Sztojka Tibi: Szeretném, hogyha országszerte ismernék a dalaimat

Sztojka Tibi nevét országszerte akkor ismerhette meg a közönség, amikor Mohamad Fatimával elkészítette az Engedd a szíved! című dalt, amelyet azóta egy romantikus duett követett. A dobozi származású zenész jelenleg gőzerővel dolgozik második albumán és egyre többször tűnik fel a különböző zenei csatornák műsoraiban is. Sztojka Tibit eddigi zenei pályafutásáról, fellépéseiről és a készülő új lemezéről is kérdeztem.

Viharsarki Kanapé: Mikor és hol indult a zenei pályafutásod? Hajdanán milyen célt tűztél ki magad elé ezen a területen?
Sztojka Tibi: Igazából az egész életemet végigkísérte a zene mindezidáig, hisz zenészcsaládból származom, így már kisgyermekként a zene szeretetében éltem. 15-16- éves koromtól kezdtem fellépésekre járni, mint vendéglátós zenész édesapámmal és a családommal.
A célom csak később rajzolódott ki bennem, ami most már teljesen egyértelmű, saját dalokat szeretnék énekelni, illetve azt, hogy hogy a dalaimat megismerhessék az ország bármely pontján.

VK: A közönség akkor ismerte meg a neved, mikor Fatimával duetteztél. Hogy kerültetek kapcsolatba?
SZT: Így van! Az első nagylemezemen helyet kapott egy populárisabb duettdal, amely az album címadó dala lett. Ez az Engedd a szíved című szerzemény, ekkor dolgoztam először Mohamed Fatimával. Mondanom sem kell, hogy óriási öröm és megtiszteltetés volt együttdolgozni, videoklipet forgatni Fatival, hisz gyerekként számomra is nagyon nagy kedvenc volt a Fekete Vonat együttese!
Az Engedd a szíved című dalunk után nem volt megállás, hisz jött még egy szerelmes duett is a Maradj velem címmel, amit újra Fatimával együtt énekelhettem el, ezt az újabb közös munkát ezúton is köszönöm neki!

VK: Nemrégiben bearanyozódott egy válogatásalbum, amelyen a te dalaid is helyet kaptak. Ehhez a szép sikerhez ezúton is gratulálok. Mit adott ez Neked?
SZT: Nagyon szépen köszönjük! Természetesen óriási öröm és nagyon jó érzés, és valahol egy visszaigazolás, hogy jó úton járok, ami a zenei karrierem építését illeti! Köszönöm a Trimedo Csoportnak, hogy én is részese lehettem!

VK: Jelenleg is egy új albumon dolgozol. Milyen dalok kerülnek majd fel erre a korongra?
SZT: Igen, jelenleg a második albumomon dolgozunk zenei produceremmel Csicsák Norbival.
Ami a dalokat illeti mindenképpen maradunk a szövegcentrikus szerzeményeknél és az érzéki dallamvilágnál. Ám a romantikus balladák mellett ezúttal bulizósabb dalok is a lemezre kerülnek. Reméljük, és bízunk benne, hogy a kedves közönségnek is tetszeni fog ez majd!

VK: A járvány alaposan átrajzolta a zenei világ mindennapjait idehaza is. Te hogy vészelted át ezt az időszakot?
SZT: Igen sajnos ez a helyzet mindannyiunknak nagyon nehéz!
Sokkal lassabb, illetve körülményesebb ezen időszak alatt a munka, viszont a stúdiómunkálatokat még csak-csak meg tudjuk oldani, viszont ami fellépéseket illeti azzal sajnos nem tudunk mit kezdeni, hisz szinte minden rendezvényünk elmaradt.

VK: Békés megyében élsz a családoddal, de a fellépések sokszor a fővárosba szólítanak. Hogy tudod ennek a kettőnek az egyensúlyát megteremteni?
SZT: Természetesen a távolság olykor-olykor számomra is gondot okoz, viszont mivel már a gyermekeim nagyok és önállóak, így azért könnyebb megoldanom, ha esetleg több napot is távol kell maradnom az otthonomtól.

VK: Legközelebb hol és mikor találkozhatunk veled? Kivel dolgozol majd együtt a jövőben? 
SZT: Mint az előzőekben említettem sajnos a nyilvános fellépéseket a járványhelyzet miatt szinte mind elhalasztották. Viszont a tévéképernyőjén egyre többet találkozhatunk!
Jelenleg a Muzsika TV és a Zenebutik TV csatornáján vagyok jelen és ott folynak a forgatások, amit a kedves közönség is hamarosan láthat.
A jövő sok mindent hozhat még, gondolok itt a duettdalokra vagy bármi újdonságra, viszont ami biztosan várható az új album megjelenése október végén, amelynek dalaihoz szeretnénk videóklipeket is készíteni.

Fotók: Sztojka Tibi Facebook-oldala

Zséka: Valószínűleg én már nem tudnék zene nélkül élni

Zsombok Rékát (Zsékát) a Békés megyeiek már korábbról is ismerhették. Több tehetségkutatón és több formációban is feltűnt, ezeken pedig maradéktalanul belopta magát a közönség szívébe. Országos ismerettséget a Dal című műsor hozott számára. S bár azóta különváltak útjaik az Acoustic Planet zenekarral, az élet nem állt meg. A zene szeretetéről, a karantén okozta nehézségekről, az utcazene fesztiválokról és a jövőbeli terveiről is kérdeztem a fiatal énekesnőt.

