Zséka: Valószínűleg én már nem tudnék zene nélkül élni

Zsombok Rékát (Zsékát) a Békés megyeiek már korábbról is ismerhették. Több tehetségkutatón és több formációban is feltűnt, ezeken pedig maradéktalanul belopta magát a közönség szívébe. Országos ismerettséget a Dal című műsor hozott számára. S bár azóta különváltak útjaik az Acoustic Planet zenekarral, az élet nem állt meg. A zene szeretetéről, a karantén okozta nehézségekről, az utcazene fesztiválokról és a jövőbeli terveiről is kérdeztem a fiatal énekesnőt.

Viharsarki Kanapé: Mikor döntötted el, hogy a zenének akarod szentelni az életed?
Zséka: Egészen gyerekkorom óta a zenének élek, mindig is ezzel szerettem volna foglalkozni. Már óvodás koromban nagyon szerettem szerepelni, édesapukám meg jobbnál jobb zenékkel oltott be már akkoriban. 6 évesen kezdtem el hegedülni, táncolni, ezt követték a színitanodák, népdaléneklés, majd a könnyűzenei irány. 

VK: A közmédia tehetségkutató műsorában, a Dalban tettél szert nagyobb ismertségre. Milyen út vezetett idáig?
Zséka:
Hogy őszinte legyek, elég rögös! 😀 Aki ezt a pályát választja, az tudja, hogy a látszat ellenére ez a tevékenység sok nehézséggel is jár. Viszont nem panaszkodom, rengeteg zenei élményben volt részem az évek alatt, sok-sok élő koncert, tehetségkutatók, fesztiválok stb., ahol sokat tanultam, új embereket ismertem meg, tapasztalatokat szereztem.
A Dalba az akkori zenekarommal az Acoustic Planettel jutottunk be Nyári zápor című dalunkkal, ami azóta is hallható a Petőfi Rádión.

VK: Azóta az Acoustic Planettel különváltak útjaitok. Miként alakult az életed azután, hogy távoztál a zenekarból?
Zséka:
Azóta hogy szétváltunk a csapattal, szólóban és egyéb más formációkban tevékenykedem, saját dalokat, és klipeket adtam ki. Több hazai utcazenefesztiválon megmérettettem magam, ahonnan rangos elismeréseket hozhattam haza. Ezekért nagyon hálás vagyok!

VK: A koronavírus-járvány érzékenyen érintette a zenésztársadalmat. is Te miként vészelted át ezt az időszakot?
Zséka:
Nem volt egy egyszerű időszak, főleg az elején, a karanténőrület alatt. Én akkor költöztem fel Budapestre, és derült égből villámcsapásként ért az egész. Sorra mondták le a koncerteket és rendezvényeket. Viszont nálam nem nagyon volt kényszerpihenő, elég sokat dolgoztam itt-ott, hogy egyenesbe jöjjek, amikor pedig volt egy kis időm, akkor otthon gyakoroltam, tanulgattam, és éneklős videókat töltöttem fel.
Elég lélekölő időszak volt, viszont jó kis önismereti-tréning is egyben, és hasznos felismerésekkel lettem gazdagabb. Azóta szerencsére beindultak a dolgok, bár nem olyan mint előtte, de azért nem panaszkodom, sokat zenéltem mindenfelé a nyáron. 🙂

VK: A Veszprémi Utcazene Fesztiválon elnyerted a szakmai zsűri első díját. Hogy jött a nevezés ötlete? Ez az elismerés milyen díjjal, illetve további lehetőségekkel jár?
Zséka:
Tavaly kezdődött nálam ez az utcazene őrület, akkor indultam el először szólóban Egerben és Szegeden. Előtte már az Acoustic Planettel is belekóstoltunk ebbe, velük is több helyen megfordultunk. Idén úgy voltam vele megpróbálom Veszprémet, ami a legnagyobb szelet az utcazeneversenyek tortájában. 🙂
Már amikor bejutottam nagyon boldog voltam, hát még amikor kimondták a nevem a legvégén… Végig azon imádkoztam, hogy ne maradjon el a rendezvény. Szerencsére jól alakult minden. Megosztott első helyezést értem el a Kellene Kis Kert formációval, így 1-1 millió forinttal lettünk gazdagabbak.

VK: Jelenleg hol találkozhatunk Veled? Milyen terveket dédelgetsz erre az évre?
Zséka:
Most hétvégén indul a Tokaji Utcazene Fesztivál, ahol 2 napon keresztül fogok muzsikálni Tokaj utcáin, és jövő hét szerdán Budapesten, a Citadellove nevet viselő hely előtt, szintén utcazene jelleggel fogok egy rövid szólókoncertet adni 17 órától.
Sajnos a jelenlegi helyzet miatt nehezen lehet tervezni a jövőre nézve, mivel napról napra változnak a dolgok, kormányrendeletek. Viszont én pozitív vagyok, és bizakodó, és mindig a legjobbat várom, ami általában be is szokott jönni! 😀

VK: Mit üzensz azoknak, akik kacérkodnak ezzel a hivatással?
Zséka:
Azt, hogy ne tegyék! 😀

 Viccelek! Mindent összevetve, ez egy gyönyörű hivatás, és valószínűleg én már nem tudnék zene nélkül élni. Szóval aki szenvedélyesen szeret(ne) ezzel foglalkozni, az sose adja fel, és ami a legfontosabb, hogy mindig önazonosan, és szívből csinálja! 

