„Gyula, természetesen!”

Gyulát, a Dél-Alföld egyik legfelkapottabb turisztikai célpontját is megviselte kissé a koronavírus-járvány okozta krízis, de az újranyitás óta egyre jobb látogatói számokat mérnek hétről hétre, és továbbra is sok belföldi turista tölti itt a szabadságát vagy egy-egy hosszú hétvégéjét. Görgényi Ernő polgármesterrel a kilátásokról, a turisztikai beruházásokról és a még idén várható rendezvényekről beszélgettem többek között.

gyulapromo

Viharsarki Kanapé: Gyula történelmi fürdőváros. Egész évben sokan keresik fel rövidebb vagy hosszabb időre kikapcsolódás céljából. A koronavírus-járvány első hulláma lényegében két és fél hónap kiesést jelentett több szektornak is. Miként vészelték át ezt az időszakot?
Görgényi Ernő:
A gyulai gazdaság azért több lábon áll, de kétségtelenül az egyik legismertebb ágazatunk a turizmus, de a húsipar is húzóágazat, a gyulai kolbász nagyon ismert termék Magyarországon. Azt majd meglátjuk, hogy a többi gazdasági ágazatot hogyan érintette a koronavírus-járvány miatti kár, ez majd az adózási adatokból ki fog rajzolódni. Azonban az információink szerint a többi ágazatot annyira nem viselte meg ez a leállás.
De a szolgáltató szektor, amibe beletartozik a turizmus, a vendéglátás és a kereskedelem is, az emberek közötti találkozásokra épülnek, ezért ez a válság ezeket az ágazatokat nagyon keményen sújtotta. Több százan lettek átmenetileg álláskeresők, a szállodákat, az éttermeket, a cukrászdákat bezárták, számos bolt is épp csak kinyitott.
Mikor leállt a turizmus, mi Gyulán arra készültünk, hogy újra fog indulni, ezért a kollégák folyamatosan dolgoztak, nem bocsátottunk el az önkormányzat gazdasági társaságainál senkit, mert a munkahelyek megőrzése volt a fő célunk a járvány idején is. Az idegenforgalom területén munkatársaink aktívan dolgoztak a turizmus újraindítása előkészítésén, ennek a munkának meghozta a gyümölcsét már az első pünkösdi hétvége, amikor a szallas.hu adatai szerint az első öt legnépszerűbb belföldi turisztikai célpontban Gyula ott volt.
Azonban a veszélyhelyzet elmúltával szemmel láthatóan újraindult az élet. Kinyitottak újra az éttermek, a dolgozóik jó részét visszavették, de újra várják vendégeiket a szállodák – először a Komló szálló tárta ki a kapuit –  és a cukrászdák is. A szállodai szektorból pedig jó hírek érkeznek, nagyon biztatóak a foglalási adatok, van ahol a 60 százalékot is meghaladják a számok.
Gyulának jellemzően a belföldi turizmus határozza meg az idegenforgalmát, körülbelül 80-85 százalék a belföldi utasok aránya, viszont a fürdő vendégkörében magasabb a külföldiek aránya, azonban ők alapvetően egynapos vendégek, többségük a partiumi, erdélyi területekről, 100 kilométeres vonzáskörzetből érkezik.

kastely

VK: A pünkösdi hosszú hétvégén újranyitott a Gyulai Várfürdő is. Az elmúlt egy hónap ott milyen eredményeket hozott? Milyen intézkedéseket kellett bevezetniük a járványügyi helyzet miatt?
GE:
A fürdő nagyon nehezen indult be, hiszen az időjárás is nagyon kedvezőtlen volt az elmúlt egy hónapban, ráadásul az óvó-védőintézkedések alapján csak a hidegvizes medencék működhettek, azok is élményelemek nélkül, ezért nem is volt igazán vonzó attrakció a fürdő. Most már azonban hétközben napi ezer körüli, hétvégente 4-5 ezer fő közötti a fürdőbe látogatók száma, ezért bizakodóak vagyunk. Azóta a szabályok is enyhültek, már a melegvizes medencék is és az élményelemek is működhetnek, tehát gyakorlatilag a Várfürdő teljes szolgáltatási repertoárját igénybe vehetik a vendégek.

VK: Augusztus 15-ig nincs mód nagyobb tömegrendezvények, fesztiválok megtartására. Ez több, nagy hagyományokkal bíró gyulai rendezvényt, fesztivált is érintett. Mi az ezek közül, amit esetleg az őszi időszakra át tudnak csúsztatni, illetve az augusztus 20-i államalapítás ünnepére mit terveznek?
GE:
A pálinkafesztivál volt az első olyan rendezvényünk, amely áprilisban elmaradt, ezt szeptember 17-19-e között tervezik megvalósítani, sajnos a többi rendezvény, így a Körösvölgyi Sokadalom, a Kézműves Sörfesztivál vagy a Gyulai Végvári Napok pótlására nincs lehetőség. Bár augusztus 20-án lesz rendezvény, viszont az ahhoz kapcsolódó Minden Magyarok Nemzetközi Néptáncfesztiválját sem tudják megszervezni, hiszen a fesztivál arról szól, hogy a határon túli, magyar néptánc kultúrát képviselő csoportok mutatkoznak be a többnapos rendezvényen, másrészről pedig mindig van egy díszvendég ország, amely más kultúrát képvisel. Ezért ebben a kritikus időszakban nem lehetett megszervezni ezt a fesztivált, hiszen a fellépők zöme külföldről érkezik.
Viszont az jó hír, hogy a Gyulai Várszínház 57. évadának előadásait előkészítették, hiszen egy-egy előadáson a nézők száma nem haladja meg az 500 főt, és egy darabot le lehet mondani az utolsó percben is, hogyha változik a járványügyi helyzet. Az ültetési renden egyelőre nem kellett változtatni, és maszkot sem kell a nézőknek viselniük az előadások alatt, a fertőzés kockázatát pedig az is csökkenti, hogy a legtöbb színdarabot szabadtéren adják elő, egyrészt a Várszínpadon, a gyulai vár épületében, másrészt a Tószínpadon, úgyhogy csak néhány előadást tartanak meg a kamarateremben, illetve az Erkel Ferenc Művelődési Központban.

