelkező Szenti Tibor író, néprajzkutató jegyzi. Ezúton is szeretném neki megköszönni ezt a bizalmat, melynek igyekszek a továbbiakban is megfelelni.

A könyv megjelenését nyár elejére szerettem volna, és a legutóbbiak szerint bemutatóval együtt, ugyanakkor a járványhelyzet miatt a városi könyvtár olvasóterme még nem használható, így ez az időpont várhatóan szeptemberre tolódik. Ha ebben változás lesz, akkor természetesen ezt időben, reményeim szerint itt , valamint az „Öt halott a vásárhelyi paplakban” nevű Facebook-oldalon is jelezni fogom.

Képek: Öt halott a vásárhelyi paplakban Facebook-oldala, vasarhely24.hu

Elkezdődött az idei Megyenap szervezése

Szeptember 5-én – amennyiben a járványügyi helyzet engedi – ismét lesz Megyenap Békéscsaba főterén.

20180724_001

A Békés Megyei Önkormányzat 2016 óta minden év szeptemberének első szombatján szervezi meg a megyei összetartozás napját, a Megyenapot. A visszajelzések és a rendezvény alatt tapasztaltak alapján elmondható, hogy sikeres, sok megyében élőt megmozgató esemény várta az előző években az érdeklődőket. Nem volt kérdés, hogy 2020-ban is lesz Megyenap – olvasható a Békés Megyei Önkormányzati Hivatal közleményében.

A koronavírus-járvány miatt sorra maradtak el a rendezvények, fesztiválok és falunapok, kezdetben úgy tűnt, mi sem tudjuk megszervezni az ötödik Megyenapot. A sikeres védekezésnek köszönhetően azonban enyhültek a megszorítások, ezért úgy döntöttünk a szervezőbizottsággal, hogy elkezdjük megtervezni a szeptember 5-ei rendezvényt. Természetesen, amennyiben a járványügyi-helyzet úgy alakul, módosíthatjuk a most született döntést, de bízunk abban, hogy erre nem kerül sor

– mondta Zalai Mihály, a Békés Megyei Önkormányzat elnöke.

Hozzátette: a rendezvényre érkezők biztonsága érdekében meg kell hozni néhány szigorítást, az idei Megyenap kicsit más lesz, mint a korábban megszokottak, de igyekeznek mindent megtenni azért, hogy a kilátogatók jólérezzék magukat, megtalálják az őket leginkább érdeklő programokat.

Már az előző években is kiemelt figyelmet fordítottunk a gyermekekre, hiszen ők a jövőnk, a legdrágább értékeink. Idén azonban még inkább központba helyezzük a legkisebbeket. A programok tervezését elkezdtük, még sok-sok egyeztetésre van szükség, hamarosan jelentkezünk a részletekkel

– zárta szavait Zalai Mihály.

Karanténklippel rukkolt elő a Köménymag zenekar

A Köménymag zenekar épp bemutatkozó koncertre készült amikor kitört a járvány, emiatt a májusi szegedi fellépésük elmaradt. Viszont a csapat nem tétlenkedett a kényszerszünet alatt sem, hanem újabb számokat dolgozott fel, a meglévőket pedig tökéletesítették: persze mindenki otthon egyedül. A zenekar megalakulásáról, küldetésükről és a karanténklipről kérdeztem többek között Révész Zsoltot, a zenekar basszusgitárosát.

köménymag

Viharsarki Kanapé: Hogy verbuválódtatok össze? Korábban zenéltetek-e együtt?
Révész Zsolt:
Ebben a felállásban egy éve játszunk együtt. Régóta nagyon jó barátok vagyunk, de mindenki más-más zenekarban játszott korábban. A zenekar tagjai Cityrocks Hungary rendezvényeinek lebonyolításában is dolgozik már évek óta, így jött össze, hogy akkor csináljunk egy bandát is. Amúgy 20-25 éves barátsággal a hátunk mögött jól ismertük egymást, egyszerű volt kitalálni a stílust, az irányvonalat.

