„Gyula, természetesen!”

Gyulát, a Dél-Alföld egyik legfelkapottabb turisztikai célpontját is megviselte kissé a koronavírus-járvány okozta krízis, de az újranyitás óta egyre jobb látogatói számokat mérnek hétről hétre, és továbbra is sok belföldi turista tölti itt a szabadságát vagy egy-egy hosszú hétvégéjét. Görgényi Ernő polgármesterrel a kilátásokról, a turisztikai beruházásokról és a még idén várható rendezvényekről beszélgettem többek között.

gyulapromo

Viharsarki Kanapé: Gyula történelmi fürdőváros. Egész évben sokan keresik fel rövidebb vagy hosszabb időre kikapcsolódás céljából. A koronavírus-járvány első hulláma lényegében két és fél hónap kiesést jelentett több szektornak is. Miként vészelték át ezt az időszakot?
Görgényi Ernő:
A gyulai gazdaság azért több lábon áll, de kétségtelenül az egyik legismertebb ágazatunk a turizmus, de a húsipar is húzóágazat, a gyulai kolbász nagyon ismert termék Magyarországon. Azt majd meglátjuk, hogy a többi gazdasági ágazatot hogyan érintette a koronavírus-járvány miatti kár, ez majd az adózási adatokból ki fog rajzolódni. Azonban az információink szerint a többi ágazatot annyira nem viselte meg ez a leállás.
De a szolgáltató szektor, amibe beletartozik a turizmus, a vendéglátás és a kereskedelem is, az emberek közötti találkozásokra épülnek, ezért ez a válság ezeket az ágazatokat nagyon keményen sújtotta. Több százan lettek átmenetileg álláskeresők, a szállodákat, az éttermeket, a cukrászdákat bezárták, számos bolt is épp csak kinyitott.
Mikor leállt a turizmus, mi Gyulán arra készültünk, hogy újra fog indulni, ezért a kollégák folyamatosan dolgoztak, nem bocsátottunk el az önkormányzat gazdasági társaságainál senkit, mert a munkahelyek megőrzése volt a fő célunk a járvány idején is. Az idegenforgalom területén munkatársaink aktívan dolgoztak a turizmus újraindítása előkészítésén, ennek a munkának meghozta a gyümölcsét már az első pünkösdi hétvége, amikor a szallas.hu adatai szerint az első öt legnépszerűbb belföldi turisztikai célpontban Gyula ott volt.
Azonban a veszélyhelyzet elmúltával szemmel láthatóan újraindult az élet. Kinyitottak újra az éttermek, a dolgozóik jó részét visszavették, de újra várják vendégeiket a szállodák – először a Komló szálló tárta ki a kapuit –  és a cukrászdák is. A szállodai szektorból pedig jó hírek érkeznek, nagyon biztatóak a foglalási adatok, van ahol a 60 százalékot is meghaladják a számok.
Gyulának jellemzően a belföldi turizmus határozza meg az idegenforgalmát, körülbelül 80-85 százalék a belföldi utasok aránya, viszont a fürdő vendégkörében magasabb a külföldiek aránya, azonban ők alapvetően egynapos vendégek, többségük a partiumi, erdélyi területekről, 100 kilométeres vonzáskörzetből érkezik.

kastely

VK: A pünkösdi hosszú hétvégén újranyitott a Gyulai Várfürdő is. Az elmúlt egy hónap ott milyen eredményeket hozott? Milyen intézkedéseket kellett bevezetniük a járványügyi helyzet miatt?
GE:
A fürdő nagyon nehezen indult be, hiszen az időjárás is nagyon kedvezőtlen volt az elmúlt egy hónapban, ráadásul az óvó-védőintézkedések alapján csak a hidegvizes medencék működhettek, azok is élményelemek nélkül, ezért nem is volt igazán vonzó attrakció a fürdő. Most már azonban hétközben napi ezer körüli, hétvégente 4-5 ezer fő közötti a fürdőbe látogatók száma, ezért bizakodóak vagyunk. Azóta a szabályok is enyhültek, már a melegvizes medencék is és az élményelemek is működhetnek, tehát gyakorlatilag a Várfürdő teljes szolgáltatási repertoárját igénybe vehetik a vendégek.

VK: Augusztus 15-ig nincs mód nagyobb tömegrendezvények, fesztiválok megtartására. Ez több, nagy hagyományokkal bíró gyulai rendezvényt, fesztivált is érintett. Mi az ezek közül, amit esetleg az őszi időszakra át tudnak csúsztatni, illetve az augusztus 20-i államalapítás ünnepére mit terveznek?
GE:
A pálinkafesztivál volt az első olyan rendezvényünk, amely áprilisban elmaradt, ezt szeptember 17-19-e között tervezik megvalósítani, sajnos a többi rendezvény, így a Körösvölgyi Sokadalom, a Kézműves Sörfesztivál vagy a Gyulai Végvári Napok pótlására nincs lehetőség. Bár augusztus 20-án lesz rendezvény, viszont az ahhoz kapcsolódó Minden Magyarok Nemzetközi Néptáncfesztiválját sem tudják megszervezni, hiszen a fesztivál arról szól, hogy a határon túli, magyar néptánc kultúrát képviselő csoportok mutatkoznak be a többnapos rendezvényen, másrészről pedig mindig van egy díszvendég ország, amely más kultúrát képvisel. Ezért ebben a kritikus időszakban nem lehetett megszervezni ezt a fesztivált, hiszen a fellépők zöme külföldről érkezik.
Viszont az jó hír, hogy a Gyulai Várszínház 57. évadának előadásait előkészítették, hiszen egy-egy előadáson a nézők száma nem haladja meg az 500 főt, és egy darabot le lehet mondani az utolsó percben is, hogyha változik a járványügyi helyzet. Az ültetési renden egyelőre nem kellett változtatni, és maszkot sem kell a nézőknek viselniük az előadások alatt, a fertőzés kockázatát pedig az is csökkenti, hogy a legtöbb színdarabot szabadtéren adják elő, egyrészt a Várszínpadon, a gyulai vár épületében, másrészt a Tószínpadon, úgyhogy csak néhány előadást tartanak meg a kamarateremben, illetve az Erkel Ferenc Művelődési Központban.

gyulai vár2

VK: A korábbi években a Gyulai Nyár nevet viselő programsorozat szinte minden este valami kulturális csemegét tartogatott az érdeklődőknek. Az idén valami hasonló várja-e a kikapcsolódásra vágyókat?
GE:
A gyulai vár tövében található az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft. által üzemeltetett Rondella terasz, amely többek között könnyűzenei programokkal és szabadtéri diszkóval is várja a vendégeit, de az Emberi Erőforrások Minisztériumának égisze alá tartozó Térzene programhoz is csatlakozott Gyula, így a város több pontján csendül fel időről-időre a muzsika. De az említett nonprofit kft. és a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. mindennapra szolgáltat olyan programokat, amelyeken kis létszámú csoportok vagy pár fős társaságok is részt tudnak venni a nap bármely szakaszában. Mindezek mellett állandó kiállításokkal várja a látogatókat minden korlátozás nélkül a gyulai vár, az Almásy-kastély Látogatóközpont, az Erkel-emlékház vagy a Ladics Ház.

VK: A természet szerelmeseinek milyen programokat ajánlanak?
GE:
Épült egy új kerékpárút is, amely a városból a Városerdő nevű, Fekete-Körös mellett található üdülőtelepre vezet. Ez egy nagyon szép útvonal, végigvezet a Fehér-Körös és a Fekete-Körös közötti töltésen is. A járvány elleni védekezés szempontjából a legbiztonságosabbak a szabadtéri programok, ezért, és az új ökturisztikai fejlesztés miatt lett az egyik idei szlogenünk az, hogy „Gyula, természetesen!”. Ezzel is utalunk arra, hogy a város vonzerejének értékes részét képezi a természet, és Gyulán belül a parkok hálózata. Ráadásul a városunkon átfolyó Élővíz-csatornán is lehet evezni.

