CsabaPark: hagyomány és gasztronómia

Békéscsaba történetében előkelő helyet foglal majd el ezentúl a 2014. szeptember 19-ei, pénteki dátum. A CsabaPark megnyitásával egy olyan “kolbászfalu” jött létre a Gyulai úton, a kertvárosi részben, amelynek az alapjai talán már dédapáink idejében is megfogalmazódtak.

csabapark15

Jómagam nem vagyok békéscsabai születésű, de ezer meg egy szállal kötődöm a városhoz. Azt a fajta életérzést, amely ebben a kettősségre alapozó városban fellelhető, velem először Grecsó Krisztián, a szegvári születésű író, újságíró, pedagógus ismertette meg regényeiben, amelyekben a Viharsarok fővárosát Tótvárosként emlegette. Békéscsaba egyediségét leginkább az adja, hogy a szlovákok és a magyarok egymás hagyományait, szokásait tisztelve és egymás munkáját segítve dolgoznak ma is együtt.
Gimnazista koromban talán még nem is annyira, de mióta Csabán dolgozok, azóta jobban megcsapják a fülem azok a szlovák kifejezések, mint a “nyanyicska”, a “posztyenkás” vagy a “tyepla”. Az első szó jelentése egyértelmű, a második egy sajátos népművészeti építkezési kifejezés, míg a harmadik a melegvizes medence beceneve errefelé. Az igencsak különleges családnevek listája pedig egy külön történet. A wikipédia külön szócikkben foglalkozik többek között olyan nevek eredetével, mint a Malatyinszki, a Zelenyánszki, a Gyebnár vagy az Unyatyinszki, csak, hogy párat említsek a felsorolásból.

De ami még ezeknél és az evangélikus templomoknál is csabaibb, az nem más, mint a kolbász. Egy legenda szerint azért maradt ki a receptből a bors, mert nyugaton háborúztak Napóleon hadai, és Közép-Európába nem tudott eljutni ez a különleges fűszer, ugyanakkor sertésből és fűszerpaprikából nem volt hiány, sem pedig jó száraz fákból, amelyek füstjén jól lehetett tartósítani a húst. Erről Borbás Marcsi, a Gasztroangyal is beszámolt már, aki az ünnepélyes CsabaPark megnyitón háziasszonyként volt jelen. Ő szólította a színpadra először Csepreghy Nándor helyettes-államtitkárt, Vantara Gyula országgyűlési képviselőt, a város polgármesterét, Hanó Miklós alpolgármestert, akinek igazán szívügye volt a kezdetektől, hogy megdobbanjon a csabai kolbász szíve, és Kozma Jánost, a Békéscsabai Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának elnökét. Őket érte az a megtiszteltetés, hogy a nemzetiszínű szalagot átvágva átadhatták immár a nagyközönségnek is a parkot.

Az ünnepi beszédeket követően a nagy múltra visszatekintő Balassi Néptáncegyüttes vette birtokába a színpadot, majd csabai anekdotákról és a 2013 decemberében hungarikummá vált kolbászról tekinthettek meg az érdeklődők filmeket. De a délután folyamán a Ghymes koncertje előtt még gyermekműsor és a Jókai Színház produkciói is szórakoztatták a közönséget.

A kora esti órákban nekem is lehetőségem nyílt arra, hogy megtekintsem a kolbászudvar azon részeit, amelyek hazánkban igazán egyedinek számítanak. A kolbászműhely talán legnagyobb élményét az jelentheti majd a látogatók számára, hogy a csemegés pult mellett egy üvegfalon keresztül ők maguk is figyelemmel kísérhetik, ahogy a hentesek feldolgozzák a levágott sertés húsát, és szemtanúi lehetnek a gyúrásnak és a töltésnek is. Közben a szomszédba átsétálva a múzeumban időutazáson vehetünk részt, mivel betekintést nyerhetünk egy igazi disznótorba, ahol a böllérek és a család apraja-nagyja tüsténkedett akár egy hosszú napon keresztül azért, hogy a mindennapi laktató falat az asztalokra kerüljön.

töltés

Bár az épületek külső jegyeikben a tájépítészet jegyeit hordozzák magukon, bizony még el kell telnie ahhoz egy kis időnek, hogy a több mint 40 hektáros területet valóban belakják a helyiek, a látogatók. De ez így volt hajdanán a Csabagyöngye Kulturális Központ esetében is. Beletelt talán pár hónapba, hogy az “akváriumot” igazán magukénak érezzék. Erre nagyon jó példa az, hogy a ház falain belül jelenleg közel 100 alkotóközösség lel hétről-hétre otthonra, a nagyobb előadásokról és nívós koncertekről nem is beszélve.

De ami már bizton elmondható, hogy a gyerekek az Óriások konyháját hamar megszerették fajátékszereivel együtt. Jó volt látni, hogy az általános iskolás csoportok, akik közül többen kerékpárral érkeztek a parkba, milyen nagyokat játszottak a mega “darálóban”, a fagóréban vagy a “füstölőben”. De igazán tüneményes mini épület a babakonyha is, ahol a legkisebbek ismerkedhetnek meg egy tanyasi udvarral és háztartással. Az ólban még famalacok is helyet kaptak.
Bízunk benne, hogyha nem is az év mindennapján, de azért sűrűn tölti majd meg gyermekzsivaly a parkot, ahol a legifjabb nemzedék játszva sajátíthat el új ismereteket, és magáévá teheti elődeink hagyományait.

hu19780_csabaparkopening140919-2018

Remélhetően a Csabai Kolbászfesztivál idején is sokan felkeresik majd városunk ezen új látványosságát, ami lehetővé teszi, hogy Békéscsabán ezentúl ne csak négy napig, a rendezvénysorozat idején legyen kolbászból a kerítés!

Fotó: Ujházi György, csabaimerleg.hu

Mia

Reklámok