A látványkonyhában is a kolbászé lesz a főszerep

Az idei Csabai Kolbászfesztiválnak is szerves része a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari kiállítás a rendezvény területén, a békéscsabai sportcsarnoknál.

kolbaszfesztival

Nóvé Zoltán, a szervező Körös-Trade Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, két sátorban csaknem ötven kiállító mutatkozik be, kóstoltat és árusít. Nagy kolbászos cégek ugyanúgy jelen lesznek péntektől hétfőig, mint kolbászkészítő kistermelők.

A hagyományokhoz hűen a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara standján látványfőzést tartanak pénteken és szombaton Prohászka Bélának, a Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetsége alelnökének a szalmai irányításával. A látogatók ezeket a túlnyomórészt kolbászos ételeket meg is kóstolhatják.

Kolbászhoz illő savanyúságok is kaphatók a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari kiállítás sátraiban és a sajtok, sőt, a mézeskalácsok sem hiányoznak.

A “Kapj rá!” roadshow keretében különböző ízesítésű halfalatkákat kóstoltatnak. A kezdeményezés célja a halfogyasztás ösztönzése.

Szóval, érdemes az 1300 négyzetméteres területet is behatóan körbejárni péntektől vasárnapig 10 és 20 óra, hétfőn 10 és 18 óra között.

Reklámok

Csabai Kolbászfesztivál: A vidék esszenciája

Már csak néhány nap és Békéscsabán ismét minden a méltán híres kolbászról szól majd.

ATT05652

Mint azt Hégely Sándor fesztiváligazgató elmondta: a 22. Csabai Kolbászfesztivált, hazánk legnagyobb gasztrokulturális rendezvényét idén október 19-22-e között, péntektől hétfőig a békéscsabai sportcsarnokban és környékén rendezik meg.

Betekintés a vidéki életbe

A négynapos rendezvény lehetőséget ad rá, hogy a vendégek belekóstoljanak, milyen a vidéki élet, hogyan élnek az emberek, mit esznek, hogyan mulatnak, milyen zenészeik vannak. A kolbászfesztivál egyfajta eszenciája ennek a vidéki, csabai életérzésnek, amit a szervezők szeretnénk annak a közel 100 ezer látogatónak megmutatni, akiket a négy nap alatt Békéscsabára várnak, és akiknek mintegy 15 százaléka külföldről érkezik.

Budapest és Thaiföld is bemutatkozik

Hégely Sándor beszámolt arról is, hogy idén a kolbász fővárosának díszvendége az ország fővárosa, Budapest lesz, külföldről pedig Thaiföld mutatkozik be. A fesztiváligazgató emlékeztetett arra is, hogy a rendezvény egyik fontos küldetése a hagyományok és értékek átadása. Márpedig aki ezen a négy napon Békéscsabára látogat, az meggyőződhet róla, hogy ebben a városban még a gyerekek is tudnak kolbászt készíteni.

igy_7509

Budapest számít Békéscsabára

Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál és Turisztikai Központ ügyvezető igazgatója elmondta, hogy Budapest – az ország fővárosaként – a magyar kultúra és gasztronómia esszenciáját hivatott megjeleníteni a nagyvilág számára. Ebben a minőségében most és a jövőben is számít vendéglátójára, Békéscsabára — a városra, amely a magyar vidék értékeit őrizni és tovább építeni hivatott.

Békéscsaba városa saját kulturális értékeit és identitását gondosan ápolva, hagyományait újraértelmezve és az ország elé tárva szervezi meg ebben az évben is Magyarország egyik legnagyobb és legnépszerűbb gasztronómiai rendezvényét, a Csabai Kolbászfesztivált.

A rendezvény az évtizedek alatt népünnepéllyé vált, komoly mérföldkövet jelent a békési megyeszékhely identitásának újrafogalmazásában, amit Budapesten is jól értenek és értékelnek. Magyarország ma büszke lehet az alföldi gazdavárosra és a város hagyományait ápoló lokálpatriótákra: ezzel a büszkeséggel, egyszersmind nagy tisztelettel köszönti Budapest a 2018-as Csabai Kolbászfesztivál szervezőit és résztvevőit.