Képek: Zséka Facebook-oldala

Ütős videóval emlékezik a 2019-es bulira a CityRocks

Ütős videóval emlékezett meg a pontosan egy évvel ezelőtti kecskeméti második nagy rendezvényére a CityRocks. A videóban az a dal csendül fel, amelyet a résztvevők a szervezőknek játszottak a koncert végén.

“Azóta is jó érzéssel tölt el mindannyiónkat, ha visszaemlékszünk azokra a percekre. Hálásak vagyunk Nektek, hogy vagytok és hogy együtt – egyre többen – teszünk azért, hogy az élőzene, a rockzene minél több emberhez jusson el.
Személyesen 2021-ben találkozunk, várhatóan többször is “

– írták a közleményben.

Bartóki-Gönczy Balázs: Nagy az érdeklődés a közszolgálati média-szerkesztő képzés iránt

Augusztus 12-ig jelentkezhettek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) közszolgálati média- újságíró és szerkesztő szakirányú továbbképzésére az újságíró és médiaipari szakma iránt érdeklődő hallgatók. A képzés iránt nagy volt az érdeklődés, augusztus utolsó hetében pedig lezajlottak azok a motivációs beszélgetések is, ahol eldőlt, hogy a mintegy 70 jelentkező közül ki lesz az a két tucatnyi, aki szeptembertől az NKE és az MTVA  falain belül naprakész médiás ismeretekre tehet szert. A képzés felépítéséről, várható kimeneteléről és a felvételin szerzett benyomásairól kérdeztem Bartóki-Gönczy Balázs adjunktust, a szakirány felelősét.

balazs_headshot_fotok-3861_web_ff

Bartóki-Gönczy Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa

Bartóki-Gönczy Balázs 2018 óta dolgozik adjunktusként az egyetemen. Miután leérettségizett a gyulai Erkel Ferenc Gimnáziumban, jogot végzett idehaza, majd Párizsban ahol világűr- és távközlési jogra specializálódott. Miután hazatért a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál helyezkedett el, alapvetően hírközlési területen dolgozott, de a tudományos tevékenysége miatt sokat foglalkozott médiajoggal is, doktori disszertációja is az online szólásszabadság kérdéskörével foglalkozott.

Beszélgetésünk során elhangzott, hogy nem sokkal azután már megfogalmazódott a szakirány iránti igény, hogy adjunktusként az NKE-re került, a szakirány vezetésével pedig az egyetem Szenátusa bízta meg. Ehhez szinte rögtön csatlakozott partnerként az MTVA, aki a gyakorlati órák oktatásában vállal szerepet. A szakirány vezetése komplex feladat, hiszen magába foglalja a képzés szervezését, az oktatókkal való egyeztetést, a tematika összeállítását, valamint a felvételi beszélgetések lebonyolítását, azonban mindebben profi csapat van segítségére. A képzésre 70-en jelentkeztek, közülük 25 főt vesznek majd fel a szeptember 8-án induló képzésre. Pluszpontokat ért a diploma minősítése, a médiában szerzett tapasztalat, a területen végzett releváns kutatás vagy publikáció megléte, illetve a jelentkező motivációja, hogy ő valóban a médiában szeretne dolgozni – mondta el Bartóki-Gönczy Balázs.

Az adjunktus hangsúlyozta, hogy mivel a továbbképzés nevében is benne van, hogy közszolgálati, ebből is következik, hogy nem a bulvársajtónak szeretnének munkatársakat képezni, hanem komoly újságírói, média szerkesztői ismeretekkel szeretnék felvértezni a hallgatóikat. Reményeik szerint a náluk végzők nemcsak a közmédiában tudják majd megállni a helyüket, hanem olyan sajtó és média orgánumoknál is, amelyek nyitottak a képzésen megszerzett tudásra – húzta alá, majd hozzátette, hogy a képzést követően az MTVA gyakornoki programjába is bekerülhetnek a végzettek, a legjobbaknak pedig a közmédiában állást is ajánlanak majd.

Bartóki-Gönczy Balázs beszélt arról is, hogy az első év mindig egy „próba”, és nagyon bízik abban, hogy a járványügyi helyzet nem fog beleszólni a gyakorlati órák rendjébe, hiszen egy szakirányú továbbképzés esetén a gyakorlati oktatásra helyeződik a hangsúly. Az újságíró és szerkesztő képzés tantárgyainak is mintegy kétharmada is gyakorlati jellegű. Helyet kapott a tanmenetben a videó- és hangtechnika, az operatőri ismeretek, a műsorszerkesztés vagy a vágási és az adásrendezési ismeretek is. Ezek azok az ismeretek, amelyeket egy médiamunkásnak ismernie kell, hiszen, ha bekerül egy stúdióba, akkor tisztában kell azzal lennie, hogy ott ki mit csinál, mivel foglalkozik. A gyakorlati óráknak az MTVA stúdiói adnak majd otthont – emelte ki a szakirány felelőse.

