Pulitzer: a makói sajtómágnás

A modernkori újságírás atyjaként is számon tartott Joseph Pulitzer életútja kalandosan indult. Ahogy a héten ígértük, most bemutatjuk életének főbb állomásait.

joseph-pulitzer

Joseph Pulitzer gabonakereskedő makói család sarjaként látta meg a napvilágot 1847. április 10-én. Gyermekkorától katonának készült, de gyenge fizikuma és látása miatt rendszerint kihullott a sorozásokról.

Végül mégiscsak átfért egy rostán, részt vett az amerikai polgárháborúban, és visszavonulása után újságíróként St. Louis-ban épített karriert. Sorsa is itt pecsételődött meg.
Alig indult el karrierje a német nyelvű Westliche Post-nál, kacérkodni kezdett a politikai pályával. A Republikánus Párt tagja lett, és nemsokkal később, alig 22 évesen Missouri-ban beválasztották a közgyűlésbe.

Idővel üzleti ambícióit is megcsillantotta, mikor először a Post-ot, később pedig a másik ugyancsak st.louis-i lapot is megvásárolta, és egyesítette őket. A St. Louis Post-Dispatch a mai napig létező napilap.

Pulitzer erősen populista stílusa itt alakult ki. Munkatársaival együtt olyan témákat dolgoztak fel, amik a kis embereket is érdekelhették, és nagy port kavartak. De a szenzációhajhászás mellett az oknyomozó újságírás is életre kapott, mivel a különféle visszaélések, csalások és kétes eredetű ügyek felgöngyölítése ugyancsak közérdeklődésre tartott számot.

A legnagyobb sikereket mégis azután érte el, hogy megvásárolta a New York World-öt is. Az addig éves szinten mintegy 40 ezer dollárnyi veszteséget produkáló lap rövid időn belül erőre kapott, és évi 15 ezres példányszáma 600 ezerre emelkedett.
A “sárga újságírás” elnevezés is ehhez a kiadványhoz kötődik. 1895-ben itt közölték az első színes képregényt, melynek főszereplője egy sárga fiú volt.

Pulitzer_Joseph_signature

Külön érdekesség, hogy a mi hazánk fia és sajtógépezete járult ahhoz is hozzá, hogy a mai napig Amerika szimbólumának számító Szabadságszobor talpazatára is összegyűlt 1885-re a pénz.

A stresszes életmód és Charles Anderson Dana, a The Sun tulajdonosának rendszeres támadásai miatt az eleve gyenge fizikumú Joseph hamar visszavonult a közélettől, és a háttérből irányította birodalmát.
Életének utolsó két évtizedét majdnem teljes elszigeteltségben töltötte. A halál pedig már egy vak és depressziós, kiégett embert ért utol Charleston kikötőjében, luxushajóján. Hamvait New York-ban helyezték örök nyugalomra.

Joseph halála előtt pár évvel azonban gondoskodott a jövő generációjáról. Újságíróiskolát alapított, és létrehozta a Pulitzer-díjat, amit Amerika legjobb sajtómunkatársainak ítélnek oda évről-évre.
(Természetesen ennek létezik magyar megfelelője is, a Joseph Pulitzer-emlékdíj.)

Elhivatottsága és akaratereje egyaránt példaértékű és követendő napjainkban is.

Képek forrása: wikimedia

Mia

Advertisements