Viharsarki Kanapé: Mikor döntötted el, hogy a zenének akarod szentelni az életed?
Zséka: Egészen gyerekkorom óta a zenének élek, mindig is ezzel szerettem volna foglalkozni. Már óvodás koromban nagyon szerettem szerepelni, édesapukám meg jobbnál jobb zenékkel oltott be már akkoriban. 6 évesen kezdtem el hegedülni, táncolni, ezt követték a színitanodák, népdaléneklés, majd a könnyűzenei irány. 

VK: A közmédia tehetségkutató műsorában, a Dalban tettél szert nagyobb ismertségre. Milyen út vezetett idáig?
Zséka:
Hogy őszinte legyek, elég rögös! 😀 Aki ezt a pályát választja, az tudja, hogy a látszat ellenére ez a tevékenység sok nehézséggel is jár. Viszont nem panaszkodom, rengeteg zenei élményben volt részem az évek alatt, sok-sok élő koncert, tehetségkutatók, fesztiválok stb., ahol sokat tanultam, új embereket ismertem meg, tapasztalatokat szereztem.
A Dalba az akkori zenekarommal az Acoustic Planettel jutottunk be Nyári zápor című dalunkkal, ami azóta is hallható a Petőfi Rádión.

VK: Azóta az Acoustic Planettel különváltak útjaitok. Miként alakult az életed azután, hogy távoztál a zenekarból?
Zséka:
Azóta hogy szétváltunk a csapattal, szólóban és egyéb más formációkban tevékenykedem, saját dalokat, és klipeket adtam ki. Több hazai utcazenefesztiválon megmérettettem magam, ahonnan rangos elismeréseket hozhattam haza. Ezekért nagyon hálás vagyok!

VK: A koronavírus-járvány érzékenyen érintette a zenésztársadalmat. is Te miként vészelted át ezt az időszakot?
Zséka:
Nem volt egy egyszerű időszak, főleg az elején, a karanténőrület alatt. Én akkor költöztem fel Budapestre, és derült égből villámcsapásként ért az egész. Sorra mondták le a koncerteket és rendezvényeket. Viszont nálam nem nagyon volt kényszerpihenő, elég sokat dolgoztam itt-ott, hogy egyenesbe jöjjek, amikor pedig volt egy kis időm, akkor otthon gyakoroltam, tanulgattam, és éneklős videókat töltöttem fel.
Elég lélekölő időszak volt, viszont jó kis önismereti-tréning is egyben, és hasznos felismerésekkel lettem gazdagabb. Azóta szerencsére beindultak a dolgok, bár nem olyan mint előtte, de azért nem panaszkodom, sokat zenéltem mindenfelé a nyáron. 🙂

VK: A Veszprémi Utcazene Fesztiválon elnyerted a szakmai zsűri első díját. Hogy jött a nevezés ötlete? Ez az elismerés milyen díjjal, illetve további lehetőségekkel jár?
Zséka:
Tavaly kezdődött nálam ez az utcazene őrület, akkor indultam el először szólóban Egerben és Szegeden. Előtte már az Acoustic Planettel is belekóstoltunk ebbe, velük is több helyen megfordultunk. Idén úgy voltam vele megpróbálom Veszprémet, ami a legnagyobb szelet az utcazeneversenyek tortájában. 🙂
Már amikor bejutottam nagyon boldog voltam, hát még amikor kimondták a nevem a legvégén… Végig azon imádkoztam, hogy ne maradjon el a rendezvény. Szerencsére jól alakult minden. Megosztott első helyezést értem el a Kellene Kis Kert formációval, így 1-1 millió forinttal lettünk gazdagabbak.

VK: Jelenleg hol találkozhatunk Veled? Milyen terveket dédelgetsz erre az évre?
Zséka:
Most hétvégén indul a Tokaji Utcazene Fesztivál, ahol 2 napon keresztül fogok muzsikálni Tokaj utcáin, és jövő hét szerdán Budapesten, a Citadellove nevet viselő hely előtt, szintén utcazene jelleggel fogok egy rövid szólókoncertet adni 17 órától.
Sajnos a jelenlegi helyzet miatt nehezen lehet tervezni a jövőre nézve, mivel napról napra változnak a dolgok, kormányrendeletek. Viszont én pozitív vagyok, és bizakodó, és mindig a legjobbat várom, ami általában be is szokott jönni! 😀

VK: Mit üzensz azoknak, akik kacérkodnak ezzel a hivatással?
Zséka:
Azt, hogy ne tegyék! 😀

 Viccelek! Mindent összevetve, ez egy gyönyörű hivatás, és valószínűleg én már nem tudnék zene nélkül élni. Szóval aki szenvedélyesen szeret(ne) ezzel foglalkozni, az sose adja fel, és ami a legfontosabb, hogy mindig önazonosan, és szívből csinálja! 

Képek: Zséka Facebook-oldala

Ütős videóval emlékezik a 2019-es bulira a CityRocks

Ütős videóval emlékezett meg a pontosan egy évvel ezelőtti kecskeméti második nagy rendezvényére a CityRocks. A videóban az a dal csendül fel, amelyet a résztvevők a szervezőknek játszottak a koncert végén.

“Azóta is jó érzéssel tölt el mindannyiónkat, ha visszaemlékszünk azokra a percekre. Hálásak vagyunk Nektek, hogy vagytok és hogy együtt – egyre többen – teszünk azért, hogy az élőzene, a rockzene minél több emberhez jusson el.
Személyesen 2021-ben találkozunk, várhatóan többször is “

– írták a közleményben.

