Sztojka Tibi: Szeretném, hogyha országszerte ismernék a dalaimat

Sztojka Tibi nevét országszerte akkor ismerhette meg a közönség, amikor Mohamad Fatimával elkészítette az Engedd a szíved! című dalt, amelyet azóta egy romantikus duett követett. A dobozi származású zenész jelenleg gőzerővel dolgozik második albumán és egyre többször tűnik fel a különböző zenei csatornák műsoraiban is. Sztojka Tibit eddigi zenei pályafutásáról, fellépéseiről és a készülő új lemezéről is kérdeztem.

Viharsarki Kanapé: Mikor és hol indult a zenei pályafutásod? Hajdanán milyen célt tűztél ki magad elé ezen a területen?
Sztojka Tibi: Igazából az egész életemet végigkísérte a zene mindezidáig, hisz zenészcsaládból származom, így már kisgyermekként a zene szeretetében éltem. 15-16- éves koromtól kezdtem fellépésekre járni, mint vendéglátós zenész édesapámmal és a családommal.
A célom csak később rajzolódott ki bennem, ami most már teljesen egyértelmű, saját dalokat szeretnék énekelni, illetve azt, hogy hogy a dalaimat megismerhessék az ország bármely pontján.

VK: A közönség akkor ismerte meg a neved, mikor Fatimával duetteztél. Hogy kerültetek kapcsolatba?
SZT: Így van! Az első nagylemezemen helyet kapott egy populárisabb duettdal, amely az album címadó dala lett. Ez az Engedd a szíved című szerzemény, ekkor dolgoztam először Mohamed Fatimával. Mondanom sem kell, hogy óriási öröm és megtiszteltetés volt együttdolgozni, videoklipet forgatni Fatival, hisz gyerekként számomra is nagyon nagy kedvenc volt a Fekete Vonat együttese!
Az Engedd a szíved című dalunk után nem volt megállás, hisz jött még egy szerelmes duett is a Maradj velem címmel, amit újra Fatimával együtt énekelhettem el, ezt az újabb közös munkát ezúton is köszönöm neki!

VK: Nemrégiben bearanyozódott egy válogatásalbum, amelyen a te dalaid is helyet kaptak. Ehhez a szép sikerhez ezúton is gratulálok. Mit adott ez Neked?
SZT: Nagyon szépen köszönjük! Természetesen óriási öröm és nagyon jó érzés, és valahol egy visszaigazolás, hogy jó úton járok, ami a zenei karrierem építését illeti! Köszönöm a Trimedo Csoportnak, hogy én is részese lehettem!

VK: Jelenleg is egy új albumon dolgozol. Milyen dalok kerülnek majd fel erre a korongra?
SZT: Igen, jelenleg a második albumomon dolgozunk zenei produceremmel Csicsák Norbival.
Ami a dalokat illeti mindenképpen maradunk a szövegcentrikus szerzeményeknél és az érzéki dallamvilágnál. Ám a romantikus balladák mellett ezúttal bulizósabb dalok is a lemezre kerülnek. Reméljük, és bízunk benne, hogy a kedves közönségnek is tetszeni fog ez majd!

VK: A járvány alaposan átrajzolta a zenei világ mindennapjait idehaza is. Te hogy vészelted át ezt az időszakot?
SZT: Igen sajnos ez a helyzet mindannyiunknak nagyon nehéz!
Sokkal lassabb, illetve körülményesebb ezen időszak alatt a munka, viszont a stúdiómunkálatokat még csak-csak meg tudjuk oldani, viszont ami fellépéseket illeti azzal sajnos nem tudunk mit kezdeni, hisz szinte minden rendezvényünk elmaradt.

VK: Békés megyében élsz a családoddal, de a fellépések sokszor a fővárosba szólítanak. Hogy tudod ennek a kettőnek az egyensúlyát megteremteni?
SZT: Természetesen a távolság olykor-olykor számomra is gondot okoz, viszont mivel már a gyermekeim nagyok és önállóak, így azért könnyebb megoldanom, ha esetleg több napot is távol kell maradnom az otthonomtól.

VK: Legközelebb hol és mikor találkozhatunk veled? Kivel dolgozol majd együtt a jövőben? 
SZT: Mint az előzőekben említettem sajnos a nyilvános fellépéseket a járványhelyzet miatt szinte mind elhalasztották. Viszont a tévéképernyőjén egyre többet találkozhatunk!
Jelenleg a Muzsika TV és a Zenebutik TV csatornáján vagyok jelen és ott folynak a forgatások, amit a kedves közönség is hamarosan láthat.
A jövő sok mindent hozhat még, gondolok itt a duettdalokra vagy bármi újdonságra, viszont ami biztosan várható az új album megjelenése október végén, amelynek dalaihoz szeretnénk videóklipeket is készíteni.

Fotók: Sztojka Tibi Facebook-oldala

Zséka: Valószínűleg én már nem tudnék zene nélkül élni

Zsombok Rékát (Zsékát) a Békés megyeiek már korábbról is ismerhették. Több tehetségkutatón és több formációban is feltűnt, ezeken pedig maradéktalanul belopta magát a közönség szívébe. Országos ismerettséget a Dal című műsor hozott számára. S bár azóta különváltak útjaik az Acoustic Planet zenekarral, az élet nem állt meg. A zene szeretetéről, a karantén okozta nehézségekről, az utcazene fesztiválokról és a jövőbeli terveiről is kérdeztem a fiatal énekesnőt.

