Húsz diploma után sem állt meg a magyar diplomarekorder

Kapus Krisztiánnal mintegy két éve készítettem utoljára interjút, akkor a magyar diplomarekorder a tizenhetedik diplomáját vehette a kezébe. Akkor azt nyilatkozta, hogy húsz diplomáig meg sem áll, a szavát pedig betartotta: 2020-ban már valóban a huszadik oklevelét kapta meg. Jövőbeli terveiről és a járványügyi helyzet okozta kihívásokról is kérdeztem.

Fotó: mandiner.hu

Kapus Krisztián nős, 3 lány édesapja, a munka Budapesthez köti, míg a család Jászszentlászlóhoz. Arra a kérdésre, hogy a család – munka – iskola hármasát miként tudja összehangolni, nemes egyszerűséggel mindig csak annyit felel, hogy jól kell gazdálkodni az idővel.

Krisztián korábban arról is beszámolt a Viharsarki Kanapé blognak, hogy a szerteágazó tanulmányait a jegyzetek és az órák személyes látogatása nagyban megkönnyítette. Azonban 2020 tavaszán a koronavírus-járvány miatt egy ország ismerkedett meg olyan új fogalmakkal, mint a digitális távoktatás vagy az online meeting. Ez a metódus számára is kicsit kényelmetlen volt -hiszen a személyes kontaktust sokkal jobban szereti-, de a tanulmányi előmenetele miatt alkalmazkodnia kellett a körülményekhez.

Szívesen átadná a tapasztalatait

Legutóbbi oklevelét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, közszolgálati kompetenciafejlesztő tréner szakirányon vehette át, de rendelkezik orosz nyelv és irodalom tanár szakos diplomával, jelenleg pedig Szegedre jár a Gál Ferenc Egyetemre, ahol mentálhigiénés szakvizsgázott pedagógusnak tanul, s emellett a Pécsi Tudományegyetemen klinikai idegtudományok területen végez tudományos kutatást, mint doktorandusz hallgató. Mindezek mellett igyekszik elsajátítani a jelnyelvet, amely egy régi vágya volt. Nemrégiben pedig horgászvizsgát is szerzett. Beszélgetésünk során elhangzott, hogy eddigi már több mint 5 millió forintba kerültek a tanulmányai, a tandíjakat pedig mindig kigazdálkodta.

Arra a kérdésre, hogy hogyan tovább, szemez-e jelenleg egy újabb képzéssel, egyelőre nem tudott konkrét választ adni a magyar rekorder. De ez bármikor megváltozhat, mert megszólíthatja egy újabb tárgy vagy terület, amiben esetleg szívesen elmerülne, ám jelenleg a megkezdett képzéseire koncentrál.

Kapus Krisztián kitért arra is a beszélgetés során, hogy a több mint 28 év alatt megszerzett felsőoktatási és mondhatni életvezetési tapasztalatát szívesen megosztaná a fiatalokkal, hogyha kapna erre felkérést.

Diplomái:

Magyar szakos tanár – könyvtáros szak

Katolikus hittanár

Művelődésszervező (-média szakirány)

Egészségfejlesztő-mentálhigiénikus

Közoktatási vezető

Könyvtár (könyvtári informatikus) szakos bölcsész

Orosz nyelv és irodalom

Társadalom- és állampolgári ismeretek

Művelődésszervező MA

Ifjúsági szakértő

Pedagógus szakvizsga

Politikai tanácsadó

Jogi szakokleveles közoktatási szakember

Okleveles kisebbségpolitikai szakember MA

Okleveles stíluskommunikátor

Közszolgálati protokoll tanácsadó

Hittanár-Nevelőtanár MA

Integritás tanácsadó

Katolikus teológus szak

Közszolgálati kompetenciafejlesztő tréner

Bartóki-Gönczy Balázs: Nagy az érdeklődés a közszolgálati média-szerkesztő képzés iránt

Augusztus 12-ig jelentkezhettek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) közszolgálati média- újságíró és szerkesztő szakirányú továbbképzésére az újságíró és médiaipari szakma iránt érdeklődő hallgatók. A képzés iránt nagy volt az érdeklődés, augusztus utolsó hetében pedig lezajlottak azok a motivációs beszélgetések is, ahol eldőlt, hogy a mintegy 70 jelentkező közül ki lesz az a két tucatnyi, aki szeptembertől az NKE és az MTVA  falain belül naprakész médiás ismeretekre tehet szert. A képzés felépítéséről, várható kimeneteléről és a felvételin szerzett benyomásairól kérdeztem Bartóki-Gönczy Balázs adjunktust, a szakirány felelősét.

balazs_headshot_fotok-3861_web_ff

Bartóki-Gönczy Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa

Bartóki-Gönczy Balázs 2018 óta dolgozik adjunktusként az egyetemen. Miután leérettségizett a gyulai Erkel Ferenc Gimnáziumban, jogot végzett idehaza, majd Párizsban ahol világűr- és távközlési jogra specializálódott. Miután hazatért a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál helyezkedett el, alapvetően hírközlési területen dolgozott, de a tudományos tevékenysége miatt sokat foglalkozott médiajoggal is, doktori disszertációja is az online szólásszabadság kérdéskörével foglalkozott.