A keresztény feminista Slachta Margit

Száz éve választották meg Magyarország első képviselőnőjét, Slachta Margitot. A különleges életutat magáénak tudó embermentő asszonyról Nagy Gyöngyi történészt kérdeztem. 

1. Slachta Margit

Viharsarki Kanapé: Slachta Margitot valamennyien úgy ismerjük, mint a magyar parlament első megválasztott képviselőnőjét. Milyen út vezette el őt a politikához?Nagy Gyöngyi: Slachta Margit 1884-ben egy lengyel származású, felvidéki, nemesi családban született, ahol nem volt meghatározó a keresztény vallásos nevelés, sőt a szülők inkább igyekeztek visszafogni a Slachta-lányok, de különösen Margit vallásos buzgóságát. Margit 1903-ban szerezte meg tanítónői képesítését Kassán, és miután ekkor már közel egy évtizede a nők is járhattak egyetemre, ő is ezt tervezte. Apja azonban ezt nem engedélyezte, így a kalocsai Miasszonyunkról elnevezett Iskolanővérek tanárképzőjében tanult tovább. Itt élte át élete talán legdöntőbb találkozását: 1906-ban részt vett Farkas Edith előadásán, aki az Országos Katolikus Nővédő Egyesület szociális munkájáról beszélt és célja az volt, hogy védőnőket/patronesszeket toborozzon. Slachta Margitra óriási hatással volt Farkas Edith szuggesztív egyénisége, aki remek szónok is volt, így azonnal bekapcsolódott a patronázs munkába. Ez a munka rendkívül összetett volt (segélyezés, hitoktatás, zene-, és énektanítás, munkaközvetítés stb.) amit Slachta Margit nem azért vállalt, mert úgy érezte, „önkénteskedni” akar, hanem azért, mert itt átélhette a szentírási értelemben vett embertestvériséget, amelynek a középpontjában a szeretettel történő segítségnyújtás és felemelés állt. Ő pedig ezt nagyon komolyan gondolta, amit az is bizonyít, hogy egész életét az Isten-és emberszolgálatnak szánta.

Nagyon hamar kiderült, hogy személyében egy rendkívül sokoldalú, és Farkas Edith-hez hasonlóan karizmatikus egyéniséget sikerült találni, aki a szociális érzékenysége mellett nagyon jó közösségszervező is volt, és műveltsége, mély gondolkodása arra is alkalmassá tették, hogy alkotó-teremtő munkát is végezzen: alapító tagja, szervezője és ügyvezetője lett az 1908-ban létrehozott Szociális Missziótársulatnak, és ő szerkesztette a Társulat lapját is. Rengeteg előadást tartott a dolgozó nők helyzetéről, a magyar katolikus női összefogás szükségességéről, kiállt a kenyérkereső nők, a családok, és a női egyenjogúság, így pl. a női választójog mellett is. A Szociális Missziótársulat tagjai keresztény feministaként nevezték meg magukat, ami két dolgot jelentett: a keresztény jelzővel a liberális-radikális és szociáldemokrata feministáktól különböztették meg magukat, ugyanakkor nem gondolták azt, hogy a nőnek csakis egyedül a családban van a helye, ezért támogatták a női választójogot, valamint azt is, hogy a nők tanulhassanak. Ebben a tekintetben azonban nem minden, hanem csak a nők számára megfelelő pályák megnyitását követelték.

Slachta Margit alkatának éppen megfelelt ez a Társulat, amely egy apostoli életre egyesült fogadalmas nővérközösség volt, de a szociális munka révén a tagok a közéletben is részt vehettek. Slachta Margit pedig pont ezt szerette volna: közel lenni Istenhez, de mégis szabadon élni, és olyan ügynek szentelni az életét, amelyben tudja érvényesíteni a szentírás parancsait, gondolatait.

1918 őszén a magyar nőknek is megadták a választójogot, de mint tudjuk, egyre nagyobb erőkkel léptek fel a szociáldemokrata-liberális-radikális, egyszersmind nemzetellenes és keresztényellenes politikusok. Mindez Slachta Margitot arra ösztönözte, hogy a Keresztényszociális Párton belül megalapítsa a Keresztény Női Tábort (KNT). 1918-1919-ben a KNT tagjai felkeresték a Budapest kerületeiben lakó nőket: felvilágosították őket az aktuális politikai helyzetről, aki nem tudott írni-olvasni, azt megtanították, hogy minél több nő szavazhasson a majdani választáson. Az 1919 őszén Budapestre érkező amerikai misszió vezetője elé Slachta Margit vezetésével mintegy 35 ezer nő vonult fel! Az is gyorsan kiderült, hogy Slachta Margit remek szónok, több keresztényszociális jelölt mellett mondott kortesbeszédet 1919-ben.

Az 1920-as nemzetgyűlési választásokon női jelölt nem indult, viszont sor került pótválasztásra. A Budapest I. kerületi mandátumért a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja Slachta Margitot indította, de rajta kívül még öten küzdöttek ezért a helyért. 1920. március 25-én azonban Slachta Margit nyert, és ezzel ő lett Magyarország első képviselőnője.

