A szárazkolbászversenyen mindenki nyer!

2019-ben is keresik a kolbászkirályt Békéscsabán! A nemzetközi szárazkolbászversenyen dől el, kit koronáznak meg, és kik részesülnek értékes díjakban.
A 23. Csabai Kolbászfesztivál felvezető programjaként október 10-én, csütörtökön tartják a zsűrizést a Csabai Rendezvénypajtában.
Az már most eldőlt, hogy minden nevező nyer, mégpedig egy darab belépőjegyet a fesztivál október 24-ei, csütörtöki napjára.

Mindehhez, persze, nevezni kell a megadott határidőig, és mivel csak pár nap van a leadásig, a beküldésig, a versenydarabokat már lehet ,,felkészíteni” a versenyre.
A kolbászt/kolbászokat személyesen október 7-9-ig, hétfőtől szerdáig várják 10-18 óra között a Csabai Rendezvénypajtában (5600 Békéscsaba, Gyulai út 65/1). Postai úton október 7-ig ugyanerre a címre küldhetik a versenydarabokat.

A versenyre mű- és természetes bélben töltött szárazkolbásszal lehet nevezni, húsüzemek, magánszemélyek, kolbászt árusításra vagy saját fogyasztásra készítők egyaránt jelentkezhetnek.

Reklámok

A kolbász jövőjét is megalapozza a fesztivál

A szárazkolbászversenyen Závogyán Magdolna és Mucsi Balázs is pontoz.

Závogyán Magdolna, a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője is tagja lesz a zsűrinek a 23. Csabai Kolbászfesztivál bevezető eseményén, a nemzetközi szárazkolbászversenyen október 10-én a Rendezvénypajtában. Az ügyvezető családjával Kondoroson él, és minden évben vágnak disznót.

A férjem keresi meg a sertéstartókat, és helyi gazdától vásárolja meg a legjobbnak ítélt, 200 kiló feletti jószágot. Ennek az érett húsa a legalkalmasabb a kolbászkészítésre – mondta el Závogyán Magdolna. Hozzátette, Marci fia is otthonosan mozog már 19 évesen a kolbászelőállításban, gyúrja, fűszerezi, tölti a húst. A jelenleg 21 éves Sára lánya már 15 éves kora óta főzi a töltött káposztát. Természetesen a saját főzésű pálinka sem hiányozhat a háromnapos disznótorból, melynek része a családi, baráti vacsora. A disznóvágás előtti napon főként az előkészületek zajlanak, a végén pedig az elpakolás, a kóstolók elkészítése, majd a kolbászok, szalonnák, a sonka füstölése. Mindent úgy csinálnak, ahogy a szüleiktől, nagyszüleiktől tanulták. A Csabai Kolbászfesztivál egyik küldetése, hogy a hagyományőrzést, a kolbászkészítés tudományának továbbadását szolgálja, például az ifjúsági versenyekkel óvodásoktól az egyetemistákig. A rendezvény ezzel a kolbászjövőt is megalapozza.

Závogyán Magdolna hangsúlyozta, elsősorban a férfiak ,,sportágának” tartják a kolbászkészítést, -zsűrizést, de úgy érzi, eddig sem vallott szégyent a pontozásnál, az általa is a legjobbnak tartott versenyművek értek el jó helyezéseket. Miként egész családja, ő is a csípős vastagkolbászt kedveli leginkább, tehát a pontozásnál, az íznél nála ez is fontos szempont lesz.

Mucsi Balázs, a Békéscsabai Szakképzési Centrum főigazgatója Tótkomlóson él, és ahogy fogalmazott a kolbász múltjával kapcsolatban: komlósi jellegű terméket készítenek Csabán. Ezzel arra utalt, hogy náluk is a szlovák hagyományokra épülő finomságot állítják elő a házaknál napjainkban is. A főigazgató éves programjából sem hiányozhat a disznóvágás. A kolbászt családi recept szerint készíti, és gasztronómiai versenyek zsűritagjaként sokszor különböző ételekben felhasználva is találkozik a termékkel.

Az utánpótlás megteremtése nagyon fontos a kolbászkészítésnél – mondta el a főigazgató Éppen ezért támogatják diákjaik részvételét a középiskolások október 25-ei gyúrásán. Jelen állás szerint az eddigi nevezések alapján a Békéscsabai Szakképzési Centrum indítja a legtöbb csapatot.

Mucsi Balázs kitért arra, a szárazkolbászok zsűrizésénél idén sem lesz könnyű dolguk. Biztos abban, hogy ismét kiváló felhozatallal találkoznak. Hozzátette, mivel negyven pontozó többfordulós bírálatán ,,esnek át” a versenymunkák, közös döntéssel a jók között is megtalálják a legjobbakat.

Letáboroznak, toboroznak és gyúrnak is a katonák

A szokásos helyen, a sportcsarnok és a vívócsarnok közötti területen táboroznak le a katonák a 23. Csabai Kolbászfesztiválon október 24-27. között. Miután sátrat vertek, a hódmezővásárhelyi lövészek előveszik kézi fegyvereiket, de békés szándékkal, hogy bemutassák ezeket a nagyközönségnek.

