Meghódította Békéscsabát a Diótörő

A Csabagyöngye Kulturális Központ eddigi fennállásának egyik legkiemelkedőbb kulturális eseményének adott otthont december 20-án, pénteken. A világhírű kijevi balett a nagy érdeklődésre való tekintettel két időpontban is előadta Csajkovszkij klasszikusát, a Diótörőt.

Jómagam is izgalommal vártam az előadást, amely eddig valamiért kimaradt a karácsonyaimból. Bár be kell vallanom, hogy eddig még a balett műfajával sem fűztem szorosabbra a kapcsolatom. Szegeden a kortárs balett táncosainak jóvoltából már kaptam egy kis ízelítőt ebből a különleges világból, de az igazán klasszikus lépésekkel és mozdulatokkal a Kiev City Balett előadásában találkoztam először.

Image

Szerencsére úgy foglaltam helyet a karzaton, hogy ismertem a történetet és képben voltam mindkét szín várható történéseivel. A közel két órás műsor alatt párszor belegondoltam, hogy vajon azok, akik úgy váltottak jegyet e jeles alkalomra, hogy nem voltak teljesen tisztában a cselekmény fonalával, mennyit értettek meg a színpadon zajló eseményekből. Szerencsére a kiváló és profi táncosok gondoskodtak arról, hogy mindenki követni tudja Marika és a Diótörő kalandjait az álom és a valóság síkjain, és maradandó élményekkel távozzon a nézőtérről.
Annak idején mikor Csajkovszkijt felkérték a Diótörő és az Egérkirály című mese zenéjének szerzésére, és közös munkára lépett a rendezővel, Petipával kissé ódzkodott a feladattól, mert tisztába került hamar azzal, hogy a színházi szakember milyen színpompás mesevilágot álmodott meg díszletként és háttérként a darabhoz. Talán most repesett volna a szíve a nagy muzsikusnak, hogyha látta volna Békéscsabán milyen már-már minimális, modern díszlettel dolgozott a híres balettcsoport. Az elhúzható, több méter magas függönyön hol egy gótikus kastély tűnt fel misztikus arany és kékes fényben úszva, illeszkedve a történet napszakaihoz, hol pedig egy pazar, nemesi szobabelső tárult a szemünk elé, középen a feldíszített karácsonyfával. Az egyszerű háttér egy percig sem vonta el a figyelmet a fontos történésekről, sem a fellépők jelmezei és ruhái. A külcsín teljes harmóniában állt a tartalommal, és egészséges mértékben kiegészítette azt.

Image

Az első szín és a karácsonyi vendégfogadás, ajándékozás momentumai jól követhetőek voltak. A Drosselmayer bácsitól ajándékba kapott bábszínház jelenetei egyaránt lenyűgöztek kicsit és nagyot a nézők soraiban. Az életre kelő bábok és a  szerecsenek tánca oldottá tette a hangulatot. Majd a figyelem fokozatosan a diótörőre fókuszálódott, akihez az éj leple alatt Marika képes volt kiosonni a szalonba. Ekkor találta szemben magát a mézeskalácsból és egyéb fán lógó finomságokból lakmározó Egérkirállyal és seregével, akikkel a diótörő és a segítségére siető katonák eredményesen vették fel a harcot. Ezt követően a kislányt a báb elkalauzolta mesebeli birodalmába, Cukorországba.

A második felvonás egy álom kivetülése. Marika megismerkedett a számos csodát rejtő ország szépségeivel és népeivel. A népek táncában megelevenedtek a mesés kelet kincse is. Színre lépett a hastáncosnő és a kígyóbűvölő, selyemruhába bújtatott vágott szeműek vették birtokukba a teret, sőt a kozákok is tiszteletüket tették, és bemutatták milyen virtus lakozik bennük. Azonban a gyermeki rácsodálkozás mellett személy szerint úgy éreztem, hogy megjelent a kislány számára még ismeretlen érzés, a szerelem utáni vágyakozás is. A  romantikus képsorok, ahogy a kis hercegnő légies táncát lejti lovagjával tovább színesítik a produkciót és emelik annak fényét.
A hosszas kalandozást követően a kislány mosolyogva ébredt, és boldogan ölelte magához a színes fabábot.

Image

A Diótörő meséje sosem megy ki a divatból. A történet egyszerre szól felnőtthöz és gyermekhez, azt üzenve nekik, hogy csodák márpedig léteznek és az álmok valóra válhatnak. Jó szívvel ajánlom hát mindenkinek bármely feldolgozását, legyen az a klasszikus balett előadás, bábműsor vagy netán rajzfilm.

Fotók: Csabagyöngye Kulturális Központ Facebook oldala

Mia

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s