gyulai vár2

VK: A korábbi években a Gyulai Nyár nevet viselő programsorozat szinte minden este valami kulturális csemegét tartogatott az érdeklődőknek. Az idén valami hasonló várja-e a kikapcsolódásra vágyókat?
GE:
A gyulai vár tövében található az Erkel Ferenc Kulturális Központ és Múzeum Nonprofit Kft. által üzemeltetett Rondella terasz, amely többek között könnyűzenei programokkal és szabadtéri diszkóval is várja a vendégeit, de az Emberi Erőforrások Minisztériumának égisze alá tartozó Térzene programhoz is csatlakozott Gyula, így a város több pontján csendül fel időről-időre a muzsika. De az említett nonprofit kft. és a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. mindennapra szolgáltat olyan programokat, amelyeken kis létszámú csoportok vagy pár fős társaságok is részt tudnak venni a nap bármely szakaszában. Mindezek mellett állandó kiállításokkal várja a látogatókat minden korlátozás nélkül a gyulai vár, az Almásy-kastély Látogatóközpont, az Erkel-emlékház vagy a Ladics Ház.

VK: A természet szerelmeseinek milyen programokat ajánlanak?
GE:
Épült egy új kerékpárút is, amely a városból a Városerdő nevű, Fekete-Körös mellett található üdülőtelepre vezet. Ez egy nagyon szép útvonal, végigvezet a Fehér-Körös és a Fekete-Körös közötti töltésen is. A járvány elleni védekezés szempontjából a legbiztonságosabbak a szabadtéri programok, ezért, és az új ökturisztikai fejlesztés miatt lett az egyik idei szlogenünk az, hogy „Gyula, természetesen!”. Ezzel is utalunk arra, hogy a város vonzerejének értékes részét képezi a természet, és Gyulán belül a parkok hálózata. Ráadásul a városunkon átfolyó Élővíz-csatornán is lehet evezni.

erkelter

VK: Milyen turisztikai beruházásokat időzítettek erre az évre?
GE:
Jelenleg két jelentős fejlesztés is zajlik. Az egyik az Almásy-kastély rekonstrukciójának a második üteme, amely egyben az utolsó ütem is. Bár egy kastélynál mindig van mit tatarozni, fejleszteni. Most a mellékszárny felújítási munkálatai zajlanak. A kastély ezen részét szokás cselédszárnyként is emlegetni, de valójában ez az épületegyüttes a 20. században már a grófi család lakóépületeként funkcionált. A renoválás befejezése után a tervek szerint a mellékszárny a kastély egykori lakói után kap majd egy hivatalos nevet. Ebben a szárnyban kialakítunk egy elegáns közösségi rendezvényteret, ezt nevezhetjük bálteremnek is. A kastély főépületének 2016-os megnyitása óta rengeteg megkeresés érkezett, hogy különböző rendezvényeket szeretnének tartani a kastélyban, azonban a főépületnek a térszerkezete nem teszi lehetővé rendezvények megtartását, ezért a mostani egy hiánypótló beruházás. Ebben a bálteremben lehet majd bálokat, lakodalmakat, konferenciákat, hangversenyeket, színházi előadásokat vagy számos közösségi rendezvényt megtartani.
Ezen túl bővítjük a kastély kiállítóhelyének fogadóterét, mert az jelenleg az egyik toronyban található, és mikor nagyobb csoportok érkeznek meglehetősen szűkösnek bizonyul, főleg a téli időszakban. De kialakítunk egy a gasztrotörténeti látványkonyhát is, amely egy főzős attrakció lesz, és ezeken az alkalmakon az érdeklődőknek szakavatott szakács tanítja meg a változatos fogások elkészítését. A gyulai konyha különlegességét az adja majd többek között, hogy olyan eszközök is elérhetők lesznek, amelyek a 19. századi konyhatechnikát jellemezték, a látogatók megismerhetik itt az úgynevezett csikótűzhelyet, de szabadtűzi ételek elkészítését is elsajátíthatják, sőt a kastély receptkönyvében fellelhető ételeket is elkészíthetik majd.
A másik beruházásunk pedig az Erkel tér és környezetének rehabilitációja, amely nemrég kezdődött el. Ez a tér a Százéves Cukrászda – Magyarország második legrégebbi cukrászdája – mellett található, és itt kapott helyet Erkel Ferenc, híres, gyulai születésű zeneszerzőnk köztéri szobra. A mellszobrot 1896-ban állítottak a gyulaiak és ez az első köztéri műalkotás, mely a halála után Erkelről készült. A gyulai váron kívül az Erkel tér az a látványosság, amelyet minden idelátogató turista felkeresi, hogyha Gyulán jár. A téren park- és zöld területfejlesztés zajlik, felújítják a meglévő sétányokat, és újakat is létesítenek. A szobor köré visszaépítik azt az eredeti kovácsolt vas kerítést, amelyet a 20. század során elbontottak, és a Várfürdőbe került az Erkel-fa köré. A szobor körül egészen unikális módon a burkolatba épített LED-fények segítségével a Himnusz kottája rajzolódik majd ki, maga az Erkel tér pedig egy versenyzongora formáját fogja felölteni.
A beruházásnak az is nagy értéke, hogy megnöveljük másfélszeresére a Százéves Cukrászda teraszát. Valamint most felújítjuk a Petőfi tér északi és nyugati részét, amely a 2008-as belvárosi rehabilitációból kimaradt. A fejlesztési területen gyarapítjuk a zöldfelületet, új fákat és cserjéket telepítünk.

