Unorthodox: Mindig van másik út

A Netflix egyik legújabb sorozata, az Unorthodox, amely Deborah Feldman önéletrajzi regénye alapján készült, egy haszid közösségből származó zsidó nő megpróbáltatásait és szabadulását követi végig. A négyrészes mini széria bár kapott hideget-meleget, sokakat megérintett. Többek között engem is.

unorthodox

Aki ismer, tudja, hogy élénk érdeklődést mutatok a különböző kultúrák iránt, így van ez a zsidó kultúrkörrel is. A sokszor zárt diaszpórákon belül is különös helyet foglalnak a szatmári haszidok, akik a tengerentúlon, New York Williamsburgben élnek még ma is szép számmal. Az ultraortodox közösség szabályai szinte kőbe vannak késve, a nők feladata az, hogy mihamarabb férjhez menjenek, és gyermekeket szüljenek, lehetőség szerint minél többet. Ennek oka a sorozatban többször is elhangzik, a nagycsaládok célja, hogy „visszapótolják” azt a hatmillió zsidót, akik a vészkorszakban odavesztek.

Ebben a közegben nő fel Esty, aki családi háttere miatt már szinte születésétől kezdve kilóg a sorból. Édesapja részeges, az édesanyja pedig a családi legendárium szerint őt hátrahagyva babakorában elmenekült Williamsburg-ből, és német felmenői révén Berlinben kezdett új életet. Esty 19 éves, mikor kiválasztják számára a jövendőbelijét, Yankit. Az esküvőig mondhatni minden rendben is megy, azonban a nászéjszaka elhálása sehogy sem sikerül. Ezen a néző már meg sem lepődik azután, hogy a házasságot megelőző oktatáson kiderül, Esty azt sem tudja, hogy van hüvelye, azt pedig végképp nem, hogy az mire való. Így a fiatal lány a testi és lelki kínokkal átszőtt házasélettől és a merev szabályoktól becsömörve egy nap úgy dönt, hogy kihasználja német származásából adódó jogait, és a zongoratanárnőjének közreműködésével Berlinbe szökik.

A modern európai közegben a lányt először bár csodabogárnak titulálják, azonban hamar kiderül, hogy jócskán van zenei érzéke, és egy konzervatóriumi ösztöndíjat is megkaphatna kis szerencsével, amellyel valóban megnyílhatna előtte egy új élet kapuja. Azonban az idő szorít, és a férje is a nyomára bukkan kuzinjával, és csak Esty erején múlik, melyik utat választja.

Bár a berlini szín sokszor vontatott, és egyes jelenetek elég depresszívre sikerültek, a minisorozat mindazoknak igazi csemege lehet, akik szeretnek titokzatos fátyolok mögé belesni, és a sok fikció mellett néha életszagú történetre vágynak. A széria már-már dokumentarista részletességgel mutatja be a szatmári haszidok világát. Ez leginkább Esty és Yanki esküvőjén csúcsosodik ki, amely már-már olyan, mintha egy dokumentumfilmet néznénk. A film autentikusságát pedig tovább emeli, hogy a zsidó szereplők jiddisül beszélnek. Ezt a nyelvet napjainkban ma már csak alig kétmillión használják.

Az Unorthodox mindössze négy rész, könnyedén magával tudja ragadni a befogadót, így rövid idő alatt „ledarálható”. S mivel központi témája a másság, az önelfogadás, az útkeresés a küzdeni akarás, duplán jól jöhet ezekben a karanténos időkben.

Fotó: port.hu