Az adjunktus kitért arra is, hogy a gyakorlati ismereteket adó tárgyak mellett fontosnak gondolták a képzés tematikájának megalkotásakor a készségfejlesztést is, így helyet kapott a két félév kurzusai között többek között a személyiségfejlesztés, a beszédtechnika vagy az érvelés- és írástechnika, hiszen ezek is fontosak egy újságírónak. De a vezetői kommunikáció is helyet kapott a tárgyak sorában, mert bárkinél adódhat majd egy olyan helyzet, hogy egy kisebb csapatot kell koordinálnia, és ha egy vezető rossz, akkor az az egész munkakörnyezetre rányomhatja a bélyegét. De természetesen nem maradhatott ki a tematikából az elmélet sem, amelyben közszolgálati és kereskedelmi média alapjai mellett médiaetikát, médiajogot és szociálpszichológiai ismeretekre is szert tehetnek a hallgatók. Míg utóbbi tárgyakat az NKE munkatársai, addig a gyakorlati ismereteket az MTVA szakmai vezetői adják majd át, a készségfejlesztő órákat pedig vegyesen egyetemi, illetve külsős szakemberek tartják – hangzott el.

A beszélgetés során érintettük azt is, hogy bizonyos orgánumok egyáltalán nem szavaztak bizalmat a képzésnek. Mindezekre a szakirány felelőse azt reagálta, hogy azt kell bizonyítaniuk az első évben, hogy valóban egy szakmai képzést akarnak, és nem egy olyan képzést, amire több cikkben is következtettek. De szerencsére pozitív reakciók is akadtak, amelyek azt emelték ki, hogy ez egy hiánypótló képzés, amelyre van igény a médiapiacon. Bartóki-Gönczy Balázs bízik abban is, hogy a képzést követően a végzettek elhelyezkedése is ezt fogja alátámasztani, illetve egy magas színvonalú, szakmai képzést elindítani.

Mia

A szabadba csalta a zenebarátokat a CityRocks

Több mint 80 amatőr és profi zenész, valamint családtagjaik szerepelnek a Cityrocks legújabb kisfilmjében. A Fish! zenekar Gyere ki a rétre! című számát játszották el, amelyet a karantén időszakot követően most nem a lakásaikban, hanem a szabadban adtak elő. Az örömzenélésről ezúttal is vidóklip készült.

„Különleges helyszínekre mentek ki a zenész barátaink. Volt, aki a kertjébe, de volt, aki fáradtságot nem kímélve hegytetőre, domboldalara, folyópartra cipelte ki a hangszerét, hogy felvegye a számot” – mondta Révész Zsolt, a film vágója és zenei rendezője. Sokan összekötötték a zenélést egy családi kirándulással, ezért a zenészek gyermekei vagy éppen szülei is feltűnnek: önfeledten ugrálnak, énekelnek, játszanak a háttérben, ezért egy nagyon hangulatos, vidám kisfilm készülhetett el .

A videó különlegessége, hogy a vágás 360 fokos technikával készült, így akár a számítógép monitorán, akár a mobiltelefonon körbeforgatható, egy VR-szemüvegen keresztül megnézni pedig egészen különleges élmény. 

„Megkaptuk a beküldött videókat, és láttuk, hogy mennyi aranyos mókázást vettek fel a zenészek. Ekkor gondoltuk azt, hogy vétek lenne megcsorbítani bárkinek a produkcióját. De ha egymás után vágtuk volna a képeiket, akkor sajnos ez történt volna. Ezért döntöttünk úgy, hogy egy virtuális körpanorámában rendezzük el őket, így minden résztvevő külön-külön is látható a szám elejétől a végéig” – mondta Révész Zsolt.

A film a Cityrocks Youtube-csatornáján is megtekinthető.

 

A keresztény feminista Slachta Margit

Száz éve választották meg Magyarország első képviselőnőjét, Slachta Margitot. A különleges életutat magáénak tudó embermentő asszonyról Nagy Gyöngyi történészt kérdeztem. 

1. Slachta Margit

Viharsarki Kanapé: Slachta Margitot valamennyien úgy ismerjük, mint a magyar parlament első megválasztott képviselőnőjét. Milyen út vezette el őt a politikához?Nagy Gyöngyi: Slachta Margit 1884-ben egy lengyel származású, felvidéki, nemesi családban született, ahol nem volt meghatározó a keresztény vallásos nevelés, sőt a szülők inkább igyekeztek visszafogni a Slachta-lányok, de különösen Margit vallásos buzgóságát. Margit 1903-ban szerezte meg tanítónői képesítését Kassán, és miután ekkor már közel egy évtizede a nők is járhattak egyetemre, ő is ezt tervezte. Apja azonban ezt nem engedélyezte, így a kalocsai Miasszonyunkról elnevezett Iskolanővérek tanárképzőjében tanult tovább. Itt élte át élete talán legdöntőbb találkozását: 1906-ban részt vett Farkas Edith előadásán, aki az Országos Katolikus Nővédő Egyesület szociális munkájáról beszélt és célja az volt, hogy védőnőket/patronesszeket toborozzon. Slachta Margitra óriási hatással volt Farkas Edith szuggesztív egyénisége, aki remek szónok is volt, így azonnal bekapcsolódott a patronázs munkába. Ez a munka rendkívül összetett volt (segélyezés, hitoktatás, zene-, és énektanítás, munkaközvetítés stb.) amit Slachta Margit nem azért vállalt, mert úgy érezte, „önkénteskedni” akar, hanem azért, mert itt átélhette a szentírási értelemben vett embertestvériséget, amelynek a középpontjában a szeretettel történő segítségnyújtás és felemelés állt. Ő pedig ezt nagyon komolyan gondolta, amit az is bizonyít, hogy egész életét az Isten-és emberszolgálatnak szánta.

