Világokat köt össze az Orient

Képzeletbeli utazásra invitálja a gödöllői Művészetek Háza és a békéscsabai Jókai Színház társulatának közös produkciója, az Orient a színház barátokat. A darab töretlen sikerét az is igazolja, hogy más városok „állomásaira” is befutott már az expressz.

orient_1

A történet szerint adott egy férfi (Szomor György) és egy nő (Gubik Petra), akik bár más közegekben éltek, szinte egyszerre éreztek késztetést arra, hogy hátrahagyva korábbi, csalódásoktól sem mentes életüket neki vágjanak az ismeretlennek. A titokzatos, megfáradt férfi Párizsban vált jegyet a híres szerelvényre, míg a nő a nyugatról mesésnek tűnő Kelet kapujában, Isztambulban száll fel a vonatra.
Bár drámai cselekmény alig kap helyet a két felvonás alatt, a két főszereplő dalainak sorai közül kicseng a magány, az útkeresés és a bizonytalanság érzése. Szemlátomást egymás felé sodorja őket a sors, és útjuk során színes kulturális forgatagokba keverednek, de a világháború közbeszól, és alaposan átírja a forgatókönyvet.

A darab során a néző is részesévé válik az utazásnak. A modern hang- és fénytechnikai eszközök bevonásával a rendező és forgatókönyv író, Fekete Péter együttműködve a Talamba Ütőegyüttessel, a Cimbalibanddel vagy a Fricska Táncegyüttessel egy olyan zenés-táncos produkciót állított a színpadra, ahol a vonatozás túlmutat az egyszerű, mindennapi közlekedésen.
A vasutat szokás megfeleltetni az emberi életútnak, a sínpárok építése így az alapok lerakásával ér fel, amely meghatározza egy-egy személy életének irányvonalát, amelyen jobb esetben egy ügyes vagy rosszabb esetben végzetes váltással lehet változtatni esetleg.

A grandiózus modern színjáték arra építkezett, hogy a szabadosabb felfogású nyugatot a szigorú szabályok szerint működő kelettel összekötő legendás gőzös útvonalán végighaladva betekintést nyújtson a különböző országok és kultúrák mindennapjaiba. A pazar népviseletek, pattogós táncok és a pörgős zene fátyla mögött azonban emberi sorsok bújnak meg. Az állomásokon portyázók és utasok egyaránt megjelenítik a bőséget és az ínséget, egy felületes rajzot adnak az adott társadalom berendezkedéséről.

A drámaiság és a teátrálisság a második felvonásban éri el a tetőpontját. A cirkusz meseszerű világából egy puskalövés vezeti a nézőtéren helyet foglalókat nagy hirtelenséggel a rideg valóságba. Innentől a cselekmény megidézi a háború borzalmait, és miközben megemlékeznek a művészek az első világháború kitörésének századik évfordulójáról, erőteljesen kicseng a jelenetek közül a kérdés, hogy mi értelme volt és van napjainkban is a csatározásoknak, miért kell hidakat döntögetni. A felrobbantott híd ugyanis nemcsak fizikálisan képes elválasztani az embereket egymástól, hanem lelki szinten is szét tudja tépni közöttük a kötelékeket.

orient 2

Az egységet a kulturális sokszínűségben is megadja az összetartozás, a béke és a kölcsönös megértés iránti vágy. Mert éljünk földünk bármely pontján, mindenki a biztonságra törekszik, amely azonban olyan, mint egy üveggolyó, bármikor elgurulhat vagy eltörhet.
Ezért szükséges, hogy nyitott szemmel, füllel és nem utolsó sorban szívvel járjunk ebben a rohanó világban és érdeklődéssel, nem pedig gyanakvással forduljunk egymás felé!

Képek forrása: Jókai Színház hivatalos oldala, csabaimerleg.hu

Mia

Advertisements