erkelter

VK: Milyen turisztikai beruházásokat időzítettek erre az évre?
GE:
Jelenleg két jelentős fejlesztés is zajlik. Az egyik az Almásy-kastély rekonstrukciójának a második üteme, amely egyben az utolsó ütem is. Bár egy kastélynál mindig van mit tatarozni, fejleszteni. Most a mellékszárny felújítási munkálatai zajlanak. A kastély ezen részét szokás cselédszárnyként is emlegetni, de valójában ez az épületegyüttes a 20. században már a grófi család lakóépületeként funkcionált. A renoválás befejezése után a tervek szerint a mellékszárny a kastély egykori lakói után kap majd egy hivatalos nevet. Ebben a szárnyban kialakítunk egy elegáns közösségi rendezvényteret, ezt nevezhetjük bálteremnek is. A kastély főépületének 2016-os megnyitása óta rengeteg megkeresés érkezett, hogy különböző rendezvényeket szeretnének tartani a kastélyban, azonban a főépületnek a térszerkezete nem teszi lehetővé rendezvények megtartását, ezért a mostani egy hiánypótló beruházás. Ebben a bálteremben lehet majd bálokat, lakodalmakat, konferenciákat, hangversenyeket, színházi előadásokat vagy számos közösségi rendezvényt megtartani.
Ezen túl bővítjük a kastély kiállítóhelyének fogadóterét, mert az jelenleg az egyik toronyban található, és mikor nagyobb csoportok érkeznek meglehetősen szűkösnek bizonyul, főleg a téli időszakban. De kialakítunk egy a gasztrotörténeti látványkonyhát is, amely egy főzős attrakció lesz, és ezeken az alkalmakon az érdeklődőknek szakavatott szakács tanítja meg a változatos fogások elkészítését. A gyulai konyha különlegességét az adja majd többek között, hogy olyan eszközök is elérhetők lesznek, amelyek a 19. századi konyhatechnikát jellemezték, a látogatók megismerhetik itt az úgynevezett csikótűzhelyet, de szabadtűzi ételek elkészítését is elsajátíthatják, sőt a kastély receptkönyvében fellelhető ételeket is elkészíthetik majd.
A másik beruházásunk pedig az Erkel tér és környezetének rehabilitációja, amely nemrég kezdődött el. Ez a tér a Százéves Cukrászda – Magyarország második legrégebbi cukrászdája – mellett található, és itt kapott helyet Erkel Ferenc, híres, gyulai születésű zeneszerzőnk köztéri szobra. A mellszobrot 1896-ban állítottak a gyulaiak és ez az első köztéri műalkotás, mely a halála után Erkelről készült. A gyulai váron kívül az Erkel tér az a látványosság, amelyet minden idelátogató turista felkeresi, hogyha Gyulán jár. A téren park- és zöld területfejlesztés zajlik, felújítják a meglévő sétányokat, és újakat is létesítenek. A szobor köré visszaépítik azt az eredeti kovácsolt vas kerítést, amelyet a 20. század során elbontottak, és a Várfürdőbe került az Erkel-fa köré. A szobor körül egészen unikális módon a burkolatba épített LED-fények segítségével a Himnusz kottája rajzolódik majd ki, maga az Erkel tér pedig egy versenyzongora formáját fogja felölteni.
A beruházásnak az is nagy értéke, hogy megnöveljük másfélszeresére a Százéves Cukrászda teraszát. Valamint most felújítjuk a Petőfi tér északi és nyugati részét, amely a 2008-as belvárosi rehabilitációból kimaradt. A fejlesztési területen gyarapítjuk a zöldfelületet, új fákat és cserjéket telepítünk.

