A húsvéti ünnepkör és ami mögötte van

A húsvét ünnepét komoly készülődés előzi meg szerte a világon, ahol a keresztény vallás hagyományaira építkeznek. Míg az ünnep angol (easter) és német (ostern) neve az ősi termékenység istennő Ostara nevéből származik, addig a magyar húsvét szavunk magyarázata nemesen egyszerű, a negyven napos böjtöt követően eleink asztalára ilyenkor került ismét hús. A következőkben egy kissé rendhagyó összeállítással kedveskedünk olvasóinknak.

Érdemes kicsit elmélyedni az ünnephez szorosan kötődő állatok és növények szimbolikájában. A tojás több nép kultúrkörében is a termékenységet jelképezi. Ha visszagondolunk általános és középiskolai tanulmányainkra, akkor felidéződhet bennünk a finn teremtésmítosz, a Kalevala. A történet szerint maga a világunk is tojások kettétörésével keletkezett. A monda szerint a tojás alsó részéből jött létre a szárazföld, felső héjából az ég, sárgájából született meg a napkorong, míg a fehérjéjéből a hold és a csillagok.
Szinte minden nép nagy jelentőséget tulajdonított a piros tojásnak, és főleg Európa szerte elterjedt a tojásfestés hagyománya is. Korábban még számon tartották, hogy bizonyos ecsetvonások, formák mit jelentenek, de már legtöbbjük a feledés homályába veszett, de néprajzi könyvek egészen a régi magyar hiedelemvilágig képesek visszavezetni a motívumokat.

A nyúl szerepe külön érdekes a történetben. Sokan szaporaságával magyarázzák térnyerését, de ennél azért mélyebb gyökerekkel bír a tradíciója. A legendák úgy tartják, hogy e kedves, ugribugri négylábú eredetileg madár volt, de egy nap összeszólalkozott a germán természetistennővel, aki megfosztotta a repülés élményétől, és olyan adottságokkal “áldotta meg”, hogy csak ugrálva tudjon a szárazon közlekedni. A korábbi madár mivolta miatt alakulhatott ki az évszázadok folyamán az a mese, hogy a húsvéti nyuszi tojásokat tojik, és ajándékoz az arra méltóaknak. A bárány több országban is a tisztaság és az ártatlanság állata. A zsidóknál áldozati jószág volt, vérének és könnyeinek egyaránt különleges erőt tulajdonítottak. Az egyház ezen hagyományokból kiindulva választotta Krisztus egyik jelképének, és nincs olyan templom vagy kegytárgy, ahol ne jelenne meg.

Image

Az ünnepi menü is többlet jelentéssel bír. A főtt tojás mellé általában kalács és sonka dukál. A tojás szimbolikájával már fentebb foglalkoztunk, a sonka a paraszti világ hagyatéka, a földművelő, állattenyésztő társadalmi réteg kedvelt eledele volt. A kalács pedig több nemzetiségnél is egyet jelentett az ünneppel. A szlovákoknál sem volt ez másképp, külön érdekesség, hogy ilyenkor még az azóta hungarikummá lett csabai kolbászt is ezzel a péksüteménnyel fogyasztották. (E sorok írója mindenkit arra bíztat, hogy bátran kóstolja meg ezt a kombínációt. Egyedi ízélményben lehet része. 😉 )
A reformkonyha térnyerésével az ünnepi asztalokon különböző hidegtálak és főként majonézes, pikáns saláták is helyet kapnak, amelyeket jó idő esetén már friss retekkel és medvehagymával is megbolondíthatunk.
Igazi ételkülönlegesség az úgynevezett sárgatúró, amely elkészítése nem igényel nagy gyakorlatot, csak némi türelmet, mert meg kell várni míg lecsepeg, és érdemes kicsit hűtőben is tárolni tálalás előtt.

Zárásként pedig még pár gondolat a locsolkodásról. A sokszor bűzös kölnivizek reneszánsza előtt a fiúk vödrökkel járták a lányos házakat, és nem egyszer kiöntötték a virágszálakat az ágyukból a család hahotázása közepette. A locsolás rítusa a testi-lelki megtisztulást szolgálta, de termékenységi és egészségvarázsló elemeket is magában hordozott. A pajzán, sokszor kétértelmű versikék mellett a visszafogottabb költeményeket olvasgatva rájöhetünk, hogy ezekkel a rigmusokkal kívántak a legények bőséget, jóságot és minden jót a ház népének, amelyet a leányoknak illet fogadni, és hasonlóan rímekbe szedett válasszal megköszönni.

Image

Bár napjainkban megfigyelhető, hogy a húsvéti hagyományok egyre inkább a skanzenekbe szorulnak vissza, reményeink szerint mégsem merülnek majd a feledés homályába. A lakások a tavaszi nagytakarítás során szerencsére még díszbe öltöznek. S ha valaki veszi a fáradtságot és utánaolvas az egyedi szimbólumrendszernek, talán másként tekint majd e kissé elanyagiasodott ünnepkörre.

Képek forrása: femina.hu

Mia

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s