Huszonegyedik alkalommal is megtöltik tartalommal a kolbászfesztivált!

Lehullt a lepel végre az idei kolbászfesztivál programját illetően! Az október 19. és 22. között tartandó gasztrokulturális forgatag idén is meglepetéseket tartogat- mondta Hégely Sándor fesztiváligazgató hétfőn a Csabai Kolbászházban. 

Képtalálat a következőre: „kolbászfesztivál”

Tavasszal a Magyar Értéktár részévé vált a Csabai Kolbászfesztivál. Az ország meghatározó gasztronómiai rendezvényeként értékké beemelt fesztivál programjában ezért idén is a hagyományok ápolása és csabai kolbász hírnevének öregbítése kap központi szerepet. Mindemelett természetesen a koncertek sem maradhatnak el: a hazai zenei élet népszerű fellépői váltják egymást a Csabai Kolbászfesztivál színpadjain.

Hégely Sándor fesztiváligazgató a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy évek óta emelkedik a
kolbásztöltő-versenyre jelentkező csapatok száma, szombaton már több mint 750 csapat méri össze a tudását. A szárazkolbászok versenye is töretlen népszerűségnek örvend, az előzetes jelzések alapján közel kétszáz nevezést várnak. A vasárnapi töltött káposzta főző verseny egyre nagyobb érdeklődésre tart számot.
Idén visszatér a csütörtöki kezdőnapra a fesztivál, és vasárnapig tart majd a program. A rendezvény fővédnöke idén DrSeszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter.

Képtalálat a következőre: „kolbászfesztivál”
A tájékoztatón dr. Ambrus Zoltán a fesztivál szülőatyja elmondta, hogy örömteli az a tény, hogy a kezdetekor, és most is az a legfontosabb a csabaiságnak, a Békéscsabához kötődésnek az erősítése. Hangsúlyozta, hogy ugyanilyen fontos a kolbász készítésnek a hagyománya, amely egy olyan értéke Békéscsabának, amit érdemes hosszútávon a város marketing részévé tenni.

A Csabai Kolbászfesztiválnak minden évben van vendég városa, korábbi években egy külföldi, és egy belföldi település kapott bemutatkozási lehetőséget. Idén Magyarországról Érd a vendégváros, hozzá kapcsolódóan az Etyek-Budai borvidék lesz a díszvendég. A fesztiválnak idén azonban nem egy határon túli vendég városa lesz, hanem egy határon túli nemzet, Ausztrália lesz, aki bemutatkozik a gasztronómiaifesztiválon.

Csabai Kolbászfesztivál fényképe.

Hégely Sándor fesztiváligazgató hozzátette: a huszonegyedik rendezvény színvonalát a hazai zenei élet kiválóságai is emelik, Békéscsabára érkezik majd ugyanis a Quimby, a Halott Pénz, Tankcsapda, a Wellhello, a Punnany Massiff, a Magna Cum Laude, a Budapest Bár, de itt lesz Kasza Tibi, a Margaret Island, és a Honey Beast is.
A vasárnapi családi napon amellett, hogy 50%-os kedvezménnyel vásárolható meg a hurka, kolbász, cigánka rengeteg gyermek programmal, várják a kilátogatókat. A rendezvényre több meglepetéssel is készülnek.

A fesztivált a korábbi évekhez hasonlóan a Békéscsabai sportcsarnoknál rendezik meg, azonban idén nagyobb területen lesz, 2 nagy sátorral, és 2 nagy színpaddal.

A fesztivál részletes programja www.csabaikolbaszfesztival.hu oldalon érhető el.

Képek forrása: csabaikolbaszfesztival.hu

Reklámok

A napfény íze

Június végén több ízben is megemlékeztek a környezetemben a vészkorszak borzalmairól, amikor is pár nap leforgása alatt Békéscsaba szinte teljes zsidó lakosságát deportálták. E szomorú évforduló kapcsán került terítékre Szabó István nagy sikerű filmje, A napfény íze, amely teljesen belopta magát a szívembe!

Képtalálat a következőre: „a napfény íze poszter”

A közel húszéves alkotás egy magyar zsidó család, Sonnenscheinék három generációjának történetét meséli el a 20. század zivataros évtizedeiben. A politika cseppet sem emberkímélő mozzanatai és a forrongó, önmagából is kiforduló világ a tiszteletreméltó családon is hatalmas sebeket ejt.
A történet egy kis hegyvidéki faluban veszi kezdetét, ahol a jóravaló kocsmáros életét veszti, miközben a cefre után jár. A legnagyobb gyermek, Manó kénytelen hát nyakába venni az országot, és felcsapni a fővárosban egy italkészítő mellett munkásnak. A talpraesett fiú szorgalommal és alázattal sajátítja el a mesterség fortélyait, és miután elleste az alapokat, belevág saját vállalkozásába, és a családi likőrreceptet alapul véve megalapozza családja későbbi vagyonát. Az italt a nevük után „napfény ízének” keresztelik el.