Viharsarki Kanapé: Mikor döntötted el, hogy a zenének akarod szentelni az életed?
Zséka: Egészen gyerekkorom óta a zenének élek, mindig is ezzel szerettem volna foglalkozni. Már óvodás koromban nagyon szerettem szerepelni, édesapukám meg jobbnál jobb zenékkel oltott be már akkoriban. 6 évesen kezdtem el hegedülni, táncolni, ezt követték a színitanodák, népdaléneklés, majd a könnyűzenei irány. 

VK: A közmédia tehetségkutató műsorában, a Dalban tettél szert nagyobb ismertségre. Milyen út vezetett idáig?
Zséka:
Hogy őszinte legyek, elég rögös! 😀 Aki ezt a pályát választja, az tudja, hogy a látszat ellenére ez a tevékenység sok nehézséggel is jár. Viszont nem panaszkodom, rengeteg zenei élményben volt részem az évek alatt, sok-sok élő koncert, tehetségkutatók, fesztiválok stb., ahol sokat tanultam, új embereket ismertem meg, tapasztalatokat szereztem.
A Dalba az akkori zenekarommal az Acoustic Planettel jutottunk be Nyári zápor című dalunkkal, ami azóta is hallható a Petőfi Rádión.

VK: Azóta az Acoustic Planettel különváltak útjaitok. Miként alakult az életed azután, hogy távoztál a zenekarból?
Zséka:
Azóta hogy szétváltunk a csapattal, szólóban és egyéb más formációkban tevékenykedem, saját dalokat, és klipeket adtam ki. Több hazai utcazenefesztiválon megmérettettem magam, ahonnan rangos elismeréseket hozhattam haza. Ezekért nagyon hálás vagyok!

VK: A koronavírus-járvány érzékenyen érintette a zenésztársadalmat. is Te miként vészelted át ezt az időszakot?
Zséka:
Nem volt egy egyszerű időszak, főleg az elején, a karanténőrület alatt. Én akkor költöztem fel Budapestre, és derült égből villámcsapásként ért az egész. Sorra mondták le a koncerteket és rendezvényeket. Viszont nálam nem nagyon volt kényszerpihenő, elég sokat dolgoztam itt-ott, hogy egyenesbe jöjjek, amikor pedig volt egy kis időm, akkor otthon gyakoroltam, tanulgattam, és éneklős videókat töltöttem fel.
Elég lélekölő időszak volt, viszont jó kis önismereti-tréning is egyben, és hasznos felismerésekkel lettem gazdagabb. Azóta szerencsére beindultak a dolgok, bár nem olyan mint előtte, de azért nem panaszkodom, sokat zenéltem mindenfelé a nyáron. 🙂

VK: A Veszprémi Utcazene Fesztiválon elnyerted a szakmai zsűri első díját. Hogy jött a nevezés ötlete? Ez az elismerés milyen díjjal, illetve további lehetőségekkel jár?
Zséka:
Tavaly kezdődött nálam ez az utcazene őrület, akkor indultam el először szólóban Egerben és Szegeden. Előtte már az Acoustic Planettel is belekóstoltunk ebbe, velük is több helyen megfordultunk. Idén úgy voltam vele megpróbálom Veszprémet, ami a legnagyobb szelet az utcazeneversenyek tortájában. 🙂
Már amikor bejutottam nagyon boldog voltam, hát még amikor kimondták a nevem a legvégén… Végig azon imádkoztam, hogy ne maradjon el a rendezvény. Szerencsére jól alakult minden. Megosztott első helyezést értem el a Kellene Kis Kert formációval, így 1-1 millió forinttal lettünk gazdagabbak.

VK: Jelenleg hol találkozhatunk Veled? Milyen terveket dédelgetsz erre az évre?
Zséka:
Most hétvégén indul a Tokaji Utcazene Fesztivál, ahol 2 napon keresztül fogok muzsikálni Tokaj utcáin, és jövő hét szerdán Budapesten, a Citadellove nevet viselő hely előtt, szintén utcazene jelleggel fogok egy rövid szólókoncertet adni 17 órától.
Sajnos a jelenlegi helyzet miatt nehezen lehet tervezni a jövőre nézve, mivel napról napra változnak a dolgok, kormányrendeletek. Viszont én pozitív vagyok, és bizakodó, és mindig a legjobbat várom, ami általában be is szokott jönni! 😀

VK: Mit üzensz azoknak, akik kacérkodnak ezzel a hivatással?
Zséka:
Azt, hogy ne tegyék! 😀

 Viccelek! Mindent összevetve, ez egy gyönyörű hivatás, és valószínűleg én már nem tudnék zene nélkül élni. Szóval aki szenvedélyesen szeret(ne) ezzel foglalkozni, az sose adja fel, és ami a legfontosabb, hogy mindig önazonosan, és szívből csinálja! 

Képek: Zséka Facebook-oldala

Ütős videóval emlékezik a 2019-es bulira a CityRocks

Ütős videóval emlékezett meg a pontosan egy évvel ezelőtti kecskeméti második nagy rendezvényére a CityRocks. A videóban az a dal csendül fel, amelyet a résztvevők a szervezőknek játszottak a koncert végén.

“Azóta is jó érzéssel tölt el mindannyiónkat, ha visszaemlékszünk azokra a percekre. Hálásak vagyunk Nektek, hogy vagytok és hogy együtt – egyre többen – teszünk azért, hogy az élőzene, a rockzene minél több emberhez jusson el.
Személyesen 2021-ben találkozunk, várhatóan többször is “

– írták a közleményben.