óriáskerék

VK: Mit várnak az M44-es autóút megépülésétől? Ez milyen hatással lehet majd a város életére?
GE:
Készültünk az M44-es út megépülésére gazdasági koncepciókkal, mert egy autóút akkor hozza meg az áldásos hatását, hogyha az érintett térség készül is gazdaságfejlesztési tervekkel. Egyrészt természetesen a turizmus területén várható a vendégforgalom növekedése, hiszen most már időben hamarabb és ráadásul és kényelmesebben elérhető lesz a város. Ettől többek között a hétvégi és a konferenciaturizmus növekedését várjuk. A fürdő fejlesztésével és szolgáltatásainak bővítésével is igyekszünk majd erre a megnövekedett keresletre választ adni.
De emellett hangsúlyt fektetünk az ipar fejlesztésére is. Most zajlik a Déli ipari park kialakítása, és mint az ismert, az Airbus Helicopters egy új gyárat épít Gyulán, ez lesz az első magyarországi gyáruk. A gyárban helikopterek dinamikus rendszereihez állítanak majd elő alkatrészeket. Minden ipari beruházás értékes, de ez a tevékenység képzett mérnököket és szakmunkásokat igényel, ez azt jelenti, hogy ezeket a dolgozókat jól megfizetik, így a város vonzereje és népességmegtartó képessége még inkább növekedni fog.

Képek:

Dr. Görgényi Ernő Gyula Város polgármesterének hivatalos Facebook-oldala

Gyulai Turisztikai NKft. – szakmai oldal

Gyulai Várfürdő

Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont

Az embermentő Karády

110 éve született és 30 évvel ezelőtt hunyt el Karády Katalin, a 20. század legnagyobb dívája, akiről kevésbé köztudott, hogy 1944-ben, a vészkorszakban emberek sokaságát mentette, miközben el nem követett „bűneiért” a Harmadik Birodalom politikai titkosrendőrsége, a Gestapo kíméletlenül megkínozta. A titokzatos szépség életéről Nagy Gyöngyit, a hódmezővásárhelyi Emlékpont történészét kérdeztem.

031. Hamvadó cigarettavég

Viharsarki Kanapé: Karády Katalin sokak szemében az első igazi magyar díva. Azonban a mai napig keveset tudni az életéről. Milyen út vezette el őt az első komolyabb sikerekhez?
Nagy Gyöngyi:
Valóban, őt tekinthetjük a modern Magyarország első sztárjának, aki egyben a díva szerepében is egyedülálló módon tündökölt, de egyáltalán nem mondható szokványosnak az az út, amelyet ő a sikerig bejárt. Egy hétgyermekes, szegény munkáscsaládban született Kőbányán, és ez, valamint az apai vasszigor meghatározta egész életét. Nagy szerencséje volt, hogy gyermekkorában egy gyermeküdültetési akció keretében kijutott külföldre, Svájcba, itt ugyanis egy merőben más légkör fogadta: itt tanulta meg, hogy nyelvet tudni milyen hasznos, innen hozta magával azt a visszafogott eleganciát, amely később az öltözködésében jellemezte, de ha olvassuk a visszaemlékezését, azt is megtudhatjuk, hogy itt ízlelte meg először azt, hogy milyen önfeledten játszani és félelem nélkül élni. Az apja ugyanis egy despotikus hajlamú ember volt, aki sokszor megverte a gyerekeit, köztük Katalint is. A félelem, a szorongás és az önbizalomhiány tehát egy nagyon meghatározó momentum volt az ő életében, amitől felnőttkorában sem tudott szabadulni. Természetes, hogy szabadulni akart ebből a családi környezetből, ezért nagyon fiatalon férjhez ment. Ez a házasság azonban nem sikerült jól, és a későbbi kapcsolatait is befolyásolta az, hogy hiányzott az életéből egy meghatározó és tanító jellegű „apaminta”.
Az iskolában elég hamar kitűnt, sokszor szavalt verseket, és természetesen már ekkor gyönyörű volt, érthető tehát, hogy ezeket az adottságait felismerve egy egészen szokatlan és új dologgal szeretett volna kitörni abból a munkásközegből, ahol nem volt divat újságot olvasni, moziba, színházba járni, egyszóval művelődni, kulturálódni. 1941-ben írta meg a visszaemlékezését, amelyben elmondta, hogy ő valójában operettprimadonna szeretett volna lenni, ahogy ő maga fogalmazott:

