„Gyula, természetesen!”

Gyulát, a Dél-Alföld egyik legfelkapottabb turisztikai célpontját is megviselte kissé a koronavírus-járvány okozta krízis, de az újranyitás óta egyre jobb látogatói számokat mérnek hétről hétre, és továbbra is sok belföldi turista tölti itt a szabadságát vagy egy-egy hosszú hétvégéjét. Görgényi Ernő polgármesterrel a kilátásokról, a turisztikai beruházásokról és a még idén várható rendezvényekről beszélgettem többek között.

gyulapromo

Viharsarki Kanapé: Gyula történelmi fürdőváros. Egész évben sokan keresik fel rövidebb vagy hosszabb időre kikapcsolódás céljából. A koronavírus-járvány első hulláma lényegében két és fél hónap kiesést jelentett több szektornak is. Miként vészelték át ezt az időszakot?
Görgényi Ernő:
A gyulai gazdaság azért több lábon áll, de kétségtelenül az egyik legismertebb ágazatunk a turizmus, de a húsipar is húzóágazat, a gyulai kolbász nagyon ismert termék Magyarországon. Azt majd meglátjuk, hogy a többi gazdasági ágazatot hogyan érintette a koronavírus-járvány miatti kár, ez majd az adózási adatokból ki fog rajzolódni. Azonban az információink szerint a többi ágazatot annyira nem viselte meg ez a leállás.
De a szolgáltató szektor, amibe beletartozik a turizmus, a vendéglátás és a kereskedelem is, az emberek közötti találkozásokra épülnek, ezért ez a válság ezeket az ágazatokat nagyon keményen sújtotta. Több százan lettek átmenetileg álláskeresők, a szállodákat, az éttermeket, a cukrászdákat bezárták, számos bolt is épp csak kinyitott.
Mikor leállt a turizmus, mi Gyulán arra készültünk, hogy újra fog indulni, ezért a kollégák folyamatosan dolgoztak, nem bocsátottunk el az önkormányzat gazdasági társaságainál senkit, mert a munkahelyek megőrzése volt a fő célunk a járvány idején is. Az idegenforgalom területén munkatársaink aktívan dolgoztak a turizmus újraindítása előkészítésén, ennek a munkának meghozta a gyümölcsét már az első pünkösdi hétvége, amikor a szallas.hu adatai szerint az első öt legnépszerűbb belföldi turisztikai célpontban Gyula ott volt.
Azonban a veszélyhelyzet elmúltával szemmel láthatóan újraindult az élet. Kinyitottak újra az éttermek, a dolgozóik jó részét visszavették, de újra várják vendégeiket a szállodák – először a Komló szálló tárta ki a kapuit –  és a cukrászdák is. A szállodai szektorból pedig jó hírek érkeznek, nagyon biztatóak a foglalási adatok, van ahol a 60 százalékot is meghaladják a számok.
Gyulának jellemzően a belföldi turizmus határozza meg az idegenforgalmát, körülbelül 80-85 százalék a belföldi utasok aránya, viszont a fürdő vendégkörében magasabb a külföldiek aránya, azonban ők alapvetően egynapos vendégek, többségük a partiumi, erdélyi területekről, 100 kilométeres vonzáskörzetből érkezik.

kastely

VK: A pünkösdi hosszú hétvégén újranyitott a Gyulai Várfürdő is. Az elmúlt egy hónap ott milyen eredményeket hozott? Milyen intézkedéseket kellett bevezetniük a járványügyi helyzet miatt?
GE:
A fürdő nagyon nehezen indult be, hiszen az időjárás is nagyon kedvezőtlen volt az elmúlt egy hónapban, ráadásul az óvó-védőintézkedések alapján csak a hidegvizes medencék működhettek, azok is élményelemek nélkül, ezért nem is volt igazán vonzó attrakció a fürdő. Most már azonban hétközben napi ezer körüli, hétvégente 4-5 ezer fő közötti a fürdőbe látogatók száma, ezért bizakodóak vagyunk. Azóta a szabályok is enyhültek, már a melegvizes medencék is és az élményelemek is működhetnek, tehát gyakorlatilag a Várfürdő teljes szolgáltatási repertoárját igénybe vehetik a vendégek.