Nagyon hamar kiderült, hogy személyében egy rendkívül sokoldalú, és Farkas Edith-hez hasonlóan karizmatikus egyéniséget sikerült találni, aki a szociális érzékenysége mellett nagyon jó közösségszervező is volt, és műveltsége, mély gondolkodása arra is alkalmassá tették, hogy alkotó-teremtő munkát is végezzen: alapító tagja, szervezője és ügyvezetője lett az 1908-ban létrehozott Szociális Missziótársulatnak, és ő szerkesztette a Társulat lapját is. Rengeteg előadást tartott a dolgozó nők helyzetéről, a magyar katolikus női összefogás szükségességéről, kiállt a kenyérkereső nők, a családok, és a női egyenjogúság, így pl. a női választójog mellett is. A Szociális Missziótársulat tagjai keresztény feministaként nevezték meg magukat, ami két dolgot jelentett: a keresztény jelzővel a liberális-radikális és szociáldemokrata feministáktól különböztették meg magukat, ugyanakkor nem gondolták azt, hogy a nőnek csakis egyedül a családban van a helye, ezért támogatták a női választójogot, valamint azt is, hogy a nők tanulhassanak. Ebben a tekintetben azonban nem minden, hanem csak a nők számára megfelelő pályák megnyitását követelték.

Slachta Margit alkatának éppen megfelelt ez a Társulat, amely egy apostoli életre egyesült fogadalmas nővérközösség volt, de a szociális munka révén a tagok a közéletben is részt vehettek. Slachta Margit pedig pont ezt szerette volna: közel lenni Istenhez, de mégis szabadon élni, és olyan ügynek szentelni az életét, amelyben tudja érvényesíteni a szentírás parancsait, gondolatait.

1918 őszén a magyar nőknek is megadták a választójogot, de mint tudjuk, egyre nagyobb erőkkel léptek fel a szociáldemokrata-liberális-radikális, egyszersmind nemzetellenes és keresztényellenes politikusok. Mindez Slachta Margitot arra ösztönözte, hogy a Keresztényszociális Párton belül megalapítsa a Keresztény Női Tábort (KNT). 1918-1919-ben a KNT tagjai felkeresték a Budapest kerületeiben lakó nőket: felvilágosították őket az aktuális politikai helyzetről, aki nem tudott írni-olvasni, azt megtanították, hogy minél több nő szavazhasson a majdani választáson. Az 1919 őszén Budapestre érkező amerikai misszió vezetője elé Slachta Margit vezetésével mintegy 35 ezer nő vonult fel! Az is gyorsan kiderült, hogy Slachta Margit remek szónok, több keresztényszociális jelölt mellett mondott kortesbeszédet 1919-ben.

Az 1920-as nemzetgyűlési választásokon női jelölt nem indult, viszont sor került pótválasztásra. A Budapest I. kerületi mandátumért a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja Slachta Margitot indította, de rajta kívül még öten küzdöttek ezért a helyért. 1920. március 25-én azonban Slachta Margit nyert, és ezzel ő lett Magyarország első képviselőnője.

VK: Ennek már száz esztendeje. Hogyan fogadta a közvélemény 100 évvel ezelőtt Slachta Margit színre lépését?
NGy:
Már a kampány alatt kapott hideget-meleget, sokan támadták, de a számok önmagukért beszéltek: 10187 szavazatból 5471 szavazatot kapott! Voltak olyan képviselőtársai, akik – miután már többször hallották beszélni – tisztelték, de voltak olyanok is, akik gúnyolódtak rajtuk, be-bekiabáltak, amikor éppen beszélt. Farkas Edith azzal a gondolattal engedte el a politika világába, hogy „A keresztény Magyarország mentésén dolgozni nem politika, hanem véres, szent munka…” Slachta Margit saját politikai hitvallása szerint a kereszténység nem jelszó, és nem csak a nemzetellenes erők – a Károlyi vezetésével feltűnt liberális-radikális-szociáldemokrata, valamint a kommunista politikusok ellen tűzték a zászlóra, hanem azt szerették volna elérni, hogy ez a mindennapokban megélt jelenség legyen mindenki számára, és Slachta Margit azt vallotta, hogy ennek minél többször kifejezést is kell adni, mert ezzel is lehet hatni az egyes emberre, és így a társadalom egészére is. Számára a parlament tehát a szolgálat színtere volt, nem pedig önös érdekeinek fóruma.

VK: Mit érdemes tudni a munkásságáról? Mi valósult meg Slachta Margit ígéreteiből?
NGy:
1920-ban képviselői programját a magyar nők nevében mondta el, és ebben olyan dolgokat nevezett meg, amelyekben valóban változásra volt szükség: a népbiztosítás kiterjesztését, a munkaalkalmak teremtését, a jobb adózási rendszer bevezetését, az árdrágítás és az élelmiszerhamisítás elleni küzdelmet, az élelmezési nehézségek megszüntetését, a lakáskérdés megoldását, az iskolai-, s benne a hitoktatás megreformálását, a család-, az anya- és gyermekvédelmet. Ígéreteiből több minden is megvalósult. 1921-ben a fővárosban az ő ösztönzésére vezették be az iskolanővéri intézményt. Ez a mai iskolaorvosi szolgálat elődje. Sikerült elérnie, hogy a totalizatőr-bukkméker (lóverseny) adót fél %-kal emeljék szociális-karitatív célokra: 1945-ig sok szociális intézmény fenntartásához járult hozzá ez a fél %. Követelte a luxuslakások megadóztatását, azt, hogy a nők kerüljenek be az iskolaszékbe, és a női börtönökben női felügyelőket alkalmazzanak. Ezek is mind megvalósultak. A Nagyatádi-féle földbirtokreform kapcsán sikerült elérnie, hogy ne csak hadiözvegyek, hanem általában minden nő igényelhessen földet. Ígéretei megtartásához külföldről is szerzett segítséget, amit a rászorulóknak, leginkább a gyerekeknek segély formájában osztott ki. Nagyon fontosnak tartotta a női választójogot, és mielőtt 1922-ben életbe lépett az új választójogi rendelet, amely jelentősen csorbította a magyar lakosság választójogát, többször felszólalt ebben a témában is.

Gyöngyi4

VK: Embermentőként is ismerjük. Mit tudunk az 1944-45-ös tevékenységéről?
NGy:
Azt kell mondani, hogy Slachta Margit még az embermentő tevékenységét illetően is kivételt képezett, mert kérlelhetetlen volt és nem volt hajlandó megalkuvásra. Ezt a kemény kiállását az általa szerkesztett Lélek szavában is tetten érhetjük, amelyben már 1942-től igyekezett felhívni a figyelmet, hogy cselekedni kell. Ahogyan egy helyütt mondta:

„Merd ezekben a halálosan komoly időkben szívedből kiűzni a gyűlöletet, – merd bent, szíved legmélyén testvérednek elismerni azt a másik anyát és merd befogadni fájdalmát és hordani segíteni keresztjét… És merj tenni. Merd kérni, kívánni, sürgetni olyan hozzátartozódtól, ki munkatáborparancsnok, hogy olyan fölöttese legyen a szolgálatosoknak, amilyen fölöttest az ő fiának kíván a fronton, vagy az ellenség fogságában. Hangoztasd előtte Krisztus örökérvényű igéit: amilyen mértékkel mértek, olyan mértékkel fognak nektek viszont mérni.”

Slachta Margit mindenkivel hajlandó volt együtt dolgozni ebben az időszakban, akinek hozzá hasonlóan az emberéletek voltak a legfontosabbak. Így munkatársai között ott találjuk a szociáldemokrata embermentőt, Karig Sárát is. A Slachta Margit vezette Szociális Testvérek Társasága a vészkorszakban mintegy 1000 zsidót mentett meg, köztük Heltai Jenő írót és Márkus Emília színésznőt, és ennek az embermentő tevékenységnek a részükről is volt áldozata: Salkaházi Sára szociális testvért a nyilasok a Dunába lőtték.

VK: Milyen volt a megítélése a második világháborút követően?
NGy:
Slachta Margitot nem a becsvágya, hanem a kötelesség- és felelősségtudata hajtotta, amikor 1945 után is politikai szerepet vállalt. Úgy gondolta, a közélet, a politika továbbra is az egyik legfőbb színtér ahhoz, hogy többet tudjon tenni az elesettekért. 1945-ben még pártonkívüli jelöltként jutott be a parlamentbe, de 1947-ben már a saját pártja, a Keresztény Női Tábor színeiben. És ekkor rajta kívül még 4-en jutottak be ebből a pártból! Gondoljunk bele, mekkora eredmény volt ez, amikor közben a kommunisták a kékcédulákkal csalással jutottak hatalomra! 1945 és 1948 között számtalan jogellenes dolog ellen felszólalt: tiltakozott a magyarországi németek kitelepítése, a csehszlovák-magyar lakosságcsere egyezmény ellen. 1947. április 16-án mondta el a parlamentben nagy beszédét a vallásos nevelés értékéről, amellyel próbálta útját állni a tervezett fakultatív, azaz nem kötelező hitoktatás bevezetésének. Ekkor jellemezte Parragi György képviselő úgy, hogy „Egyetlen férfi a nemzetgyűlésben.” Azzal az antikommunista, szovjetellenes magatartással azonban, ami őt jellemezte, 1945 és 1948 között már nem sokat tudott elérni. Inkább azt mondhatjuk, hogy egyfajta jelzésértéke volt annak, hogy Slachta Margit, a régi rend egyik szilárd alapokon álló oszlopa ekkor bent ült a parlamentben, és mint egy felkiáltójel, őrködött a többiek lelkiismerete fölött, de törvényszerű volt, hogy keresztény ellenzéki magatartásával előbb-utóbb kihívja maga ellen a sorsot. Ez akkor következet be, amikor a kötelező hitoktatás eltörlése ellen szólalt fel. 1949-ben már nem engedték indulni, és végül ő is belátta, hogy „keresztény ellenzékiként” nem szolgálhat tovább, ezért elhagyta az országot, de nem azzal, hogy végleg disszidál! Visszatérésre azonban már nem volt lehetősége. A Szociális Testvérek Társasága tengerentúli rendházait irányította, míg Amerikában, 90 évesen, 1974-ben meghalt.

