„Valószínűleg húsz diplomáig meg sem állok!” – beszélgetés a magyar diplomarekorderrel

Idén szerezte meg tizenhetedik diplomáját, jövőre pedig már a tizennyolcadikat veheti kézbe Kapus Krisztián, aki ezzel a teljesítményével már kiérdemelte a magyar (diploma)rekorder címet. Tudásszomja még ma is olthatatlan. Már most a következő képzésein gondolkozik.

kapus_krisztian_igazan_tanult_ember

Több neves hazai egyetemen bővítette ismereteit

Kapus Krisztián elmesélte, hogy még az érettségi előtt egy évvel matematika-biológia fakultációra járt, és orvosnak készült. Aztán az élet más területre sodorta. A középiskola utolsó évében magyar-ének fakultációra váltott, és a Szegedi Tudományegyetemen – amelyet mai napig alma materének tekint – magyar-könyvtár szakon kezdte meg felsőoktatási tanulmányait 1992-ben. Emellett levelezőn már akkor elkezdte ugyancsak Szegeden a hittan tanári szakot is a hittudományi főiskolán, így rögtön három szakkal indította a pályafutását a felsőoktatásban. Ezután minden évben folyamatosan újabb szakokkal bővült mindig a „repertoár”.

Krisztián az elmúlt években is több képzést folytatott egymással párhuzamosan. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen végzett közszolgálati protokoll tanácsadói képzésen, de mellette keresztféléven jelentkezett az integritás tanácsadó szakra is, s most júniusban végzett a Gál Ferenc Főiskolán is katolikus hittanár-nevelőtanár MA szakon.

A közéleti szerepvállalása idején is rekordokat döntögetett már (2010 és 2014 között országgyűlési képviselő és polgármester is volt – szerk.): mind a jelöltek, mind a patkóban helyet foglaló képviselők között ő rendelkezett a legtöbb diplomával és oklevéllel már 2010-ben is.

Arra a kérdésre, hogy a különböző tárgyakat mennyire tudta elfogadtatni a különböző képzéseken Krisztián azt válaszolta, hogy a tanulmányai főként a nevelés-, a társadalom- és a pedagógiatudományhoz kapcsolódtak. Nyilvánvalóan voltak átfedések ezek között, de mivel más-más egyetemeken folytatott tanulmányokat zömében, a tárgyak elfogadtatása nem ment általában egyszerűen, vagy épp nem is sikerült. Viszont a korábban elsajátított ismereteket egyszerű volt előhívni, feleleveníteni.

Az órák látogatása és a jegyzetek nélkül nem sikerült volna a rekord

A beszélgetésünk során kitértünk a tanulási módszereire is, mivel több szak párhuzamos végzése során a vizsgaidőszak hatványozottan nagyobb kihívásokat jelentett, mint egy vagy két szak esetében. Kapus Krisztián előidézte, hogy a leginkább embert próbálóbb időszak az volt számára, mikor 6 hét alatt öt különböző szakon huszonnégy vizsgát kellett letennie. Ezek között szigorlatok és záróvizsgák is szerepeltek.

Ekkoriban a napjai úgy néztek ki elmondása szerint hétfőtől szombatig, hogy egy nap tanulás, egy nap vizsga. Nappali tagozatos hallgatóként az volt a bevált módszere, hogy szorgalmasan látogatta az órákat. Mindezek mellett igyekezett kiismerni az előadók személyiségét, felmérni az elvárásaikat, de az átlátható jegyzetek készítése és beszerzése is sokat segített neki a felkészülésben.

Számára hobbi a tanulás

Krisztián elmondta, hogy számára a tanulás inkább hobbi, mint kötelesség. A szabadideje jó részét az elmúlt több mint huszonöt évben a tanulás töltötte ki. Azt vallja: a rendelkezésünkre álló időt igyekezzünk tartalmasan tölteni, hiszen nem hosszú az élet. Ő az ismereteinek a bővítésével igyekszik ennek eleget tenni.

Az élethosszig tartó tanulás fogalmának felemlegetésével az andragógia szak (felnőttképzés, felnőttoktatás – szerk.) jelene és jövője is szóba került. Elhangzott, hogy az a népszerű képzés a mostani években megy át egy újabb átalakuláson. A Bolognai-rendszer bevezetése előtt művelődés- és/vagy személyügyi szervező szakként létezett, azt alakították át andragógia szakká, majd idén szeptembertől indul majd el Szegeden is a közösségszervező szak, amelynek egyik specializációja az ifjúságsegítés lesz. Ennek különösen is örül, hiszen az egyik fő érdeklődési köre az ifjúságpolitika. E témakörben órákat is tart Szegeden a Juhász Gyula Pedagógiai karon.

Az érdeklődésnek megfelelő szakma lehet a kulcs a fiatalok motiválásában

Napjaink felemás példaképeire is kitértünk. Korjelenségnek mondható sajnos, hogy a mai fiatalok egy bizonyos rétege nem motivált abban, hogy képezze magát, szakmai karriert fusson be. Sok esetben azt látják maguk körül, hogy azzal is befuthat valaki, hogyha alpári módon viselkedik egy valóságshowban vagy a sokadik tehetségkutatóban megcsillogtatja ideig-óráig az adottságait. Azonban a hirtelen jött hírnév hónapok alatt szertefoszlik, és a mondvacsinált/alkalmi sztárok mennek a feledés homályába.

Krisztián kiemelte, hogy ameddig nem jó tanulókat, jó sportoló fiatalokat, tehetséges diákokat, vagy épp a többdiplomásokat mutogatják a különböző műsorokban, addig ez a trend nem fog megváltozni. De ilyesmire van már példa: pl. a Virtuózok.

Pedig jó dolog a tanulás, és a megszerzett tudást senki nem tudja elvenni attól, aki szert tett rá.
Egy végzettség megszerzése akkor fog talán kevesebb erőfeszítéssel és teherrel járni, hogyha egybevág egy fiatal érdeklődésével. Abban az esetben az adott szakmavalóban hivatássá is válhat.

Nem árt szelektálni több végzettség esetén

Manapság arra is akad példa, hogy egy némi tapasztalattal rendelkező, több végzettséggel bíró fiatalt túlképzettnek minősítenek a potenciális munkaadói. Krisztián ezzel kapcsolatban elmondta, hogy ez szemtől-szembe nem mondják el természetesen az állásinterjún, de aki ilyen cipőben jár annak érdemes a megpályázott munkakörhöz leginkább passzoló végzettségeket feltűntetnie az önéletrajzban.
Esetében ez már szült vicces pillanatokat. Volt olyan munkahely, ahol nem akarták elhinni a CV-je alapján, hogy több mint tíz oklevéllel rendelkezik. Amikor visszatért a bizonyítványokkal a felvételiztetőknek mondhatni leesett az álla.

Igyekszik a tudását átadni ott, ahol kérik

Krisztián, ahol tud segít. Elmondta, hogy a középiskolásokon túl – akik főként pályaválasztás ügyében keresik meg – volt diákjai is gyakran útmutatást kérnek tőle szakdolgozati témaválasztás és kutatás terén.
Jelenleg szociális területen dolgozik, egy kiemelt állami projekt szakmai vezetője. Egy országos szakmai hálózat vezetésével bízták meg. De korábban dolgozott az oktatásban, a közigazgatásban és a közművelődésben is vezetőként. Így a több mint két évtized alatt felszedett tudását a társadalomtudományok több területén is tudta kamatoztatni.

Kép forrása: szabadfold.hu

Mia

Reklámok

“Én nem követek trendeket!” – bemutatkozik a Molnár Sándor HAIR szalon

Molnár Sándort Békéscsabán jól ismerik. Derűje és lelkesedése ragadós. Mind a próbateremben, mind a színpadon, mind pedig fodrászollóval a kezében lehengerli stílusával  mindazokat, akik kapcsolatba kerülnek vele.
Legutóbb táncostársával, Kerekes Judittal rájuk mosolygott a szerencse a Piramis című tévéshowban, így Sanyi még közelebb került egy régi nagy álmának a megvalósulásához: saját fodrász szalonhálózatot indíthat el hamarosan.

Viharsarki Kanapé: Szép sikereket értetek el Kerekes Judittal a hip-hop területén. Mióta űztétek együtt ez a sportot? Miként lettél a tanársegédje?
Molnár Sándor: Tizennégy éves koromban megszületett egy döntés bennem, hogy táncos szeretnék lenni. Ekkor felkerestem Judit tánciskoláját, amelyről unokahúgom mesélt nekem.
Már az első órán éreztem, hogy ez más, mint a többi sport. Ez a nekem való. A tv képernyő el már elsajátítottam egyéni mozgáskultúrámat az ikonikus táncosfilmekből merítve ihletet.
Később az idő haladtával már versenycsoportba választottak és valamiért Judit látta bennem a tánctanári vénát is. Szeretek kommunikálni az emberekkel, szórakoztatni őket és egy kis humort  belevinni az életünkben, hiszen ettől  nem olyan unalmas egy foglalkozás.

VK: Nemrégiben indítottad saját fodrász vállalkozásod. Régi vágyad volt, hogy ebben a szakmában dolgoz?
MS: 
Itt hadd eljem ki első modelljeimet drága nővérem játék pónilovait és Barbie babáit. Szegénykèk!
Elmondhatom, hogy azon szerencsés emberek közé tartozok, aki több lábon áll, és mindkét munkahelye egyben a hobbija. Nagyon szerencsésnek tartom magam.
Ami bizonyossá tette azt, hogy ezt a szakmàt választom az az volt, hogy sok éven át hajmodell voltam abban a szalonban, ahol a felkészítés is megtörtént. Úgy vélem, nincsenek véletlenek, minden egyes percét élveztem. Így visszatekintve még azt is, amit annak idején nem.

VK: Miként tudod összehangolni a fodrászatot a táncórákkal?
MS: A táncóráim azok fix napokon vannak, így minden vendég lassan, de biztosan hozzászokott a heti beosztásaimhoz. Amennyire nehéznek és összeegyezthetetlennek tűnt, annyira egyszerűbben mentek a dolgok.

Petra Benkó fényképe.

VK: Judit nemrégiben életet adott ikreinek. A jövőben ki viszi tovább a tánciskolát? Neked mennyire változik meg így a napirended?
MS: Van segítségünk. Olyan tàncosok, akik azért letették azt a tudàst az asztalra, hogy a szülők bizalmába fogadhassák őket minden elért eredményükkel, példamutató hozzáértésükkel együtt.
A sok év alatt már olyan rutint és tapasztalatot szereztem/szereztünk, hogy nem volt nehéz egy kicsit átvenni a stafétát.

VK: Mi a hitvallásod a szépítészet világában? Mennyire követed a trendeket?
MS:
Fontosnak tartom elmondani, hogy én nem követek trendeket. Tanulni megtanulom, és folyamatosan fejlesztem magam, mert ez elengedhetetlen a szépségiparban. De minden egyénfüggő.
Van, hogy egy régi klasszikus frizura állhat jól egy vendégnek, ès nem egy mai innováció. Volt, hogy le is beszèltem a trendi frizuráról valakit, és nem bánta meg.
Sokaknak berögzül egy-egy kép, amit valahol látott. Ezek azonban olyan hajak, amelyek fotózásokra, díjátadókra készültek, és nem egy mindennapi használatra. Ezt néha nehéz megértetnem a vendégekkel. De ami fontos: az a ráhangolódás és a megismerés. Ez a kulcs sok mindenhez.

VK: Mely korosztály fordul meg leginkább nálad?
MS: Nagyon vegyes. Èn ennek örülök, mert így nem unalmas a szakmám.  Most azon gondolkodtam el, hogy milyen érdekes is, hogy amikor egy tinédzser korosztállyal folytatom a társalgást mennyivel lazább, könnyedebb egy téma boncolgatása, ugyanakkor nagyon szeretek a közèpkorosztállyal is beszélgetni komolyabb, érettebb témában.

Bondár Andreea fényképe.

VK: Van-e olyan stílus, amely mindenkinek jól áll? Miként lehet egyénre szabni egy frizurát?
Szerintem nincs. Ez fejforma, arc, fizimiska függő. Ha megtörtént a beazonosítás”, azután felkínálom a lehetőségeket.
Szárításban, hajformázók használatában tudok segíteni, esetleg abban, hogy több lehetőség legyen egy hajkölteményben.

VK: Sok nőnek macera reggelente elkészítenie a haját. Nekik mit tudsz javasolni? Milyen fortélyokat illeszennek be a reggelükbe?
MS
: Egy jó vágás, fél siker. Ezt tutira garantálom. Nem szokott gondot okozni, de muszáj felmérni a terepet, és ilyenkor olyan terméket ajánlani a vendégnek, hogy könnyebben kezdődjön a reggel. Akár egy tartós hullám, vagy hajegyenesítès is szóba kerül ilyenkor.

VK: Nemrégiben ugyancsak Judittal a TV2 Piramis című játékában mosolygott rátok a szerencse. Említetted, hogy fodrászszalon hálózatot kívánsz nyitni. Ez mikorra várható? Hol nyílna a következő Molnár Sándor HAIR szalon?
MS:
A párom, a társam Szegeden él, ezért nagy valószínűséggel a következő célállomás Szeged lesz. Ha most összeteszem a két kezem, és kívánhatnék, mihamarabb meg fog történni, de majd odafent eldöntik mikor nyílhat meg a következő állomás.

Molnár Sándor HAIR fényképe.

VK: Milyen szolgáltatások érhetőek el jelenleg Nálad? Mivel szeretnéd a közeljövőben bővíteni a kínálatod?
MS: Egy kis különlegesség várható a szalonban, ugyan is -egyelőre csak ennyit szeretnék elárulni-, hogy felcsigázhassam olvasóinkat, hogy hamarosan elindul a  “Lehull a lepel” szolgáltatásom is. Ezekről a social media-ban láthattok, hallhattok legközelebb.

VK: Végül egy szezonváltó, tavaszváró kérdés: mik leszne 2018 hajtrendjei?
Az egyenes frizurák helyét a kócosabb, élesen tépett változatok veszik át, és újra hódítanak majd a göndör fürtök. A frufru már az őszi hajdivatba is elkezdett visszaszivárogni, 2018-ban pedig egyértelműen a toplistás trendek között fog szerepelni.
A rövid frizurák szintén közkedveltek maradnak, méghozzá leginkább azok, amelyek kiemelik az arcot.
Nem is beszélve a nagy hullámokról, a befelé szárított hajvégekről és a kócosnak ható tincsekről.
Az biztos, hogy a következő, divatos frizurák között te is találsz majd olyat, amibe teljesen beleszeretsz!

Képek forrása: Molnár Sándor HAIR Facebook oldala
Studio Pixel

 

 

 

Őszi Sporthét a makói középiskolásoknak

A mai nappal vette kezdetét Makón az Őszi Sporthét, mely egészen október 26-ig tart. Két helyszínen, az Erdei János Városi Sportcsarnokban, valamint a KERI tornatermében különböző labdajátékokban mérhetik össze tudásukat a helyi középiskolások.

Erdei János Városi Sportcsarnok fényképe.

A Sporthét mintegy tíz esztendős múltra tekint vissza a Maros-parti városban, melynek tavaszi és őszi fordulója is van. A korábbi években csak négy-öt napon keresztül versengtek egymással a tanulók, az idén már hét nap áll rendelkezésükre. „A program elsődleges célja, hogy a fiatalokkal megkedveltessük a sportot, a mozgást, valamint szeretnénk, ha egyfajta közösségtudat alakulna ki bennük” – tette hozzá Márton Imre, a Makó Városi Kulturális-Közművelődési Nonprofit Kft. sportügyekért felelős ügyvezető-igazgatója sajtótájékoztatóján.

Erdei János Városi Sportcsarnok fényképe.

Mint megtudtuk, a rendezvénysorozat közel 230 középiskolást mozgat majd meg, akik csapatjátékban mutathatják meg, mennyire vannak otthon a különféle labdajátékokban. Természetesen a díjazás sem maradhat el. Minden nap érmeket osztanak ki a legeredményesebb csapatoknak, a kupát pedig az összesítésben legjobban teljesítő iskola viheti el.

Képek forrása: Erdei János Városi Sportcsarnok Facebook oldala

Dani

 

Makón fontos a fiatalok véleménye

Számít a makói fiatalok véleménye, ezért az önkormányzat konzultációra hívja őket – derült ki szerdán a városházán. A város honlapjára felkerült egy kérdőív, melyet kitöltve mondhatják el elképzeléseiket. Az idei esztendő Makón a fiatalok éve, így többek között egy új ösztöndíjat is bevezetnek, hogy ezzel is segítsék őket – olvasható a makohirado.hu-n.

15978976_1398133336871726_717959092_n

Ifjúságügyi konzultációt hirdetett meg a makói önkormányzat – erről tartottak sajtótájékoztatót szerdán a városházán. Farkas Éva Erzsébet polgármester elmondta: a 2017-es esztendő nem csupán a fejlesztések, hanem a fiatalok éve is a városban. – Az új városvezetés támogatási rendszerén látszik, hogy minden korosztály fontos, hiszen az újszülöttektől kezdve egészen az idősekig minden generációnak segítünk – sorolta a város első embere.

– A már meglévő Bursa Hungarica mellett egy új ösztöndíjat is bevezetünk, a Makó számít rád! program keretében elsősorban a szakgimnáziumok utolsó éves diákjait szeretnénk segíteni – folytatta Farkas Éva Erzsébet. Ezen új rendszer szerint – két tanéven keresztül – havi 30 ezer forintot kapnának a sikeresen pályázó makói diákok. A februári testületi ülésen tárgyalják meg a képviselők, hogyan is nézne ki pontosan ez az új városi ösztöndíj.

mako

– A négy makói középiskolában számos továbbtanulási lehetőséget kínálunk a fiataloknak, elsőként azzal a céllal, hogy itt maradjanak a városban – vette át a szót Kincses Tímea. A közoktatási szakértő, szaktanácsadó kiemelte: az ifjúság számára nem csupán a megfelelő tanulmányi hátterret kell biztosítani, hanem szórakozási és aktív kikapcsolódási lehetőségeket is. Amennyiben ezek is megvannak egy adott településen, ami mellé még megfelelő munkalehetőség is párosul, akkor nem költöznek el a fiatalok.

Elsősorban a fiataloktól kell megkérdezni, mik is azok a dolgok, fejlesztések, programok, melyeket szívesen látnának Makón. – Ennek érdekében egy konzultációra hívjuk őket, a város honlapján, vagyis a http://www.mako.hu-n találnak egy kérdőívet, melyet kitölthetnek – tudtuk meg Nagy Dánieltől, a MA-TÉR Ifjúsági Egyesület projekt koordinátorától. Az elektronikus kérdőíven nem csupán a tanulási, hanem az érdeklődési, szórakozási és sportolási szokásaikra is kíváncsi az önkormányzat, hiszen ezekből tudható meg, mire is van szüksége a makói fiataloknak.

dani

A kérdőív az alábbi linken érhető el: http://mako.hu/makoi-ifjusagi-konzultacio-2017/

“Én csak kérdezek!” – interjú Dézsy Zoltán rendezővel

Dézsy Zoltán oknyomozó újságíró, rendező nevét napjainkban a legtöbben a Seuso-kincsek vagy a 2013-as “Gyurcsány-filmként” is emlegetett abszurd dráma kapcsán ismerik. Eddigi munkáinak témája és feldolgozása sokakat megszólított, elgondolkodtatott. A lentebb olvasható villáminterjúban arra voltam többek között kíváncsi, hogy a majdnem négy évtizedes újságírói pályafutását maga mögött tudó alkotót mi terelte ebbe az irányba, miként találkozott az emberéletet is követelő ókori ezüstlelet rejtélyével és a magyar film jelenére és jövője is érdekelt az ő szemszögéből.

Dészy

Viharsarki Kanapé: Miként esett a választásod az újságírói hivatásra?
Dézsy Zoltán: Író szerettem volna lenni, s úgy éreztem, az újságírói pálya közel áll ehhez, s segít az íróvá válásban.

VK: Miket tartasz a munkád mérföldköveinek?
DZ: Az MTV Új Reflektor Magazinjának forgattam első tényfeltáró riportjaimat, ez mérföldkő volt  munkámban.

VK: Mi fordított az oknyomozás irányába? Idehaza mennyire veszélyes egy-egy küldetés?
DZ: A nyolcvanas évek nagyon unalmasak voltak az újságírók számára,  untam a termelési és egyéb hétköznapi riportokat. Az oknyomozó riporterség elsősorban egzisztenciálisan volt veszélyes – s az ma is.

VK:  A Seuso-kincsek rejtélyéről mikor és kitől hallottál először? Hogy fogtál neki a munkának?
DZ: Édesanyám hívta fel először a Seuso-témára a figyelmemet, majd 1994-ben kezdtem el gyűjteni az anyagokat a hozzá.

Dézsy2

VK: Az első és a második filmed elkészítése között eltelt húsz év. Ebben a két évtizedben is folyamatosan gyűjtögetted az anyagot?
DZ: Húsz éven keresztül folyamatosan  figyeltem az ezzel kapcsolatos eseményeket.

VK: Mennyiben járult hozzá a folytatáshoz az, hogy 2014-ben a magyar állam visszavásárolt hét darabot a felbecsülhetetlen értékű ezüstleletből?
DZ: A kincs hazahozatala érdekében én is lobbiztam, dramaturgiai fordulatot és lökést jelentett.

VK: Megneveztél bő hónappal ezelőtt egy gazdag üzletembert, akinek tudomása lehet arról, hogy több tucat kincs hol rejtőzhet. Hogy áll most az ügy? Történt-e azóta mind belföldi, mind külföldi viszonylatban előrelépés?
DZ: Történtek lépések, de ezek egyelőre nem publikusak.

VK: A Seuso mellett sokan úgy ismerkedtek meg a neveddel, mint az a rendező, aki filmjében dutyiba küldte Gyurcsány Ferencet, Magyarország volt miniszterelnökét. Az Elment az öszödben lassan tízéves történéseket dolgoztál fel, és szőttél tovább. Most a jubileumhoz közeledve hogy látod, milyen hatást gyakoroltak 2006 őszének véres momentumai a társadalomra, a magyar politikára?
DZ: A 2006-os év és az őszödi beszéd sorsdöntő volt Magyarországra nézve.Szerencsére a polgárok felismerték, hogy el kell távolítani a hatalomból  a gátlástalan szélsőségesen liberális és baloldali politikusokat.

VK: Zárásként: miként látod a magyar filmezés jövőjét, és ebben te milyen szerepet tudsz vállalni társaiddal?
DZ: A magyar film egyre jobb irányba tart, én is tervezek még több filmet, játékfilmet is.

Képek forrása: Dézsy Zoltán és a Seuso II. Facebook oldala

Mia

 

 

“A kijelölt úton haladunk tovább!” – interjú Zalai Mihállyal, a Békés Megyei Közgyűlés elnökével

Tavaly ünnepeltük Békés megye újraszervezésének 300. évfordulóját, most pedig egy pályázatokban bővelkedő év elé nézünk, amely jó esetben növekvő pályára állíthat térségünket. Elnök úrral a jeles évforduló eseményeiről, a fejlesztési pályázatokról és a fiatalok lehetőségeiről is beszélgettünk.

BM címer

Viharsarki Kanapé: 2015-ben ünnepeltük a megye újraszervezésének 300. évfordulóját. Hogy látta a különböző rendezvényeken, a lakosság, a résztvevők mennyire ismerik Békés megye múltját? Mennyire fontos az itt élőknek a lokálpatriotizmus?
Zalai Mihály: A legtöbb településen tanítanak helytörténetet, de az iskolán felül ezzel a témakörrel közművelődési intézmények és múzeumok, gyűjtemények is foglalkoznak. Úgy látom, hogy a helytörténet tekintetében nagyon sok fiatalnak vannak pontos ismeretei.
Viszont a megye történetével jóformán csak a Békés Megyei Levéltár vagy a nagyobb múzeumok foglalkoznak. De a megyenap szervezése kapcsán még én is, akinek fontos a helytörténet, sok új ismeretet szereztem.
Nagyon kevesen tudják, hogy a török kiűzését követően szinte lakatlanná vélt Békés megye. Azok a lakók, akik először visszaszivárogtak Békés városba vagy a város közelébe, ők a török hódoltság ideje alatt hol beköltöztek a városba, hol bujdokolni kényszerültek. Nagyon számkivett sorban, de éltek itt emberek.
A 300. évforduló kapcsán az volt a célunk, hogy a megyével, a megye történelmével kapcsolatos információkat minél szélesebb körben megismertessük, azokat a szálakat erősíteni tudjuk, amely a szülőföldhöz fűzi az itt élőket, köztük a fiatalokat is.
Nyilván ez nem elégséges ahhoz, hogy valaki úgy értékelje, hogy itt kell leélnie az életét. De nagyon sokszor segít olyan döntési helyzetben, mikor az itt maradás vagy az elindulás között kell dönteni. Ha valakit ismeretek, érzelmi szálak fűznek nemcsak az itt élő emberekhez, a tájhoz, a környezethez, a helynek a történelméhez, az egy sokkal erősebb kötődés, mintha azok nélkül tengetné mindennapjait a lakókörnyezetében, ahová született.
Szerettük volna ezeket az ismereteket bővíteni, az érzelmi szálakat megerősíteni az évforduló megünneplésével, épp ezért figyelmet fordítottunk arra is, hogy gyerekek, fiatalok számára is szervezzünk olyan versenyeket, rendezvényeket, amelyek a megye történetével foglalkoznak. Ezek sikeresnek bizonyultak, közel 500 főt tudtunk bevonni ezeknek az eseményeknek a szervezésébe.
Ez az eseménysorozat arra is indított bennünket szervezőket, hogy ebből egy állandó rendezvényt hívjunk életre évről-évre. Ebben az évben is szeretnénk egy megyenapot szervezni – igaz már nem az évfordulóhoz köthetően és nem ünnepségszerűen – ahol ugyanezeket a felsorolt célokat tűzzük ki magunk elé.

VK: Nemrég került egy sor pályázat kiírásra. Ezek mely területek fejlesztését érintik leginkább?
ZM: Nagyon vegyes a kép. Egyrészt ahhoz, hogy valaki úgy döntsön, hogy ott élje le az életét vagy annak közelében, ahol született, az is kell, hogy megfelelő lehetőségek, alternatívák legyenek előtte a munkahelyek tekintetében is, mivel azok nagyban befolyásolják az életminőséget. Ezért a magyar fejlesztéspolitikának az a legfontosabb célkitűzése, hogy az ide érkező uniós források 60 százalékát gazdasági fejlesztésekre fordítsa. Ez részben munkahelyteremtést is jelent, mert lényegében a gazdaság fejlesztésével ez is együtt jár, de azt is jelenti, hogy azokat a lemaradásokat be kell hoznunk, amelyek a gazdaságot érintik, és a versenyképességet is befolyásolják. Továbbá tenni kell a már meglévő munkahelyek fenntarthatóságáért is. Gondolok itt például az élelmiszeriparra, ahol láthatóan nem prosperál sok esetben egy-egy olyan cég, hogy fejlődni tudjon, és idővel a technikai lemaradás nőni fog, és ez idővel odáig vezethet, hogy a cég piacot veszt, és akár hosszú- vagy rövidtávon az általa teremtett munkahelyek is veszélybe kerülhetnek.
Az uniós forrásokon belül a munkahelyek megvédését, bővítését és teremtését három program is szolgálja: az egyik programot a Békés Megyei Önkormányzat dolgozta ki és koordinálja, ez a Területfejlesztési Operatív Program (TOP). Itt elsősorban önkormányzatok, de civil szervezetek és egyházak is pályázhatnak. Olyan fejlesztések megvalósítását támogatja ez a program, amely az infrastrukturális hátterét tudja megadni vagy megerősíteni azoknak a terveknek, amelyet a többi programból, a Vidékfejlesztési Programból vagy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) tudnak majd megvalósítani.
A TOP-on belül vannak olyan pályázati elemek, amelyek a közvetlen gazdaságfejlesztést szolgálják, így bértámogatást nyújtanak vagy hozzájárulnak a munkaerő fejlesztéséhez. De a többségük közvetetten szolgálja a fejlesztéseket: inkubátorházak létrehozását vagy a munkába való eljutás megkönnyítését célozzák. Míg más elemek a munkavállalás megkönnyítését segítik, mint például bölcsőde- és óvoda felújítások, fejlesztések. Ezáltal azok a kismamák is könnyebben is el tudnak helyezkedni, akik kisebb településeken élnek.

ZM 2

VK: Békés megye rendelkezik-e ifjúsági koncepcióval? Arra vonatkozóan vannak-e kezdeményezések, hogy minél több fiatalt helyben tartsanak?
ZM:
Tudomásom szerint Békés megyének nincs jelenleg ifjúsági koncepciója. Egyre inkább érezzük ennek a hiányát, mert a fiatalok bevonásával véleményem szerint el kell készülnie egy olyan munkaanyagnak, amely kijelöli azokat a stratégiai pontokat, ahol érdemes az ifjúság érdekében beavatkozni. Azok a programok, amelyek a 2020-as időszakig valósulnak meg, főként a munkaerő-piacon lévőket célozzák meg. Ebben úgy gondolom, hogy a fiatalok egy része már érintett lesz, főként a tanulmányaik befejezése után.
Nyilvánvalóan külön kell foglalkozni a közoktatás és a felsőoktatás helyzetével, azokkal az ösztöndíj rendszerekkel, amelyek rendelkezésre állnak. E téren nagy hiányosságokat látok. A megyei önkormányzat az állami bevételeinek a 3 százalékát fordítja ösztöndíjra.
A jövőben érdemes lesz a megyei közgyűlésnek az ösztöndíjak dolgát is tárgyalnia, mert a Bursa Hungarica-ösztöndíjpályázat nagy segítséget nyújthat a különböző területeken tanulóknak, de nem ösztönöz a hazatérésre, nincs ilyen elem a rendszerben. Abban az esetben, ha a megyei önkormányzat támogatásra talál a helyi vállalkozók és a felsőoktatási intézmények körében is, személy szerint nyitott lennék egy olyan ösztöndíj kidolgozására, amely hozzájárulna ahhoz, hogy a fiatalokat a tanulmányaik elvégzése után helyi cégeknél munkához segítsük, hogy ezzel is ösztönözzük őket a hazatérésre, illetve arra, hogy legalább az első években itt szerezzenek szakmai tapasztalatokat.