óriáskerék

VK: Mit várnak az M44-es autóút megépülésétől? Ez milyen hatással lehet majd a város életére?
GE:
Készültünk az M44-es út megépülésére gazdasági koncepciókkal, mert egy autóút akkor hozza meg az áldásos hatását, hogyha az érintett térség készül is gazdaságfejlesztési tervekkel. Egyrészt természetesen a turizmus területén várható a vendégforgalom növekedése, hiszen most már időben hamarabb és ráadásul és kényelmesebben elérhető lesz a város. Ettől többek között a hétvégi és a konferenciaturizmus növekedését várjuk. A fürdő fejlesztésével és szolgáltatásainak bővítésével is igyekszünk majd erre a megnövekedett keresletre választ adni.
De emellett hangsúlyt fektetünk az ipar fejlesztésére is. Most zajlik a Déli ipari park kialakítása, és mint az ismert, az Airbus Helicopters egy új gyárat épít Gyulán, ez lesz az első magyarországi gyáruk. A gyárban helikopterek dinamikus rendszereihez állítanak majd elő alkatrészeket. Minden ipari beruházás értékes, de ez a tevékenység képzett mérnököket és szakmunkásokat igényel, ez azt jelenti, hogy ezeket a dolgozókat jól megfizetik, így a város vonzereje és népességmegtartó képessége még inkább növekedni fog.

Képek:

Dr. Görgényi Ernő Gyula Város polgármesterének hivatalos Facebook-oldala

Gyulai Turisztikai NKft. – szakmai oldal

Gyulai Várfürdő

Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont

Okos zebrával teszik biztonságosabbá Gyula egyik legforgalmasabb pontját

A legfrissebb adatok szerint évente közel 1000 gázolás történik gyalogos átkelőhelyeken, amely a napi átlagot tekintve 3 embert érint. Békés megyében az elmúlt évben minden hónapra jutott egy ilyen baleset, amelyből 3 súlyos sérüléssel végződött. E szám csökkentésére okoszebrát alakítanak ki Gyula egyik legforgalmasabb csomópontjában a Generali a Biztonságért Alapítvány támogatásával.

P2370120

Gyulán a legtöbb baleset a belvárosi utakon történik. A statisztikai mérések alapján a város egyik legforgalmasabb útszakasza a Béke sugárút és a Hétvezér utca kereszteződésénél található. Az okoszebra helyszínéül szolgáló rész vonzáskörzetében jelentős gyalogos forgalommal bíró oktatási intézmények – köztük a Gyulai Római Katolikus Gimnázium – és vendéglátó egységek helyezkednek el, amelyek napi gyalogos forgalma átlagosan meghaladja az 1500 főt és a több mint 2000 gépjárművet. A szakasz veszélyességi szempontból így kiemelt baleseti gócpontnak számít – olvasható a közleményben.

A korábbi években néhány baleset is előfordult a zebra környékén. Emellett sok lakossági megkeresést, panaszt, észrevételt kaptunk a területen található gyalogátkelő-hellyel kapcsolatban. Időközben szakemberekkel is egyeztettünk, és munkatársaink is felmérték a körülményeket. Mindezek eredményeket született meg a testületi határozat arról, hogy pályázunk az említett alapítványi kiírásra. A beruházás mind a gyalogosokat, mind az autósokat segíti majd, erősítve a közlekedésbiztonságot

 – mondta el dr. Görgényi Ernő polgármester.

P2370231

Az okoszebra egy intelligens közlekedésbiztonsági rendszer. Az útburkolatban elhelyezett aktív LED prizmák segítségével, villogó fénnyel hívja fel az autósok figyelmét a kijelölt gyalogátkelőn éppen áthaladó gyalogosokra. Az út két szélén szenzorral ellátott oszlopokat vagy kamerákat helyeznek ki, amelyek így érzékelik a gyalogosok áthaladását – és a jelzés csak addig tart, amíg a gyalogos áthalad az úttesten.

A rendszer kiemelkedő mértékben segíti a biztonságos látási viszonyok megteremtését – amelyet itt az út mentén nemcsak a parkoló autók, hanem a meglévő fák is befolyásolnak. Egy Debrecenben telepített okoszebránál a vizsgálatok szerint például  a rendszer telepítése előtt megállási hajlandóság az autósok részéről 55% volt, két hónap múlva viszont 76%-ra emelkedett.