VK: Csak feldolgozások szerepelnek a repertoárotokban vagy saját szerzemények is?
RZs:
Elsődlegesen mi szórakoztatni szeretnénk. Ezért a műsorban főleg a 70-es és 80-as évek magyar pop-rock slágereit játsszuk, áthangszerelve, a mi zenei stílusunknak tetszően. Itt főleg olyan dalokat dolgozunk át, melyek méltatlanul feledésbe(?) merültek. Ezeket mi mélyrehangolt gitárokkal, dögös hangszerelésben adjuk elő. Természetesen saját számok is íródtak/íródnak, hisz az előadóművészek nagy része szeretne saját szerzeményeket is bemutatni, megmutatni.

VK: Hogy fogadta a közönség a karanténklipeteket? Miért pont a Titkaid című dalra esett a választásotok?
RZs: Hogy miért a Titkaid? Talán azért választottuk ezt első videóklipnek, mert ebben dominál legjobban a két énekhang, és a dal is jól harmonizált, jól megírt dal volt. Érthetetlen, hogy miért nem lett nagyobb sláger anno. Mi csak jól megrockosítottuk. A klipben családtagjaink, szeretteink is szerepelnek, hisz a 2 hónapos bezártság miatt sok időt tölthettünk velük, ami szerintünk mindenkinek jót tett a világon.

próba

VK: Mikor várható majd az első fellépésetek? Fesztiválokon vagy nagyobb rendezvényeken találkozhatunk-e majd veletek?
RZs:
A járványhelyzet miatti leálláskor, a próbák és a koncertek elmaradásakor rögtön arra gondoltunk, hogy az online tér lehet most a megoldás, hogy a zenekar ebben a felállásban bemutatkozhasson.
Bár korábban 2017 óta számtalan koncertet adott a zenekar, több nagy fesztivál és klubkoncertet adott már, de az új tagokkal az idei fesztiválszezon alatt mutatkozott volna be a csapat. Ősszel, ha már lehet akkor klubokban fogunk játszani. 2021-ben pedig reméljük több nagyfesztiválra is elmegyünk.

Képek: A Köménymag zenekar Facebook-oldala

 

“Rá kell ébreszteni a magyarokat arra, hogy nekünk kötelességünk van!” – beszélgetés a vásárhelyi történésszel, Nagy Gyöngyivel

Nagy Gyöngyit mindenki ismeri, aki valaha is megfordult Hódmezővásárhelyen egy kulturális eseményen. A fiatal történész immáron öt éve az Emlékpont munkatársa, és büszke vásárhelyiként azon dolgozik még ellenszélben is, hogy mentse a menthetőt, továbbörökítse azokat az értékeket, amelyek egyedivé teszik szeretett városát. Emiatt hívta többek között életre hasonlóan gondolkodó társaival tavaly novemberben a Tormay Cécile Polgári Kört is. Nagy Gyöngyivel Tormay Cécile örökségéről, történelmünk tanulságairól és a Trianon okozta fájó sebekről beszélgettünk.

Gyöngyi3

Viharsarki Kanapé: Számodra mit jelent a vásárhelyiség fogalma?
Nagy Gyöngyi: Ezen még sohasem gondolkoztam, azon már viszont többet töprengtem, hogy mit jelent számomra Hódmezővásárhely. Vásárhely számomra a gyökereimet jelenti, ehhez a városhoz tartozom, és itt vagyok szabad. Ez a város szellemi szabadságot jelent számomra. Bár minden településnek megvan a maga történelme és kultúrája, Hódmezővásárhely mégis egy különleges színfolt Magyarországon. Rólam tudni kell, hogy nem értelmiségi családból származom, de ugyanakkor otthonról értékként a gyökerek, az eredet tiszteletét és a becsülettel végzett munka fontosságát hozom. Nem tudom megmagyarázni miért, de úgy érzem, nem tudnék máshol élni. Ehhez nyilván hozzájárul az, hogy mind az épületeknek, mind a nem túl nagy főterünknek, a városházának vagy a kaszinónak van egy szimbolikus jelentősége. Számomra egyébként az abszolút kedvenc vásárhelyi épület az a kaszinó, amelyet hajdanán úri kaszinóként is emlegettek, és ahol pezsgő szellemi és kulturális élet folyt. Többek között Tormay Cécile-t is itt fogadták azok a helyi asszonyok, akik a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének (MANSZ) a tagjai voltak.