Bartóki-Gönczy Balázs: Nagy az érdeklődés a közszolgálati média-szerkesztő képzés iránt

Augusztus 12-ig jelentkezhettek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) közszolgálati média- újságíró és szerkesztő szakirányú továbbképzésére az újságíró és médiaipari szakma iránt érdeklődő hallgatók. A képzés iránt nagy volt az érdeklődés, augusztus utolsó hetében pedig lezajlottak azok a motivációs beszélgetések is, ahol eldőlt, hogy a mintegy 70 jelentkező közül ki lesz az a két tucatnyi, aki szeptembertől az NKE és az MTVA  falain belül naprakész médiás ismeretekre tehet szert. A képzés felépítéséről, várható kimeneteléről és a felvételin szerzett benyomásairól kérdeztem Bartóki-Gönczy Balázs adjunktust, a szakirány felelősét.

balazs_headshot_fotok-3861_web_ff

Bartóki-Gönczy Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa

Bartóki-Gönczy Balázs 2018 óta dolgozik adjunktusként az egyetemen. Miután leérettségizett a gyulai Erkel Ferenc Gimnáziumban, jogot végzett idehaza, majd Párizsban ahol világűr- és távközlési jogra specializálódott. Miután hazatért a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál helyezkedett el, alapvetően hírközlési területen dolgozott, de a tudományos tevékenysége miatt sokat foglalkozott médiajoggal is, doktori disszertációja is az online szólásszabadság kérdéskörével foglalkozott.

Beszélgetésünk során elhangzott, hogy nem sokkal azután már megfogalmazódott a szakirány iránti igény, hogy adjunktusként az NKE-re került, a szakirány vezetésével pedig az egyetem Szenátusa bízta meg. Ehhez szinte rögtön csatlakozott partnerként az MTVA, aki a gyakorlati órák oktatásában vállal szerepet. A szakirány vezetése komplex feladat, hiszen magába foglalja a képzés szervezését, az oktatókkal való egyeztetést, a tematika összeállítását, valamint a felvételi beszélgetések lebonyolítását, azonban mindebben profi csapat van segítségére. A képzésre 70-en jelentkeztek, közülük 25 főt vesznek majd fel a szeptember 8-án induló képzésre. Pluszpontokat ért a diploma minősítése, a médiában szerzett tapasztalat, a területen végzett releváns kutatás vagy publikáció megléte, illetve a jelentkező motivációja, hogy ő valóban a médiában szeretne dolgozni – mondta el Bartóki-Gönczy Balázs.

Az adjunktus hangsúlyozta, hogy mivel a továbbképzés nevében is benne van, hogy közszolgálati, ebből is következik, hogy nem a bulvársajtónak szeretnének munkatársakat képezni, hanem komoly újságírói, média szerkesztői ismeretekkel szeretnék felvértezni a hallgatóikat. Reményeik szerint a náluk végzők nemcsak a közmédiában tudják majd megállni a helyüket, hanem olyan sajtó és média orgánumoknál is, amelyek nyitottak a képzésen megszerzett tudásra – húzta alá, majd hozzátette, hogy a képzést követően az MTVA gyakornoki programjába is bekerülhetnek a végzettek, a legjobbaknak pedig a közmédiában állást is ajánlanak majd.

Bartóki-Gönczy Balázs beszélt arról is, hogy az első év mindig egy „próba”, és nagyon bízik abban, hogy a járványügyi helyzet nem fog beleszólni a gyakorlati órák rendjébe, hiszen egy szakirányú továbbképzés esetén a gyakorlati oktatásra helyeződik a hangsúly. Az újságíró és szerkesztő képzés tantárgyainak is mintegy kétharmada is gyakorlati jellegű. Helyet kapott a tanmenetben a videó- és hangtechnika, az operatőri ismeretek, a műsorszerkesztés vagy a vágási és az adásrendezési ismeretek is. Ezek azok az ismeretek, amelyeket egy médiamunkásnak ismernie kell, hiszen, ha bekerül egy stúdióba, akkor tisztában kell azzal lennie, hogy ott ki mit csinál, mivel foglalkozik. A gyakorlati óráknak az MTVA stúdiói adnak majd otthont – emelte ki a szakirány felelőse.

Az adjunktus kitért arra is, hogy a gyakorlati ismereteket adó tárgyak mellett fontosnak gondolták a képzés tematikájának megalkotásakor a készségfejlesztést is, így helyet kapott a két félév kurzusai között többek között a személyiségfejlesztés, a beszédtechnika vagy az érvelés- és írástechnika, hiszen ezek is fontosak egy újságírónak. De a vezetői kommunikáció is helyet kapott a tárgyak sorában, mert bárkinél adódhat majd egy olyan helyzet, hogy egy kisebb csapatot kell koordinálnia, és ha egy vezető rossz, akkor az az egész munkakörnyezetre rányomhatja a bélyegét. De természetesen nem maradhatott ki a tematikából az elmélet sem, amelyben közszolgálati és kereskedelmi média alapjai mellett médiaetikát, médiajogot és szociálpszichológiai ismeretekre is szert tehetnek a hallgatók. Míg utóbbi tárgyakat az NKE munkatársai, addig a gyakorlati ismereteket az MTVA szakmai vezetői adják majd át, a készségfejlesztő órákat pedig vegyesen egyetemi, illetve külsős szakemberek tartják – hangzott el.

