Irgalmatlanok – újabb sötét vásárhelyi titkokról hull le a lepel

Herczeg Sándor nem tétlenkedett sem a  karantén előtt, sem az alatt. Az Öt halott a vásárhelyi paplakban című, hódmezővásárhelyi bűneseteket feldolgozó kötetének nyár végén érkezik a folytatása, amely az Irgalmatlanok címet kapta. A szerzővel a kötet munkálatairól, az abban található történetekről és a várható megjelenésről is beszélgettem.

irgalmatlanok1

Viharsarki Kanapé: Mióta dolgoztál az Irgalmatlanok című köteteden? A karanténban vált teljessé vagy már előtte voltak meg belőle töredékek?
Herczeg Sándor:
Elsőként köszönöm a lehetőséget, hogy ismét válaszolhatok kérdéseidre, hiszen az „Öt halott a vásárhelyi paplakban” című könyvem kapcsán is beszélgethettünk, nem is beszélve a tavaly decemberi teltházas könyvbemutatóról, melyet kitűnően moderáltál.

Az „Irgalmatlanok” alapötlete már az első kötet megjelentésekor megszületett, mivel a közönségtalálkozón is felmerült néhány olyan ügy, melynek érdemes volt utánamenni. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy akadtak olyan esetek, melyeknek már rendelkeztem az „alapjával”, így nem teljesen a nulláról indultam. Összességében már az első könyv előtt dolgoztam egy-két történeten, melyek abba még nem kerültek be, így nagyjából egy év kutatását tartalmazza az „Irgalmatlanok” is. A koronavírus-járvány miatti karantén – hiszen nem tudtam Budapestre menni, a kollégáimmal interneten tartottam a kapcsolatot – valóban több itthonlétet jelentett, ezért abban az időszakban sokat tudtam az írással foglalkozni.

VK: Mennyiben lesz másabb ez a kötet, mint az Öt halott a vásárhelyi paplakban?
HS: Mindenképpen hosszabb és tartalmasabb lesz, hiszen a helyiek mellett valamennyi, az esetekkel kapcsolatos országos forrást is átnéztem, leginkább az Arcanum Digitális Tudománytár, illetve a Library Hungaricana anyagait használva. Ezzel együtt természetesen a szokásos utak sem maradtak el: a helyi könyvtár, a vásárhelyi és a megyei levéltár, a katolikus és református egyházak anyakönyvei szintén hasznos bázisnak bizonyultak, s természetesen a helyi sírkertekben, illetve a „bűnügyi helyszíneken” is kutattam – jórészt sikerrel.
Az „Irgalmatlanok” tehát terjedelmében és fényképanyagában is meghaladja az előző könyvemet. Sőt: bátran mondhatom, hogy maguk a történetek is izgalmasabbak, sokrétűbbek és helyenként rejtelmesebbek is. Ami még újdonság, hogy – ahol csak lehetett – megpróbáltam utánajárni a tettesek, netán az esetek más résztvevőinek további sorsának, ami az ilyen típusú könyveknek általában nem sajátossága.

gyilok

Egy gyilkosság helyszíne (Forrás: vasarhely24.hu)

VK: Maradtál most is Vásárhelyen határain belül vagy a környék bűnügyeinek is a nyomába eredtél?
HS: Nagyrészt igen, bár jó néhány eset a környékbeli tanyavilághoz köthető, amely sok-sok évvel ezelőtt rendkívül kiterjedt volt. Mindemellett foglalkozom egy székkutasi gazdálkodó elég borzalmas halálával, és egy olyan üggyel is, melyet igazából Budapesten követtek el, de a gyilkosokat végül Hódmezővásárhelyen fogták el. Ez utóbbi eset, amely a nyilas korszakban történt, módot adott arra is, hogy a tettesek és egykori társaik embertelenségére a fővárosi események tükrében is rávilágíthassak.

