Hamarosan feltárul Vásárhely sötét múltja

December elején jelenik meg magánkiadásban Herczeg Sándor könyve, az Öt halott a vásárhelyi paplakban címmel. A szerzőt arról kérdeztem, mi motiválta kutatómunkája során, és arra is kíváncsi voltam, hogy a 19. és 20. századi bűncselekmények mennyiben térnek el napjaink gaztetteitől.

Herczeg Sándor színes fotó

Herczeg Sándor

Viharsarki Kanapé: Honnan jött az ötlet, hogy feldolgozz múlt századi “döglött aktákat”?
Herczeg Sándor:
2016-ban írtam egy hosszabb, két részből álló anyagot azokról az elítéltekről, akik tényleges életfogytiglani börtönbüntetést kaptak annak 2000-es bevezetése óta. Egy évvel később ezt aktualizáltam és újra közöltem saját, PoliPraktika elnevezésű blogomon. Tudomásom szerint előtte és utána sem foglalkozott senki ilyen részletességgel ezzel a témával, hiszen nem egyes eseteket ragadtam ki, hanem valamennyi ügyről írtam.
A három évvel ezelőtti anyaggyűjtés során bukkantam rá egy 1960-as hódmezővásárhelyi gyilkosságra, melynek tettese felderítetlen maradt. Egy Vígh Mária nevű kocsmárocsnőt ütöttek le az esti órákban az egyik utcában, aki sérüléseibe belehalt. A korabeli pletykák egy katonatisztet sejtettek az emberölés mögött, de a rendőrség nem tudott gyilkost felmutatni. Ez felkeltette az érdeklődésemet és megpróbáltam utánajárni az esetnek. Szerencsém is volt, hiszen rátaláltam egy 90 éves idős nénire, aki egy házban lakott az áldozattal. Olyan érdekes adatokat mondott nekem, amiből sok következtetést lehetett levonni, s ezt összegeztem is egy cikkben. Akkoriban még a helyi rádióban dolgoztam, és annak hírportáljára tettem fel az anyagot, melynek hatására jelentkezett Vígh Mária unokaöccse, így egy másik írás is született. Tulajdonképpen ez inspirált arra, hogy más érdekes, helyenként rejtélyes, illetve a közvéleményt megrázó ügyeket is elővegyek.

VK: Mióta folytatsz ebben a témában kutatómunkát? Hogy tudtad ezeket a históriákat felgöngyölíteni?
HS:
A hamarosan megjelenő könyv előmunkálatai nagyjából másfél-két évre nyúlnak vissza. A leghasznosabb a Németh László Városi Könyvtár adatbázisa, konkrétan azok az újságok, melyeket a közgyűjtemény nagyjából az 1800-as évek második felétől őriz. Ezeket a lapokat kellett átböngészni leginkább, ugyanakkor néhány információ a levéltárban, illetve az egyházak anyakönyvi kimutatásaiból származik.
Hozzáteszem, hogy minden hódmezővásárhelyi temetőben jártam, helyenként ötven, vagy száz évvel ezelőtt elhunytakat keresve, akadt olyan korábbi áldozat is, akinek a fejfájának a kutatásával egy egész vasárnap délutánt eltöltöttem. Megtaláltam és bele is került a könyvbe.

Nagy Béla családi fotója

Nagy Béla családi fotója – A család tragédiája a könyv címadó története. Nagy Béla református lelkész volt Hódmezővásárhelyen. Feleségével és három gyermekükkel egyetlen éjszaka alatt haltak meg 1944-ben.

VK: Mennyire éltek/élnek ezek a történetek a vásárhelyi köztudatban?
HS:
Akad olyan, közel 130 évvel ezelőtt történt gyilkosság, melynek története ma is elég ismert, hiszen egyetlen éjszaka alatt nyolc ember vesztette életét. Ez a Diószegi-család esete, amely nagyon feldúlta a helyiek nyugalmát. A szálak egészen az Amerikai Egyesült Államokig vezetnek, s hogy miért? Az majd ki fog derülni a könyvből!