„körülrajongott, lépcsőn lelibbenő, hermelinpalástos, fejdíszes, büszke testtartásos, igazi primadonna…”

Az, hogy 1938-ban felfedezték, egy véletlennek volt köszönhető, de az már nagyon is tudatos döntése volt Egyed Zoltánnak, a korszak híres-hírhedt kritikusának, hogy Kanczler Katalinból amerikai típusú sztárt csinál. Ő választotta neki Karád község után a Karády művésznevet is. A hatalmas sajtóvisszhanggal indult Karády fellépett ugyan színházakban is, de az igazi sikert a film hozta meg a számára. Nem volt tanult színésznő, és még ma is vitatkoznak arról, hogy jó színésznő volt vagy sem, egy azonban bizonyos: ő a megjelenésével, a lényével tudott hatni, na és persze a hangjával. Az igazi sikert a Halálos tavasz című film hozta meg a számára 1939-ben, és ettől kezdve nem volt megállás. Karády filmes karrierje lényegében egy szűk évtizedig tartott, amely alatt 20 nagyjátékfilmnek és 4 rövidfilmnek volt a főszereplője.

Gyöngyi4

VK: Karádyt hisztérikus rajongással vették körbe. Mi volt ennek az oka, és vajon mi a helyzet ma?
NGy:
Így van, nem volt még egy olyan sztár Magyarországon, akiért ennyien rajongtak volna. A nők utánozták az öltözködését, a hajviseletét, amellyel körükben divatot teremtett, több városban alapítottak klubokat a tiszteletére, és szintén a visszaemlékezéséből tudjuk, hogy naponta több száz levelet kapott, amelyekben egészen különleges kérésekkel is fordultak hozzá. Mindennek oka pedig az volt, hogy egy olyan korszakban tűnt fel, amikor Magyarország megint egy nagy megpróbáltatás előtt állt: 1939-ben tört ki ugyanis a második világháború. Ennek a krízisnek a közepén tűnt fel Karády, aki különleges szépsége mellett ráadásul még minden filmjében odaült a zongora mellé is, és olyasmiről énekelt, ami – valljuk be – még ma is megérinti minden ember szívét. Egy szokatlanul új nőtípust jelenített meg a filmvásznon, az úgynevezett vamp nőt, a végzet asszonyát, ami azelőtt teljesen ismeretlen volt Magyarországon. A rajongók valóban hisztérikusan közelítettek hozzá, és bárhová ment, mindenhol több ezres tömegek akarták látni és hallani. Jó példa erre Debrecen, ahol többször is vendégszerepelt a háború alatt, és ahol ma is működik egy Karády Katalint Kedvelők Klubja. Véleményem szerint Karádyt vagy szereti valaki vagy nem érti, és ezért nem szereti. Ha feltűnik a képernyőn, engem még ma is odaszögez a látványa, a hangja.

VK: Tartották őt férfifalónak, kettős ügynöknek, azonban idővel kiderült, hogy ezek csak városi legendák. Mit lehet tudni a magánéletéről?
NGy:
Tudatosan alakította, hogy mi jelenjen meg róla a sajtóban, ezért még ma is nagyon nehéz eligazodni a róla szóló legendákban, de annyit bizonyosan kijelenthetünk, mert ezt tényként őrizte meg a történelem, hogy Karádyt nem érdekelte a politika, a rajongótábora mellett pedig bőven voltak olyanok is, akik egyáltalán nem szimpatizáltak vele. Ha jól belegondolunk, ennek azért volt oka, mert hiszen a két világháború között még nagyon szigorú erkölcsi normák uralkodtak társadalmunkban, Karády pedig egy büszke, lázadó, provokatív, különc egyéniség volt, aki önállóságát minden körülmények között igyekezett megőrizni, hiszen a gyermekkorában tapasztaltak miatt minden volt, csak olyan ember nem, aki szabadon dönthetett saját kedvtelései, szórakozásai fölött. Ragaszkodott tehát a függetlenségéhez, és az a kép, amely róla az emberekben kialakult, bizonyos szinten hamis volt, hiszen az volt a cél, hogy tökéletesnek és elérhetetlennek állítsák be. Pedig ő egy nagyon egyszerű lelkületű ember volt, akinek nagyon fontosak voltak a szeretetkapcsolatok, a barátságok, szeretett olvasni, utazni.