VK: Ennek már száz esztendeje. Hogyan fogadta a közvélemény 100 évvel ezelőtt Slachta Margit színre lépését?
NGy:
Már a kampány alatt kapott hideget-meleget, sokan támadták, de a számok önmagukért beszéltek: 10187 szavazatból 5471 szavazatot kapott! Voltak olyan képviselőtársai, akik – miután már többször hallották beszélni – tisztelték, de voltak olyanok is, akik gúnyolódtak rajtuk, be-bekiabáltak, amikor éppen beszélt. Farkas Edith azzal a gondolattal engedte el a politika világába, hogy „A keresztény Magyarország mentésén dolgozni nem politika, hanem véres, szent munka…” Slachta Margit saját politikai hitvallása szerint a kereszténység nem jelszó, és nem csak a nemzetellenes erők – a Károlyi vezetésével feltűnt liberális-radikális-szociáldemokrata, valamint a kommunista politikusok ellen tűzték a zászlóra, hanem azt szerették volna elérni, hogy ez a mindennapokban megélt jelenség legyen mindenki számára, és Slachta Margit azt vallotta, hogy ennek minél többször kifejezést is kell adni, mert ezzel is lehet hatni az egyes emberre, és így a társadalom egészére is. Számára a parlament tehát a szolgálat színtere volt, nem pedig önös érdekeinek fóruma.

VK: Mit érdemes tudni a munkásságáról? Mi valósult meg Slachta Margit ígéreteiből?
NGy:
1920-ban képviselői programját a magyar nők nevében mondta el, és ebben olyan dolgokat nevezett meg, amelyekben valóban változásra volt szükség: a népbiztosítás kiterjesztését, a munkaalkalmak teremtését, a jobb adózási rendszer bevezetését, az árdrágítás és az élelmiszerhamisítás elleni küzdelmet, az élelmezési nehézségek megszüntetését, a lakáskérdés megoldását, az iskolai-, s benne a hitoktatás megreformálását, a család-, az anya- és gyermekvédelmet. Ígéreteiből több minden is megvalósult. 1921-ben a fővárosban az ő ösztönzésére vezették be az iskolanővéri intézményt. Ez a mai iskolaorvosi szolgálat elődje. Sikerült elérnie, hogy a totalizatőr-bukkméker (lóverseny) adót fél %-kal emeljék szociális-karitatív célokra: 1945-ig sok szociális intézmény fenntartásához járult hozzá ez a fél %. Követelte a luxuslakások megadóztatását, azt, hogy a nők kerüljenek be az iskolaszékbe, és a női börtönökben női felügyelőket alkalmazzanak. Ezek is mind megvalósultak. A Nagyatádi-féle földbirtokreform kapcsán sikerült elérnie, hogy ne csak hadiözvegyek, hanem általában minden nő igényelhessen földet. Ígéretei megtartásához külföldről is szerzett segítséget, amit a rászorulóknak, leginkább a gyerekeknek segély formájában osztott ki. Nagyon fontosnak tartotta a női választójogot, és mielőtt 1922-ben életbe lépett az új választójogi rendelet, amely jelentősen csorbította a magyar lakosság választójogát, többször felszólalt ebben a témában is.

Gyöngyi4

VK: Embermentőként is ismerjük. Mit tudunk az 1944-45-ös tevékenységéről?
NGy:
Azt kell mondani, hogy Slachta Margit még az embermentő tevékenységét illetően is kivételt képezett, mert kérlelhetetlen volt és nem volt hajlandó megalkuvásra. Ezt a kemény kiállását az általa szerkesztett Lélek szavában is tetten érhetjük, amelyben már 1942-től igyekezett felhívni a figyelmet, hogy cselekedni kell. Ahogyan egy helyütt mondta:

„Merd ezekben a halálosan komoly időkben szívedből kiűzni a gyűlöletet, – merd bent, szíved legmélyén testvérednek elismerni azt a másik anyát és merd befogadni fájdalmát és hordani segíteni keresztjét… És merj tenni. Merd kérni, kívánni, sürgetni olyan hozzátartozódtól, ki munkatáborparancsnok, hogy olyan fölöttese legyen a szolgálatosoknak, amilyen fölöttest az ő fiának kíván a fronton, vagy az ellenség fogságában. Hangoztasd előtte Krisztus örökérvényű igéit: amilyen mértékkel mértek, olyan mértékkel fognak nektek viszont mérni.”

Slachta Margit mindenkivel hajlandó volt együtt dolgozni ebben az időszakban, akinek hozzá hasonlóan az emberéletek voltak a legfontosabbak. Így munkatársai között ott találjuk a szociáldemokrata embermentőt, Karig Sárát is. A Slachta Margit vezette Szociális Testvérek Társasága a vészkorszakban mintegy 1000 zsidót mentett meg, köztük Heltai Jenő írót és Márkus Emília színésznőt, és ennek az embermentő tevékenységnek a részükről is volt áldozata: Salkaházi Sára szociális testvért a nyilasok a Dunába lőtték.