VK: A 20. századi esetek mennyiben térnek el napjaink bűncselekményeitől?
HS:
A motivációk sok esetben nem változnak: nyereségvágy, szerelemféltés, netán bármilyen vélt vagy valós anyagi előny megszerzése. Nekem inkább az volt a meglepő, hogy a száz évvel ezelőtti sajtó milyen megdöbbentő gyorsasággal és részletességgel számolt be az ügyekről, melyeket hosszasan figyelemmel kísért. Ez leginkább az akkori nyomdatechnika mainál jóval kezdetlegesebb mivolta miatt figyelemre méltó teljesítmény.

Forján István fejfája a Dillinka temetőben

Forján István fejfája a Dillinka temetőben – A kép mögött egy olyan ember életútja rejtőzik, akinek a nevét az ’50-es évek elején rettegés övezte. Nem Hódmezővásárhelyen, mert ott csak a jelenét ismerték, a múltját nem…

VK: Kinek ajánlod leginkább a könyved?
HS:
A hódmezővásárhelyieknek mindenképpen, de mivel azt látom, hogy elég messziről is érkeznek előjegyzések a könyvre, gyakorlatilag mindenkinek, akiket érdekelnek a rejtélyes és izgalmas bűnügyek.

Az áldozat holttestének helyszíne 98 évvel később, 2019-ben

Az áldozat holttestének helyszíne 98 évvel később, 2019-ben – A fotó egy olyan vásárhelyi utcarészletet ábrázol, ahol az 1920-as évek elején horrorisztikus látvány fogadta azt az embert, aki kinyitotta reggel az ajtaját. Ebben az ügyben nem csak az áldozat halt meg, hanem talán a gyilkos lelkiismerete is feltámadt, és az a halálához vezetett.

VK: Tervezel-e könyvbemutatót?
HS:
Az „Öt halott a vásárhelyi paplakban” várhatóan december első tíz napjának valamelyikén fog megjelenni az én magánkiadásomban. A könyvbemutatót éppen ezért akkorra szeretném időzíteni. A helyszín terveim szerint legfőbb kutatásaim színtere, a hódmezővásárhelyi Németh László Városi Könyvtár lesz.
A pontos időpontról a könyv ugyanezen címet viselő Facebook-oldalán – és reményeim szerint ezen az oldalon is – híradással leszek leendő olvasóim felé.

 

Családi és mangalicanappal zárul a fesztivál

A 800 csapatos szombati gyúróverseny után sem állt le az élet a 23. Csabai Kolbászfesztiválon a városi sportcsarnoknál. Már most, vasárnap reggel a szabadtéri színpadnál rotyognak a töltöttkáposzta-főző versenyen az ételek. Az élőzenét a Parno Graszt biztosítja.

A Csabai Kolbászklub sátra mellett 11 órakor disznóvágás-bemutatót tartottak, mangalicát is feldolgoztak. Mangalicahúsból készítik a versenyző csapatok a töltött káposztát, de érdemes kilátogatni a mangalicakolbász-gyúróversenyre is.

A családi nap sokszínűbb, mint az eddigiek. Ami viszont nem változott, a családoknak kedvezve a fesztivál melegkonyhás vendéglátói 50 százalékos kedvezményt biztosítanak sült kolbászra, hurkára és cigánkára.

A Mokry-sátorban a Kicsi Gesztenye Klubot a Buborék Együttes követi. Délután kettőkor kezdődik a Békéscsabai Napsugár Bábszínház: Bolondos mesék előadása, aztán az Alma Együttes is színpadra lép.

 

 

Szijjártó: A csabai kolbászról is ismernek bennünket a nagyvilágban

A hagyományokhoz hűen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyitotta meg a 23. Csabai Kolbászfesztivál szombati fő attrakcióját, a 800 csapatos frisskolbászkészítő versenyt a városi sportcsarnokban. A külügyminiszter először gratulált a színpadon mellette álló, ismét Békéscsaba polgármesterének választott Szarvas Péternek. A kormány részéről kifejezte együttműködési készségét a városvezetéssel. Ezt követően kiemelte, nagy örömmel látja, hogy milyen sokan érkeztek a határokon túlról is a kolbászfesztiválra, velük teljes a rendezvény.