VK: Van-e olyan történet, amely különösen megrázott vagy megérintett? Esetleg bukkantál-e most is olyan szálra, amely hozzád vagy a családodhoz kötődik?
HS:
Az imént említett pontosan ilyen volt, a könyvből ki is derül majd, hogy miért. Emellett Nagy Sándor földbirtokos 1919-es halálát emelném ki, hiszen ennek „titka” csak két esztendővel később derült ki, de a történet gyakorlatilag a 30-as évek végén zárult le teljesen. Családi szál ebben sem volt, bár a tanúk között szerepelt egy olyan név, amely megegyezett az ükapáméval, mindazonáltal az lehetett névazonosság is.

nagys

Nagy Sándor földbirtokos halálhíre a helyi lapban (Forrás: vasarhely24.hu)

VK: Mikorra várható a megjelenés? Tervezel-e most is ehhez kapcsolódóan közönségtalálkozót?
HS:
Elsősorban szeretném kiemelni, hogy hatalmas megtiszteltetés ért, hiszen az „Irgalmatlanok” – a címet egyébként párom, Bereczki Marianna találta ki – előszavát a számtalan díjjal kitüntetett, és egyebek mellett Hódmezővásárhely díszpolgári címével is rendelkező Szenti Tibor író, néprajzkutató jegyzi. Ezúton is szeretném neki megköszönni ezt a bizalmat, melynek igyekszek a továbbiakban is megfelelni.

A könyv megjelenését nyár elejére szerettem volna, és a legutóbbiak szerint bemutatóval együtt, ugyanakkor a járványhelyzet miatt a városi könyvtár olvasóterme még nem használható, így ez az időpont várhatóan szeptemberre tolódik. Ha ebben változás lesz, akkor természetesen ezt időben, reményeim szerint itt , valamint az „Öt halott a vásárhelyi paplakban” nevű Facebook-oldalon is jelezni fogom.

Képek: Öt halott a vásárhelyi paplakban Facebook-oldala, vasarhely24.hu

Elkezdődött az idei Megyenap szervezése

Szeptember 5-én – amennyiben a járványügyi helyzet engedi – ismét lesz Megyenap Békéscsaba főterén.

20180724_001

A Békés Megyei Önkormányzat 2016 óta minden év szeptemberének első szombatján szervezi meg a megyei összetartozás napját, a Megyenapot. A visszajelzések és a rendezvény alatt tapasztaltak alapján elmondható, hogy sikeres, sok megyében élőt megmozgató esemény várta az előző években az érdeklődőket. Nem volt kérdés, hogy 2020-ban is lesz Megyenap – olvasható a Békés Megyei Önkormányzati Hivatal közleményében.

A koronavírus-járvány miatt sorra maradtak el a rendezvények, fesztiválok és falunapok, kezdetben úgy tűnt, mi sem tudjuk megszervezni az ötödik Megyenapot. A sikeres védekezésnek köszönhetően azonban enyhültek a megszorítások, ezért úgy döntöttünk a szervezőbizottsággal, hogy elkezdjük megtervezni a szeptember 5-ei rendezvényt. Természetesen, amennyiben a járványügyi-helyzet úgy alakul, módosíthatjuk a most született döntést, de bízunk abban, hogy erre nem kerül sor

– mondta Zalai Mihály, a Békés Megyei Önkormányzat elnöke.

Hozzátette: a rendezvényre érkezők biztonsága érdekében meg kell hozni néhány szigorítást, az idei Megyenap kicsit más lesz, mint a korábban megszokottak, de igyekeznek mindent megtenni azért, hogy a kilátogatók jólérezzék magukat, megtalálják az őket leginkább érdeklő programokat.

Már az előző években is kiemelt figyelmet fordítottunk a gyermekekre, hiszen ők a jövőnk, a legdrágább értékeink. Idén azonban még inkább központba helyezzük a legkisebbeket. A programok tervezését elkezdtük, még sok-sok egyeztetésre van szükség, hamarosan jelentkezünk a részletekkel

– zárta szavait Zalai Mihály.

Időutazást hajtott végre a Fool Moon együttes

A Kajagoogoo énekesének Végtelen történet című dala csendül fel egy új videóban.

foolmoon

1988-ban vagy 2020-ban készült a Fool Moon vokálegyüttes új videója? Minden néző egy kicsit időzavarba kerül a klip megtekintésekor. A zenekar állítása szerint egy régi, 1988-ban még VHS kazettára készült videót hoztak nyilvánosságra. Ezt a kijelentést el is fogadhatná a néző, ugyanakkor sokakban felmerülhet egy fontos kérdés: ha ez 1988-ban készült, akkor az egyik énekesük hogyan szerepelhet a videóban? Hiszen ő később született…

„Az elmúlt karanténos időszakban – mint rengetegen a világon -, én is elkezdtem rendet rakni a padláson, a régi dolgok között. Ekkor bukkantam rá a ’80-as évekből származó relikviáimra: többek között egy úttörősípra, egy strandos nyakbaakasztható pénztárcára, egy kazettás magnóra, kézzel rajzolt Ghostbusters-es borítóval ellátott kazettával, valamint erre a titokzatos VHS kazettára. Kölcsön kértem egy magnót, ami először begyűrte a szalagot, de egy barátunknak sikerült többé-kevésbé kinyernie belőle a felvételt. Még maradt benne néhány hiba.„

 – mondta Németh Miklós, a Fool Moon vezetője.

Miklós elárulta, 1988 óta annyit fejlődött az acappella technika és olyan számítógépek vannak, amivel egyszerűen visszaküldték Bencét ’88-ba, hogy beugorjon az akkori énekes, Márti helyett.

Az acappella együttes egy teljes filmzenés műsort készül összerakni. Ebben szerepel majd a Neverending Story. A Fool Moon audiovizuális mindent tudója, Molnár Gábor ötlete alapján a Snapchat effektjeit használták arra, hogy gyerekeknek tűnjenek a videón, amibe belevágtak mindenféle régi videóeffektet. A filmet a tavaszi Fool Moon Acappella Fesztiválon akarták bemutatni, de a járványügyi helyzet miatt a fesztivál elmaradt.

foolmoon2

Pályafutásunk egyik legjobb tavaszára készültünk, sajnos el kellett köszönnünk az összes hazai és külföldi fellépésünktől, csak a mellékes bevételi források maradtak, ha volt valakinek. Volt, aki megpróbálta átvészelni eddig a tartalékokból, volt, aki azonnal kétkezi munkát vállalt. Átszerveztük és elhalasztottuk októberre a 15. Fool Moon Acappella Fesztiválunkat is, de persze addig sem szerettük volna a rajongókat Fool Moon nélkül hagyni. Az online koncertezést sajnos nem tudtuk úgy megoldani, hogy a tőlünk megszokott minőséget kapja a közönségünk, viszont egy-egy humoros tartalom és sok vokálos-videós közreműködés belefért az időnkbe”

– mondta Németh Miklós.

A zenekar az elkövetkező időben megpróbálja bepótolni az elmaradt koncerteket, számtalan hazai és külföldi koncertet adnak majd. Reményeik szerint idén októberben megtarthatják a külföldi sztárfellépőkkel közös szegedi Acappella Fesztiválukat, de az énekegyüttes addig is dolgozik, már a következő lemez anyagát készítik.

Fotó: A Fool Moon együtt Facebook-oldala

Karanténklippel rukkolt elő a Köménymag zenekar

A Köménymag zenekar épp bemutatkozó koncertre készült amikor kitört a járvány, emiatt a májusi szegedi fellépésük elmaradt. Viszont a csapat nem tétlenkedett a kényszerszünet alatt sem, hanem újabb számokat dolgozott fel, a meglévőket pedig tökéletesítették: persze mindenki otthon egyedül. A zenekar megalakulásáról, küldetésükről és a karanténklipről kérdeztem többek között Révész Zsoltot, a zenekar basszusgitárosát.

köménymag

Viharsarki Kanapé: Hogy verbuválódtatok össze? Korábban zenéltetek-e együtt?
Révész Zsolt:
Ebben a felállásban egy éve játszunk együtt. Régóta nagyon jó barátok vagyunk, de mindenki más-más zenekarban játszott korábban. A zenekar tagjai Cityrocks Hungary rendezvényeinek lebonyolításában is dolgozik már évek óta, így jött össze, hogy akkor csináljunk egy bandát is. Amúgy 20-25 éves barátsággal a hátunk mögött jól ismertük egymást, egyszerű volt kitalálni a stílust, az irányvonalat.

VK: Csak feldolgozások szerepelnek a repertoárotokban vagy saját szerzemények is?
RZs:
Elsődlegesen mi szórakoztatni szeretnénk. Ezért a műsorban főleg a 70-es és 80-as évek magyar pop-rock slágereit játsszuk, áthangszerelve, a mi zenei stílusunknak tetszően. Itt főleg olyan dalokat dolgozunk át, melyek méltatlanul feledésbe(?) merültek. Ezeket mi mélyrehangolt gitárokkal, dögös hangszerelésben adjuk elő. Természetesen saját számok is íródtak/íródnak, hisz az előadóművészek nagy része szeretne saját szerzeményeket is bemutatni, megmutatni.

VK: Hogy fogadta a közönség a karanténklipeteket? Miért pont a Titkaid című dalra esett a választásotok?
RZs: Hogy miért a Titkaid? Talán azért választottuk ezt első videóklipnek, mert ebben dominál legjobban a két énekhang, és a dal is jól harmonizált, jól megírt dal volt. Érthetetlen, hogy miért nem lett nagyobb sláger anno. Mi csak jól megrockosítottuk. A klipben családtagjaink, szeretteink is szerepelnek, hisz a 2 hónapos bezártság miatt sok időt tölthettünk velük, ami szerintünk mindenkinek jót tett a világon.

próba

VK: Mikor várható majd az első fellépésetek? Fesztiválokon vagy nagyobb rendezvényeken találkozhatunk-e majd veletek?
RZs:
A járványhelyzet miatti leálláskor, a próbák és a koncertek elmaradásakor rögtön arra gondoltunk, hogy az online tér lehet most a megoldás, hogy a zenekar ebben a felállásban bemutatkozhasson.
Bár korábban 2017 óta számtalan koncertet adott a zenekar, több nagy fesztivál és klubkoncertet adott már, de az új tagokkal az idei fesztiválszezon alatt mutatkozott volna be a csapat. Ősszel, ha már lehet akkor klubokban fogunk játszani. 2021-ben pedig reméljük több nagyfesztiválra is elmegyünk.

Képek: A Köménymag zenekar Facebook-oldala

 

Okos zebrával teszik biztonságosabbá Gyula egyik legforgalmasabb pontját

A legfrissebb adatok szerint évente közel 1000 gázolás történik gyalogos átkelőhelyeken, amely a napi átlagot tekintve 3 embert érint. Békés megyében az elmúlt évben minden hónapra jutott egy ilyen baleset, amelyből 3 súlyos sérüléssel végződött. E szám csökkentésére okoszebrát alakítanak ki Gyula egyik legforgalmasabb csomópontjában a Generali a Biztonságért Alapítvány támogatásával.

P2370120

Gyulán a legtöbb baleset a belvárosi utakon történik. A statisztikai mérések alapján a város egyik legforgalmasabb útszakasza a Béke sugárút és a Hétvezér utca kereszteződésénél található. Az okoszebra helyszínéül szolgáló rész vonzáskörzetében jelentős gyalogos forgalommal bíró oktatási intézmények – köztük a Gyulai Római Katolikus Gimnázium – és vendéglátó egységek helyezkednek el, amelyek napi gyalogos forgalma átlagosan meghaladja az 1500 főt és a több mint 2000 gépjárművet. A szakasz veszélyességi szempontból így kiemelt baleseti gócpontnak számít – olvasható a közleményben.

A korábbi években néhány baleset is előfordult a zebra környékén. Emellett sok lakossági megkeresést, panaszt, észrevételt kaptunk a területen található gyalogátkelő-hellyel kapcsolatban. Időközben szakemberekkel is egyeztettünk, és munkatársaink is felmérték a körülményeket. Mindezek eredményeket született meg a testületi határozat arról, hogy pályázunk az említett alapítványi kiírásra. A beruházás mind a gyalogosokat, mind az autósokat segíti majd, erősítve a közlekedésbiztonságot

 – mondta el dr. Görgényi Ernő polgármester.

P2370231

Az okoszebra egy intelligens közlekedésbiztonsági rendszer. Az útburkolatban elhelyezett aktív LED prizmák segítségével, villogó fénnyel hívja fel az autósok figyelmét a kijelölt gyalogátkelőn éppen áthaladó gyalogosokra. Az út két szélén szenzorral ellátott oszlopokat vagy kamerákat helyeznek ki, amelyek így érzékelik a gyalogosok áthaladását – és a jelzés csak addig tart, amíg a gyalogos áthalad az úttesten.