VK: A második világháborúban befolyását kihasználva emberéleteket mentett. Mit érdemes erről tudni? A Gestapo emiatt kínozta meg?
NGy:
Karády pályáját nagyon sok zsidó származású ember segítette, és a barátai között is voltak zsidók. A háború alatt a szélsőjobboldali lapok nem egyszer minősítették „zsidóbarátnak”, „zsidóbérencnek”. Amikor felszólították, hogy szakítsa meg ezekkel az emberekkel a kapcsolatait, ő ezt megtagadta. Egyik politikai erővel sem rokonszenvezett, a szélsőjobboldaliak ezért kommunistának, a baloldaliak pedig fasisztának tartották, túl sok volt számukra ugyanis az a polgári humanista magatartás, amely a magánéletében jellemezte. A Színészkamara szélsőjobboldali vezetője, Kiss Ferenc be is perelte, amiért a zsidótörvényeket „kijátszva” tovább alkalmazta zsidó származású titkárát. A háború alatt ismerkedett meg Ujszászy István tábornokkal, a kémelhárítás főnökével. Ez a kapcsolat meglehetősen szokatlannak számított, és ez volt az oka annak is, hogy azt hitték Karádyról, ő is kémkedik, ő a magyar Mata Hari.
A Machita című filmjét, amelyben valóban egy kémnőt alakított, 1944 tavaszán éppen akkor kezdték vetíteni a mozikban, amikor a Gestapo előbb Ujszászyt, majd őt is letartóztatta. Három hónapig tartották fogva, és méltatlan módon bántak vele: azon túl, hogy éheztették, többször megverték, a hajánál fogva lógatták ki az ablakon, kiverték a fogait, megerőszakolták.
1944-ben ténylegesen is mentette az üldözötteket. Budapesten ekkor már három lakása volt, amelyekben embereket bújtatott. Mintegy 20 gyermeket is megmentett. Karádynak sokszor felróják, hogy a háború alatt is óriási összegeket kapott a fellépéseiért, arról azonban már kevesebbet beszélnek, hogy a vészkorszakban azért tudta megmenteni sok ember életét, köztük azokét a gyerekekét is, akiket vele együtt vittek ki a Duna-partra!!!, hogy végezzenek velük, mert minden ékszerét eladta, és minden pénzét a nyilasok megvesztegetésére használta fel. Embermentő tevékenységét pedig számon tartják, 2004-ben Világ Igaza díjban részesítették.

024. Karády gyerekekkel a 40-es években

VK: Miért kényszerült emigrációba? Milyen élet várt ott rá?
NGy:
1945 után lezárult egy korszak, egy teljesen más világ jött Magyarországon, már nem volt szükség sztárokra, főképpen nem Karádyra, akinek a filmjeit és érthetetlen módon a dalait is erkölcstelennek, defetistának bélyegezték és betiltották. Még néhány alkalommal fellépett, 1948-ban készült el az utolsó filmje és a rövidfilmek, de megkezdődött a mellőzése, és ő úgy döntött, elhagyja Magyarországot.
Bizonyosan nagyon megrendülhetett a hite az emberekben, úgy a világban, az életben általában, hiszen őt nagyon-nagyon megkínozták, és nagyon rossz élményeket vitt magával, amelyekről még az 1970-es években is alig volt hajlandó beszélni, és valószínűleg ezért halogatta folyton a hazatérését is! 1951-ben egy trauma után hagyta itt az országot, amelynek a karrierjét köszönhette, de ez a karrier külföldön már nem folytatódott tovább. A barátnőjével közösen nyitott kalapszalonban dolgozott New York-ban.

VK: Szökése után a nevét sem szabadott jóformán itthon kiejteni, kultusza mégis újra- és újraéled. Mi az ő titka?
NGy: A Kádár-rendszerben elég sokáig nem lehetett beszélni a Horthy-korszakról, főképpen nem elfogadó stílusban, de a háborús sokk, a Rákosi-diktatúra túlkapásai, az 1956-os forradalom megtorlása mind ebbe a kategóriába tartoztak. Karádyról is az volt a vélemény, hogy ő annak a korszaknak volt az ikonikus alakja, amit inkább elfeledtetni szerettek volna minden magyarral, nem pedig megismertetni. Rosszul ítélték meg Karádyt, mert ő nagyon is kritikus volt a háború előtti társadalmi berendezkedéssel, ezért nem is nagyon fogadták be sem a művészvilágban, sem a felsőbb körökben, ahová Ujszászy kapcsán ideig-óráig megfordult.
Semmiféle titok nincsen, ezt ő maga is így mondaná, mert őt minden emberi cselekedetében a humanitás, az emberi kötelesség vezérelte. Ha mégis volt titka, akkor az a hangjában, a mozdulataiban, a szemében rejlett, és egész különc egyéniségében, amely nagyon sok emberre volt és van hatással ma is.

30. Karády 1951-ben Lantos Olivérrel

VK: 30 évvel a halála után miként változott a megítélése? Több lett-e egy elérhetetlen díva képénél?
NGy: Manapság divat aszerint minősíteni egy embert, hogy milyen természetű volt a magánélete, mekkora botrányok voltak körülötte, vagy mit hazudtak és hazudnak ma is össze róla a sajtóban vagy az új véleményformáló fórumon, a Facebookon, és ez alól Karády Katalin sem kivétel. Engem történészként és magánemberként is a személyisége és az 1944-es embermentő tevékenységének a legbelső motivációi érdekelnek. Szerencsére egyre inkább ismert tény már az, hogy Karády Katalin nemcsak egy ország szeszélyes „elérhetetlen dívája” volt, hanem valódi, húsvér emberként is tudunk már rá tekinteni, mert tudjuk, hogy a vészkorszakban helyt állt, és ezért a Gestapo börtönén, kínzásán is túlesett.  

„Aki a sötétség éveit elfelejti, nem érdemli meg azt a napot, amely ma rásüt.”

A szegény munkáskörnyezetből induló Karády e szavai mögött tetten érhető az a lelkület, amely őt már saját kortársai között kivételessé avatta. Sikerei csúcsán és pályája feladása után is humanista művész tudott maradni, aki mindig kész volt segíteni a nálánál elesettebbeken.

