“Jót tenni jó”

Idén is már harmadik alkalommal szervez karácsonyi adománygyűjtést a Békés Megye Ifjúságáért Egyesület, amellyel céljuk, hogy szebbé tegyék a gyulai és környékbeli nélkülöző családok ünnepét. Tövisháti Zsuzsával, az egyesület elnökével beszélgettem.

DSCN5807

Viharsarki Kanapé: Mikor alakult és mivel foglalkozik a Békés Megye ? Kik tevékenykednek benne?
Tövisháti Zsuzsa:
Egyesületünket 2016 decemberében alakult meg. Tagjaink között olyan elhivatott békés megyei fiatalokat találhatunk, akik számára fontos a megye ifjúságának helybentartása, mindenkori boldogulásának elősegítése, egészségének megőrzése és nem utolsó sorban olyan programok szervezése, amelyek lehetővé teszik, hogy a célcsoportunk tagjai a szabadidejüket minél tartalmasabban és lehetőleg közösségben töltsék el interaktív módon.


VK: Mióta jótékonykodtok? Idén kikhez kerülnek a csomagok?
TZS: 
A három évvel ezelőtti megalakulásunk első projektje volt a karácsonyi adománygyűjtésünk, akkor gyulai családok kapták meg az adományokat. Az első gyűjtés során Kéri László gyulai festőművész kifejezetten erre a célra festett egy képet, amelyet árverezésre bocsájtottunk. A képet végül 100 ezer forintért vitte el,egy lelkes adományozó. Így a befolyt összegből tudtunk még vásárolni az adományokhoz.

15591331_1327402397324520_460512275488428214_o

Évről- évre a Gyulai Önkormányzat is segítségünkre van és támogat minket akciónk sikerességében. Tavaly a Viharsarki Koraszülött Alapítvány és a Gál Ferenc Főiskola gyulai tagintézménye is csatlakozott.

Szerencsére egyre több emberhez eljut az akciónk, így a folyamatosan gyarapodó felajánlásokkal is egyre több családot tudunk támogatni.  Tavaly már nem csak Gyulán, hanem környékére is vittünk adományokat, de szeretnénk több helyre is eljutni, így ez úton kérném, hogyha valaki ismer a környezetében nehéz sorsú családokat, akik szívesen fogadják az ünnepek előtt a hozzájárulásunkat, mindenképpen jelezzék felénk.

VK: Milyen felajánlásokat vártok? Hol és meddig tudják átadni ezeket nektek?
TZS:
Az idei évben is tartós élelmiszereket, tisztálkodási szereket, gyümölcsöket, játékokat és gyermekkönyveket várunk elsősorban. December 20-ig fogadjuk az adományokat, amelyek leadásáról érdeklődni a Békés Megye Ifjúságáért Egyesület Facebook-oldalán, a +36 30 641 2000- es telefonszámon, e-mailben a bekesifjusaga@gmail. com, illetve Tövisháti Zsuzsánál lehet érdeklődni.

25624402_1705123106219112_257097810_o

Szeretnénk mindenkit megkérni, akinek módjában áll segítsen, hogy mi is segíthessünk, mert jót tenni jó.

Képek forrása: Békés Megye Ifjúságáért Egyesület

 

Reklámok

Legyen hungarikum a kolbászfesztivál is

Hétszázötven csapat részvételével zajlott október 20-án, 10 órától a békéscsabai sportcsarnokban és a környező sátrakban a világ legnagyobb kolbászgyúró versenye.

IGY_5155

A megnyitón Hégely Sándor fesztiváligazgató a határon belüli és a határon túli csapatokat is köszöntötte, majd elmondta, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már sokadik alkalommal tiszteli meg részvételével a rendezvényt.

Szijjártó Péter a csapatok üdvözlésénél külön kitért a Kárpátaljáról érkezettekre, hozzátéve, ez is mutatja, hogy összetartozunk.

A külügyminiszter megjegyezte, hogyha az ember azt mondja, hogy kolbász, akkor Németországtól Amerikáig Magyarország jut az ottaniak eszébe. Külföldi látogatásai során csabai kolbász rendszeresen kerül az ajándékcsomagba, amely nagy népszerűségnek örvend a diplomáciai partnerek körében.

Szijjártó Péter kijelentette, a fesztivál a magyar gasztronómia egyik legkiválóbb rendezvénye, és támogatja, hogy a ne csak a csabai kolbász, hanem a Csabai Kolbászfesztivál is hungarikum legyen.

Végül egy érzékletes adattal szolgált: tavaly hazánkból több mint 18 tonna kolbászt exportáltak, tehát az élelmiszeripar ezen ága az egész országban és az egész világot nézve kimagasló teljesítményt nyújt.

Komoly lehetőségek rejlenek a Dél-alföldi régióban

Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter február 3-án, pénteken a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara évnyitóján beszélt a Viharsarokban és a keleti országrész eddig feltáratlan részeiben rejlő, eddig még kiaknázatlan lehetőségekről.

lazar

A miniszter, aki hódmezővásárhelyiként is jó rálátással bír az ország ezen pontjára, a gazdasági évnyitón elmondta, hogy Békés megye mellett Csongrád megye északi része, valamint Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye is bővelkedik olyan térségekben, amelyek elérhetetlenek, és nem utolsó sorban eddig még feltáratlanok voltak, és ez negatív hatást gyakorolt rájuk mind gazdaságilag, mind társadalmilag az utóbbi időben.
Pedig aki kicsit is jártas a történelemben, az tudhatja, hogy pár évtizeddel ezelőttig ezek a megyék mezőgazdasági termelésben és élelmiszeriparban élen jártak, és mind az infrastruktúrájuk, mind az oktatásuk összhangban állt erőségeikkel.
Most eljött az idő, hogy újra feltérképezzk ezeket a részeket, nem kisebb figyelmet szentelve a munkaerő tartalékokra is.

A 2007 és 2013 közötti uniós ciklus során a mezőgazdasági szektor mintegy 3400 milliárd forintnyi forráshoz jutott, azonban ezeket az összegeket a kedvezményezettek nem fejlesztésekre, hanem jövedelemkompenzációra fordították leginkább, így a robbanásszerű fejlődés nem tudott beindulni.
A 2020-ig előttünk álló időszakban 9200 milliárdnyi forintra lehet majd pályázni. A rendelkezésre álló összeg 60 százaléka a gazdaság élénkítését, fejlesztését célozza meg. A kormány a tervek szerint március 31-éig közzé kívánja tenni az összes pályázatot, és 2018 március végig le is kíván szerződni a nyertes felekkel a teljes összegre.

Lázár János miniszter említst tett az infrastrukturális fejlesztésekről is. Elmondta, hogy a régió és a keleti országrész szempontjából is törtnelmi jelentősségű előrelépés egy évtizedes küzdelem után, hogy végre megépül az M44-es gyorsforgalmi út, amely ezt aaz országrészt is bekapcsolja a magyar gazdaság vérkeringésébe, és hosszútávon remélhetőleg jövedelmező gazdasági eseményeket is produkál, amey kedvezően érinti majd a munkaerő-piaci tendenciákat is.
Mindemellett elmondta a jelenlévőknek, hogy január 31-én, hétfőn a Modern Városok Program keretén belül Szegeden Orbán Viktor miniszterelnök úr bejelentette, hogy a következő években a 47-es főútat Szeged – Debrecen – Miskolc vonalon négysávúsítják. A mintegy 400 milliárdos, vélhetően tisztán hazai forrásból megvalósuló beruházás nyertese lehet Békés megye is.

Beszédében a miniszter kiemelte, hogy milyen komoly stratgiai partnerként tekint a vállalkozásokra a magyar kormány. Az eredményesen működő cégeket, szervezeteket a gazdaság motorjainak nevezte.
A hátrányosabb helyzetű térségekben a szakértők meglátása is az, hpgy mind a mostani időszakban, mind az előttünk álló években a vállalkozói szektor fejlődjön, megerősödjön.
Mozgalmas időszaknak néznk elébe gazdasági szempontból, amelynek a legnagyobb nyertesei azok lesznek, akik vállalva a kockázatot, mernek nagyot álmodni!

Forrás: MTI
Kép forrása: behir.hu

Makón fontos a fiatalok véleménye

Számít a makói fiatalok véleménye, ezért az önkormányzat konzultációra hívja őket – derült ki szerdán a városházán. A város honlapjára felkerült egy kérdőív, melyet kitöltve mondhatják el elképzeléseiket. Az idei esztendő Makón a fiatalok éve, így többek között egy új ösztöndíjat is bevezetnek, hogy ezzel is segítsék őket – olvasható a makohirado.hu-n.

15978976_1398133336871726_717959092_n

Ifjúságügyi konzultációt hirdetett meg a makói önkormányzat – erről tartottak sajtótájékoztatót szerdán a városházán. Farkas Éva Erzsébet polgármester elmondta: a 2017-es esztendő nem csupán a fejlesztések, hanem a fiatalok éve is a városban. – Az új városvezetés támogatási rendszerén látszik, hogy minden korosztály fontos, hiszen az újszülöttektől kezdve egészen az idősekig minden generációnak segítünk – sorolta a város első embere.

– A már meglévő Bursa Hungarica mellett egy új ösztöndíjat is bevezetünk, a Makó számít rád! program keretében elsősorban a szakgimnáziumok utolsó éves diákjait szeretnénk segíteni – folytatta Farkas Éva Erzsébet. Ezen új rendszer szerint – két tanéven keresztül – havi 30 ezer forintot kapnának a sikeresen pályázó makói diákok. A februári testületi ülésen tárgyalják meg a képviselők, hogyan is nézne ki pontosan ez az új városi ösztöndíj.

mako

– A négy makói középiskolában számos továbbtanulási lehetőséget kínálunk a fiataloknak, elsőként azzal a céllal, hogy itt maradjanak a városban – vette át a szót Kincses Tímea. A közoktatási szakértő, szaktanácsadó kiemelte: az ifjúság számára nem csupán a megfelelő tanulmányi hátterret kell biztosítani, hanem szórakozási és aktív kikapcsolódási lehetőségeket is. Amennyiben ezek is megvannak egy adott településen, ami mellé még megfelelő munkalehetőség is párosul, akkor nem költöznek el a fiatalok.

Elsősorban a fiataloktól kell megkérdezni, mik is azok a dolgok, fejlesztések, programok, melyeket szívesen látnának Makón. – Ennek érdekében egy konzultációra hívjuk őket, a város honlapján, vagyis a http://www.mako.hu-n találnak egy kérdőívet, melyet kitölthetnek – tudtuk meg Nagy Dánieltől, a MA-TÉR Ifjúsági Egyesület projekt koordinátorától. Az elektronikus kérdőíven nem csupán a tanulási, hanem az érdeklődési, szórakozási és sportolási szokásaikra is kíváncsi az önkormányzat, hiszen ezekből tudható meg, mire is van szüksége a makói fiataloknak.

dani

A kérdőív az alábbi linken érhető el: http://mako.hu/makoi-ifjusagi-konzultacio-2017/

“Én csak kérdezek!” – interjú Dézsy Zoltán rendezővel

Dézsy Zoltán oknyomozó újságíró, rendező nevét napjainkban a legtöbben a Seuso-kincsek vagy a 2013-as “Gyurcsány-filmként” is emlegetett abszurd dráma kapcsán ismerik. Eddigi munkáinak témája és feldolgozása sokakat megszólított, elgondolkodtatott. A lentebb olvasható villáminterjúban arra voltam többek között kíváncsi, hogy a majdnem négy évtizedes újságírói pályafutását maga mögött tudó alkotót mi terelte ebbe az irányba, miként találkozott az emberéletet is követelő ókori ezüstlelet rejtélyével és a magyar film jelenére és jövője is érdekelt az ő szemszögéből.

Dészy

Viharsarki Kanapé: Miként esett a választásod az újságírói hivatásra?
Dézsy Zoltán: Író szerettem volna lenni, s úgy éreztem, az újságírói pálya közel áll ehhez, s segít az íróvá válásban.

VK: Miket tartasz a munkád mérföldköveinek?
DZ: Az MTV Új Reflektor Magazinjának forgattam első tényfeltáró riportjaimat, ez mérföldkő volt  munkámban.

VK: Mi fordított az oknyomozás irányába? Idehaza mennyire veszélyes egy-egy küldetés?
DZ: A nyolcvanas évek nagyon unalmasak voltak az újságírók számára,  untam a termelési és egyéb hétköznapi riportokat. Az oknyomozó riporterség elsősorban egzisztenciálisan volt veszélyes – s az ma is.

VK:  A Seuso-kincsek rejtélyéről mikor és kitől hallottál először? Hogy fogtál neki a munkának?
DZ: Édesanyám hívta fel először a Seuso-témára a figyelmemet, majd 1994-ben kezdtem el gyűjteni az anyagokat a hozzá.

Dézsy2

VK: Az első és a második filmed elkészítése között eltelt húsz év. Ebben a két évtizedben is folyamatosan gyűjtögetted az anyagot?
DZ: Húsz éven keresztül folyamatosan  figyeltem az ezzel kapcsolatos eseményeket.

VK: Mennyiben járult hozzá a folytatáshoz az, hogy 2014-ben a magyar állam visszavásárolt hét darabot a felbecsülhetetlen értékű ezüstleletből?
DZ: A kincs hazahozatala érdekében én is lobbiztam, dramaturgiai fordulatot és lökést jelentett.

VK: Megneveztél bő hónappal ezelőtt egy gazdag üzletembert, akinek tudomása lehet arról, hogy több tucat kincs hol rejtőzhet. Hogy áll most az ügy? Történt-e azóta mind belföldi, mind külföldi viszonylatban előrelépés?
DZ: Történtek lépések, de ezek egyelőre nem publikusak.

VK: A Seuso mellett sokan úgy ismerkedtek meg a neveddel, mint az a rendező, aki filmjében dutyiba küldte Gyurcsány Ferencet, Magyarország volt miniszterelnökét. Az Elment az öszödben lassan tízéves történéseket dolgoztál fel, és szőttél tovább. Most a jubileumhoz közeledve hogy látod, milyen hatást gyakoroltak 2006 őszének véres momentumai a társadalomra, a magyar politikára?
DZ: A 2006-os év és az őszödi beszéd sorsdöntő volt Magyarországra nézve.Szerencsére a polgárok felismerték, hogy el kell távolítani a hatalomból  a gátlástalan szélsőségesen liberális és baloldali politikusokat.

VK: Zárásként: miként látod a magyar filmezés jövőjét, és ebben te milyen szerepet tudsz vállalni társaiddal?
DZ: A magyar film egyre jobb irányba tart, én is tervezek még több filmet, játékfilmet is.

Képek forrása: Dézsy Zoltán és a Seuso II. Facebook oldala

Mia

 

 

Seuso – hazakerülhet végre a nemzet ezüstje?

Seuso-kincsek. Egy morzsányi információval talán mindenki rendelkezik a témában. A kalandfilmbe is beillő történet puzzle darabjai immár több évtizede várják azt, hogy valaki összerakja őket. Dézsy Zoltán rendező, újságíró már két évtizede kutatja, hogy a magyarok ezüstjének is nevezett dísztárgy együttes hol és kiknél rejtőzhet. 1996-ban és 1997-ben már leforgatták a témában az első dokumentumfilmet. Most két évtizeddel később pedig eljött az ideje annak, hogy a történet és a film folytatódjon.

seuso

Az olyan történelmi leletek, amelyeknek mind eredetét, mind megtalálásának körülményeit homály fedi, mindig is megmozgatták az emberek fantáziáját. A ’70-es évek végén Kőszárhegyen Sümegh József által fellelt Seuso-készlettel sincs ez másképp.
Bár a rendszerváltásig komor hallgatás jellemezte az ügyet, az ezredforduló tájékára ez oldódni látszott, de mind a mai napig fals információk keringenek több mozzanattal kapcsolatban is.
Egyre jobban bizonyított tény az, hogy a kincs több darabja is nem tiszta úton cserélt gazdát, akár többször, is az évek alatt. Sőt ami „kulturális krimivé” teszi a történetet – ahogy Dézsy Zoltán fogalmazott a témában – az az, hogy embervér is tapad a még mindig igencsak hiányos ezüstkészlethez.

Két évvel ezelőtt nagy szenzáció számba ment, hogy a magyar állam visszavásárolt összesen hét darabot a gyűjteményből, amelyeket három hónapon keresztül bárki ingyen megtekinthetett a Parlamentben. Most 2016-ban pedig a Nemzeti Múzeumban állítják majd ki ezt a páratlan kollekciót. De ezzel még a történet koránt sem ér véget! Mert egy angol lord birtokában van még mindig jó pár darab, amelyekért ugyancsak évtizedek óta megy a huzavona, és ki tudja még hány ezüsttál vagy kancsó hever parlagon egy-egy raktár legeldugottabb sarkában akár a világ másik felén!?

Az, hogy a téma még ma is egyesek érdekeit sértheti, mi sem bizonyítja jobban, hogy az utómunkálatok során valaki vagy valakik meg próbáltak támadást intézni az ellen a számítógép ellen, amelyen a már majdnem kész anyag várta azt, hogy végső formájában a mozikba, a vetítőtermekbe kerüljön, minél többekkel megismertetve a kincs kalandos, tragédiáktól és ármányoktól sem mentes útját.
A rendező ráadásul birtokában van annak az információnak, hogy idehaza ki az a dúsgazdag gyűjtő, akinél akár több tucatnyi ezüsttárgy is rejtőzhet!

Seuso plakát

Május 12-én, csütörtökön 17 órától a Csabagyöngye Kulturális Központban ismerheti meg a közönség a kincs kalandos útját egy közönségtalálkozóval egybekötött filmvetítésen.

A belépés díjtalan!

Képek forrása: Seuso II. Facebook oldala

Mia