VK: Augusztus 15-ig nincs mód nagyobb tömegrendezvények, fesztiválok megtartására. Ez több, nagy hagyományokkal bíró gyulai rendezvényt, fesztivált is érintett. Mi az ezek közül, amit esetleg az őszi időszakra át tudnak csúsztatni, illetve az augusztus 20-i államalapítás ünnepére mit terveznek?
GE:
A pálinkafesztivál volt az első olyan rendezvényünk, amely áprilisban elmaradt, ezt szeptember 17-19-e között tervezik megvalósítani, sajnos a többi rendezvény, így a Körösvölgyi Sokadalom, a Kézműves Sörfesztivál vagy a Gyulai Végvári Napok pótlására nincs lehetőség. Bár augusztus 20-án lesz rendezvény, viszont az ahhoz kapcsolódó Minden Magyarok Nemzetközi Néptáncfesztiválját sem tudják megszervezni, hiszen a fesztivál arról szól, hogy a határon túli, magyar néptánc kultúrát képviselő csoportok mutatkoznak be a többnapos rendezvényen, másrészről pedig mindig van egy díszvendég ország, amely más kultúrát képvisel. Ezért ebben a kritikus időszakban nem lehetett megszervezni ezt a fesztivált, hiszen a fellépők zöme külföldről érkezik.
Viszont az jó hír, hogy a Gyulai Várszínház 57. évadának előadásait előkészítették, hiszen egy-egy előadáson a nézők száma nem haladja meg az 500 főt, és egy darabot le lehet mondani az utolsó percben is, hogyha változik a járványügyi helyzet. Az ültetési renden egyelőre nem kellett változtatni, és maszkot sem kell a nézőknek viselniük az előadások alatt, a fertőzés kockázatát pedig az is csökkenti, hogy a legtöbb színdarabot szabadtéren adják elő, egyrészt a Várszínpadon, a gyulai vár épületében, másrészt a Tószínpadon, úgyhogy csak néhány előadást tartanak meg a kamarateremben, illetve az Erkel Ferenc Művelődési Központban.

gyulai vár2

VK: A korábbi években a Gyulai Nyár nevet viselő programsorozat szinte minden este valami kulturális csemegét tartogatott az érdeklődőknek. Az idén valami hasonló várja-e a kikapcsolódásra vágyókat?
GE:
A gyulai vár tövében található az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft. által üzemeltetett Rondella terasz, amely többek között könnyűzenei programokkal és szabadtéri diszkóval is várja a vendégeit, de az Emberi Erőforrások Minisztériumának égisze alá tartozó Térzene programhoz is csatlakozott Gyula, így a város több pontján csendül fel időről-időre a muzsika. De az említett nonprofit kft. és a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. mindennapra szolgáltat olyan programokat, amelyeken kis létszámú csoportok vagy pár fős társaságok is részt tudnak venni a nap bármely szakaszában. Mindezek mellett állandó kiállításokkal várja a látogatókat minden korlátozás nélkül a gyulai vár, az Almásy-kastély Látogatóközpont, az Erkel-emlékház vagy a Ladics Ház.

VK: A természet szerelmeseinek milyen programokat ajánlanak?
GE:
Épült egy új kerékpárút is, amely a városból a Városerdő nevű, Fekete-Körös mellett található üdülőtelepre vezet. Ez egy nagyon szép útvonal, végigvezet a Fehér-Körös és a Fekete-Körös közötti töltésen is. A járvány elleni védekezés szempontjából a legbiztonságosabbak a szabadtéri programok, ezért, és az új ökturisztikai fejlesztés miatt lett az egyik idei szlogenünk az, hogy „Gyula, természetesen!”. Ezzel is utalunk arra, hogy a város vonzerejének értékes részét képezi a természet, és Gyulán belül a parkok hálózata. Ráadásul a városunkon átfolyó Élővíz-csatornán is lehet evezni.