A Budapest Helyőrségi Dandár tagjai leginkább az öltözékükkel hívják fel majd magukra a figyelmet. Nem a naptárt nézik el azok, akik díszelgőket, palota- és koronaőröket látnak október 24-étől a kolbászfesztiválon. A nemzeti ünnep után a dandár Békéscsabára érkező katonáinak nem kell már dolgozniuk, ha csak be nem állnak valamelyik katonai csapatba gyúrni. Az érdeklődőknek azt is elmondják, mi a díszelgő, a palota- és a koronaőr között a különbség.
Braun Tibor őrnagy, a békéscsabai, 2. Katonai Igazgatási és Érdekvédelmi Iroda vezetője elmondta, a szokásoknak megfelelően szerződéses katonákat és önkéntes tartalékosokat is toboroznak, elmondják, milyen lehetőségek vannak, és ezekkel miként lehet élni.
Ha már itt tartunk, a csabaiak azt mondják, kolbász nélkül is lehet élni, de nem érdemes. Ezt a katonák is betartják, ugyanis gyúrócsapataik tagjainak parancsba adják – ha nem a feletteseik töltenek –, hogy csak sült kolbásszal térhetnek vissza a bázisra.
Lipták József alezredes, a békéscsabai 101-es Területvédelmi Zászlóalj parancsnoka hozzátette, segítenek a toborzásban, a katonai pálya megismertetésében és népszerűsítésében, de azért a szombati kolbászgyúróversenyen ők is indulnak.

A kolbászklub alappillére a fesztiválnak

A csabai kolbász a város legfontosabb presztízsterméke, a Csabai Kolbászklub tagjai pedig munkájukkal önzetlenül, összetartóan, jókedvűen segítik a hagyományőrzést, a kolbászkészítés elsajátítását a gyermekek bevonásával is. Mindezt Szarvas Péter, a város polgármestere mondta a kolbászklub nyárbúcsúztató vacsoráján az Uhrin Zoltán Klubházban. Az esemény egyben a civil szervezetnek a kolbászfesztivált megelőző első felkészülési rendezvénye volt. Szarvas Péter, kiemelte, a Csabai Kolbászfesztivál szórakoztató programok egész sora mellett népszerűsíti a terméket, öregbíti a hírnevét, a városba csábítja a vendégeket a határon innen és a határon túlról is.

Békéscsaba polgármestere arról beszélt, hogy ajándékként a csabai kolbásznak örülnek a legjobban a város vendégei, illetve, ha bármerre megyek tárgyalni vagy utazom magánemberként, csabai kolbászt mindig viszek magammal. A kolbászklub munkája és a fesztivál látogatottsága nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az utóbbi időben egyre több kistermelő állít elő és értékesít kolbászt, ezzel pedig biztosítja családja megélhetését.

Szarvas Péter szólt arról is, hogy a szokásoknak megfelelően családjával gyúr az idei fesztiválon október 25-án, szombaton, a frisskolbászkészítő versenyen. Otthon minden év végén készítenek vékony-, majd januártól több ütemben vastagkolbászt. Így, ha meg is csappan a készlet, karácsonyig azért kitart a portéka.

Hégely Sándor, a Csabai Kolbászklub elnöke, a fesztivál igazgatója kiemelte, a civil szervezet minden évben az esemény alappillére, közel egyidős a rendezvénnyel.

A klub a kapcsolattartásban, a csabai kolbász marketingjében is jelentős szerepet játszik – ecsetelte Hégely Sándor. – Szokás szerint külön sátorral jelenik meg az október 24–27. közötti, immáron 23. fesztiválon. A tagok naponta disznóvágás-bemutatókat tartanak a sátor mellett. Aki meg akarja tanulni a sertés bontását, különböző részeinek felhasználását, illetve megkóstolná az elkészült ételeket, érdemes ellátogatnia majd a sátorhoz.

 

Kolbászkirállyal hangolnak a csabai fesztiválra

A csabai kolbászt nemcsak Békéscsabán készítik kiválóan, jó példa erre a mezőberényi Kovács István és családja. A családfő négyszer nyerte meg a Csabai Kolbászfesztivál szárazkolbászversenyét, felesége, Ági is volt ezüstérmes és médiadíjas, tavaly pedig fiuk, Árpád végzett a harmadik helyen.

Ott lesznek a versenydarabjaink október 10-én, a 23. Csabai Kolbászfesztivált bevezető szárazkolbászversenyen a békéscsabai Rendezvénypajtában – hangsúlyozta Árpi, aki lényegében már a családi gazdaságot vezeti. Nem esett messze az alma a fájától, ugyanis Árpi hentesként végzett, és korábban a Szakmai Kiváló Tanulója országos versenyen ezüstérmet szerzett.

Decemberben, januárban és februárban is készítünk vastagkolbászt, és mindegyikünk jó előre kiválasztja, hogy melyikből ad be kolbászt zsűrizésre. A vastagot kocakuláréba töltjük, nem rakjuk fagyasztóba, mert akkor könnyen kifakul. Szerencsére olyan a kamránk, hogy októberben is kiváló színű, ízű, szaftos, márványos vágásfelületű a termék – mondta el a tavalyi kolbászkirály.