A rendszer kiemelkedő mértékben segíti a biztonságos látási viszonyok megteremtését – amelyet itt az út mentén nemcsak a parkoló autók, hanem a meglévő fák is befolyásolnak. Egy Debrecenben telepített okoszebránál a vizsgálatok szerint például  a rendszer telepítése előtt megállási hajlandóság az autósok részéről 55% volt, két hónap múlva viszont 76%-ra emelkedett.

DSCN3806

A Generali a Biztonságért Alapítvány egyik fő célkitűzése a baleset-megelőzés, a gyalogosok védelme. Az elmúlt másfél évben közel 1500 embert ütöttek el a zebrákon országszerte. Most, hogy részben újraindul az élet a karantén után, kiemelten fontos, hogy az ehhez hasonló forgalmas átkelőhelyeket egy okos zebrával tegyük még biztonságosabbá

– mondta el Olt Boglárka, az alapítvány képviselője.

Az alapítvány 2018-ban már 10 okoszebra kiépítésével kezdte, majd 1 évvel később 15 készült az országban, idén pedig 20-at terveznek. A kivitelezésre jelenleg is pályázhatnak települési és kerületi önkormányzatok.  A gyulai, mintegy 2,9 millió forintos beruházás 50%-os önkormányzati önrészét a Global Safe Kft. biztosította – írták.

“Rá kell ébreszteni a magyarokat arra, hogy nekünk kötelességünk van!” – beszélgetés a vásárhelyi történésszel, Nagy Gyöngyivel

Nagy Gyöngyit mindenki ismeri, aki valaha is megfordult Hódmezővásárhelyen egy kulturális eseményen. A fiatal történész immáron öt éve az Emlékpont munkatársa, és büszke vásárhelyiként azon dolgozik még ellenszélben is, hogy mentse a menthetőt, továbbörökítse azokat az értékeket, amelyek egyedivé teszik szeretett városát. Emiatt hívta többek között életre hasonlóan gondolkodó társaival tavaly novemberben a Tormay Cécile Polgári Kört is. Nagy Gyöngyivel Tormay Cécile örökségéről, történelmünk tanulságairól és a Trianon okozta fájó sebekről beszélgettünk.

Gyöngyi3

Viharsarki Kanapé: Számodra mit jelent a vásárhelyiség fogalma?
Nagy Gyöngyi: Ezen még sohasem gondolkoztam, azon már viszont többet töprengtem, hogy mit jelent számomra Hódmezővásárhely. Vásárhely számomra a gyökereimet jelenti, ehhez a városhoz tartozom, és itt vagyok szabad. Ez a város szellemi szabadságot jelent számomra. Bár minden településnek megvan a maga történelme és kultúrája, Hódmezővásárhely mégis egy különleges színfolt Magyarországon. Rólam tudni kell, hogy nem értelmiségi családból származom, de ugyanakkor otthonról értékként a gyökerek, az eredet tiszteletét és a becsülettel végzett munka fontosságát hozom. Nem tudom megmagyarázni miért, de úgy érzem, nem tudnék máshol élni. Ehhez nyilván hozzájárul az, hogy mind az épületeknek, mind a nem túl nagy főterünknek, a városházának vagy a kaszinónak van egy szimbolikus jelentősége. Számomra egyébként az abszolút kedvenc vásárhelyi épület az a kaszinó, amelyet hajdanán úri kaszinóként is emlegettek, és ahol pezsgő szellemi és kulturális élet folyt. Többek között Tormay Cécile-t is itt fogadták azok a helyi asszonyok, akik a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének (MANSZ) a tagjai voltak.

VK: Mi hívta életre a Tormay Cécile Polgári Kört?
NGy:
A vásárhelyi ember büszke arra, hogy vásárhelyi, és büszke arra, hogy milyen kulturális élettel bír a városa. Vagyis lassan azt lehet mondani, hogy csak bírt, mert az elmúlt pár évben e téren beállt egy szünet, elindult, egy „szellemi leépülés”, és egyre inkább az érződik, hogy már nincs szükség a kultúrára. Pont ez volt az egyik motivációja egyébként annak, hogy tavaly november 13-án, egy hónappal a helyhatósági választás után életre hívtuk a Tormay Cécile Polgári Kört, amellyel januárban álltunk ki először a nyilvánosság elé. Az alakulás apropóját az is adta, hogy névadónk 1921-ben ekkor járt először Vásárhelyen. Tormay Cécile-re azért esett a választásunk, mert ő egy emblematikus figurája volt a két világháború közötti magyar kulturális életnek, hagyományos jobboldali értékeket vallott, és a neve összeforrt Trianonnal. Családjának több tagja is szorosan kötődik az 1848-49-es történésekhez. Ez már sokban befolyásolta a sorsát. Az első világháború előtt ő már Európa-szerte ismert író volt, és volt egy különleges képessége, élőszóban tudott mesélni. A történeteit az előadások helyszínén, a szalonokban ülve találta ki. Olyan irodalmárok figyeltek fel rá, mint Gabriele D’Annunzio vagy Anatole France. Utóbbi szerző még az otthonában is fogadta, és regényeit is a francia akadémikusok figyelmébe ajánlotta. 1918-ban, Tisza István meggyilkolása után, asszonytársaival szervezkedni kezdett, és hátteret igyekeztek nyújtani keresztény alapon a férfiaknak. Ekkoriban már elterjedt volt Magyarországon az a tény, hogy a Károlyi-féle kísérletben és a Tanácsköztársaságban is sok zsidó származású politikus vett részt. A Szegedről elindult katonai szervezkedést a Tormay Cécile által vezérelt asszonyszövetség kulturális vonalon támogatta meg azzal a céllal, hogy szembeszálljanak a bolsevizmussal. Ehhez minden keresztény felekezet asszonyai csatlakoztak, kiegészülve a Szociális Missziótársulattal, ez volt a MANSZ, amely 1919 januárjában jött létre, és igyekezett felvenni a harcot a romboló bolsevizmussal. Ezek az asszonyok Horthy kormányzóságának végéig ott álltak a polgári kormányok mögött, és sohasem voltak kaphatók szélsőséges cselekedetekre. Mindezek mellett Tormay Cécile az elsők között volt, aki feljegyezte az 1918-1919-es évek eseményeit, ebből született meg később a Bujdosó könyv, és ezzel nem kis kockázatot vállalt.

Gyöngyi4

Polgári körünk egyik célja az, hogy alternatívát nyújtsunk az embereknek a kulturális programok terén. A tagsággal tisztában vagyunk azzal, hogy egy esemény akkor fog igazán sokakat bevonzani, és maradandót nyújtani itt, hogyha Vásárhelyről is szól. Legyen az egy ’56-os megemlékezés, egy kiállítás vagy egy könyvbemutató. A könyvtár, a múzeum vagy az Emlékpont mind olyan ikonikus helyek, amelyek a kultúra fő helyszínei. De a mi fő küldetésünk az, hogy azokat az embereket, akik hasonló értékrendet vallanak, hasonlóan gondolkoznak, összetartsuk. Úgy láttuk, hogy az élére kell állni egy olyan feladatnak, amely a kulturális, jobboldali és konzervatív értékek megőrzését is a zászlajára tűzi, és egybentartja a közösségeinket. Rendezvényeink sorában elsőként épp ezért Grezsa István, 2019-ben önállóan induló polgármesterjelölt, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztos volt a vendégünk. Ezzel mi a szolidaritásunkat akartuk kifejezni irányába. De a terveink között szerepel, hogy Lázár Jánost, a térség országgyűlési képviselőjét is meghívjuk egy előadásra, beszélgetésre, és szeretnénk a városunk értékeit is minél szélesebb körrel megismertetni.

VK: Miért merült már-már feledésbe Tormay Cécile neve?
NGy:
Mert a Bujdosó könyvben leírta az igazságot. Emiatt sütötték rá, hogy antiszemita volt, pedig nem volt az. S mivel nem tudták ellehetetleníteni, ezért azzal is megvádolták, hogy egy barátnőjével szerelmi viszonyt folytatott. Tormay Cécile tehát a küzdelem szimbóluma, mert egész életében a trianoni békediktátum revíziójáért harcolt. Ez is oka annak, hogy mára sokan szeretnék elfeledtetni.

VK: Az év elején a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének felkérésére egy asszonysorsokat bemutató előadássorozatba is becsatlakoztál. Mit érdemes erről tudni?
NGy:
A Magyar Asszonyok Érdekszövetsége 20 évvel ezelőtt alakult, és ennek alkalmából felkértek arra, hogy tartsak egy előadássorozatot Budapesten A XX. század magyar nagyasszonyai címen. Itt olyan asszonysorsokat tárok az érdeklődők elé, akik a nemzeti, keresztény Magyarország újjáépítésében és fenntartásában részt vettek, és a legtöbbjüket később a cselekedeteikért, tegyük hozzá, ártatlanul meghurcolták. Így járt többek között Andrássy Ilona grófnő, akit arisztokrata származása miatt kitelepítettek, de még az 1960-as években is illegális tevékenységgel vádolták meg, ezért négy évig börtönben volt, vagy Karády Katalin, akit nagyon sokan félreismernek, és csak a szeszélyes dívát látják benne, pedig a második világháború ideje alatt mentette zsidó barátait, és ezért a Gestapo mindennémű megaláztatását el kellett szenvednie. De az idén 125 éve született, és 40 éve elhunyt református nagyasszony, Zsindelyné Tüdős Klára is emberéleteket mentett a háború idején, és más területen is felbecsülhetetlen szolgálatot tett a magyarságnak.

Gyöngyi2

VK: Mi áll annak a hátterében, hogy 2019 ősze óta egyre erőteljesebben azt tapasztaljuk, hogy bizonyos körök ki akarják forgatni a történelmi tényeket? Legyen szó Horthy Miklós vagy a már említett Tormay Cécile munkásságáról.
NGy: Tömören és röviden, a történelem ismétli önmagát. A magyar történelemben, hogyha valaki nemzeti, konzervatív vonalat akart képviselni, akkor nacionalistának bélyegezték, és így tesznek ma is, ha valaki nemzeti értékrendet valló példaképeket talál magának a 20. századból. De hogy „ezek ugyanazok” (a kommunizmus nem vész el – szerk.), azt nemcsak Tormay Cécile könyvéből tudhatjuk, hanem Révay Mór Jánosné naplójából is, aki ugyancsak 1918-ban kezdte el írni a feljegyzéseit. Csak míg Tormay Bujdosó könyve 1920-ban jelent meg, addig Révayné naplója csak 1936-ban. S mindaz, amit Révayné leírt a naplójában, az igazolta Tormay Cécile igazságát, és ennek azért van még nagyobb jelentősége, mert mind Révay Mór János, mind a neje nagypolgári zsidó családból származtak. Az probléma volt, hogy a két világháború között a zsidóságot hibáztatták a Tanácsköztársaság alatt történtekért, holott azt csak egy maréknyi zsidó követte el, de jogosan féltek attól, hogy a vörös terror szörnyűségei megismétlődhetnek.
S ezeknek az embereknek a szellemi örökösei ma is köztünk élnek, és azért mondható el róluk, hogy „ezek ugyanazok”, mert most is a nemzet érdekei ellen dolgoznak. Azt vallom, hogyha valaki bizalmat és lehetőséget kap arra, hogy egy várost vagy egy országot szolgáljon, abból nem szabad hasznot húznia, ennek egy szolgálatnak kellene lennie. Ha valaki nem tud élni azzal a felhatalmazással, amit kapott, akkor érdemes elgondolkodnia azon, hogy ő jó helyen van-e ott, ahol van. Nem elfogadható, hogy egy főpolgármester lenácizza a békés megemlékezőket, és az sem, hogy egy megyei jogú város vezetője országos politikai babérokra törjön úgy, hogy közben a rábízott város romokban hever.

VK: Június 4-én lesz 100 éve, hogy szétszakadt az ország. Mint történész hogy látod, Trianon mit üzen a ma emberének?
NGy: Azt sajnos látni kell, hogy Trianon nagyon sokaknak nem fáj. Nagyon sokaknak nem jelent semmit, vagy azt a „bűnös” nacionalizmust látják benne, amelyről már korábban szó volt. Viszont nekünk, akiknek fáj, és mély tartalommal bír, meg kell tanítanunk azt a gyerekeinknek, hogy miért élnek Romániában, Szlovákiában, Ukrajnában vagy Szerbiában magyarok. Wass Albert mondta hajdanán, hogy „Az irány nem más, mint ráébreszteni a világot arra, hogy mi történt velünk. S ráébreszteni a magyarokat arra, hogy nekünk kötelességünk van.” Mindig a magyarok voltak azok, akik bár Keletről érkeztek a Kárpát-medencébe, többször is a Nyugat védőbástyái lettek. S minő érdekes, a legnagyobb nemzeti tragédiákat is akkor szenvedtük el, mikor másokat igyekeztünk megsegíteni. Az esetek többségében mostohán bántak velünk, pedig az európai civilizáció nagyon sokat köszönhet Magyarországnak. Az ország miniszterelnöke, Orbán Viktor napjainkban is heroikus küzdelmet folytat azért, hogy hazánk szuverén állam maradhasson, és nemzeti sajátosságaink révén ne oldódjunk fel egy értéktelen masszában. A nemzetállamoknak és olyan értékeknek, mint a kultúra, megtartó ereje van. Elég csak Klebelsberg Kuno munkásságára gondolni, aki a Trianon-szindrómában szenvedő országot kulturálisan felemelte. Meggyőződésem, hogy ma azért létezünk, mert az 1920-ban kapott ütés nem tudott minket teljesen a padlóra vinni. Lehet azt mondani, hogy kultúrára nincs szükség, de kultúra nélkül nincs Magyarország. Nagyon fontos az, hogy alkalmazkodjunk a 21. századi kihívásokhoz, és biztosítva legyen mind helyben, mind országosan a megélhetés, de ha mindennek nincs meg a lelki alapja, a kulturális húzóereje, akkor lehet itt bármekkora gyár, csak egy lélektelen nagy massza leszünk.

Gyöngyi1

VK: A koronavírus-járványt alaposan megsínylették a szolgáltató és a kulturális szektor szereplői. Hódmezővásárhely az országos médiába is bekerült azzal, hogy alaposan megvágták az önkormányzati dolgozók bérét. Most a második szakaszban milyen kilátásaitok vannak?
NGy:
Hódmezővásárhely 2018 februárja óta egy mélyrepülésben van. Eldurvult a közbeszéd, mindennapossá vált a gyűlölködés, családok, baráti társaságok, párkapcsolatok szakadtak ketté. A kultúrát pedig a városvezetés semmibe veszi, a járványhelyzet alatt egyenesen azt állították, hogy a múzeumi dolgozók nem dolgoznak. Pedig 2018-ig Hódmezővásárhely történetét az évfordulókhoz és az aktualitásokhoz igazodva igyekeztünk minél több oldalról bemutatni, sokszor olyan szemszögből, amivel korábban még senki nem foglalkozott. Erre jó példa az első világháborúban harcoló zsidó katonák történetének a felgöngyölítése. Én a kollégáimat elhivatott szakemberként ismertem meg, mindannyiuk szívében van egy szelet Vásárhelyből. És ez azt jelenti, hogy mi mind képesek vagyunk építő munkát folytatni, és a hivatásunkkal a városunk hírnevét öregbíteni. Bár az Emlékpont az 1945 utáni történések bemutatásáért jött létre, de 2014 óta egy sor olyan évforduló követte egymást, amelyekkel „nemzeti kötelességünk” volt foglalkoznunk. Aki tehát az elmúlt években szerette volna jobban megismerni a 20. századot, az programok sokaságán keresztül megtehette ezt Hódmezővásárhelyen, középiskolástól a legidősebb korosztályig. Ha valaki akart, tudott tanulni és kulturálódni is, viszont most úgy tűnik, hogy ezt a lehetőséget is el akarják venni, és ezzel csak súlyosbítják azt az erkölcsi romlást, amely az elmúlt két évben felütötte a fejét a városunkban.

Fotók: Hegyi Endre