VK: Mit tanulhat tőle a 21. század embere?
NGy:
Slachta Margit egy rendkívül sokoldalú, színes egyéniség volt, akitől elsősorban Isten- és emberszeretetet tanulhatunk még ma is. És emellett munka- és ügyszeretetet. Az 1920-ban elmondott kampánybeszédeiben vannak olyan gondolatok, amelyek ma is aktuálisak. Pl. az, hogy „Minket egyszerűen az foglalkoztat, hogy mivel tudunk mi gyakorlatilag hozzájárulni az újjáépítés munkájához.” vagy: „Ma ne azok álljanak elő, akik elsősorban követelnek, hanem azok, akik elsősorban ajánlanak…” Slachta Margit mindig jó példával járt elől, bármiről is legyen szó: istenhitről, emberszeretetről, munkabírásról, segítségnyújtásról. Érdekelte a női egyenjogúság, a női sors jobbá tétele, és hitt abban, hogy a család a legfontosabb egysége a társadalomnak, ami csak egy férfi és csak egy nő között jöhet létre, és minden időben támogatni kell. Nagyon kivételes és nagyformátumú alakja volt a 20. századnak, aki egész életét az embereknek, az Istennek és természetesen Magyarországnak szentelte. A legfontosabb, amit meg kellene tőle tanulnunk, azt gondolom, az, hogy a kereszténységünk nekünk, 21. századi magyaroknak se csak jelszó legyen, hanem megélt valóság.

Mia

„Gyula, természetesen!”

Gyulát, a Dél-Alföld egyik legfelkapottabb turisztikai célpontját is megviselte kissé a koronavírus-járvány okozta krízis, de az újranyitás óta egyre jobb látogatói számokat mérnek hétről hétre, és továbbra is sok belföldi turista tölti itt a szabadságát vagy egy-egy hosszú hétvégéjét. Görgényi Ernő polgármesterrel a kilátásokról, a turisztikai beruházásokról és a még idén várható rendezvényekről beszélgettem többek között.

gyulapromo

Viharsarki Kanapé: Gyula történelmi fürdőváros. Egész évben sokan keresik fel rövidebb vagy hosszabb időre kikapcsolódás céljából. A koronavírus-járvány első hulláma lényegében két és fél hónap kiesést jelentett több szektornak is. Miként vészelték át ezt az időszakot?
Görgényi Ernő:
A gyulai gazdaság azért több lábon áll, de kétségtelenül az egyik legismertebb ágazatunk a turizmus, de a húsipar is húzóágazat, a gyulai kolbász nagyon ismert termék Magyarországon. Azt majd meglátjuk, hogy a többi gazdasági ágazatot hogyan érintette a koronavírus-járvány miatti kár, ez majd az adózási adatokból ki fog rajzolódni. Azonban az információink szerint a többi ágazatot annyira nem viselte meg ez a leállás.
De a szolgáltató szektor, amibe beletartozik a turizmus, a vendéglátás és a kereskedelem is, az emberek közötti találkozásokra épülnek, ezért ez a válság ezeket az ágazatokat nagyon keményen sújtotta. Több százan lettek átmenetileg álláskeresők, a szállodákat, az éttermeket, a cukrászdákat bezárták, számos bolt is épp csak kinyitott.
Mikor leállt a turizmus, mi Gyulán arra készültünk, hogy újra fog indulni, ezért a kollégák folyamatosan dolgoztak, nem bocsátottunk el az önkormányzat gazdasági társaságainál senkit, mert a munkahelyek megőrzése volt a fő célunk a járvány idején is. Az idegenforgalom területén munkatársaink aktívan dolgoztak a turizmus újraindítása előkészítésén, ennek a munkának meghozta a gyümölcsét már az első pünkösdi hétvége, amikor a szallas.hu adatai szerint az első öt legnépszerűbb belföldi turisztikai célpontban Gyula ott volt.
Azonban a veszélyhelyzet elmúltával szemmel láthatóan újraindult az élet. Kinyitottak újra az éttermek, a dolgozóik jó részét visszavették, de újra várják vendégeiket a szállodák – először a Komló szálló tárta ki a kapuit –  és a cukrászdák is. A szállodai szektorból pedig jó hírek érkeznek, nagyon biztatóak a foglalási adatok, van ahol a 60 százalékot is meghaladják a számok.
Gyulának jellemzően a belföldi turizmus határozza meg az idegenforgalmát, körülbelül 80-85 százalék a belföldi utasok aránya, viszont a fürdő vendégkörében magasabb a külföldiek aránya, azonban ők alapvetően egynapos vendégek, többségük a partiumi, erdélyi területekről, 100 kilométeres vonzáskörzetből érkezik.