Bán Teodóra hozzátette: Budapesten tudják, hogy egy főváros sem tud igazán kiteljesedni a vidék támogatása és a nemzeti gyökerek nélkül. Bármi is történjen az ország különböző szegleteiben, a „vidéki Magyarország” jövőképe, életérzése elvitathatatlan hatást gyakorol a nemzet egységére, a magyar önazonosságra, és vele együtt az országmárkát is formálja, alakítja.

plakat_2018_korr4-001

Kedvezményekkel várják a látogatókat

A Békéscsabai Kolbászfesztivál vendégeit is igyekszik majd a Budapesti Fesztivál és Turisztikai Központ a fővárosba csábítani, egyebek mellett a számtalan kedvezményt kínáló Budapest kártyával, mely az ingyenes közlekedés mellett, fürdő-, múzeum- és kiállítás belépőként is szolgálhat.

Elhangzott, hogy azok, akik a kolbászfesztiválon 12 és 13 óra között vásárolnak egy Budapest kártyát, egy másikat ajándékba kapnak, ráadásként pedig még Zwack Unicumot is kortyolhatnak mellé.

Apáról fiúra száll a csabai kolbász hagyománya

Fekete Péter, kultúráért felelős államtitkár egy múlt századi kolbásztöltő eszközzel érkezett a sajtótájékoztatóra, ami a Néprajzi Múzeum gyűjteményéből származott. Ezzel is a múlt értékeink fontosságára, a hagyományok őrzésére kívánta ráirányítani a figyelmet.

Az államtitkár elmondta, hogy nyolc évig élt Békéscsabán színházigazgatóként, így volt alkalma megtapasztalni, hogy ebben a városban bizony minden második ember készít kolbászt a családjával együtt. Mint mondta a kolbászfesztivál nem csupán a kulináris értékeket mutatja be jól, de azt, milyen viszony fűzi az itt élő embereket az állatokhoz, melynek húsát feldolgozzák, milyen a viszonyuk az adalékanyag (paprika, fokhagyma) előállításához, miként viszonyulnak a kolbász készítéséhez, tárolásához, megszegéséhez, főzésben való felhasználásához. Mindezek bemutatására remek alkalom a kolbászfesztivál.

A Családok évében, hogy a kolbászfesztivál egyik napja kimondottan a családok számára nyújt szórakozási lehetőséget, többgenerációs programokkal és jelentős árkedvezményekkel – emelte ki Fekete Péter.

 

 

 

Tegyünk együtt a környezetünkért a kolbászfesztiválon is!

A környezettudatosság fontos része a 22. Csabai Kolbászfesztiválon a műanyag Re-pohár. Egy alkalommal ell érte 500 forintot fizetni, és a fesztivál végén emlékbe, ajándékba ishazavihető.

repohár1

Hégelyné Győrfi Ilona programigazgató elmondta, ha valakinek nincs kedve vagy lehetősége magánál tartani az üres poharat, leadhatja az átvételi ponton, és egy ökozsetont kap cserébe. Ezt aztán bármikor beválthatja egy új, tiszta pohárra.

A fesztivál hulladékkezelését szervező társaság szerint a Re-pohár rendszernek köszönhetően jelentősen csökken a fesztivál hulladékmennyisége, hiszen annak körülbelül 25-30 százaléka az eldobott műanyag poharakból képződött.

A boros üvegpohárnál ugyanez a helyzet, 500 forintba kerül ez is az első alkalommal, és ugyanúgy cserélhető végig a fesztivál ideje alatt, mint a Re-pohár, a végén pedig hazavihetik a látogatók.

A környezettudatosságot szolgálja a szórólapozás csökkentésére való felhívás, valamint a szelektív hulladékgyűjtés is. Az asztalokon öko-, vagyis lebomló anyagból készült asztalterítőket használnak.

 

40 ezer négyzetméteren zajlik majd az ország legnagyobb házibulija

A 22. Csabai Kolbászfesztivált, hazánk legnagyobb gasztrokulturális rendezvényét idén október 19. és 22. között rendezik meg változatlan helyszínen, a békéscsabai sportcsarnokban és könyékén.

plakat_2018_korr4-001

Több mint 700 csapat verseng majd a kolbászkészítő versenyen

Elhangzott: a fesztivál első napja az ifjúságé és a hagyományok átadásáé. Az ifjúsági kolbászgyúró versenyen az óvodásoktól az egyetemistákig mintegy 300 csapat tölti majd a kolbászt – emelte ki Hégely Sándor.