VK: Mi hívta életre a Tormay Cécile Polgári Kört?
NGy:
A vásárhelyi ember büszke arra, hogy vásárhelyi, és büszke arra, hogy milyen kulturális élettel bír a városa. Vagyis lassan azt lehet mondani, hogy csak bírt, mert az elmúlt pár évben e téren beállt egy szünet, elindult, egy „szellemi leépülés”, és egyre inkább az érződik, hogy már nincs szükség a kultúrára. Pont ez volt az egyik motivációja egyébként annak, hogy tavaly november 13-án, egy hónappal a helyhatósági választás után életre hívtuk a Tormay Cécile Polgári Kört, amellyel januárban álltunk ki először a nyilvánosság elé. Az alakulás apropóját az is adta, hogy névadónk 1921-ben ekkor járt először Vásárhelyen. Tormay Cécile-re azért esett a választásunk, mert ő egy emblematikus figurája volt a két világháború közötti magyar kulturális életnek, hagyományos jobboldali értékeket vallott, és a neve összeforrt Trianonnal. Családjának több tagja is szorosan kötődik az 1848-49-es történésekhez. Ez már sokban befolyásolta a sorsát. Az első világháború előtt ő már Európa-szerte ismert író volt, és volt egy különleges képessége, élőszóban tudott mesélni. A történeteit az előadások helyszínén, a szalonokban ülve találta ki. Olyan irodalmárok figyeltek fel rá, mint Gabriele D’Annunzio vagy Anatole France. Utóbbi szerző még az otthonában is fogadta, és regényeit is a francia akadémikusok figyelmébe ajánlotta. 1918-ban, Tisza István meggyilkolása után, asszonytársaival szervezkedni kezdett, és hátteret igyekeztek nyújtani keresztény alapon a férfiaknak. Ekkoriban már elterjedt volt Magyarországon az a tény, hogy a Károlyi-féle kísérletben és a Tanácsköztársaságban is sok zsidó származású politikus vett részt. A Szegedről elindult katonai szervezkedést a Tormay Cécile által vezérelt asszonyszövetség kulturális vonalon támogatta meg azzal a céllal, hogy szembeszálljanak a bolsevizmussal. Ehhez minden keresztény felekezet asszonyai csatlakoztak, kiegészülve a Szociális Missziótársulattal, ez volt a MANSZ, amely 1919 januárjában jött létre, és igyekezett felvenni a harcot a romboló bolsevizmussal. Ezek az asszonyok Horthy kormányzóságának végéig ott álltak a polgári kormányok mögött, és sohasem voltak kaphatók szélsőséges cselekedetekre. Mindezek mellett Tormay Cécile az elsők között volt, aki feljegyezte az 1918-1919-es évek eseményeit, ebből született meg később a Bujdosó könyv, és ezzel nem kis kockázatot vállalt.

Gyöngyi4

Polgári körünk egyik célja az, hogy alternatívát nyújtsunk az embereknek a kulturális programok terén. A tagsággal tisztában vagyunk azzal, hogy egy esemény akkor fog igazán sokakat bevonzani, és maradandót nyújtani itt, hogyha Vásárhelyről is szól. Legyen az egy ’56-os megemlékezés, egy kiállítás vagy egy könyvbemutató. A könyvtár, a múzeum vagy az Emlékpont mind olyan ikonikus helyek, amelyek a kultúra fő helyszínei. De a mi fő küldetésünk az, hogy azokat az embereket, akik hasonló értékrendet vallanak, hasonlóan gondolkoznak, összetartsuk. Úgy láttuk, hogy az élére kell állni egy olyan feladatnak, amely a kulturális, jobboldali és konzervatív értékek megőrzését is a zászlajára tűzi, és egybentartja a közösségeinket. Rendezvényeink sorában elsőként épp ezért Grezsa István, 2019-ben önállóan induló polgármesterjelölt, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos volt a vendégünk. Ezzel mi a szolidaritásunkat akartuk kifejezni irányába. De a terveink között szerepel, hogy Lázár Jánost, a térség országgyűlési képviselőjét is meghívjuk egy előadásra, beszélgetésre, és szeretnénk a városunk értékeit is minél szélesebb körrel megismertetni.

VK: Miért merült már-már feledésbe Tormay Cécile neve?
NGy:
Mert a Bujdosó könyvben leírta az igazságot. Emiatt sütötték rá, hogy antiszemita volt, pedig nem volt az. S mivel nem tudták ellehetetleníteni, ezért azzal is megvádolták, hogy egy barátnőjével szerelmi viszonyt folytatott. Tormay Cécile tehát a küzdelem szimbóluma, mert egész életében a trianoni békediktátum revíziójáért harcolt. Ez is oka annak, hogy mára sokan szeretnék elfeledtetni.

VK: Az év elején a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének felkérésére egy asszonysorsokat bemutató előadássorozatba is becsatlakoztál. Mit érdemes erről tudni?
NGy:
A Magyar Asszonyok Érdekszövetsége 20 évvel ezelőtt alakult, és ennek alkalmából felkértek arra, hogy tartsak egy előadássorozatot Budapesten A XX. század magyar nagyasszonyai címen. Itt olyan asszonysorsokat tárok az érdeklődők elé, akik a nemzeti, keresztény Magyarország újjáépítésében és fenntartásában részt vettek, és a legtöbbjüket később a cselekedeteikért, tegyük hozzá, ártatlanul meghurcolták. Így járt többek között Andrássy Ilona grófnő, akit arisztokrata származása miatt kitelepítettek, de még az 1960-as években is illegális tevékenységgel vádolták meg, ezért négy évig börtönben volt, vagy Karády Katalin, akit nagyon sokan félreismernek, és csak a szeszélyes dívát látják benne, pedig a második világháború ideje alatt mentette zsidó barátait, és ezért a Gestapo mindennémű megaláztatását el kellett szenvednie. De az idén 125 éve született, és 40 éve elhunyt református nagyasszony, Zsindelyné Tüdős Klára is emberéleteket mentett a háború idején, és más területen is felbecsülhetetlen szolgálatot tett a magyarságnak.

Gyöngyi2

VK: Mi áll annak a hátterében, hogy 2019 ősze óta egyre erőteljesebben azt tapasztaljuk, hogy bizonyos körök ki akarják forgatni a történelmi tényeket? Legyen szó Horthy Miklós vagy a már említett Tormay Cécile munkásságáról.
NGy: Tömören és röviden, a történelem ismétli önmagát. A magyar történelemben, hogyha valaki nemzeti, konzervatív vonalat akart képviselni, akkor nacionalistának bélyegezték, és így tesznek ma is, ha valaki nemzeti értékrendet valló példaképeket talál magának a 20. századból. De hogy „ezek ugyanazok” (a kommunizmus nem vész el – szerk.), azt nemcsak Tormay Cécile könyvéből tudhatjuk, hanem Révay Mór Jánosné naplójából is, aki ugyancsak 1918-ban kezdte el írni a feljegyzéseit. Csak míg Tormay Bujdosó könyve 1920-ban jelent meg, addig Révayné naplója csak 1936-ban. S mindaz, amit Révayné leírt a naplójában, az igazolta Tormay Cécile igazságát, és ennek azért van még nagyobb jelentősége, mert mind Révay Mór János, mind a neje nagypolgári zsidó családból származtak. Az probléma volt, hogy a két világháború között a zsidóságot hibáztatták a Tanácsköztársaság alatt történtekért, holott azt csak egy maréknyi zsidó követte el, de jogosan féltek attól, hogy a vörös terror szörnyűségei megismétlődhetnek.
S ezeknek az embereknek a szellemi örökösei ma is köztünk élnek, és azért mondható el róluk, hogy „ezek ugyanazok”, mert most is a nemzet érdekei ellen dolgoznak. Azt vallom, hogyha valaki bizalmat és lehetőséget kap arra, hogy egy várost vagy egy országot szolgáljon, abból nem szabad hasznot húznia, ennek egy szolgálatnak kellene lennie. Ha valaki nem tud élni azzal a felhatalmazással, amit kapott, akkor érdemes elgondolkodnia azon, hogy ő jó helyen van-e ott, ahol van. Nem elfogadható, hogy egy főpolgármester lenácizza a békés megemlékezőket, és az sem, hogy egy megyei jogú város vezetője országos politikai babérokra törjön úgy, hogy közben a rábízott város romokban hever.