kastely

VK: A pünkösdi hosszú hétvégén újranyitott a Gyulai Várfürdő is. Az elmúlt egy hónap ott milyen eredményeket hozott? Milyen intézkedéseket kellett bevezetniük a járványügyi helyzet miatt?
GE:
A fürdő nagyon nehezen indult be, hiszen az időjárás is nagyon kedvezőtlen volt az elmúlt egy hónapban, ráadásul az óvó-védőintézkedések alapján csak a hidegvizes medencék működhettek, azok is élményelemek nélkül, ezért nem is volt igazán vonzó attrakció a fürdő. Most már azonban hétközben napi ezer körüli, hétvégente 4-5 ezer fő közötti a fürdőbe látogatók száma, ezért bizakodóak vagyunk. Azóta a szabályok is enyhültek, már a melegvizes medencék is és az élményelemek is működhetnek, tehát gyakorlatilag a Várfürdő teljes szolgáltatási repertoárját igénybe vehetik a vendégek.

VK: Augusztus 15-ig nincs mód nagyobb tömegrendezvények, fesztiválok megtartására. Ez több, nagy hagyományokkal bíró gyulai rendezvényt, fesztivált is érintett. Mi az ezek közül, amit esetleg az őszi időszakra át tudnak csúsztatni, illetve az augusztus 20-i államalapítás ünnepére mit terveznek?
GE:
A pálinkafesztivál volt az első olyan rendezvényünk, amely áprilisban elmaradt, ezt szeptember 17-19-e között tervezik megvalósítani, sajnos a többi rendezvény, így a Körösvölgyi Sokadalom, a Kézműves Sörfesztivál vagy a Gyulai Végvári Napok pótlására nincs lehetőség. Bár augusztus 20-án lesz rendezvény, viszont az ahhoz kapcsolódó Minden Magyarok Nemzetközi Néptáncfesztiválját sem tudják megszervezni, hiszen a fesztivál arról szól, hogy a határon túli, magyar néptánc kultúrát képviselő csoportok mutatkoznak be a többnapos rendezvényen, másrészről pedig mindig van egy díszvendég ország, amely más kultúrát képvisel. Ezért ebben a kritikus időszakban nem lehetett megszervezni ezt a fesztivált, hiszen a fellépők zöme külföldről érkezik.
Viszont az jó hír, hogy a Gyulai Várszínház 57. évadának előadásait előkészítették, hiszen egy-egy előadáson a nézők száma nem haladja meg az 500 főt, és egy darabot le lehet mondani az utolsó percben is, hogyha változik a járványügyi helyzet. Az ültetési renden egyelőre nem kellett változtatni, és maszkot sem kell a nézőknek viselniük az előadások alatt, a fertőzés kockázatát pedig az is csökkenti, hogy a legtöbb színdarabot szabadtéren adják elő, egyrészt a Várszínpadon, a gyulai vár épületében, másrészt a Tószínpadon, úgyhogy csak néhány előadást tartanak meg a kamarateremben, illetve az Erkel Ferenc Művelődési Központban.

gyulai vár2

VK: A korábbi években a Gyulai Nyár nevet viselő programsorozat szinte minden este valami kulturális csemegét tartogatott az érdeklődőknek. Az idén valami hasonló várja-e a kikapcsolódásra vágyókat?
GE:
A gyulai vár tövében található az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft. által üzemeltetett Rondella terasz, amely többek között könnyűzenei programokkal és szabadtéri diszkóval is várja a vendégeit, de az Emberi Erőforrások Minisztériumának égisze alá tartozó Térzene programhoz is csatlakozott Gyula, így a város több pontján csendül fel időről-időre a muzsika. De az említett nonprofit kft. és a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. mindennapra szolgáltat olyan programokat, amelyeken kis létszámú csoportok vagy pár fős társaságok is részt tudnak venni a nap bármely szakaszában. Mindezek mellett állandó kiállításokkal várja a látogatókat minden korlátozás nélkül a gyulai vár, az Almásy-kastély Látogatóközpont, az Erkel-emlékház vagy a Ladics Ház.

VK: A természet szerelmeseinek milyen programokat ajánlanak?
GE:
Épült egy új kerékpárút is, amely a városból a Városerdő nevű, Fekete-Körös mellett található üdülőtelepre vezet. Ez egy nagyon szép útvonal, végigvezet a Fehér-Körös és a Fekete-Körös közötti töltésen is. A járvány elleni védekezés szempontjából a legbiztonságosabbak a szabadtéri programok, ezért, és az új ökturisztikai fejlesztés miatt lett az egyik idei szlogenünk az, hogy „Gyula, természetesen!”. Ezzel is utalunk arra, hogy a város vonzerejének értékes részét képezi a természet, és Gyulán belül a parkok hálózata. Ráadásul a városunkon átfolyó Élővíz-csatornán is lehet evezni.

