“A kultúra nem luxus, hanem élet-halál kérdése”

Mondta egyszer Hankiss Elemér szociológus, filozófusunk. Mai rohanó világunkban, mikor minden olyan sebességgel változik, hogy alig győzzük kapkodni a fejünket, fokozott figyelmet kell fordítani a nemzeti és helyi értékekre egyaránt. Ha szükséges, képletesen még a föld alól is elő kell kotorni azokat a gyökereket, amelyek erősítik bennük a valahová tartozás érzését.

Ha jobban belegondolunk, napjaink az életünk már két színtéren zajlik: egy online és egy offline világban. Viszont e kettő között a harmónia az utóbbi időben alaposan megbomlott. Az online, színtelen, szagtalan, de annál inkább tarkább tér világméretű hódítást folytat. Főként a fiatalok és a stabil értékrendszerrel nem rendelkezők társas kapcsolatait, és nem egy esetben a személyiségüket is alaposan átformálja, legrosszabb esetben rombolja. A közösségi oldalak vagy a reklámoktól hemzsegő site-ok egy olyan alternatívát kínálnak a félelmetes való világgal szemben az „útkeresőknek”, amely idővel nem biztos, hogy kifizetődő. Már nem ismeretlen a szakorvosok előtt az internetfüggőség fogalma sem, amely ugyanolyan pszichés és fizikai tüneteket képes produkálni az érintetteknél, mint például a dohányosoknál.

kultura

Meghökkentő és meglepő adatokkal találkozunk nap mint nap ezzel a jelenséggel kapcsolatban, pedig egy sor elkötelezett és elhivatott „szaki” dolgozik azért közösségi házak, kultúrotthonokban, agórák, művészeti iskolák és civil szervezetek épületei megteljenek élettel.
A közművelődésben dolgozók napjai azzal telnek, hogy a magyar kultúra tárházának különböző szeleteit minél szélesebb körrel ismertessék meg. Legyen szó a népi kultúra kincseiről, kézműves foglalkozásokról vagy olyan kreatív, önkifejező művészeti ágakról, mint a festészet, a zene, a tánc vagy a szobrászat.

Számomra a magyar kultúra napja azt jelenti, hogy az eleink által ránk hagyott örökséget a modern kor vívmányainak segítségével is igyekezzünk terjeszteni, örökíteni. A technika nem az ellenségünk, csak meg kell tanulnunk tudatosan és minél hatékonyabban használni. Azonban gyorsan fel kell vennünk a fonalat, mert ha most nem tartjuk a lépést a web 2.0-val és társaival, akkor az értéktelenség nyer, és olyan hátrányba kerülhetnek a tartalmas kikapcsolódási formák, klubok és szakkörök, amelyet nehéz lesz behozni.

A tények: A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát. Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.

hymn1

A kultúra ünnepén este 18 órától gálaműsor lesz a Békéscsabai Jókai Színházban. A gálán ünnepi köszöntőt mond Vantara Gyula polgármester.

A „Békéscsaba Kultúrájáért” kitüntetés átadását követően a Békéscsabai Jókai Színház művészeinek ajándékműsora következik az elmúlt évek sikereiből, jelentősebb pillanataiból.

Az eseményről blogunkon mi is beszámolunk.

Mia

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s