VK: Június 4-én lesz 100 éve, hogy szétszakadt az ország. Mint történész hogy látod, Trianon mit üzen a ma emberének?
NGy: Azt sajnos látni kell, hogy Trianon nagyon sokaknak nem fáj. Nagyon sokaknak nem jelent semmit, vagy azt a „bűnös” nacionalizmust látják benne, amelyről már korábban szó volt. Viszont nekünk, akiknek fáj, és mély tartalommal bír, meg kell tanítanunk azt a gyerekeinknek, hogy miért élnek Romániában, Szlovákiában, Ukrajnában vagy Szerbiában magyarok. Wass Albert mondta hajdanán, hogy „Az irány nem más, mint ráébreszteni a világot arra, hogy mi történt velünk. S ráébreszteni a magyarokat arra, hogy nekünk kötelességünk van.” Mindig a magyarok voltak azok, akik bár Keletről érkeztek a Kárpát-medencébe, többször is a Nyugat védőbástyái lettek. S minő érdekes, a legnagyobb nemzeti tragédiákat is akkor szenvedtük el, mikor másokat igyekeztünk megsegíteni. Az esetek többségében mostohán bántak velünk, pedig az európai civilizáció nagyon sokat köszönhet Magyarországnak. Az ország miniszterelnöke, Orbán Viktor napjainkban is heroikus küzdelmet folytat azért, hogy hazánk szuverén állam maradhasson, és nemzeti sajátosságaink révén ne oldódjunk fel egy értéktelen masszában. A nemzetállamoknak és olyan értékeknek, mint a kultúra, megtartó ereje van. Elég csak Klebelsberg Kuno munkásságára gondolni, aki a Trianon-szindrómában szenvedő országot kulturálisan felemelte. Meggyőződésem, hogy ma azért létezünk, mert az 1920-ban kapott ütés nem tudott minket teljesen a padlóra vinni. Lehet azt mondani, hogy kultúrára nincs szükség, de kultúra nélkül nincs Magyarország. Nagyon fontos az, hogy alkalmazkodjunk a 21. századi kihívásokhoz, és biztosítva legyen mind helyben, mind országosan a megélhetés, de ha mindennek nincs meg a lelki alapja, a kulturális húzóereje, akkor lehet itt bármekkora gyár, csak egy lélektelen nagy massza leszünk.

Gyöngyi1

VK: A koronavírus-járványt alaposan megsínylették a szolgáltató és a kulturális szektor szereplői. Hódmezővásárhely az országos médiába is bekerült azzal, hogy alaposan megvágták az önkormányzati dolgozók bérét. Most a második szakaszban milyen kilátásaitok vannak?
NGy:
Hódmezővásárhely 2018 februárja óta egy mélyrepülésben van. Eldurvult a közbeszéd, mindennapossá vált a gyűlölködés, családok, baráti társaságok, párkapcsolatok szakadtak ketté. A kultúrát pedig a városvezetés semmibe veszi, a járványhelyzet alatt egyenesen azt állították, hogy a múzeumi dolgozók nem dolgoznak. Pedig 2018-ig Hódmezővásárhely történetét az évfordulókhoz és az aktualitásokhoz igazodva igyekeztünk minél több oldalról bemutatni, sokszor olyan szemszögből, amivel korábban még senki nem foglalkozott. Erre jó példa az első világháborúban harcoló zsidó katonák történetének a felgöngyölítése. Én a kollégáimat elhivatott szakemberként ismertem meg, mindannyiuk szívében van egy szelet Vásárhelyből. És ez azt jelenti, hogy mi mind képesek vagyunk építő munkát folytatni, és a hivatásunkkal a városunk hírnevét öregbíteni. Bár az Emlékpont az 1945 utáni történések bemutatásáért jött létre, de 2014 óta egy sor olyan évforduló követte egymást, amelyekkel „nemzeti kötelességünk” volt foglalkoznunk. Aki tehát az elmúlt években szerette volna jobban megismerni a 20. századot, az programok sokaságán keresztül megtehette ezt Hódmezővásárhelyen, középiskolástól a legidősebb korosztályig. Ha valaki akart, tudott tanulni és kulturálódni is, viszont most úgy tűnik, hogy ezt a lehetőséget is el akarják venni, és ezzel csak súlyosbítják azt az erkölcsi romlást, amely az elmúlt két évben felütötte a fejét a városunkban.