Manó alig 25 évesen családot alapít, két fia születik, és testvére halála után annak kislányát, Valit is sajátjaként neveli fel. Ignác fiából elismert jogász válik, Gusztáv orvosként praktizál, míg a művészi lelkű Valikából fotós válik. Ignác és Vali között, ahogy felcseperednek szerelem lobban, amelyet a család természetesen nem néz jó szemmel, mivel első unokatestvérek. Végül a szerelem győz, a fiatalok egymáséi lesznek, és immáron Sors családnévvel élik tovább életüket. A névváltoztatás nem véletlen, Ignácnak a jogi körökben megsúgják, hogy zsidó családnevével nem boldogulhat. S ekkor még csak a 19. és a 20. század fordulóján járunk.

Képtalálat a következőre: „a napfény íze”

A Monarchiához hű Ignácot, aki magas rangra emelkedik, alaposan megviselik az első világháború történései, és bele is rokkan a 20. század első évtizedének változásaiba. Nem sokkal szeretett császárjának és édesapjának halálát követően távozik a földi világból. Őt nem sokkal később édesanyja követi, így a családfő szerepe Valira száll, aki mint egy szálfa áll a viharok közepette, legyen szó világháborúról, családi csörtéről vagy véglegesen megromlott házasságról.

Ignác fiai a családi tragédiák után is szép karriert futnak be. A kisebbik fiú, Ádám előtt nagy sportkarrier áll, de a tiszti klubba csak úgy nyer felvételt, hogy elhagyja zsidó vallását, és kikeresztelkedik. A hittan órákon azonban nemcsak a kereszténységben merül el, hanem rajta felejti a szemét egy gyönyörű lányon, akit végül addig üldöz szerelmével, hogy az beadja a derekát, és a felesége lesz. Azonban az olimpia bajnok vívó nemcsak felesége, hanem sógornője szívét is elrabolja. Viszont még mielőtt ebből kipattanna a családi botrány, eljönnek a kegyetlen évek. A zsidótörvények és a deportálások a Sors családot is elérik, és olyan sebeket ejtenek rajtuk, amelyeket évtizedekig nem tudnak kiheverni.

A második világháborút csak Valika és a munkaszolgálatot megjárt, az apja halálát is végignéző Iván éli túl, aki megtört lelkű fiatalként először a nyilasokon és a nácikon áll bosszút a kommunisták kötelekében, majd átlátva a szitán beáll az ’56-os forradalmárok közzé. Azonban a szabadságharc leverése után ismét börtönbe kerül, majd szabadulása után, szomorú tapasztalatokkal telve a ’60-as évek Budapestjén gondol egy merészet, és visszatér a gyökereihez, visszaveszi a régi családnevet, ezzel is törlesztve egy régi tartozást, és talán eldobva egy rossz „Sorsot”!

Számomra a több díjat is bezsebelt alkotás központi szereplője a nagymama, Valika volt, aki végig derűs lélekkel, ismerve a napfény finom és keserű ízét egyaránt élte túl a 20. század első felének sorscsapásait.
Valika volt az, aki bár elmondta, hogy sodródott az árral, és nevet változtatott fivéreivel, és utoljára gyermekként imádkozott héberül, mégis büszke maradt a maga módján arra, hogy magyar zsidó. Bár tett néha megbocsáthatatlannak és önzőnek tűnő lépéseket, mint mikor elhagyta szeretője kedvéért egy rövid időre a családját vagy mikor csak a saját életét mentette meg, miközben rokonait a Dunába lőtték a nyilasok, mégis sok nézőt megérintett a sorsa, és nem tudtak rá haragudni, mert bár megbotlott, mégis egyben tartotta a családját így vagy úgy.

Kapcsolódó kép

Valika kicsit olyan, mint a zsidó nép maga. Felemás érzéseket tudott kiváltani a környezetéből, de leleményességének és ösztönösségének hála túlélte a legzivatarosabb évszázad első felét, és békében tudott távozni abban a korban, mikor az értékeket beborította egy időre a szocialista egyhangúság, és langyos lábvízzé vált az ország.

Számomra Szabó István filmjében a legelszomorítóbb azt volt látni, hogy már a 19. század végétől fokozatosan szabdalták a zsidóság öntudatát, és arra ösztönözték őket a jobb sors és a könnyebb boldogulás reményében, hogy tagadják meg hitüket, és ne ápolják tovább gyökereiket.
Azonban a történet végén Iván már-már a huszonnegyedik órában, mielőtt még feledésbe merülhetett volna családja egykori híre, egy tollvonással visszaszerezte mind a saját maga, mind felmenőinek a becsületét, és a gulyáskommunizmus világában is büszkén viselte a Sonnenschein családnevet!