DSCN3806

A Generali a Biztonságért Alapítvány egyik fő célkitűzése a baleset-megelőzés, a gyalogosok védelme. Az elmúlt másfél évben közel 1500 embert ütöttek el a zebrákon országszerte. Most, hogy részben újraindul az élet a karantén után, kiemelten fontos, hogy az ehhez hasonló forgalmas átkelőhelyeket egy okos zebrával tegyük még biztonságosabbá

– mondta el Olt Boglárka, az alapítvány képviselője.

Az alapítvány 2018-ban már 10 okoszebra kiépítésével kezdte, majd 1 évvel később 15 készült az országban, idén pedig 20-at terveznek. A kivitelezésre jelenleg is pályázhatnak települési és kerületi önkormányzatok.  A gyulai, mintegy 2,9 millió forintos beruházás 50%-os önkormányzati önrészét a Global Safe Kft. biztosította – írták.

Újra várja vendégeit a történelmi fürdőváros

A koronavírus-járvány miatt bevezetett intézkedések további enyhítésével egyértelművé vált, hogy újra elindulhat a hazai turizmus. Gyula, a belföldi utazók egyik legkedveltebb úti céljaként pedig újra megmutathatja magát és értékeit a vendégeknek.

A képen a következők lehetnek: felhő, égbolt, túra/szabadtéri, természet és víz

Nagyon vártuk már ezt a pillanatot, és a kényszerű leállás időszakában is mindent megtettünk azért, hogy előrelépjünk: a Várfürdőben, a kiállítóhelyeinken és a város számtalan szálláshelyén is felújításokkal, előrehozott karbantartási munkálatokkal készültünk arra, hogy a  lehető legjobb formánkban térhessünk vissza a pályára. Intenzív párbeszédet folytattunk a turisztikai szektor szereplőivel, ezzel az összeállítással pedig szeretnénk minél teljesebb képet adni arról, mivel várjuk a hozzánk érkezőket

– olvasható az önkormányzat által kiadott közleményben.

A pünkösdi hétvégén nyit a Várfürdő

A város legnagyobb turisztikai attrakciója, a Gyulai Várfürdő 2020. május 30-tól újból várja vendégeit! Hosszú idő telt el, a fürdő kényszerű leállása óta, ez az időszak azonban hasznosan telt. A fürdőben számos felújítást, karbantartást végeztek el, és felkészültek arra is, hogy a kikapcsolódni vágyó vendégeket a megfelelő biztonsági intézkedések mellett fogadhassák. Az óvintézkedések mellett fokozatosan bővítik szolgáltatásaik kínálatát is. A fürdő dolgozói arra kérik vendégeiket, hogy tartsák be azokat az óvintézkedéseket, amelyeket a látogatók és az ottdolgozók egészségének megóvása érdekében írtak elő.

A medencék létszámkorlát biztosítása mellett üzemelhetnek. A vendégterek fertőtlenítése folyamatos, a közösségi terekben a kézfertőtlenítők a kijelölt helyeken a vendégek és a dolgozók számára folyamatosan rendelkezésre állnak.

A Gyulai  Várfürdő a  szükséges  korlátozások  mellett,  minden  nap 9:00–18:00-ig tart nyitva.

Belépőjegy 990,- Ft egységáron vásárolható, 6 éves kor alatt ingyenes. Belépés a Kőhídon és a Nyári pénztárnál lehetséges – írták.

A képen a következők lehetnek: asztal és étel

Egyelőre zárva maradnak a múzeumok

Az érvényben lévő szabályozás miatt a gyulai múzeumok nyitási időpontja még bizonytalan.

A város szimbólumának számító téglavár a Gyulai Várszínház új várszínpadának és nézőterének előre tervezett beépítése okán május 18–22. között zárva tart, május 23-tól azonban – az egyre nagyobb számban érkező szállásfoglalások miatt is – a várudvar látogatását már folyamatosan lehetővé teszik.

A vár szabadtéri részeire a belépést, valamint az óránkénti vártörténeti ismertetőt a szokásos belépő feléért biztosítják.

Életre kel a belváros is

A Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont kávézója május 6. óta újra várja a vendégeket. A vár mellett találtható Rondella Terasz tervezett nyitási időpontja május 26-a.

A gyulai éttermek, cukrászdák és kávézók döntő többsége – köztük a város legismertebb cukrászdája a Százéves is – kihasználja a bejelentett enyhítés adta lehetőséget, és a terasz mellett jövő héten megnyitja a beltéri részeit is – olvasható a közleményben.

A tervek szerint hamarosan egy átfogó turisztikai anyaggal jelentkezem a város látnivalóiról és tervezett rendezvényeiről.

Addig pedig, aki egy kicsit jobban megismerné a város nevezetességeit és felfedezné a vendéglátóhelyeit vagy épp szállást keresne, látogasson el a visitgyula.com oldalra! De érdemes felkeresni a Gyulai Turisztikai NKft. – szakmai oldalát is a Facebookon.

Képek:
Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont
Gyulai Turisztikai NKft. – szakmai oldal

 

 

Házhoz ment a színház Békéscsabán

A színház házhoz megy címmel zenés sorozatot indított a Békéscsabai Jókai Színház. A szórakoztató műsort május 7-én, csütörtökön délután vitték el a művészek a város lakótelepeire. Az előadást otthonról, az ablakokból, az erkélyekről tekinthette meg a közönség – olvasható a Békéscsabai Jókai Színház honlapján.

jokaisz

A koronavírusjárvány miatt elrendelt kényszerszünetben a színházak nem játszhatnak, a színészek otthon tanulnak, online próbákat tartanak és a díszletek, jelmezek is készülnek az új bemutatókra. A közönség azonban a vészhelyzet óta sem maradt kultúra nélkül, a repertoár átköltözött az online felületekre, ahol folyamatosan láthatók régi előadások felvételei és otthoni karanténvideók.

Új kezdeményezés a kínálat bővítésére a lakótelepekre utazó produkció, ahol elsőként Gulyás Attila, Csonka Dóra és Nagy Róbert énekelt. A 30 perces összeállításban dalok és duettek, musical- és operettrészletek, rajzfilmzenék, pop- és táncdalok csendültek fel a békési megyeszékhely lakótelepein.

A közönséget arra kérték, hogy az óvintézkedéseket betartva, maradjanak otthon, ne menjenek közel a guruló színpadhoz, az erkélyekről, az ablakokból nézzék az előadást.

A színház dolgozói bizakodók, a teátrum honlapján ugyanis már arról írnak, hogy a korlátozások feloldása után több premierrel is készülnek. Többek között színpadra állítják Wass Albert Tizenhárom almafáját és A Megfeszített című rockoperát.

Békéscsabai Jókai Színház/Hír TV

Unorthodox: Mindig van másik út

A Netflix egyik legújabb sorozata, az Unorthodox, amely Deborah Feldman önéletrajzi regénye alapján készült, egy haszid közösségből származó zsidó nő megpróbáltatásait és szabadulását követi végig. A négyrészes mini széria bár kapott hideget-meleget, sokakat megérintett. Többek között engem is.

unorthodox

Aki ismer, tudja, hogy élénk érdeklődést mutatok a különböző kultúrák iránt, így van ez a zsidó kultúrkörrel is. A sokszor zárt diaszpórákon belül is különös helyet foglalnak a szatmári haszidok, akik a tengerentúlon, New York Williamsburgben élnek még ma is szép számmal. Az ultraortodox közösség szabályai szinte kőbe vannak késve, a nők feladata az, hogy mihamarabb férjhez menjenek, és gyermekeket szüljenek, lehetőség szerint minél többet. Ennek oka a sorozatban többször is elhangzik, a nagycsaládok célja, hogy „visszapótolják” azt a hatmillió zsidót, akik a vészkorszakban odavesztek.

Ebben a közegben nő fel Esty, aki családi háttere miatt már szinte születésétől kezdve kilóg a sorból. Édesapja részeges, az édesanyja pedig a családi legendárium szerint őt hátrahagyva babakorában elmenekült Williamsburg-ből, és német felmenői révén Berlinben kezdett új életet. Esty 19 éves, mikor kiválasztják számára a jövendőbelijét, Yankit. Az esküvőig mondhatni minden rendben is megy, azonban a nászéjszaka elhálása sehogy sem sikerül. Ezen a néző már meg sem lepődik azután, hogy a házasságot megelőző oktatáson kiderül, Esty azt sem tudja, hogy van hüvelye, azt pedig végképp nem, hogy az mire való. Így a fiatal lány a testi és lelki kínokkal átszőtt házasélettől és a merev szabályoktól becsömörve egy nap úgy dönt, hogy kihasználja német származásából adódó jogait, és a zongoratanárnőjének közreműködésével Berlinbe szökik.

A modern európai közegben a lányt először bár csodabogárnak titulálják, azonban hamar kiderül, hogy jócskán van zenei érzéke, és egy konzervatóriumi ösztöndíjat is megkaphatna kis szerencsével, amellyel valóban megnyílhatna előtte egy új élet kapuja. Azonban az idő szorít, és a férje is a nyomára bukkan kuzinjával, és csak Esty erején múlik, melyik utat választja.

Bár a berlini szín sokszor vontatott, és egyes jelenetek elég depresszívre sikerültek, a minisorozat mindazoknak igazi csemege lehet, akik szeretnek titokzatos fátyolok mögé belesni, és a sok fikció mellett néha életszagú történetre vágynak. A széria már-már dokumentarista részletességgel mutatja be a szatmári haszidok világát. Ez leginkább Esty és Yanki esküvőjén csúcsosodik ki, amely már-már olyan, mintha egy dokumentumfilmet néznénk. A film autentikusságát pedig tovább emeli, hogy a zsidó szereplők jiddisül beszélnek. Ezt a nyelvet napjainkban ma már csak alig kétmillión használják.

Az Unorthodox mindössze négy rész, könnyedén magával tudja ragadni a befogadót, így rövid idő alatt „ledarálható”. S mivel központi témája a másság, az önelfogadás, az útkeresés a küzdeni akarás, duplán jól jöhet ezekben a karanténos időkben.

Fotó: port.hu

Elmarad idén Magyarország legnagyobb rockzenei flashmobja

A járványhelyzetre való tekintettel a Cityrocks Hungary (Magyarország legnagyobb rockzenekara) Dunaújváros önkormányzatával közösen úgy döntött, hogy idén, július 25-kén nem tartják meg az ország legnagyobb rockzenei flashmobját – olvasható a szervezők által kiadott közleményben.

cityrocksdóm

Igaz, hogy a tömegrendezvényeket illető tilalom 2020. augusztus 15-ig áll fenn, de a hírek alapján a Cityrocks Hungary nem látja garantáltnak, hogy addigra már lesz hatékony, mindenki részére hozzáférhető vakcina és gyógymód is. Ezért még ha augusztus 15-e után esetleg nem is áll fenn a korlátozás, széleskörű átoltottság nélkül akkor is felelőtlenségnek tartanák sok ezer embert hívni egy olyan helyszínre, ahol nem garantálható a biztonságos távolság megtartása – írták.

A Cityrocks Hungary nemcsak azt tartja fontosnak, hogy sokan összegyűljenek zenélni, hanem azt is, hogy mindenki biztonságban legyen. A szervezők ezzel a döntéssel tudnak legjobban vigyázni a zenészekre és a közönségre is. A program elmaradása nem törlést, hanem halasztást jelent, és amennyiben kedvezőbbek lesznek a körülmények, jövő tavasszal pótolják be az óriászenekar nagykoncertjét.

A 2021-es rendezvényre a jelentkezés folytatódik, már most több mint 600-an regisztráltak. Jelentkezni a http://cityrocks.hu/ oldalon lehet – olvasható a közleményben.

Magyarország legnagyobb rockzenekara legutóbb egy karantén flashmobbal hívta fel magára a figyelmet. A mintegy 200 zenész közös munkájának eredménye egy ötperces klip lett, amelyben azokra a hétköznapi hősökre hívták fel a figyelmet, akik nap mint nap a koronavírus ellen harcolnak.

Hír TV/Facebook