Valóra válhat Makovecz Imre grandiózus álma

A Hír TV Credo című műsora egy exkluzív tartalommal örvendeztette meg nézőit 2021 első napján. A műsor első részében levetített kisfilmben egy olyan katedrális tervét mutatták be, amely Makovecz Imre utolsó alkotásainak egyike, és amelynek megépítéséért egyre többen szállnak síkra.

A Hír TV Credo című műsora egy exkluzív tartalommal örvendeztette meg nézőit 2021 első napján. A műsor első részében levetített kisfilmben egy olyan katedrális tervét mutatták be, amely Makovecz Imre utolsó alkotásainak egyike, és amelynek megépítéséért egyre többen szállnak síkra.

Makovecz Imre „a másik Magyarország” egyik legnagyobb szellemi alakja, az elmúlt évszázad egyik legmeghatározóbb építésze volt, akinek neve elválaszthatatlanul egybeforrt az organikus építészettel. Nemzeti-keresztény-polgári értékrendjét sem a kommunisták, sem a rendszerváltás utáni budapesti városvezetés nem nézte jó szemmel, így leginkább a vidéki települések épített örökségét gyarapította munkáival. A Viharsarokban Makó építészeként tartják számon, hiszen hozzá köthető a Hagymaház, az Erdei Ferenc Sportcsarnok, a Tanuszoda, a buszmegálló épülete, több iskola és óvoda, valamint a nemzetközi viszonylatban is kedvelt Hagymatikum gyógyfürdő és a nemrégiben átadott városi könyvtár is. De a fonyódi Mátyás Király Gimnázium vagy a piliscsabai egyetemi campus is az ő kezének a munkáját dicséri.

Fia, Makovecz Pál, a Makovecz Imre Alapítvány elnöke arról vallott Földi-Kovács Andreának a kisfilmben, hogy édesapja építészete azt célozta meg, hogy összekösse az eget a földdel, a feljebbvalót a lentebbvalóval, valamint a sötétet a világossal, a bennünk lévő jót a rosszal, amely egyszerre van jelen, és meghatározza a mindennapi életünket, amelyben a felfelé törekvő utat keressük. Ezek jelennek meg az ő épületeiben, és ezt érzi mindenki, aki belép egy Makovez-alkotásba – mutatott rá.

Makovecz Imrének éppen Budapesten nem áll egyetlen munkája sem, ott, ahol született, alkotott és meghalt. A mester élete végéig dolgozott azonban egy különleges templom tervein, konokul húzta és húzta a vonalakat, mintha azok a végtelenbe tartottak volna. Egy olyan budapesti templom képe lebegett a szeme előtt, amelyet építész előtte még nem alkotott. A katedrális legvégső formáját halála után barátja, Nagy Ervin álmodta meg, aki a legkorszerűbb módszerekkel fejezi be a tervező munkát.

A kisfilmben elhangzott, hogy ez a templom nemcsak szent teret ad majd, hanem megmutatja Isten nagyságát is az emberi szemnek, sokak szerint égbetörőbb lesz, mint Gaudí Sagrada Familiája. A mester fia hangsúlyozta, hogy ez a templom édesapja életművének megkoronázása lehet.
A tervek szerint a templomban 200 angyal tekint majd le a betérőkre. Az angyalokon Melocco Miklós szobrászművész dolgozik már jó ideje.

Makovecz utolsó műremekét az Apor Vilmos térre álmodta meg, oda, ahol gyermekéveit is töltötte. Fia a beszélgetésben leszögezte, hogy ennek a templomnak mindenképp Budapesten van a helye. Ha megépül, a magyarság és az európai kereszténység szimbolikus zarándokhelyévé válhat, amely képes pasztorálni, megtéríteni, nagy hatást gyakorolni hívőre és nem hívőre egyaránt. Jelet kell adni, meg kell vallani a hitünket, főleg ebben a világban, amikor néha már félve ejtjük ki azt a szót, hogy keresztény.

Melocco Miklós szoborművész szerint önvédelemből is meg kell építenünk ezt a templomot. A képzőművész azt is megjegyezte, hogy a lelkünk is megszépül, ha olyan helyen lakunk, ahol szép épületek emelkednek.

Makovez Imre arról írt egyszer, hogy Magyarország és a magyarság már felvállalta azt a szent feladatot, amelyet Pió atya jövendölt meg. Így Magyarország ismét a Kárpát-medence vezető lámpásává válhat.

Kép forrása: Hír TV