VK: Gyakornokokat szokott fogadni a Békés Megyei Önkormányzat?
ZM: Egy kormányhivatali program keretén belül egy hónapig voltak nálunk egyetemisták és főiskolások, akik különböző adminisztratív feladatokat láttak el. Mind a tizenhárom fő jól képzett és szimpatikus fiatal volt, akik egy vagy több nyelvvizsgával is rendelkeztek. Úgy gondolom, hogy a nálunk szerzett tapasztalatok hasznosnak fognak bizonyulni a számukra, beleláttak a megyei önkormányzat területfejlesztési feladataiba az itt töltött időszak alatt.

VK: Az M44 megépülése mennyire lendítheti fel a megye gazdasági életét?
ZM:
Ez egy szükséges, de nem elégséges feltétel. A magyar kormánynak határozott célja, hogy valamennyi megyeszékhelyet gyorsforgalmi út érjen el a ciklus végére, így Békéscsabát is.
Békés megye abban a szerencsés helyzetben van, hogy ez egy jól előkészített projekt. A kormányzati szándék pedig abban is megvalósul, hogy a múlt évben és ebben az évben is mintegy 30 milliárd forint a rendelkezésre állt a költségvetésben az M44-esnek a tervezésére és ehhez kapcsolódó feladatokra.
A következő évben az építkezés egy magasabb fordulatszámra fog kapcsolni a terveink szerint. Viszont azt is tudni kell, hogy ezt az utat nem uniós forrásból építi a kormány, és a központi forrásból is több milliárd forintot igényel ez az elképesztően nagy beruházás. De nagyon örülök annak, hogy a kormány az M44 építése mellé állt.
Az itt élőknek mindenféleképpen megnöveli majd a mozgásterét, gyorsabban el tudunk majd jutni mind a fővárosba, mind az ország nyugati felébe. Továbbá bízom benne hogy a cégvezetők, tulajdonosok is megtelepszenek majd itt, hiszen ezáltal az ő kényelmi feltételeiket is jobban ki tudjuk majd elégíteni. Illetve a már meglévő nagyobb vállalkozások, cégek vezetői is bővíteni tudják majd ezáltal a kereteiket.
A turizmusnak is nagy lökést adhat a gyorsforgalmi út megépülése. A megyébe sok turista érkezik, nagyon jók az adottságaink, de mikor pár éve végigmentem a Békéscsaba – Kecskemét szakaszon, csodálkoztam, hogy ide turisták visszajárnak, mert nagyon rossz útviszonyokat tapasztaltam. Ha ez a hátrány megszűnik, akkor az még több látogatót, még több, az idegenforgalomból származó bevételt jelenthet.

VK: Mely területeken látja, hogy kiugrási lehetősége van a megyének?
ZM:
A mostani uniós ciklus a gazdaság irányába egy jó értelemben vett „letámadást” fog jelenteni. Egy olyan injekció lehet ez, amely minden területen növekedést idézhet elő. Ennek sikeresség azon múlik, hogy az adott részterületek szereplői mennyire fognak sikeresen pályázni, és hogy azok a fejlesztések mennyire átgondoltak és mennyire fenntarthatóak.
Nem lesz elég a TOP-ban az önkormányzatoknak lehívni azt az 58 milliárd forintos keretet, amely rendelkezésre áll. Ez egy jó alapot teremthet. Én azért dolgozok, hogy ez az alap meglegyen!
De a cégeinknek, a gazdáknak és az önkormányzatoknak minden lehetőséget meg kell ragadniuk ahhoz, hogy ezeket a fejlesztéseket létrehozzák. Ez így együttesen, hogyha mindannyian sikeresek vagyunk, akkor növekedésre állíthatja Békés megyét.

Képek forrása: Békés megye és Zalai Mihály Facebook oldala

Krupincza Mariann