 

Kolozsvárott dübörög idén a Cityrocks flashmobja

Közép-Európa legnagyobb könnyűzenei flashmobja érkezik a Kincses Városba a szegedi CityRocks és a kolozsvári Iskola Alapítvány közös szervezésében. Az erdélyi város főterén több száz Kárpát-medencéből érkező profi és amatőr zenész fogja játszani a műfaj legnagyobb slágereit szeptemberben.

cityrocks0701

A Cityrocks egy zenészekből álló baráti kör Szegedről, amelyhez szerte Európából már csaknem 1500-an csatlakoztak. A több száz amatőr és profi zenészből álló óriászenekar korábban már olyan világklasszisok slágereit dolgozta, mint a Queen, a Metallica, Depeche Mode, Billy Idol vagy az AC/DC.

A kezdeményezés célja az, hogy az élő zene, azon belül is a rockzene minél több emberhez jusson el, valamint hogy a gyakorlott muzsikusok mellett olyan amatőrök is megtapasztalhassák az élő fellépés élményét, akik eddig csak otthon, magukban tudtak zenélni.

A CityRocks Produkció első alkalommal Szegeden jelentkezett 2018-ban, amelyen 400 magyar és külföldi zenész vett részt. Egy évvel később már 500-an regisztrálták magukat, így Kecskemét városa is ízelítőt kaphatott abból, milyen az, amikor gitárok, dobok és más hangszerek százai szólalnak meg egyszerre. A koncertekről készült videókat már 100 milliónál is többen látták világszerte, több tartalomszolgáltatóval való együttműködésnek is köszönhetően – hangzott el a Cityrocks keddi sajtótájékoztatóján Szegeden.

cityrocksdóm

„A kezdeményezés népszerűsége a többi közt annak köszönhető, hogy a résztvevőknek egyedülálló élményt jelent több száz másik emberrel közösen zenélni, másrészt a kezdők, akár a gyerekek is kipróbálhatják, milyen érzés zenekarban muzsikálni”

 – mondta Gajda Ferenc. A CityRocks főszervezője elmondta: a kolozsvári két órás nagykoncerten egyebek mellett Billy Idol, a Black Sabbath, az AC/DC, a Depeche Mode, a Queen és Bryan Adams egy-egy slágere is felcsendül majd.

„Ma már szinte versengenek értük a magyar és külföldi városok. Idén is lett volna magyarországi nagykoncert, de sajnos a koronavírus-járvány miatt törölni kellett a júliusi dunaújvárosi rendezvényt, későbbi szabad időpont hiányában azt jövőre kellett halasztanunk. Arra több mint 600 zenész jelezte már a részvételi szándékát”

– mondta Gajda Ferenc.

Közép-Európa számos pontjáról érkeznek zenészek

Alig pár napja indítottuk el a jelentkezést, de már most nagyon sokan jelezték, hogy eljönnek. Úgy gondoljuk, a hosszú járványidőszak után fontos, hogy legyenek olyan közösségi események, amelyek összehozzák az embereket, a Kárpát-medencében élő alkotókat, tartozzanak bármely nemzetiséghez. Ezért a zenei villámcsődület a magyar zenészek mellett a Kárpát-medencéből és Közép-Európa bármelyik szegletéből érkező zenészeknek is teret ad

– tette hozzá Nagy Zoltán Levente.

Különleges színfolt az összetartozás évében

A kolozsvári Iskola Alapítvány elnöke szerint a nemzeti összetartozás évében ez egy jó lehetőség arra, hogy a Kárpát-medencében élő magyarok és más nemzetiségek közösen alkossanak maradandót egy olyan zenei műfajban, amely generációk életét, fiatalságát meghatározta.

Szeretnénk, ha Kolozsvár főtere is helyszíne lenne egy ilyen produkciónak, amely majd évek múltán is hatalmas érdeklődésnek örvend, ilyen formában nemcsak egy zenei megmozdulást, hanem Kolozsvár magyar főterét is népszerűsítve. Mivel 2020 első fele nagyon nehéz év mindannyiunk számára, szeretnénk, hogy az emberek így is emlékezzenek erre az évre. A villámcsődület természetesen minden biztonsági intézkedést betartva fog megvalósulni

– jegyezte meg az alapítvány elnöke.

A zenészek jelentkezését a cityrocks.ro oldalon várják a szervezők, a részvétel regisztrációhoz és előválogatáshoz kötött. A szeptember 5-i (esőnap szeptember 6.) nagykoncert mindenki számára ingyenes – olvasható a közleményben.

Képek: Cityrocks Facebook-oldala

Irgalmatlanok – újabb sötét vásárhelyi titkokról hull le a lepel

Herczeg Sándor nem tétlenkedett sem a  karantén előtt, sem az alatt. Az Öt halott a vásárhelyi paplakban című, hódmezővásárhelyi bűneseteket feldolgozó kötetének nyár végén érkezik a folytatása, amely az Irgalmatlanok címet kapta. A szerzővel a kötet munkálatairól, az abban található történetekről és a várható megjelenésről is beszélgettem.

irgalmatlanok1

Viharsarki Kanapé: Mióta dolgoztál az Irgalmatlanok című köteteden? A karanténban vált teljessé vagy már előtte voltak meg belőle töredékek?
Herczeg Sándor:
Elsőként köszönöm a lehetőséget, hogy ismét válaszolhatok kérdéseidre, hiszen az „Öt halott a vásárhelyi paplakban” című könyvem kapcsán is beszélgethettünk, nem is beszélve a tavaly decemberi teltházas könyvbemutatóról, melyet kitűnően moderáltál.