erkelter

VK: Milyen turisztikai beruházásokat időzítettek erre az évre?
GE:
Jelenleg két jelentős fejlesztés is zajlik. Az egyik az Almásy-kastély rekonstrukciójának a második üteme, amely egyben az utolsó ütem is. Bár egy kastélynál mindig van mit tatarozni, fejleszteni. Most a mellékszárny felújítási munkálatai zajlanak. A kastély ezen részét szokás cselédszárnyként is emlegetni, de valójában ez az épületegyüttes a 20. században már a grófi család lakóépületeként funkcionált. A renoválás befejezése után a tervek szerint a mellékszárny a kastély egykori lakói után kap majd egy hivatalos nevet. Ebben a szárnyban kialakítunk egy elegáns közösségi rendezvényteret, ezt nevezhetjük bálteremnek is. A kastély főépületének 2016-os megnyitása óta rengeteg megkeresés érkezett, hogy különböző rendezvényeket szeretnének tartani a kastélyban, azonban a főépületnek a térszerkezete nem teszi lehetővé rendezvények megtartását, ezért a mostani egy hiánypótló beruházás. Ebben a bálteremben lehet majd bálokat, lakodalmakat, konferenciákat, hangversenyeket, színházi előadásokat vagy számos közösségi rendezvényt megtartani.
Ezen túl bővítjük a kastély kiállítóhelyének fogadóterét, mert az jelenleg az egyik toronyban található, és mikor nagyobb csoportok érkeznek meglehetősen szűkösnek bizonyul, főleg a téli időszakban. De kialakítunk egy a gasztrotörténeti látványkonyhát is, amely egy főzős attrakció lesz, és ezeken az alkalmakon az érdeklődőknek szakavatott szakács tanítja meg a változatos fogások elkészítését. A gyulai konyha különlegességét az adja majd többek között, hogy olyan eszközök is elérhetők lesznek, amelyek a 19. századi konyhatechnikát jellemezték, a látogatók megismerhetik itt az úgynevezett csikótűzhelyet, de szabadtűzi ételek elkészítését is elsajátíthatják, sőt a kastély receptkönyvében fellelhető ételeket is elkészíthetik majd.
A másik beruházásunk pedig az Erkel tér és környezetének rehabilitációja, amely nemrég kezdődött el. Ez a tér a Százéves Cukrászda – Magyarország második legrégebbi cukrászdája – mellett található, és itt kapott helyet Erkel Ferenc, híres, gyulai születésű zeneszerzőnk köztéri szobra. A mellszobrot 1896-ban állítottak a gyulaiak és ez az első köztéri műalkotás, mely a halála után Erkelről készült. A gyulai váron kívül az Erkel tér az a látványosság, amelyet minden idelátogató turista felkeresi, hogyha Gyulán jár. A téren park- és zöld területfejlesztés zajlik, felújítják a meglévő sétányokat, és újakat is létesítenek. A szobor köré visszaépítik azt az eredeti kovácsolt vas kerítést, amelyet a 20. század során elbontottak, és a Várfürdőbe került az Erkel-fa köré. A szobor körül egészen unikális módon a burkolatba épített LED-fények segítségével a Himnusz kottája rajzolódik majd ki, maga az Erkel tér pedig egy versenyzongora formáját fogja felölteni.
A beruházásnak az is nagy értéke, hogy megnöveljük másfélszeresére a Százéves Cukrászda teraszát. Valamint most felújítjuk a Petőfi tér északi és nyugati részét, amely a 2008-as belvárosi rehabilitációból kimaradt. A fejlesztési területen gyarapítjuk a zöldfelületet, új fákat és cserjéket telepítünk.

óriáskerék

VK: Mit várnak az M44-es autóút megépülésétől? Ez milyen hatással lehet majd a város életére?
GE:
Készültünk az M44-es út megépülésére gazdasági koncepciókkal, mert egy autóút akkor hozza meg az áldásos hatását, hogyha az érintett térség készül is gazdaságfejlesztési tervekkel. Egyrészt természetesen a turizmus területén várható a vendégforgalom növekedése, hiszen most már időben hamarabb és ráadásul és kényelmesebben elérhető lesz a város. Ettől többek között a hétvégi és a konferenciaturizmus növekedését várjuk. A fürdő fejlesztésével és szolgáltatásainak bővítésével is igyekszünk majd erre a megnövekedett keresletre választ adni.
De emellett hangsúlyt fektetünk az ipar fejlesztésére is. Most zajlik a Déli ipari park kialakítása, és mint az ismert, az Airbus Helicopters egy új gyárat épít Gyulán, ez lesz az első magyarországi gyáruk. A gyárban helikopterek dinamikus rendszereihez állítanak majd elő alkatrészeket. Minden ipari beruházás értékes, de ez a tevékenység képzett mérnököket és szakmunkásokat igényel, ez azt jelenti, hogy ezeket a dolgozókat jól megfizetik, így a város vonzereje és népességmegtartó képessége még inkább növekedni fog.

Képek:

Dr. Görgényi Ernő Gyula Város polgármesterének hivatalos Facebook-oldala

Gyulai Turisztikai NKft. – szakmai oldal

Gyulai Várfürdő

Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont

Elkezdődött az idei Megyenap szervezése

Szeptember 5-én – amennyiben a járványügyi helyzet engedi – ismét lesz Megyenap Békéscsaba főterén.

20180724_001

A Békés Megyei Önkormányzat 2016 óta minden év szeptemberének első szombatján szervezi meg a megyei összetartozás napját, a Megyenapot. A visszajelzések és a rendezvény alatt tapasztaltak alapján elmondható, hogy sikeres, sok megyében élőt megmozgató esemény várta az előző években az érdeklődőket. Nem volt kérdés, hogy 2020-ban is lesz Megyenap – olvasható a Békés Megyei Önkormányzati Hivatal közleményében.

A koronavírus-járvány miatt sorra maradtak el a rendezvények, fesztiválok és falunapok, kezdetben úgy tűnt, mi sem tudjuk megszervezni az ötödik Megyenapot. A sikeres védekezésnek köszönhetően azonban enyhültek a megszorítások, ezért úgy döntöttünk a szervezőbizottsággal, hogy elkezdjük megtervezni a szeptember 5-ei rendezvényt. Természetesen, amennyiben a járványügyi-helyzet úgy alakul, módosíthatjuk a most született döntést, de bízunk abban, hogy erre nem kerül sor

– mondta Zalai Mihály, a Békés Megyei Önkormányzat elnöke.

Hozzátette: a rendezvényre érkezők biztonsága érdekében meg kell hozni néhány szigorítást, az idei Megyenap kicsit más lesz, mint a korábban megszokottak, de igyekeznek mindent megtenni azért, hogy a kilátogatók jólérezzék magukat, megtalálják az őket leginkább érdeklő programokat.

Már az előző években is kiemelt figyelmet fordítottunk a gyermekekre, hiszen ők a jövőnk, a legdrágább értékeink. Idén azonban még inkább központba helyezzük a legkisebbeket. A programok tervezését elkezdtük, még sok-sok egyeztetésre van szükség, hamarosan jelentkezünk a részletekkel

– zárta szavait Zalai Mihály.

Újra várja vendégeit a történelmi fürdőváros

A koronavírus-járvány miatt bevezetett intézkedések további enyhítésével egyértelművé vált, hogy újra elindulhat a hazai turizmus. Gyula, a belföldi utazók egyik legkedveltebb úti céljaként pedig újra megmutathatja magát és értékeit a vendégeknek.

A képen a következők lehetnek: felhő, égbolt, túra/szabadtéri, természet és víz

Nagyon vártuk már ezt a pillanatot, és a kényszerű leállás időszakában is mindent megtettünk azért, hogy előrelépjünk: a Várfürdőben, a kiállítóhelyeinken és a város számtalan szálláshelyén is felújításokkal, előrehozott karbantartási munkálatokkal készültünk arra, hogy a  lehető legjobb formánkban térhessünk vissza a pályára. Intenzív párbeszédet folytattunk a turisztikai szektor szereplőivel, ezzel az összeállítással pedig szeretnénk minél teljesebb képet adni arról, mivel várjuk a hozzánk érkezőket

– olvasható az önkormányzat által kiadott közleményben.

A pünkösdi hétvégén nyit a Várfürdő

A város legnagyobb turisztikai attrakciója, a Gyulai Várfürdő 2020. május 30-tól újból várja vendégeit! Hosszú idő telt el, a fürdő kényszerű leállása óta, ez az időszak azonban hasznosan telt. A fürdőben számos felújítást, karbantartást végeztek el, és felkészültek arra is, hogy a kikapcsolódni vágyó vendégeket a megfelelő biztonsági intézkedések mellett fogadhassák. Az óvintézkedések mellett fokozatosan bővítik szolgáltatásaik kínálatát is. A fürdő dolgozói arra kérik vendégeiket, hogy tartsák be azokat az óvintézkedéseket, amelyeket a látogatók és az ottdolgozók egészségének megóvása érdekében írtak elő.

A medencék létszámkorlát biztosítása mellett üzemelhetnek. A vendégterek fertőtlenítése folyamatos, a közösségi terekben a kézfertőtlenítők a kijelölt helyeken a vendégek és a dolgozók számára folyamatosan rendelkezésre állnak.

A Gyulai  Várfürdő a  szükséges  korlátozások  mellett,  minden  nap 9:00–18:00-ig tart nyitva.

Belépőjegy 990,- Ft egységáron vásárolható, 6 éves kor alatt ingyenes. Belépés a Kőhídon és a Nyári pénztárnál lehetséges – írták.

A képen a következők lehetnek: asztal és étel

Egyelőre zárva maradnak a múzeumok

Az érvényben lévő szabályozás miatt a gyulai múzeumok nyitási időpontja még bizonytalan.

A város szimbólumának számító téglavár a Gyulai Várszínház új várszínpadának és nézőterének előre tervezett beépítése okán május 18–22. között zárva tart, május 23-tól azonban – az egyre nagyobb számban érkező szállásfoglalások miatt is – a várudvar látogatását már folyamatosan lehetővé teszik.

A vár szabadtéri részeire a belépést, valamint az óránkénti vártörténeti ismertetőt a szokásos belépő feléért biztosítják.

Életre kel a belváros is

A Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont kávézója május 6. óta újra várja a vendégeket. A vár mellett találtható Rondella Terasz tervezett nyitási időpontja május 26-a.

A gyulai éttermek, cukrászdák és kávézók döntő többsége – köztük a város legismertebb cukrászdája a Százéves is – kihasználja a bejelentett enyhítés adta lehetőséget, és a terasz mellett jövő héten megnyitja a beltéri részeit is – olvasható a közleményben.

A tervek szerint hamarosan egy átfogó turisztikai anyaggal jelentkezem a város látnivalóiról és tervezett rendezvényeiről.

Addig pedig, aki egy kicsit jobban megismerné a város nevezetességeit és felfedezné a vendéglátóhelyeit vagy épp szállást keresne, látogasson el a visitgyula.com oldalra! De érdemes felkeresni a Gyulai Turisztikai NKft. – szakmai oldalát is a Facebookon.

Képek:
Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont
Gyulai Turisztikai NKft. – szakmai oldal

 

 

Családi és mangalicanappal zárul a fesztivál

A 800 csapatos szombati gyúróverseny után sem állt le az élet a 23. Csabai Kolbászfesztiválon a városi sportcsarnoknál. Már most, vasárnap reggel a szabadtéri színpadnál rotyognak a töltöttkáposzta-főző versenyen az ételek. Az élőzenét a Parno Graszt biztosítja.

A Csabai Kolbászklub sátra mellett 11 órakor disznóvágás-bemutatót tartottak, mangalicát is feldolgoztak. Mangalicahúsból készítik a versenyző csapatok a töltött káposztát, de érdemes kilátogatni a mangalicakolbász-gyúróversenyre is.

A családi nap sokszínűbb, mint az eddigiek. Ami viszont nem változott, a családoknak kedvezve a fesztivál melegkonyhás vendéglátói 50 százalékos kedvezményt biztosítanak sült kolbászra, hurkára és cigánkára.

A Mokry-sátorban a Kicsi Gesztenye Klubot a Buborék Együttes követi. Délután kettőkor kezdődik a Békéscsabai Napsugár Bábszínház: Bolondos mesék előadása, aztán az Alma Együttes is színpadra lép.

 

 

Szijjártó: A csabai kolbászról is ismernek bennünket a nagyvilágban

A hagyományokhoz hűen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyitotta meg a 23. Csabai Kolbászfesztivál szombati fő attrakcióját, a 800 csapatos frisskolbászkészítő versenyt a városi sportcsarnokban. A külügyminiszter először gratulált a színpadon mellette álló, ismét Békéscsaba polgármesterének választott Szarvas Péternek. A kormány részéről kifejezte együttműködési készségét a városvezetéssel. Ezt követően kiemelte, nagy örömmel látja, hogy milyen sokan érkeztek a határokon túlról is a kolbászfesztiválra, velük teljes a rendezvény.

Három dologról ismernek bennünket leginkább a világban: az egyik Puskás Ferenc, a világ valaha élt legnagyobb futballistája, a második a csak gyümölcsből készült magyar pálinka, emellett mindenki tudja, hogy egy igazi magyar férfi a legcsípősebb kolbászt is megeszi, és ebben a csabai kolbász élen jár – fogalmazott Szijjártó Péter. Büszkék vagyunk a hagyományainkra, ápoljuk, ragaszkodunk hozzájuk. Olyan erősek vagyunk ebben is, mint a csabai kolbász – hangsúlyozta.
A Guardian brit országos napilap nem mindig szeret bennünket, de a világ őszi fesztiváljai közé, az első tízbe választotta be a Csabai Kolbászfesztivált – hangzott el a külügyminiszter köszöntőbeszédében.

A külügyminiszter kitért arra, Magyarország tavaly 18 900 tonna kolbászt exportált a világ 45 országába. Ez duplája a 2010-es mennyiségnek. Mindezzel a világban a 12. helyen állunk, és a Csabai Kolbászfesztivál is hozzájárulhat ahhoz, hogy jövőre benne legyünk az első tízben.

Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere elmondta, a kolbászfesztivál a prémiumtermék népszerűsítése mellett a jó hangulatról és a beszélgetésekről is szól, amelyek mellé finom pálinkák dukálnak.

Sok mindenben első az idei Csabai Kolbászfesztivál

Hégely Sándor a 23. Csabai Kolbászfesztivál csütörtök esti megnyitóján kiemelte, idén nincs jubileum, mégis a mostani, 23. Csabai Kolbászfesztivál mérföldkő a rendezvény életében több szempontból is.

A napokban átadták az M44-est, így gyorsabban, kényelmesebben érkezhetnek a látogatók az ország számos pontjáról és a környező országokból egyaránt. A legtöbben a határokon túlról Erdélyből, a Felvidékről és a Vajdaságból jönnek, de várhatók vendégek Ausztráliából és Amerikából is. Mérések bizonyítják, hogy mióta Békéscsabát bekötötték az országos gyorsforgalmi úthálózatba, azóta Budapestről fél- vagy háromnegyed órával hamarabb is le lehet érni a dél-alföldi megyeszékhelyre.

A 23. az első olyan kolbászfesztivál, ahol külön kellett választani az ifjúsági gyúrást. Annyian jelentkeztek – több mint 400 csapat – hogy csütörtökön tartották meg az óvodások és az általános iskolások kolbásztöltő versenyét, és pénteken rendezik a középiskolások és egyetemisták gyúróversenyét. Ez is bizonyítja, hogy a fesztivál nagyban hozzájárul a hagyományaink, értékeink megőrzéséhez és továbbadásához.
Idén ismét népszerűsítik a mangalicatermékeket. Ennek az őshonos magyar fajtának a húsából rotyognak majd az ételek a bográcsokban a töltöttkáposzta-főző versenyen, valamint a csapatok ilyen húsból készített kolbászokkal versenyeznek vasárnap.

A nemzetközi szárazkolbászversenyen az első háromban két olyan fiatalember végzett, akiknek az édesapja is fődíjat nyert korábban. A mostani az első olyan kolbászfesztivál, ahol a férj után két évvel a feleség által fűszerezett kolbászt találta a legjobbnak több bírálati forduló után a 40 tagú zsűri. S idén második alkalommal van “királynője” a rendezvénynek, Juhászné Varga Borbála személyében.

A 23. kolbászfesztivál abban is rendhagyó, hogy akik tegnap 14 óráig léptek be a rendezvényre, és bent is maradtak, nem kellett belépőt fizetniük. Ezzel azt is segítették a szervezők, hogy az ifjúsági és a nyugdíjas csapatoknak a szurkolói is minél nagyobb számban jöjjenek ki, a nagyszülők és az unokák kölcsönösen is láthassák egymás munkáját.

Ha összetennénk a 23 fesztiválon készített, készülő összes kolbászt, a hossza már túljutna Budapesten, a mostani versenyeken töltött kolbászok pedig körbeérnék Békéscsabát. Csak a versenyeken több mint tízezer kiló kolbászt gyúrnak a csapatok, ami szintén rekordnak számít.

Ugyanakkor a mottó a régi maradt: A csabai Csabán az igazi!