Három dologról ismernek bennünket leginkább a világban: az egyik Puskás Ferenc, a világ valaha élt legnagyobb futballistája, a második a csak gyümölcsből készült magyar pálinka, emellett mindenki tudja, hogy egy igazi magyar férfi a legcsípősebb kolbászt is megeszi, és ebben a csabai kolbász élen jár – fogalmazott Szijjártó Péter. Büszkék vagyunk a hagyományainkra, ápoljuk, ragaszkodunk hozzájuk. Olyan erősek vagyunk ebben is, mint a csabai kolbász – hangsúlyozta.
A Guardian brit országos napilap nem mindig szeret bennünket, de a világ őszi fesztiváljai közé, az első tízbe választotta be a Csabai Kolbászfesztivált – hangzott el a külügyminiszter köszöntőbeszédében.

A külügyminiszter kitért arra, Magyarország tavaly 18 900 tonna kolbászt exportált a világ 45 országába. Ez duplája a 2010-es mennyiségnek. Mindezzel a világban a 12. helyen állunk, és a Csabai Kolbászfesztivál is hozzájárulhat ahhoz, hogy jövőre benne legyünk az első tízben.

Szarvas Péter, Békéscsaba polgármestere elmondta, a kolbászfesztivál a prémiumtermék népszerűsítése mellett a jó hangulatról és a beszélgetésekről is szól, amelyek mellé finom pálinkák dukálnak.

Sok mindenben első az idei Csabai Kolbászfesztivál

Hégely Sándor a 23. Csabai Kolbászfesztivál csütörtök esti megnyitóján kiemelte, idén nincs jubileum, mégis a mostani, 23. Csabai Kolbászfesztivál mérföldkő a rendezvény életében több szempontból is.

A napokban átadták az M44-est, így gyorsabban, kényelmesebben érkezhetnek a látogatók az ország számos pontjáról és a környező országokból egyaránt. A legtöbben a határokon túlról Erdélyből, a Felvidékről és a Vajdaságból jönnek, de várhatók vendégek Ausztráliából és Amerikából is. Mérések bizonyítják, hogy mióta Békéscsabát bekötötték az országos gyorsforgalmi úthálózatba, azóta Budapestről fél- vagy háromnegyed órával hamarabb is le lehet érni a dél-alföldi megyeszékhelyre.

A 23. az első olyan kolbászfesztivál, ahol külön kellett választani az ifjúsági gyúrást. Annyian jelentkeztek – több mint 400 csapat – hogy csütörtökön tartották meg az óvodások és az általános iskolások kolbásztöltő versenyét, és pénteken rendezik a középiskolások és egyetemisták gyúróversenyét. Ez is bizonyítja, hogy a fesztivál nagyban hozzájárul a hagyományaink, értékeink megőrzéséhez és továbbadásához.
Idén ismét népszerűsítik a mangalicatermékeket. Ennek az őshonos magyar fajtának a húsából rotyognak majd az ételek a bográcsokban a töltöttkáposzta-főző versenyen, valamint a csapatok ilyen húsból készített kolbászokkal versenyeznek vasárnap.

A nemzetközi szárazkolbászversenyen az első háromban két olyan fiatalember végzett, akiknek az édesapja is fődíjat nyert korábban. A mostani az első olyan kolbászfesztivál, ahol a férj után két évvel a feleség által fűszerezett kolbászt találta a legjobbnak több bírálati forduló után a 40 tagú zsűri. S idén második alkalommal van “királynője” a rendezvénynek, Juhászné Varga Borbála személyében.

A 23. kolbászfesztivál abban is rendhagyó, hogy akik tegnap 14 óráig léptek be a rendezvényre, és bent is maradtak, nem kellett belépőt fizetniük. Ezzel azt is segítették a szervezők, hogy az ifjúsági és a nyugdíjas csapatoknak a szurkolói is minél nagyobb számban jöjjenek ki, a nagyszülők és az unokák kölcsönösen is láthassák egymás munkáját.

Ha összetennénk a 23 fesztiválon készített, készülő összes kolbászt, a hossza már túljutna Budapesten, a mostani versenyeken töltött kolbászok pedig körbeérnék Békéscsabát. Csak a versenyeken több mint tízezer kiló kolbászt gyúrnak a csapatok, ami szintén rekordnak számít.

Ugyanakkor a mottó a régi maradt: A csabai Csabán az igazi!

Az égből nézett szét a kolbászfesztivál első látogatója

Már hagyomány, hogy Horváth László az első, légi látogatója a Csabai Kolbászfesztiválnak. Így volt ez idén is, a békési villanyszerelő mester, sárkányrepülő pilóta és amatőr légi fotós sok mindent látott, amit a nagyközönség csütörtökön reggel 9 órától, a rendezvény kezdetétől láthat.

Közönség ugyan még nem volt, de e nélkül is olyan nagy sürgést-forgást figyelhettem meg, ami máshol kitesz egy egész rendezvényt – mesélte Horváth László. Rengetegen dolgoznak azon, hogy nyitásra minden a helyén legyen. Pakoltak a sátrakba, az elárusítóhelyekre, és a fesztivál melletti vidámpark is készen áll.

A sárkányrepülős elárult egy kulisszatitkot is. Sokan azt gondolják, a légi fotós ügyetlensége, hogy magából, illetve a gépéből is látszik valami a felvételen. Holott ezek a legértékesebbek, mert igazolják, hogy ember vezette gépből és nem drónnal készültek. Ilyenkor a pilóta egyik kezével irányítja a repülőt, a másik kezében ott a fényképezőgép, amivel ,,lövi” a fotókat.

Horváth László kiemelte, fentről a sportcsarnok egy diszkosz vagy pogácsaalakú építménynek néz ki, a felépült sátorváros pedig különleges élményt nyújt. Ezt közelebbről is megszemléli a fesztivál négy napja alatt, de ekkor már nem fényképezőgép, hanem sült kolbász lesz a kezében.

Kolbászkirálynőt ünnepelhet idén a fesztivál

A békéscsabai Juhászné Varga Borbála győzött a Csabai Kolbászfesztivál szárazkolbász versenyén.

A második a mezőberényi Kovács Árpád, harmadik a szintén mezőberényi Balázs Tamás lett. A nemzetközi versenyt Jaroslav Zaborysky nyerte, megelőzve a szintén szlovákiai Jasna Opauskát és a gyergyószentmiklósi Benedek Róbertet. A díjakat és a különdíjakat a Csabai Kolbászfesztivál megnyitójakor, október 24-én adják át.

Több mint száz kolbászt bírált a zsűri – hangsúlyozta Prohászka Béla, a Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetségének elnöke, aki a zsűri elnöki tisztét is ellátta. A bírálók a külső megjelenésre (szín, forma), a metszéslapra, a termék állományára 10-10, az ízre 20 pontot adhattak.

A zsűri tagjai először egészben nézték meg a kolbászt, ahogy a boltokban, piacokon látják a vásárlók. A megvágása után nyílt meg a termék, látszott a hús és a szalonna aránya, a fűszerek összedolgozottsága. A kóstolásnál számított a termék karakteres íze, ugyanakkor a jó csabai kolbásznak ,,kerek” az ízvilága, tehát egyik fűszer sincs túlsúlyban.

Juhászné Varga Borbála elmondta, férjével közösen készítik a kolbászt, de azt a ,,sorozatot”, amiből már csak a versenydarab maradt meg, ő fűszerezte, egy kicsit csípősebbre a szokásosnál. A nyertes szerint a kolbászkészítéskor az a legfontosabb, hogy a nagysúlyú sertés legnemesebb húsrészei is belekerüljenek a termékbe. A fűszerezésnél kulcsszerepe van a házi, őröl pirospaprikának. Ők olyan kamrában tartják a füstről lejött kolbászokat, amelynek megfelelő a páratartalma, a szellőzése. A “kolbászkirálynő” hozzátette, a kolbászokat nem szabad magukra hagyni, törődni kell velük mindennap.

Hégely Sándor fesztiváligazgató kiemelte, az eddigi kolbászkirályok és helyezettek közül többnek jelentősen megnőtt kistermelőként a forgalma. Az is figyelemre méltó, hogy az utódok továbbviszik apjuk örökét. Kovács Árpád és Balázs Tamás édesapja is győzött már a Csabai Kolbászfesztivál szárazkolbászversenyén, a tudást pedig átadták gyermekeiknek.