„Gyula, természetesen!”

Gyulát, a Dél-Alföld egyik legfelkapottabb turisztikai célpontját is megviselte kissé a koronavírus-járvány okozta krízis, de az újranyitás óta egyre jobb látogatói számokat mérnek hétről hétre, és továbbra is sok belföldi turista tölti itt a szabadságát vagy egy-egy hosszú hétvégéjét. Görgényi Ernő polgármesterrel a kilátásokról, a turisztikai beruházásokról és a még idén várható rendezvényekről beszélgettem többek között.

gyulapromo

Viharsarki Kanapé: Gyula történelmi fürdőváros. Egész évben sokan keresik fel rövidebb vagy hosszabb időre kikapcsolódás céljából. A koronavírus-járvány első hulláma lényegében két és fél hónap kiesést jelentett több szektornak is. Miként vészelték át ezt az időszakot?
Görgényi Ernő:
A gyulai gazdaság azért több lábon áll, de kétségtelenül az egyik legismertebb ágazatunk a turizmus, de a húsipar is húzóágazat, a gyulai kolbász nagyon ismert termék Magyarországon. Azt majd meglátjuk, hogy a többi gazdasági ágazatot hogyan érintette a koronavírus-járvány miatti kár, ez majd az adózási adatokból ki fog rajzolódni. Azonban az információink szerint a többi ágazatot annyira nem viselte meg ez a leállás.
De a szolgáltató szektor, amibe beletartozik a turizmus, a vendéglátás és a kereskedelem is, az emberek közötti találkozásokra épülnek, ezért ez a válság ezeket az ágazatokat nagyon keményen sújtotta. Több százan lettek átmenetileg álláskeresők, a szállodákat, az éttermeket, a cukrászdákat bezárták, számos bolt is épp csak kinyitott.
Mikor leállt a turizmus, mi Gyulán arra készültünk, hogy újra fog indulni, ezért a kollégák folyamatosan dolgoztak, nem bocsátottunk el az önkormányzat gazdasági társaságainál senkit, mert a munkahelyek megőrzése volt a fő célunk a járvány idején is. Az idegenforgalom területén munkatársaink aktívan dolgoztak a turizmus újraindítása előkészítésén, ennek a munkának meghozta a gyümölcsét már az első pünkösdi hétvége, amikor a szallas.hu adatai szerint az első öt legnépszerűbb belföldi turisztikai célpontban Gyula ott volt.
Azonban a veszélyhelyzet elmúltával szemmel láthatóan újraindult az élet. Kinyitottak újra az éttermek, a dolgozóik jó részét visszavették, de újra várják vendégeiket a szállodák – először a Komló szálló tárta ki a kapuit –  és a cukrászdák is. A szállodai szektorból pedig jó hírek érkeznek, nagyon biztatóak a foglalási adatok, van ahol a 60 százalékot is meghaladják a számok.
Gyulának jellemzően a belföldi turizmus határozza meg az idegenforgalmát, körülbelül 80-85 százalék a belföldi utasok aránya, viszont a fürdő vendégkörében magasabb a külföldiek aránya, azonban ők alapvetően egynapos vendégek, többségük a partiumi, erdélyi területekről, 100 kilométeres vonzáskörzetből érkezik.

kastely

VK: A pünkösdi hosszú hétvégén újranyitott a Gyulai Várfürdő is. Az elmúlt egy hónap ott milyen eredményeket hozott? Milyen intézkedéseket kellett bevezetniük a járványügyi helyzet miatt?
GE:
A fürdő nagyon nehezen indult be, hiszen az időjárás is nagyon kedvezőtlen volt az elmúlt egy hónapban, ráadásul az óvó-védőintézkedések alapján csak a hidegvizes medencék működhettek, azok is élményelemek nélkül, ezért nem is volt igazán vonzó attrakció a fürdő. Most már azonban hétközben napi ezer körüli, hétvégente 4-5 ezer fő közötti a fürdőbe látogatók száma, ezért bizakodóak vagyunk. Azóta a szabályok is enyhültek, már a melegvizes medencék is és az élményelemek is működhetnek, tehát gyakorlatilag a Várfürdő teljes szolgáltatási repertoárját igénybe vehetik a vendégek.