VK: Milyen volt a megítélése a második világháborút követően?
NGy:
Slachta Margitot nem a becsvágya, hanem a kötelesség- és felelősségtudata hajtotta, amikor 1945 után is politikai szerepet vállalt. Úgy gondolta, a közélet, a politika továbbra is az egyik legfőbb színtér ahhoz, hogy többet tudjon tenni az elesettekért. 1945-ben még pártonkívüli jelöltként jutott be a parlamentbe, de 1947-ben már a saját pártja, a Keresztény Női Tábor színeiben. És ekkor rajta kívül még 4-en jutottak be ebből a pártból! Gondoljunk bele, mekkora eredmény volt ez, amikor közben a kommunisták a kékcédulákkal csalással jutottak hatalomra! 1945 és 1948 között számtalan jogellenes dolog ellen felszólalt: tiltakozott a magyarországi németek kitelepítése, a csehszlovák-magyar lakosságcsere egyezmény ellen. 1947. április 16-án mondta el a parlamentben nagy beszédét a vallásos nevelés értékéről, amellyel próbálta útját állni a tervezett fakultatív, azaz nem kötelező hitoktatás bevezetésének. Ekkor jellemezte Parragi György képviselő úgy, hogy „Egyetlen férfi a nemzetgyűlésben.” Azzal az antikommunista, szovjetellenes magatartással azonban, ami őt jellemezte, 1945 és 1948 között már nem sokat tudott elérni. Inkább azt mondhatjuk, hogy egyfajta jelzésértéke volt annak, hogy Slachta Margit, a régi rend egyik szilárd alapokon álló oszlopa ekkor bent ült a parlamentben, és mint egy felkiáltójel, őrködött a többiek lelkiismerete fölött, de törvényszerű volt, hogy keresztény ellenzéki magatartásával előbb-utóbb kihívja maga ellen a sorsot. Ez akkor következet be, amikor a kötelező hitoktatás eltörlése ellen szólalt fel. 1949-ben már nem engedték indulni, és végül ő is belátta, hogy „keresztény ellenzékiként” nem szolgálhat tovább, ezért elhagyta az országot, de nem azzal, hogy végleg disszidál! Visszatérésre azonban már nem volt lehetősége. A Szociális Testvérek Társasága tengerentúli rendházait irányította, míg Amerikában, 90 évesen, 1974-ben meghalt.

VK: Mit tanulhat tőle a 21. század embere?
NGy:
Slachta Margit egy rendkívül sokoldalú, színes egyéniség volt, akitől elsősorban Isten- és emberszeretetet tanulhatunk még ma is. És emellett munka- és ügyszeretetet. Az 1920-ban elmondott kampánybeszédeiben vannak olyan gondolatok, amelyek ma is aktuálisak. Pl. az, hogy „Minket egyszerűen az foglalkoztat, hogy mivel tudunk mi gyakorlatilag hozzájárulni az újjáépítés munkájához.” vagy: „Ma ne azok álljanak elő, akik elsősorban követelnek, hanem azok, akik elsősorban ajánlanak…” Slachta Margit mindig jó példával járt elől, bármiről is legyen szó: istenhitről, emberszeretetről, munkabírásról, segítségnyújtásról. Érdekelte a női egyenjogúság, a női sors jobbá tétele, és hitt abban, hogy a család a legfontosabb egysége a társadalomnak, ami csak egy férfi és csak egy nő között jöhet létre, és minden időben támogatni kell. Nagyon kivételes és nagyformátumú alakja volt a 20. századnak, aki egész életét az embereknek, az Istennek és természetesen Magyarországnak szentelte. A legfontosabb, amit meg kellene tőle tanulnunk, azt gondolom, az, hogy a kereszténységünk nekünk, 21. századi magyaroknak se csak jelszó legyen, hanem megélt valóság.

Mia

„Gyula, természetesen!”

Gyulát, a Dél-Alföld egyik legfelkapottabb turisztikai célpontját is megviselte kissé a koronavírus-járvány okozta krízis, de az újranyitás óta egyre jobb látogatói számokat mérnek hétről hétre, és továbbra is sok belföldi turista tölti itt a szabadságát vagy egy-egy hosszú hétvégéjét. Görgényi Ernő polgármesterrel a kilátásokról, a turisztikai beruházásokról és a még idén várható rendezvényekről beszélgettem többek között.

gyulapromo

Viharsarki Kanapé: Gyula történelmi fürdőváros. Egész évben sokan keresik fel rövidebb vagy hosszabb időre kikapcsolódás céljából. A koronavírus-járvány első hulláma lényegében két és fél hónap kiesést jelentett több szektornak is. Miként vészelték át ezt az időszakot?
Görgényi Ernő:
A gyulai gazdaság azért több lábon áll, de kétségtelenül az egyik legismertebb ágazatunk a turizmus, de a húsipar is húzóágazat, a gyulai kolbász nagyon ismert termék Magyarországon. Azt majd meglátjuk, hogy a többi gazdasági ágazatot hogyan érintette a koronavírus-járvány miatti kár, ez majd az adózási adatokból ki fog rajzolódni. Azonban az információink szerint a többi ágazatot annyira nem viselte meg ez a leállás.
De a szolgáltató szektor, amibe beletartozik a turizmus, a vendéglátás és a kereskedelem is, az emberek közötti találkozásokra épülnek, ezért ez a válság ezeket az ágazatokat nagyon keményen sújtotta. Több százan lettek átmenetileg álláskeresők, a szállodákat, az éttermeket, a cukrászdákat bezárták, számos bolt is épp csak kinyitott.
Mikor leállt a turizmus, mi Gyulán arra készültünk, hogy újra fog indulni, ezért a kollégák folyamatosan dolgoztak, nem bocsátottunk el az önkormányzat gazdasági társaságainál senkit, mert a munkahelyek megőrzése volt a fő célunk a járvány idején is. Az idegenforgalom területén munkatársaink aktívan dolgoztak a turizmus újraindítása előkészítésén, ennek a munkának meghozta a gyümölcsét már az első pünkösdi hétvége, amikor a szallas.hu adatai szerint az első öt legnépszerűbb belföldi turisztikai célpontban Gyula ott volt.
Azonban a veszélyhelyzet elmúltával szemmel láthatóan újraindult az élet. Kinyitottak újra az éttermek, a dolgozóik jó részét visszavették, de újra várják vendégeiket a szállodák – először a Komló szálló tárta ki a kapuit –  és a cukrászdák is. A szállodai szektorból pedig jó hírek érkeznek, nagyon biztatóak a foglalási adatok, van ahol a 60 százalékot is meghaladják a számok.
Gyulának jellemzően a belföldi turizmus határozza meg az idegenforgalmát, körülbelül 80-85 százalék a belföldi utasok aránya, viszont a fürdő vendégkörében magasabb a külföldiek aránya, azonban ők alapvetően egynapos vendégek, többségük a partiumi, erdélyi területekről, 100 kilométeres vonzáskörzetből érkezik.

kastely

VK: A pünkösdi hosszú hétvégén újranyitott a Gyulai Várfürdő is. Az elmúlt egy hónap ott milyen eredményeket hozott? Milyen intézkedéseket kellett bevezetniük a járványügyi helyzet miatt?
GE:
A fürdő nagyon nehezen indult be, hiszen az időjárás is nagyon kedvezőtlen volt az elmúlt egy hónapban, ráadásul az óvó-védőintézkedések alapján csak a hidegvizes medencék működhettek, azok is élményelemek nélkül, ezért nem is volt igazán vonzó attrakció a fürdő. Most már azonban hétközben napi ezer körüli, hétvégente 4-5 ezer fő közötti a fürdőbe látogatók száma, ezért bizakodóak vagyunk. Azóta a szabályok is enyhültek, már a melegvizes medencék is és az élményelemek is működhetnek, tehát gyakorlatilag a Várfürdő teljes szolgáltatási repertoárját igénybe vehetik a vendégek.

VK: Augusztus 15-ig nincs mód nagyobb tömegrendezvények, fesztiválok megtartására. Ez több, nagy hagyományokkal bíró gyulai rendezvényt, fesztivált is érintett. Mi az ezek közül, amit esetleg az őszi időszakra át tudnak csúsztatni, illetve az augusztus 20-i államalapítás ünnepére mit terveznek?
GE:
A pálinkafesztivál volt az első olyan rendezvényünk, amely áprilisban elmaradt, ezt szeptember 17-19-e között tervezik megvalósítani, sajnos a többi rendezvény, így a Körösvölgyi Sokadalom, a Kézműves Sörfesztivál vagy a Gyulai Végvári Napok pótlására nincs lehetőség. Bár augusztus 20-án lesz rendezvény, viszont az ahhoz kapcsolódó Minden Magyarok Nemzetközi Néptáncfesztiválját sem tudják megszervezni, hiszen a fesztivál arról szól, hogy a határon túli, magyar néptánc kultúrát képviselő csoportok mutatkoznak be a többnapos rendezvényen, másrészről pedig mindig van egy díszvendég ország, amely más kultúrát képvisel. Ezért ebben a kritikus időszakban nem lehetett megszervezni ezt a fesztivált, hiszen a fellépők zöme külföldről érkezik.
Viszont az jó hír, hogy a Gyulai Várszínház 57. évadának előadásait előkészítették, hiszen egy-egy előadáson a nézők száma nem haladja meg az 500 főt, és egy darabot le lehet mondani az utolsó percben is, hogyha változik a járványügyi helyzet. Az ültetési renden egyelőre nem kellett változtatni, és maszkot sem kell a nézőknek viselniük az előadások alatt, a fertőzés kockázatát pedig az is csökkenti, hogy a legtöbb színdarabot szabadtéren adják elő, egyrészt a Várszínpadon, a gyulai vár épületében, másrészt a Tószínpadon, úgyhogy csak néhány előadást tartanak meg a kamarateremben, illetve az Erkel Ferenc Művelődési Központban.

gyulai vár2

VK: A korábbi években a Gyulai Nyár nevet viselő programsorozat szinte minden este valami kulturális csemegét tartogatott az érdeklődőknek. Az idén valami hasonló várja-e a kikapcsolódásra vágyókat?
GE:
A gyulai vár tövében található az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft. által üzemeltetett Rondella terasz, amely többek között könnyűzenei programokkal és szabadtéri diszkóval is várja a vendégeit, de az Emberi Erőforrások Minisztériumának égisze alá tartozó Térzene programhoz is csatlakozott Gyula, így a város több pontján csendül fel időről-időre a muzsika. De az említett nonprofit kft. és a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. mindennapra szolgáltat olyan programokat, amelyeken kis létszámú csoportok vagy pár fős társaságok is részt tudnak venni a nap bármely szakaszában. Mindezek mellett állandó kiállításokkal várja a látogatókat minden korlátozás nélkül a gyulai vár, az Almásy-kastély Látogatóközpont, az Erkel-emlékház vagy a Ladics Ház.