Utóbbi gondolat napjainkban is aktuális, hiszen a színfalak mögött ismét leigázni készülnek az ezredéves bástyákat itt Európában. A forgatókönyvben most is fontos szerepet kapnak a vallások, egy beilleszkedni képtelen kisebbség igyekszik sakkban tartani minket, de ne adjuk meg nekik azt az örömet, hogy reszketve lépünk nap, mint nap az utcákra! Legyünk mi is olyanok, mint Iván, aki felismerte honnan jött, és a családjától kapott értékeket a szocializmus szürkeségében is felmerte vállalni, és igyekezett azokat átmenekíteni a túlpartra!

Képek forrása: port.hu

Mia

Makón fontos a fiatalok véleménye

Számít a makói fiatalok véleménye, ezért az önkormányzat konzultációra hívja őket – derült ki szerdán a városházán. A város honlapjára felkerült egy kérdőív, melyet kitöltve mondhatják el elképzeléseiket. Az idei esztendő Makón a fiatalok éve, így többek között egy új ösztöndíjat is bevezetnek, hogy ezzel is segítsék őket – olvasható a makohirado.hu-n.

15978976_1398133336871726_717959092_n

Ifjúságügyi konzultációt hirdetett meg a makói önkormányzat – erről tartottak sajtótájékoztatót szerdán a városházán. Farkas Éva Erzsébet polgármester elmondta: a 2017-es esztendő nem csupán a fejlesztések, hanem a fiatalok éve is a városban. – Az új városvezetés támogatási rendszerén látszik, hogy minden korosztály fontos, hiszen az újszülöttektől kezdve egészen az idősekig minden generációnak segítünk – sorolta a város első embere.

– A már meglévő Bursa Hungarica mellett egy új ösztöndíjat is bevezetünk, a Makó számít rád! program keretében elsősorban a szakgimnáziumok utolsó éves diákjait szeretnénk segíteni – folytatta Farkas Éva Erzsébet. Ezen új rendszer szerint – két tanéven keresztül – havi 30 ezer forintot kapnának a sikeresen pályázó makói diákok. A februári testületi ülésen tárgyalják meg a képviselők, hogyan is nézne ki pontosan ez az új városi ösztöndíj.

mako

– A négy makói középiskolában számos továbbtanulási lehetőséget kínálunk a fiataloknak, elsőként azzal a céllal, hogy itt maradjanak a városban – vette át a szót Kincses Tímea. A közoktatási szakértő, szaktanácsadó kiemelte: az ifjúság számára nem csupán a megfelelő tanulmányi hátterret kell biztosítani, hanem szórakozási és aktív kikapcsolódási lehetőségeket is. Amennyiben ezek is megvannak egy adott településen, ami mellé még megfelelő munkalehetőség is párosul, akkor nem költöznek el a fiatalok.

Elsősorban a fiataloktól kell megkérdezni, mik is azok a dolgok, fejlesztések, programok, melyeket szívesen látnának Makón. – Ennek érdekében egy konzultációra hívjuk őket, a város honlapján, vagyis a http://www.mako.hu-n találnak egy kérdőívet, melyet kitölthetnek – tudtuk meg Nagy Dánieltől, a MA-TÉR Ifjúsági Egyesület projekt koordinátorától. Az elektronikus kérdőíven nem csupán a tanulási, hanem az érdeklődési, szórakozási és sportolási szokásaikra is kíváncsi az önkormányzat, hiszen ezekből tudható meg, mire is van szüksége a makói fiataloknak.

dani

A kérdőív az alábbi linken érhető el: http://mako.hu/makoi-ifjusagi-konzultacio-2017/

Az őszi szünetben sem volt üres a makói sportcsarnok

Regionális felkészítő aerobik versenyt rendeztek pénteken a makói Erdei János Városi Sportcsarnokban. A megmérettetés a jövő évi Diákolimpiárára való felkészülés jegyében zajlott. A házigazda Makó Budo Klub Aerobik Szakosztályának tagjai hozták a formájukat, hiszen minden kategóriában jól szerepeltek.  Bővebben…

Hiánypótló kiadvány jelenik meg a kolbászfesztiválra

A CSABAI táj, ember, munka, szokás, kolbász, fesztivál – írásban és képben. Hiánypótló kiadvány jelenik meg a jubileumi, 20. Csabai Kolbászfesztiválra. Ambrus Zoltán szerkesztő és Hégely Sándor gondolatait közöljük.

coverfrontback

– Úgy gondoltuk, akkor tudunk méltó módon ünnepelni, ha azt a várost, ahol családi, közösségi termékként megjelent a kolbász, alapot biztosítva a fesztiválhoz, egy könyvben is megmutatjuk azoknak, akik ellátogatnak hozzánk – hangsúlyozták.