Hégely Sándor fesztiváligazgató elmondta, nagy öröm számukra, hogy a kolbászfesztivál is hozzájárul ahhoz, hogy apáról-fiúra szálljon a kolbászkészítés tudománya.

A gyermekek látják a kolbászgyúrást, később maguk is elindulnak az ifjúsági töltőversenyen, aztán pedig már a szárazkolbászversenyre neveznek, a saját készítményükkel. Többen kistermelők lesznek, és már így nyernek versenyt – magyarázta Hégely Sándor. Aki pedig győz ezen a megmérettetésen, egy évig viselheti a kolbászkirály címet, és a többi helyezetthez hasonlóan értékes díjban részesül. A fiatal győztesek közül említhetjük Szaszák Gergőt, ifj Juhász Ádámot is, akik kolbászuk sikerével apjukat követték.

Idén október 7-9. között, 10-18 óráig lehet leadni a versenykolbászokat a Rendezvénypajtában. Postai úton is küldhetnek versenydarabokat, a Csabai Rendezvényszervező Kft., 5600 Békéscsaba, Gyulai út 65/1. címre. A beküldők tüntessék fel a címüket, elérhetőségüket is. Tavaly több mint száz kolbász, illetve készítője versengett, idén is legalább ennyire számítanak a szervezők. A versenymunkákat a zsűritagok külső megjelenés (szín, forma), metszéslap, a kolbász állománya, íze alapján pontozzák. Az első háromra maximum 10-10 pont, az ízre 20 pont adható.

A zárónapon minden a mangalicáról szólt

A 22. Csabai Kolbászfesztivál zárónapja az őshonos magyar sertésfajta, a mangalica megismertetéséről és népszerűsítéséről szólt. Ennek a fajtának a húsából gyúrták a kolbászt a versenyző csapatok, valamint a töltött káposzta főzőversenyen is mangalicahúst használtak az indulók. Emellett a Gourmet Bistro Clubsátorban Hagyomány, megújulás, mangalica, egészség címmel agrárkonferenciát rendeztek.

konf

Hégely Sándor fesztiváligazgató elmondta, hogy az idén mindenképpen egy olyan témával szerették volna színesíteni a fesztivált, ami szorosan kötődik a disznótartás és a disznóvágás szokásához. Így esett  Hégelyné Győrfi Ilona felvetése alapján a választás a mangalicára, mint őshonos magyar sertésfajtára.

Háttérbe szorult az őshonos magyar sertésfajta

A témában konferenciát is szerveztek, amelyben partnernek bizonyult a megyei kormányhivatal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a NAV Békés Megyei Adó- és Vámigazgatósága, valamint a megyei vadászkamara és -szövetség.

A mangalica méltánytalanul háttérbe szorult, és ennek az értékes húsú, szalonnájú, az egészségtudatos táplálkozásban fontos szerepet játszó fajtának a bemutatását, népszerűsítését vállalta fel a felsorolt szervezetekkel együtt a fesztivál – hangsúlyozta Hégely Sándor.

Hagyományteremtő szándékkal szervezték meg a mangalicanapot

Hozzátette: a mangalicanapból hagyományt szeretnének teremteni, és éppen azért hívták meg például Fekete Zsókát, a hajdúböszörményi mangalicafarm tulajdonosát, hogy bemutassa, miként lehet ebből a másfajta szerkezetű húsból is ízletes, minőségi kolbászt és egyéb finomságokat készíteni.

A mangalica népszerűsítését szolgálja az is, hogy a kolbászfesztivál minden napján vágtak ilyen sertést a látványdisznótoron.

Hosszú szőrű mangalicák

A mangalica őshonos magyar sertésfajta (Fotó: kisberenyikozosseg.hu)

Együttműködik a kormányhivatal az agrárium képviselőivel

Takács Árpád megyei kormánymegbízott kiemelte, számos főosztályuk, osztályuk áll kapcsolatban hatósági feladatot ellátva az agráriummal és a gazdákkal. Szolgáltató és társadalomszervező tevékenységük részeként pedig együttműködési megállapodásokat kötöttek, például az agrár- és a vadászkamarával és más szervezetekkel is.

A kormánymegbízott kiemelte: arra szövetkeztek, hogy Békés megye megtartó erejét közösen erősítsék. Ebben a mezőgazdaságban vagy például az agrároktatásnak kulcsszerepe van Elismerően szólt a kolbászfesztiválról is, kijelentette, kezdeményezték hungarikummá nyilvánítását. Emellett jövő tavasszal együttműködési megállapodást kötnek a rendezvény szervezőivel.

Stratégiai cél az állomány növelése

Kulcsár László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke kitért arra, a sertésstratégia része a mangalica állományának növelése is.

Ez az őshonos fajta a második világháború után szinte teljesen eltűnt, pedig előtte 600 ezer példány volt az országban – emelte ki Kulcsár László.

A megyei elnök szerint közös feladatunk, hogy újra az őt megillető helyre kerüljön, ezért is jó kezdeményezés a fesztivál programjában egy napot a mangalicának szentelni.