Az „Irgalmatlanok” alapötlete már az első kötet megjelentésekor megszületett, mivel a közönségtalálkozón is felmerült néhány olyan ügy, melynek érdemes volt utánamenni. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy akadtak olyan esetek, melyeknek már rendelkeztem az „alapjával”, így nem teljesen a nulláról indultam. Összességében már az első könyv előtt dolgoztam egy-két történeten, melyek abba még nem kerültek be, így nagyjából egy év kutatását tartalmazza az „Irgalmatlanok” is. A koronavírus-járvány miatti karantén – hiszen nem tudtam Budapestre menni, a kollégáimmal interneten tartottam a kapcsolatot – valóban több itthonlétet jelentett, ezért abban az időszakban sokat tudtam az írással foglalkozni.

VK: Mennyiben lesz másabb ez a kötet, mint az Öt halott a vásárhelyi paplakban?
HS: Mindenképpen hosszabb és tartalmasabb lesz, hiszen a helyiek mellett valamennyi, az esetekkel kapcsolatos országos forrást is átnéztem, leginkább az Arcanum Digitális Tudománytár, illetve a Library Hungaricana anyagait használva. Ezzel együtt természetesen a szokásos utak sem maradtak el: a helyi könyvtár, a vásárhelyi és a megyei levéltár, a katolikus és református egyházak anyakönyvei szintén hasznos bázisnak bizonyultak, s természetesen a helyi sírkertekben, illetve a „bűnügyi helyszíneken” is kutattam – jórészt sikerrel.
Az „Irgalmatlanok” tehát terjedelmében és fényképanyagában is meghaladja az előző könyvemet. Sőt: bátran mondhatom, hogy maguk a történetek is izgalmasabbak, sokrétűbbek és helyenként rejtelmesebbek is. Ami még újdonság, hogy – ahol csak lehetett – megpróbáltam utánajárni a tettesek, netán az esetek más résztvevőinek további sorsának, ami az ilyen típusú könyveknek általában nem sajátossága.

gyilok

Egy gyilkosság helyszíne (Forrás: vasarhely24.hu)

VK: Maradtál most is Vásárhelyen határain belül vagy a környék bűnügyeinek is a nyomába eredtél?
HS: Nagyrészt igen, bár jó néhány eset a környékbeli tanyavilághoz köthető, amely sok-sok évvel ezelőtt rendkívül kiterjedt volt. Mindemellett foglalkozom egy székkutasi gazdálkodó elég borzalmas halálával, és egy olyan üggyel is, melyet igazából Budapesten követtek el, de a gyilkosokat végül Hódmezővásárhelyen fogták el. Ez utóbbi eset, amely a nyilas korszakban történt, módot adott arra is, hogy a tettesek és egykori társaik embertelenségére a fővárosi események tükrében is rávilágíthassak.

VK: Van-e olyan történet, amely különösen megrázott vagy megérintett? Esetleg bukkantál-e most is olyan szálra, amely hozzád vagy a családodhoz kötődik?
HS:
Az imént említett pontosan ilyen volt, a könyvből ki is derül majd, hogy miért. Emellett Nagy Sándor földbirtokos 1919-es halálát emelném ki, hiszen ennek „titka” csak két esztendővel később derült ki, de a történet gyakorlatilag a 30-as évek végén zárult le teljesen. Családi szál ebben sem volt, bár a tanúk között szerepelt egy olyan név, amely megegyezett az ükapáméval, mindazonáltal az lehetett névazonosság is.

nagys

Nagy Sándor földbirtokos halálhíre a helyi lapban (Forrás: vasarhely24.hu)

VK: Mikorra várható a megjelenés? Tervezel-e most is ehhez kapcsolódóan közönségtalálkozót?
HS:
Elsősorban szeretném kiemelni, hogy hatalmas megtiszteltetés ért, hiszen az „Irgalmatlanok” – a címet egyébként párom, Bereczki Marianna találta ki – előszavát a számtalan díjjal kitüntetett, és egyebek mellett Hódmezővásárhely díszpolgári címével is rendelkező Szenti Tibor író, néprajzkutató jegyzi. Ezúton is szeretném neki megköszönni ezt a bizalmat, melynek igyekszek a továbbiakban is megfelelni.

A könyv megjelenését nyár elejére szerettem volna, és a legutóbbiak szerint bemutatóval együtt, ugyanakkor a járványhelyzet miatt a városi könyvtár olvasóterme még nem használható, így ez az időpont várhatóan szeptemberre tolódik. Ha ebben változás lesz, akkor természetesen ezt időben, reményeim szerint itt , valamint az „Öt halott a vásárhelyi paplakban” nevű Facebook-oldalon is jelezni fogom.

Képek: Öt halott a vásárhelyi paplakban Facebook-oldala, vasarhely24.hu

Elkezdődött az idei Megyenap szervezése

Szeptember 5-én – amennyiben a járványügyi helyzet engedi – ismét lesz Megyenap Békéscsaba főterén.