VK: A természet szerelmeseinek milyen programokat ajánlanak?
GE:
Épült egy új kerékpárút is, amely a városból a Városerdő nevű, Fekete-Körös mellett található üdülőtelepre vezet. Ez egy nagyon szép útvonal, végigvezet a Fehér-Körös és a Fekete-Körös közötti töltésen is. A járvány elleni védekezés szempontjából a legbiztonságosabbak a szabadtéri programok, ezért, és az új ökturisztikai fejlesztés miatt lett az egyik idei szlogenünk az, hogy „Gyula, természetesen!”. Ezzel is utalunk arra, hogy a város vonzerejének értékes részét képezi a természet, és Gyulán belül a parkok hálózata. Ráadásul a városunkon átfolyó Élővíz-csatornán is lehet evezni.

erkelter

VK: Milyen turisztikai beruházásokat időzítettek erre az évre?
GE:
Jelenleg két jelentős fejlesztés is zajlik. Az egyik az Almásy-kastély rekonstrukciójának a második üteme, amely egyben az utolsó ütem is. Bár egy kastélynál mindig van mit tatarozni, fejleszteni. Most a mellékszárny felújítási munkálatai zajlanak. A kastély ezen részét szokás cselédszárnyként is emlegetni, de valójában ez az épületegyüttes a 20. században már a grófi család lakóépületeként funkcionált. A renoválás befejezése után a tervek szerint a mellékszárny a kastély egykori lakói után kap majd egy hivatalos nevet. Ebben a szárnyban kialakítunk egy elegáns közösségi rendezvényteret, ezt nevezhetjük bálteremnek is. A kastély főépületének 2016-os megnyitása óta rengeteg megkeresés érkezett, hogy különböző rendezvényeket szeretnének tartani a kastélyban, azonban a főépületnek a térszerkezete nem teszi lehetővé rendezvények megtartását, ezért a mostani egy hiánypótló beruházás. Ebben a bálteremben lehet majd bálokat, lakodalmakat, konferenciákat, hangversenyeket, színházi előadásokat vagy számos közösségi rendezvényt megtartani.
Ezen túl bővítjük a kastély kiállítóhelyének fogadóterét, mert az jelenleg az egyik toronyban található, és mikor nagyobb csoportok érkeznek meglehetősen szűkösnek bizonyul, főleg a téli időszakban. De kialakítunk egy a gasztrotörténeti látványkonyhát is, amely egy főzős attrakció lesz, és ezeken az alkalmakon az érdeklődőknek szakavatott szakács tanítja meg a változatos fogások elkészítését. A gyulai konyha különlegességét az adja majd többek között, hogy olyan eszközök is elérhetők lesznek, amelyek a 19. századi konyhatechnikát jellemezték, a látogatók megismerhetik itt az úgynevezett csikótűzhelyet, de szabadtűzi ételek elkészítését is elsajátíthatják, sőt a kastély receptkönyvében fellelhető ételeket is elkészíthetik majd.
A másik beruházásunk pedig az Erkel tér és környezetének rehabilitációja, amely nemrég kezdődött el. Ez a tér a Százéves Cukrászda – Magyarország második legrégebbi cukrászdája – mellett található, és itt kapott helyet Erkel Ferenc, híres, gyulai születésű zeneszerzőnk köztéri szobra. A mellszobrot 1896-ban állítottak a gyulaiak és ez az első köztéri műalkotás, mely a halála után Erkelről készült. A gyulai váron kívül az Erkel tér az a látványosság, amelyet minden idelátogató turista felkeresi, hogyha Gyulán jár. A téren park- és zöld területfejlesztés zajlik, felújítják a meglévő sétányokat, és újakat is létesítenek. A szobor köré visszaépítik azt az eredeti kovácsolt vas kerítést, amelyet a 20. század során elbontottak, és a Várfürdőbe került az Erkel-fa köré. A szobor körül egészen unikális módon a burkolatba épített LED-fények segítségével a Himnusz kottája rajzolódik majd ki, maga az Erkel tér pedig egy versenyzongora formáját fogja felölteni.
A beruházásnak az is nagy értéke, hogy megnöveljük másfélszeresére a Százéves Cukrászda teraszát. Valamint most felújítjuk a Petőfi tér északi és nyugati részét, amely a 2008-as belvárosi rehabilitációból kimaradt. A fejlesztési területen gyarapítjuk a zöldfelületet, új fákat és cserjéket telepítünk.

óriáskerék

VK: Mit várnak az M44-es autóút megépülésétől? Ez milyen hatással lehet majd a város életére?
GE:
Készültünk az M44-es út megépülésére gazdasági koncepciókkal, mert egy autóút akkor hozza meg az áldásos hatását, hogyha az érintett térség készül is gazdaságfejlesztési tervekkel. Egyrészt természetesen a turizmus területén várható a vendégforgalom növekedése, hiszen most már időben hamarabb és ráadásul és kényelmesebben elérhető lesz a város. Ettől többek között a hétvégi és a konferenciaturizmus növekedését várjuk. A fürdő fejlesztésével és szolgáltatásainak bővítésével is igyekszünk majd erre a megnövekedett keresletre választ adni.
De emellett hangsúlyt fektetünk az ipar fejlesztésére is. Most zajlik a Déli ipari park kialakítása, és mint az ismert, az Airbus Helicopters egy új gyárat épít Gyulán, ez lesz az első magyarországi gyáruk. A gyárban helikopterek dinamikus rendszereihez állítanak majd elő alkatrészeket. Minden ipari beruházás értékes, de ez a tevékenység képzett mérnököket és szakmunkásokat igényel, ez azt jelenti, hogy ezeket a dolgozókat jól megfizetik, így a város vonzereje és népességmegtartó képessége még inkább növekedni fog.