VK: Augusztus 15-ig nincs mód nagyobb tömegrendezvények, fesztiválok megtartására. Ez több, nagy hagyományokkal bíró gyulai rendezvényt, fesztivált is érintett. Mi az ezek közül, amit esetleg az őszi időszakra át tudnak csúsztatni, illetve az augusztus 20-i államalapítás ünnepére mit terveznek?
GE:
A pálinkafesztivál volt az első olyan rendezvényünk, amely áprilisban elmaradt, ezt szeptember 17-19-e között tervezik megvalósítani, sajnos a többi rendezvény, így a Körösvölgyi Sokadalom, a Kézműves Sörfesztivál vagy a Gyulai Végvári Napok pótlására nincs lehetőség. Bár augusztus 20-án lesz rendezvény, viszont az ahhoz kapcsolódó Minden Magyarok Nemzetközi Néptáncfesztiválját sem tudják megszervezni, hiszen a fesztivál arról szól, hogy a határon túli, magyar néptánc kultúrát képviselő csoportok mutatkoznak be a többnapos rendezvényen, másrészről pedig mindig van egy díszvendég ország, amely más kultúrát képvisel. Ezért ebben a kritikus időszakban nem lehetett megszervezni ezt a fesztivált, hiszen a fellépők zöme külföldről érkezik.
Viszont az jó hír, hogy a Gyulai Várszínház 57. évadának előadásait előkészítették, hiszen egy-egy előadáson a nézők száma nem haladja meg az 500 főt, és egy darabot le lehet mondani az utolsó percben is, hogyha változik a járványügyi helyzet. Az ültetési renden egyelőre nem kellett változtatni, és maszkot sem kell a nézőknek viselniük az előadások alatt, a fertőzés kockázatát pedig az is csökkenti, hogy a legtöbb színdarabot szabadtéren adják elő, egyrészt a Várszínpadon, a gyulai vár épületében, másrészt a Tószínpadon, úgyhogy csak néhány előadást tartanak meg a kamarateremben, illetve az Erkel Ferenc Művelődési Központban.

gyulai vár2

VK: A korábbi években a Gyulai Nyár nevet viselő programsorozat szinte minden este valami kulturális csemegét tartogatott az érdeklődőknek. Az idén valami hasonló várja-e a kikapcsolódásra vágyókat?
GE:
A gyulai vár tövében található az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft. által üzemeltetett Rondella terasz, amely többek között könnyűzenei programokkal és szabadtéri diszkóval is várja a vendégeit, de az Emberi Erőforrások Minisztériumának égisze alá tartozó Térzene programhoz is csatlakozott Gyula, így a város több pontján csendül fel időről-időre a muzsika. De az említett nonprofit kft. és a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. mindennapra szolgáltat olyan programokat, amelyeken kis létszámú csoportok vagy pár fős társaságok is részt tudnak venni a nap bármely szakaszában. Mindezek mellett állandó kiállításokkal várja a látogatókat minden korlátozás nélkül a gyulai vár, az Almásy-kastély Látogatóközpont, az Erkel-emlékház vagy a Ladics Ház.

VK: A természet szerelmeseinek milyen programokat ajánlanak?
GE:
Épült egy új kerékpárút is, amely a városból a Városerdő nevű, Fekete-Körös mellett található üdülőtelepre vezet. Ez egy nagyon szép útvonal, végigvezet a Fehér-Körös és a Fekete-Körös közötti töltésen is. A járvány elleni védekezés szempontjából a legbiztonságosabbak a szabadtéri programok, ezért, és az új ökturisztikai fejlesztés miatt lett az egyik idei szlogenünk az, hogy „Gyula, természetesen!”. Ezzel is utalunk arra, hogy a város vonzerejének értékes részét képezi a természet, és Gyulán belül a parkok hálózata. Ráadásul a városunkon átfolyó Élővíz-csatornán is lehet evezni.