Szombaton, a világ legnagyobb nemzetközi kolbászkészítő versenyén pedig 750 csapat gyúr a sportcsarnokban és két óriássátorban, a Mokryban, valamint a Munkácsyban. Vasárnap a nyugdíjasok és a hátránnyal élők támogatott töltőversenyét, majd a zárónapon, hétfőn a mangalicahúsból készített frisskolbászok, valamint a töltöttkáposzta-készítők versenyét rendezik meg.

Konferencián ismerkedhetünk meg a mangalica fajtával

A négy nap alatt a látványdisznótorokon csak mangalicát vágnak, és erről az értékes hungarikum fajtáról konferenciát is rendeznek  – tette hozzá a fesztiváligazgató. A hétfői családi nap rengeteg gyerekprogrammal, és ekkor a hagyományokhoz hűen 50 százalékos kedvezménnyel kínálják a sült kolbászt, hurkát és cigánkát a vendéglátósok.

A Csabai Csabán az igazi!

A főváros, vagyis Budapest lesz a rendezvény egyik díszvendége, a külföldi országok közül pedig az egzotikus Thaiföld mutatkozik be. Egy külön sátorban mezőgazdasági és élelmiszer-ipari kiállítás is várja az érdeklődőket mind a négy nap alatt.

A rendezvény 40 ezer négyzetméteren zajlik majd, ebből 15 ezer négyzetméter fedett terület – mondták el a szervezők. A szlogen pedig változatlan: A Csabai Csabán az igazi!

 

Az ország legnagyobb házibulija

Hégely Sándor kitért arra, hogy a Csabai Kolbászfesztivál igazi sztárparádét is kínál. Színpadra lép többek között a Balkán Fanatik, a Csík Zenekar – Ferenczi György és az 1ső Pesti Rackák, a Punnany Massif, a Magna Cum Laude, a Neoton Família Sztárjai, a Budapest Bár, valamint Ruzsa Magdi. A fesztiválra a szervezők százezer embert várnak.

„Valószínűleg húsz diplomáig meg sem állok!” – beszélgetés a magyar diplomarekorderrel

Idén szerezte meg tizenhetedik diplomáját, jövőre pedig már a tizennyolcadikat veheti kézbe Kapus Krisztián, aki ezzel a teljesítményével már kiérdemelte a magyar (diploma)rekorder címet. Tudásszomja még ma is olthatatlan. Már most a következő képzésein gondolkozik.

kapus_krisztian_igazan_tanult_ember

Több neves hazai egyetemen bővítette ismereteit

Kapus Krisztián elmesélte, hogy még az érettségi előtt egy évvel matematika-biológia fakultációra járt, és orvosnak készült. Aztán az élet más területre sodorta. A középiskola utolsó évében magyar-ének fakultációra váltott, és a Szegedi Tudományegyetemen – amelyet mai napig alma materének tekint – magyar-könyvtár szakon kezdte meg felsőoktatási tanulmányait 1992-ben. Emellett levelezőn már akkor elkezdte ugyancsak Szegeden a hittan tanári szakot is a hittudományi főiskolán, így rögtön három szakkal indította a pályafutását a felsőoktatásban. Ezután minden évben folyamatosan újabb szakokkal bővült mindig a „repertoár”.

Krisztián az elmúlt években is több képzést folytatott egymással párhuzamosan. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen végzett közszolgálati protokoll tanácsadói képzésen, de mellette keresztféléven jelentkezett az integritás tanácsadó szakra is, s most júniusban végzett a Gál Ferenc Főiskolán is katolikus hittanár-nevelőtanár MA szakon.

A közéleti szerepvállalása idején is rekordokat döntögetett már (2010 és 2014 között országgyűlési képviselő és polgármester is volt – szerk.): mind a jelöltek, mind a patkóban helyet foglaló képviselők között ő rendelkezett a legtöbb diplomával és oklevéllel már 2010-ben is.