– Ez egy összefoglaló körkép, sok nézőpontból, sokféle stílusban vall a városról. A könyv szerzői egyben biztosan megegyeznek, ugyanolyan tisztelettel gondolnak elődeinkre, akik megalapították, újraalapították és megőrizték nekünk évszázadokon keresztül Csabát, csabainak. Ahhoz, hogy eligazodjunk a város múltjában, szokásaiban, szükség van a táj, az ember munkája, ételei, épületei, kapcsolatai bemutatására is. Erre tettünk kísérletet abban a reményben, hogy aki visszajár hozzánk, annak kiteljesedik a kötődése. Aki még nem járt nálunk, annak pedig kedve lesz megismerni mindazt, ami CSABAI.

Igazi csabaikum, hogy a paraszti túlsúly és mentalitás megmaradt a városban, de ez nem fékezője, hanem megalapozója volt mindannak, ami Békéscsabán végbe ment. Olyan szerves fejlődés figyelhető meg, amiben a parasztok utódai iparosok, kereskedők lettek, majd később értelmiségi pályára kerültek, hogy papok, tanítók, orvosok vagy ügyvédek legyenek. Akik ismerik a várost, beszélnek szlovákul, képviselni tudják az érdekeket és védeni tudják az értékeket.

andrassy_eleje

– A város mai arculata, hangulata az elmúlt 150 évnek, a kereskedelem, az ipar, a közlekedés fejlődésének és a legutolsó időkig a mezőgazdaság meghatározó szerepének a lenyomata. Csaba ekkor már méltán híres malomiparral, egyre dominánsabb feldolgozóiparral hívta fel magára a térség, az ország és Európa figyelmét, és ebben a folyamatban vált a csabai kolbász a város emblematikus termékévé, egyedi helyi termékké és generációk büszkeségévé.

– Megváltozott körülmények között, de még él, sőt, újjáéled mindaz, amit kolbászos hagyománynak gondolunk és tudunk: családok vágnak disznót és készítenek kolbászt. Kistermelők látják el a fővárost, csomagban küldik termékeiket mindenfelé, idegenből érkeznek sokan azért, hogy megízleljék a Csabai kolbászt – mondta Ambrus Zoltán és Hégely Sándor. – Aki a Csabai Kolbászfesztiválra látogat, belekóstolhat mindabba, ami egy város történelmét írta, hangulatát, ízét, szeretetét adta, ami családokat, közösséget kovácsolt, és tett ragaszkodóvá, büszkévé.

kolbi

A könyvben számos légi felvétel látható, nem hiányoznak a város emblematikus épületei, meghatározó személyiségei sem.
A kiadványt Barabás Ferenc tervezte, a szerzők között többek között megtalálható Ando György múzeumigazgató, Banner Zoltán művészettörténész, Köteles Lajos történész, Grecsó Krisztián író, Erdész Ádám levéltár-igazgató, Boldog Gusztáv természetvédelmi szakember, Sicz György kertészmérnök. Lipták Pálnak, a város nagy ismerőjének írásait, rajzait is tartalmazza a könyv, melyet az október 28­–31. közötti Csabai Kolbászfesztiválon vásárolhatnak meg.

Képek forrása: Csabai Kolbászfesztivál hivatalos oldala, csabaikepek.hu

Aikido konferenciát rendeznek Makón

Immáron második alkalommal várja a Makó Budo Klub Aikido szakosztálya a Hagymaházba az ország valamennyi pontjáról e harcművészeti ág űzőit és a sport iránt érdeklődőket szeptember 10-én, szombaton. A konferencia és az azt követő edzések egyben a Hagymafesztivál kísérői programjai.

budo1

A konferencia délelőtt fél tízkor veszi kezdetét. Levezető elnöke Márton Imre, a Makó Budo Klub vezetője, a Nemzeti Aikido Szövetség Magyarországi vezető instruktora, 5. danos mester lesz. A rendezvényt Czirbus Gábor, Makó város alpolgármestere nyitja majd meg.

program1

program2

A délelőtt és a kora délután folyamán a résztvevők olyan témákban merülhetnek el jobban, mint az aikido hazai megjelenése, a jog és az önvédelem kapcsolata, de az előadók még arra is rávilágítanak, hogy e japán harcművészeti forma miként jelenik meg a rendészeti képzésben.

Az előadásokat délután edzések követik, amelyeknek a Juhász Gyula Református Gimnázium tornaterme ad majd otthont.

Képek forrása: makobudoklub.hu