erkelter

VK: Milyen turisztikai beruházásokat időzítettek erre az évre?
GE:
Jelenleg két jelentős fejlesztés is zajlik. Az egyik az Almásy-kastély rekonstrukciójának a második üteme, amely egyben az utolsó ütem is. Bár egy kastélynál mindig van mit tatarozni, fejleszteni. Most a mellékszárny felújítási munkálatai zajlanak. A kastély ezen részét szokás cselédszárnyként is emlegetni, de valójában ez az épületegyüttes a 20. században már a grófi család lakóépületeként funkcionált. A renoválás befejezése után a tervek szerint a mellékszárny a kastély egykori lakói után kap majd egy hivatalos nevet. Ebben a szárnyban kialakítunk egy elegáns közösségi rendezvényteret, ezt nevezhetjük bálteremnek is. A kastély főépületének 2016-os megnyitása óta rengeteg megkeresés érkezett, hogy különböző rendezvényeket szeretnének tartani a kastélyban, azonban a főépületnek a térszerkezete nem teszi lehetővé rendezvények megtartását, ezért a mostani egy hiánypótló beruházás. Ebben a bálteremben lehet majd bálokat, lakodalmakat, konferenciákat, hangversenyeket, színházi előadásokat vagy számos közösségi rendezvényt megtartani.
Ezen túl bővítjük a kastély kiállítóhelyének fogadóterét, mert az jelenleg az egyik toronyban található, és mikor nagyobb csoportok érkeznek meglehetősen szűkösnek bizonyul, főleg a téli időszakban. De kialakítunk egy a gasztrotörténeti látványkonyhát is, amely egy főzős attrakció lesz, és ezeken az alkalmakon az érdeklődőknek szakavatott szakács tanítja meg a változatos fogások elkészítését. A gyulai konyha különlegességét az adja majd többek között, hogy olyan eszközök is elérhetők lesznek, amelyek a 19. századi konyhatechnikát jellemezték, a látogatók megismerhetik itt az úgynevezett csikótűzhelyet, de szabadtűzi ételek elkészítését is elsajátíthatják, sőt a kastély receptkönyvében fellelhető ételeket is elkészíthetik majd.
A másik beruházásunk pedig az Erkel tér és környezetének rehabilitációja, amely nemrég kezdődött el. Ez a tér a Százéves Cukrászda – Magyarország második legrégebbi cukrászdája – mellett található, és itt kapott helyet Erkel Ferenc, híres, gyulai születésű zeneszerzőnk köztéri szobra. A mellszobrot 1896-ban állítottak a gyulaiak és ez az első köztéri műalkotás, mely a halála után Erkelről készült. A gyulai váron kívül az Erkel tér az a látványosság, amelyet minden idelátogató turista felkeresi, hogyha Gyulán jár. A téren park- és zöld területfejlesztés zajlik, felújítják a meglévő sétányokat, és újakat is létesítenek. A szobor köré visszaépítik azt az eredeti kovácsolt vas kerítést, amelyet a 20. század során elbontottak, és a Várfürdőbe került az Erkel-fa köré. A szobor körül egészen unikális módon a burkolatba épített LED-fények segítségével a Himnusz kottája rajzolódik majd ki, maga az Erkel tér pedig egy versenyzongora formáját fogja felölteni.
A beruházásnak az is nagy értéke, hogy megnöveljük másfélszeresére a Százéves Cukrászda teraszát. Valamint most felújítjuk a Petőfi tér északi és nyugati részét, amely a 2008-as belvárosi rehabilitációból kimaradt. A fejlesztési területen gyarapítjuk a zöldfelületet, új fákat és cserjéket telepítünk.

óriáskerék

VK: Mit várnak az M44-es autóút megépülésétől? Ez milyen hatással lehet majd a város életére?
GE:
Készültünk az M44-es út megépülésére gazdasági koncepciókkal, mert egy autóút akkor hozza meg az áldásos hatását, hogyha az érintett térség készül is gazdaságfejlesztési tervekkel. Egyrészt természetesen a turizmus területén várható a vendégforgalom növekedése, hiszen most már időben hamarabb és ráadásul és kényelmesebben elérhető lesz a város. Ettől többek között a hétvégi és a konferenciaturizmus növekedését várjuk. A fürdő fejlesztésével és szolgáltatásainak bővítésével is igyekszünk majd erre a megnövekedett keresletre választ adni.
De emellett hangsúlyt fektetünk az ipar fejlesztésére is. Most zajlik a Déli ipari park kialakítása, és mint az ismert, az Airbus Helicopters egy új gyárat épít Gyulán, ez lesz az első magyarországi gyáruk. A gyárban helikopterek dinamikus rendszereihez állítanak majd elő alkatrészeket. Minden ipari beruházás értékes, de ez a tevékenység képzett mérnököket és szakmunkásokat igényel, ez azt jelenti, hogy ezeket a dolgozókat jól megfizetik, így a város vonzereje és népességmegtartó képessége még inkább növekedni fog.

Képek:

Dr. Görgényi Ernő Gyula Város polgármesterének hivatalos Facebook-oldala

Gyulai Turisztikai NKft. – szakmai oldal

Gyulai Várfürdő

Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont