Aki újragondolta a magyar filmet – elment Jancsó Miklós

Lesújtotta ma a magyar kulturális és filmes világot Jancsó Miklós halála. A Kossuth-díjas filmrendező életműve számos újítást hozott a szakmába. Legkiemelkedőbb művei a Szegénylegények, a Csillagosok, katonák, de sokak kedvelték meg munkásságát a Kapa-Pepe filmek által is. A következő bekezdésekben élete főbb állomásait idézzük meg. Nyugodjon békében!

A váci születésű Jancsó eredetileg jogi diplomát szerzett Kolozsváron, majd hazatérése után egy hirtelen ötlettől vezérelve beiratkozott a Filmművészeti Főiskolára, ahol rendezőként szerzett újabb felsőfokú végzettséget. Már harminchat éves volt, mikor első nagyjátékfilmje 1958-ban elindult hódító útjára. “A harangok Rómába mentek” azonban csak az első lépcsőfok volt az ismertség és az elismertség felé.

Image

A filmkritikusok és esztéták még ma is úgy vallanak Jancsó munkásságáról, hogy az ő filmjeiben, főként a hatvanas években készültekben minden másképp működik. A színész és a közönség között fokozatosan felszámolták azt a hatást, hogy a néző azonosulni tudjon a vásznon megjelenő karakterrel. Mind a magyar puszta (Szegénylegények), mind az orosz sztyeppe (Csillagosok, katonák) a történelem olyan színterei, olyan díszletek, ahol a kameramozgása nem követi a cselekményt, hanem előéállítja azt. De ha szokatlanul hosszú beállításba botlunk, miközben váltogatjuk a csatornákat a készülékünkön, főként késő este, gyanakodni kezdhetünk, hogy Jancsó egyik alkotásába futottunk bele.

Sokaknak nehéz megérteni egy-egy Jancsó-filmet, hogyha nincsenek tisztában a visszatérő elemek pontos jelentésével. Nála a ló a hatalom, a víz a káosz, míg a mezítelenség az ártatlanság szimbóluma. Azonban a jelképtára ennyivel nem merül ki.
Főbb sikereit Cannes-ban érte el. Munkáját olyan alkotótársak segítették, mint Hernádi Gyula író, akivel nagyon szoros barátság és munkakapcsolat alakult ki közöttük vagy Somló Tamás és Kende János operatőrök.
Szeretettel boncolgatta az olyan kettőségeket, mint az egyén és a hatalom vagy a szabadság és a zsarnokság közötti viszonyt.

1999-ben mutatták be a rendszerváltás utáni Magyarország társadalmát szatirikusan megjelenítő Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten című filmjét, az elsőt, amelyben Kapa (Mucsi Zoltán) és Pepe (Scherer Péter) figurája áll a középpontban. Ezt további, részben improvizatív jellegű Kapa-Pepe-filmek követték, köztük az Anyád! A szúnyogok és az Utolsó vacsora az Arabs Szürkénél. Utolsó játékfilmjét, az Oda az igazságot, amely Hunyadi Mátyásról szólt 2010-ben készítette. 2011-ben még közreműködött a Magyarország 2011 című szkeccsfilmben.

Hosszan tartó betegség után 2014. január 31-én hunyt el. A köztévé csatornái több filmjével és személyével foglalkozó műsorral tisztelegnek emléke előtt. Ezeket igyekszünk majd a figyelmetekbe ajánlani.

Mia

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s