A beszélgetés során érintettük azt is, hogy bizonyos orgánumok egyáltalán nem szavaztak bizalmat a képzésnek. Mindezekre a szakirány felelőse azt reagálta, hogy azt kell bizonyítaniuk az első évben, hogy valóban egy szakmai képzést akarnak, és nem egy olyan képzést, amire több cikkben is következtettek. De szerencsére pozitív reakciók is akadtak, amelyek azt emelték ki, hogy ez egy hiánypótló képzés, amelyre van igény a médiapiacon. Bartóki-Gönczy Balázs bízik abban is, hogy a képzést követően a végzettek elhelyezkedése is ezt fogja alátámasztani, illetve egy magas színvonalú, szakmai képzést elindítani.

Mia

„Gyula, természetesen!”

Gyulát, a Dél-Alföld egyik legfelkapottabb turisztikai célpontját is megviselte kissé a koronavírus-járvány okozta krízis, de az újranyitás óta egyre jobb látogatói számokat mérnek hétről hétre, és továbbra is sok belföldi turista tölti itt a szabadságát vagy egy-egy hosszú hétvégéjét. Görgényi Ernő polgármesterrel a kilátásokról, a turisztikai beruházásokról és a még idén várható rendezvényekről beszélgettem többek között.

gyulapromo

Viharsarki Kanapé: Gyula történelmi fürdőváros. Egész évben sokan keresik fel rövidebb vagy hosszabb időre kikapcsolódás céljából. A koronavírus-járvány első hulláma lényegében két és fél hónap kiesést jelentett több szektornak is. Miként vészelték át ezt az időszakot?
Görgényi Ernő:
A gyulai gazdaság azért több lábon áll, de kétségtelenül az egyik legismertebb ágazatunk a turizmus, de a húsipar is húzóágazat, a gyulai kolbász nagyon ismert termék Magyarországon. Azt majd meglátjuk, hogy a többi gazdasági ágazatot hogyan érintette a koronavírus-járvány miatti kár, ez majd az adózási adatokból ki fog rajzolódni. Azonban az információink szerint a többi ágazatot annyira nem viselte meg ez a leállás.
De a szolgáltató szektor, amibe beletartozik a turizmus, a vendéglátás és a kereskedelem is, az emberek közötti találkozásokra épülnek, ezért ez a válság ezeket az ágazatokat nagyon keményen sújtotta. Több százan lettek átmenetileg álláskeresők, a szállodákat, az éttermeket, a cukrászdákat bezárták, számos bolt is épp csak kinyitott.
Mikor leállt a turizmus, mi Gyulán arra készültünk, hogy újra fog indulni, ezért a kollégák folyamatosan dolgoztak, nem bocsátottunk el az önkormányzat gazdasági társaságainál senkit, mert a munkahelyek megőrzése volt a fő célunk a járvány idején is. Az idegenforgalom területén munkatársaink aktívan dolgoztak a turizmus újraindítása előkészítésén, ennek a munkának meghozta a gyümölcsét már az első pünkösdi hétvége, amikor a szallas.hu adatai szerint az első öt legnépszerűbb belföldi turisztikai célpontban Gyula ott volt.
Azonban a veszélyhelyzet elmúltával szemmel láthatóan újraindult az élet. Kinyitottak újra az éttermek, a dolgozóik jó részét visszavették, de újra várják vendégeiket a szállodák – először a Komló szálló tárta ki a kapuit –  és a cukrászdák is. A szállodai szektorból pedig jó hírek érkeznek, nagyon biztatóak a foglalási adatok, van ahol a 60 százalékot is meghaladják a számok.
Gyulának jellemzően a belföldi turizmus határozza meg az idegenforgalmát, körülbelül 80-85 százalék a belföldi utasok aránya, viszont a fürdő vendégkörében magasabb a külföldiek aránya, azonban ők alapvetően egynapos vendégek, többségük a partiumi, erdélyi területekről, 100 kilométeres vonzáskörzetből érkezik.

kastely

VK: A pünkösdi hosszú hétvégén újranyitott a Gyulai Várfürdő is. Az elmúlt egy hónap ott milyen eredményeket hozott? Milyen intézkedéseket kellett bevezetniük a járványügyi helyzet miatt?
GE:
A fürdő nagyon nehezen indult be, hiszen az időjárás is nagyon kedvezőtlen volt az elmúlt egy hónapban, ráadásul az óvó-védőintézkedések alapján csak a hidegvizes medencék működhettek, azok is élményelemek nélkül, ezért nem is volt igazán vonzó attrakció a fürdő. Most már azonban hétközben napi ezer körüli, hétvégente 4-5 ezer fő közötti a fürdőbe látogatók száma, ezért bizakodóak vagyunk. Azóta a szabályok is enyhültek, már a melegvizes medencék is és az élményelemek is működhetnek, tehát gyakorlatilag a Várfürdő teljes szolgáltatási repertoárját igénybe vehetik a vendégek.