Beszélgetésünk során elhangzott, hogy nem sokkal azután már megfogalmazódott a szakirány iránti igény, hogy adjunktusként az NKE-re került, a szakirány vezetésével pedig az egyetem Szenátusa bízta meg. Ehhez szinte rögtön csatlakozott partnerként az MTVA, aki a gyakorlati órák oktatásában vállal szerepet. A szakirány vezetése komplex feladat, hiszen magába foglalja a képzés szervezését, az oktatókkal való egyeztetést, a tematika összeállítását, valamint a felvételi beszélgetések lebonyolítását, azonban mindebben profi csapat van segítségére. A képzésre 70-en jelentkeztek, közülük 25 főt vesznek majd fel a szeptember 8-án induló képzésre. Pluszpontokat ért a diploma minősítése, a médiában szerzett tapasztalat, a területen végzett releváns kutatás vagy publikáció megléte, illetve a jelentkező motivációja, hogy ő valóban a médiában szeretne dolgozni – mondta el Bartóki-Gönczy Balázs.

Az adjunktus hangsúlyozta, hogy mivel a továbbképzés nevében is benne van, hogy közszolgálati, ebből is következik, hogy nem a bulvársajtónak szeretnének munkatársakat képezni, hanem komoly újságírói, média szerkesztői ismeretekkel szeretnék felvértezni a hallgatóikat. Reményeik szerint a náluk végzők nemcsak a közmédiában tudják majd megállni a helyüket, hanem olyan sajtó és média orgánumoknál is, amelyek nyitottak a képzésen megszerzett tudásra – húzta alá, majd hozzátette, hogy a képzést követően az MTVA gyakornoki programjába is bekerülhetnek a végzettek, a legjobbaknak pedig a közmédiában állást is ajánlanak majd.

Bartóki-Gönczy Balázs beszélt arról is, hogy az első év mindig egy „próba”, és nagyon bízik abban, hogy a járványügyi helyzet nem fog beleszólni a gyakorlati órák rendjébe, hiszen egy szakirányú továbbképzés esetén a gyakorlati oktatásra helyeződik a hangsúly. Az újságíró és szerkesztő képzés tantárgyainak is mintegy kétharmada is gyakorlati jellegű. Helyet kapott a tanmenetben a videó- és hangtechnika, az operatőri ismeretek, a műsorszerkesztés vagy a vágási és az adásrendezési ismeretek is. Ezek azok az ismeretek, amelyeket egy médiamunkásnak ismernie kell, hiszen, ha bekerül egy stúdióba, akkor tisztában kell azzal lennie, hogy ott ki mit csinál, mivel foglalkozik. A gyakorlati óráknak az MTVA stúdiói adnak majd otthont – emelte ki a szakirány felelőse.

Az adjunktus kitért arra is, hogy a gyakorlati ismereteket adó tárgyak mellett fontosnak gondolták a képzés tematikájának megalkotásakor a készségfejlesztést is, így helyet kapott a két félév kurzusai között többek között a személyiségfejlesztés, a beszédtechnika vagy az érvelés- és írástechnika, hiszen ezek is fontosak egy újságírónak. De a vezetői kommunikáció is helyet kapott a tárgyak sorában, mert bárkinél adódhat majd egy olyan helyzet, hogy egy kisebb csapatot kell koordinálnia, és ha egy vezető rossz, akkor az az egész munkakörnyezetre rányomhatja a bélyegét. De természetesen nem maradhatott ki a tematikából az elmélet sem, amelyben közszolgálati és kereskedelmi média alapjai mellett médiaetikát, médiajogot és szociálpszichológiai ismeretekre is szert tehetnek a hallgatók. Míg utóbbi tárgyakat az NKE munkatársai, addig a gyakorlati ismereteket az MTVA szakmai vezetői adják majd át, a készségfejlesztő órákat pedig vegyesen egyetemi, illetve külsős szakemberek tartják – hangzott el.

A beszélgetés során érintettük azt is, hogy bizonyos orgánumok egyáltalán nem szavaztak bizalmat a képzésnek. Mindezekre a szakirány felelőse azt reagálta, hogy azt kell bizonyítaniuk az első évben, hogy valóban egy szakmai képzést akarnak, és nem egy olyan képzést, amire több cikkben is következtettek. De szerencsére pozitív reakciók is akadtak, amelyek azt emelték ki, hogy ez egy hiánypótló képzés, amelyre van igény a médiapiacon. Bartóki-Gönczy Balázs bízik abban is, hogy a képzést követően a végzettek elhelyezkedése is ezt fogja alátámasztani, illetve egy magas színvonalú, szakmai képzést elindítani.