Képek:

Dr. Görgényi Ernő Gyula Város polgármesterének hivatalos Facebook-oldala

Gyulai Turisztikai NKft. – szakmai oldal

Gyulai Várfürdő

Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont

Irgalmatlanok – újabb sötét vásárhelyi titkokról hull le a lepel

Herczeg Sándor nem tétlenkedett sem a  karantén előtt, sem az alatt. Az Öt halott a vásárhelyi paplakban című, hódmezővásárhelyi bűneseteket feldolgozó kötetének nyár végén érkezik a folytatása, amely az Irgalmatlanok címet kapta. A szerzővel a kötet munkálatairól, az abban található történetekről és a várható megjelenésről is beszélgettem.

irgalmatlanok1

Viharsarki Kanapé: Mióta dolgoztál az Irgalmatlanok című köteteden? A karanténban vált teljessé vagy már előtte voltak meg belőle töredékek?
Herczeg Sándor:
Elsőként köszönöm a lehetőséget, hogy ismét válaszolhatok kérdéseidre, hiszen az „Öt halott a vásárhelyi paplakban” című könyvem kapcsán is beszélgethettünk, nem is beszélve a tavaly decemberi teltházas könyvbemutatóról, melyet kitűnően moderáltál.

Az „Irgalmatlanok” alapötlete már az első kötet megjelentésekor megszületett, mivel a közönségtalálkozón is felmerült néhány olyan ügy, melynek érdemes volt utánamenni. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy akadtak olyan esetek, melyeknek már rendelkeztem az „alapjával”, így nem teljesen a nulláról indultam. Összességében már az első könyv előtt dolgoztam egy-két történeten, melyek abba még nem kerültek be, így nagyjából egy év kutatását tartalmazza az „Irgalmatlanok” is. A koronavírus-járvány miatti karantén – hiszen nem tudtam Budapestre menni, a kollégáimmal interneten tartottam a kapcsolatot – valóban több itthonlétet jelentett, ezért abban az időszakban sokat tudtam az írással foglalkozni.

VK: Mennyiben lesz másabb ez a kötet, mint az Öt halott a vásárhelyi paplakban?
HS: Mindenképpen hosszabb és tartalmasabb lesz, hiszen a helyiek mellett valamennyi, az esetekkel kapcsolatos országos forrást is átnéztem, leginkább az Arcanum Digitális Tudománytár, illetve a Library Hungaricana anyagait használva. Ezzel együtt természetesen a szokásos utak sem maradtak el: a helyi könyvtár, a vásárhelyi és a megyei levéltár, a katolikus és református egyházak anyakönyvei szintén hasznos bázisnak bizonyultak, s természetesen a helyi sírkertekben, illetve a „bűnügyi helyszíneken” is kutattam – jórészt sikerrel.
Az „Irgalmatlanok” tehát terjedelmében és fényképanyagában is meghaladja az előző könyvemet. Sőt: bátran mondhatom, hogy maguk a történetek is izgalmasabbak, sokrétűbbek és helyenként rejtelmesebbek is. Ami még újdonság, hogy – ahol csak lehetett – megpróbáltam utánajárni a tettesek, netán az esetek más résztvevőinek további sorsának, ami az ilyen típusú könyveknek általában nem sajátossága.

gyilok

Egy gyilkosság helyszíne (Forrás: vasarhely24.hu)

VK: Maradtál most is Vásárhelyen határain belül vagy a környék bűnügyeinek is a nyomába eredtél?
HS: Nagyrészt igen, bár jó néhány eset a környékbeli tanyavilághoz köthető, amely sok-sok évvel ezelőtt rendkívül kiterjedt volt. Mindemellett foglalkozom egy székkutasi gazdálkodó elég borzalmas halálával, és egy olyan üggyel is, melyet igazából Budapesten követtek el, de a gyilkosokat végül Hódmezővásárhelyen fogták el. Ez utóbbi eset, amely a nyilas korszakban történt, módot adott arra is, hogy a tettesek és egykori társaik embertelenségére a fővárosi események tükrében is rávilágíthassak.

VK: Van-e olyan történet, amely különösen megrázott vagy megérintett? Esetleg bukkantál-e most is olyan szálra, amely hozzád vagy a családodhoz kötődik?
HS:
Az imént említett pontosan ilyen volt, a könyvből ki is derül majd, hogy miért. Emellett Nagy Sándor földbirtokos 1919-es halálát emelném ki, hiszen ennek „titka” csak két esztendővel később derült ki, de a történet gyakorlatilag a 30-as évek végén zárult le teljesen. Családi szál ebben sem volt, bár a tanúk között szerepelt egy olyan név, amely megegyezett az ükapáméval, mindazonáltal az lehetett névazonosság is.

nagys

Nagy Sándor földbirtokos halálhíre a helyi lapban (Forrás: vasarhely24.hu)

VK: Mikorra várható a megjelenés? Tervezel-e most is ehhez kapcsolódóan közönségtalálkozót?
HS:
Elsősorban szeretném kiemelni, hogy hatalmas megtiszteltetés ért, hiszen az „Irgalmatlanok” – a címet egyébként párom, Bereczki Marianna találta ki – előszavát a számtalan díjjal kitüntetett, és egyebek mellett Hódmezővásárhely díszpolgári címével is rendelkező Szenti Tibor író, néprajzkutató jegyzi. Ezúton is szeretném neki megköszönni ezt a bizalmat, melynek igyekszek a továbbiakban is megfelelni.

A könyv megjelenését nyár elejére szerettem volna, és a legutóbbiak szerint bemutatóval együtt, ugyanakkor a járványhelyzet miatt a városi könyvtár olvasóterme még nem használható, így ez az időpont várhatóan szeptemberre tolódik. Ha ebben változás lesz, akkor természetesen ezt időben, reményeim szerint itt , valamint az „Öt halott a vásárhelyi paplakban” nevű Facebook-oldalon is jelezni fogom.

Képek: Öt halott a vásárhelyi paplakban Facebook-oldala, vasarhely24.hu