VK: Augusztus 15-ig nincs mód nagyobb tömegrendezvények, fesztiválok megtartására. Ez több, nagy hagyományokkal bíró gyulai rendezvényt, fesztivált is érintett. Mi az ezek közül, amit esetleg az őszi időszakra át tudnak csúsztatni, illetve az augusztus 20-i államalapítás ünnepére mit terveznek?
GE:
A pálinkafesztivál volt az első olyan rendezvényünk, amely áprilisban elmaradt, ezt szeptember 17-19-e között tervezik megvalósítani, sajnos a többi rendezvény, így a Körösvölgyi Sokadalom, a Kézműves Sörfesztivál vagy a Gyulai Végvári Napok pótlására nincs lehetőség. Bár augusztus 20-án lesz rendezvény, viszont az ahhoz kapcsolódó Minden Magyarok Nemzetközi Néptáncfesztiválját sem tudják megszervezni, hiszen a fesztivál arról szól, hogy a határon túli, magyar néptánc kultúrát képviselő csoportok mutatkoznak be a többnapos rendezvényen, másrészről pedig mindig van egy díszvendég ország, amely más kultúrát képvisel. Ezért ebben a kritikus időszakban nem lehetett megszervezni ezt a fesztivált, hiszen a fellépők zöme külföldről érkezik.
Viszont az jó hír, hogy a Gyulai Várszínház 57. évadának előadásait előkészítették, hiszen egy-egy előadáson a nézők száma nem haladja meg az 500 főt, és egy darabot le lehet mondani az utolsó percben is, hogyha változik a járványügyi helyzet. Az ültetési renden egyelőre nem kellett változtatni, és maszkot sem kell a nézőknek viselniük az előadások alatt, a fertőzés kockázatát pedig az is csökkenti, hogy a legtöbb színdarabot szabadtéren adják elő, egyrészt a Várszínpadon, a gyulai vár épületében, másrészt a Tószínpadon, úgyhogy csak néhány előadást tartanak meg a kamarateremben, illetve az Erkel Ferenc Művelődési Központban.

gyulai vár2

VK: A korábbi években a Gyulai Nyár nevet viselő programsorozat szinte minden este valami kulturális csemegét tartogatott az érdeklődőknek. Az idén valami hasonló várja-e a kikapcsolódásra vágyókat?
GE:
A gyulai vár tövében található az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft. által üzemeltetett Rondella terasz, amely többek között könnyűzenei programokkal és szabadtéri diszkóval is várja a vendégeit, de az Emberi Erőforrások Minisztériumának égisze alá tartozó Térzene programhoz is csatlakozott Gyula, így a város több pontján csendül fel időről-időre a muzsika. De az említett nonprofit kft. és a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. mindennapra szolgáltat olyan programokat, amelyeken kis létszámú csoportok vagy pár fős társaságok is részt tudnak venni a nap bármely szakaszában. Mindezek mellett állandó kiállításokkal várja a látogatókat minden korlátozás nélkül a gyulai vár, az Almásy-kastély Látogatóközpont, az Erkel-emlékház vagy a Ladics Ház.

VK: A természet szerelmeseinek milyen programokat ajánlanak?
GE:
Épült egy új kerékpárút is, amely a városból a Városerdő nevű, Fekete-Körös mellett található üdülőtelepre vezet. Ez egy nagyon szép útvonal, végigvezet a Fehér-Körös és a Fekete-Körös közötti töltésen is. A járvány elleni védekezés szempontjából a legbiztonságosabbak a szabadtéri programok, ezért, és az új ökturisztikai fejlesztés miatt lett az egyik idei szlogenünk az, hogy „Gyula, természetesen!”. Ezzel is utalunk arra, hogy a város vonzerejének értékes részét képezi a természet, és Gyulán belül a parkok hálózata. Ráadásul a városunkon átfolyó Élővíz-csatornán is lehet evezni.

erkelter

VK: Milyen turisztikai beruházásokat időzítettek erre az évre?
GE:
Jelenleg két jelentős fejlesztés is zajlik. Az egyik az Almásy-kastély rekonstrukciójának a második üteme, amely egyben az utolsó ütem is. Bár egy kastélynál mindig van mit tatarozni, fejleszteni. Most a mellékszárny felújítási munkálatai zajlanak. A kastély ezen részét szokás cselédszárnyként is emlegetni, de valójában ez az épületegyüttes a 20. században már a grófi család lakóépületeként funkcionált. A renoválás befejezése után a tervek szerint a mellékszárny a kastély egykori lakói után kap majd egy hivatalos nevet. Ebben a szárnyban kialakítunk egy elegáns közösségi rendezvényteret, ezt nevezhetjük bálteremnek is. A kastély főépületének 2016-os megnyitása óta rengeteg megkeresés érkezett, hogy különböző rendezvényeket szeretnének tartani a kastélyban, azonban a főépületnek a térszerkezete nem teszi lehetővé rendezvények megtartását, ezért a mostani egy hiánypótló beruházás. Ebben a bálteremben lehet majd bálokat, lakodalmakat, konferenciákat, hangversenyeket, színházi előadásokat vagy számos közösségi rendezvényt megtartani.
Ezen túl bővítjük a kastély kiállítóhelyének fogadóterét, mert az jelenleg az egyik toronyban található, és mikor nagyobb csoportok érkeznek meglehetősen szűkösnek bizonyul, főleg a téli időszakban. De kialakítunk egy a gasztrotörténeti látványkonyhát is, amely egy főzős attrakció lesz, és ezeken az alkalmakon az érdeklődőknek szakavatott szakács tanítja meg a változatos fogások elkészítését. A gyulai konyha különlegességét az adja majd többek között, hogy olyan eszközök is elérhetők lesznek, amelyek a 19. századi konyhatechnikát jellemezték, a látogatók megismerhetik itt az úgynevezett csikótűzhelyet, de szabadtűzi ételek elkészítését is elsajátíthatják, sőt a kastély receptkönyvében fellelhető ételeket is elkészíthetik majd.
A másik beruházásunk pedig az Erkel tér és környezetének rehabilitációja, amely nemrég kezdődött el. Ez a tér a Százéves Cukrászda – Magyarország második legrégebbi cukrászdája – mellett található, és itt kapott helyet Erkel Ferenc, híres, gyulai születésű zeneszerzőnk köztéri szobra. A mellszobrot 1896-ban állítottak a gyulaiak és ez az első köztéri műalkotás, mely a halála után Erkelről készült. A gyulai váron kívül az Erkel tér az a látványosság, amelyet minden idelátogató turista felkeresi, hogyha Gyulán jár. A téren park- és zöld területfejlesztés zajlik, felújítják a meglévő sétányokat, és újakat is létesítenek. A szobor köré visszaépítik azt az eredeti kovácsolt vas kerítést, amelyet a 20. század során elbontottak, és a Várfürdőbe került az Erkel-fa köré. A szobor körül egészen unikális módon a burkolatba épített LED-fények segítségével a Himnusz kottája rajzolódik majd ki, maga az Erkel tér pedig egy versenyzongora formáját fogja felölteni.
A beruházásnak az is nagy értéke, hogy megnöveljük másfélszeresére a Százéves Cukrászda teraszát. Valamint most felújítjuk a Petőfi tér északi és nyugati részét, amely a 2008-as belvárosi rehabilitációból kimaradt. A fejlesztési területen gyarapítjuk a zöldfelületet, új fákat és cserjéket telepítünk.

óriáskerék

VK: Mit várnak az M44-es autóút megépülésétől? Ez milyen hatással lehet majd a város életére?
GE:
Készültünk az M44-es út megépülésére gazdasági koncepciókkal, mert egy autóút akkor hozza meg az áldásos hatását, hogyha az érintett térség készül is gazdaságfejlesztési tervekkel. Egyrészt természetesen a turizmus területén várható a vendégforgalom növekedése, hiszen most már időben hamarabb és ráadásul és kényelmesebben elérhető lesz a város. Ettől többek között a hétvégi és a konferenciaturizmus növekedését várjuk. A fürdő fejlesztésével és szolgáltatásainak bővítésével is igyekszünk majd erre a megnövekedett keresletre választ adni.
De emellett hangsúlyt fektetünk az ipar fejlesztésére is. Most zajlik a Déli ipari park kialakítása, és mint az ismert, az Airbus Helicopters egy új gyárat épít Gyulán, ez lesz az első magyarországi gyáruk. A gyárban helikopterek dinamikus rendszereihez állítanak majd elő alkatrészeket. Minden ipari beruházás értékes, de ez a tevékenység képzett mérnököket és szakmunkásokat igényel, ez azt jelenti, hogy ezeket a dolgozókat jól megfizetik, így a város vonzereje és népességmegtartó képessége még inkább növekedni fog.

Képek:

Dr. Görgényi Ernő Gyula Város polgármesterének hivatalos Facebook-oldala

Gyulai Turisztikai NKft. – szakmai oldal

Gyulai Várfürdő

Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont

Az embermentő Karády

110 éve született és 30 évvel ezelőtt hunyt el Karády Katalin, a 20. század legnagyobb dívája, akiről kevésbé köztudott, hogy 1944-ben, a vészkorszakban emberek sokaságát mentette, miközben el nem követett „bűneiért” a Harmadik Birodalom politikai titkosrendőrsége, a Gestapo kíméletlenül megkínozta. A titokzatos szépség életéről Nagy Gyöngyit, a hódmezővásárhelyi Emlékpont történészét kérdeztem.

031. Hamvadó cigarettavég

Viharsarki Kanapé: Karády Katalin sokak szemében az első igazi magyar díva. Azonban a mai napig keveset tudni az életéről. Milyen út vezette el őt az első komolyabb sikerekhez?
Nagy Gyöngyi:
Valóban, őt tekinthetjük a modern Magyarország első sztárjának, aki egyben a díva szerepében is egyedülálló módon tündökölt, de egyáltalán nem mondható szokványosnak az az út, amelyet ő a sikerig bejárt. Egy hétgyermekes, szegény munkáscsaládban született Kőbányán, és ez, valamint az apai vasszigor meghatározta egész életét. Nagy szerencséje volt, hogy gyermekkorában egy gyermeküdültetési akció keretében kijutott külföldre, Svájcba, itt ugyanis egy merőben más légkör fogadta: itt tanulta meg, hogy nyelvet tudni milyen hasznos, innen hozta magával azt a visszafogott eleganciát, amely később az öltözködésében jellemezte, de ha olvassuk a visszaemlékezését, azt is megtudhatjuk, hogy itt ízlelte meg először azt, hogy milyen önfeledten játszani és félelem nélkül élni. Az apja ugyanis egy despotikus hajlamú ember volt, aki sokszor megverte a gyerekeit, köztük Katalint is. A félelem, a szorongás és az önbizalomhiány tehát egy nagyon meghatározó momentum volt az ő életében, amitől felnőttkorában sem tudott szabadulni. Természetes, hogy szabadulni akart ebből a családi környezetből, ezért nagyon fiatalon férjhez ment. Ez a házasság azonban nem sikerült jól, és a későbbi kapcsolatait is befolyásolta az, hogy hiányzott az életéből egy meghatározó és tanító jellegű „apaminta”.
Az iskolában elég hamar kitűnt, sokszor szavalt verseket, és természetesen már ekkor gyönyörű volt, érthető tehát, hogy ezeket az adottságait felismerve egy egészen szokatlan és új dologgal szeretett volna kitörni abból a munkásközegből, ahol nem volt divat újságot olvasni, moziba, színházba járni, egyszóval művelődni, kulturálódni. 1941-ben írta meg a visszaemlékezését, amelyben elmondta, hogy ő valójában operettprimadonna szeretett volna lenni, ahogy ő maga fogalmazott:

„körülrajongott, lépcsőn lelibbenő, hermelinpalástos, fejdíszes, büszke testtartásos, igazi primadonna…”

Az, hogy 1938-ban felfedezték, egy véletlennek volt köszönhető, de az már nagyon is tudatos döntése volt Egyed Zoltánnak, a korszak híres-hírhedt kritikusának, hogy Kanczler Katalinból amerikai típusú sztárt csinál. Ő választotta neki Karád község után a Karády művésznevet is. A hatalmas sajtóvisszhanggal indult Karády fellépett ugyan színházakban is, de az igazi sikert a film hozta meg a számára. Nem volt tanult színésznő, és még ma is vitatkoznak arról, hogy jó színésznő volt vagy sem, egy azonban bizonyos: ő a megjelenésével, a lényével tudott hatni, na és persze a hangjával. Az igazi sikert a Halálos tavasz című film hozta meg a számára 1939-ben, és ettől kezdve nem volt megállás. Karády filmes karrierje lényegében egy szűk évtizedig tartott, amely alatt 20 nagyjátékfilmnek és 4 rövidfilmnek volt a főszereplője.

Gyöngyi4

VK: Karádyt hisztérikus rajongással vették körbe. Mi volt ennek az oka, és vajon mi a helyzet ma?
NGy:
Így van, nem volt még egy olyan sztár Magyarországon, akiért ennyien rajongtak volna. A nők utánozták az öltözködését, a hajviseletét, amellyel körükben divatot teremtett, több városban alapítottak klubokat a tiszteletére, és szintén a visszaemlékezéséből tudjuk, hogy naponta több száz levelet kapott, amelyekben egészen különleges kérésekkel is fordultak hozzá. Mindennek oka pedig az volt, hogy egy olyan korszakban tűnt fel, amikor Magyarország megint egy nagy megpróbáltatás előtt állt: 1939-ben tört ki ugyanis a második világháború. Ennek a krízisnek a közepén tűnt fel Karády, aki különleges szépsége mellett ráadásul még minden filmjében odaült a zongora mellé is, és olyasmiről énekelt, ami – valljuk be – még ma is megérinti minden ember szívét. Egy szokatlanul új nőtípust jelenített meg a filmvásznon, az úgynevezett vamp nőt, a végzet asszonyát, ami azelőtt teljesen ismeretlen volt Magyarországon. A rajongók valóban hisztérikusan közelítettek hozzá, és bárhová ment, mindenhol több ezres tömegek akarták látni és hallani. Jó példa erre Debrecen, ahol többször is vendégszerepelt a háború alatt, és ahol ma is működik egy Karády Katalint Kedvelők Klubja. Véleményem szerint Karádyt vagy szereti valaki vagy nem érti, és ezért nem szereti. Ha feltűnik a képernyőn, engem még ma is odaszögez a látványa, a hangja.

VK: Tartották őt férfifalónak, kettős ügynöknek, azonban idővel kiderült, hogy ezek csak városi legendák. Mit lehet tudni a magánéletéről?
NGy:
Tudatosan alakította, hogy mi jelenjen meg róla a sajtóban, ezért még ma is nagyon nehéz eligazodni a róla szóló legendákban, de annyit bizonyosan kijelenthetünk, mert ezt tényként őrizte meg a történelem, hogy Karádyt nem érdekelte a politika, a rajongótábora mellett pedig bőven voltak olyanok is, akik egyáltalán nem szimpatizáltak vele. Ha jól belegondolunk, ennek azért volt oka, mert hiszen a két világháború között még nagyon szigorú erkölcsi normák uralkodtak társadalmunkban, Karády pedig egy büszke, lázadó, provokatív, különc egyéniség volt, aki önállóságát minden körülmények között igyekezett megőrizni, hiszen a gyermekkorában tapasztaltak miatt minden volt, csak olyan ember nem, aki szabadon dönthetett saját kedvtelései, szórakozásai fölött. Ragaszkodott tehát a függetlenségéhez, és az a kép, amely róla az emberekben kialakult, bizonyos szinten hamis volt, hiszen az volt a cél, hogy tökéletesnek és elérhetetlennek állítsák be. Pedig ő egy nagyon egyszerű lelkületű ember volt, akinek nagyon fontosak voltak a szeretetkapcsolatok, a barátságok, szeretett olvasni, utazni.