Fotók: Hegyi Endre

Újra várja vendégeit a történelmi fürdőváros

A koronavírus-járvány miatt bevezetett intézkedések további enyhítésével egyértelművé vált, hogy újra elindulhat a hazai turizmus. Gyula, a belföldi utazók egyik legkedveltebb úti céljaként pedig újra megmutathatja magát és értékeit a vendégeknek.

A képen a következők lehetnek: felhő, égbolt, túra/szabadtéri, természet és víz

Nagyon vártuk már ezt a pillanatot, és a kényszerű leállás időszakában is mindent megtettünk azért, hogy előrelépjünk: a Várfürdőben, a kiállítóhelyeinken és a város számtalan szálláshelyén is felújításokkal, előrehozott karbantartási munkálatokkal készültünk arra, hogy a  lehető legjobb formánkban térhessünk vissza a pályára. Intenzív párbeszédet folytattunk a turisztikai szektor szereplőivel, ezzel az összeállítással pedig szeretnénk minél teljesebb képet adni arról, mivel várjuk a hozzánk érkezőket

– olvasható az önkormányzat által kiadott közleményben.

A pünkösdi hétvégén nyit a Várfürdő

A város legnagyobb turisztikai attrakciója, a Gyulai Várfürdő 2020. május 30-tól újból várja vendégeit! Hosszú idő telt el, a fürdő kényszerű leállása óta, ez az időszak azonban hasznosan telt. A fürdőben számos felújítást, karbantartást végeztek el, és felkészültek arra is, hogy a kikapcsolódni vágyó vendégeket a megfelelő biztonsági intézkedések mellett fogadhassák. Az óvintézkedések mellett fokozatosan bővítik szolgáltatásaik kínálatát is. A fürdő dolgozói arra kérik vendégeiket, hogy tartsák be azokat az óvintézkedéseket, amelyeket a látogatók és az ottdolgozók egészségének megóvása érdekében írtak elő.

A medencék létszámkorlát biztosítása mellett üzemelhetnek. A vendégterek fertőtlenítése folyamatos, a közösségi terekben a kézfertőtlenítők a kijelölt helyeken a vendégek és a dolgozók számára folyamatosan rendelkezésre állnak.

A Gyulai  Várfürdő a  szükséges  korlátozások  mellett,  minden  nap 9:00–18:00-ig tart nyitva.

Belépőjegy 990,- Ft egységáron vásárolható, 6 éves kor alatt ingyenes. Belépés a Kőhídon és a Nyári pénztárnál lehetséges – írták.

A képen a következők lehetnek: asztal és étel

Egyelőre zárva maradnak a múzeumok

Az érvényben lévő szabályozás miatt a gyulai múzeumok nyitási időpontja még bizonytalan.

A város szimbólumának számító téglavár a Gyulai Várszínház új várszínpadának és nézőterének előre tervezett beépítése okán május 18–22. között zárva tart, május 23-tól azonban – az egyre nagyobb számban érkező szállásfoglalások miatt is – a várudvar látogatását már folyamatosan lehetővé teszik.

A vár szabadtéri részeire a belépést, valamint az óránkénti vártörténeti ismertetőt a szokásos belépő feléért biztosítják.

Életre kel a belváros is

A Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont kávézója május 6. óta újra várja a vendégeket. A vár mellett találtható Rondella Terasz tervezett nyitási időpontja május 26-a.

A gyulai éttermek, cukrászdák és kávézók döntő többsége – köztük a város legismertebb cukrászdája a Százéves is – kihasználja a bejelentett enyhítés adta lehetőséget, és a terasz mellett jövő héten megnyitja a beltéri részeit is – olvasható a közleményben.

A tervek szerint hamarosan egy átfogó turisztikai anyaggal jelentkezem a város látnivalóiról és tervezett rendezvényeiről.

Addig pedig, aki egy kicsit jobban megismerné a város nevezetességeit és felfedezné a vendéglátóhelyeit vagy épp szállást keresne, látogasson el a visitgyula.com oldalra! De érdemes felkeresni a Gyulai Turisztikai NKft. – szakmai oldalát is a Facebookon.

Képek:
Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont
Gyulai Turisztikai NKft. – szakmai oldal