20180724_001

A Békés Megyei Önkormányzat 2016 óta minden év szeptemberének első szombatján szervezi meg a megyei összetartozás napját, a Megyenapot. A visszajelzések és a rendezvény alatt tapasztaltak alapján elmondható, hogy sikeres, sok megyében élőt megmozgató esemény várta az előző években az érdeklődőket. Nem volt kérdés, hogy 2020-ban is lesz Megyenap – olvasható a Békés Megyei Önkormányzati Hivatal közleményében.

A koronavírus-járvány miatt sorra maradtak el a rendezvények, fesztiválok és falunapok, kezdetben úgy tűnt, mi sem tudjuk megszervezni az ötödik Megyenapot. A sikeres védekezésnek köszönhetően azonban enyhültek a megszorítások, ezért úgy döntöttünk a szervezőbizottsággal, hogy elkezdjük megtervezni a szeptember 5-ei rendezvényt. Természetesen, amennyiben a járványügyi-helyzet úgy alakul, módosíthatjuk a most született döntést, de bízunk abban, hogy erre nem kerül sor

– mondta Zalai Mihály, a Békés Megyei Önkormányzat elnöke.

Hozzátette: a rendezvényre érkezők biztonsága érdekében meg kell hozni néhány szigorítást, az idei Megyenap kicsit más lesz, mint a korábban megszokottak, de igyekeznek mindent megtenni azért, hogy a kilátogatók jólérezzék magukat, megtalálják az őket leginkább érdeklő programokat.

Már az előző években is kiemelt figyelmet fordítottunk a gyermekekre, hiszen ők a jövőnk, a legdrágább értékeink. Idén azonban még inkább központba helyezzük a legkisebbeket. A programok tervezését elkezdtük, még sok-sok egyeztetésre van szükség, hamarosan jelentkezünk a részletekkel

– zárta szavait Zalai Mihály.

Időutazást hajtott végre a Fool Moon együttes

A Kajagoogoo énekesének Végtelen történet című dala csendül fel egy új videóban.

foolmoon

1988-ban vagy 2020-ban készült a Fool Moon vokálegyüttes új videója? Minden néző egy kicsit időzavarba kerül a klip megtekintésekor. A zenekar állítása szerint egy régi, 1988-ban még VHS kazettára készült videót hoztak nyilvánosságra. Ezt a kijelentést el is fogadhatná a néző, ugyanakkor sokakban felmerülhet egy fontos kérdés: ha ez 1988-ban készült, akkor az egyik énekesük hogyan szerepelhet a videóban? Hiszen ő később született…

„Az elmúlt karanténos időszakban – mint rengetegen a világon -, én is elkezdtem rendet rakni a padláson, a régi dolgok között. Ekkor bukkantam rá a ’80-as évekből származó relikviáimra: többek között egy úttörősípra, egy strandos nyakbaakasztható pénztárcára, egy kazettás magnóra, kézzel rajzolt Ghostbusters-es borítóval ellátott kazettával, valamint erre a titokzatos VHS kazettára. Kölcsön kértem egy magnót, ami először begyűrte a szalagot, de egy barátunknak sikerült többé-kevésbé kinyernie belőle a felvételt. Még maradt benne néhány hiba.„

 – mondta Németh Miklós, a Fool Moon vezetője.

Miklós elárulta, 1988 óta annyit fejlődött az acappella technika és olyan számítógépek vannak, amivel egyszerűen visszaküldték Bencét ’88-ba, hogy beugorjon az akkori énekes, Márti helyett.

Az acappella együttes egy teljes filmzenés műsort készül összerakni. Ebben szerepel majd a Neverending Story. A Fool Moon audiovizuális mindent tudója, Molnár Gábor ötlete alapján a Snapchat effektjeit használták arra, hogy gyerekeknek tűnjenek a videón, amibe belevágtak mindenféle régi videóeffektet. A filmet a tavaszi Fool Moon Acappella Fesztiválon akarták bemutatni, de a járványügyi helyzet miatt a fesztivál elmaradt.

foolmoon2

Pályafutásunk egyik legjobb tavaszára készültünk, sajnos el kellett köszönnünk az összes hazai és külföldi fellépésünktől, csak a mellékes bevételi források maradtak, ha volt valakinek. Volt, aki megpróbálta átvészelni eddig a tartalékokból, volt, aki azonnal kétkezi munkát vállalt. Átszerveztük és elhalasztottuk októberre a 15. Fool Moon Acappella Fesztiválunkat is, de persze addig sem szerettük volna a rajongókat Fool Moon nélkül hagyni. Az online koncertezést sajnos nem tudtuk úgy megoldani, hogy a tőlünk megszokott minőséget kapja a közönségünk, viszont egy-egy humoros tartalom és sok vokálos-videós közreműködés belefért az időnkbe”

– mondta Németh Miklós.

A zenekar az elkövetkező időben megpróbálja bepótolni az elmaradt koncerteket, számtalan hazai és külföldi koncertet adnak majd. Reményeik szerint idén októberben megtarthatják a külföldi sztárfellépőkkel közös szegedi Acappella Fesztiválukat, de az énekegyüttes addig is dolgozik, már a következő lemez anyagát készítik.

Fotó: A Fool Moon együtt Facebook-oldala