Mia

Grezsa Ferenc: A segítő hivatások értékrendje minta lehet az egész társadalomnak

Napjainkban egyre nagyobb méreteket ölt az agresszivitás a hétköznapokban és az online terekben is. Ez a fajta viselkedés pedig mind az egyének, mind a társadalom életében komoly károkat tud okozni. Dr. Grezsa Ferenccel, a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézetének tanszékvezetőjével erről a jelenségről, a segítő foglalkozások fontosságáról, valamint a nemrégiben Hódmezővásárhelyen útjára indított Léleképítő Műhelyről beszélgettem.

grezsaf

Viharsarki Kanapé: Mit takar pontosan a mentálhigiéné fogalma?
Grezsa Ferenc: Nincs egészen pontos magyar fordítás, kifejezés erre a szóra. Legáltalánosabban lelki egészségnek lehetne fordítani. Illetve minden olyan tevékenységet mentálhigiénés tevékenységnek lehet tekinteni, amely a lelki egészséget szolgálja. De hangsúlyoznám, hogy itt nem az orvosi értelemben vett lelki egészségről van szó. Talán jobban kifejezi a lényegét, hogyha azt mondjuk, lelki kultúra, kapcsolati kultúra, pszichológiai kultúra. Tehát egy bizonyos magatartásmód, amelyben a személyek vagy a közösségek magukat lelkileg egészségesnek, teljesítőképesnek tudják átélni.

VK: A Károli-egyetemen kétfajta képzés is várja a hallgatókat: mentálhigiénés segítő és online mentálhigiénés segítő. Az itt végzett szakemberek mivel foglalkoznak a hétköznapokban?
GF: A lelki egészség ügyét nagyon sokféle módon, eszközzel, módszerrel és sokféle léptékben lehet szolgálni. Többek között lehet konkrét személyek segítése által vagy lehet olyan módon is, hogy közösségeknek tervezünk és szervezünk olyan programokat, ami által ők előre lépnek. A közösség önazonossága, kapcsolatrendszere, kapcsolati kultúrája vagy problémamegoldó képessége fejlődik. A „mentálhigiénés segítő” szakon   közvetlen segítési módszert tanulnak a hallgatók, tehát, hogy az élő, személyes kapcsolatban, egy beszélgetésben, egy csoporthelyzetben miként lehet segíteni annak, aki ezt igényli. Az „online mentálhigiénés segítő” szakon pedig ennek az interneten megvalósuló módjait sajátíthatják el.

Képtalálatok a következőre: lelki egészség

VK: Kiknek ajánlják ezeket a képzéseket?
GF: Mind a két képzés szakirányú továbbképzés, tehát csak az jelentkezhet, akinek már van egy alapvégzettsége, BA vagy MA szintű diplomája, ez a bemeneti feltétel. Elsősorban azoknak ajánlható a mentálhigiéné szak, akik valamilyen segítő hivatást gyakorolnak. Segítő hivatásoknak nevezzük azokat a hivatásokat, ahol a munka során emberekkel foglalkozunk, például ilyen a tanár, az orvos, a nővér, a lelkész, a hitoktató vagy a szociális munkás. A képzés során olyan ismereteket és olyan készségeket tudnak elsajátítani, ami nagymértékben segítheti, hogy a hivatásukat, az eredeti foglalkozásukat még színvonalasabban, még hatékonyabban végezzék.

VK: Napjainkra nagyon eldurvult a közbeszéd. Mi ennek az oka, miben gyökeredzik ez a fajta agresszió?
GF: Ennek a folyamatnak a gyökerei nagyon mélyek, több évtizedre nyúlnak vissza. A szorongás és az agresszió szintje az, ami úgy tűnik, hogy jóval nagyobb, mint ötven vagy száz évvel ezelőtt. Nem nagyon lehet megmondani, hogy pontosan mivel függ össze. Mindenesetre a három évtizeddel ezelőtt elkezdődött rendszerváltozási folyamat elég gyorsan előre is haladt, ami nagyon sok alkalmazkodási terhet és nehézséget teremtett az emberek számára. Egyszerre nyújtotta a felszabadulás érzését, de ugyanakkor új kihívások tömegét is teremtette, melyek hatékony kezeléséhez a polgárok és közösségeik csak kevés segítséget, támogatást kaptak. Így csak részlegesen tudtak megbirkózni az új kihívásokkal.
A ’90-es évekre visszatekintve ebben az értelemben is utalhatunk például a munkanélküliségre, amelynek aránya abban az időben nagyon megugrott. Vagy utalhatunk a magyarországi drogkultúrára, (az alkoholfogyasztást is beleértve) amelynek gyökerei mintegy 100-150 évre nyúlnak vissza. Sokan a problémáikat alkoholfogyasztással, nyugtató és altatószedéssel kendőzik el.
A tömegkommunikáció robbanásszerű terjedésének is lehet kedvezőtlen hatása. Például az  interneten teljesen csorbítatlanul, bárki bármilyen közlendőjét beírhatja, melyek sok esetben nagyon  agresszív tartalmúak , melyekhez bárki hozzáférhet. Az agresszió rengeteg mintája alapvetően hozzájárulhat ahhoz, hogy ez a beállítódás, magatartás erősen terjed.
Másfelől fellazultak az élet hagyományos keretei. Ma már nem nagyon vannak együtt élő generációk, sokan élnek szülőhelyüktől távoli városokban, vagy külföldön. Ezek az új tendenciák pedig a hagyományos önazonosság fellazulásával, megrendülésével párosulhatnak. Úgy tűnik, mintha sok ember, közösség számára hiányoznának a kapaszkodók, és ez is összefügghet azzal, hogy  oly nyilvánvalók az agresszió jelei a mai magyar társadalomban.

Képtalálatok a következőre: lelki egészség

VK: A segítő szakmákban és a média világában dolgozók hogy tudják tompítani ennek a közbeszédnek a hatásait? Tudunk-e „villámhárítók” lenni?
GF: Örülök, hogy szóba kerültek ezek a hivatások, mivel mind a kettő nagyon fontos. Például a szociális gondozói munka is segítő hivatás, az országban több százezer segítő hivatású ember van. A szociális szférában, a hitéletben, az egészségügyben vagy a köznevelésben dolgozók olyan őriznek, értékrendszert, melyben fontos szerepe van a rászoruló emberek segítésének, a másik ember megértésének, annak, hogy a másik embert próbáljuk megérteni, elfogadni. Próbáljuk segíteni őt abban, amiben tudjuk, – mindez hallatlanul fontos. Tehát az az értékrendszer és magatartáskultúra, amelyet ezek a foglalkozások képviselnek, az egész társadalom számára minta lehet, ezért is nagyon fontos ezeknek a szakembereknek a továbbképzése.
Az újságírói hivatás pedig más szempontból sajátos, hiszen a média világában megjelenik egy sor olyan tartalom, amelynek direkt összefüggése van a közösség szorongási szintjével, hangulati állapotával. Tehát e szakterületen is óriási lehetőségek rejlenek, hogyha a tartalmat előállító újságírók, szerkesztők a szakmai eszköztárukba bevonnák a lelki egészséggel kapcsolatos ismereteket is. Így ráébrednének arra, hogy milyen nagy a felelősségük van, mert egy közlés vagy beszámoló stílusa nagyon sokaknak befolyásolhatja például az aktuális szorongásszintjét. De a médiatartalmakban el lehet helyezni olyan üzeneteket is, amelyek kapaszkodóul szolgálhatnak a befogadóknak, mégpedig mindezt úgy, hogy a tényszerűség sem csorbul. Egy ideje foglalkozom újságírókkal, akikkel közösen elemezzük a különböző közléseket. Minap konkrét példaként vizsgáltunk egy bűnügyi tudósítást, amelyben az is benne volt, hogy a bántalmazó hányszor rúgott bele áldozatába. Az ilyen (részletező, jelenetszerű) információ kihathat az olvasó szorongási szintjére. Bőven  elég lett volna csak annyit leírni, hogy súlyosan bántalmazta. Egyfelől ez a hír többet közölt, mint kellett volna, másfelől pedig kevesebbet, mert nem kapott helyet az anyag végén, hogy a családon belüli erőszak elszenvedői ezen és ezen a zöldszámon jelentkezhetnek, és kérhetnek segítséget. Ezek egyszerű dolgok, de ha csak erre odafigyelnének a médiamunkatársak, rengeteget tudnának tenni a társadalomért. Sok esetben tesznek is, de még lenne hova fejlődni.

VK: Ez az agresszivitás a közéletet, a politikát is átszővi. Ön Hódmezővásárhelyen elindított nemrég egy Léleképítő Műhelyt. Mit érdemes erről tudni, mi történik ezeken a foglalkozásokon?
GF: Ez a program abból nőtt ki, hogy az elmúlt egy-két évben tudatosabban is figyeltem a vásárhelyi eseményeket. Odavalósi vagyok, ott élek most is, és sok szempontból el vagyok köteleződve a város, illetve a város lakói, közössége iránt. Nagyon szomorúan tapasztaltam azt, hogy teljesen megoszlott a közösség. Nem is azt látom problémának, hogy eltérők a vélemények, hanem azt, ahogy ezt kommunikálják: nagyon sok durvaságot, agressziót tapasztalok, érzületi, indulati alapon szinte teljesen meghasadt szülővárosom közössége. Ez nemcsak a nagy közösségre érvényes. Baráti kapcsolatok, párkapcsolatok bomlottak fel, mert egy adott kérdésben eltérő szemléletűek voltak a felek. De mindez a családokon belül is komoly feszültségeket szít.
Amikor az indulatok eluralkodnak egy városban, akkor önmagunkról, a másikról, a közösségről, a városról szóló döntésekben nem tudunk józanul mérlegelni. Nem tudjuk felmérni, hogy tulajdonképpen mi szolgálná valóban a közösség érdekeit. Szerintem az őszi választásokon sem a megfontolt mérlegelés, hanem egy indulati reakció alapján zajlottak az események. Mindezeken  gondolkozva jutottam arra a következtetésre, hogyha egy közösség, vagy konkrét személyek önazonossága, értékrendszeres biztos talajon áll, akkor sokkal inkább képesek felelős, autonóm döntéseket hozni mind önmagukról, mind a közösségről. Azért indítottam el a Léleképítő Műhely, hogy akik oda eljárnak, azoknak az önazonossága, a jövőképe biztosabbá váljon, és így képesek legyenek tudatosítani önmagukban azokat az alapértékeket, legfontosabb szerepeket, amik személyiségüket, életvitelüket meghatározzák.
Minden egyes ilyen, a felelősséget vállalni tudó közösség elősegíti, hogy egy városban az egész közélet fejlődjön, kibontakozzon. Ez a foglalkozássorozat januárban kezdődött. Eredetileg úgy gondoltam, hogy kéthavonta tartjuk, de már látom, hogy havonta szükség lesz a találkozásokra. Az első alkalmon több mit nyolcvan fő jelent meg. A programot szándékosan az Ótemplomba hirdettem meg, mert az sok szempontból fontos hely városunk életében. Nagyon kedvezők voltak a visszajelzések és a tapasztalatok az első alkalommal kapcsolatban. Bízom abban, hogy öntudatos, autonóm, felelősségteljes közösség tud formálódni az évek alatt. Az első év témája az önazonosság lesz, hogy kik is vagyunk mi, és mit jelent nekünk az, hogy férfiak, vagy nők, keresztyének, magyarok, vásárhelyiek stb. vagyunk. Többek között ezekről beszélgetnek a résztvevők.

Kép forrása: radio7.hu

Letáboroznak, toboroznak és gyúrnak is a katonák

A szokásos helyen, a sportcsarnok és a vívócsarnok közötti területen táboroznak le a katonák a 23. Csabai Kolbászfesztiválon október 24-27. között. Miután sátrat vertek, a hódmezővásárhelyi lövészek előveszik kézi fegyvereiket, de békés szándékkal, hogy bemutassák ezeket a nagyközönségnek.

A Budapest Helyőrségi Dandár tagjai leginkább az öltözékükkel hívják fel majd magukra a figyelmet. Nem a naptárt nézik el azok, akik díszelgőket, palota- és koronaőröket látnak október 24-étől a kolbászfesztiválon. A nemzeti ünnep után a dandár Békéscsabára érkező katonáinak nem kell már dolgozniuk, ha csak be nem állnak valamelyik katonai csapatba gyúrni. Az érdeklődőknek azt is elmondják, mi a díszelgő, a palota- és a koronaőr között a különbség.
Braun Tibor őrnagy, a békéscsabai, 2. Katonai Igazgatási és Érdekvédelmi Iroda vezetője elmondta, a szokásoknak megfelelően szerződéses katonákat és önkéntes tartalékosokat is toboroznak, elmondják, milyen lehetőségek vannak, és ezekkel miként lehet élni.
Ha már itt tartunk, a csabaiak azt mondják, kolbász nélkül is lehet élni, de nem érdemes. Ezt a katonák is betartják, ugyanis gyúrócsapataik tagjainak parancsba adják – ha nem a feletteseik töltenek –, hogy csak sült kolbásszal térhetnek vissza a bázisra.
Lipták József alezredes, a békéscsabai 101-es Területvédelmi Zászlóalj parancsnoka hozzátette, segítenek a toborzásban, a katonai pálya megismertetésében és népszerűsítésében, de azért a szombati kolbászgyúróversenyen ők is indulnak.

„Valószínűleg húsz diplomáig meg sem állok!” – beszélgetés a magyar diplomarekorderrel

Idén szerezte meg tizenhetedik diplomáját, jövőre pedig már a tizennyolcadikat veheti kézbe Kapus Krisztián, aki ezzel a teljesítményével már kiérdemelte a magyar (diploma)rekorder címet. Tudásszomja még ma is olthatatlan. Már most a következő képzésein gondolkozik.

kapus_krisztian_igazan_tanult_ember

Több neves hazai egyetemen bővítette ismereteit

Kapus Krisztián elmesélte, hogy még az érettségi előtt egy évvel matematika-biológia fakultációra járt, és orvosnak készült. Aztán az élet más területre sodorta. A középiskola utolsó évében magyar-ének fakultációra váltott, és a Szegedi Tudományegyetemen – amelyet mai napig alma materének tekint – magyar-könyvtár szakon kezdte meg felsőoktatási tanulmányait 1992-ben. Emellett levelezőn már akkor elkezdte ugyancsak Szegeden a hittan tanári szakot is a hittudományi főiskolán, így rögtön három szakkal indította a pályafutását a felsőoktatásban. Ezután minden évben folyamatosan újabb szakokkal bővült mindig a „repertoár”.

Krisztián az elmúlt években is több képzést folytatott egymással párhuzamosan. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen végzett közszolgálati protokoll tanácsadói képzésen, de mellette keresztféléven jelentkezett az integritás tanácsadó szakra is, s most júniusban végzett a Gál Ferenc Főiskolán is katolikus hittanár-nevelőtanár MA szakon.

A közéleti szerepvállalása idején is rekordokat döntögetett már (2010 és 2014 között országgyűlési képviselő és polgármester is volt – szerk.): mind a jelöltek, mind a patkóban helyet foglaló képviselők között ő rendelkezett a legtöbb diplomával és oklevéllel már 2010-ben is.

Arra a kérdésre, hogy a különböző tárgyakat mennyire tudta elfogadtatni a különböző képzéseken Krisztián azt válaszolta, hogy a tanulmányai főként a nevelés-, a társadalom- és a pedagógiatudományhoz kapcsolódtak. Nyilvánvalóan voltak átfedések ezek között, de mivel más-más egyetemeken folytatott tanulmányokat zömében, a tárgyak elfogadtatása nem ment általában egyszerűen, vagy épp nem is sikerült. Viszont a korábban elsajátított ismereteket egyszerű volt előhívni, feleleveníteni.

Az órák látogatása és a jegyzetek nélkül nem sikerült volna a rekord

A beszélgetésünk során kitértünk a tanulási módszereire is, mivel több szak párhuzamos végzése során a vizsgaidőszak hatványozottan nagyobb kihívásokat jelentett, mint egy vagy két szak esetében. Kapus Krisztián előidézte, hogy a leginkább embert próbálóbb időszak az volt számára, mikor 6 hét alatt öt különböző szakon huszonnégy vizsgát kellett letennie. Ezek között szigorlatok és záróvizsgák is szerepeltek.

Ekkoriban a napjai úgy néztek ki elmondása szerint hétfőtől szombatig, hogy egy nap tanulás, egy nap vizsga. Nappali tagozatos hallgatóként az volt a bevált módszere, hogy szorgalmasan látogatta az órákat. Mindezek mellett igyekezett kiismerni az előadók személyiségét, felmérni az elvárásaikat, de az átlátható jegyzetek készítése és beszerzése is sokat segített neki a felkészülésben.

Számára hobbi a tanulás

Krisztián elmondta, hogy számára a tanulás inkább hobbi, mint kötelesség. A szabadideje jó részét az elmúlt több mint huszonöt évben a tanulás töltötte ki. Azt vallja: a rendelkezésünkre álló időt igyekezzünk tartalmasan tölteni, hiszen nem hosszú az élet. Ő az ismereteinek a bővítésével igyekszik ennek eleget tenni.

Az élethosszig tartó tanulás fogalmának felemlegetésével az andragógia szak (felnőttképzés, felnőttoktatás – szerk.) jelene és jövője is szóba került. Elhangzott, hogy az a népszerű képzés a mostani években megy át egy újabb átalakuláson. A Bolognai-rendszer bevezetése előtt művelődés- és/vagy személyügyi szervező szakként létezett, azt alakították át andragógia szakká, majd idén szeptembertől indul majd el Szegeden is a közösségszervező szak, amelynek egyik specializációja az ifjúságsegítés lesz. Ennek különösen is örül, hiszen az egyik fő érdeklődési köre az ifjúságpolitika. E témakörben órákat is tart Szegeden a Juhász Gyula Pedagógiai karon.

Az érdeklődésnek megfelelő szakma lehet a kulcs a fiatalok motiválásában

Napjaink felemás példaképeire is kitértünk. Korjelenségnek mondható sajnos, hogy a mai fiatalok egy bizonyos rétege nem motivált abban, hogy képezze magát, szakmai karriert fusson be. Sok esetben azt látják maguk körül, hogy azzal is befuthat valaki, hogyha alpári módon viselkedik egy valóságshowban vagy a sokadik tehetségkutatóban megcsillogtatja ideig-óráig az adottságait. Azonban a hirtelen jött hírnév hónapok alatt szertefoszlik, és a mondvacsinált/alkalmi sztárok mennek a feledés homályába.

Krisztián kiemelte, hogy ameddig nem jó tanulókat, jó sportoló fiatalokat, tehetséges diákokat, vagy épp a többdiplomásokat mutogatják a különböző műsorokban, addig ez a trend nem fog megváltozni. De ilyesmire van már példa: pl. a Virtuózok.

Pedig jó dolog a tanulás, és a megszerzett tudást senki nem tudja elvenni attól, aki szert tett rá.
Egy végzettség megszerzése akkor fog talán kevesebb erőfeszítéssel és teherrel járni, hogyha egybevág egy fiatal érdeklődésével. Abban az esetben az adott szakmavalóban hivatássá is válhat.

Nem árt szelektálni több végzettség esetén

Manapság arra is akad példa, hogy egy némi tapasztalattal rendelkező, több végzettséggel bíró fiatalt túlképzettnek minősítenek a potenciális munkaadói. Krisztián ezzel kapcsolatban elmondta, hogy ez szemtől-szembe nem mondják el természetesen az állásinterjún, de aki ilyen cipőben jár annak érdemes a megpályázott munkakörhöz leginkább passzoló végzettségeket feltűntetnie az önéletrajzban.
Esetében ez már szült vicces pillanatokat. Volt olyan munkahely, ahol nem akarták elhinni a CV-je alapján, hogy több mint tíz oklevéllel rendelkezik. Amikor visszatért a bizonyítványokkal a felvételiztetőknek mondhatni leesett az álla.

Igyekszik a tudását átadni ott, ahol kérik

Krisztián, ahol tud segít. Elmondta, hogy a középiskolásokon túl – akik főként pályaválasztás ügyében keresik meg – volt diákjai is gyakran útmutatást kérnek tőle szakdolgozati témaválasztás és kutatás terén.
Jelenleg szociális területen dolgozik, egy kiemelt állami projekt szakmai vezetője. Egy országos szakmai hálózat vezetésével bízták meg. De korábban dolgozott az oktatásban, a közigazgatásban és a közművelődésben is vezetőként. Így a több mint két évtized alatt felszedett tudását a társadalomtudományok több területén is tudta kamatoztatni.

Kép forrása: szabadfold.hu

Mia

“Én nem követek trendeket!” – bemutatkozik a Molnár Sándor HAIR szalon

Molnár Sándort Békéscsabán jól ismerik. Derűje és lelkesedése ragadós. Mind a próbateremben, mind a színpadon, mind pedig fodrászollóval a kezében lehengerli stílusával  mindazokat, akik kapcsolatba kerülnek vele.
Legutóbb táncostársával, Kerekes Judittal rájuk mosolygott a szerencse a Piramis című tévéshowban, így Sanyi még közelebb került egy régi nagy álmának a megvalósulásához: saját fodrász szalonhálózatot indíthat el hamarosan.

Viharsarki Kanapé: Szép sikereket értetek el Kerekes Judittal a hip-hop területén. Mióta űztétek együtt ez a sportot? Miként lettél a tanársegédje?
Molnár Sándor: Tizennégy éves koromban megszületett egy döntés bennem, hogy táncos szeretnék lenni. Ekkor felkerestem Judit tánciskoláját, amelyről unokahúgom mesélt nekem.
Már az első órán éreztem, hogy ez más, mint a többi sport. Ez a nekem való. A tv képernyő el már elsajátítottam egyéni mozgáskultúrámat az ikonikus táncosfilmekből merítve ihletet.
Később az idő haladtával már versenycsoportba választottak és valamiért Judit látta bennem a tánctanári vénát is. Szeretek kommunikálni az emberekkel, szórakoztatni őket és egy kis humort  belevinni az életünkben, hiszen ettől  nem olyan unalmas egy foglalkozás.

VK: Nemrégiben indítottad saját fodrász vállalkozásod. Régi vágyad volt, hogy ebben a szakmában dolgoz?
MS: 
Itt hadd eljem ki első modelljeimet drága nővérem játék pónilovait és Barbie babáit. Szegénykèk!
Elmondhatom, hogy azon szerencsés emberek közé tartozok, aki több lábon áll, és mindkét munkahelye egyben a hobbija. Nagyon szerencsésnek tartom magam.
Ami bizonyossá tette azt, hogy ezt a szakmàt választom az az volt, hogy sok éven át hajmodell voltam abban a szalonban, ahol a felkészítés is megtörtént. Úgy vélem, nincsenek véletlenek, minden egyes percét élveztem. Így visszatekintve még azt is, amit annak idején nem.

VK: Miként tudod összehangolni a fodrászatot a táncórákkal?
MS: A táncóráim azok fix napokon vannak, így minden vendég lassan, de biztosan hozzászokott a heti beosztásaimhoz. Amennyire nehéznek és összeegyezthetetlennek tűnt, annyira egyszerűbben mentek a dolgok.

Petra Benkó fényképe.

VK: Judit nemrégiben életet adott ikreinek. A jövőben ki viszi tovább a tánciskolát? Neked mennyire változik meg így a napirended?
MS: Van segítségünk. Olyan tàncosok, akik azért letették azt a tudàst az asztalra, hogy a szülők bizalmába fogadhassák őket minden elért eredményükkel, példamutató hozzáértésükkel együtt.
A sok év alatt már olyan rutint és tapasztalatot szereztem/szereztünk, hogy nem volt nehéz egy kicsit átvenni a stafétát.

VK: Mi a hitvallásod a szépítészet világában? Mennyire követed a trendeket?
MS:
Fontosnak tartom elmondani, hogy én nem követek trendeket. Tanulni megtanulom, és folyamatosan fejlesztem magam, mert ez elengedhetetlen a szépségiparban. De minden egyénfüggő.
Van, hogy egy régi klasszikus frizura állhat jól egy vendégnek, ès nem egy mai innováció. Volt, hogy le is beszèltem a trendi frizuráról valakit, és nem bánta meg.
Sokaknak berögzül egy-egy kép, amit valahol látott. Ezek azonban olyan hajak, amelyek fotózásokra, díjátadókra készültek, és nem egy mindennapi használatra. Ezt néha nehéz megértetnem a vendégekkel. De ami fontos: az a ráhangolódás és a megismerés. Ez a kulcs sok mindenhez.

VK: Mely korosztály fordul meg leginkább nálad?
MS: Nagyon vegyes. Èn ennek örülök, mert így nem unalmas a szakmám.  Most azon gondolkodtam el, hogy milyen érdekes is, hogy amikor egy tinédzser korosztállyal folytatom a társalgást mennyivel lazább, könnyedebb egy téma boncolgatása, ugyanakkor nagyon szeretek a közèpkorosztállyal is beszélgetni komolyabb, érettebb témában.

Bondár Andreea fényképe.

VK: Van-e olyan stílus, amely mindenkinek jól áll? Miként lehet egyénre szabni egy frizurát?
Szerintem nincs. Ez fejforma, arc, fizimiska függő. Ha megtörtént a beazonosítás”, azután felkínálom a lehetőségeket.
Szárításban, hajformázók használatában tudok segíteni, esetleg abban, hogy több lehetőség legyen egy hajkölteményben.

VK: Sok nőnek macera reggelente elkészítenie a haját. Nekik mit tudsz javasolni? Milyen fortélyokat illeszennek be a reggelükbe?
MS
: Egy jó vágás, fél siker. Ezt tutira garantálom. Nem szokott gondot okozni, de muszáj felmérni a terepet, és ilyenkor olyan terméket ajánlani a vendégnek, hogy könnyebben kezdődjön a reggel. Akár egy tartós hullám, vagy hajegyenesítès is szóba kerül ilyenkor.

VK: Nemrégiben ugyancsak Judittal a TV2 Piramis című játékában mosolygott rátok a szerencse. Említetted, hogy fodrászszalon hálózatot kívánsz nyitni. Ez mikorra várható? Hol nyílna a következő Molnár Sándor HAIR szalon?
MS:
A párom, a társam Szegeden él, ezért nagy valószínűséggel a következő célállomás Szeged lesz. Ha most összeteszem a két kezem, és kívánhatnék, mihamarabb meg fog történni, de majd odafent eldöntik mikor nyílhat meg a következő állomás.

Molnár Sándor HAIR fényképe.

VK: Milyen szolgáltatások érhetőek el jelenleg Nálad? Mivel szeretnéd a közeljövőben bővíteni a kínálatod?
MS: Egy kis különlegesség várható a szalonban, ugyan is -egyelőre csak ennyit szeretnék elárulni-, hogy felcsigázhassam olvasóinkat, hogy hamarosan elindul a  “Lehull a lepel” szolgáltatásom is. Ezekről a social media-ban láthattok, hallhattok legközelebb.

VK: Végül egy szezonváltó, tavaszváró kérdés: mik leszne 2018 hajtrendjei?
Az egyenes frizurák helyét a kócosabb, élesen tépett változatok veszik át, és újra hódítanak majd a göndör fürtök. A frufru már az őszi hajdivatba is elkezdett visszaszivárogni, 2018-ban pedig egyértelműen a toplistás trendek között fog szerepelni.
A rövid frizurák szintén közkedveltek maradnak, méghozzá leginkább azok, amelyek kiemelik az arcot.
Nem is beszélve a nagy hullámokról, a befelé szárított hajvégekről és a kócosnak ható tincsekről.
Az biztos, hogy a következő, divatos frizurák között te is találsz majd olyat, amibe teljesen beleszeretsz!

Képek forrása: Molnár Sándor HAIR Facebook oldala
Studio Pixel