VK: A második világháborúban befolyását kihasználva emberéleteket mentett. Mit érdemes erről tudni? A Gestapo emiatt kínozta meg?
NGy:
Karády pályáját nagyon sok zsidó származású ember segítette, és a barátai között is voltak zsidók. A háború alatt a szélsőjobboldali lapok nem egyszer minősítették „zsidóbarátnak”, „zsidóbérencnek”. Amikor felszólították, hogy szakítsa meg ezekkel az emberekkel a kapcsolatait, ő ezt megtagadta. Egyik politikai erővel sem rokonszenvezett, a szélsőjobboldaliak ezért kommunistának, a baloldaliak pedig fasisztának tartották, túl sok volt számukra ugyanis az a polgári humanista magatartás, amely a magánéletében jellemezte. A Színészkamara szélsőjobboldali vezetője, Kiss Ferenc be is perelte, amiért a zsidótörvényeket „kijátszva” tovább alkalmazta zsidó származású titkárát. A háború alatt ismerkedett meg Ujszászy István tábornokkal, a kémelhárítás főnökével. Ez a kapcsolat meglehetősen szokatlannak számított, és ez volt az oka annak is, hogy azt hitték Karádyról, ő is kémkedik, ő a magyar Mata Hari.
A Machita című filmjét, amelyben valóban egy kémnőt alakított, 1944 tavaszán éppen akkor kezdték vetíteni a mozikban, amikor a Gestapo előbb Ujszászyt, majd őt is letartóztatta. Három hónapig tartották fogva, és méltatlan módon bántak vele: azon túl, hogy éheztették, többször megverték, a hajánál fogva lógatták ki az ablakon, kiverték a fogait, megerőszakolták.
1944-ben ténylegesen is mentette az üldözötteket. Budapesten ekkor már három lakása volt, amelyekben embereket bújtatott. Mintegy 20 gyermeket is megmentett. Karádynak sokszor felróják, hogy a háború alatt is óriási összegeket kapott a fellépéseiért, arról azonban már kevesebbet beszélnek, hogy a vészkorszakban azért tudta megmenteni sok ember életét, köztük azokét a gyerekekét is, akiket vele együtt vittek ki a Duna-partra!!!, hogy végezzenek velük, mert minden ékszerét eladta, és minden pénzét a nyilasok megvesztegetésére használta fel. Embermentő tevékenységét pedig számon tartják, 2004-ben Világ Igaza díjban részesítették.

024. Karády gyerekekkel a 40-es években

VK: Miért kényszerült emigrációba? Milyen élet várt ott rá?
NGy:
1945 után lezárult egy korszak, egy teljesen más világ jött Magyarországon, már nem volt szükség sztárokra, főképpen nem Karádyra, akinek a filmjeit és érthetetlen módon a dalait is erkölcstelennek, defetistának bélyegezték és betiltották. Még néhány alkalommal fellépett, 1948-ban készült el az utolsó filmje és a rövidfilmek, de megkezdődött a mellőzése, és ő úgy döntött, elhagyja Magyarországot.
Bizonyosan nagyon megrendülhetett a hite az emberekben, úgy a világban, az életben általában, hiszen őt nagyon-nagyon megkínozták, és nagyon rossz élményeket vitt magával, amelyekről még az 1970-es években is alig volt hajlandó beszélni, és valószínűleg ezért halogatta folyton a hazatérését is! 1951-ben egy trauma után hagyta itt az országot, amelynek a karrierjét köszönhette, de ez a karrier külföldön már nem folytatódott tovább. A barátnőjével közösen nyitott kalapszalonban dolgozott New York-ban.

VK: Szökése után a nevét sem szabadott jóformán itthon kiejteni, kultusza mégis újra- és újraéled. Mi az ő titka?
NGy: A Kádár-rendszerben elég sokáig nem lehetett beszélni a Horthy-korszakról, főképpen nem elfogadó stílusban, de a háborús sokk, a Rákosi-diktatúra túlkapásai, az 1956-os forradalom megtorlása mind ebbe a kategóriába tartoztak. Karádyról is az volt a vélemény, hogy ő annak a korszaknak volt az ikonikus alakja, amit inkább elfeledtetni szerettek volna minden magyarral, nem pedig megismertetni. Rosszul ítélték meg Karádyt, mert ő nagyon is kritikus volt a háború előtti társadalmi berendezkedéssel, ezért nem is nagyon fogadták be sem a művészvilágban, sem a felsőbb körökben, ahová Ujszászy kapcsán ideig-óráig megfordult.
Semmiféle titok nincsen, ezt ő maga is így mondaná, mert őt minden emberi cselekedetében a humanitás, az emberi kötelesség vezérelte. Ha mégis volt titka, akkor az a hangjában, a mozdulataiban, a szemében rejlett, és egész különc egyéniségében, amely nagyon sok emberre volt és van hatással ma is.

30. Karády 1951-ben Lantos Olivérrel

VK: 30 évvel a halála után miként változott a megítélése? Több lett-e egy elérhetetlen díva képénél?
NGy: Manapság divat aszerint minősíteni egy embert, hogy milyen természetű volt a magánélete, mekkora botrányok voltak körülötte, vagy mit hazudtak és hazudnak ma is össze róla a sajtóban vagy az új véleményformáló fórumon, a Facebookon, és ez alól Karády Katalin sem kivétel. Engem történészként és magánemberként is a személyisége és az 1944-es embermentő tevékenységének a legbelső motivációi érdekelnek. Szerencsére egyre inkább ismert tény már az, hogy Karády Katalin nemcsak egy ország szeszélyes „elérhetetlen dívája” volt, hanem valódi, húsvér emberként is tudunk már rá tekinteni, mert tudjuk, hogy a vészkorszakban helyt állt, és ezért a Gestapo börtönén, kínzásán is túlesett.  

„Aki a sötétség éveit elfelejti, nem érdemli meg azt a napot, amely ma rásüt.”

A szegény munkáskörnyezetből induló Karády e szavai mögött tetten érhető az a lelkület, amely őt már saját kortársai között kivételessé avatta. Sikerei csúcsán és pályája feladása után is humanista művész tudott maradni, aki mindig kész volt segíteni a nálánál elesettebbeken.