Cigánysorsok a filmvásznon

Ahogy a múlt héten a nemzetközi roma nap kapcsán ígértem, a következőkben három olyan már-már kultikussá vált filmet ajánlok a figyelmetekbe, amelyeknek főszereplői maguk is romák, és néha nehézkes körülmények között kénytelenek egyik napról a másikra tengődni.

ekust

A cigánysággal kapcsolatban számos sztereotípia él a köztudatban. Ezért sokan akik alig-alig vagy nagyon ritkán kerülnek velük kapcsolatba, és nem nyernek betekintést színes mindennapjaikba, hajlamosak egy hamis képet festeni magukban róluk. Aztán a környezetük és a média sugallta üzenetek és tapasztalatok tovább árnyalhatják mindezt.
Azonban az utóbbi évtizedekben és napjainkban is egy sor művészeti alkotás és tehetség gondoskodik arról, hogy a cigány szó ne szitok legyen, hanem magában hordozza mindazt a színt, pezsgést és időnként ösztönös erőt, amelyet e népcsoport kultúrája hordoz évszázadok óta.

Cigánytábor az égbe megy (1975)

A színes szovjet filmalkotás egy tragikus szerelmi sokszöget tár a nézők elé. A lókötőbe egyszerre két nő is beleszeret, a moldáv úri lány és Rada, a cigánylány. Azonban utóbbi hevessége és karakteres vonásai egy befolyásos földesúr fantáziáját is megmozgatják.
A néhol a modern kor embere számára talán vontatott és drámai kimenetelű sztoriból kitűnik, hogy a cigányok mennyire is a szabadság vándorai. Számukra a természet törvényei az irányadóak, és ha a sors úgy kívánja felvállalja bárkivel a konfliktusokat és a párbajt egyaránt, még ha az az életükbe kerül is.
A felcsendülő dallamok, a tarkabarka ruhák forgataga és az ellejtett táncok a kissé nehézkes mondanivalót némiképp könnyebben emészthetőbbé teszik. A kulturális sokszínűségre nyitottak kedvelni fogják!

A cigányok ideje (1989)

Emir Kustorica rendező több filmjében is behatóan foglalkozott a cigányok nehéz helyzetével. 1989-es alkotása a Szarajevó környéki romák iszonyatos sorsáról szól.
A nyomornegyedből szinte lehetetlen kitörni, de a bátrabbak neki vágva a nagybilágnak elindulnak idegen földre szerencsét próbálni. Így tett Ahmed is, aki Olaszországból hazatérve könnyű megélhetést és földi javakat ígér a tehetséges Perhannak.
Azonban a tündérmese alig a határ átlépését követően rémálommá változik. A fiúnak szembesülnie kell azzal, hogy becsapták, az ígéret földje helyett jól szervezett maffia, koldulás, betörés és prostitúció adja a mindennapi betevőt…
Kustorica mozijairól elmondható, hogy a komikum és a tragikum egyszerre jelenik meg bennük, és ez a sajátos egyveleg katarktikus felismerésre késztetheti a nézőket.
A film egyik legismertebb betétdala az Ederlezi, amelyet évekkel ezelőtt Rúzsa Magdi ismertett meg mindazokkal, akiknek ez az alkotás addig kimaradt.

Megy a gőzös (2007)

Végezetül pedig hadd ajánljak a figyelmetekbe egy ízig-vérig viharsarki történetet. A 2007-ben bemutatott Megy a gőzös című vígjátékot a szegvári származású Grecsó Krisztián és Koltai Róbert jegyzik, és a filmet a csongrádi vasútállomáson forgatták.
A történet szerint megtalálják a barcikai ősanyát, a neves asszonyság hamvait pedig körbevonatoztatják az országban. A gőzös pedig érinti az ivarosi álomást is.
A bakter miközben ünnepelteti saját magát, kezdetét veszi a Körte család sajátos pusztai vendettája. A kissé nagyképű állomásfőnök ugyanis megfogadja béresnek elődje fiát, Körte Kázmért, aki az első perctől kezdve igyekszik minél több borsot törni a háziak orra alá.
A véletlenek összjátéka folytán a díszmasina csendőröstől, cigányvajdástól, eladó lányostul és ereklyéstől a disznóólban köt ki, és ezzel kezdetét veszi egy olyan csörte, amelynek csak a jó isten látja a végét!
Grecsó Krisztián dél-alföldi legény lévén átérzi az itteni néplelket. Naturalizmusa és szókimondása átjárja műveit, történetei és szereplői egyek közülünk, de képletesen alföldi agyaggal bevontak is, amely akarva-akaratlanul is e vidékhez kötik őket.

Képek forrása: port.hu, exqlusiv.com

Mia

Reklámok