Arra a kérdésre, hogy a különböző tárgyakat mennyire tudta elfogadtatni a különböző képzéseken Krisztián azt válaszolta, hogy a tanulmányai főként a nevelés-, a társadalom- és a pedagógiatudományhoz kapcsolódtak. Nyilvánvalóan voltak átfedések ezek között, de mivel más-más egyetemeken folytatott tanulmányokat zömében, a tárgyak elfogadtatása nem ment általában egyszerűen, vagy épp nem is sikerült. Viszont a korábban elsajátított ismereteket egyszerű volt előhívni, feleleveníteni.

Az órák látogatása és a jegyzetek nélkül nem sikerült volna a rekord

A beszélgetésünk során kitértünk a tanulási módszereire is, mivel több szak párhuzamos végzése során a vizsgaidőszak hatványozottan nagyobb kihívásokat jelentett, mint egy vagy két szak esetében. Kapus Krisztián előidézte, hogy a leginkább embert próbálóbb időszak az volt számára, mikor 6 hét alatt öt különböző szakon huszonnégy vizsgát kellett letennie. Ezek között szigorlatok és záróvizsgák is szerepeltek.

Ekkoriban a napjai úgy néztek ki elmondása szerint hétfőtől szombatig, hogy egy nap tanulás, egy nap vizsga. Nappali tagozatos hallgatóként az volt a bevált módszere, hogy szorgalmasan látogatta az órákat. Mindezek mellett igyekezett kiismerni az előadók személyiségét, felmérni az elvárásaikat, de az átlátható jegyzetek készítése és beszerzése is sokat segített neki a felkészülésben.

Számára hobbi a tanulás

Krisztián elmondta, hogy számára a tanulás inkább hobbi, mint kötelesség. A szabadideje jó részét az elmúlt több mint huszonöt évben a tanulás töltötte ki. Azt vallja: a rendelkezésünkre álló időt igyekezzünk tartalmasan tölteni, hiszen nem hosszú az élet. Ő az ismereteinek a bővítésével igyekszik ennek eleget tenni.

Az élethosszig tartó tanulás fogalmának felemlegetésével az andragógia szak (felnőttképzés, felnőttoktatás – szerk.) jelene és jövője is szóba került. Elhangzott, hogy az a népszerű képzés a mostani években megy át egy újabb átalakuláson. A Bolognai-rendszer bevezetése előtt művelődés- és/vagy személyügyi szervező szakként létezett, azt alakították át andragógia szakká, majd idén szeptembertől indul majd el Szegeden is a közösségszervező szak, amelynek egyik specializációja az ifjúságsegítés lesz. Ennek különösen is örül, hiszen az egyik fő érdeklődési köre az ifjúságpolitika. E témakörben órákat is tart Szegeden a Juhász Gyula Pedagógiai karon.

Az érdeklődésnek megfelelő szakma lehet a kulcs a fiatalok motiválásában

Napjaink felemás példaképeire is kitértünk. Korjelenségnek mondható sajnos, hogy a mai fiatalok egy bizonyos rétege nem motivált abban, hogy képezze magát, szakmai karriert fusson be. Sok esetben azt látják maguk körül, hogy azzal is befuthat valaki, hogyha alpári módon viselkedik egy valóságshowban vagy a sokadik tehetségkutatóban megcsillogtatja ideig-óráig az adottságait. Azonban a hirtelen jött hírnév hónapok alatt szertefoszlik, és a mondvacsinált/alkalmi sztárok mennek a feledés homályába.

Krisztián kiemelte, hogy ameddig nem jó tanulókat, jó sportoló fiatalokat, tehetséges diákokat, vagy épp a többdiplomásokat mutogatják a különböző műsorokban, addig ez a trend nem fog megváltozni. De ilyesmire van már példa: pl. a Virtuózok.

Pedig jó dolog a tanulás, és a megszerzett tudást senki nem tudja elvenni attól, aki szert tett rá.
Egy végzettség megszerzése akkor fog talán kevesebb erőfeszítéssel és teherrel járni, hogyha egybevág egy fiatal érdeklődésével. Abban az esetben az adott szakmavalóban hivatássá is válhat.

Nem árt szelektálni több végzettség esetén

Manapság arra is akad példa, hogy egy némi tapasztalattal rendelkező, több végzettséggel bíró fiatalt túlképzettnek minősítenek a potenciális munkaadói. Krisztián ezzel kapcsolatban elmondta, hogy ez szemtől-szembe nem mondják el természetesen az állásinterjún, de aki ilyen cipőben jár annak érdemes a megpályázott munkakörhöz leginkább passzoló végzettségeket feltűntetnie az önéletrajzban.
Esetében ez már szült vicces pillanatokat. Volt olyan munkahely, ahol nem akarták elhinni a CV-je alapján, hogy több mint tíz oklevéllel rendelkezik. Amikor visszatért a bizonyítványokkal a felvételiztetőknek mondhatni leesett az álla.

Igyekszik a tudását átadni ott, ahol kérik

Krisztián, ahol tud segít. Elmondta, hogy a középiskolásokon túl – akik főként pályaválasztás ügyében keresik meg – volt diákjai is gyakran útmutatást kérnek tőle szakdolgozati témaválasztás és kutatás terén.
Jelenleg szociális területen dolgozik, egy kiemelt állami projekt szakmai vezetője. Egy országos szakmai hálózat vezetésével bízták meg. De korábban dolgozott az oktatásban, a közigazgatásban és a közművelődésben is vezetőként. Így a több mint két évtized alatt felszedett tudását a társadalomtudományok több területén is tudta kamatoztatni.

Kép forrása: szabadfold.hu

Mia

A szerelem mindennek az origója – beszélgetés Vészabó Noémivel

Vészabó Noéminek, akit festőművészként ismernek a legtöbben, pár hónapja jelent meg novelláskötete Szeretni egyszer bolondulásig címmel. Noémire ismert emberek, barátok bízták rá legféltettebb szerelmi titkaikat. A szerelem természetéről és korunk férfi-női kapcsolatairól beszélgettem a szerzővel.

Vészabó Noémi könyv

Viharsarki Kanapé: Mennyi munka előzte meg a novellás köteted megjelenését? Mióta tervezgetted a történetek megírását?
Vészabó Noémi:
A költő, az író vagy a festőművész mindig dolgozik. Folyton figyelem a körülöttem lévő arcokat, történéseket én is. Konkrét választ így nem tudok adni.
Elmentem Egyiptomba, hogy kiszakadjak kicsit ebből a világból, egyedüllétre volt szükségem. Ez nem szokatlan úgy gondolom, mert nagyon sok író tett/tesz így. A belső utazásokhoz szükséges, hogy elcsendesedjen körülöttünk a külvilág: ne hívjanak telefonon, ne kelljen randevúkra, kiállításokra járni. Mikor kiutaztam, voltak már a vázlataim, mindegyik igaz történetnek megírtam a gerincét. Az előszó pedig konkrétan Kairóban született egy jó kávé mellett. Miután hazajöttem, folytattam.
Elmondhatom, hogy szerencsém van a kiadómmal, mert nem sürgettek. Azután gyorsultak be az események, hogy Fári István igazgató úr jelezte, hogy elérkezett a kiadás ideje. Ekkor lépett be a képbe hatalmas segítséget nyújtva a főszerkesztő asszony, dr. Szarvasházi Judit. Ő volt a racionális szem, akivel közösen összerendezgettük a történeteket.

VK: Összesen hány novella került a kötetbe?
VN:
Huszonegy történet került bele végül, de gyakorlatilag végeláthatatlanul lehetne írni. Amióta megjelent a kötet, legalább öten felhívtak, hogy ők is elmondanák a különleges történetüket. Azért örülnének, hogyha megírnám – persze név és titulus nélkül – ,mert őrzik a titkot, amelytől szabadulni szeretnének, viszont senkiben nem bíznak meg. Ám velem kivételt tennének, és szívesen látnák vissza nyomtatott formában is mindezt, mert így megszabadulnának a lelki tehertől. Tulajdonképpen pont emiatt született a könyv.

VK: Ha jól értem, minden történet egy-egy titkos szerelmet dolgoz fel?
VN:
Így igaz! Ezekben a történetekben mindig hunyó valaki. A szerelem gyönyörű és szerteágazó, ha igazi szerelemről beszélünk. Van az alapséma, ami a legszebb, mikor két félből egész lesz. Mikor egy férfi és egy nő egymásra talál, kiteljesednek, és mindent bearanyoz a szerelmük. Ez lenne a legjobb, hogyha mindig így történne.
Viszont általában valamelyik fél félrelép. Vagy bekerül a képbe egy harmadik, felesleges szereplő. Így tulajdonképpen nem is olyan sok sémába illeszthetők a szerelmek.
Ezek mind-mind mai történetek hús-vér, ismert szereplőkkel, akiknek kínos lenne, hogyha a titkuk kiderülne. Viszont nálam ezek jó helyen vannak, bár hatalmas terheket ró rám mindez

VK: Hogy botlottál bele ezekbe a szereplőkbe?
VN:
Évekig a Patika Magazinnak dolgoztam, címlap interjúkat készítettem. Ott nagyon sok híres emberrel összehozott az élet, és valahogy mindig barátságok születtek az interjúkból. Én eredetileg festőművész vagyok, így eleve a baráti köröm ismert emberekből áll, akik mindig is bátran rám merték bízni a titkaikat kortól és nemtől függetlenül.

VK: Milyenek az eddigi visszajelzések?
VN:
Számos visszajelzést kaptam már. Szeretik a történeteket, volt, aki azt mondta, hogy már másodjára olvassa végig a történeteket, annyira magával ragadták, nem tud tőlük elszakadni. De van egy titok: a sztorik valamelyikében mindenki picit magára ismer, és itt már megfogtad az olvasót. Utána magáénak érzi az egész kötetet is.

Vészabó Noémi

VK: Rengeteg történetet ismerünk a régi idők szerelmeiről. Szerinted azok miért voltak másabbak, mint a mostani kapcsolatok?
VN:
Azt érdemes leszögezni, hogy mi már csak az illúzióját látjuk ezeknek a letűnt szerelmeknek. Ez azért kicsit színezi a képet. De ahogy Karinthy mondta: „Azért nem jön össze a férfi meg a nő, mert a férfi a nőt akarja, a nő meg a férfit. De úgy gondolom, hogy azért voltak azok másabbak, mint a mostaniak, mert korunk emberei nagyon félnek a felelősségtől. Nem divat manapság már a házasság. Én művészember létemre a házasság témájában konzervatív vagyok.
Szerencsés, hogyha találkozunk a másik felünkkel, nálam ez így történt. De az általam megírt történetek szereplőinél azt láttam, hogy kerestek. De valójában nem találták meg a másik felüket.  Ezért is kacsingatnak ki. Az elköteleződéshez bátorság kell. Ha megvan az igazi szerelem, ha nem kell gondolkodnod, ha tudod, hogy megtaláltad, akkor nem félsz, ennyire egyszerű lehet, ami egyébként borzasztóan bonyolult.

VK: A szereplők a történetek végén visszataláltak a társuk mellé?
VN:
Ezek a novellák nem hollywood-i rózsaszín mesék. Egyik történetet sem írtam úgy meg, hogy végül egy édes, vattacukor íz marad az olvasó szájában. A legtöbb történet csattanóval, de nem happy end-del végződik. Ez maga az élet. Ezek nem szomorú történetek, csak elgondolkodtatók. Egy orvos barátom mesélte, hogy napokig emésztgetett néha egy-egy novellát.
Van olyan szereplő is, aki nem tud dönteni több ember között: mindegyikkel másért jó, de így nem lehet, mert senki sem boldog. Ki kell mernünk mondani, hogy az a jó, hogyha két fél találkozik, és legyünk legalább annyira szabadelvűek, hogy azt mondjuk, mindegy, hogy férfi-e vagy nő.
Úgy gondolom e kényes téma kapcsán, hogy bizony az írók dolga is lenne ezzel foglalkozni, felszínre hozni ezeket az elfojtott gondolatokat, érzelmeket.
Meg kellene tanulni elengedni is a másikat. Az utóbbi időben ez egyre kevesebbeknek megy. De meg kell tanulni elfogadni is egymást, és meg kell tanulnunk bevállalósnak is lenni!
Kérdés, hogy be merem-e dobni magam egy-egy kapcsolatban, és majd eldönti a sors mi lesz a folytatás? Ezt csak akkor tudom meg, hogyha megpróbálom.

VK: Szerinted mi nők mit rontottunk el, hogy felbomlottak a klasszikus női-férfi szerepek?
VN:
Mi modern kori nők ugyanúgy élünk, dolgozunk, mint a férfiak. Már rég a múlt homályába veszett az a női szerepkör, amikor a feleség  gyermeket nevelt és a háztartást irányította. De a legfőbb baj az, hogy a nők át akarják venni az irányítást a férfiaktól, ők akarják viselni a nadrágot, és ez természetesen nem jó.
Én például szeretek felnézni a férjemre, szeretem, hogy férfi, és egy percig sem akarom viselni a nadrágot. Én akkor tudok nő lenni mellette, hogyha engedem, hogy ő férfi legyen.
Az édesanyám azt tanította, hogy legyek olyan, hogyha a férjem az utcán megy, akkor legyen egy ember, de ha bejön hozzám a szobába, akkor férfi legyen.
Kemények lettünk, uralkodni vágyunk, harcolunk. Ezzel szemben én szeretem, hogyha a nő lágy: attól szép és titokzatos. Szeretem, hogyha a nő nő mer lenni.
Semmi nem jó, ami erőszak, semmi nem jó, ami szélsőség. Sem a magánéletben, sem a szerelemben, sem a politikában. Nem olyan bonyolult a recept: a nő maradjon nő, és hagyja, hogy a férfi férfi legyen, és fordítva.

Vészabó Noémi: A tánc

VK: Ugyanakkor a szerelem, a szerelem iránti vágy jelen van.
VN:
Mi nők a nyomulással is feldöntöttük a régi egyensúlyt, azzal, hogy nem tudjuk méltósággal fogadni az udvarlást. De ezért is született ez a könyv, hiszen a szerelem mindennek az origója, mindent ez mozgat. Még a nagy történelmi megmozdulások mögött is egy-egy szerelem húzódott általában. Ennek ellenére még mindig tudunk a szerelemről beszélgetni, még mindig nem tudtuk megfejteni. Azért ülünk mi is itt, mert a szüleink szerették egymást. Ölelésből születtünk.
Ugyanakkor minden generáció átéli ugyanazt, mindig újratermeli magát ez a szerelem.

VK: Nem lehet, hogy a túlzott pszichológiai analizálgatással is rontunk napjainkban a helyzetünkön?
VN:
Az ókori jósdák bejárata fölött az állt: „Ismerd meg önmagad!”. Ez a világ egyik legbölcsebb mondása. Az emberek próbálják megfejteni a magasságokat, az óceánok mélyét, a folyók zuhanását, de önmagukat nem ismerik. Azt kérdezik van-e Isten, van-e élet a halál után? Pedig azt kellene megkérdezniük, hogy vagyok-e én, hol helyezkedem el ebben a történetben? Ami elgondolkodtató kérdés lehet sokaknak: van-e életem a halál előtt!
Mindez tehát leegyszerűsíthető, csak le kell róla hántani a felesleges túlagyalást.

VK: Várható a kötetnek még folytatása?
VN:
A téma az utcán a hever, és ez a témakör jóformán kimeríthetetlen. Megérne akár egy külön kötetet társkeresők világa, de lehetne egy külön novellagyűjteményben foglalkozni a negyvenes-ötvenes korosztállyal, ahol sok elvált férfi és nő a félelmei miatt már nem mer új kapcsolatba belevágni. A kiadóm is nyitott a folytatásra, akárcsak én.
Egy jó író, újságíró vagy filmrendező folyton figyel. A férjem, Dézsy Zoltán rendező sokszor a mindennapokban is snittekben gondolkozik, nem tud kilépni a filmezés légköréből.
Jómagam pedig vagy árnyékokat és fényeket látok vagy sztorikat az emberek mögött. A lényeg, hogy nyitott szemmel és szívvel járjunk a világban.

Képek forrása: Vészabó Noémi Facebook-oldala

Mia