erkelter

VK: Milyen turisztikai beruházásokat időzítettek erre az évre?
GE:
Jelenleg két jelentős fejlesztés is zajlik. Az egyik az Almásy-kastély rekonstrukciójának a második üteme, amely egyben az utolsó ütem is. Bár egy kastélynál mindig van mit tatarozni, fejleszteni. Most a mellékszárny felújítási munkálatai zajlanak. A kastély ezen részét szokás cselédszárnyként is emlegetni, de valójában ez az épületegyüttes a 20. században már a grófi család lakóépületeként funkcionált. A renoválás befejezése után a tervek szerint a mellékszárny a kastély egykori lakói után kap majd egy hivatalos nevet. Ebben a szárnyban kialakítunk egy elegáns közösségi rendezvényteret, ezt nevezhetjük bálteremnek is. A kastély főépületének 2016-os megnyitása óta rengeteg megkeresés érkezett, hogy különböző rendezvényeket szeretnének tartani a kastélyban, azonban a főépületnek a térszerkezete nem teszi lehetővé rendezvények megtartását, ezért a mostani egy hiánypótló beruházás. Ebben a bálteremben lehet majd bálokat, lakodalmakat, konferenciákat, hangversenyeket, színházi előadásokat vagy számos közösségi rendezvényt megtartani.
Ezen túl bővítjük a kastély kiállítóhelyének fogadóterét, mert az jelenleg az egyik toronyban található, és mikor nagyobb csoportok érkeznek meglehetősen szűkösnek bizonyul, főleg a téli időszakban. De kialakítunk egy a gasztrotörténeti látványkonyhát is, amely egy főzős attrakció lesz, és ezeken az alkalmakon az érdeklődőknek szakavatott szakács tanítja meg a változatos fogások elkészítését. A gyulai konyha különlegességét az adja majd többek között, hogy olyan eszközök is elérhetők lesznek, amelyek a 19. századi konyhatechnikát jellemezték, a látogatók megismerhetik itt az úgynevezett csikótűzhelyet, de szabadtűzi ételek elkészítését is elsajátíthatják, sőt a kastély receptkönyvében fellelhető ételeket is elkészíthetik majd.
A másik beruházásunk pedig az Erkel tér és környezetének rehabilitációja, amely nemrég kezdődött el. Ez a tér a Százéves Cukrászda – Magyarország második legrégebbi cukrászdája – mellett található, és itt kapott helyet Erkel Ferenc, híres, gyulai születésű zeneszerzőnk köztéri szobra. A mellszobrot 1896-ban állítottak a gyulaiak és ez az első köztéri műalkotás, mely a halála után Erkelről készült. A gyulai váron kívül az Erkel tér az a látványosság, amelyet minden idelátogató turista felkeresi, hogyha Gyulán jár. A téren park- és zöld területfejlesztés zajlik, felújítják a meglévő sétányokat, és újakat is létesítenek. A szobor köré visszaépítik azt az eredeti kovácsolt vas kerítést, amelyet a 20. század során elbontottak, és a Várfürdőbe került az Erkel-fa köré. A szobor körül egészen unikális módon a burkolatba épített LED-fények segítségével a Himnusz kottája rajzolódik majd ki, maga az Erkel tér pedig egy versenyzongora formáját fogja felölteni.
A beruházásnak az is nagy értéke, hogy megnöveljük másfélszeresére a Százéves Cukrászda teraszát. Valamint most felújítjuk a Petőfi tér északi és nyugati részét, amely a 2008-as belvárosi rehabilitációból kimaradt. A fejlesztési területen gyarapítjuk a zöldfelületet, új fákat és cserjéket telepítünk.

óriáskerék

VK: Mit várnak az M44-es autóút megépülésétől? Ez milyen hatással lehet majd a város életére?
GE:
Készültünk az M44-es út megépülésére gazdasági koncepciókkal, mert egy autóút akkor hozza meg az áldásos hatását, hogyha az érintett térség készül is gazdaságfejlesztési tervekkel. Egyrészt természetesen a turizmus területén várható a vendégforgalom növekedése, hiszen most már időben hamarabb és ráadásul és kényelmesebben elérhető lesz a város. Ettől többek között a hétvégi és a konferenciaturizmus növekedését várjuk. A fürdő fejlesztésével és szolgáltatásainak bővítésével is igyekszünk majd erre a megnövekedett keresletre választ adni.
De emellett hangsúlyt fektetünk az ipar fejlesztésére is. Most zajlik a Déli ipari park kialakítása, és mint az ismert, az Airbus Helicopters egy új gyárat épít Gyulán, ez lesz az első magyarországi gyáruk. A gyárban helikopterek dinamikus rendszereihez állítanak majd elő alkatrészeket. Minden ipari beruházás értékes, de ez a tevékenység képzett mérnököket és szakmunkásokat igényel, ez azt jelenti, hogy ezeket a dolgozókat jól megfizetik, így a város vonzereje és népességmegtartó képessége még inkább növekedni fog.

Képek:

Dr. Görgényi Ernő Gyula Város polgármesterének hivatalos Facebook-oldala

Gyulai Turisztikai NKft. – szakmai oldal

Gyulai Várfürdő

Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont